1. § A kereskedelemügyi minister felhatalmaztatik, hogy a Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársasággal az ezen törvény mellékleteként becikkelyezett szerződést az államkincstár nevében jogérvényesen megköthesse.
2. § Utasíttatik a kereskedelemügyi minister; hogy a nevezett részvénytársasággal szerződéses hajózási szolgálatának az új szerződés életbelépte előtt leendő fejlesztése iránt az ezen új szerződés által megszabott korlátokon belül átmenetileg külön megállapodásokat létesíthessen.
3. § Felhatalmaztatik a kereskedelemügyi minister, hogy az itt becikkelyezett szerződés érvényességének tartama alatt az ezen szerződés 59. §-ában kikötött eljárástól függetlenül a Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság részvényeit, a szolgálat közérdekü ellátásának job biztositására mutatkozó szükséghez képest részben vagy összesen - esetleg a szükséghez mért részletekben is - az államkincstár részére szabad alku útján, de részvényenként kettőszázhúsz (220) koronánál nem magasabb árfolyamon, minden jutalék kizárásával és csupán a mindenkori rendes folyó-kamatok hozzászámitásával megszerezhesse.
Minden részvény-beszerzésről és az esetenkint megszerzett részvények számáról az országgyülésnek jelentés teendő.
4. § A Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság új részvényeinek vagy új elsőbbségi kötvényeinek kibocsátásával járó szerződések és egyéb okiratok után - a mennyiben a kibocsátás az itt becikkelyezett szerződés érvényességének első három éve alatt történik - teljes bélyeg- és illetékmentesség engedélyeztetik.
5. § Jelen törvény kihirdetése napján lép életbe s végrehajtásával a kereskedelemügyi minister bizatik meg.
Az 1. §-ban idézett szerződés szövege a következő:
1. § A Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság kötelezettséget vállal, hogy jelen szerződés tartama alatt a hajózási idény teljes mérvű felhasználásával minden évben a következő hajójáratokat fogja rendszeresen fentartani:
1. hetenkint három személyszállitó járatot Zimony és Galac között oda és vissza,
2. hetenkint egy teher-járatot Budapest és Regensburg között oda és vissza,
3. hetenkint öt teher-járatot Budapest és Bécs között oda és vissza,
4. hetenkint két teher-járatot Budapest és Zimony között oda és vissza,
5. hetenkint két teher-járatot Budapest és Orsova között oda és vissza,
6. hetenkint két teher-járatot Orsova és Galac között oda és vissza,
7. hetenkint egy teher-járatot Barcs és Eszék között oda és vissza,
8. hetenkint két teher-járatot Eszék és Drávatorok között oda és vissza,
9. hetenkint egy teher-járatot Sziszek és Belgrád között oda és vissza,
10. hetenkint egy teher-járatot Szeged és Titel között oda és visza.
Ezenfelül a társaság jelen szerződés alapján személy és árúszállitással egybekötött vegyes szolgálatban a következő helyi járatokat tartozik szintén a hajózási idény teljes tartama alatt teljesiteni:
a) naponkint két járatot Budapest és Dömös között oda és vissza,
b) hetenkint hat járatot Baja és Apatin között oda és vissza,
c) hetenkint hat járatot Vukovár és Ujvidék között oda és vissza,
d) hetenkint hat járatot Bosna-Rácsa és Sabac között oda és vissza,
e) hetenkint három járatot Szolnok és Szeged között oda és vissza.
A fentebb a) alatt jelzett budapest-dömösi viszonylatban május hó 16-ától szeptember hó végéig naponkint oda és vissza egy harmadik járat és junius hó 16-ától bezárólag szeptember hó 15-éig naponkint oda és vissza egy negyedik járat tartandó fenn.
A jelen § 1. tétele alatt megjelölt vonalon a járatok száma márcziusban, valamint október és november hónapokban a tényleges hajózási viszonyoknak megfelelően a kereskedelemügyi m. kir. minister előzetes engedélyével leszállitható.
A fenti 3. tétel alatt emlitett öt teherjárat közül hetenként két teherjárat, továbbá a fenti 7., 8., 9. és 10. tételek alatt emlitett teherjáratok az 1915. évi hajózási idény megnyiltával rendezendők be.
2. § A társaság az új szolgálat teljes berendezésének befejeztével rendes körülmények között 104 állomást, 28 megállóhelyet és 10 ladikállomást fog üzemben tartani. A kereskedelemügyi m. kir. minister kivánságára a társaság köteles lesz a szerződéses járatok keretében új állomásokat is létesiteni.
Minden új állomás üzembehelyezéséről a kereskedelemügyi m. kir. ministernek jelentés teendő és az állomások csakis a kereskedelemügyi m. kir. minister engedélyével szüntethetők meg.
3. § A társaság a szerződés 1. §-ában megnevezett vonalakon a közbeeső társasági állomások forgalmát is rendszeresen ellátni tartozik.
Az 1. § 3. tétele szerint Budapest és Bécs között teljesitendő járatok közül hetenként úgy menet, mint jövet legalább egy járat a közbeeső állomások érintésével teljesitendő.
4. § A társaság az 1. § 1. tétele alatt emlitett zimony-galaci vonalán - egyes rendkivüli esetektől eltekintve - a nemzetközi utasforgalom igényeinek megfelelő legkiválóbb gőzöseit fogja alkalmazni.
5. § A társaság járatrendjei akként lesznek felállitandók, hogy az egyes viszonylatokba eső járatok egymással lehetőleg közvetlen kapcsolatba hozassanak. A rendes járataihoz való csatlakozásban a Maroson és Kőrösön megfelelő gyüjtőszolgálatot fog berendezni és alkalmi járatokkal fentartani.
