1. § A kereskedelemügyi minister felhatalmaztatik, hogy az Adria m. kir. Tengerhajózási Részvénytársasággal az ezen törvény mellékleteként beczikkelyezett szerződést az államkincstár nevében jogérvényesen megköthesse.
2. § Utasittatik a kereskedelemügyi minister, hogy a nevezett részvénytársasággal szerződéses hajózási szolgálatának az új szerződés életbelépte előtt leendő fejlesztése iránt, az ezen új szerződés által megszabott korlátokon belül, átmenetileg külön megállapodásokat létesitsen.
3. § Felhatalmaztatik a kereskedelemügyi miniszter, hogy a társasági szerződéses hajók hazai gyárban való építésének előmozditása czéljából az itt beczikkelyezett szerződés 95. §-a értelmében az új hajók elkészültéig eszközlendő segélylevonásokból eredő megtakaritásokat az alább meghatározott mértékben a társaság ily szerződéses hajóinak építését teljesitő hazai hajógyár állami segélyezésére fordithassa.
Ezen segély a hazai gyárban épített illető hajóért a belajstromozott bruttotonnatartalomnak minden tonnája után legfeljebb 20 (husz) koronát és minden indikált lóerő után legfeljebb 15 (tizenöt) koronát tehet ki, de végeredményben nem lehet nagyobb, mint a mennyi az illető hajónak a hazai gyárban történt megrendelése alkalmával kötött összvételárától számítandó 6 (hat) százaléknak felel meg.
E segélyek rendes körülmények között csak akkor járnak, ha a hajó összes gépberendezéseivel együtt teljesen hazai anyagból belföldön épül. A kereskedelemügyi minister azonban megengedhető, hogy egyes alkatrészek, vagy egyes segédgépek, amelyek hazai gyárban be nem szerezhetők és amelyek megfelelő más hazai gyártmánnyal czélszerűen nem helyettesíthetők, a segély csökkenése nélkül külföldön legyenek beszerezhetők.
A kereskedelemügyi minister - a mennyiben meggyőződik arról, hogy a belföldi és külföldi anyag, illetve a belföldi és külföldi gépek vagy alkatrészek között az árkülönbözet egyes esetekben nagyobb, mint a hazai hajógyár részére a belföldön való épitésért kilátásba helyezett összes támogatásoknak az illető anyagokra, gépekre vagy alkatrészekre az érték alapulvétele mellett számitandó része - meg fogja engedni, hogy a hazai hajógyár a hajó épitésénél megfelelő mértékben külföldi anyagot, illetve külföldi gépeket vagy alkatrészeket használhasson fel, azonban ily esetekben az összes támogatásból ugyanannyi százalék levonandó, mint ahány százalékot a felhasznált külföldi anyagnak, illetve külföldi gépeknek és alkatrészeknek értéke az illető hajónak a fentiekben már megjelölt összvételárából képvisel. Az ezen alapon eszközlendő levonás elsősorban a jelen § második bekezdésében megállapitott segély apasztását, esetleg teljes megszüntetését vonja maga után. A levonás mérvének a hajógyár által előterjesztendő hiteles adatok alapján leendő megállapitása a kereskedelemügyi ministernek van fentartva.
A jelen § alapján segélyezett hajóépitésekért, illetve kazán- és gépberendezésekért segélyek az 1907. évi VI. törvénycikk 14. és 15. §-ai alapján nem engedélyezhetők.
4. § Jelen törvény kihirdetése napján lép életbe s végrehajtásával a kereskedelemügyi minister bizatik meg.
Az 1. §-ban idézett szerződés szövege a következő:
1. § Az Adria m. kir. Tengerhajózási Részvénytársaság kötelezettséget vállal, hogy jelen szerződés érvényességének tartama alatt rendszerint saját hajóival a kereskedelemügyi m. kir. minister rendelkezése alatt álló és előzetesen közzéteendő menetrendek szerint a következő járatokat fogja fentartani:
1. hetenkint egy járatot Fiuméból Olaszország fontosabb kikötőinek és Marseillenek érintésével Barcelonába és Velenciába s innen vissza Fiuméba;
2. hetenkint egy további járatot Fiuméból Olaszország fontosabb kikötőinek érintésével Marseilleba s innen vissza Fiuméba;
3. kéthetenkint egy járatot Fiuméból Tunisba, Algirba, Marokkóba és a Kanári szigetekre s innen vissza Fiuméba;
4. kéthetenkint egy járatot Fiuméból Tripolisba és Benghaziba s innen vissza Fiuméba;
5. évenkint tizenkét járatot Fiuméból Braziliába és innen vissza Fiuméba.
A fentebb 1-4 alatt jelzett járatokon Malta akként érintendő, hogy két ily érintés között úgy kifelémenet, mint visszajövet nyolcz napnál hosszabb időköz ne legyen.
2. § Az előző §-ban jelzett járatokon felül a társaság még a következő járatokat köteles rendszerint saját hajóival fenntartani:
a) a kivitelben:
1. évenkint 12 járatot Fiuméból Glasgowba;
2. évenkint 12 járatot Fiuméból Londonba;
3. évenkint 12 járatot Fiuméból Rotterdamba;
4. évenkint 12 járatot Fiuméból Antwerpenbe;
5. évenkint 12 járatot Fiuméból Rouenba és
6. évenkint 12 járatot Fiuméból Bordeauxba;
b) a behozatalban:
1. évenkint 12 járatot Glasgowból Fiuméba;
2. évenkint 12 járatot Bordeauxból Fiuméba.
A társaság a jelen §-ban felsorolt kiviteli járatok közül egyes járatokat a kereskedelemügyi m. kir. minister előzetes engedélyével valamely más, de Vigonál távolabb fekvő nyugateurópai kikötőbe rendelt kiviteli járattal helyettesithet.
A társaságnak joga van a jelen §-ban jelzett kiviteli járatok közül évenként legfeljebb 24 esetben két-két járatot (és nem többet) egymással egyesiteni, mely esetekben az illető járatokért különen esedékes államsegélynek egyharmada vissza fog tartatni. Az államsegélynek ugyanily mérvű csökkentésével járó következmény mellett a társaság a jelen §-ban jelzett behozatali járatokat egymással szintén egyesitheti.
3. § A társaság köteles gondoskodni arról, hogy Fiuméból ugy Lissabonba, mint Leixoesba (esetleg Oportoba) évenkint 12-12 hajózási összeköttetés rendszerint saját hajóival tartassék fenn. Ez akként eszközlendő, hogy ugy a lissaboni, mint a leixoesi (oportoi) viszonylatban két-két járat utrainditása között - és a lehetőség szerint két-két lissaboni, valamint két-két leixoesi (oportoi) megérkezés között is - hat hétnél hosszabb időköz ne legyen.
A jelen § szerint Lissabonnal és Leixoessal (Oportoval) fentartandó hajózási összeköttetések a 2. §-ban felsorolt kiviteli járatokon eszközölt kitérésekkel is létesithetők. Ily kitérések azokon a járatokon is meg vannak engedve, a melyeket a társaság a 2. §-ban foglalt rendelkezés szerint egymással egyesit.
Mindkét portugal kikötő egy járaton is érinthető, de ez esetben a gőzösöknek Lissabon és Leixoes között csakis utba eső más kikötőt szabad felkeresniök.
4. § A társaság a fiumei kivitel előmozdítására a mindenkori forgalom várható alakulásához képest a jelen szerződés 2. §-ának a) csoportjában felsorolt kikötőkön felül Leithba, vagy Vigonál távolabb fekvő más nyugateurópai kikötőbe is fog járatokat hirdetni, de ezen járatok teljesitésére a társaság csak akkor köteles, a mikor az illető egyes járatok számára legalább 1,000 súlytonnányi rakomány Fiuméból rendelkezésre áll. Egy súlytonna 1,000 kilogrammal számíttatik.
Ezen járatokért az államsegély ugyanazon összeggel számittatik, mint a mennyi a jelen szerződés 2. §-ának a) csoportjában felsorolt kiviteli járatokért jár, azonban egy-egy naptári év folyamán legfeljebb 12 ily járat fog segélyeztetni.
A társaság a jelen § alapján teljesitett járatokat a 2. §-ban felsorolt kiviteli járatok egyesitésével is teljesitheti, de ez esetben a jelen § tárgyát képező járatért különben esedékes államsegélynek kétharmada vissza fog tartatni. Abban a tekintetben azonban, hogy a jelen §-ban tárgyalt új összeköttetések önálló, avagy egyesitett járatokkal való egybefoglalással létesittetnek-e, a segély megállapitásánál különbség nem fog tétetni.
5. § A társaság a kereskedelemügyi m. kir. minister ez irányú kivánságának nyilvánitásától számitott három hónap alatt köteles lesz, minden külön államsegélyre való igény nélkül a 2. §-ban felsorolt kiviteli járatok megfelelő meghosszabbitásával, avagy esetleg önálló járatok beállitásával Fiuméból Liverpoolba, Hullba és Hamburgba, továbbá külön behozatali járatok létesitésével Liverpoolból, Hullból, Londonból és Hamburgból Fiuméba évenkint legalább 12-12 hajózási összeköttetést rendszerint saját hajóival fentartani, megjegyezvén, hogy a londoni behozatali járatok Londonnak a hull-fiumei behozatali járatokon való érintése útján is teljesithetők.
Ezen most jelzett hajózási összeköttetések létesitése a társaságtól csak akkor és annyiban fog követeltetni, ha és amennyiben ezt a kereskedelemügyi m. kir. minister az illető viszonylatokban ez idő szerint fennálló hajózási összeköttetéseknél Fiume hátrányára netalán beálló változások folytán indokoltnak látja.
Ezen járatok - amennyiben a társaság azokat berendezni fogja - jelen szerződés szempontjából minden tekintetben a 2. §-ban felsorolt járatokkal teljesen azonos rendelkezések alá esnek.
6. § Az 1. §-ban 1-4. tételek alatt felsorolt járatok személyszállitásra is alkalmas hajókkal tartandók fenn. Az 1. és 3. tételek alatt emlitett járatok hajói legalább 40 utas számára a mai kor követelményeinek mindenben kiválóan megfelelő, díszes és kényelmes berendezéssel látandók el, mig a 2. és 4. tételek alatt emlitett járatok szerényebb berendezésű hajóinak legalább 12 utas számára kell kényelmes elhelyezést nyujtaniok.
Az 1. § 3. tétele alatt emlitett járatok teljesitésére rendelt gőzösökön a fiumei kivitel számára külön hűtőhelyiség rendezendő be.
7. § Az 1. § 1. és 3. tételei alatt felsorolt járatok általában óránként 12 tengeri mérföld sebességgel, az 1. § 2., 4. és 5. tételei alatt felsorolt járatok pedig általában óránként 10 tengeri mérföld sebességgel tartandók fenn.
Amennyiben a menetrend czélszerű felállitása különösen a vasutakkal való csatlakozások érdekében ezt kivánatossá teszi, a kereskedelemügyi m. kir. ministernek joga van előirni, hogy egyes kikötők között a fentebb megállapitott sebesség egy fél tengeri mérfölddel fokoztassék, viszont egyébként - ha a menetrend czélszerűsége ezt kivánja - a sebesség a kereskedelemügyi m. kir. minister engedélyével némileg csökkenthető.
8. § A társaság az 1. §-ban felsorolt összes járatokat Fiuméból menet közvetlenül a szerződésileg meghatározott rendeltetési kikötőkbe és visszajövet az illető szerződésileg meghatározott kikötőből szintén közvetlenül Fiuméba tartozik irányitani. A kereskedelemügyi m. kir. minister a kivételeket, melyeket ezen szabály alól egyes különleges esetekben engedélyezett, bármikor visszavonhatja és a társaság az idevonatkozó rendelkezéseknek rendes körülmények között egy hónapon belül megfelelni tartozik.
Azon kivételes esetekben, midőn a társaság menetrendjei alapján forgalmi idényre szóló üzleti kötéseket tett, ezeknek beigazolása esetén a kereskedelemügyi m. kir. minister az új menetrend életbeléptetése iránt az előző bekezdésben megállapitott egy havi határidőt a tényleges viszonyok által kívánt legszükségesebb mértékig és legfeljebb az illető forgalmi idény végéig ki fogja terjeszteni.
