1. § A kereskedelemügyi minister felhatalmaztatik, hogy a Magyar-Horvát Tengeri Gőzhajózási Részvénytársasággal az ezen törvény mellékletként beczikkelyezett szerződést az államkincstár nevében jogérvényesen megköthesse.
2. § Utasittatik a kereskedelemügyi minister, hogy a nevezett részvénytársasággal szerződéses hajózási szolgálatának az uj szerződés életbelépte előtt leendő fejlesztése iránt az ezen uj szerződés által megszabott korlátokon belül átmenetileg külön megállapodásokat létesitsen.
3. § Felhatalmaztatik a kereskedelemügyi minister, hogy a társasági szerződéses hajók hazai gyárban való épitésének előmozditása czéljából, az itt beczikkelyezett szerződés 81. §-a értelmében az új hajók elkészültéig eszközlendő segélylevonásokból eredő megtakaritásokat az alább meghatározott mértékben a társaság ily szerződéses hajóinak épitését teljesitő hazai hajógyár állami segélyezésére fordithassa.
Ezen segély a hazai gyárban épitett illető hajóért a belajstromozott bruttotonna-tartalomnak minden tonnája után legfeljebb 20 (husz) koronát és minden indikált lóerő után legfeljebb 15 (tizenöt) koronát tehet ki, de végeredményben nem lehet nagyobb, mint amennyi az illető hajónak a hazai gyárban történt megrendelése alkalmával kikötött összvételárától számitandó 6 (hat) százaléknak felel meg.
E segélyek rendes körülmények között csak akkor járnak, ha a hajó összes gépberendezéseivel együtt teljesen hazai anyagból belföldön épül. A kereskedelemügyi minister azonban megengedheti, hogy egyes alkatrészek, vagy egyes segédgépek, a melyek hazai gyárban be nem szerezhetők és a melyek megfelelő más hazai gyártmánynyal czélszerűen nem helyettesithetők, a segély csökkenése nélkül külföldön legyenek beszerezhetők.
A kereskedelemügyi minister - a mennyiben meggyőződik arról, hogy a belföldi és külföldi anyag, illetve a belföldi és külföldi gépek vagy alkatrészek között az árkülönbözetek egyes esetekben nagyobb, mint a hazai hajógyár részére a belföldön való épitésért kilátásba helyezett összes támogatásoknak az illető anyagokra, gépekre vagy alkatrészekre az érték alpulvétele mellett számitandó része - meg fogja engedni, hogy a hazai hajógyár a hajó épitésénél megfelelő mértékben külföldi anyagot, illetve külföldi gépeket vagy alkatrészeket használhasson fel, azonban ily esetekben az összes támogatásból ugyanannyi százalék levonandó, mint ahány százalékot a felhasznált külföldi anyagnak, illetve külföldi gépeknek és alkatrészeknek értéke az illető hajónak a fentiekben már megjelölt összvételárából képvisel. Az ezen alapon eszközlendő levonás elsősorban a jelen § második bekezdésében megállapitott segély apasztását, esetleg teljes megszüntetését vonja maga után. A levonás mérvének a hajógyár által előterjesztendő hiteles adatok alapján leendő megállapitása a kereskedelemügyi ministernek van fenntartva.
A jelen § alapján segélyezett hajóépitésekért, illetve kazán- és gépberendezésekért segélyek az 1907. évi VI. törvénycikk 14. és 15. §-ai alapján nem engedélyezhetők.
4. § Jelen törvény kihirdetése napján lép életbe s végrehajtásával a kereskedelemügyi minister bizatik meg.
Az 1. §-ban idézett szerződés szövege a következő:
1. § A Magyar-Horvát Tengeri Gőzhajózási Részvénytársaság kötelezettséget vállal, hogy jelen szerződés érvényességének tartama alatt előzetesen közzéteendő menetrendek alapján és rendszerint saját hajóival a következő hajójáratokat fogja a személy- és áruforgalom közvetitésére rendszeresen fenntartani:
1. hetenkint egy járatot Fiuméból Patrasba és innen vissza Fiuméba;
2. kéthetenkint egy járatot Fiuméból Obottiba és innen vissza Fiuméba;
3. a fentebb 1. tétel alatt emlitett fiume-patrasi járatokhoz csatlakozólag kéthetenkint egy járatot Obottiból San Giovanni di Meduába és innen vissza Obottiba;
4. hetenkint négy gyorsjáratot Fiuméból Cattaróba és innen vissza Fiuméba;
5. az előző 4. tétel alatt emlitett gyorsjáratokból kiágazólag hetenkint két járatot Gravosából Valonába és innen vissza Gravosába;
6. hetenkint két további járatot Fiuméból Cattaróba és innen vissza Fiuméba;
7. hetenkint egy járatot Fiuméból Ragusába (esetleg Gravosába) és innen visza Fiuméba;
8. hetenkint egy járatot Fiuméból Lagosta szigetére és Vallegrandéba és innen vissza Fiuméba;
9. hetenkint egy gyorsitott járatot Fiuméból Metkovicsba és innen vissza Fiuméba;
10. hetenkint két további járatot Fiuméból Metkovicsba és innen vissza Fiuméba;
11. hetenkint egy járatot Fiuméból Gelsába és innen vissza Fiuméba;
12. hetenkint egy járatot Fiuméból Lussingrandén át Zárába és innen vissza Fiuméba;
13. hetenkint két járatot Fiuméból Zenggen át Zárába és innen vissza Fiuméba;
14. hetenkint három járatot Fiuméból Obrovazzóba és innen vissza Fiuméba;
15. márczius hó elsejétől szeptember hó végéig hetenkint hat, az év többi hónapjaiban hetenkint három járatot Fiuméból Pagóba és innen vissza Fiuméba;
16. hetenkint egy gyorsitott járatot Fiuméból Arbeba és innen vissza Fiuméba;
17. márczius hó elsejétől szeptember hó végéig hetenkint egy gyorsitott járatot Fiuméból Czirkveniczán át Arbeba és innen vissza Fiuméba;
18. naponkint egy járatot Fiume és Zengg között oda és vissza;
19. márczius hó elsejétől október hó végéig naponkint két, az év többi hónapjaiban naponkint egy járatot Fiume és Novi között oda és vissza;
20. kizárólag I. osztályú utasok számára naponkint egy járatot Czirkveniczába és Noviba és innen vissza Fiuméba;
21. márczius hó elsejétől október hó végéig ugyancsak kizárólag I. osztályú utasok számára naponkint egy második járatot Fiuméból Czirkveniczába és Noviba és innen vissza Fiuméba;
22. márczius hó 15-étől kezdve szeptember hó végéig naponkint három, az év többi szakaiban naponkint két járatot Fiume és Buccari között oda és vissza;
23. naponkint egy járatot Fiume és Veglia között oda és vissza;
24. naponkint egy járatot Fiuméból Lovranába és innen vissza Fiuméba;
25. naponkint egy járatot Fiume és Moschenizze között oda és vissza;
26. hetenkint hat járatot Fiume és Cherso között oda és vissza;
27. hetenkint két gyorsitott járatot Fiuméból Lussin-Piccolóba és innen vissza Fiuméba;
28. hetenkint további három járatot Fiuméból Lussin-Piccolóba és innen vissza Fiuméba;
29. hetenkint egy gyorsitott járatot Fiuméból Pólába és innen vissza Fiuméba;
30. hetenkint két további járatot Fiuméból Pólába és innen vissza Fiuméba;
31. hetenkint két járatot Fiuméból Rovignóba és innen vissza Fiuméba;
32. hetenkint egy gyorsitott járatot Fiuméból Triesztbe és innen vissza Fiuméba;
33. hetenkint egy további járatot Fiuméból Triesztbe és innen vissza Fiuméba;
34. hetenkint egy járatot a fiumei és trieszti vámkülzeti kikötők között oda és vissza;
35. márczius hó elsejétől szeptember hó végéig hetenkint hat, az év többi hónapjaiban hetenkint három járatot Fiuméból Velenczébe és innen vissza Fiuméba;
36. márczius hó elsejétől szeptember hó végéig hetenkint két további (és nappal teljesitendő) járatot Fiuméból Velenczébe és innen vissza Fiuméba;
37. hetenkint egy járatot Fiuméból Ravennába és innen vissza Fiuméba;
38. hetenkint egy (nappal teljesitendő) járatot Fiuméból Anconába és innen vissza Fiuméba;
39. márczius hó elsejétől szeptember hó végéig hetenkint további három, az év többi hónapjaiban hetenkint további két járatot Fiuméból Anconába és innen vissza Fiuméba.
Ezen járatokon felül köteles a társaság a m. kir. államvasutaknak reggel és este Budapestre induló gyorsvonataihoz, valamint Budapestről reggel érkező gyorsvonataihoz való csatlakozásban Lovranából és Abbáziából Fiuméba, illetőleg Fiuméból Abbáziába és Lovranába naponkint egy-egy járatot az egész éven át és a m. kir. államvasutaknak Budapestről este érkező gyorsvonataihoz való csatlakozásban pedig Fiuméból Abbáziába és Lovranába naponkint még egy további járatot, de csak márczius hó 15-étől kezdve bezárólag szeptember hó 15-éig, menetrendszerűen hirdetni és fentartani, megjegyezvén, hogy a mennyiben viharos időjárásnál a gőzös Lovranában éjjelre alkalmas kikötési helyet nem találhat, a Fiuméból este inditandó járat Lovrana helyett Abbáziában fog befejeztetni és másnap reggel a járat Abbáziából fog indittatni. Ez a kötelezettség nem áll fenn azokra a gyorsvonatokra nézve, a melyek a fiumei állomáson reggel 7 óra előtt, illetőleg este 8 óra után (szeptember hó 16-ától a reá következő márczius hó 14-éig már este 6 óra után) indittatnak, illetőleg érkeznek.
A fentebb 25. tétel alatt emlitett járatok mindaddig, a mig egy megfelelő kikötő elkészültéig a gőzösök Moschenizzében éjjeli tartózkodásra biztos kikötési helyet nem találnak, úgy menet, mint jövet Fiume és Lovrana között fognak fentartani.
2. § A jelen szerződés 1. §-ában 4. tétel alatt emlitett járatok óránként legalább tizenhat mérföld, a 36. tétel alatt emlitett járatok óránként legalább tizennégy tengeri mérföld, a 38. tétel alatt emlitett járatok óránként legalább tizenhárom tengeri mértföld, a 35. és 39. tételek alatt emlitett járatok óránkint legalább tizenkét és fél tengeri mértföld, a 16., 17., 27. és 29. tételek alatt emlitett járatok óránkint legalább tizenkét tengeri mértföld, az 1., 9., 14. és 32. tételek alatt emlitett járatok óránként legalább tizenegy tengeri mértföld, a 20. és 21. tételek alatt emlitett járatok óránként legalább tiz és fél tengeri mértföld, a 15., 22., 34. és 37. tételek alatt emlitett járatok óránként legalább kilencz tengeri mértföld, a 2. és 3. tételek alatt emlitett járatok óránként legalább nyolcz tengeri mértföld, az 1. § összes többi tételei alatt emlitett járatok pedig óránként legalább tiz tengeri mértföld átlagos menetsebességgel tartandók fenn.
Az 1. § 37. tétele alatt szereplő ravennai járatok márczius hó elsejétől szeptember hó végéig kilencz tengeri mértföld helyett óránkint legalább tiz tengeri mértföld átlagos menetsebességgel teljesitendők.
A mennyiben a menetrend czélszerű felállitása különösen a vasutakkal való csatlakozások érdekében ezt kivánatossá teszi, a kereskedelemügyi m. kir. ministernek joga van előirni, hogy a tizenhárom tengeri mértföldnél kisebb sebességgel fentartandó járatokon egyes kikötők között a fentebb megállapitott sebesség egy fél tengeri mértfölddel fokoztassék, viszont egyébként - ha a menetrend czélszerüsége ezt kivánja - a sebesség a kereskedelemügyi m. kir. minister engedélyével némileg csökkenthető.
3. § Az 1. §-ban felsorolt járatok menetrendjei, melyek közzététel előtt mindenkor a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyását igénylik, akként lesznek felállitandók, hogy az egyes kikötőkben lebonyolitandó forgalmi műveletekre elegendő idő álljon rendelkezésre.
A kereskedelemügyi m. kir. ministernek joga van a menetrendek módositását bármikor kivánni és a kivánt módositások megfelelő előzetes közététel mellett legfeljebb egy hónap alatt életbeléptetendők.