Kiváló gond forditandó arra, hogy a társaságnak Galacban végződő, illetve onnan visszainduló járatai a Magyar Keleti Tengerhajózási Részvénytársaság által hetenként fentartandó szerződéses galac-konstantinápolyi járattal alkalmas módon csatlakozásba hozassanak.
6. § A társaság különös feladatát képezi, hogy belföldi teljes állomáshálózatából a hazai kivitel fejlődését alkalmas intézkedésekkel előmozditsa.
Ha egyes viszonylatokban olyan mennyiségű árú áll rendelkezésre, amely a menetrendszerű járatokkal kellő időben el nem szállitható, a társaság a forgalom megfelelő ellátására külön járatokat fog inditani.
7. § A társaság a szerződéses szolgálatának teljesitésére rendelt hajóállomány kiegészitéséül a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyásával felállitott programm szerint a már megrendelt új hajók betudásával összesen négy személyszállitó gőzöst, tizenhárom vontatógőzöst és hatvan, egyenkint legalább 650 tonna hordképességű uszályhajót fog legkésőbben az 1916. évi hajózási idény megnyitásáig épittetni és forgalomba állitani.
A társaság által a m. kir. államvasutaktól eddig bérben birt egész hajóállomány összes felszerelésével együtt a tényleg létező állapotban jelen szerződés életbelépése napján 710,000, azaz hétszáztizezer korona vételáron a társaság kizárólagos tulajdonába megy át.
A társaság hajóállománya rendes körülmények között 14 személyszállitó gőzösnél, 39 vontatógőzösnél és 280, összesen legalább 168,000 tonna hordképességű uszályhajónál kisebb nem lehet.
8. § A társaság hajóállományát állandóan jókarban és a szerződéses szolgálat teljesitésére üzemben, illetőleg üzemre kész állapotban tartani köteles.
Különös gondjává tétetik a társaságnak, hogy a rendelkezésére álló eszközökhöz képest hajóállományából a csekélyebb teljesitő képességű és korosabb járműveket megfelelő új járművekkel fokozatosan felcserélje.
A társaság hajóállományából gőzöst csakis a kereskedelemügyi m. kir. minister engedélyével adhat el.
9. § Ha a jelen szerződés 7. §-ának harmadik bekezdésében meghatározott hajóállományban bármely okból apadás áll be, köteles a társaság az illető hiányzó jármű helyébe legkésőbb egy félév alatt egy új megfelelő járművet megrendelni és legkésőbb egy további év alatt szerződéses forgalomba állitani.
Az előző bekezdésben emlitett határidők személyszállitó hajók pótlása esetén egy-egy félévvel meghosszabbithatók.
10. § Új személyszállitó hajók szerződéses forgalomba csak akkor állithatók, ha azok a kereskedelemügyi m. kir. minister által az előzőleg megtartott hivatalos próbajárat alapján e célra megfelelőeknek találtattak. A társaság a kereskedelemügyi m. kir. ministernek a próbajáratokon résztvevő két-két közege után az ez alkalomból felmerült szabályszerű utiköltségeket és napidíjakat megtériteni tartozik.
11. § A társaság szolgálatának könnyebb elláthatása céljából saját műhelyeket tart fenn és azoknak állandóan üzemképes berendezéséről és tervszerű fejlesztéséről gondoskodik.
12. § A társaság az általa beszerzendő hajóknak és uszályoknak, valamint az állomási- és műhelyberendezéseknek, nemkülönben minden egyéb beruházásnak terveit és költségelőirányzatait előzetesen a kereskedelemügyi m. kir. ministernek jóváhagyása alá terjeszteni tartozik.
A kereskedelemügyi m. kir. minister által kivánt módositásoknak megfelelően átdolgozot tervek és kötlségelőirányzatok a társaság által szintén előterjesztendők.
Személyszállitó hajók épitése alkalmával a társaság gondoskodni fog arról, hogy a kereskedelemügyi m. kir. minister által a végleges tervrajzokkal szemben kivánt kisebb módositások vagy kiegészitések, a melyek az épités folyama alatt keresztülvihetők, végrehajtassanak.
13. § A társaság minden hajóépitésnél, a melyet nem saját műhelyeiben végeztet, a tekintetbe vehető hazai hajógyárakat ajánlattételre fogja szólitani. Megrendelést külföldi hajógyárban a társaság kivételes viszonyok között is csak akkor tehet, ha ehhez a kereskedelemügyi m. kir. minister esetről-esetre előzetes engedélyt adott.
14. § A társaság menetrendjei jóváhagyás végett a kereskedelemügyi m. kir. minister elé terjesztendők.
Az utasforgalom számára berendezett járatok menetrendjeinek megállapitásánál a vasuti csatlakozásokra kellő figyelem forditandó.
A kereskedelemügyi m. kir. minister fentartja magának, hogy a menetrendek módositását követelhesse és a társaság az ez alapon kapott felhivásoknak megfelelni tartozik.
A társaság jóváhagyott menetrendjei több példányban a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez és a m. kir. vasuti és hajózási főfelügyelőséghez beterjesztendők.
A szerződéses járatoknak az egyes hónapokban miként történt teljesitéséről a netaláni eltérések kellő igazolása mellett a társaság legkésőbb a következő hónap végéig a kereskedelemügyi m. kir. ministernek jelentést tenni tartozik.
15. § A kereskedelemügyi m. kir. minister kivánságára a m. kir. államvasutaknak e célra tekintetbe vehető vizmenti állomásain a társaság szolgálatának bevonásával átrakodó állomások fognak létesittetni.