9. § A nem menetrend szerint teljesitendő járatokról a társaság minden hónapra legkésőbb az előző hó 25-éig külön járatjegyzékeket fog kiadni és a beálló változásokat is idejekorán közzé fogja tenni.
Ezen jegyzékekben a járatok inditásának meghatározásánál a társaság tiz napi időközt jelölhet meg.
A 3. § szerint Lissabonba és Leixoesba (Oportoba) irányitandó járatokról a hirdetmények akként teendők közzé, hogy a kihirdetés és a járat tényleges inditása között legalább 12 napi időköz álljon rendelkezésre.
10. § A menetrendszerű járatokon érintendő vagy érinthető kikötők a menetrendek jóváhagyása, illetve módositása alkalmával fognak a kereskedelemügyi m. kir. minister által meghatároztatni.
A 2. és 3. §-ok szerint teljesitett kiviteli járatoknál a társaságnak joga van közbeeső kikötőket felkeresni, de ezt csak azzal a korlátozással teheti, hogy az utazás tartama (az indulási és érkezési napokat is hozzászámitva) Fiuméból Portugáliába 21 napnál hosszabb a többi járatokon pedig Fiume és az illető rendeltetési kikötő között 30 napnál hosszabb ne legyen. Ezen 30 napi időköz a 2. § szerint megengedett járategyesitések eseteiben 10 nappal hosszabbitható meg.
A 2. §-ban jelzett behozatali járatok, nemkülönben a 4. § szerint inditott kiviteli járatok, az indulási és érkezési napokat hozzászámitva, legfeljebb 50 nap alatt teljesitendők. Egyes indokolt esetekben - de egy naptári évben nem többször, mint négyszer - a társaság a 2. § a) 1. tétele alatt szereplő fiume-glasgowi járatok teljesitésének időtartamát az előző bekezdésben meghatározott időközön felül szintén legfeljebb 50 napra kiterjesztheti.
A szerződés 1. §-ában szereplő braziliai járatok inditását a társaság a forgalmi igényekhez képest a menetrendszerű indulási naptól számitott legfeljebb tiz nappal elhalaszthatja. Ugyanily legfeljebb tiz napi külön elhalasztásnak van helye a gőzösöknek az utolsó braziliai kikötőből való visszainditásánál is és a visszautazásnál a társaság közbeeső kikötők érintésére nincsen kötelezve.
11. § A társaság mindenkor köteles az 1. § 1-4. tételei alatt felsorolt járatoknál a hajók térfogatának legalább felét, az 1. § 5. tétele alatt emlitett járatoknál pedig a hajók térfogatának legalább kétharmadát Fiume kivitele számára fentartani.
Ha az előző bekezdésben emlitett járatokon érintendő egyik vagy másik kikötő számára a társaság rendes díjszabása alapján leendő szállitásra Fiuméban annyi kiviteli rakomány gyült össze, hosz az egyes járatok inditása alkalmával az illető egyes kikötőkbe rendelt valamely czikkből több mint 2,000 ürtonnát kitevő és már berakásra kész rakomány visszamarad, a társaság köteles minden külön állami támogatásra való igény nélkül ezen visszamaradt rakomány számára legfeljebb 21 nap alatt külön hajót rendelkezésre bocsátani és ennek segélyével a forgalom hiánytalan ellátásáról gondoskodni. Megjegyeztetik, hogy az itt jelzett ürtonna 40 angol köblábnak felel meg.
A szerződés 2. §-ának a) csoportjában felsorolt, valamint a portugáliai szerződéses kiviteli viszonylatokban a társaság az általa alkalmazandó fuvardíjak alapján nála minden hó 25-éig bejelentett és berakásra kész összes rakomány elszállitására legkésőbb a bejelentést követő hónap végéig hajókat Fiuméban berakodásra készen rendelkezésre bocsátani tartozik. Ha a bejelentett és berakásra kész ezen rakomány mennyisége az egyes járatokra alkalmazható gőzösök befogadási képességét meghaladja, a társaság külön járatok inditásával tartozik a forgalom hiánytalan ellátásáról gondoskodni a nélkül, hogy ezért bárminemű külön állami támogatásra igényt tarthatna.
12. § Az Adria társaság szerződéses hajózási szolgálatainak teljesitésére a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyásával felállitott programm szerint, az 1912. és 1913. években megrendelt három új hajó betudásával, összesen 15 új hajót fog legkésőbben 1919. év julius hó végéig megrendelni és ezeket elészültük után azonnal hivatalos próbajárat alá bocsátani fogja.
A társaság összes szerződéses hajóállománya 35 hajóból áll és ezek közül legalább 9 hajónak kiváló berendezéssel és legalább 7 hajónak egyszerübb berendezéssel személyszállitásra is alkalmasnak kell lennie. A kiválóbb berendezésű hajók közül legalább négy hajón a rakományok részére külön hütőhelyiségnek kell rendelkezésre állni.
Az a 20 hajó, mely a társaság eddigi hajóállományából az új szerződéses szolgálatra rendes körülmények között alkalmazható, a kereskedelemügyi m. kir. minister által fog kijelöltetni.
13. § A társaság hajókat szerződéses hajóállományából csakis a kereskedelemügyi m. kir. minister előzetes engedélyével adhat el.
A hajók csak addig tartozhatnak a szerződéses hajóállományba, a meddig azok a kereskedelemügyi m. kir. minister által elismert valamely osztályozó intézet legmagasabb osztályzatát birják.
14. § Ha a társaságnak 35 hajóból álló szerződéses hajóállományában a szerződés tartama alatt bármely okból apadás állana be, köteles a társaság a szerződéses hajóállományból törölt hajók helyébe az azok eredeti állapotával minden tekintetben legalább is egyenértékű új hajókat mielőbb beszerezni. Ezen új hajók az azokra vonatkozó és három hónapon belül előterjesztendő terveknek a kereskedelemügyi m. kir. minister részéről történt jóváhagyásától számitett legfeljebb 15 hónap alatt (a kiváló berendezésű személyszállitási hajóknál legfeljebb 21 hónap alatt) hivatalos próbajárat alá fognak bocsáttatni.
Amennyiben a tapasztalatok az mutatnák, hogy a társaság szerződéses hajóállományába tartozó hajók egyike vagy másika a magyar kiviteli forgalom rendes ellátására többé nem alkalmas, a társaság köteles ily hajók helyébe az illető forgalmi viszonylat változott követelményeinek megfelelő, de egyébként az illető korábbi hajókkal legalább is egyenértékű új hajókat az előző bekezdésben megállapitott időközökön belül beszerezni. Ezen új hajók rendes forgalomba állitásuk után a szerződéses hajóállományban az illető korábbi hajók helyébe lépnek.
Az egyszerűbb berendezésű új hajóknak az alábbi 20. § szerint megtartandó hivatalos próbajáraton az ugyanott előírt legalább 11, a kiválóbb berendezésű személyszállitó gőzösöknak legalább 13 tengeri mérföldnyi sebességet minden esetben ki kell fejteniök.
15. § A kereskedelemügyi m. kir. ministernek esetről-esetre megadott engedélyével a társaság jogositva van a szerződéses hajóállománynak az előző § szerint szükséges kiegészitésénél hajók épittetése helyett már forgalomban levő hajókat beszerezni, feltéve, hogy ezek az előző § szerint támasztott követelményeknek mindenben teljesen megfelelnek.
Ily hajók a társaság által hat hónap alatt szerzendők be.
16. § A szerződéses hajóállomány számára beszerzendő hajók vázlatos tervrajzai és általános leirásai, melyek a kereskedelemügyi m. kir. minister előzetes jóváhagyását igénylik, a társaság által két-két példányban mutatandók be és azok a cs. és kir. haditengerészeti igazgatás bevonásával fognak tárgyaltatni. Az ezen tárgyalás alkalmával a kereskedelemügyi m. kir. minister által kívánt módositások új hajók épitése esetén a megrendelés alapján, már forgalomban levő hajók beszerzése esetén pedig megfelelő átalakitások útján végrehajtandók.
Új hajók épitése esetén a hajók végleges tervrajzai a megrendeléstől számitott három hónapon belül a kereskedelemügyi m. kir. ministernek és a m. kir. tengerészeti hatóságnak egy-egy példányban bemutatandók.
A társaság köteles gondoskodni arról, hogy a kereskedelemügyi m. kir. minister által a végleges tervrajzokkal szemben kívánt kisebb módositások vagy kiegészitések, a melyek az épités folyama alatt keresztülvihetők, végrehajtassanak.
A jelen § összes rendelkezései azokra a hajókra is kiterjednek, melyeket a társaság a szeződéses hajóállományon felül személyszállitási berendezéssel rendel meg vagy szerez be.
17. § A társaság minden, tehát szerződéses kötelezettség nélkül történő hajómegrendelés alkalmával is, a hazai hajógyárakat ajánlattételre fel fogja szólitani és a hazai hajógyárakkal szemben nem szabhat meg rövidebb határidőt, mint amennyi más ajánlattevők rendelkezésére áll. A társaság azokat a külföldi hajógyárakat, melyek a hajóépitéshez hazai anyagokat használhatnak el, ajánlattételre szintén felszólitani fogja.
A társaság hajót külföldi gyárban csakis a kereskedelemügyi m. kir. minister engedélyével rendelhet meg.
18. § A társaság nemcsak a szerződéses hajóállományt kiegészitő, hanem összes új hajóinak elnevezéséhez a kereskedelemügyi m. kir. minister előzetes jóváhagyását kieszközölni tartozik.
Ha a társaság már forgalomban volt hajót szerez meg, az annak adandó új elnevezés megválasztásához a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyása szintén szükséges.
19. § A társaság hajói szerződéses szolgálatra mindaddig nem alkalmazhatók, a mig ehhez a kereskedelemügyi m. kir. minister az illető egyes hajókon közegei részvételével megtartott hivatalos vizsgálat és azzal egyidejüleg teljesitendő próbajárat kedvező eredménye alapján felhatalmazást nem adott. A próbajárat helyét és idejét a társaság választja meg, köteles azonban erről idejekorán a kereskedelemügyi m. kir. ministernek jelentést tenni.
Az adriai-tengeren megtartott hivatalos próbajáratoknál a társaság a kereskedelemügyi m. kir. ministernek két közege, a távolabbi vidékeken megtartott hivatalos próbajáratokon pedig egy közege számára a felmerülő szabályszerű utiköltségeket és napidíjakat megtériteni tartozik. A kiválóbb berendezésű személyszállitási hajók hivatalos próbajáratánál a szabályszerű kiküldetési illetmények akkor is két ministeri közeg számára téritendők meg, ha ezen próbajárat távolabb eső vidéken tartatik meg.
Az új hajók, mihelyt erre a felhatalmazást a kereskedelemügyi m. kir. minister megadta, a szerződésnek megfelelően azonnal az illető szerződéses járatok teljesitésére alkalmazandók.
20. § A kiválóbb berendezésű személyszállitó gőzösöknek legalább 2,000 súlytonna megterheléssel óránként átlag legalább 13 tengeri mérföld, a szerződéses hajóállomány kiegészitésére rendelt összes többi gőzösöknek pedig teljes hajórakománnyal óránként átlag legalább 11 tengeri mérföld sebességet kell a legalább ha órán át tartandó hivatalos próbajáraton kifejteni. Ha a próbajárat nem az imént előirt 2,000 súlytonnányi megterheléssel, illetve teljes rakománnyal tartatnék, az ez esetre elérendő megfelelő sebesség a kereskedelemügyi m. kir. minister szakközegeinek egyetértésével eszközlendő külön átszámitás segélyével fog meghatároztatni.
21. § Ha az egyes járatok rendes teljesitésére kijelölt gőzösök helyettesitésére van szükség, a társaság e czélra oly gőzösöket fog alkalmazni, a melyek a járatok szabályszerű teljesitésére lehetőleg minden tekintetben alkalmasak. Az 1. § 1-5. tételei alatt felsorolt járatoknál az ily helyettesités czéljaira felhasználandó gőzösök kijelöléséhez a m. kir. tengerészeti hatóság előzetes engedélye szükséges.