Az egyes járatokon közbeesőleg érintendő vagy érinthető kikötők a menetrendek jóváhagyása, illetve módositása alkalmával fognak a kereskedelemügyi m. kir. minister által meghatároztatni.
4. § A társaság összes szerződéses járatait Fiuméból közvetlenül a rendeltetési kikötőkbe és az illető kikötőkből közvetlenül vissza Fiuméba a földrajzi irányból való kitérés nélkül tartozik fentartani.
5. § A társaság szerződéses járatain hajóinak egész térfogatát elsősorban a fiumei és egyéb hazai forgalom számára tartozik rendelkezésre bocsátani.
Ha a társaság rendes fuvardijai alapján annyi elszállitásra váró rakomány gyül össze, hogy egyes viszonylatokban a szerződésszerűen teljesitendő járatokon egyizben szállitható árúmennyiségen felül még annyi rakomány marad vissza, hogy az az illető viszonylatban rendesen közlekedő gőzös összrakterületének kétharmadát meghaladja, a társaság ezen többrakomány elszállitására minden külön segélyre való igény nélkül a szükséghez képest tiz napon belül külön járatokat tartozik teljesiteni.
6. § A társaságnak a jelen szerződés alapján ellátandó szolgálat teljesitésére rendelt szerződéses hajóállománya 45 hajóból áll.
A szerződéses hajóállomány ezen előirt létszámának teljes elérésére a társaság meglevő hajóin felül három hajót tartozik legkésőbben a jelen szerződés aláirásától számitott hat hónapon belül megrendelni, vagy esetleg készen beszerezni. Az uj hajók a társaság részéről történt átvétel után azonnal hivatalos próbajárat alá bocsátandók.
Az előző bekezdés értelmében megrendelendő három uj hajó közül egynek kettős csavarunak és minden tekintetben, tehát az utasok számára rendelt helyiségek előkelő és diszes berendezése tekintetében is, a társaság által már átvett kettős csavaru gőzössel, egynek pedig úgy az utasok rendes helyiségei, mint a fürdőhelyiségek, valamint a külön kivánt hűtőhelyiség és minden egyéb tulajdonság tekintetében is a társaság által patrasi járatai számára legutóbb beszerzett gőzössel legalább is egyenértékűnek kell lennie. A harmadik hajónak, mely óránkint legalább 11 tengeri mértföld rendes sebesség kifejtésére képes legyen, oly berendezésűnek kell lennie, hogy az a rövidebb parti járatok rendes utas- és árúforgalmának lebonyolitására minden tekintetben megfelelhessen.
Az a 42 hajó, mely a társaság meglevő hajóállományából szerződéses szolgálatra rendes körülmények között alkalmazható, a kereskedelemügyi m. kir. minister által fog kijelöltetni.
7. § A társaság hajókat szerződéses hajóállományából csakis a kereskedelemügyi m. kir. minister előzetes engedélyével adhat el.
A hajók csak addig tartozhatnak a szerződéses hajóállományba, a meddig azok a kereskedelemügyi m. kir. minister által elismert valamely osztályozó intézet legmagasabb osztályzatát birják.
8. § Ha a társaságnak 45 hajóból álló szerződéses hajóállományában a szerződés tartama alatt bármely okból apadás állana be, köteles a társaság a szerződéses hajóállományból törölt hajók helyébe az azok eredeti állapotával minden tekintetben legalább is egyenértékű uj hajókat mielőbb beszerezni. Ezen uj hajók az azokra vonatkozó és három hónapon belül előterjesztendő terveknek a kereskedelemügyi m. kir. minister részéről történt jóváhagyásától számitott legfeljebb 15 hónap alatt (a 14 tengeri mértföldnél gyorsabb hajóknál legfeljebb 21 hónap alatt) hivatalos próbajárat alá fognak bocsáttatni.
A mennyiben a tapasztalatok azt mutatnák, hogy a társaság szerződéses hajóállományába tartozó hajók egyike vagy másika a magyar kiviteli forgalom rendes ellátására többé nem alkalmas, a társaság köteles ily hajók helyébe az illető forgalmi viszonylat változott követelményeinek megfelelő, de egyébként az illető korábbi hajókkal legalább is egyenértékű uj hajókat az előző bekezdésben megállapitott időközökön belül beszerezni. Ezen új hajók rendes forgalomba állitásuk után, a szerződéses hajóállományban az illető korábbi hajók helyébe lépnek.
9. § A kereskedelemügyi m. kir. ministernek esetről-esetre megadott engedélyével a társaság jogositva van a szerződéses hajóállománynak az előző § szerint szükséges kiegészitésénél hajók épittetése helyett már forgalomban levő hajókat beszerezni, feltéve, hogy ezek az előző § szerint támasztott követelményeknek mindenben teljesen megfelelnek.
Ily hajók a társaság által hat hónap alatt szerzendők be.
10. § A szerződéses hajóállomány számára beszerzendő hajók vázlatos tervrajzai és általános leirásai, melyek a kerreskedelemügyi m. kir. minister előzetes jóváhagyását igénylik, a társaság által két-két példányban mutatandók be és azok a cs. és kir. haditengerészeti igazgatás bevonásával fognak tárgyaltatni. Az ezen tárgyalás alkalmával a kereskedelemügyi m. kir. minister által kivánt módositások uj hajók épitése esetén a megrendelés alapján, már forgalomban levő hajók beszerzése esetén pedig megfelelő átalakitások útján végrehajtandók.
Új hajók épitése esetén a hajók végleges tervrajzai a megrendeléstől számitott három hónapon belül a kereskedelemügyi m. kir. ministernek és a m. kir. tengerészeti hatóságnak egy-egy példányban bemutatandók.
A társaság köteles gondoskodni arról, hogy a kereskedelemügyi m. kir. minister által a végleges tervrajzokkal szemben kivánt kisebb módositások vagy kiegészitések, a melyek az épités folyama alatt keresztülvihetők, végrehajtassanak.
A jelen § összes rendelkezései azokra a hajókra is kiterjednek, melyeket a társaság a szerződéses hajóállományon felül még el nem fogadott tipus szerint rendel meg, vagy szerez be.
11. § A társaság minden, tehát szerződéses kötelezettség nélkül történő hajómegrendelés alkalmával is, a hazai hajógyárakat ajánlattételre fel fogja szólitani és a hazai hajógyárakkal szemben nem szabhat meg rövidebb határidőt, mint a mennyi más ajánlattevők rendelkezésére áll. A társaság azokat a külföldi hajógyárakat, melyek a hajóépitéshez hazai anyagokat használhatnak fel, ajánlattételre szintén felszólitani fogja.
A társaság hajót külföldi gyárban csakis a kereskedelemügyi m. kir. minister engedélyével rendelhet meg.
12. § A társaság nemcsak a szerződéses hajóállományt kiegészitő, hanem összes új hajóinak elnevezéséhez a kereskedelemügyi m. kir. minister előzetes jóváhagyását kieszközölni tartozik.
Ha a társaság már forgalomban volt hajót szerez meg, az annak adandó új elnevezés megválasztásához a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyása szintén szükséges.
13. § A társaság hajói szerződéses szolgálatra mindaddig nem alkalmazhatók, a mig ehhez a kereskedelemügyi m. kir. minister az illető egyes hajókon közegei részvételével megtartott hivatalos vizsgálat és azzal egyidejüleg teljesitendő próbajárat kedvező eredménye alapján felhatalmazást nem adott. A próbajárat helyét és idejét a társaság választja meg, köteles azonban erről idejekorán a kereskedelemügyi m. kir. ministernek jelentést tenni.
Az Adriai-tengeren megtartott hivatalos próbajáratoknál a társaság a kereskedelemügyi m. kir. ministernek két közege, a távolabbi vidékeken megtartott hivatalos próbajáratokon pedig egy közege számára a felmerülő szabályszerű utiköltségeket és napidijakat megtériteni tartozik. A 14 tengeri mértföldnél gyorsabb hajók hivatalos próbajáratánál a szabályszerű kiküldetési illetmények akkor is két ministeri közeg számára téritendők meg, ha ezen próbajárat távolabb eső vidékeken tartatik meg.
Az új hajók, mihelyt erre a felhatalmazást a kereskedelemügyi m. kir. minister megadta, a szerződésnek megfelelően azonnal az illető szerződéses járatok teljesitésére alkalmazandók.
14. § A 6. § második bekezdése szerint beszerzendő három új gőzös közül a kettőscsavarú gőzösnek óránkint átlag legalább tizenhét tengeri mértföld, a fenmaradó két gőzös közül pedig a nagyobbiknak óránkint átlag legalább tizenkét tengeri mértföld és a kisebbiknek óránkint átlag legalább tizenegy tengeri mértföld sebességet kell a legalább hat órán át tartandó hivatalos próbajáraton kifejteni.
15. § A társaság valamennyi hajóját kivétel nélkül Fiuméba tartozik lajstromoztatni.
16. § A szerződés 1. §-ának 1., 4., 35., 36., 38. és 39. tételei alatt megnevezett járatok rendes teljesitésére rendelt gőzösöket a társaság más czélra csak a m. kir. tengerészeti hatóság előzetes engedélyével használhatja.
17. § Ha az egyes járatok rendes teljesitésére kijelölt gőzösök helyettesitésére van szükség, a társaság e czélra oly gőzösöket fog alkalmazni, a melyek a járatok szabályszerű teljesitésére lehetőleg minden tekintetben alkalmasak.
Rendszerint azok a gőzösök fognak a helyettesitésre alkalmaztatni, a melyek a társaság szerződéses hajóállományába tartoznak és az illető járat utas- és árúforgalmi igényeit kielégithetik. Egyébként lehetőleg oly más gőzösök fognak a helyettesitésre igénybe vétetni, a melyek a m. kir. tengerészeti hatóság közegeinek részvételével ezen czélból már előre megtartott próbajárat alapján ezen hatóság által az illető egyes járatok tekintetében alkalmasaknak kijelöltettek. A jelen szerződés 13. §-a szerint a társaság a tengerészeti hatóság két közegének szabályszerű utiköltségeit és napidíjait az ily próbajáratok alkalmából is megtériti.
Rendkivül és különös igazolást igénylő körülmények között a társaság helyettesitésre oly gőzös is alkalmazhat, a mellyel előzetes próbajárat tartható nem volt, ha azonban az ily gőzösnek szerződéses szolgálatra való alkalmazása huzamosabb időre válik szükségessé, köteles a társaság azt a kinálkozó legelső alkalommal rendes próbajárat alá bocsátani. Ha ily próbajáratra nem nyilik alkalom, e körülményből az illető helyettesitő gőzös által teljesitett szerződéses szolgálat elbirálására enyhitő következtetés nem vonható.
Mindenképen fennáll azonban a társaság azon kötelezettsége, hogy szerződéses gőzöseinek helyettesitésére csak oly hajókat alkalmazhat, a melyek a kereskedelemügyi m. kir. minister által elismert valamely hajóosztályozó intézet első osztályzatát birják.
18. § Külön kiköttetik, hogy az illető járat rendes teljesitésére szolgáló gőzösök helyettesitésére csak oly gőzösök alkalmazhatók, a melyekkel az 1. § 4. tétele alatt emlitett járatok óránkint legalább 14 tengeri mértföld, az 1. § 36. és 38. tételei alatt emlitett járatok óránkint legalább 12 tengeri mértföld és az 1. § 35. és 39. tételei alatt emlitett járatok óránkint legalább 11 tengeri mértföld átlagos sebességgel tartatnak fenn.
19. § A társaság a szerződésszerűen segélyezett többi hazai hajózási vállalatokkal a forgalomnak vállvetetten való emelésére minden intézkedést meg fog teni. Az e czlra kinálkozó viszonylatokban a társaságok az utasforgalom számára közvetlen menetjegyeket fognak kiadni és az áruszállitást közvetlen fuvarlevelekkel fogják eszközölni.
20. § A társaságnak - a mennyiben ezt szerződéses szolgálatának mindenben hiánytalan teljesitése mellett teheti - joga van szabadhajózást űzni. Ebbeli működésénél azonban azon korlátozáshoz van kötve, hogy a segélyezett többi hazai tengerhajózási vállalatok szerződéses szolgálatának versenyt nem támaszthat.
Minden vitás kérdésben, mely a szerződésszerűen segélyezett hajózási vállalatok között bármely okból felmerül, a kereskedelemügyi m. kir. minister határoz és e határozatoknak az illető vállalatok mindegyike magát mindenkor alávetni tartozik.