Az átrakodó állomások forgalmának ellátására és fejlesztésére vonatkozó kérdések közelebbi szabályozása iránt a m. kir. államvasutak és a társaság között a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyását igénylő külön egyezmények fognak létesittetni.
16. § A kereskedelemügyi m. kir. minister ez irányú rendelkezése alapján az előző § szerint létesitett átrakodó állomások forgalmának fejlesztésére a m. kir. államvasutak és a társaság között a fenforgó forgalmi igényekhez képest közös átrakodási díjszabások fognak megállapittatni, a melyekben mindkét részről az illető cikkre és viszonylatban rendelkezésre álló legolcsóbb díjtételek fognak beszámittatni. A m. kir. államvasutak nevezetesen abban az esetben, ha a külfölddel való közvetlen vasuti forgalomban külön díjmérsékléseket engedélyeznek, ezeket a kereskedelemügyi m. kir. minister rendeletére a társaság közreműködésével leonyolitott külföldi átrakodási forgalmaknak is ugyanazon mértékben rendelkezésre fogják bocsátani.
17. § A társaság a szerződésszerűen segélyezett hazai tengerhajózási vállalatokkal a hazai forgalomnak vállvetetten való emelésére kiváló gondot fog forditani.
18. § A társaságnak jogában áll - a mennyiben ezt szerződéses kötelezettségeinek megsértése nélkül teheti - szabadhajózást űzni.
Köteles azonban e tekintetnben is a m. kir. államvasutakkal egyetértve és egymást kiegészitve eljárni, mely célból a kölcsönös támogatás mindkét részről kiköttetik és biztosittatik.
Minden vitás kérdésben, mely a m. kir. államvasutak és a társaság között bármely okból felmerül, a kereskedelemügyi m. kir. minister végérvényesen határoz.
19. § A társaság köteles egyes hajóit (a szükséghez képest egész hajóraját) a hozzátartozó teljes üzemi felszereléssel és személyzettel együtt a m. kir. kormány rendelkezésére bocsátani, ha erre a kereskedelemügyi m. kir. ministertől árviz vagy más egyéb elemi csapás következtében, avagy emberélet vagy vagyon megmentése céljából felhivást kap.
Az ezen esetekben teljesitendő szolgálatok költségeinek felszámitása és megtéritése iránt, valamint az ily alkalmakból eredhető és az államkincstárt terhelő különleges káresetek kijelölése iránt a kereskedelemügyi m. kir. minister és a társaság között külön megállapodás fog létesittetni.
20. § A társaság egész üzletvitelében minden elhatározásánál és minden ténykedésénél a hazai érdekekre kiváló figyelemmel lenni és azokat lehetőség szerint mindenkor előnyben részesiteni tartozik.
Viszont oly intézkedésektől, a melyek a hazai érdekekre hátrányt vagy sérelmet eredményezhetnek, a társaság tartózkodni köteles.
21. § A társaság hajózási szolgálatának teljesitésénél elsősorban a magyar forgalmi és kereskedelmi érdekek, nevezetesen a magyar belforgalmi a magyar kiviteli és a magyar behozatali érdekek mennél jobb és mennél előnyösebb kielégitéséről tartozik gondoskodni. Tisztán külföldi forgalmat a társaság csak akkor közvetithet, ha ezt a hazai forgalom hiánytalan ellátása mellett teheti.
Azokat a kivánságokat, melyeket a kereskedelemügyi m. kir. minister a dijtételek megállapitására nézve a hazai forgalom érdekébn nyilvánit, a társaság lehetőség szerint teljesiteni fogja.
22. § A társaság szolgálata teljesitésénél a kereskedelemügyi m. kir. minister által jóváhagyott üzletszabályzat szerint tartozik eljárni.
Ezen üzletszabályzat csakis a kereskedelemügyi m. kir. minister engedélyével módositható.
23. § A társaság szerződésszerű járatain nem alkalmazhat magasabb fuvardíjakat és a felekre nézve kevésbbé kedvező szállitási feltételeket, mint a minők ugyanazon viszonylatokban az egyenlő tekintet alá eső rendszeres járatokon más vállalatok által ugyanakkor rendesen alkalmaztatnak.
A társaság szerződéses járatai számára rendszeres díjszabásokat tartozik kidolgozni és ezek a kereskedelemügyi m. kir. minister előzetes jóváhagyását igénylik.
24. § A társaság személy- és podgyászszállitási díjszabásai minden tekintetben a kereskedelemügyi m. kir. minister intézkedési körébe tartoznak. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek ennélfogva joga van az általa jóváhagyott személy- és podgyászszállitási díjszabásra nézve a viszonyok alakulásához képest bármikor módositásokat kivánni és ezeket a társaság három hónapon belül életbeléptetni tartozik.
Azok a módositások, a melyeket a személy- és podgyászszállitási díjszabásra nézve a társaság kezdeményez, csakis a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyása esetén léptethetők életbe.
25. § A társaság idevonatkozó rendes díjszabása alapján a Magyar Keleti Tengerhajózási Részvénytársasággal közvetlen személy- és podgyászszállitási forgalmat fog létesiteni.
A m. kir. államvasutak jogositva vannak a társaságnak a Magyar Keleti Tengerhajózási Részvénytársasággal együttesen kiadott közvetlen személy- és podgyászszállitási díjszabását a saját állomásaikról felállitani kivánt megfelelő közvetlen díjszabásba bevonni.