22. § A társaság a szerződésszerűen segélyezett többi hazai hajózási vállalatokkal a forgalomnak vállvetetten való emelésére minden intézkedést meg fog tenni. Az e czélra kinálkozó viszonylatokban a társaságok az utasforgalom számára közvetlen menetjegyeket fognak kiadni és az árúszállitást is közvetlen fuvarlevelekkel fogják eszközölni.
23. § A társaságnak - amennyiben ezt szerződéses szolgálatának mindenben hiánytalan teljesitése mellett teheti - joga van szabadhajózást űzni. Ebbeli működésénél azonban azon korlátozáshoz van kötve, hogy a segélyezett többi hazai tengerhajózási vállalatok szerződéses szolgálatának versenyt nem támaszthat.
Minden vitás kérdésben, mely a szerződésszerűen segélyezett hajózási vállalatok között bármely okból felmerül, a kereskedelemügyi m. kir. minister határoz és e határozatoknak az illető vállalatok mindegyike magát mindenkor alávetni tartozik.
24. § A társaság igyekezni fog, hogy az általa érintett kikötőkből kiágazó rendes hajózási vonalakkal a hazai forgalom számára rendszeres átrakodási forgalmat lehetőleg közvetlen fuvarlevelek alapján rendezzen be.
25. § A társaság egész üzletvitelében minden elhatározásánál és minden ténykedésénél a hazai érdekekre kiváló figyelemmel lenni és azokat lehetőség szerint mindenkor előnyben részesiteni tartozik.
Viszont oly intézkedésektől, a melyek a hazai érdekekre hátrányt vagy sérelmet eredményezhetnek, a társaság tartózkodni köteles.
26. § A társaság hajózási szolgálatának teljesitésénél elsősorban a magyar forgalmi és kereskedelmi érdekek mennél jobb és mennél előnyösebb kielégitéséről tartozik gondoskodni. Külföldi forgalmat csak akkor közvetithet, ha ezt a hazai forgalom hiánytalan ellátása mellett teheti.
Külföldi forgalom javára oly intézkedés, mely a hazai forgalmat hátrányos helyzetbe juttatná, nem alkalmazható és minden kedvezmény, melyet a társaság saját érdekénél fogva a külföldi forgalom javára engedélyezni kénytelen, ugyanakkor legalább ugyanoly mértékben a hazai forgalom javára is megadandó.
Azokat a kivánságokat, melyeket a kereskedelemügyi m. kir. minister a díjtételek megállapitására nézve a hazai forgalom érdekében nyilvánit, a társaság lehetőség szerint teljesiteni fogja.
27. § A társaság szolgálata teljesitésénél a kereskedelemügyi m. kir. minister által jóváhagyott üzletszabályzat szerint tartozik eljárni.
Ezen üzletszabályzat csakis a kereskedelemügyi m. kir. minister engedélyével módositható.
28. § A társaság az ezen §-ban alább külön megjelölt eltérések kivételével Fiuméból vagy fiuméba sohasem alkalmazhat magasabb fuvardíjakat és a felekre nézve kevésbbé kedvező szállitási feltételeket, mint a minők az észak-adriai kikötőkra nézvbe ugyanakkor és ugyanazon viszonylatokban az egyenlő tekintet alá eső hajójáratokon azonos körülmények között más vállalatok által rendesen alkalmaztatnak.
Azok az eltérések, melyek e tekintetben kizárólag a portugáliai viszonylatokban, valamint az 1. § 1-4. tételei alatt felsorolt járatokon - de ezeken is csupán az árúszállitás szempontjából - a fenforgó különleges viszonyoknál fogva ideiglenesen alkalmazhatók, az ezen forgalmi viszonylatokra nézve kiadandó rendes díjszabások jóváhagyása alkalmával fognak a kereskedelemügyi m. kir. minister által megállapittatni. Ezek az eltérések egyedül az áruszállitási díjtételekre voantkozhatnak, a szállitási feltételekre nézve a jelen § első bekezdésének szabályai alól kivételnek nincs helye.
29. § A társaság személy- és podgyászdíjszabása Fiuméból és Fiuméba minden tekintetben a kereskedelemügyi m. kir. minister rendelkezése alatt áll.
A társaság köteles személyszállitásra is rendelt járataira nézve Fiuméból és fiuméba felállitott rendszeres személy- és podgyászdíjszabásokat kidolgozni, melyek életbeléptetése előtt a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyását igénylik. Ezen díjszabásokat a társaság a kereskedelemügyi m. kir. minister előzetes engedélye nélkül nem módosithatja és viszont azokat a módositásokat, amelyeket e díjszabásokhoz a kereskedelemügyi m. kir. minister megállapit, a társaság haladék nélkül alkalmazni tartozik.
30. § A személyszállitási díjszabások mellett az általános utasforgalom számára berendezett hálóhelyek díjának megállapitása is a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyását igényli.
Nem esnek azonban ily jóváhagyás alá az egyes hajókon esetleg berendezett kiválóbb és díszesebb fülkék, amelyeknek bérfeltételeit a társaság esetről-esetre határozhatja meg.
31. § A társaság köteles kivánatraa m. kir. államvasutakkal közvetlen menetjegyek kiadása és az utipodgyász közvetlen szállitása iránt megegyezni.
A társaság igyekezni fog a közvetlen utasforgalom előmozditása érdekében idegen közlekedési vállalatokkal is hasonló egyezségre lépni és egyúttal azt is előmozditani, hogy az idegen vállalatokkal létesitett közvetlen személy- és podgyászszállitási díjszabások a m. kir. államvasutak részesedésével kibővithetők legyenek.
32. § A jelen szerződés 1. §-ában felsorolt járatokra és a 3. § szerint Portugáliába teljesitendő hajózási szolgálatra nézve a társaság a Fiuméból valól kivitel számára rendszeres árúdijszabásokat fog kidolgozni és a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyása alá terjeszteni.
A kereskedelemügyi m. kir. minister engedélye nélkül a társaság jóváhagyott díjszabásainak általános határozmányait a felek hátrányára meg nem változtathatja és a díjszabásokban foglalt díjtételeket fel nem emelheti. Különleges illetékek, pótlékok vagy bárminemű mellékköltségek szintén csak annyiban számithatók fel, amennyiben a jóváhagyott díjszabásokon alapulnak.
A kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyásával kiadott díjszabások értelmezése körül a társaság és a felek közt felmerülő vitás esetekben ha azok a kereskedelemügyi m. kir. minister elé vitetnek - a társaság magát a kereskedelemügyi m. kir. minister döntésének alávetni tartozik.
Ha a jóváhagyott díjszabások kiegészitése válik szükségessé, ez iránt sürgős esetekben a társaság a díjszabásokban foglalt alapelveknek megfelelően és az illető új viszonylatra vagy új árúra nézve arányosan kiterjeszthető díjszabásszerű eljárás alaklmazása mellett saját hatáskörében is tehet ideiglenes intézkedéseket, köteles azonban ezekről az intézkedésekről a kereskedelemügyi m. kir. ministernek legfeljebb egy hónapon belül jelentést tenni és ezen intézkedések a jövőre nézve csupán a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyásával állandósithatók.
33. § A társaság jóváhagyott díjszabásait és azokhoz tartozó pótlékokat kinyomatni és mérsékelt díj ellenében az összes érdekelteknek rendelkezésére bocsátani köteles. Az ipari és kereskedelmi kamaráknak valamint a keresedelemügyi m. kir. minister által kijelölt más hazai testületeknek a díjszabási kiadványok megfelelő számú példányai a társaság által díjmentesen küldendők meg. A hivatalos használatra szolgáló példányok a kereskedelemügyi m. kir. minister által megjelölt számban szintén díjmentesen bocsátandók rendelkezésre.
A díjszabási kiadványok megjelenéséről és arról, hogy azok mely áron kaphatók, a fiumei kereskedelmi és iparkamaránál, valamint a Budapesten megjelenő „Vasuti és Közlekedési Közlöny”-ben mindenkor hirdetés teendő közzé. Kisebb terjedelmű díjszabási határozmányok a most nevezett kamaránál, illetve közlönyben teljes szövegükben teendők közzé.
34. § A társaság mindazokban a szerződéses viszonylatokban, amelyekre nézve jelen szerződés 32. §-a alapján állandó díjszabás alkalmazására kötelezve nincs, a fiumei kivitelt illetőleg maximális fuvardíjakat fog előre megállapitani. Ezen maximális fuvardíjak jegyzéke minden módositás alkalmával a kereskedelemügyi m. kir. ministernek és a m. kir. tengerészeti hatóságnak több példányban beterjesztendő.
A maximális fuvardíjak helyett tényleg alkalmazott díjtételekről a társaság havonként rendszeresen összeállitott jegyzékeket fog a kereskedelemügyi m. kir. ministernek és a m. kir. tengerészeti hatóságnak beszolgáltatni.
35. § A társaság kívánatra magyar vasuti állomásokról egy összegben kifejezett díjtételeket fog a szállítók rendelkezésére bocsátani.
36. § A társaság a m. kir. tengerészeti hatóság felhivására Fiuméból kiinduló minden szerződéses járatán hazai termékekből és iparcikkekből hajonként legfeljebb 10 súlytonnányi mintaküldeményeket, melyeket azonban a hajóürben összesen 10 köbméternél nagyobb térfogatot nem foglalhatnak el, díjmentesen -, hazai termékekből és iparcikkekből álló egyéb rakományokat pedig, amennyiben azok a hajóürben összesen 50 köbméternél nagyobb helyet nem foglalnak el, hajónként legfeljebb 50 súlytonnáig a rendes fuvardíjak 50%-áért tartozik elszállitani.
A tényleges elszállitás rendszerint a bejelentés sorrendjében történik, oly küldeményeknél azonban, melyeknek értékesíthetősége egy későbbi járatra való várakozásig nagyobb hátránynak lenne kitéve, a rendes sorrendtől kivétel engedélyezésének van helye.
A jelen §-ban a hazai termékekből és iparcikkekből álló rakományok szállitására megállapitott kedvezmények nem szólnak azokra a viszonylatokra, amelyekben az illető hazai cikkek forgalma már általánosan kifejlődött. A mintaküldemények tekintetében megállapitott kedvezmények ily korlátozás alá nem esnek.
37. § A társaság köteles mindazokban a szerződéses viszonylatokban és mindazon kiviteli forgalmakban, melyeket a kereskedelemügyi m. kir. minister e célból kijelöl, a m. kir. államvasutakkal a hazai kivitel számára közvetlen díjszabásokat létesiteni.
Ezekbe a közvetlen díjszabásokba a m. kir. államvasutak más megállapodás hiányában a társaság viteldíjrészleteit a kereskedelemügyi m. kir. minister által jóváhagyott rendes kiviteli díjszabás illető tételeinek 10%-os mérséklésével állithatják be.
38. § A társaság a behozatalt illetőleg fuvardíjait a fennálló forgalmi konjunkturák alakulásának figyelembevételével mindenkor akként fogja szabályozni, hogy fiuménak behozatali érdekei a verseny-kikötőkkel szemben hátrányos helyzetbe ne jussanak.
A fiumei behozatali forgalomban tényleg alkalmazott fuvardíjakról a társaság havonkint rendszeresen összeállitott jegyzékeket fog a kereskedelemügyi m. kir. ministernek és a m. kir. tengerészeti hatóságnak bemutatni.
39. § A társaság a hazai kivitelt és a hazai behozatalt illetőleg fuvardíjaiból bárminő engedményeket vagy visszatéritéseket és bármily egyéb dijszabási kedvezményeket csupán az egyenlő elbánás elve szerint adhat.
Arra nézve, hogy az egyes ügyfeleknek megadott kedvezmények a többi ügyfeleket az egyenlő elbánás elve alapján megilletik-e, a felmerülő vitás esetekben a kerekedelemügyi m. kir. minister határoz.
40. § Azokban a szerződéses viszonylatokban, amelyekre nézve jóváhagyott díjszabások nem adatnak ki, igy jelenesen a 2. és 4. §-okban emlitett kiviteli viszonylatokban és az összes behozatali viszonylatokban, a társaságnak a fuvardíjak megállapitásánál követett eljárása felett a jelen szerződés szempontjából felmerülő vitás esetekben egy külön bizottság határoz, mely egy-egy évre előre alakittatik. Az év a szerződés életbelépéséhez képest julius hó elsejétől a reá következő junius hó végéig terjed.