21. § A társaság egész üzletvitelében minden elhatározásánál és minden ténykedésénél a hazai érdekekre kiváló figyelemmel lenni és azokat lehetőség szerint mindenkor előnyben részesiteni tartozik.
Viszont oly intézkedésektől, a melyek a hazai érdekekre hátrányt vagy sérelmet eredményezhetnek, a társaság tartózkodni köteles.
22. § A társaság az általa teljesitendő szolgálat szabályozására lehetőleg még jelen szerződés hatálybalépte előtt rendes üzletszabályzatot fog kidolgozni.
Ezen üzletszabályzat életbeléptetéséhez és annak minden módositásához a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyása szükséges.
23. § A társaság hajózási szolgálatának teljesitésénél elsősorban a magyar forgalmi és kereskedelmi érdekek mennél jobb és mennél előnyösebb kielégitéséről tartozik gondoskodni. Külföldi forgalmat csak akkor közvetithet, ha ezt a hazai forgalom hiánytalan ellátása mellett teheti.
Külföldi forgalom javára oly intézkedés, mely a hazai forgalmat hátrányos helyzetbe juttatná, nem alkalmazható és minden kedvezmény, melyet a társaság saját érdekénél fogva a külföldi forgalom javára engedélyezni kénytelen, ugyanakkor legalább ugyanoly mértékben a hazai forgalom javára is megadandó.
Azokat a kivánságokat, melyeket a kereskedelemügyi m. kir. minister a díjtételek megállapitására nézve a hazai forgalom érdekében nyilvánit, a társaság lehetőség szerint teljesiteni fogja.
24. § A társaság szerződéses járatain sohasem alkalmazhat magasabb fuvardíjakat és a felekre nézve kevésbbé kedvező szállitási feltételeket, mint a minők a forgalom számára a versenykikötőkből és versenykikötőkbe ugyanazokban a viszonylatokban az egyenlő tekintet alá eső rendes hajójáratokon azonos körülmények között más vállalatok által ugyanakkor rendelkezésre bocsáttattak.
Ezen szabályzól eltérés egyedül Fiuménak Velenczével és az isztriai félsziget nyugati partjával (Pólát már ide nem értve) való forgalmában foglalhat helyet, de ezek az eltérések is csak oly mérvűek lehetnek, a melyek Fiuménak Velenczével és a nevezett partvidékkel létesitett hajózási összeköttetéseit forgalmi fejlődésükben nem akadályozzák.
25. § A társaság személy- és podgyászdíjszabása minden tekintetben a kereskedelemügyi m. kir. minister rendelkezése alatt áll.
A társaság köteles személyszállitásra is rendelt járataira nézve rendszeres személy- és podgyászdíjszabásokat kidolgozni, melyek életbeléptetés előtt a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyását igénylik. Ezen díjszabásokat a társaság a kereskedelemügyi m. kir. minister előzetes engedélye nélkül nem módosithatja és viszont azokat a módositásokat, a melyeket e díjszabásokhoz a kereskedelemügyi m. kir. minister megállapit, a társaság haladék nélkül alkalmazni tartozik.
26. § A személyszállitási díjszabások mellett az általános utasforgalom számára berendezett hálóhelyek díjának megállapitása is a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyását igényli.
Nem esnek azonban ily jóváhagyás alá az egyes hajókon esetleg berendezett kiválóbb és díszesebb fülkék, a melyeknek bérfeltételeit a társaság esetről-esetre határozhatja meg.
27. § A társaság köteles kivánatra a m. kir. államvasutakkal közvetlen menetjegyek kiadása és az utipodgyász közvetlen szállitása iránt megegyezni.
A társaság igyekezni fog a közvetlen utasforgalom előmozditása érdekében idegen közlekedési vállalatokkal is hasonló egyezségre lépni és egyúttal azt is előmozditani, hogy az idegen vállalatokkal létesitett közvetlen személy- és podgyászszállitási dijszabások a m. kir. államvasutak részesedésével kibővithetők legyenek. Az 1. § 3. és 5. tételei alatt megnevezett szárnyvonalakra nézve azonban jelen bekezdés rendelkezése csak akkor alkalmazható, ha ehhez a kereskedelemügyi m. kir. minister az általa szabadon kikötött feltételek alatt és három havi felmondási jog fentartása mellett külön engedélyt adott és csakis arra az időre, a mig ezen külön engedély a kereskedelemügyi m. kir. minister által hatályon kivül nem helyeztetett.
28. § A társaság összes szerződéses járataira nézve, a görög kikötőkből származó árúforgalom egyedüli kivételével, de egyébként a különböző viszonylatok hiánytalan felkarolásával, rendszeres árúdíjszabásokat fog kidolgozni és azokat a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyása alá terjeszteni fogja.
A Görögországból való behozatal díjszabását a társaság a forgalmi konjunkturák mindenkori alakulásához képest állapithatja meg, de a kereskedelemügyi m. kir. minister kivánságait e tekintetben is mindenkor lehetőleg figyelembe venni fogja.
29. § A kereskedelemügyi m. kir. minister engedélye nélkül a társaság jóváhagyott díjszabásainak általános határozmányait a felek hátrányára meg nem változtathatja és a díjszabásokban foglalt díjtételeket fel nem emelheti. Különleges illetékek, pótlékok, vagy bárminemű mellékköltségek szintén csak annyiban számithatók fel, a mennyiben a jóváhagoytt díjszabásokon alapulnak.
A kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyásával kiadott díjszabások értelmezése körül a társaság és a felek közt felmerülő vitás esetekben - ha azok a kereskedelemügyi m. kir. minister elé vitetnek - a társaság magát a kereskedelemügyi m. kir. minister döntésének alávetni tartozik.
Ha a jóváhagyott díjszabások kiegészitése válik szükségessé, ez iránt sürgős esetekben a társaság a díjszabásokban foglalt alapelveknek megfelelően és az illető uj viszonylatra vagy uj árúra nézve arányosan kiterjeszthető díjszabásszerű eljárás alkalmazása mellett saját hatáskörébe is tehet ideiglenes intézkedéseket, köteles azonban ezekről az intézkedésekről a kereskedelemügyi m. kir. ministernek legfeljebb egy hónapon belül jelentést tenni és ezen intézkedések a jövőre nézve csupán a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyásával állandósithatók.
30. § A társaság jóváhagyott díjszabásait és az azokhoz tartozó pótlékokat kinyomtatni és mérsékelt díj ellenében az összes érdekelteknek rendelkezésére bocsátani köteles. Az ipari és kereskedelmi kamaráknak, valamint a kereskedelemügyi m. kir. minister által kijelölt más hazai területeknek a díjszabási kiadványok megfelelő számú példányai a társaság által díjmentesen küldendők meg. A hivatalos használatra szolgáló példányok a kereskedelemügyi m. kir. minister által megjelölt számban szintén díjmentesen bocsátandók rendelkezésre.
A díjszabási kiadványok megjelenéséről és arról, hogy azok mely áron kaphatók, a fiumei kereskedelmi és iparkamaránál, valamint a Budapesten megjelenő „Vasuti és Közlekedési Közlöny”-ben mindenkor hirdetés teendő közzé. Kisebb terjedelmű díjszabási határozmányok a most nevezett kamaránál, illetve közlönyben teljes szövegükben teendők közzé.
31. § A társaság a m. kir. tengerészeti hatóság felhivására hazai termékekből és iparczikkekből mintaküldeményeket, melyek hazai kikötőben adatnak fel, minden szerződéses járatán díjmentesen fog szállitani. Ezen díjmentesen szállitandó mintaküldemények azonban, melyeknél az egyes tárgyak súlya az egy métermázsát meghaladja, a díjmentes szállitásból csak oly rendkivüli körülmények között zárhatók ki, a melyeknek figyelembe vételével a m. kir. tengerészeti hatóság ily kivételének helyt adott.
Hazai termékekből és iparczikkekből álló egyéb rakományokat, amennyiben azok a hajóürben összesen egy köbméternél nagyobb helyet nem foglalnak el, a társaság ugyancsak a m. kir. tengerészeti hatóság felhivására, hajónkint legfeljebb egy súlytonnáig a rendes fuvardíjak 50%-áért tartozik a hazai kikötőkből elszállitani.
A tényleges elszállitás rendszerint a bejelentés sorrendjében történik, oly küldeményeknél azonban, melyeknek értékesithetősége egy későbbi járatra vlaó várakozásig nagyobb hátránynak lenne kitéve, a rendes sorrendtől kivétel engedélyezésének van helye.
A jelen §-ban a hazai termékekből és iparczikkekből álló rakományok szállitására megállapitott kedvezmények nem szólnak azokra a viszonylatokra, a melyekben az illető hazai czikk forgalma már általánosan kifejlődött. A mintaküldemények tekintetében megállapitott kedvezmények ily korlátozás alá nem esnek.
32. § A társaság köteles mindazokban a szerződéses viszonylatokban és mindazon kiviteli forgalmakban, melyeket a kereskedelemügyi m. kir. minister e czélból kijelöl, a m. kir. államvasutakkal a hazai kivitel számára közvetlen díjszabásokat létesiteni.
Ezekbe a közvetlen díjszabásokba a m. kir. államvasutak más megállapodás hiányában a társaság viteldíjrészleteit a kereskedelemügyi m. kir. minister által jóváhagyott rendes kiviteli díjszabás illető tételeinek 10%-os mérséklésével állithatják be.
33. § A társaság fuvardijaiból bárminő engedményeket vagy visszatéritéseket és bármily egyéb díjszabási kedvezményeket csupán az egyenlő elbánás elve szerint adhat.
Arra nézve, hogy az egyes ügyfeleknek megadott kedvezmények a többi ügyfeleket az egyenlő elbánás elve alapján megilletik-e, a felmerülő vitás esetekben a kereskedelemügyi m. kir. minister határoz.
34. § A kereskedelemügyi m. kir. ministernek joga van a jóváhagyott díjszabások általános határozmányainak és az azokba foglalt díjtételeknek a jelen szerződés 24. §-a szempontjából leendő rendszeres átdolgozását bármikor kivánni, mely esetben a társaság az új dijszabás tervezetét az ezirányú felhivástól számitott legfeljebb három hónap alatt a kereskedelemügyi m. kir. ministernek jóváhagyásra előterjeszteni tartozik.
35. § A jelen szerződés 28. §-a alapján jóváhagyott díjszabásokkal szemben magasabb díjtételek a kereskedelemügyi m. kir. minister engedélyével is rendes körülmények között csak akkor léptethetők életbe, ha azok a „Vasuti és Közlekedési Közlöny”-ben harmincz nappal korábban közzététettek. Ha rendkivüli körülmények a magasabb dijtételeknek hamarább leendő alkalmazását tennék szükségessé, a kereskedelemügyi m. kir. minister ezeknek életbeléptetésére a helyzetnek megfelelő korábbi időpontot fog megállapitani, mely esetben az illető új tételek a társaság által nyomban közzéteendők.
36. § A társaság más vállalatokkal mindennemű oly megállapodást, mely közvetlenül vagy közvetve a fuvardíjak lekötésére, a szolgálat megosztására vagy a szabad verseny bármely más módon való korlátozására vagy szabályozására irányul, csakis azon feltételek alatt létesithet, a melyekhez előbb a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyását megadta.
A társaság az előző bekezdés szempontja alá eső kérdésekben az egy évnél hosszabb időre tervezett megállapodások iránt más vállalatkkal tárgyalásokat is csak akkor vehet fel, ha ehhez előbb a kereskedelemügyi m. kir. minister elvi engedélyét elnyerte és köteles a társaság az engedélyezett tárgyalások menetéről a kereskedelemügyi m. kir. ministernek mindenre kiterjedő jelentéseket tenni.
37. § A társaság az általa közvetitett összes személy- és árúforgalomról a kereskedelemügyi m. kir. minister által megkivánt részletezés szerint havi és évi statisztikát fog összeállitani és a kereskedelemügyi m. kir. ministernek, valamint a m. kir. tengerészeti-hatóságnak bemutatni.
Az egész évre szóló statisztikai adatok a m. kir. központi statisztikai hivatalnak is megküldendők.
38. § A társaság kötelezi magát, hogy mozgósitás vagy háború esetén a cs. és kir. hadügyminiszter felszólitására valamennyi rendelkezésre álló hajóját megfelelő díj mellett a katonai igazgatás és a haditengerészet szolgálatába a szükséghez képest átengedi.