26. § A kereskedelemügyi m. kir. minister engedélye nélkül a társaság jóváhagyott árúdíjszabásainak általános határozmányait a felek hátrányára meg nem változtathatja és a díjszabásokban foglalt díjtételek fel nem emelheti. Különleges illetékek, pótlékok, vagy bárminemű mellékköltségek szintén csak annyiban számithatók fel, a mennyiben a jóváhagyott díjszabásokon alapulnak.
A kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyásával kiadott díjszabások értelmezése körül a társaság és a felek közt felmerülő vitás esetekben - ha azok a kereskedelemügyi m. kir. minister elé vitetnek - a társaság magát a kereskedelemügyi m. kir. minister döntésének alávetni tartozik.
Ha a jóváhagyott díjszabások kiegészitése válik szükségessé, ez iránt sürgős esetekben a társaság a díjszabásokban foglalt alapelveknek megfelelően és az illető új viszonylatra vagy új árúra nézve arányosan kiterjeszthető díjszabásszerű eljárás alkalmazása mellett saját hatáskörében is tehet ideiglenes intézkedéseket, köteles azonban ezekről az intézkedésekről a kereskedelemügyi m. kir. ministernek legfeljebb egy hónapon belül jelentést tenni és ezen intézkedések a jövőre nézve csupán a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyásával állandósithatók.
27. § A társaság jóváhagyott díjszabásait és az azokhoz tartozó pótlékokat kinyomtatni és mérsékelt díj ellenében az összes érdekelteknek rendelkezésére bocsátani köteles. Az ipari és kereskedelmi kamaráknak, valamint a kereskedelemügyi m. kir. minister által kijelölt más hazai testületeknek a díjszabási kiadványok megfelelő számú példányai a társaság által díjmentesen küldendők meg. A hivatalos használatra szolgáló példányok a kereskedelemügyi m. kir. minister által megjelölt számban szintén díjmentesen bocsátandók rendelkezésre.
A díjszabási kiadványok megjelenéséről és arról, hogy azok mely áron kaphatók, a Budapesten megjelenő „Vasuti és Közlekedési Közlöny”-ben mindenkor hirdetés teendő közzé. Kisebb terjedelmű díjszabási határozmányok a most nevezett közlönyben teljes szövegükben teendők közzé.
28. § A társaság kötelezettséget vállal, hogy a kereskedelemügyi m. kir. ministertől esetről-esetre nyert felhiváshoz képest hazai termékekből és iparczikkekből külföldi rendeltetésű mintaküldeményeket díjmentesen fog szállitani.
29. § A kereskedelemügyi m. kir. ministernek joga van a jóváhagyott árúdíjszabások általános határozmányának módositását, vagy a díjszabásokban foglalt díjtételek leszállitását a hazai forgalom érdekében bármikor kivánni.
A kereskedelemügyi m. kir. minister által ez irányban kivánt módositások a társaság által haladéktalanul foganatositandók, de biztosittatik a társaság, hogy díjmérséklések tekintetében oly követelések, melyeknél fogva az új díjtétel a társasági önköltségen alul maradna, a társasággal való külön megegyezés nélkül támasztatni, illetve fentartatni nem fognak.
A társasági önköltségek esetről-esetre az üzleti számlát terhelő összkiadások (ideszámitva a leirásokat és le nem vonva az államsegély összegét) alapján fognak kiszámittatni.
30. § A társaság köteles mindazokban a szerződéses viszonylatokban, melyeket a kereskedelemügyi m. kir. minister e célból kijelöl, a m. kir. államvasutakkal a hazai kiviel számára közvetlen díjszabásokat létesiteni.
Ezekbe a közvetlen díjszabásokba a m. kir. államvasutak más megállapodás hiányában a társaság viteldíjrészleteit a kereskedelemügyi m. kir. minister által jóváhagyott rendes kiviteli díjszabás illető tételeinek 10%-os mérséklésével állithatják be.
Szükség esetén a társaságtól messzebbmenő mérséklések is fognak a közvetlen díjszabások céljaira kivántatni, de oly követelések, a melyek folytán a társaság viteldíjrészletei az előző 29. § utolsó bekezdése szerint számitandó önköltségeken alul maradnának, a közvetlen díjszabások céljaira sem fognak támasztatni, illetve fentartatni.
31. § A társaság a hazai kivitel számára a Magyar Keleti Tengerhajózási Részvénytársasággal közvetlen díjszabást fog kidolgozni és a kereskedelemügyi m. kir. ministernek jóváhagyásra előterjeszteni.
Ezen díjszabások akként lesznek felállitandók, hogy a magyar kivitel versenyképességének érdekei az idegen kivitel számára rendelkezésre álló szállitási feltételekkel és fuvardíjakkal szemben megfelelő figyelemben részesittessenek.
A kereskedelemügyi m. kir. ministernek joga van a jelen § alapján jóváhagyott díjszabás általános határozmányainak és az abba foglalt díjtételeknek átdolgozását az előző bekezdés szempontjából bármikor kívánni, mely esetben a társaság a vett felhivástól számitott legfeljebb négy hónap alatt új díjszabási tervezetet fog a kereskedelemügyi m. kir. ministernek jóváhagyásra bemutatni.
Minden vitás kérdésben, mely a társaság és a Magyar Keleti Tengerhajózási Részvénytársaság között a jelen §-ban tárgyalt díjszabásra nézve, avagy a szerződéses szolgálat tekintetében bármely más okból netalán felmerülne, a kereskedelemügyi m. kir. minister mindkét félre nézve végérvényesen határoz.
32. § A társaság a Magyar Keleti Tengerhajózási Részvénytársasággal az előző 31. § alapján felállitott díjszabását a kereskedelemügyi m. kir. minister kivánságára a m. kir. államvasutak részesedésével létesitendő új közvetlen díjszabások felállitásához rendelkezésre bocsátani tartozik.