Ezen bizottságba a kereskedelemügyi m. kir. minister két tagot nevez ki, a társaság pedig ugyancsak két tagot választ be. A bizottság elnökét, ki szintén szavazati joggal bir, a m. kir. ministertanács nevezi ki.
A bizottság a kereskedelemügyi m. kir. minister által hozzáutalt kérdésekben 48 órán belül végérvényesen határoz.
41. § A kereskedelemügyi m. kir. ministernek joga van az általa a jelen szerződés 32. §-a alapján jóváhagyott díjszabások kiegészitését és módositását kivánni. Amennyiben a kereskedelemügyi m. kir. minister által kivánt változások végrehajtását a társaság üzleti helyzetére való hivatkozással aggályosnak tartaná, az illető változások kérdése az előző § alapján megalkotott bizottság elé vitetik, mely bizottság ezekben az ügyekben nyolc napon belül végérvényesen határoz.
Jelen § nem vonatkozik a szerződés 28. §-ának második bekezdése szerint engedélyezett eltérések megváltoztatására, mely tekintetben a kereskedelemügyi m. kir. minister a szerződés most idézett 28. §-ának első bekezdése szempontjából önállóan határoz.
42. § A jelen szerződés 32. §-a alapján jóváhagyott díjszabásokkal szemben magasabb dijtételek a kereskedelemügyi m. kir. minister engedélyével is rendes körülmények között csak akkor léptethetők életbe, ha azok a „Vasuti és Közlekedési Közlöny”-ben három hónappal korábban közzététettek. Ha rendkivüli körülmények a magasabb díjtételeknek hamarabb leendő alkalmazását tennék szükségessé, a kereskedelemügyi m. kir. minister ezeknek életbeléptetésére a helyzetnek megfelelő korábbi időpontot fog megállapitani, mely esetben az illető új díjtételek a társaság által nyomban közzéteendők.
43. § A Fiuméval való forgalomban a társaság más vállalatokkal mindennemű oly megállapodást, mely közvetlenül vagy közvetve a fuvardíjak lekötésére, a szolgálat megosztására vagy a szabad versenynek bármely más módon való korlátozására vagy szabályozására irányul, csakis azon feltételek alatt létesithet, amelyekhez előbb a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyását megadta.
A társaság az előző bekezdés szempontja alá eső kérdésekben az egy évnél hosszabb időre tervezett megállapodások iránt más vállalatokkal tárgyalásokat is csak akkor vehet fel, ha ehhez előb a kereskedelemügyi m. kir. minister elvi engedélyét elnyerte és köteles a társaság az engedélyezett tárgyalások menetéről a kereskedelemügyi m. kir. ministernek mindenre kiterjedő jelentéseket tenni.
44. § A társaság az általa közvetitett összes személy- és árúforgalomról a kereskedelemügyi m. kir. minister által megkivánt részletezés szerint havi és évi statisztikát fog összeállitani és a kereskedelemügyi m. kir. ministernek, valamint a m. kir. tengerészeti hatóságnak bemutatni.
Az egész évre szóló statisztikai adatok a m. kir. központi statisztikai hivatalnak is megküldendők.
45. § A társaság kötelezi magát, hogy mozgósitás vagy háború esetén a cs. és kir. hadügyminister felszólitására valamennyi rendelkezésre álló hajóját megfelelő díj mellett a katonai igazgatás és a haditengerészet szolgálatába a szükséghez képest átengedi.
Szükség esetén azok a hajók is katonai célokra lesznek átengedendők, amelyek meg vannak ugyan már rakva, de még el nem indultak, valamint azok az utban levő hajók is, amelyek még idejekorán visszarendelhetők.
Avégből, hogy a társaság a cs. és kir. hadügyminister rendelkezéseinek teljesen megfelelhessen, a kereskedelemügyi m. kir. minister meg fogja engedni, hogy mozgósitás vagy háboru esetén egyes szerződéses bel- vagy külföldi járatok, esetleg valamennyi is beszüntettessenek.
A társaság által mozgósitás vagy háboru esetére a fegyveres erő céljaira elvállalandó teljesitménynek kiviteli módozatait, valamint a díjazásra való igények, továbbá a katonai igazgatásnak és a haditengerészetnek az átengedett hajók sérüléséért vagy elvesztéséért beálló kártéritési kötelezettsége, végül a mindennemű katonai szállítmányokért békében és háboruban járó díjak a cs. és kir. hadügyministeriummal és a cs. és kir. hadügyministerium tengerészeti osztályával kötendő egyezményben fognak szabályoztatni.
Arra az esetre, ha az imént jelzett egyezménynek a katonai szállitmányok számára megállapitott kedvezményekről szóló része bármely okból hatályon kivül helyeztetnék, jelen szerződés tartamára fenn fog maradni a társaság azon kötelezettsée, hogy a katonai szállitmányokat, az utazó egyes katonai egyéneket, nemkülönben a katonai áruküldeményeket a polgári felek számára fennálló díjtételek feléért szállitsa.
A társaság kijelenti, hogy az előzetes meghallgatása után a kereskedelemügyi m. kir. minister hozzájárulásával kiadott összes katonai szabályok, amelyek a tengeren való forgalomra vonatkoznak, a társaságra és közegeire nézve kötelező erővel birnak.
Vagyontalan magyar és osztrák állampolgároknak, valamint bosznia-hercegovinai illetőségúeknek, akik mint állitásköteles a cs. és kir. követségek vagy konzulátusok irásbeli felhivására külföldről hazaszállitandók, a társaság szabad utazást engedélyez.
A társaság a hajózási szolgálat állásainak betöltésénél egyenlő feltételek mellett más pályázókkal szemben a cs. és kir. haditengerészet tényleges és tartalékos tisztjeinek (tartalékos hajózászlósoknak, tartalékos hajóapródoknak) elsőbbséget fog nyujtani.
A cs. és kir. hadsereg, a cs. és kir. haditengerészet, a m. kir. honvédség és csendőrség kiszolgált altisztjeinek alkalmazása tekintetében a társaság aláveti magát a segélyezett vasuti és gőzhajózási vállalatokra nézve e tekintetben fennálló törvényes határozatoknak.
A társaság köteles a katonai igazgatás céljaira Fiuméban béke idején állandóan 500 tonna megfelelő minőségű kőszenet készletben tartani.
A társaság kötelezi magát, hogy a felmerülő költségek megtéritése ellenében hajóin már béke idején mindazokat az intézkedéseket és berendezéseket megteszi vagy megtéteti, amelyek tőle a cs. és kir. hadügyministerium tengerészeti osztálya által kivántatni fognak.
46. § A társaság a cs. és kir. közös külügyminister, valamint a kereskedelemügyi m. kir. minister megkeresésére a hivatalból utazó állami tisztviselőknek, altiszteknek és szolgáknak, nemkülönben a m. kir. tengerészeti hatóság hivatalból kiküldött közegeinek hajóin díjmentes utazást engedélyezni tartozik.
A cs. és kir. közös ministeriumok alá tartozó állami tisztviselők, valamint a m. kir. állami tisztviselők és családtagjaik részére a társaság szerződés hajójáratain az egyszerű menetekre szóló I. és II. osztályú rendes díjakból 50 százaléknyi mérséklést fog engedélyezni.
Az illetékes kereskedelmi és iparkamarák által megfelelő igazolványnyal ellátott hazai kereskedelmi utazók a társaság szerződéses járatain az egyszerű menetekre szóló rendes díjakból 25 százaléknyi mérséklésben részesülnek.
A hálóhelyek és élelmezés tekintetében kedvezmények nem járnak és a jelen § alapján kedvezményt élvező utasok a podgyászszállitás tekintetében is csak az általános érvényű szabadsúlyt igényelhetik. A kereskedelmi utazók mintakészletei a 36. § rendelkezései alá esnek.
A jelen § alapján igénybe venni kivánt kedvezmények érvényesitéséhez szükséges igazolvány kiállitásakor a társaság nyugdíjalapja javára utasonkint mérsékelt díjat szedhet. A m. kir. államvasutak által kiállitott és félárú jegy váltására jogositó arcképes igazolványok az illető igényjogosult állami tisztviselőt saját személyére nézve külön társaság igazolványok megszerzése alól mentesiti.
47. § A társaság a m. kir. tengerészeti hatóság által kijelölt hajóapródokat ezen minőségükben mindaddig szolgálatba fogadni tartozik, ameddig a szolgálatában levő hajóapródok száma a társaság üzemben levő összes hajóinak számát meg nem haladja.
Köteles továbbá a társaság a m. kir. tengerészeti hatóság felszólitására a tengerészeti tanintézetek növendékeit az altiszteket megillető élelmezés költségeinek napi két koronával való megtéritése ellenében hajóin a nyári szünidők alatt útra vinni, megjegyezvén, hogy egy-egy járatra kellőnél több növendék felvétele nem fog követeltetni.
48. § A társaság köteles az általa érintett külföldi kikötőkből hazaszállitandó magyar tengerészeket avagy tengerészszolgálati könyvecskével ellátott más egyéneket a cs. és kir. követségek vagy a cs. és kir. konzuli hatóságok irásbeli megkeresésére hajóira felvenni és ezeket azokban az esetekben, amikor a hajótulajdonost vagy a megmentett értékeket törvény szerint netalán terhelő hazaszállitási költségek az illető hatóságok által be nem hajthatók, teljesen ingyen, tehát az ellátási költségek megtéritésére való igény nélkül is Fiuméba, avagy az illető járaton érintendő más magyar kikötőbe szállitani. Ezen díjmentesen szállitott személyek a hajón a harmadosztályú utasokkal egyenlő elhelyezésben és ellátásban részesülnek és a gőzös parancsnokának szabadságában áll őket útközben alkalomadtán hajószolgálatra igénybe venni. Azonban a társaság ügynökei és parancsnokai nem kötelezhetők arra, hogy hozzájárulásuk nélkül egy hajóra egyidejüleg négy egyénnél többet vegyenek fel.
A cs. és kir. követségek vagy a cs. és kir. konzuli hivatalok írásbeli megkeresésére hazaszállitandó más vagyontalan magyar állampolgárokért - kivéve azonban az állitásköteleseket, kiknek jelen szerződés 45. §-a szerint szabad utazás engedélyezendő - esetenkint a díjszabásszerű harmadosztályú menetdíj, nemkülönben a braziliai járatoknál naponként 2 korona 50 fillérrel, a többi járatoknál pedig naponkint 1 K 50 f-rel számitott ellátási díj a hazaszállitásnak a m. kir. tengerészeti hatóság által történt igazolása után a társaság javára meg fog térittetni.
Ugyanily módon fognak a társaság javára megtérittetni a tengerészekre vonatkozó hazaszállitási költségek is, ha azok a jelen § első bekezdése szerint behajthatók voltak.
Ha a kiindulási vagy a közbeesőleg érintett kikötők hatóságai a hazaszállitások teljesitése miatt a hajókkal szemben költségekkel járó intézkedéseket tesznek, ezek a költségek a társaságot nem terhelhetik.
Azokban az esetekben, amikor a magyar szent korona országainak valamely hatóságától eredő megkeresésre hazájukba viszarendelt vagyontalan külföldi állampolgárok szállitásáról van szó, a vagyontalan magyar állampolgárok hazaszállitására vonatkozó kikötések megfelelően alkalmazandók.
A fentebb jelzett hazaszállitásoknál tekintettel kell lenni arra, hogy betegek (nevezetesen őrültek is) a hajón csak oly feltételek mellett helyeztessenek el, hogy az utasoknak minden kellemetlen megzavarása vagy háborgatása elkerültessék és hogy a szükséges felügyelet iránt a kellő intézkedések megtéve legyenek.
Letartóztatottakat Gibraltárból vagy Gibraltáron innen fekvő kikötőkből a konzuli hatóságok a társasági ügynökségek egyetértésével fognak a hajóra szállittatni. Az ily egyéneknek a hajón való őrzésénél a társaság személyzete a hatósági közegeknek segédkezik. Amennyiben lehetséges, a hajóparancsnokok a cs. és kir. konzuli hatóságok irásbeli megkeresésére Gibraltáron túl fekvő kikötőkből hatósági közegek kisérése nélkül is fognak letartóztatottakat a hajóra felvenni és ezeknek őrzéséről saját hatáskürükben gondoskodnak. A Gibraltáron innen fekvő kikötőkben való tartózkodások tartama alatt a letartóztatottak őrzéséhez szükség esetén a konzuli hatóságok kisegitő intézkedései igénybe vehetők.