Szükség esetén azok a hajók is katonai czélokra lesznek átengedendők, a melyek meg vannak már ugyan rakva, de még el nem indultak, valamint azok az utban levő hajók is, a melyek még idejekorán visszarendelhetők.
A végből, hogy a társaság a cs. és kir. hadügyminister rendelkezéseinek teljesen megfelelhessen, a kereskedelemügyi m. kir. minister meg fogja engedni, hogy mozgósitás vagy háború esetén egyes szerződéses bel- vagy külföldi járatok, esetleg valamennyi is, beszüntessenek.
A társaság által mozgósitás vagy háboru esetére a fegyveres erő czéljaira elvállalandó teljesitmények kiviteli módozatai, valamint a díjazásra való igények, továbbá a katonai igazgatásnak és a haditengerészetnek az átengedett hajók sérüléseért vagy elveszéseért beálló kártéritési kötelezettsége, végül a mindennemű katonai szállitmányokért békében és háboruban járó díjak a cs. és kir. hadügyministeriummal és a cs. és kir. hadügyministerium tengerészeti osztályával kötendő egyezményben fognak szabályoztatni.
Arra az esetre, ha az imént jelzett egyezménynek a katonai szállitmányok számára megállapitott kedvezményekről szóló része bármely okból hatályon kivül helyeztetnék, jelen szerződés tartamára fenn fog maradni a társaság azon kötelezettsége, hogy a katonai szállitmányokat, az utazó egyes katonai egyéneket, nemkülönben a katonai árúküldeményeket a polgári felek számára fennálló díjtételek feléért szállitsa.
A társaság kijelenti, hogy az előzetes meghallgatás után a kereskedelemügyi m. kir. minister hozzájárulásával kiadott összes katonai szabályok, a melyek a tengeren való forgalomra vonatkoznak, a társaságra és közegeire nézve kötelező erővel birnak.
Vagyontalan magyar és osztrák állampolgároknak, valamint bosznia-hercegovinai illetőségüeknek, a kik mint állitáskötelesek a cs. és kir. követségek vagy konzulátusok irásbeli felhivására külföldről hazaszállitandók, a társaság szabad utazást engedélyez.
A társaság a hajózási szolgálat állásainak betöltésénél egyenlő feltételek mellett más pályázókkal szemben a cs. és kir. haditengerészet tényleges és tartalékos tisztjeinek (tartalékos hajózászlósoknak, tartalékos hadapródoknak) elsőbbséget fog nyujtani.
A cs. és kir. hadsereg, a cs. és kir. haditengerészet, a m. kir. honvédség és a csendőrség kiszolgált altisztjeinek alkalmazása tekintetében a társaság aláveti magát a segélyezett vasuti és gőzhajózási vállalatokra nézve e tekintetben fennálló törvényes határozatoknak.
A társaság köteles a katonai igazgatás czéljaira Fiuméban béke idején állandóan 850 tonna megfelelő minőségű kőszenet készenlétben tartani.
A mennyiben ujabb szénrakodók elkészültével a társaság részére a fiumei kikötőben eddigi szénraktárán felül megfelelő nagyságú további szénrakodó bérbeadható lesz, a társaság a katonai igazgatás czéljaira a most emlitett 850 tonna szénmennyiség helyett 1.200 tonna megfelelő minőségü szenet fog állandóan készletben tartani.
A társaság kötelezi magát, hogy a felmerülő költségek megtéritése ellenében hajóin már béke idején mindazokat az intézkedéseket és berendezéseket megteszi vagy megtéteti, a melyek tőle a cs. és kir. hadügyministerium tengerészeti osztálya által kivántatni fognak.
39. § A társaság a cs. és kir. közös hadügyminister, valamint a kereskedelemügyi m. kir. minister megkeresésére a hivatalból utazó állami tisztviselőknek, altiszteknek és szolgáknak, nemkülönben a m. kir. tengerészeti hatóság hivatalból kiküldött közegeinek hajóin dijmentesen utazást engedélyezni tartozik.
A cs. és kir. közös ministeriumok alá tartozó állami tisztviselők, valamint a m. kir. állami tisztviselők és családtagjaik részére a társaság szerződéses hajójáratain az alább megállapitandó kivételek mellett az egyszerü menetekre szóló I. és II. osztályu rendes dijakból 50%-nyi mérséklést fog engedélyezni, megjegyezvén, hogy ezen kedvezmény úgy a tényleges szolgálatban levő, mint a nyugdijas állami tisztviselőket és családtagjaikat megilleti.
Az állami tisztviselőket és családtagjaikat az előző bekezdés értelmében megillető kedvezmények ugyanily módon a törvényhatóságok központi és járási hatóságainak közigazgatási tisztviselőire és családtagjaikra, valamint a törvényhatóságok iskoláinak tanerőire és családtagjaikra is kiterjednek.
A fentebb jelzett kedvezmények a két koronát meg nem haladó rendes menetdijakból egyáltalán nem engedélyeztetnek, a két és négy korona között váltakozó rendes menetdijaknál pedig változatlanul két koronával számittatnak.
Az illetékes kereskedelmi és iparkamarák által megfelelő igazolvánnyal ellátott hazai kereskedelmi utazók a társaság szerződéses járatain az egyszerü menetekre szóló és legalább három koronát kitevő rendes dijakból 25%-nyi mérséklésben részesülnek.
A hálóhelyek és élelmezés tekintetében kedvezmények nem járnak és a jelen § alapján kedvezményt élvező utasok a podgyászszállitás tekintetében is csak az általános érvényü szabadsulyt igényelhetik. A kereskedelmi utazók mintakészletei a 31. § rendelkezései alá esnek.
A jelen § alapján igénybe venni kivánt kedvezmények érvényesitéséhez szükséges igazolvány kiállitásakor a társaság nyugdijalapja javára utasonként egy korona dijat szedhet. A m. kir. államvasutak által kiállitott és féláru jegy váltására jogositó arczképes igazolványok az illető igényjogosult állami vagy törvényhatósági tisztviselőt saját személyére nézve külön társasági igazolványok megszerzése alól mentesiti.
40. § Fiume forgalmának az albán és görög kikötőkkel való kifejlesztése érdekében a társaság a szerződés 1. §-ának 1., 2. és 5. tételei alatt emlitett vonalakon hajónkint egy-egy hazai kereskedelmi utazót, a ki e czélra valamely hazai kereskedelmi és iparkamarától kellő igazolást felmutat, dijmentesen, (csupán a lakóhely és élelmezés dijának felszámitása mellett) fog szállitani.
41. § A társaság a szerződés 1. §-ának 1. és 6-11. tételei alatt szereplő járatain a m. kir. tengerészeti hatóság felszólitására a tengerészeti tanitézetek növendékeit, az altiszteket megillető élelmezés költségeinek napi két koronával való megtéritése ellenében a nyári szünidők alatt utra fogja vinni, megjegyezvén, hogy egy-egy gőzösre egyszerre csak egy növendék felvétele fog követeltetni.
42. § A társaság köteles az általa érintett külföldi kikötőkből hazaszállitandó magyar tengerészeket avagy tengerészszolgálati könyvecskével ellátott más egyéneket a cs. és kir. követségek vagy a cs. és kir. konzuli hatóságok irásbeli megkeresésére hajóira felvenni és ezeket azokban az esetekben, a mikor a hajótulajdonost vagy a megmentett értékeket törvény szerint netalán terhelő hazaszállitási költségek az illető hatóságok által be nem hajthatók, teljesen ingyen, tehát az ellátási költségek megtéritésére való igény nélkül is Fiuméba avagy az illető járaton érintendő más magyar kikötőbe szállitani. Ezen dijmentesen szállitott személyek a hajón a harmadosztályú utasokkal egyenlő elhelyezésben és ellátásban részesülnek és a gőzös parancsnokának szabadságában áll őket utközben alkalomadtán hajószolgálatra igénybe veni. Azonban a társaság ügynökei és parancsnokai nem kötelezhetők arra, hogy hozzájárulásuk nélkül egy hajóra egyidejüleg két egyénnél többet vegyenek fel.
A cs. és kir. követségek vagy a cs. és kir. konzuli hivatalok irásbeli megkeresésére hazaszállitandó más vagyontalan magyar állampolgárokért - kivéve azonban az állitás-köteleseket, kiknek jelen szerződés 38. §-a szerint szabad utazás engedélyezendő - esetenkint a dijszabásszerü harmadosztályu menetdij, nemkülönben a naponkint 1 korona 50 fillérrel számitott ellátási dij a hazaszállitásnak a m. kir. tengerészeti hatóság által történt igazolása után a társaság javára meg fog térittetni.
Ugyanily módon fognak a társaság javára megtérittetni a tengerészekre vonatkozó hazaszállitási költségek is, ha azok a jelen § első bekezdése szerint behajthatók voltak.
Ha a kiindulási vagy a közbeesőleg érintett kikötők hatóságai a hazaszállitások teljesitése miatt a hajókkal szemben költségekkel járó intézkedéseket tesznek, ezek a költségek a társaságot nem terhelhetik.
Azokban az esetekben, a mikor a magyar szent korona országainak valamely hatóságától eredő megkeresésére hazájukba visszarendelt vagyontalan külföldi állampolgárok szállitásáról van szó, a vagyontalan magyar állampolgárok hazaszállitására vonatkozó kikötések megfelelően alkalmazandók.
A fentebb jelzett hazaszállitásoknál tekintettel kell lenni arra, hogy betegek (nevezetesen őrültek is) a hajón csak oly feltételek mellett helyeztessenek el, hogy az utasoknak minden kellemetlen megzavarása vagy háborgatása elkerültessék és hogy a szükséges felügyelet iránt a kellő intézkedések megtéve legyenek.
Letartóztatottakat a konzuli hatóságok a társasági ügynökségek egyetértésével fognak a hajóra szállittatni. Az ily egyéneknek a hajón való őrzésénél a társaságok személyzete a hatósági közegeknek segédkezik; a kikötőkben való tartózkodások tartama alatt a letartóztatottak őrzéséhez szükség esetén a konzuli hatóságok kisegitő intézkedései igénybe vehetők.
43. § A posta szállitása tekintetében a társaság a m. kir. posta szervének és közegének tekintendő és e részben a postatörvényeknek és postaszabályoknak van alávetve.
A társaság az általa érintett összes magyar, osztrák, montenegrói és albán kikötők között, nemkülönben az ezen most felsorolt kikötők és az általa érintett más kikötők között az összes postát, vagyis bárhonnan eredő vagy bárhova szóló mindennemű levélzárlatokat, pénzes küldeményeket, értékleveleket, értéknyilvánitással ellátott vagy el nem látott postai csomagokat, melyek a társaság hajóin valamely magyar, osztrák, montenegrói és albán postahivatal részéről bárhova leendő továbbszállitás végett, avagy bármely postahivatal részéről valamely magyar, osztrák montenegrói és albán postahivatalnak leendő leadás czéljából átadatnak, kizárólagosan a kereskedelemügyi m. kir. minister rendelkezései szerint és minden külön ellenszolgáltatásra való igény nélkül tartozik szállitani.
A kereskedelemügyi m. kir. minister idevonatkozó rendelkezéseinél lehetőleg figyelemmel lesz arra, hogy a postaszolgálat minősége és mérve az egyes járatoknak az azok természete által megkivánt szabályszerü lebonyolitását ne hátráltassa, vagy meg ne akadályozza. E részben a társaság javaslatokat tehet, de a rendelkezés a kereskedelemügyi m. kir. minister szabad elhatározásának marad fenntartva.
A jelen szerződés 1. §-ának 4. tétele alatt szereplő cattarói gyorsjáratok, a melyeknél az egyes kikötőkben való tartózkodás a vasutakhoz való csatlakozás biztositása végett a legszükebbre szabandó, postai csomagok szállitására általában nem fognak felhasználtatni. E részben kivétel csak a Fiuméból való induláskor és Fiuméból is csak ama kikötőkbe való forgalomra nézve áll fenn, a hol a gyorshajók rakpart mellett kötnek ki és a mely forgalomban a Fiuméból elszállitandó postacsomagoknak az árujáratokkal való küldése nagyobb késedelemmel járna. Köteles azonban a m. kir. posta gondoskodni arról, hogy e szolgálatnak a hajón való ellátására saját közegét küldje, hogy egy-egy ily kikötőbe szóló csomagok száma a 100 darabot lehetőleg meeg ne haladja és hogy a csomagok átadása egy-egy rendeltetési kikötőben 5 percznél nagyobb időt igénybe ne vegyen. A levélposta szállitására a szóban levő cattarói gyorsjáratok minden körülmények között és minden viszonylatban felhasználhatók; pénzes küldemények és értéklevelek szállitására azonban csak az esetben, ha a hajón postaközeg kiséri a postát.