A kereskedelemügyi m. kir. minister az előző 31. § harmadik bekezdésében fentartott jogánál fogva a m. kir. államvasutak részesedésével létesitett közvetlen díjszabások átdolgozását is kivánhatja.
33. § A jóváhagyott díjszabásokkal szemben magasabb díjtételeket a társaság a kereskedelemügyi m. kir. minister engedélyével is rendes körülmények között csak akkor léptethet életbe, ha azok a „Vasuti és Közlekedési Közlöny”-ben tizennégy nappal korábban közzététettek.
34. § A társaság más vállalatokkal mindennemű oly megállapodást, mely közvetlenül vagy közvetve a fuvardíjak lekötésére, a szolgálat megosztására vagy a szabad versenynek bármely más módon való korlátozására vagy szabályozására irányul, csakis azon feltételek alatt létesithet, a melyekhez előbb a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyását megadta.
A társaság az előző bekezdés szempontja alá eső kérdésekben az egy évnél hosszabb időre tervezett megállapodások iránt más vállalatokkal tárgyalásokat is csak akkor vehet fel, ha ehhez előbb a kereskedelemügyi m. kir. minister elvi engedélyét elnyerte és köteles a társaság az engedélyezett tárgyalások menetéről a kereskedelemügyi m. kir. ministernek mindenre kiterjedő jelentéseket tenni.
35. § A társaság az általa közvetitett összes személy- és árúforgalomról a kereskedelemügyi m. kir. minister által megkívánt részletezés szerint havi és évi statisztikát fog összeállitani és a kereskedelemügyi m. kir. ministernek bemutatni.
Az egész évre szóló statisztikai adatok a m. kir. központi statisztikai hivatalnak is megküldendők.
36. § A társaság kötelezi magát, hogy mozgósitás vagy háboru esetén a cs. és kir. hadügyminiszter felszólitására a rendelkezésére álló egész hajóállományát és minden üzemi felszerelését, állomási berendezéseit és műhelyeinek készleteit megfelelő kártalanitási díj ellenében a katonai igazgatás és a haditengerészet szolgálatába a szükséghez képest átengedi.
Szükség esetén azok a hajók is katonai célokra lesznek átengedendők, a melyek meg vannak ugyan már rakva, de még el nem indultak, valamint azok az utban levő hajók is, a melyek még idejekorán visszarendelhetők.
A társaság által mozgósitás vagy háború esetére a fegyveres erő céljaira elvállalandó teljesitménynek kiviteli módozatai, valamint a díjazásra való igények, továbbá a katonai igazgatásnak és a haditengerészetnek az átengedett anyagok és eszközök elhasználásáért, sérüléséért vagy elvesztéséért beálló kártéritési kötelezettsége, végül a mindennemű katonai szállitmányokért úgy békében, mint háboruban járó díjak a cs. és kir. hadügyministeriummal és a cs. és kir. hadügyministerium tengerészeti osztályával kötendő egyezményben fognak szabályoztatni.
Abban az esetben, midőn az imént jelzett egyezménynek a katonai szállitmányok számára megállapitott kedvezményekről szóló része bármely okból hatályon kivül helyeztetnék, jelen szerződés tartamára fenn fog maradni a társaság azon kötelezettsége, hogy a katonai szállitmányokat, az utazó egyes katonai egyéneket, nemkülönben a katonai utipodgyászt a polgári utasok számára fennálló személy- és podgyászszállitási díjszabás feléért, a katonai árúküldeményeket pedig az árúdíjszabás I. számú rendes osztályának félárú díjaiért szállitsa.
A társaság kijelenti, hogy az előzetes meghallgatása után a kereskedelemügyi m. kir. minister hozzájárulásával kiadott összeg katonai szabályok, a melyek a vizi utakon lebonyolitandó forgalomra vonatkoznak, a társaságra és közegeire nézve kötelező erővel birnak.
Vagyontalan magyar és osztrák állampolgároknak, valamint bosznia-hercegovinai illetőségűeknek, a kik mint állitáskötelesek a cs. és kir. követségek vagy konzulátusok irásbeli felhivására külföldről hazaszállitandók, a társaság szabad utazást engedélyez.
A cs. és kir. hadsereg, a cs. és kir. haditengerészet, a m. kir. honvédség és csendőrség kiszolgált altisztjeinek alkalmazása tekintetében a társaság aláveti magát a segélyezett vasuti és gőzhajózási vállalatokra nézve e tekintetben fennálló törvényes határozatoknak.
37. § A társaság a cs. és kir. közös külügyminister, valamint a kereskedelemügyi m. kir. minister megkeresésére a hivatalból utazó állami tisztviselőknek, altiszteknek és szolgáknak, nemkülönben a m. kir. vasuti és hajózási főfelügyelőség hivatalból kiküldő közegeinek hajóin díjmentes utazást engedélyezni tartozik.
A határrendőrségi és egyéb közbiztonsági közegek részére, nemkülönben a pénzügyőrségi közegek részére - amennyiben egyenruhában utaznak - a társaság a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyásával megállapitott külön díjszabás szerint olcsóbb menetdíjakat fog alkalmazni.
Az állami és törvényhatósági tisztviselők és családtagjaik számára azokat a kedvezményeket, amelyek e tekintetben a m. kir. államvasutak által általános érvénynyel engedélyeztetnek, a társaság személyszállitó járatain szintén meg fogja adni.