49. § A posta szállitása tekintetében a társaság a m. kir. posta szervének és közegének tekintendő és e részben a postatörvényeknek és postaszabályoknak van alávetve.
A kereskedelemügyi m. kir. ministernek joga van a társaság összes hajóit nemcsak a szerződéses, hanem minden egyéb járatain is mindennemű levélpostai küldemények, pénzes zárlatok, értéknyilvánitással ellátott vagy el nem látott postai csomagok szállitására felhasználni, tekintet nélkül arra, hogy ezek a postai küldemények honnan erednek vagy hová szólnak.
A kereskedelemügyi m. kir. ministernek ez a joga nemcsak a magyar postahivatalok részéről átadott és átvett, hanem azokra a postai küldeményekre (zárlatokra) is kiterjed, amelyeket idegen postahivatalok átadnak vagy átvesznek.
Másnemű megállapodás hiányában a postai küldeményeket a társaság hajóin a postahivatalok alkalmazottai adják és veszik át. Amennyiben a küldemények nagy száma miatt ennek szüksége mutatkozik, a társaság alkalmazottai rendes körülmények között a postának a hajóról és a hajóra való szállitásában segédkezni kötelesek anélkül, hogy e szolgálatból a társaságra felelősség hárulna.
A fiumei m. kir. postahivatal mindazon esetekben, amidőn az általa egy-egy hajó részére átadandó postaküldemények értéke a 20,000, azaz huszezer koronát meghaladja, az összértéket a posta kezelésével megbizott hajótiszt részére a jelzett küldemények átszolgáltatásakor egyidejüleg kézbesitendő átadójegyzékekben feltüntetni fogja.
A társaság az összes postai küldeményeket és zárlatokat még a külföldi kikötők közötti forgalomban is általában ingyen tartozik közvetiteni.
A társaság a hivatalos csomagok (értéknyilvánitással vagy anélkül) és a hivatalos pénzes küldemények, valamint értéklevelek tengeri biztositását kivánatra közvetiteni fogja, de ez esetben a tengeri biztositásért járó biztositási díjnak a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyásával megállapitott díjszabás szerinti megtéritését igényelheti.
A magánjellegű csomagokért és pénzes küldeményekért, valamint értéklevelekért a m. kir. posta a társaságnak megtériti azt a külön díjat, amit a fennálló tarifák szerint a tengeri szállitásért e címen a feladótól maga beszed, vagy más postaigazgatástól kap.
A díjak leszámolásának egyszerűsitése céljából a m. kir. posta és a társaság átalányban is megállapodhatnak, mely bármelyik fél kivánságára az előző évi forgalom alapján revizió alá fog vétetni.
A m. kir. posta kivánságára köteles a társaság oly helyeken, hol semmiféle postahivatal nincs, magánfelektől bárhová szóló postai küldeményeket átvenni és a postának továbbadni, amiért a társaság a tarifaszerű díjakra tarthat igényt.
Ha a díjszabási vagy postaszállitási szabályok tekintetében a m. kir. posta és a társaság között bármely okból vitás kérdések merülnének fel, ezeket mindkét félre nézve végérvényesen a kereskedelemügyi m. kir. minister dönti el.
Ha kivételes körülmények között kivánatosnak mutatkoznék, hogy a társaság postaszolgálat ellátása iránt külföldi postaigazgatásokkal közvetlen szerződéses viszonyba lépjen, a társaság a külföldi postaigazgatásokkal a tárgyalásokat csak a kereskedelemügyi m. kir. minister előzetes engedélyével indithatja meg. Az e szempont alá eső szerződések tervezetei a kereskedelemügyi m. kir. ministernek bemutatandók és a szerződések csak akkor köthetők meg, ha ehhez a kereskedelemügyi m. kir. minister minden tekintetben jóváhagyólag hozzájárult.
Amennyiben a társaság valamely kikötőben történt felszólitás folytán nem szerződésszerű, hanem egyes esetekben szükségessé vált postaszállitást teljesitett, erről a kereskedelemügyi m. kir. ministernek minden egyes esetben jelentést köteles tenni. Egyébként a teljesitett összes postaszolgálatról negyedévenként áttekinthető kimutatást terjeszt fel.
A társaságnak postaszállításra felhasznált hajói az illető utakra szóló hajózási okmányokban magyar postahajóknak neveztetnek.
A társaság a m. kir. posta kivánságára hajóin levélgyüjtő szekrényeket állit fel.
A postaszállitásra igénybe vett minden hajón a társaság a postai küldemények elhelyezésére megfelelő nagyságú, kellő biztonságot nyujtó helyiséget enged át, mely zárva tartva, a posta kezelésével megbizott hajótiszt külön felügyelete alatt áll.
A postakezeléssel megbizott hajótiszt a fiumei 1. sz. postahivataltól készpénzért beszerzendő magyar postai értékjegyekből az utazó közönség számára való elárusitás céljából megfelelő készletet tart. Ezen értékcikkek után a szabályszerű elárusitási jutalék jár.
A hajón feladott levélpostai küldemények frankojegyeinek lebélyegzéséhez szükséges bélyegzőt a m. kir. posta adja.
A társaság különös gondot köteles forditani arra, hogy hajóin a postai küldeményeket kiméletesen kezeljék.
Ha a postát saját közege kiséri, a postai tisztviselők részére elsőosztályú, az altisztek vagy szolgák részére pedig másodosztályú hely, ezen felül a postai kezelésre alkalmas s megfelelően berendezett fülke bocsátandó rendelkezésre. A hajón levő postai alkalmazottak közül legalább egy (rendszerint a magasabb rangú) postaközeg részére hálóhely, ahol lehet, a postafülkében, avagy oly fülkében jelölendő ki, amely más személyek egyidejű elhelyezésére igénybe nem vehető.
A postaközvetitési szolgálat ellenőrzésére esetről-esetre kiküldött postatisztviselőket szintén elsőosztályú hely illeti meg.
Személyszállitó, vagy személyszállitással is foglalkozó hajókon a megfelelő helyek a postai alkalmazottak számára rendelkezésre bocsátandók. Más hajókon az illető postai alkalmazottak a meglevő helyekkel kötelesek beérni.
A társaságnak új szerződéses hajói akként fognak terveztetni, hogy azokon a postai közegek számára és a postakezelés céljaira alkalmas helyiségek álljanak rendelkezésre.
A posta kisérésére (kezelésére) és ellenőrzésére kiküldött postaközegeket díjmentes utazás és az első osztályban napi öt, a második osztályban pedig napi három korona mérsékelt díj ellenében az illető osztályra érvényes ellátás illeti meg.
A társaság a neki átadott postai küldeményekért az alábbi bekezdésben meghatározott mértékig a belföldi postai szabályoknak vagy a m. kir. postát kötelező nemzetközi postaszerződések mindenkori határozmányainak mérve szerint egész vagyonával felel, tengeri szerencsétlenség, tüzkár és egyéb erőhatalom eseteiben azonban csak akkor, ha a küldemény a társaságnál biztositva volt.
A társaságnak az előző bekezdésből folyó felelőssége az egy-egy hajóján egyszerre elhelyezve levő postaküldeményekért rendszerint 100,000, azaz egyszázezer korona értékig terjed, ezen értéken felül pedig csak akkor, ha a postaküldemények az illető értéktöbblet erejéig a m. kir. posta kivánságára és terhére a társaságnál biztositva voltak.
Ha a hajót útközben baj éri, a hajóparancsnok köteles intézkedni, hogy a postai küldemények lehetőleg mielőbb és minél biztosabban továbbittassanak. Ha a hajón szolgálatot tevő postai alkalmazott volt, a hajóparancsnok - feltéve, hogy a körülmények ezt megengedik - előbb ezen közeg kivánságát hallgatja meg.
A postai küldemények ilyetén továbbitásából felmerülő költségeket a társaság viseli.
A társaság postai küldeményeket saját hatáskörében, vagy saját számlájára sem a bel-, sem a külföldön nem közvetithet és gondoskodik arról, hogy e tilalmat alkalmazottai is betartsák.
A társaság az ügynökeivel és az ezek által egymásközt váltott szolgálati levelezésre nézve, amennyiben ezt saját hajói szállitják, portómentességet élvez. Az ily leveleken a küldő és czimzett nevének, valamint a következő felirásnak: „Az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Részvénytársaság szolgálati levelezése” kell feltüntetve lenni.
50. § A köztekintetekből és hazai érdekekből kiadott szabályok és egyéb általános jellegű rendelkezések a társaságra mindenben kiterjednek; ezek szempontjából a társaság az állami szerződésből folyó szolgálat czimén kivételekre vagy kedvezményes elbirálásra nem tarthat számot.
51. § Jelen szerződés életbelépése napján a társaság részére az 1901. évi VII. törvénycikkbe iktatott szerződés 27. §-ában megadott összes kedvezmények nyomban és teljesen megszünnek és ettől kezdve a társaságot adók, illetékek, bélyegek és díjak tekintetében az államhoz való szerződéses viszonya alapján semminemű kedvezmény sem illeti meg.
52. § Az 1921. év végéig a társaság hajói az összes cs. és kir. konzuli hivataloknál épugy mentesek a konzuli hajóilletékek fizetése alól, mint a cs. és kir. haditengerészet hajói.
53. § A társaság által letett és korábbi szerződése alapján a budapesti IX. kerületi m. kir. állampénztárnál őrzött 200,000 azaz kétszázezer korona biztositék jelen szerződés lejártáig letétben marad.
Ha ezen biztositék jelen szerződés határozmányai szerint részben vagy egészben igénybe vétetnék, köteles a társaság ezen biztositékot a hozzá evégből intézett felszólitás vételétől számitott 15 nap a teljes 200,000 korona összegre kiegésziteni, illetve megujitani. Ha a társaság ezt nem tenné, a kereskedelemügyi m. kir. mister jogositva van a hiányzó összeget az államsegélyből visszatartani és a biztositék pótlására forditani.
54. § Jelen szerződés 1914. évi julius hó 1-én az 1901. évi VII. törvénycikkbe iktatott és az 1913. évi XXVIII. törvénycikkel meghosszabbitott szerződés helyébe lép és ettől számitva 15 évig, vagyis 1929. évi junius hó 30-áig marad érvényben.
55. § A társaság összes szerződéses kötelezettségeinek szabályszerű és hiánytalan teljesitéseért évi 4,600,000, azaz négymillióhatszázezer korona államsegélyben részesül, mely utólagos havi részletekben fog a budapesti m. kir. állampénztárnál a társaság szabályszerű nyugtáira kifizettetni.
Az egyes havi részletek a társaság javára mindenkor azzal a fenntartással folyósittatnak, hogy amennyiben a társaságnak az illető hónapban tanusitott eljárása alapján segélylevonások pótlólag fognak megállapittatni, ezek a levonások a későbbi hónapokra eső részletekből fognak visszatartani.
56. § Az előző §-ban emlitett összsegélyből a jelen szerződés 2. §-ában felsorolt kiviteli járatok önálló teljesitéseiért járatonkint 7200, azaz hétezerkettőszáz korona, az ugyanott felsorolt behozatali járatok önálló teljesitéseért pedig járatonkint 3600, azaz háromezerhatszáz korona esik.
A most idézett 2. § szerint megengedett járategyesitéseknél az ugyanezen §-ban kikötött szabály szerint ennélfogva az egyesités tárgyát képező mindkét járatért kiviteli járatoknál 9600, azaz kilencezerhatszáz korona, behozatali járatoknál pedig 4800, azaz négyezernyolcszáz korona válik esedékessé, a teljes segélyből fenmaradó különbözet pedig visszatartandó.