Az 1. § 16., 17., 20., 21., 27. és 29. tételei alatt szereplő járatok ugy a postacsomagok, mint a pénzesküldemények és értéklevelek szállitása alól ki lesznek véve, de a levélposta ezen járatokon is elszállitandó, mig az 1. § utolsóelőtti bekezdésében emlitett abbaziai és lovranai járatok postaszállitásra egyáltalán nem fognak felhasználtatni.
A társaság a kereskedelemügyi m. kir. minister kivánságára köteles lesz a jelen § második bekezdésében tárgyalt magyar, osztrák, montenegrói és albán postaszolgálatot nem érintő egyéb viszonylatokban is a kereskedelemügyi m. kir. minister rendelkezései szerint bárminő postaszolgálatot ellátni. Az összes különböző levélpostai küldemények, illetve zárlatok, nemkülönben a hivatalos pénzesküldemények és értéklevelek, valamint az értéknyilvánitással ellátott vagy el nem látott hivatalos postai csomagok a most jelzett viszonylatokban is a kereskedelemügyi m. kir. minister kivánságára ingyen szállitandók, ellenben a magánjellegü csomagokért és pénzesküldeményekért, valamint értéklevelekért - a mennyiben azok a szóban levő viszonylatokban szállittatnak - a m. kir. posta megtériti a társaságnak azt a külön dijat, a mit a fennálló tarifák szerint a tengeri szállitásért az illető postaigazgatóságtól e czimen kap. A dijak leszámolásának egyszerüsitése czéljából a m. kir. posta és a társaság átalányban is megállapodhatnak, mely bármelyik fél kivánságára az előző évi forgalom alapján revizió alá fog vétetni.
Másnemü megállapodás hiányában a postai küldeményeket a társaság hajóin a postahivatalok alkalmazottai adják és veszik át. A mennyiben a küldemények nagy száma miatt ennek szüksége mutatkozik, a társaság alkalmazottai rendes körülmények között a postának a hajóról és a hajóra való szállitásában segédkezni kötelesek a nélkül, hogy e szolgálatból a társaságra felelősség hárulna.
A fiumei m. kir. postahivatal mindazon esetekben, a midőn az általa egy-egy hajó részére átadandó postaküldemények értéke a 20,000, azaz huszezer koronát meghaladja, az összértéket a posta kezelésével megbizott hajótiszt részére a jelzett küldemények átszolgáltatásakor egyidejüleg kézbesitendő átadójegyzékben feltüntetni fogja.
A társaság a hivatalos csomagok (értéknyilvánitással vagy a nélkül) és a hivatalos pénzesküldemények, valamint értéklevelek tengeri biztositását kivánatra közvetiteni fogja, de ez esetben a tengeri biztositásért járó biztositási dijnak a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyásával megállapitott dijszabás szerinti megtéritését igényelheti.
A m. kir. posta kivánságára köteles a társaság oly helyeken, hol semmiféle postahivatal nincs, magánfelektől bárhova szóló postai küldeményeket átvenni és a postának tovább adni, a miért a társaság a tarifaszerü dijakra tarthat igényt.
Ha a dijszabási vagy postaszállitási szabályok tekintetében a m. kir. posta és a társaság között bármely okból vitás kérdések merülnének fel, ezeket mindkét félre nézve végérvényesen a kereskedelemügyi m. kir. minister dönti el.
Ha kivételes körülmények között kivánatosnak mutatkoznék, hogy a társaság postaszolgálat ellátása iránt külföldi postaigazgatóságokkal közvetlen szerződéses viszonyba lépjen, a társaság a külföldi postaigazgatásokkal a tárgyalásokat csak a kereskedelemügyi m. kir. minister előzetes engedélyével indithatja meg. Az e szempontok alá eső szerződéses tervezetei a kereskedelemügyi m. kir. ministernek bemutatandók és a szerződések csak akkor köthetők meg, ha ehhez a kereskedelemügyi m. kir. minister minden tekintetben jóváhagyólag hozzájárult.
Külön is kiemeltetik, hogy a társaság az osztrák, montenegrói és albán postára vonatkozólag, mely postának a társaság ügykörében való ellátása jelen szerződés értelmében kizárólag a kereskedelemügyi m. kir. minister rendelkezése alatt áll, az illető postaigazgatóságokkal közvetlen szerződéses viszonyba nem léphet.
A társaságnak postaszállitásra felhasznált hajói az illető utakra szóló hajózási okmányokban magyar postahajóknak neveztetnek.
A társaság a m. kir. posta kivánságára hajóin levélgyüjtőszekrényeket állit fel.
A postaszállitásra igénybevett minden hajón a társaság a postai küldemények elhelyezésére megfelelő nagyságu, kellő biztonságot nyujtó és jól elzárható helyiséget enged át. Ezen helyiség a hajón levő postaközeg vagy ennek hiányában a posta kezelésével megbizott hajótiszt külön felügyelete alatt áll.
A postakezeléssel megbizott hajótiszt a fiumei 1. sz. postahivataltól készpénzért beszerzendő magyar postai értékjegyekből az utazó közönség számára való elárusitás czéljából megfelelő készletet tart. Ezen értékczikkek után a szabályszerü elárusitási jutalék jár.
A hajón feladott levélpostai küldemények frankojegyeinek lebélyegzéséhez szükséges bélyegzőt a m. kir. posta adja.
A társaság különös gondot köteles forditani arra, hogy hajóin a postai küldeményeket kiméletesen kezeljék.
Ha a postát saját közege kiséri, a postai tisztviselők részére elsőosztályu, az altisztek vagy szolgák részére pedig másodosztályu hely, ezenfelül a postai kezelésre alkalmas s megfelelően berendezett fülke bocsátandó rendelkezésre. A hajón levő postai alkalmazottak közül legalább egy (rendszerint a magasabbrangu) postaközeg részére a hálóhely, a hol lehet, a postafülkében avagy oly fülkében jelölendő ki, a mely más személyek egyidejü elhelyezésére igénybe nem vehető.
A postaközvetitési szolgálat ellenőrzésére esetről-esetre kiküldött postatisztviselőket szintén elsőosztályu hely illeti meg.
Személyszállitó vagy személyszállitással is foglalkozó hajókon a megfelelő helyek a postai alkalmazottak számára rendelkezésre bocsátandók. Más hajókon az illető postai alkalmazottak a meglevő helyekkel kötelesek beérni.
A társaságnak uj szerződéses hajói akként fognak terveztetni, hogy azokon a postai közegek számára és a postakezelés czéljaira alkalmas helyiségek álljanak rendelkezésre.
A posta kisérésére (kezelésére) és ellenőrzésére kiküldött postaközegeket dijmentesen utazás és az első osztályban napi öt, a második osztályban pedig napi három korona mérsékelt dij ellenében az illető osztályra érvényes ellátás illeti meg.
A m. kir. posta jogositva van a nagyobb postaforgalmat közvetitő összes gőzösökön mózgópostahivatalokat berendezni. A társaság gondoskodni fog arról, hogy az egyes hajókon fennforgó térviszonyokhoz képest a mozógpostahivatalok számára lehetőleg alkalmas helyiséget bocsásson rendelkezésre.
A társaság a neki átadott postai küldeményekért az alábbi bekezdésben meghatározott mértékig a belföldi postai szabályoknak vagy a m. kir. postát kötelező nemzetközi postaszerződések mindenkori határozmányainak mérve szerint egész vagyonával felel, tengeri szerencsétlenség, tűzkár és egyéb erőhatalom eseteiben azonban csak akkor, ha a küldemény a társaságnál biztositva volt.
A társaságnak az előző bekezdésből folyó felelőssége az egy-egy hajóján egyszerre elhelyezve levő postaküldeményekért rendszerint 500,000, azaz ötszázezer korona értékig terjed, ezen értéken felül pedig csak akkor, ha a postaküldemények az illető értéktöbblet erejéig a m. kir. posta kivánságára és terhére a társaságnál biztositva voltak.
Ha a hajót utközben baj éri, a hajóparancsnok köteles intézkedni, hogy a postai küldemények lehetőleg mielőbb és minél biztosabban továbbittassanak. Ha a hajón szolgálatot tevő postai alkalmazott van, a hajóparancsnok - feltéve, hogy a körülmények ezt megengedik - előbb ezen közeg kivánságát hallgatja meg.
A postai küldemények ilyetén továbbitásából felmerülő költségeket a társaság viseli.
Ha a korlátlan postaszolgálatra igénybevett járatokon közlekedő gőzösök utjukat nem folytathatják vagy hosszabb időre megszakitják, avagy egyéb okból jelentékeny késéssel haladnak, a gőzös parancsnoka köteles ezen körülményekről a járaton hátralevő kikötők postahivatalait táviratilag értesiteni. Ezen táviratok dijmentesek, illetve az azokért netalán bekivánt dijak a vonatkozó nyugták beszolgáltatása ellenében a m. kir. postaigazgatás által meg fognak téríttetni.
A társaság postai küldeményeket saját hatáskörében vagy saját számlájára sem a bel-, sem a külföldön nem közvetíthet és gondoskodik arról, hogy e tilalmat alkalmazottai is betartsák.
A társaság ügynökeivel és az ezek által egymás közt váltott szolgálati levelezésre nézve, a mennyiben ezt saját hajói szálitják, portómentességet élvez. Az ilyen leveleken a küldő és czímzett nevének, valamint a következő felirásnak: „A Magyar-Horvát Tengeri Gőzhajózási Részvénytársaság szolgálati levelezése” kell feltüntetve lennie.
44. § A köztekintetekből és hazai érdekekből kiadott szabályok és egyéb általános jellegű rendelkezések a társaságra mindenben kiterjednek; ezek szempontjából a társaság az állami szerződésből folyó szolgálat czímén kivételekre vagy kedvezményes elbírálásra nem tarthat számot.
45. § Jelen szerződés életbelépése napján a társaság részére az 1901. évi X. törvénycikkbe iktatott szerződés 24. §-ának utolsó bekezdésében megadott kedvezmények nyomban és teljesen megszünnek és ettől kezdve a társaságot adók, illetékek, bélyegek és díjak tekintetében az államhoz való szerződéses viszonya alapján semminemű kedvezmény sem illeti meg.
Ennélfogva az 1907. évi VI. törvénycikk 23. §-a a társaságra nézve alkalmazást nem nyerhet.
46. § A társaság az 1901. évi X. törvénycikkbe iktatott szerződés 25. §-a szerint a fiumei m. kir. adóhivatalnál őrzött 60,000 koronányi biztositékát még jelen szerződés aláírása előtt ugyanott 100,00 koronára kiegésziteni fogja. Ezen 100,000, azaz egyszázezer korona biztositék jelen szerződés lejártáig letétben marad.
Ezzel szemben a társaságnak az 1901. évi XI. törvénycikkbe iktatott szerződés 20. §-a szerint a budapesti m. kir. állampénztárnál őrzött 30,000 koronányi biztositéka jelen szerződés aláirása után a társaság részére vissza fog adatni.
Ha a társaság biztositéka jelen szerződés határozmányai szerint részben vagy egészben igénybe vétetnék, köteles a társaság ezen biztositékot a hozzá e végből intézett felszólitás vételétől számitott 15 nap alatt a teljes 100,000 korona összegre kiegésziteni, illetve megujitani. Ha a társaság ezt nem tenné, a kereskedelemügyi m. kir. minister jogositva van a hiányzó összeget az államsegélyből visszatartani és a biztositék pótlására forditani.
47. § Jelen szerződés 1914. évi julius hó 1-én az 1901. évi X. és XI. törvénycikkbe iktatott szerződések helyébe lép és ettől számitva 15 évig, vagyis 1929. évi junius hó 30-áig marad érvényben.
48. § A társaság ezen szerződéses kötelezettségeinek szabályszerű és hiánytalan teljesitéséért évi 2.775,000, azaz kettőmillióhétszázhetvenötezer korona államsegélyben részesül, mely utólagos havi részletekben fog a fiumei m. kir. adóhivatalnál a társaság szabályszerű nyugtáira kifizettetni.