A külföldre átnyuló személyszállitó járatok nem belföldi viszonylataiban a társaság az illetékes kereskedelmi és iparkamarák által megfelelő igazolványnyal ellátott hazai kereskedelmi utazók számára az egyszerű menetekre szóló rendes díjakból 25%-nyi mérséklést fog engedélyezni.
A díjmentes vagy kedvezményes utazásoknál a hálóhelyek és élelmezés, valamint a podgyászszállitás tekintetében kedvezmények nem járnak.
38. § A társaság, amennyiben azt a kereskedelemügyi m. kir. minister a postai forgalom közvetitésére felhasználja, a postaüzemhez tartozó közegnek tekintik és mint ilyen a postatörvényeknek és szabályoknak van alávetve.
A kereskedelemügyi m. kir. minister fentartja magának, hogy az összes postát, vagyis a bárhonnan eredő, vagy a bárhová szóló mindennemű levélzárlatokat, pénzes küldeményeket, értékleveleket, értéknyilvánitással ellátott vagy el nem látott póstai csomagokat jelen szerződés tartama alatt a társaságnak személyszállitásra berendezett összes járatain szállíttassa anélkül, hogy a társaság ezért bármily címen díjazást igényelhetne.
A kereskedelemügyi m. kir. minister az előző bekezdésben fentartott jogával egyelőre csak a társaság magyar állomásai között szállitandó postára nézve fog élni. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek joga van a társaság személyszállító járatait úgy a külfölddel való postaforgalomnak, mint a tisztán külföldi kikötők között érvényesülő postaforgalomnak közvetítésére bármikor igénybe venni, előbb azonban idevonatkozólag a társasággal a kiviteli módozatok szabályozása czéljából külön tárgyalások fognak tartatni.
Ha kivételes körülmények között kivánatosnak mutatkoznék, hogy a társaság postaszolgálat ellátása iránt külföldi postaigazgatásokkal közvetlen szerződéses viszonyba lépjen, a társaság a külföldi postaigazgatásokkal a tárgyalásokat csak a kereskedelemügyi m. kir. minister előzetes engedélyével indíthatja meg. Az e szempont alá eső szerződéses tervezetei a kereskedelemügyi m. kir. ministernek bemutatandók és a szerződések csak akkor köthetők meg, ha ehhez a kereskedelemügyi m. kir. minister minden tekintetben jóváhagyólag hozzájárult.
Amennyiben a társaság valamely állomáson történt felszólitás folytán nem szerződésszerű, hanem egyes esetekben szükségessé vált postaszállitást teljesitett, erről a kereskedelemügyi m. kir. ministernek minden egyes esetben jelentést köteles tenni. Az ily rendkivüli postaszolgálatról a társaság félévenkint egy összesitett és áttekinthető kimutatást is terjeszt fel.
A m. kir. posta kivánságára köteles a társaság oly helyeken, hol semmiféle postahivatal nincs, magánfelektől bárhová szóló postai küldeményeket átvenni és a postának továbbadni, amiért a társaság a tarifaszerű díjakra tarthat igényt.
A m. kir. postának joga van intézkedni, hogy a postát a társaság hajóin saját közege kisérje; a hajón levő postaközeg megfelelő elhelyezéséről és ellátásáról a társaság gondoskodni tartozik.
A m. kir. postahivatalok mindazon esetekben, a midőn az általuk egy-egy hajó részére átadandó postaküldemények értéke a 20.000, azaz húszezer koronát meghaladja, az összértéket a posta kezelésével megbizott hajótiszt részére a jelzett küldemények átszolgáltatásakor egyidejűleg kézbesitendő átadójegyzékekben feltüntetni fogják.
A társaság a neki átadott postai küldeményekért az alábbi bekezdésben meghatározott mértékig a belföldi postai szabályoknak vagy a m. kir. postát kötelező nemzetközi postaszerződések mindenkori határozmányainak mérve szerint egész vagyonával felel, tűzkár és egyéb erőhatalom eseteiben azonban csak akkor, ha a küldemény a társaságnál biztositva volt.
A társaságnak az előző bekezdésből folyó felelőssége az egy-egy hajóján egyszerre elhelyezve levő postaküldeményekért rendszerint 100.000, azaz egyszázezer korona értékig terjed, ezen értéken felül pedig csak akkor, ha a postaküldemények az illető értéktöbblet erejéig a m. kir. posta kivánságára és terhére a társaságnál biztositva voltak.
A társaság postai küldeményeket saját hatáskörében, vagy saját számlájára sem a bel-, sem a külföldön nem közvetithet és gondoskodik arról, hogy e tilalmat alkalmazottai is betartsák.
A társaság az ügynökeivel és az ezek által egymásközt váltott szolgálati levelezésre nézve, amennyiben ezt saját hajói szállitják, portómentességet élvez. Az ily leveleken a küldő és czímzett nevének, valamint a következő felirásnak: „A Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság szolgálati levelezése” kell feltüntetve lennie.
A társaság által teljesitendő postaszolgálat lebonyolitásának közelebbi módozatai a m. kir. postaigazgatás és a társaság között kötendő egyezményben fognak szabályoztatni. A m. kir. postaigazgatás és a társaság között felmerülő vitás kérdéseket mindkét félre nézve végérvényesen a kereskedelemügyi m. kir. minister dönti el.
39. § A köztekintetekből és hazai érdekekből kiadott szabályok és egyéb általános jellegű rendelkezések a társaságra mindenben kiterjednek; ezek szempontjából a társaság az állami szerződésből folyó szolgálat czímén kivételekre vagy kedvezményes elbirálásra nem tarthat számot.