Az előző §-ban megállapitott összsegélyben bentfoglaltatik a jelen szerződés 4. §-a szerint segélyezendő évi 12 járatnak járatonkint ugyancsak 7200, azaz hétezerkettőszáz koronával számitott segélye is. Ha a társaság a szerződés 4. §-a szerint évenkint tizenkettőnél kevesebb járatot teljesit, minden hiányzó járat után a most emlitett segély levonandó, ha pedig a társaság nem önállóan, hanem más szerződéses jráatok egybefoglalásával teljesiti a szóban levő járatokat, ezek mindegyike fejében a 4. §-ban kikötött szabálynál fogva csak 2400, azaz kettőezernégyszáz korona folyósitható, a különbözet pedig visszatartandó.
57. § A társaság köteles a kereskedelemügyi m. kir. minister bármikori felhivatásától számított két hónap alatt a jelen szerződés 1. §-ának 5. tétele alatt emlitett braziliai járatokat a La-Plata államokig menetrendszerűen kiterjeszteni. Ebben az esetben a társaság államsegélye az uj szolgálat megkezdésének napjától számitva évi 96,000, azaz kilencvenhatezer koronával fel fog emeltetni.
A szerződés összes határozatai ezen uj szolgálatra is megfelelő alkalmazást fognak nyerni.
58. § Jelen szerződés érvényességének első tiz évében joga van a kereskedelemügyi m. kir. ministernek, hogy a társaságtól Fiume és New-York között havonkint közlekedő menetrendszerű járatok berendezését követelhesse. A társaság ez esetre köteles lesz ezen járatokat - amennyiben lehetséges - meglevő hajóinak felhasználásával legkésőbben a kereskedelemügyi m. kir. minister felhivásától számitott egy félév alatt berendezni. Ha a társaság meglevő hajóállománya a new-yorki járatok teljesitésére elégséges nem lenne, a társaság a kereskedelemügyi m. kir. minister felszólításától számitott legfeljebb 15 hónap alatt a new-yorki járatok céljaira három, egyenkint legalább 3000 burttó tonnatartalommal biró és a teljes rakománnyal hat órán át tartandó próbajáraton óránként átlag legalább 11 tengeri mérföldnyi sebességet elérő uj hajót fog beszerezni. A szerződéses hajóállomány a new-yorki járatok berendezése esetén 38 hajónál kisebb nem lehet.
A new-yorki járatokért, melyekre jelen szerződésnek a braziliai járatokra vonatkozó összes rendelkezései megfelelően kiterjedni fognak, a társaság az első járat megkezdésének napjától számitva évi 600,000, azaz hatszázezer korona államsegélyt fog kapni.
59. § A m. kir. kormány azokban a viszonylatokban, amelyekben a társaság jelen szerződés értelmében rendszerint saját hajóival rendes időközi járatokat tart fenn, a szerződés tartama alatt más hajózási vállalatnak állami segélyt nyujtani nem fog.
Ehhez képest nem fog más vállalatnak államsegélyt nyujtani az 1. §-ban felsorolt vonalakon a mindenkori menetrend szerint kötelezőleg érintendő kikötők forgalmában sem a kivitelre, sem a behozatalra nézve, továbbá a 2. § a) csoportjában és a 3. §-ban megnevezett kikötők forgalmában, de csak a kivitelre nézve és a 2. § b) csoportjában megnevezett kikötők forgalmában a behozatalra nézve sem.
Az előző bekezdés rendelkezései megfelelő értelemben ki fognak terjesztetni az 5. §-ban megnevezett kikötők forgalmára nézve, aszerint, amint a társaság az illető egyes viszonylatokban a kivitelt, vagy a behozatalt a kereskedelemügyi m. kir. minister kivánságára saját hajóival fentartott járatokon rendszeresen ellátni fogja.
Ugyancsak ezek a rendelkezések alkalmazást fognak nyerni azokra a kikötőkre, amelyeket a társaság a braziliai járatoknak a La-Plata államokig való meghosszabbitása esetén, vagy a new-yorki járatok berendezése esetén az idevonatkozó menetrendek szerint kötelezőleg érinteni fog.
60. § Ha a szerződés tartama alatt a m. kir. kormány, a magyar kiviteli vagy behozatali forgalom ellátására az Adriai tengertől nyugatra eső vidékekkel új hajójáratok létesitését tervezné, e részben mindenekelőtt a társasággal fog érintkezésbe lépni és a társaság egyenlő feltételek mellett más vállalkozóval szemben elsőbbséggel biradn. Ha az új szolgálat tekintetében a m. kir. kormány netalán más vállalkozó ajánlatát kivánja alapul venni, a társaság előjoga csak az esetre áll fenn, ha ezen ajánlatot a kereskedelemügyi m. kir. minister által kitüzendő legalább egy havi záros határidő alatt magáévá teszi, ellenkező esetben pedig a m. kir. kormánynak joga van ezen ajánlat egy éven belül más vállalkozóval szabadon megállapodásra jutni.
Az előző bekezdés rendelkezései mindenben alkalmazandók az esetre is, ha a m. kir. kormány a jelen szerződésben szabályozott hajózási szolgálatot a szerződés lejártával továbbra is szerződésszerűen biztositani kivánja.
61. § A szabadhajózás segélyezéséről szóló 1907. évi VI. törvénycikk alkalmazása tekintetében a társaság és a hosszújáratú viszonylatokban szerződésszerűen segélyezett többi hajózási vállalatok között különbség nem fog tétetni.
Az Adria-társaság azonban kijelenti, hogy mindaddig, mig a szerződéses hajóállomány kiegészitésére a szerződés 12. §-ában előirt hajók kivétel nélkül el nem készültek, illetve épittetésük meg nem kezdetett, hajót, kizárólagos szabadhajózási célra megrendelni nem fog.
62. § A társaság működése állandóan ministeri biztos felügyelete alatt áll.
A ministeri biztos a társaság eljárását minden irányban megfigyelni és ellenőrízni köteles. Ennélfogva a ministeri biztos által, teendői ellátásánál kivánt minden felvilágositás és segédkezés a társaság részéről készséggel és hiánytalanul megadandó.
A ministeri biztos a társaság üzleti könyveit és levelezéseit bármikor megtekintheti és a társaság üzletigazgatójától, illetve az üzletigazgató által kijelölt társasági közegektől az ellenőrzés gyakorlására megkivánt adatokat követelheti.
A társaság üzletvitelében előforduló minden fontosabb eseményről és a társaság által célba vett minden fontosabb elhatározásról a ministeri biztosnak azonnal jelentés teendő.
A ministeri biztos a társaság minden igazgatósági ülésére és minden közgyülésére meeghivandó.
A ministeri biztos a társaság mindazon intézkedései vagy határozatai ellen, amelyeket a fennálló törvényekkel, a társaság szerződéses kötelezettségeivel, a társaság alapszabályaival, vagy az állami érdekekkel ellentétben levőknek tart, óvást fog emelni.
Ezen óvás által az illető intézkedés vagy határozat hatálya 48 óráig felfüggesztetik, mely idő alatt a kereskedelemügyi m. kir. minister a ministeri biztos jelentése alapján végérvényesen határoz.
A ministeri biztos jogositva van a társaság ügymenetére vonatkozólag inditványokat tenni, melyeket a társaság beható tárgyalás alá venni és azokban határozatot hozni köteles.
A ministeri biztos akadályoztatása esetére a kereskedelemügyi m. kir. minister helyettes ministeri biztost fog kiküldeni.
63. § A társaság által teljesitendő járatok szerződésszerű végrehajtását és a forgalom ellátására szerződésileg megszabott kötelezettségek pontos betartását a m. kir. tengerészeti hatóság ellenőrzi, mely ellenőrzés céljaira a társaság illető közegei útján a kivánt felvilágositásokat mindenben megadni tartozik.
A tengerészeti hatóság a szerződés intézkedéseivel szemben felmerülő eltéréseket, szabálytalanságokat és mulasztásokat, nemkülönben a társaság szerződéses szolgálatára nézve beérkező panaszokat behatóan megvizsgálja és a vizsgálat eredménye alapján a társaságot a helyzet megfelelő orvoslására, a tapasztalt hiányok megszüntetésére és a forgalom érdekében álló intézkedések megtételére felhivja.
A tengerészeti hatóság intézkedései ellen a társaság 15 napon belül a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez fellebbezhet, ki azután az illető ügyekben végérvényesen határoz.
64. § Ha a társaság szerződéses kötelezettségeinek az előirt módon való teljesitése oly körülmények folytán vált lehetetlenné, amelyekre nézve a társaság által előterjesztett adatok alapján a kereskedelemügyi m. kir. minister a részére fentartott egyoldalú elbirálás alkalmával elismeri, hogy azok a társaság eljárásától független okokból állottak elő és hogy azoknak megelőzésére vagy elháritására a társaság hatáskörében intézkedések tehetők nem voltak, a szerződéstől való eltérések ily esetekben igazoltaknak fognak tekinteni ugyan, azonban járatoknak (illetve a menetrendszerű járatok kiviteli vagy behozatali részének) nem teljesitése, vagy az előirt rendes gőzösöknél kevésbé megfelelő gőzösökkel való teljesitése esetén az államsegélyből ilyenkor is levonásnak van helye.
Ezen levonás a járatok nem teljesitése folytán kitesz:
1. az 1. § 1. tétele alatt szereplő járatok kiviteli részénél esetenkint 15,000 koronát;
2. az 1. § 2. tétele alatt szereplő járatok kiviteli részénél esetenkint 7000 koronát;
3. az 1. § 3. tétele alatt szereplő járatok kiviteli részénél esetenkint 30,000 koronát;
4. az 1. § 4. tétele alatt szereplő járatok kiviteli részénél esetenkint 8000 koronát;
5. az 1. § 5. tétele alatt szereplő járatok kiviteli részénél esetenkint 33,000 koronát;
6. a 2. § a) csoportjában felsorolt kiviteli járatoknál esetenkint 7200 koronát;
7. az 1. § 1. tétele alatt szereplő járatok behozatali részénél esetenkint 7500 koronát;
8. az 1. § 2. tétele alatt szereplő járatok behozatali részénél esetenkint 3500 koronát;
9. az 1. § 3. tétele alatt szereplő járatok behozatali részénél esetenkint 15,000 koronát;
10. az 1. § 4. tétele alatt szereplő járatok behozatali részénél esetenkint 4000 koronát;
11. az 1. § 5. tétele alatt szereplő járatok behozatali részénél esetenkint 16.500 koronát;
12. a 2. § b) csoportjában felsorolt behozatali járatoknál esetenkint 3.600 koronát és
13. a 3. §-ban előírt portugáliai kikötőérintések mellőzésénél esetenkint 4800 koronát.
Ezen levonások alól a társaság mentesitheti magát azáltal, ha a menetrendszerű járatok illető elmaradt kiviteli vagy behozatali részét egy hónapon belül az illető többi elmaradt járatot, illetve kikötőérintéseket pedig három hónapon belül megfelelően pótolta.
Ha a járatok az 1. § 1. és 3. tételei alatt megállapitott viszonylatokban az ezekre nézve előirt kiválóbb minőségű hajók helyett csak egyszerübb hajókkal teljesittettek, - és mindig feltéve, hogy a kiválóbb hajónak alkalmazása a társaság eljárástól független okokból vált lehetetlenné, - ez esetben a pótszolgálat kisebb értékének megfelelően a levonás a fentebb 1., 3., 7. és 9. tételek alatt megállapitott levonási összegek 30%-ával fog esetenkint alkalmaztatni.
A jelen § szerint igazolt járatmulasztások folytán egy-egy naptári évben a társaság összsegélyének egyharmadánál nagyobb összeg nem fog levonásba hozatni.
65. § Ha a szerződés 1. §-ának 1. és 3. tételei alatt szereplő járatok rendes teljesítésére előirt gőzösök helyettesitésére a társaság eljárásától független és előre nem látott okokból akként merül fel szükség, hogy a társaság tartalékhajóját e célra fel nem használhatja, ily esetekben a szerződés előző §-ának utolsóelőtti bekezdésében jelzett levonás nem fog alkalmaztatni. Megjegyeztetik azonban, hogy ez a kedvezményes eljárás egy-egy naptári évben az 1. § 1. tétele alatt emlitett vonalon legfeljebb ötször és az 1. § 3. tétele alatt emlitett vonalon legfeljebb háromszor és mindig csakis azzal a korlátozással nyerhet alkalmazást, hogy a helyettesitést igénylő gőzösnek közvetlenül egymásra következő két járatára nem terjedhet ki.