Az egyes havi részletek a társaság javára mindenkor azzal a fenntartással folyósittatnak, hogy a mennyiben a társaságnak az illető hónapban tanusitott eljárása alapján segélylevonások pótlólag fognak megállapíttatni, ezek a levonások a későbbi hónapokra eső részletekből fognak visszatartatni.
49. § A társaság a kereskedelemügyi m. kir. ministernek ezirányu felhivásától számitott legfeljebb egy hónap alatt a szerződés 1. §-ának 1. tétele alatt emlitett fiume-patrasi járatokat Pireusig fogja kiterjeszteni, illetve onnan fogja Fiuméba visszainditani. Ebben az esetben a társaság államsegélye a kérdéses járatmeghosszabbitás életbeléptetésének napjától kezdve évi 32,000, azaz harminckettőezer koronával fog felemeltetni és az illető járatokon a Korintus-csatornai átkelés alkalmával menet és jövet tényleg fizetett illetékek az eredeti nyugták beszolgáltatása ellenében a társaság javára meg fognak térittetni.
50. § Ha Fiuménak forgalmi érdekei megkivánják, a társaság a jelen szerződés 1. §-ának 4. tétele alatt megállapitott vonalon az arra vonatkozó összes szerződéses határozatok hiánytalan betartása mellett és az államsegélynek legfeljebb évi 819,000, azaz nyolcszáztizenkilencezer koronával való felemelése ellenében a járatokat szaporitani fogja és egy harmadik kettőscsavarú új gyorsgőzös elkészültével ezen a vonalon a szükséghez képest rendes napi járatokat fog fenntartani.
A kereskedelemügyi m. kir. minister a fiume-cattarói gyorsjáratok ezen szaporitását a szerződés egész tartama alatt kívánhajta, a mennyiben azonban ezen kívánságot jelen szerződés első öt évének elmultával nyilvánatá, ugyanekkor a fiume-cattarói gyorsszolgálat az arra vonatkoztatható összes szerződéses határozatok hiánytalan és sértetlen megóvása mellett jelen szerződés keretéből ki fog hasittatni és egy külön szerződésbe fog foglaltatni, melyet a kereskedelemügyi m. kir. minister a társasággal 15 évre fog megkötni.
Az ekként külön szabályozandó szerződéses szolgálat czéljaira a jelen § első bekezdése szerint alkalmazandó három kettőscsavarú gőzösön felül tartalékul a társaság meglevő hajóállományából még egy oly teljesitőképességű gőzös lesz lekötendő, hogy azzal a járatok óránkint legalább tizennégy tengeri mértföld átlagos sebességgel legyenek teljesithetők. Ugyanakkor a társaságot jelen szerződése alapján megillető államsegély évi 750,000 koronával fog leszállittatni és ezen összeg az új szerződésben fog átutaltatni, úgy hogy az új szerződés alapján esedékes segély a jelen § 1. bekezdésében jelzett maximális összeg betudásával legfeljebb évi 1.569,000, azaz egymillióötszázhatvankilencezer koronára emelkedhetik.
A kereskedelemügyi m. kir. ministernek joga van kívánni, hogy a fiume-cattarói gyorsvonalon az összeköttetések a harmadik kettőscsavarú gőzös elkészültével átmenetileg hetenként csak két járattal szaporittassanak, mely esetben a jelen § első bekezdésében jelzett évi 819,000 koronányi maximális segély - arra az időre, a míg a heti hetedik járat a kereskedelemügyi m. kir. minister bármikori kívánságának megfelelően be nem rendeztetett - évi 144,000 koronával csökken, vagyis legfeljebb évi 675,000, azaz hatszázhetvenötezer koronát tehet ki.
Ha a járatok szaporítása a harmadik kettőscsavarú gőzös elkészülte előtt válnék szükségessé, a társaság átmenetileg hetenkint két új járatot óránkint 14 tengeri mérföld átlagos sebességgel fog az emlitett uj gőzös forgalombaállithatásáig fenntartani, mely átmeneti időre a segély az előző bekezdésben megállapitott évi 675,000 koronányi összeg egyharmadával csökken, vagyis legfeljebb évi 450,000, azaz négyszázötvenezer koronát tehet ki. Ezen segély a szolgálat megkezdésének napjától kezdve fog számittatni, mig a magasabb segély a harmadik kettőscsavarú gőzös szerződéses forgalombaállitásának napjától kezdve fog esedékessé válni.
51. § A m. kir. kormány a kisparthajózásnak az 1879. évi XVI. törvénycikk 6. §-ában megállapitott határain belül (leszámitva a Manfredoniától célre eső olasz partvidéket, mely az Adria m. kir. Tengerhajózási Részvénytársaság szerződéses forgalmi területébe tartozik) jelen szerződés tartama alatt más hajózási vállalatnak állami segélyt nyujtani nem fog.
52. § Ha jelen szerződés lejártával a m. kir. kormány a hajózási szolgálatot a kisparthajózásnak az előző §-ban a társaság részére fenntartott határain belül továbbra is szerződésszerűen biztositani kívánja, e részben mindenekelőtt a társasággal fog érintkezésbe lépni és a társaság egyenlő feltételek mellett más vállalkozóval szemben elsőbbséggel birand. Ha az új szolgálat tekintetében a m. kir. kormány netalán más vállalkozó ajánlatát kívánja alapul venni, a társaság előjoga csak az esetre áll fenn, ha ezen ajánlatot a kereskedelemügyi m. kir. minister által kitüzendő legalább egyhavi záros határidő alatt magáévá teszi, ellenkező esetben pedig a m. kir. kormánynak joga van ezen ajánlat alapján egy éven belül más vállalkozóval szabadon megállapodásra jutni.
53. § A társaság működése állandóan ministeri biztos felügyelete alatt áll.
A ministeri biztos a társaság eljárását minden irányban megfigyelni és ellenőrizni köteles. Ennélfogva a ministeri biztos által teendői ellátásánál kívánt minden felvilágositás és segédkezés a társaság részéről készséggel és hiánytalanul megadandó.
A ministeri biztos a társaság üzleti könyveit és levelezéseit bármikor megtekintheti és a társaság üzletigazgatójától, illetve az üzletigazgató által kijelölt társasági közegektől az ellenőrzés gyakorlására megkívánt adatokat követelheti.
A társaság ügyvitelében előforduló minden fontosabb eseményről és a társaság által czélba vett minden fontosabb elhatározásról a ministeri biztosnak azonnal jelentés teendő.
A ministeri biztos a társaság minden igazgatósági ülésére és minden közgyülésére meghivandó.
A ministeri biztos a társaság mindazon intézkedései vagy határozatai ellen, a melyeket a fennálló törvényekkel, a társaság szerződéses kötelezettségeivel, a társaság alapszabályaival vagy az állami érdekekkel ellentétben levőnek tart, óvást fog emelni.
Ezen óvás által az illető intézkedés vagy határozat hatálya 48 óráig felfüggesztetik, mely idő alatt a kereskedelemügyi m. kir. minister a ministeri biztos jelentése alapján végérvényesen határoz.
A ministeri biztos jogositva van a társaság ügymenetére vonatkozólag inditványokat tenni, melyeket a társaság beható tárgyalás alá venni és azokban határozatot hozni köteles.
A ministeri biztos akadályoztatása esetére a kereskedelemügyi m. kir. minister helyettes ministeri biztost fog kiküldeni.
54. § A társaság által teljesitendő járatok szerződésszerű végrehajtását és a forgalom ellátására szerződésileg megszabott kötelezettségek pontos betartását a m. kir. tengerészeti hatóság ellenőrzi, mely ellenőrzés czéljaira a társaság illető közegei útján a kívánt felvilágositásokat mindenben megadni tartozik.
A tengerészeti hatóság a szerződés intézkedéseivel szemben felmerülő eltéréseket, szabálytalanságokat és mulasztásokat, nemkülönben a társaság szerződéses szolgálatára nézve beérkező panaszokat behatóan megvizsgálja és a vizsgálat eredménye alapján a társaságot a helyzet megfelelő orvoslására, a tapasztalt hiányok megszüntetésére és a forgalom érdekében álló intézkedések megtételére felhívja.
A tengerészeti hatóság intézkedései ellen a társaság 15 napon belül a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez fellebbezhet, ki azután az illető ügyekben végérvényesen határoz.
55. § Ha a társaság szerződéses kötelezettségeinek az előírt módon való teljesitése oly körülmények folytán vált lehetetlenné, a melyekre nézve a társaság által előterjesztett adatok alapján a kereskedelemügyi m. kir. minister a részére fenntartott egyoldalú elbírálás alkalmával elismeri, hogy azok a társaság eljárástól független okokból állottak elő és hogy azoknak megelőzésére vagy elháritására a társaság hatáskörében intézkedések tehetők nem voltak, a szerződéstől való eltérések ily esetekben igazoltaknak fognak tekintetni ugyan, azonban járatoknak, illetve járatrészeknek nem teljesitése vagy az előírt rendes gőzösöknél kevésbbé megfelelő gőzösökkel való teljesitése esetén az államsegélyből ilyenkor is levonásnak van helye.
Ezen levonás a járatok, illetve járatrészek nem teljesitése folytán tengeri mértföldenként kitesz:
az 1. §-ban 4. tétel alatt szereplő járatoknál 6 koronát,
a 36. és 38. tételek alatt szereplő járatoknál 5 koronát,
az 1., 35. és 39. tételek alatt szereplő járatoknál 4 koronát,
az 5. és 37. tételek alatt szereplő járatoknál 3 koronát,
a 2., 9. és 32. tételek alatt szereplő járatoknál 2 korona 50 fillért,
a 6., 7., 8., 10., 11., 12., 13., 14., 16., 17., 20., 21., 27., 29., 33. és 34. tételek alatt szereplő járatokon 2 koronát és
a 3., 15., 18., 19., 22., 23., 24., 25., 26., 28., 30. és 31. tételek alatt szereplő járatokon 1 koronát.
Ezen levonások alól a társaság mentesitheti magát azáltal, ha az illető elmaradt járatot vagy járatrészt az illető menetrendszerű szolgálatban legközelebb esedékes ujabb rendes járat előtt megfelelően pótolta.
Ha az 1. § 4., 35., 36., 38. és 39. tételei alatt szereplő járatok az azok rendes teljesitésére kijelölt gőzösöknek igazolt akadályoztatása esetén a rendesnél kisebb, de jelen szerződés által még megengedett sebességgel tartattak fenn, ez esetben a pótszolgálat kisebb értékének megfelelően a levonás tengeri mértföldenkint az 1. § 4. tétele alatt szereplő járatoknál 2 koronát, az 1. § 36. és 38. tételei alatt szereplő járatoknál 1 koronát és az 1. § 35. és 39. tételei alatt szereplő járatoknál 50 fillért fog kitenni.
Ha a fiume-cattarói gyorsjáratok a jelen szerződés 50. §-a alapján átszerveztetni fognak, ugyanekkor az ezekre vonatkozó levonások az új szegélyek alapulvétele mellett megfelelően átváltoztatandók lesznek.
A jelen § szerint igazolt járatmulasztások folytán egy-egy naptári évben a társaság összsegélyének egyharmadánál nagyobb összeg nem fog levonásba hozatni.