40. § Jelen szerződés életbelépése napján a társaság részére az 1894. évi XXXVI. törvénycikkbe iktatott szerződés 22. §-ában megadott összes kedvezmények nyomban és teljesen megszünnek és ettől kezdve a társaságot adók, illetékek, bélyegek és díjak tekintetében az államhoz való szerződéses viszonya alapján semminemű kedvezmény sem illeti meg.
41. § A társaság által az 1894. évi XXXVI. törvénycikkbe iktatott szerződés 23. §-a alapján letett és a budapesti m. kir. központi állampénztárnál őrzött 200.000, azaz kettőszázezer korona biztositék jelen szerződés lejártáig letétben marad.
Ha ezen biztositék jelen szerződés határozmányai szerint részben vagy egészben igénybe vétetnék, köteles a társaság ezen biztositékot a hozzá evégből intézett felszólitás vételétől számitot 15 nap alatt a teljes 200,000 korona összegre kiegésziteni, illetve megujitani. Ha a társaság ezt nem tenné, a kereskedelemügyi m. kir. minister jogositva van a hiányzó összeget az államsegélyből visszatartani és a biztositék pótlására forditani.
42. § Jelen szerződés 1914. évi julius hó 1-én az 1894. évi XXXVI. törvénycikkbe iktatott szerződés helyébe lép és ettől számitva 25 évig, vagyis 1939. évi junius 30-áig marad érvényben.
43. § A társaság a jelen szerződésben előírt összes kötelezettségeinek szabályszerű és hiánytalan teljesitéseiért évi 1,800.000, azaz egymilliónyolcszázezer korona államsegélyben részesül. Ezen segély két egyenlő részletben és pedig minden évben márczius hó elsején és szeptember hó elsején fog a budapesti m. kir. központi állampénztárnál a társaság szabályszerű nyugtáira kifizettetni.
Az egyes segélyrészletek a társaság javára mindenkor azzal a fentartással folyósittatnak, hogy amennyiben a társaságnak a segélyrészlet alapját képező időszakban tnusitott eljárása folytán segélylevonások pótlólag fognak megállapittatni, ezek a levonások a későbbi segélyrészletekből fognak visszatartatni.
44. § A társaság működése állandóan ministeri biztos felügyelete alatt áll.
A ministeri biztos a társaság eljárását minden irányban megfigyelni és ellenőrizni köteles. Ennélfogva a ministeri biztos által teendői ellátásánál kivánt minden felvilágositás és segédkezés a társaság részéről készséggel és hiánytalanul megadandó.
A ministeri biztos a társaság üzleti könyveit és levelezéseit bármikor megtekintheti és a társaság üzletigazgatójától, illetve az üzletigazgató által kijelölt társasági közegektől az ellenőrzés gyakorlására megkivánt adatokat követelheti.
A társaság üzletvitelében előforduló minden fontosabb eseményről és a társaság által célba vett minden fontosabb elhatározásról a ministeri biztosnak azonnal jelentés teendő.
A ministeri biztos a társaság minden igazgatósági ülésére és minden közgyülésére meghivandó.
A ministeri biztos a társaság mindazon intézkedései vagy határozatai ellen, a melyeket a fennálló törvényekkel, a társaság szerződéses kötelezettségeivel, a társaság alapszabályaival, vagy az állami érdekekkel ellentétben levőknek tart, óvást fog emelni.
Ezen óvás által az illető intézkedés vagy határozat hatálya 48 óráig felfüggesztetik, mely idő alatt a kereskedelemügyi m. kir. minister a ministeri biztos jelentése alapján végérvényesen határoz.
A ministeri biztos jogositva van a társaság ügymenetére vonatkozólag inditványokat tenni, melyeket a társaság beható tárgyalás alá venni és azokban határozatot hozni köteles.
A ministeri biztos akadályoztatása esetére a kereskedelemügyi m. kir. minister helyettes ministeri biztost fog kiküldeni.
A ministeri biztos dijazására a társaság évi 8.000, azaz nyolcezer koronát fog minden év julius havának első felében a kereskedelemügyi m. kir. minister által megjelölendő valamely állami pénztárba egyszerre és előre lefizetni.
45. § A társaság hajózási szolgálata a m. kir. vasuti és hajózási főfelügyelőség ellenőrzése alatt áll.
A főfelügyelőségnek az ellenőrzés közben tett intézkedései ellen a társaság a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez fellebbezhet, ki ezután az illető ügyben végérvényesen határoz.
46. § A mennyiben az évnek április hó elsejétől szeptember hó végéig terjedő időszakában a kereskedelemügyi m. kir. minister által elismert erőhatalmi akadály folytán a szerződésszerű járatok viszonylataiban egyes járatok vagy járatrészek teljesitése elmaradt, a társaság az elmaradt járatokat vagy járatrészeket még ugyanazon hajózási idény tartama alatt megfelelően pótolni köteles. Ha ezen pótlás bármely okból elmarad, a társaság államsegélyéből levonásnak van helye, mely levonás a szerződés 1. §-ának 1. tétele alatt emlitett járatoknál 2 koronát, a többi szerződéses járatoknál pedig 1 koronát tesz ki minden elmaradt járatkilométer után.
Ha azonban a kereskedelemügyi m. kir. minister által elismert erőhatalmi akadály oly huzamos ideig tart, hogy ennek folytán az illető szerződésszerű viszonylatban egymásután több mint három járat maradt el, ez esetben az elmaradt teljesitményeknek mily mértékben és mily módon való pótlása iránt a kereskedelemügyi m. kir. minister esetről-esetre fog határozni és levonás csak annyiban fog alkalmaztatni, amennyiben a társaság a kereskedelemügyi m. kir. ministernek a pótlásra vonatkozó ezen intézkedéseit a kereskedelemügyi m. kir. minister által igazoltnak nem talált eljárás mellett végre nem hajtotta.