66. § Ha a társaság beigazolja, hogy braziliai járatain Rio de Janeiróból és Santosból Fiume számára behozatali rakomány egyáltalán nem kinálkozik, ily esetben - de egy-egy naptári évben nem többször, mint legfeljebb háromszor - meg fog engedtetni a társaságnak, hogy gőzöseit Braziliából Fiume helyett más kikötőbe inditsa vissza. A járat behozatali részére eső államsegély a jelen szerződés 64. §-ának 11. tétele szerint ezekben az esetekben is levonandó.
67. § Ha a társaság szerződéses kötelezettségeinek teljesitésénél oly mulasztásokat vagy szabálytalanságokat követ el, a melyeket a kereskedelemügyi m. kir. minister a jelen szerződés 64. §-a alapján igazoltaknak el nem ismer, ez esetekben nemcsak a most idézett §-ban részletezett segélylevonások fognak - és már minden megszorítás nélkül - eszközöltetni, hanem a társaság eljárása az alábbi rendelkezések szerint külön birság alkalmazására is nyujt alapot.
Általánosságban és olyankor, ha különösen terhelő körülmények nem forognak fenn, a kereskedelemügyi m. kir. ministera következő birságokat fogja alkalmazni:
a) az 1. §-ban felsorolt viszonylatokban az egyes járatok kiviteli részének elhagyásáért esetenkint 10.000 koronáig;
b) ugyanezen viszonylatokban a járatok behozatali részének elhagyásáért esetenkint 5000 koronáig;
c) ugyanezen járatok rendes menetrendszerű jellegének megváltoztatásáért vagy a jelen szerződés 8. §-ában foglalt rendelkezés be nem tartásáért esetenkint 5.000 koronáig;
d) a járatok rendes teljesitésére előirt gőzösöknél kevésbbé megfelelő gőzösök alkalmazásáért esetenként 5.000 koronáig;
e) a jóváhagyott menetrendek szerint kötelezőleg érintendő kikötők indokolatlan mellőzéséért esetenként 500 koronáig;
f) a 2. §-ban felsorolt kiviteli járatok elhagyásáért és az előirt portugáliai kikötőérintések elmulasztásáért esetenként 4.000 koronáig;
g) a 2. §-ban felsorolt behozatali járatok elhagyásáért esetenként 2.000 koronáig;
h) az 1. § 1-4. tételei alatt felsorolt járatokon a Fiuméból való indulásoknál, illetve a Fiuméba való érkezéseknél a menetrenddel szemben előforduló késésekért (az 1. és 2. tételek alatt emlitett járatoknál 5 órányi, a 3. és 4. tételek alatt emlitett járatoknál pedig 10 órányi birságmentes időtartamon felül) nemkülönben a Fiuméból a menetrendszerű időnél korábban történő indulásokért óránként 60 koronáig;
i) a kereskedelemügyi m. kir. minister által jóváhagyott díjszabások határozmányainak be nem tartásáért, vagy szabályellenes menetdíjak, illetve fuvardíjak alkalmazásáért esetenként 2.000 koronáig;
k) a szerződéssel szemben felmerülő bármely egyéb mulasztásért vagy szabálytalanságért esetenként 3.000 koronáig.
A fentebb h) alatt jelzett birságok kétszeres összegre felemelhetők, ha a késés, illetve a korábbi indulás oly járaton fordul elő, a mely egyúttal posta közvetitésére szolgál.
A birságok kivetése előtt a társaság igazolásának záros határidő alatt való előterjesztésére fel fog szólittatni. Annak elbirálása, hogy a társaság által felhozott igazolások elfogadhatóknak tekinthetők-e, a kereskedelemügyi m. kir. minister szabad elhatározásának tartatik fenn.
68. § Ha a társaság szerződéses szolgálatának teljesitése közben ugyanazon természetű mulasztások és szabálytalanságok sűrűbben ismétlődnek és a kereskedelemügyi m. kir. minister azt látná, hogy a társaság részéről e tekintetben célzatos eljárás forog fenn, a kereskedelemügyi m. kir. ministernek joga van - ha egyéb eljárást meginditani nem kiván - az előző §-ban részletezett birságokat azoknak háromszoros összegéig fokozatosan felemelni.
69. § Ha a társaság valamely viszonylat szerződésszerű kiszolgálását mentségül el nem fogadható kényseritő ok nélkül a kereskedelemügyi m. kir. ministernek legalább egy-egy havi időközökban háromszor megujitott figyelmeztetése daczára akként elhanyagolja, hogy a kereskedelemügyi m. kir. minister az illető szolgálatot a szerződés szempontjából megfelelőnek nem tartja: a kereskedelemügyi m. kir. ministernek jogában áll ezt a szolgálatot a társaság költségére és veszélyére más úton biztositani, e célra a társaság államsegélyét, valamint biztositékát igénybe venni és a társasággal szemben ezenfelül fennmaradó követelését szabadon választott uton érvényesiteni.
70. § A kereskedelemügyi m. kir. minister - ha a jóváhagyott díjszabásokkal szemben meg nem engedett magasabb díjtételek alkalmazását állapítja meg - ugyanekkor a birságolási eljárástól függetlenül a társaság által illetéktelenül beszedett díjtöbbletnek visszatéritését rendeli el. A társaság köteles az illető visszatéritési összeget a fél részére leendő átutalás végett a vonatkozó felhivástól számitott nyolc napon belül a m. kir. tengerészeti hatóságnál letétbe helyezni, mi ha meg nem történnék, az illető összeg a társaság biztositékából vagy az államsegélyből fog igénybe vétetni.
A kereskedelemügyi m. kir. minister a menetdíjak vagy fuvardíjak ezen visszatérítésére vonatkozó ügyeket csak akkor fogja tárgyalás alá venni, ha az illető fél igazolja, hogy az ezen ügyben már előbb közvetlenül a társasághoz intézett irásbeli megkeresése alapján a felmerült ellentétek kiegyenlitése elérhető nem volt.
71. § A kivetett birságok - ha azokat a társaság a hozzá intézett felszólitástól számitott 15 napon belül le nem fizette - a kereskedelemügyi m. kir. minister tetszése szerint a társaság biztositékának igénybevételével, vagy az államsegély megfelelő részletének visszatartásával fognak érvényesittetni és elszámoltatni.
Mindazon esetekben, amelyekre jelne szerződés a társaság biztositékának igénybevételét, vagy a társaság segélyének visszatartását megállapitja, a vonatkozó intézkedéseket a kereskedelemügyi m. kir. minister minden bírói közbenjárás nélkül önállóan teheti meg.
72. § Ha a társaság Fiuméból inditott valamely kiviteli járatán a jelen szerződés 2. §-ának a) 1-6. tételei alatt felsorolt kikötők közül kettőnél többet érint, ebből szerződéses járatteljesitménynek csakis a megengedett járategyesitést képező két kikötőérintés fog beszámittatni. Ha azonban a társaság az ily alkalmakkor érintett többi kikötőkre nézve a fiumei kiviteli rakományoknak a szerződés 11. §-a értelmében történő hiánytalan elszállitásáról gondoskodott, a szerződés 2. §-ában felsorolt kiviteli járatok szerződéses teljesitésénél netalán mutatkozó hiány ez esetben bírságolásra okot nem adhat, hanem csupán az illető hiányzó járatra eső 7.200 koronányi (56. §) államsegély levonását vonja maga után.
73. § Azok az esetek, amelyekben a szolgálat teljesitése körül a fennálló szabályokkal szemben felmerülő eltérések a szerződés 67. §-ában tárgyalt birságok alá nem fognak vonatni, különösen a következő indokokból merülhetnek fel, úgymint: háború, mozgósitás, tengerzár, zavarok, vesztegzár, járványok, hajózási lehetetlenség és a hazai forgalmat képező árúk kirakásának vagy berakásának elhárithatatlan akadályai.
A társaság eljárása azonban abból a szempontból is el fog biráltatni - és e részben a kereskedelemügyi m. kir. ministernek a szerződésben kikötött birságolási joga korlátozva nincs - hogy a fentjelzett rendkivüli körülmények között az illető eltéréseknek tényleg csak az elkerülhetetlenül szükséges mértékig való szoritására a társaság kellő gondosságot kifejtett-e?
74. § Azok a mulasztások és szabálytalanságok, a melyekre nézve a kereskedelemügyi m. kir. minister saját megitélése szerint megállapitja, hogy azok az 1. § 3. tétele alatt szereplő járatok Gibraltáron túli részében a hazai forgalomnak az ott fennforgó hajózási nehézségek között leendú jobb kiszolgálása érdekében tett intézkedések kizárólagos folyományát képezik, enyhén fognak elbiráltatni.
75. § Ha a társaság gőzösei a menetrendszerű vonalakon a kikötőbe való érkezés alkalmával kikötési helyre várakozni kénytelenek, az ezen várakozásból folyó késedelem sem az érkezésnél, sem az illető gőzösnek az ugyanazon kikötőből való legközelebbi elindulásánál a társaság hátrányára nem fog betudatni.
76. § A társaság szerződéses hajójáratai részére Fiuméban szükséges kikötési helyek kijelölésénél a társaság kivánságai lehetőség szerint figyelembe fognak vétetni.
77. § Amennyiben lehetséges, a társasági szerződéses áratok rendes árúforgalmának lebonyolitására Fiuméban megfelelő raktárhelyiségek fognak a társaságnak bérbeadatni.
A társaság részére lehetőség szerint a szerződéses járatainak üzeméhez szükséges anyagok és készletek elhelyezésére, illetve kezelésére is megfelelő raktárhelyiségek fognak a fiumei kikötőben bérbeadatni.
78. § A társaságnak szerződéses járatokon közlekedő gőzösei azon kedvezményben részesülnek, hogy az érkezéskor, illetve induláskor szükséges hivatalos eljárás fennakadás nélküli teljesitésére a fiumei m. kir. révhivatal közegei úgy nappal, mint éjjel minden órában kiszállni tartoznak. A hajórajutáshoz szükséges járműveket a társaság tartozik rendelkezésre bocsátani.
79. § A társaság magyar cége: „Adria magyar királyi Tengerhajózási Részvénytársaság”, székhelye: Budapest.
A társaság Fiuméban üzleti igazgatóságot tart fenn és szerződéses járathálózatának kikötőiben megfelelően szervezett állandó képviseletekről gondoskodik.
A társaság hirdetményei legalább két budapesti lapban és legalább egy fiumei lapban közzéteendők.
80. § A társaság belföldön és hajóin rendszerint csakis magyar állampolgárokat alkalmazhat.
A hajótiszti és hajógépészi állások betöltésénél a társaság a m. kir. tengerészeti hatóság által kijelölt és szabályszerű minősitéssel biró egyéneknek egyenlő feltételek mellett másokkal szemben elsőbbséget tartozik adni.
81. § A társaság igazgatóságának és felügyelőbizottságának legalább kétharmad részben magyar állampolgárokból kell állania.
Az elnök és az alelnökök csak magyar állampolgárok lehetnek és megválasztatásuk a kereskedelemügyi m. kir. minister megerősitését igényli.
A szerződés tartama alatt jogában áll a kereskedelemügyi m. kir. ministernek két tagot és a m. kir. pénzügyministernek egy tagot a társaság igazgatóságába kinevezni.
82. § A társaság közgyüléseiről és igazgatósági üléseiről felvett jegyzőkönyvek a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez felterjesztendők.
83. § Mindaddig, a mig a társaság az állammal szerződéses viszonyban áll, a társaság tőkéjének felemelésére és leszállitására, elsőbbségi kölcsönök felvételére, az alapszabályok módositására és a társaság feloszlatására vagy más társasággal való egyesülésére vonatkozó közgyülési határozatok a kereskedelemügyi m. kir. ministernek a m. kir. pénzügyministerrel egyetértő jóváhagyását igénylik. Az ily határozatok ennélfogva csak akkor foganatosithatók, ha ehhez a kereskedelemügyi m. kir. minister felhatalmazást adott.
84. § Jelen szerződés tartama alatt a társaság évi számadásai és az azok alapján felállitott mérlegei a kereskedelemügyi m. kir. minister felülvizsgálata alatt állanak. Ezen felülvizsgálatot külön kirendelt közegek teljesitik, kik közvetlenül a kereskedelemügyi m. kir. ministernek felelősek.