56. § Az előző 55. §-ban megállapitott levonások nem fognak alkalmaztatni a következő kivételes esetekben, úgymint:
1. A jelen szerződés 1. §-ának 2. és 3. tételei alatt emlitett vonalakon előforduló járatmulasztások eseteiben akkor, ha a mulasztás kizárólag a Bojana folyó torkolatánál előfordulni szokott hajózási akadályok folyományát képezi és ezen akadályok tartama alatt az illető járatok teljesitésére rendelt gőzös forgalmi szolgálatot nem végzett;
2. a jelen szerződés 1. §-ának 4. tétele alatt emlitett cattarói gyorsjáratok gravosa-cattarói részén előforduló járatmulasztások eseteiben akkor, ha a kereskedelemügyi m. kir. minister által elismert erőhatalmi akadályok folytán a gőzösnek Gravosából Fiuméba való menetrendszerű visszaindulása a jelzett gravosa-cattarói járatrész befutása mellett lehetetlenné vált volna;
3. a jelen szerződés 1. §-ának 5. tétele alatt emlitett gravosa-valonai járatok durrazo-valonai részén előforduló járatmulasztások eseteiben akkor, ha a kereskedelemügyi m. kir. minister által elismert erőhatalmi akadályok folytán a gőzösnek Gravosában az onnan Fiuméba induló gyorsgőzöshöz csatlakozóan történő visszaérkezése a jelzett durazzo-valonai járatrész befutása mellett lehetetlenné vált volna, de csakis azzal a korlátozással, hogy legalább minden harmadik járat az emlitett csatlakozás biztositására való tekintet nélkül is egész Valonáig teljesitendő és visszafelé onnan inditandó;
4. a hetenkint legalább három hajójárattal rendszeresitett és rövidebb (nappal befutandó) szerződéses viszonylatokban előforduló járatmulasztások eseteiben akkor, ha a kereskedelemügyi m. kir. minister által elismert erőhatalmi akadályok a járatnak vagy esetleg járatrésznek úgy a menetrendszerű időben, mint az illető vonalon hirdetett és a menetrend szerint legközelebb esedékes ujabb ugyanily járat előtt történő inditását lehetetlenné tették és e mellett az illetékes révhatóság igazolta, miszerint a társaság illető gőzösét az egész idő alatt naponkint hajnaltól napnyugatig állandóan készen tartotta arra, hogy az akadály szünetelése esetére a járatot, illetve a kérdéses járatrészt azonnal teljesithesse;
5. a jelen szerződés 1. §-ának utolsóelőtti bekezdésében jelzett járatok elmulasztása esetén, mely mulasztásokat azokban az esetekben, ha a fiumei m. kir. révhivatal megállapitása szerint egyes járatok nem kedvezőtlen időjárás vagy nem valamely más erőhatalmi tényező folytán maradtak el, a kereskedelemügyi m. kir. minister segély bevonása nélkül fogja a jelen szerződésben kikötött birságolási szabályok alkalmazásával elbírálni.
6. Az előző 55. §-nak végétől számitott harmadik bekezdésében emlitett részleges levonások - annak számbavételével, hogy az illető gőzösök időközönkint szükséges tatarozása ne hátráltassék - a cattarói gyorsjáratok rendes teljesitésére kijelölt gőzösök helyettesitésénél évenkint és gőzösönkint négyszer, az ugyanazon bekezdésben felsorolt többi járatok rendes teljesitésére kijelölt gőzösök helyettesitésénél pedig évenkint és gőzösönkint háromszor egy-egy heti időtartamra nem fognak alkalmaztatni.
7. Ha az előző pontban emlitett gőzösök közül a nappal teljesitendő (az 1. § 36. és 38. tételei alatt felsorolt) velenczei és anconai járatok rendes fenntartására kijelölt gőzösök valamelyikének a most nevezett járatokon való helyettesitésére a társaság eljárásától független és előre nem látott okokból akként merül fel szükség, hogy a társaság az ezen járatoknak az előírt sebességgel való fenntartására alkalmas más gőzöse helyett e czélra a 18. §-ban megszabott korlátok között egy lassúbb járatú gőzöst kénytelen alkalmazni, ez esetekben az előző pontban emlitett részleges levonás az illető lassúbb járatú gőzössel teljesitett járatok közül az első járatnál még nem, de a reá következő netaláni második és további járatnál már rendszeresen fog alkalmaztatni.
57. § Ha a társaság szerződéses kötelezettségeinek teljesitésénél oly mulasztásokat vagy szabálytalanságokat követ el, a melyeket a kereskedelemügyi m. kir. minister a jelen szerződés 55. §-a alapján igazoltaknak el nem ismer, ez esetekben nemcsak a most idézett §-ban részletezett segélylevonások fognak - és már minden megszoritás nélkül - eszközöltetni, hanem a társaság eljárása az alábbi rendelkezések szerint külön bírság alkalmazására is nyujt alapot.
Általánosságban és olyankor, ha különösen terhelő körülmények nem forognak fenn, a kereskedelemügyi m. kir. minister a következő bírságokat fogja alkalmazni:
a) teljes járatok elhagyásáért az 1. §-ban 1., 4., 35., 36., 38. és 39. tételek alatt szereplő járatoknál esetenkint 3,000 koronáig, egyéb járatoknál, ha a végkikötő Fiumétól 100 tengeri mértföldnél távolabbra esik, esetenkint 1,000 koronáig és a rövidebb járatoknál esetenkint 500 koronáig;
b) a járatok kiviteli vagy behozatali részének elhagyásáért vagy esetleg járatrészek elhagyásáért a fenti megkülönböztetésnek megfelelően esetenkint 1,500, 500, illetve 250 koronáig;
c) a jóváhagyott menetrendek szerint kötelezőleg érintendő kikötők indokolatlan mellőzéseért vagy a menetrendbe fel nem vett kikötők indokolatlan érintéseiért a fenti megkülönböztetésnek megfelelően esetenkint 600, 200, illetve 100 koronáig;
d) az egyes kikötőkből való indulásoknál, illetve az odaérkezéseknél a menetrenddel szemben előforduló késésekért (két-két órai birságmentes időtartamon felül), nemkülönben a menetrendszerű időnél korábban történő indulásokért a fenti megkülönböztetésnek megfelelően óránkint 120, 40, illetve 20 koronáig;
e) a járatok rendes teljesitésére előírt gőzösöknél kevésbbé megfelelő gőzősök alkalmazásáért esetenkint 1,500 koronáig;
f) a kikötőérintésekre nézve a 4. §-ban előírt sorrend önhatalmú megfáltoztatásáért esetenkint 2,000 koronáig;
g) a kereskedelemügyi m. kir. minister által jóváhagyott díjszabások be nem tartásáért vagy szabályellenes menetdíjak, illetve fuvardíjak alkalmazásáért esetenkint 300 koronáig;
h) a társaság által az utas-, és árúforgalomban elkövetett szabálytalanságokért esetenkint 300 koronáig;
i) a szerződéssel szemben felmerülő bármely egyéb mulasztásért vagy szabálytalanságért esetenkint 1,000 koronáig.
A birságok kivetése előtt a társaság igazolásának záros határidő alatt való előterjesztésére fel fog szólittatni. Annak elbírálása, hogy a társaság által felhozott igazolások elfogadhatóknak tekinthetők-e, a kereskedelemügyi m. kir. minister szabad elhatározásának tartatik fenn.
58. § Ha a társaság szerződéses szolgálatának teljesitése közben ugyanazon természetű mulasztások és szabálytalanságok sűrűbben ismétlődnek és a kereskedelemügyi m. kir. minister azt látná, hogy a társaság részéről e tekintetben czélzatos eljárás forog fenn, a kereskedelemügyi m. kir. ministernek joga van - ha egyéb eljárást meginditani nem kiván - az előző 57. §-ban részletezett birságokat azoknak háromszoros összegéig fokozatosan felemelni.
59. § Ha a társaság valamely viszonylat szerződésszerű kiszolgálását mentségül el nem fogadhat kényszeritő ok nélkül a kereskedelemügyi m. kir. ministernek legalább egy-egy havi időközökben háromszor megujitott figyelmeztetése daczára akként elhanyagolja, hogy a kereskedelemügyi m. kir. minister az illető szlgálatot a szerződés szempontjából megfelelőnek nem tartja: a kereskedelemügyi m. kir. ministernek jogában áll ezt a szolgálatot a társaság költségére és veszélyére más úton biztositani, e czélra a társaság államsegélyét, valamint biztositékát igénybevenni és a társasággal szemben ezenfelül fennmaradó követelését szabadon választott úton érvényesiteni.
60. § A kereskedelemügyi m. kir. minister - ha a jóváhagyott díjszabásokkal szemben meg nem engedett magasabb díjtételek alkalmazását állapitja meg - ugyanekkor a birságolási eljárástól függetlenül a társaság által illetéktelenül beszedett díjtöbbletnek visszatéritését rendeli el. A társaság köteles az illető visszatéritési összeget a fél részére leendő utalás végett a vonatkozó felhivástól számitott nyolcz napon belül a m. kir. tengerészeti hatóságnál letétbe helyezni, mi ha meg nem történnék, az illeető összeg a társaság biztositékából vagy az államsegélyből fog igénybe vétetni.
A kereskedelemügyi m. kir. minister a menetdíjak vagy fuvardíjak ezen visszatéritésére vonatkozó güyeket csak akkor fogja tárgyalás alá venni, ha az illető fél igazolja, hogy az ezen ügyben már előbb közvetlenül a társasághoz intézett írásbeli megkeresése alapján a felmerült ellentétek kiegyenlitése elérhető nem volt.
61. § A kivetett birságok - ha azokat a társaság a hozzáintézett felszólitástól számitott 15 napon belül le nem fizette - a kereskedelemügyi m. kir. minister tetszése szerint a társaság biztositékának igénybevételével vagy az államsegély megfelelő részletének visszatartásával fognak érvényesittetni és elszámoltatni.
Mindazon esetekben, amelyekre jelen szerződés a társaság biztositékának igényevételét vagy a társaság segélyének visszatartását megállapitja, a vonatkozó intézkedéseket a kereskedelemügyi m. kir. minister minden bírói közbenjárás nélkül önállóan teheti meg.
62. § Azok az esetek, melyekben a szolgálat teljesitése körül a fennálló szabályokkal szemben felmerülő eltérések a szerződés 57. §-ában tárgyalt birságok alá nem fognak vonatni, különösen a következő indokokból merülhetnek fel, úgymint: háború, mozgósitás, tengerzár, zavarok, vesztegzár, járványok, hajózási lehetetlenség és a hazai forgalmat képező árúk kirakásának vagy berakásának elhárithatatlan akadályai. Úgyszintén igazoltaknak fognak tekintetni azok a késések, a melyekről a társaság kimutatja, hogy azok kizárólag a vasutakkal való csatlakozások biztositása czéljából avagy valamely hazai postahivatal megkeresése folytán tett intézkedéseinek folyományát képezik.
A társaság eljárása azonban abból a szempontból is el fog bíráltatni - és e részben a kereskedelemügyi m. kir. ministernek a szerződésben kikötött birságolási joga korlátozva nincs - hogy a fentjelzett rendkívüli körülmények között az illető eltéréseknek tényleg csak az elkerülhetetlenül szükséges mértékig való szoritására a társaság kellő gondosságot kifejtett-e?
63. § Ha a társaság gőzősei a menetrendszerű vonalakon a kikötőkbe való érkezés alkalmával kikötési helyre várakozni kénytelenek, az ezen várakozásból folyó késedelem a szerződés 57. §-ának d) tétele szepontjából sem az érkezésnél, sem az illető gőzösnek az ugyanazon kikötőből való legközelebbi elindulásánál a társaság hátrányára nem fog betadatni.
64. § A társaság szerződéses hajójáratai részére szükséges helyek kijelölésénél a társaság kivánságai Fiuméban és a m. kir. tengerészeti hatóság igazgatása alatt álló többi kikötőkben a lehetőség szerint figyelembe fognak vétetni.
A mennyiben a tényleges helyi és forgalmi viszonyok ezt megengedik, intézkedések fognak tétetni, hogy a társaság részére abban az arányban, a mint járatai szaporittatnak, Fiuméban az e célra esetenkint átengedhető rakpartokon lehetőleg nagyobb kiterjedésű kikötési helyek bocsáttassanak rendelkezésre.
Általános szabályt képez, hogy azok a járatok, melyek postát szállitanak, a többi járatokat a kikötési helyek igénybevétele tekintetében megelőzik.
65. § A társaság magyar cége: „Magyar-Horvát Tengeri Gőzhajózási Részvénytársaság”, székhelye: Fiume.
A társaság Budapesten főügynökséget és szerződéses járathálózatának rendesen érintendő kikőtőiben megfelelő ügynökségekeet fog állandóan fenntartani.
A társaság hirdetményei legalább egy budapesti, egy zágrábi és egy fiumei lapban közzéteendők.
66. § A társaság belföldön és hajóin rendszerint csakis magyar állampolgárokat alkalmazhat.
A hajótiszti és hajógépészeti állások betöltésénél a társaság a m. kir. tengerészeti hatóság által kijelölt és szabályszerű minősitéssel biró egyéneknek egyenlő feltételek mellett másokkal szemben elsőbbséget tartozik adni.
67. § A társaság igazgatóságának és felügyelőbizottságának legalább kétharmadrészben magyar állampolgárokból kell állania.
Az elnök és az alelnökök csak magyar állampolgárok lehetnek és megválasztásuk a kereskedelemügyi m. kir. minister megerősitését igényli.
A szerződés tartama alatt jogában álla a kereskedelemügyi m. kir. ministernek két tagot és a m. kir. pénzügyministernek egy tagot a társaság igazgatóságába kinevezni.
68. § A társaság közgyüléseiről és igazgatósági üléseiről felvett jegyzőkönyvek magyar szövegben a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez felterjesztendők.
69. § Mindaddig, a mig a társaság az állammal szerződéses viszonyban áll, a társaság tőkéjének felemelésére és leszállitására, elsőbbségi kölcsönök felvételére, az alapszabályok módositására és a társaság feloszlatására vagy más társasággal való egyesülésére vonatkozó közgyülési határozatok a kereskedelemügyi m. kir. ministernek a m. kir. pénzügyministerrel egyetértő jóváhagyását igénylik. Az ily határozatok ennélfogva csak akkor foganatosithatók, ha ehhez a kereskedelemügyi m. kir. minister felhatalmazást adott.
70. § Jelen szerződés tartama alatt a társaság évi számadásai és az azok alapján felállitott mérlegei a kereskedelemügyi m. kir. minister felülvizsgálata latt állanak. Ezen felülvizsgálatot külön kirendelt közegek teljesítik, kik közvetlenül a kereskedelemügyi m. kir. ministernek felelősek.
A hajók értéke az azok beszerzése körül tényleg felmerült összes kiadások betudásával határozandó meg, a tényleg teljesitett fizetések időközi kamatai a hajók átvételéig hozzászámithatók. Az egyes hajók ekkép előálló értéke a kereskedelemügyi m. kir. ministernek esetenkint bejelentendő és a vonatkozó adatok a számadás felülvizsgálatával megbizott közegek előtt okmányilag igazolandók.
A hajóknak eredeti beszerzési értéke csakis a kereskedelemügyi m. kir. minister külön engedélyével és csakis oly különleges befektetések értékével emelhető, a melyeknek a hajó beszerzésekor történő eszközlése esetén a hajók értéke eredetileg is ugyanannyival emelkedett volna.
71. § A társaság évi mérlegei a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyását igénylik, az idevonatkozó tárgyalásoknak soron kivüli elintézése a társaság részére biztosittatik.
72. § A társaság alapszabályszerüleg megállapitott tiszta jövedelméből egyes években 360,000 koronánál nagyobb összeget csak akkor fordithat osztalékok kifizetésére, ha ugyanekkor az ezenfelül mutatkozó többletből ugyanannyit, mint amennyit a 360,000 koronából kikerülő osztalék feljavitására fordit, egy külön alakitandó és a mérlegbe külön tételként felveendő hajóépitési alap javára átutal. Ha jelen szerződés érvényességének tartama alatt egyes korábbi években a kifizetett osztalékok 360,000 koronát nem értek el, a mutatkozó különbözet kamatok felszámithatása nélkül a későbbi évek nagyobb jövedelméből pótolható, azonban a korábbi években az alap javára már elszámolt összegekből később felmerülő hiányok fedezésének már nincs helye.
Az osztalékok kifizetésére teljes összegben felhasználható tiszta jövedelemnek az előző bekezdés szerint 360,000 koronával megszabott határa a társaság mai 6 millió koronányi részvénytőkéjén alapszik. Ha a társaság ezen részvénytőkéjét a kereskedelemügyi m. kir. minister engedélyével és kizárólag a hazai forgalom érdekében történő új befektetések eszközlése céljából felemeli, a fentemlitett és teljes mértékben osztalékokra fehasználható 360,000 korona az új kibocsátású részvényeként tényleg teljesitett befizetések összegének hat százalékával emelkedni fog.
A jelen § első bekezdése szerint létesitendő és a társaság kizárólagos tulajdonát képező külön hajóépitési alap, melynek kamatai évről-évre ezen alap javára tőkésitendők, elsősorban a társasági szerződéses hajóállománynak gyorsabb felújitására rendeltetik. Az alap mikénti felhasználása tekintetében, valamint arra nézve, hogy új hajókkal mely hajók cseréltessenek ki, a rendelkezés a kereskedelemügyi m. kir. ministert illeti meg, határozathozatal előtt azonban a társaság véleménynyilvánitásra esetenkint fel fog szólíttatni. A kereskedelemügyi m. kir. minister engedélyével ezen alap oly befektetésekre is felhasználható, a melyek már meglevő szerződéses hajóknak újabb felszerelésekkel való tökéletesbítésére szolgálnak.
A kereskedelemügyi m. kir. minster jelen § alapján csak oly tipusú és teljesítőképességű hajók beszerzését fogja kivánni, a melyek a társaság szolgálatának teljesitésére rendelt hajók tipusának és teljesitőképességének megfelelnek és a társaság forgalom igényeihez alkalmazkodnak.
Ha az alapból a kereskedelemügyi m. kir. minister engedélyével hajóbeszerzésekre, illetva hajófelszerelésekre kiadások eszközöltettek, az ezen befektetésekre forditott összegek kamatai többé már nem az alap javára számittatnak.
A kereskedelemügyi m. kir. minister kijelenti, hogy a jelen §-ban fenntartott intézkedési jogával a szerződés utolsó két évében élni nem fog, azonban az alapot megillető hányadok egy további új szerződésre való tekintettel jelen szerződés tartama alatt mindvégig hiánytalanul elszámolandók.
73. § A társaság az előző §-ban emlitett külön hajóépitési alaptól függetlenül saját hatáskörében is kiváló gondot fog forditani arra, hogy hajóállományát - a szerint, a mint ezt üzleti viszonyai megengedik - megjavitsa.
A társaság új és jobb hajóit mindenkor szerződéses szolgálatának megjavitására fogja alkalmazni, szabadhajózási szolgálatát pedig csak régibb és kevésbbé megfelelő hajóival teljesitheti.
74. § A társaság a működésének ellenőrzésére állandóan kirendelt ministeri közegek díjazására összesen évi 12,000, azaz tizenkettőezer koronát fog minden év julius havának első felében a kereskedelemügyi m. kir. minister által megjelölendő valamely állami pénztárba egyszerre és előre lefizetni.
75. § A mennyiben a forgalmi viszonyok vagy a hazai kereskedelmi érdekek alakulása következtében a szerződésszerű járatok egyikének vagy másikának módositása, vagy valamely fontosabbnak jelentkező járatberendezéssel való felcserélése szükségesnek mutatkoznék, a kereskedelemügyi m. kir. ministernek jogában áll a szerződéses szolgálatban változtatásokat eszközölni olyképen, hogy a változások folytán elmaradó teljesítmények helyébe a társaság egyetértésével megállapitott megfelelő értékű uj szolgálatok lépjenek életbe.
76. § Az előirt járatteljesítmények teljes befejezésükig jelen szerződés rendelkezései alatt állanak. A szerződés lejáratakor még be nem fejezett, vagy pótlásra váró járatok szabályszerű teljesitéséről a társaság gondoskodni tartozik.
A járatok az azokra alkalmazott gőzösöknek a kiindulási kikötőbe való rendes visszatérésével vétetnek befejezetteknek.
77. § A társaság hajójáratok berendezése és fentartása iránt mással szerződéses viszonyba csak akkor léphet, ha ehhez a kereskedelemügyi m. kir. minister engedélyét előzetesen elnyerte.
78. § A társaság jelen szerződését csak a m. kir. kormány előzetes engedélyével ruházhatja másra.
79. § Ha a társaság csődbejut, a m. kir. kormánynak a jelen szerződésben a társaság irányában elvállalt összes kötelezettségei minden birói beavatkozás nélkül nyomban megszünnek.
80. § A jelen szerződésből folyólag netán femerülő peres ügyekben a törvényes lépéseket a kereskedelemügyi m. kir. minister, mint felperes, az általa egyedül és szabadon választott sommás biróságnál a sommás eljárás szabályai szerint indithatja meg, mig ellenben azok a vitás kérdések, a melyekben a kereskedelelmügyi m. kir. minister alperesként szerepelne, csakis a budapesti m. kir. kincstári jogügyi igazgazgatóság székhelyén levő biróságok előtt az ügy természetének megfelelő eljárás szerint döntendők el.
81. § Az uj szolgálat teljes életbeléptethetéséig a szerződéses szolgálatban átmenetileg a következő kivételeknek van helye:
I. A jelen szerződés 1. §-ának 4. tétele alatt emlitett cattarói gyorsjáratok közül hetenkint két járat mindaddig, mig a második kettőscsavaru gyorshajó is forgalomba állitható lesz, tizenhat tengeri mértföld helyett legalább tizennégy tengeri mértföld átlagos menetsebességgel fog fentartatni. Erre az időre a társaság államsegélyéből havonkint 14,500, azaz tizennégyezerötszáz korona fog levonatni. A meddig ezen levonás tart, az illető járatokra nézve a szerződés 55. §-ának végétől számított harmadik bekezdése alapján levonások nem eszközölhetők, az átmenetileg kisebb menetsebességgel hirdetett járatok elmaradása folytán eszközlendő levonás pedig ezen idő alatt 6 korona helyett 4 koronával fog tengeri mértföldenkint számittatni.
II. A társaság szerződéses velencei és anconai járataira nézve 1914. évi szeptember hó 30-áig átmenetileg a következő intézkedések állanak fenn:
a) a jelen szerződés 1. §-ának 36. tétele alatt szereplő velencei járatok nem teljesittetnek, de e helyett a most idézett § 35. tétele alatt szereplő velencei járatok közül hetenkint egy járat mindkét irányban nappal teljesitendő,
b) a jelen szerződés 1. §-ának 39. tétele alatt emlitett heti három járat helyett hetenkint csak két járat teljesitendő Fiuméból Anconába és innen Fiuméba.
Erre való tekintettel a társaság államsegélyéből az 1914. év julius, augusztus és szeptember hónapjaira havonkint 23,500, azaz huszonháromezerötszáz korona fog levonatni.
III. A mennyiben a társaság a szerződés 6. §-ának harmadik bekezdésében emlitett három hajója közül a két egyszerűbb (nem kettős csavarú) hajó az 1914. év végéig szerződéses forgalomba nem állittatnék, a társaság államsegélyéből az 1915. évtől kezdve az illető hajók szerződéses forgalomba állitásáig a nagyobb hajóra nézve 500, azaz ötszáz korona, a kisebb hajóra nézve pedig 250, azaz kettőszázötven korona fog havonkint levonatni.
IV. Végül a társaság postaszolgálatának a m. kir. postaigazgatás által eszközlendő átszervezéséig a társaság államsegélyéből havonkint 5,000 azaz ötezer korona fog levonatni.
82. § A társaságnak a jelen szerződés 48. §-ában megállapitott államsegélye annak figyelembevételével számittatott, hogy ezen segély a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójáról szóló 1909. évi VIII. törvénycikk 17. §-ának 5. pontja értelmében a társaság adóköteles jövedelmének megállapitásánál nem fog betudatni.
Ha a jelen szerződés érvényességének tartama alatt az előző bekezdésben jelzett rendelkezés egyes években érvényre nem jutna, a társaság az adózás tekintetében kivételes vagy kedvezményes eljárásra ily körülmények között sem számithat, azonban azokra az évekre, amelyekre nézve az adóköteles jövedelembe szóban levő állami segélye is beszámittatott, a társaság pótlólag 100,000, azaz egyszázezer korona államsegélyt fog kapni, mely a társaság terhére kiszabott illető évi adók szabályszerű megfizetésének igazolása után egy összegben fog a társaság részére folyóvá tétetni.
Az előző bekezdésben megállapitott 100,000 koronányi külön segély szintén a társaság mai 6 millió koronányi részvénytőkéjének alapulvételével számittatott. Ha a társaság ezen részvénytőkéjét a kereskedelemügyi m. kir. minister engedélyével és kizárólag a hazai forgalom érdekében történő új befektetések eszközlése céljából felemeli, az előző bekezdésben megállapitott külön segély ugyanannyi százalékkal emelkedik, mint a mennyi százalékkal ezen tőkefelemelése következtében a rendes osztalékok kifizetésére eredetileg 360,000 koronával számitott összeg a jelen szerződés 72. §-ának második bekezdése szerint emelkedni fog.
83. § A jelen szerződésből folyó bélyeg- és illetékköltségeket a társaság viseli.
84. § Jelen szerződés, melynek szövege az 1914. évi XXI. törvénycikkel állapittatott meg, a társaságra nézve alapszabályszerű aláirása napjától, az államra nézve pedig azon naptól kezdve válik jogérvényessé, a melyen azt a kereskedelemügyi m. kir. minister aláirta.
85. § Jelen szerződés a kereskedelemügyi m. kir. ministeriumban őrzendő egy eredeti példányban állittatik ki, a társaság részére hivatalos másolat fog kiadatni.