A hajók értéke az azok beszerzése körül tényleg felmerült összes kiadások betudásával határozandó meg, a tényleg teljesitett fizetések időközi kamatai a hajók átvételéig hozzászámithatók. Az egyes hajók ekkép előálló értéke a kereskedelemügyi m. kir. ministernek esetenkint bejelentendő és a vonatkozó adatok a számadások felülvizsgálatával megbizott közegek előtt okmányilag igazolandók.
A hajóknak eredeti beszerzési értéke csakis a kereskedelemügyi m. kir. minister külön engedélyével és csakis oly különleges befektetések értékével emelhető, a melyeknek a hajó beszerzésekor történő eszközlése esetén a hajók értéke eredetileg is ugyanannyival emelkedett volna.
85. § A társaság évi mérlegei a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyását igénylik, az ide vonatkozó tárgyalásoknak soron kivüli elintézése a társaság részére biztosittatik.
86. § A társaság alapszabályszerűleg megállapitott tiszta jövedelméből egyes években 1,500.000 koronánál nagyobb összeget csak akkor fordithat osztalék kifizetésére, ha ugyanekkor az ezenfelül mutatkozó többletből ugyanannyit, mint a mennyit az 1,5000.000 koronából kikerülő osztalék feljavitására fordit, egy külön alakitandó és a mérlegbe külön tételként felveendő hajóépitési alap javára átutal. Ha jelen szerződés érvényességének tartama alatt egyes korábbi években a kifizetett osztalékok 1,500.000 koronát nem értek el, a mutatkozó különbözet kamatok felszámithatása nélkül a későbbi évek nagyobb jövedelméből pótolható, azonban a korábbi években az alap javára már elszámolt összegekből később felmerülő hiányok fedezésének már nincs helye.
Az osztalékok kifizetésére teljes összegben felhasználható tiszta jövedelemnek az előző bekezdés szerint 1,500.000 koronával megszabott határa a társaság mai 10 millió koronányi részvénytőkéjén alapszik. Ha a társaság ezen részvénytőkéjét a kereskedelemügyi m. kir. minister engedélyével és kizárólag a hazai forgalom érdekében történő új befektetések eszközlése czéljából felemeli, a fentemlitett és teljes mértékben osztalékokra felhasználható 1,500.000 korona az új kibocsátású részvényekért tényleg teljesitett befizetések összegének hat százalékával emelkedni fog.
A jelen § első bekezdése szerint létesitendő és a társaság kizárólagos tulajdonát képező külön hajóépitési alap, melynek kamatai évről-évre ezen alap javára tőkésitendők, első sorban a társasági szerződéses hajóállománynak gyorsabb felújitására rendeltetik. Az alap mikénti felhasználása tekintetében, valamint arra nézve, hogy az új hajókkal mely hajók cseréltessenek ki, a rendelkezés a kereskedelemügyi m. kir. ministert illeti meg, határozathozatal előtt azonban a társaság véleménynyilvánitásra esetenkint fel fog szólittatni. A kereskedelemügyi m. kir. minister engedélyével ezen alap oly befektetésekre is felhasználható, a melyek már meglévő szerződéses hajóknak ujabb felszerelésekkel való tökéletesbitésére szolgálnak.
A kereskedelemügyi m. kir. minister jelen § alapján csak oly tipusu és teljesitő képességű hajók beszerzését fogja kivánni, a melyek a társaság szolgálatának teljesitésére rendelt hajók tipusának és teljesitő képességének megfelelnek és a társasági forgalom igényeihez alkalmazkodnak.
Ha az alapból a kereskedelemügyi m. kir. minister engedélyével hajóbeszerzésekre, illetve hajófelszerelésekre kiadások eszközöltettek, az ezen befektetésekre forditott összegek kamatai többé már nem az alap javára számittatnak.
A kereskedelemügyi m. kir. minister kijelenti, hogy a jelen §-ban fenntartott intézkedési jogával a szerződés utolsó két évében élni nem fog, azonban az alapot megillető hányadok egy további új szerződésre való tekintettel, jelen szerződés tartama alatt mindvégig hiánytalanul elszámolandók.
87. § A társaság az előző §-ban emlitett külön hajóépitési alaptól függetlenül saját hatáskörében is kiváló gondot fog forditani arra, hogy hajóállományát - a szerint, amint ezt üzleti viszonyai megengedik - megjavitsa. A társaság az általa ez alapon beszerzett és személyszállitásra is alkalmas új hajókat, egyes rendkivüli járatoktól eltekintve, Fiume forgalmának kiszolgálására fogja felhasználni.
88. § A társaság a működésének ellenőrzésére állandóan kirendelt ministeri közegek dijazására összesen évi 16,000, azaz tizenhatezer koronát fog minden évi julius havának első felében a kereskedelemügyi m. kir. minister által megjelölendő valamely állami pénztárba egyszerre és előre lefizetni.
89. § Amennyiben a forgalmi viszonyok vagy a hazai kereskedelmi érdekek alakulása következtében a szerződésszerű járatok egyikének vagy másikának módositása, vagy valamely fontosbbnak jelentkező járatberendezéssel való felcserélése szükségesnek mutatkoznék, a kereskedelemügyi m. kir. ministernek jogában áll a szerződéses szolgálatban változtatásokat eszközölni olyképen, hogy a változások folytán elmaradó teljesitmények helyébe a társaság egyetértésével megállapitott megfelelő értékű új szolgálatok lépjenek életbe.
90. § Az előirt járatteljesitmények teljes befejezésükig jelen szerződés rendelkezései alatt állanak. A szerződés lejártakor még be nem fejezett vagy pótlásra váró járatok szabályszerű teljesitéséről a társaság gondoskodni tartozik.
Az 1. §-ban felsorolt menetrendszerű járatok az illető gőzösöknek Fiuméba való rendes visszatérésével vétetnek befejezetteknek.
A szerződés utolsó évének utolsó három hónapjában az államsegély havi részletének csak egyik fele fog az illető hó végével a társaság javára folyóvá tétetni, a másik fele pedig csak akkor, mire a még függő és a szerződés lejártát követő időre is átnyuló járatteljesitményeknek mikénti vérehajtása szabályszerű elbirálást nyert és csak annyiban, amennyiben ez netaláni levonások vagy birságok céljaira igénybe nem vétetett.
91. § A társaság hajójáratok berendezése és fentartása iránt mással szerződéses viszonyban csak akkor léphet, ha ehhez a kereskedelemügyi m. kir. minister engedélyét előzetesen elnyerte.
92. § A társaság jelen szerződését csak a m. kir. kormány előzetes engedélyével ruházhatja másra.
93. § Ha a társaság csődbe jut, a m. kir. kormánynak a jelen szerződésben a társaság irányában elvállalt összes kötelezettségei minden bírói beavatkozás nélkül nyomban megszünnek.
94. § A jelen szerződésből folyólag netán felmerülő peres ügyekben a törvényes lépéseket a kereskedelemügyi m. kir. minister, mint felperes, az általa egyedül és szabadon választott sommás bíróságnál a sommás eljárás szabályai szerint indithatja meg, mig ellenben azok a vitás kérdések, a melyekben a kereskedelemügyi m. kir. minister alperesként szerepelne, csakis a budapesti m. kir. kincstári jogügyi igazgatóság székhelyén levő biróságok előtt az ügy természetének megfelelő eljárás szerint döntendők el.
95. § Addig az időpontig, amikor a társaság által a jelen szerződés 12. §-a szerint beszerzendő 15 (és pedig 9 kiválóbb és 6 egyszerűbb) új hajó közül az utolsó hajó is szerződéses forgalomba állittatni fog, a társaság államsegélyéből a még hiányzó hajókra való tekintettel levonás eszközlendő. Ezen levonás kitesz a kiválóbb hajóknál hajónkint és havonkint 8.500, azaz nyolcezerötszáz koronát, az egyszerűbb hajóknál hajónkint és havonkint 1.000, azaz egyezer koronát.
Azokra a járatokra nézve, amelyeket a társaság az 1. § 1. és 3. tételei alatt szereplő vonalakon azon okból teljesit egyszerűbb hajókkal, mivel az előző bekezdésben emlitett illető kiválóbb hajók még el nem készültek, a szerződés 64. §-ának utolsóelőtti bekezdésében megállapitott levonások nem alkalmazhatók. Amennyiben pedig a szóban levő két vonalon a járatok ugyancsak a jelzett okból átmenetileg még egyszerűbb gőzösökkel teljesitendők, ily körülmények között egyes járatok elmaradása címén a jelen szerződés 64. §-a alapján eszközlendő levonás az ezen § 1., 3., 7. és 9. tételei alatt megállapitott levonási összegek 30%-ával fog számittatni.
Mindaddig, mig a jelen szerződés 1. §-ának 3. tétele alatt emlitett járatokon két kiválóbb gőzös mellett egy kisebb teljesitő képességű gőzös tesz szolgálatot, a társaság ezen harmadik gőzössel a járatokat csak Mogadorig tartozik teljesiteni, illetve Mogadorból indithatja vissza Fiuméba. Ez e jogositványa a társaságnak csak addig tart, ameddig az épités alatt levő harmadik kiválóbb gőzös, mely ezután azonnal a szóban levő vonal szolgálatába lesz állitandó, rendes forgalomba helyezhető nem volt. A szóban levő járatnak a most jelzett módon történő megröviditése folytán az államsegélyből esetenkint 5.000, azaz ötezer korona vissza fog tartatni.
96. § A szerződés 1. §-ának 2. és 4. tételei alatt szereplő járatok azokkal a társasági gőzösökkel, melyek jelen szerződés életbelépte előtt már forgalomban voltak, 10 helyett 9 1/2 tengeri mérföldnyi sebességgel is fenntarthatók.
97. § A társaságnak a jelen szerződés 55. §-ában megállapitott államsegélye annak figyelembevételével számittatott, hogy ezen segély a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójáról szóló 1909. évi VIII. törvénycikk 17. §-ának 5. pontja értelmében a társaság adóköteles jövedelmének megállapitásánál nem fog betudatni.
Ha a jelen szerződés érvényességének tartama alatt az előző bekezdésben jelzett rendelkezés egyes években érvényre nem jutna, a társaság az adózás tekintetében kivételes vagy kedvezményes eljárásra ily körülmények között sem számithat, azonban azokra az évekre, a melyekre nézve az adóköteles jövedelembe szóbanlevő állami segélye is beszámittatott, a társaság pótlólag 200.000, azaz kettőszázezer korona külön államsegélyt fog kapni, mely a társaság terhére kiszabott illető évi adók szabályszerű megfizetésének igazolása után egy összegben fog a társaság részére folyóvá tétetni.
Az előző bekezdésben megállapitott 200.000 koronányi külön segély szintén a társaság mai 10 millió koronányi részvénytőkéjének alapulvételével számittatott. Ha a társaság ezen részvénytőkéjét a kereskedelemügyi m. kir. minister engedélyével és kizárólag a hazai forgalom érdekében történő új befektetések eszközlése céljából felemeli, az előző bekezdésben megállapitott külön segély ugyanannyi százalékkal emelkedik, mint amennyi százalékkal ezen tőkefelemelés következtében a rendes osztalékok kifizetésére eredetileg 1,500.000 koronával számitott összeg a jelen szerződés 86. §-ának második bekezdése szerint emelkedni fog.
98. § Jelen szerződés az 1901. évi VII. törvénycikkbe iktatott szerződés 27. §-a alapján bélyeg- és illetékmentes.
A jelen szerződésből folyó egyéb bélyeg- és illetékköltségeket az 1914. évi julius hó elsejétől kezdődőleg a társaság viseli.
99. § Jelen szerződés, melynek szövege az 1914. évi XX. törvénycikkel állapittatott meg, a társaságra nézve alapszabályszerű aláirása napjától, az államra nézve pedig azon naptól kezdve válik jogérvényessé, a melyen azt a kereskedelemügyi m. kir. minister aláirta.
100. § A jelen szerződés a kerskedelemügyi m. kir. ministeriumban őrzendő egy eredeti példányban állittatik ki, a társaság részére hivatalos másolat fog kiadatni.