Az előző bekezdés rendelkezései a márcziusban, valamint október és november hónapban előforduló járatmulasztásoknál nemcsak a huzamos ideig tartó erőhatalmi akadályok eseteiben, hanem általánosságban nyernek alkalmazást.
Ha a szerződésszerű viszonylatokban járatok vagy járatrészek oly indokokból maradtak el, amelyeket a kereskedelemügyi m. kir. minister saját egyoldalú megitélése szerint erőhatalmi tényezőknek el nem ismer, a kereskedelemügyi m. kir. minister a fent jelzett levonások elrendelésén felül a társaságot bírság alá is vetheti, mely bírság az 1. § 1. tétele alatt említett járatok elhagyásánál esetenkint 6.000 koronáig, a többi járatok elhagyásánál esetenkint 2.000 koronáig terjedhet.
47. § A kereskedelemügyi m. kir. ministernek joga van az előző §-ban megállapitott bírságolási eseteken kivül a társaságot szerződéses kötelezettségeinek teljesitésénél elkövetett bármely más mulasztásért vagy szabálytalanságért is esetenkint 4.000 koronáig terjedhető bírság alá vetni.
A bírságok kivétése előtt a társaság igazolásának záros határidő alatt való előterjesztésére fel fog szólittatni. Annak elbírálása, hogy a társaság által felhozott igazolások elfogadhatóknak tekinthetők-e, a kereskedelemügyi m. kir. minister szabad elhatározásának tartatik fenn.
A kereskedelemügyi m. kir. minister - ha a jóváhagyott díjszabásokkal szemben meg nem engedett magasabb díjtételek alkalmazását állapitja meg - ugyanekkor a bírságolási eljárástól függetlenül a társaság által illetéktelenül beszedett díjtöbbletnek visszatéritését rendeli el. A társaság köteles az illető visszatéritési összeget a fél részére leendő átutalás végett a vonatkozó felhivástól számitott nyolcz napon belül a kereskedelemügyi m. kir. ministerium házipénztáránál letétbe helyezni, mi ha meg nem történnék, az illető összeg a társaság biztositékából vagy az államsegélyből fog igénybe vétetni.
A kereskedelemügyi m. kir. minister a menetdíjak vagy fuvardíjak ezen visszatéritésére vonatkozó ügyeket csak akkor fogja tárgyalás alá venni, ha az illető fél igazolja, hogy az ezen ügyben már előbb közvetlenül a társasághoz intézett irásbeli megkeresése alapján a felmerült ellentétek kiegyenlitése elérhető nem volt.
48. § A kivetett birságok - ha azokat a társaság a hozzáintézett felszólitástól számitott 15 napon belül nem fizette - a kereskedelemügyi m. kir. minister tetszése szerint a társaság biztositékának igénybevételével vagy az államsegély megfelelő részletének visszatartásával fognak érvényesittetni és elszámoltatni.
Mindazon esetekben, amelyekre jelen szerződés a társaság biztositékának igénybevételét vagy a társaság segélyének visszatartását megállapitja, a vonatkozó intézkedéseket a kereskedelemügyi m. kir. minister minden bírói közbenjárás nélkül önállóan teheti meg.
49. § Azok az esetek, amelyekben a szolgálat teljesitése körül a fennálló szabályokkal szemben felmerülő eltérések a szerződés 46. §-ában tárgyalt bírságok alá nem fognak vonatni, különösen a következő indokokból merülhetnek fel ugymint: háború, mozgósitás, kikötők vagy állomások elzárása, zavarok, vesztegzár, járványok, árviz, sekélyviz, hajózási lehetetlenség és a hazai forgalmat képező árúk kirakásának vagy berakásának elhárithatatlan akadályai.
A társaság eljárása azonban abból a szempontból is el fog bíráltatni - és e részben a kereskedelemügyi m. kir. ministernek a szerződésben kikötött bírságolási joga korlátozva nincs - hogy a fentjelzett rendkivüli körülmények között az illető eltéréseknek tényleg csak az elkerülhetetlenül szükséges mértékig való szoritására a társaság kellő gondosságot kifejtett-e?
50. § A társaság magyar czége: „Magyar királyi folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság”, székhelye: Budapest.
A társaság szerződéses járathálózatának rendes állomásain megfelelően szervezett állandó képviseletekről gondoskodik.
A társaság hirdetményei legalább két budapesti lapban közzéteendők.
51. § A társaság belföldön és hajóin rendszerint csakis magyar állampolgárokat alkalmazhat; a külföldön alkalmazott közegek is lehetőleg magyar állampolgárok legyenek.
52. § A társaság elnökének, alelnökeinek és ügyvezető igazgatóinak - valamint legalább háromnegyed részben az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagoknak is - magyar állampolgároknak kell lenniök.
Az elnöknek és alelnöknek, az ügyvezető igazgatóknak, valamint a részvényesek által választandó igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagoknak megválasztása a kereskedelemügyi m. kir. minister megerősitését igényli.
A szerződés tartama alatt jogában áll a kereskedelemügyi m. kir. ministernek két tagot és a m. kir. pénzügyministernek egy tagot a társaság igazgatóságába kinevezni.
53. § A társaság közgyüléseiről és igazgatósági üléseiről felvett jegyzőkönyvek a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez felterjesztendők.
54. § Mindaddig, a mig a társaság az állammal szerződéses viszonyban áll, a társaság tőkéjének felemelésére és leszállitására, elsőbbségi kölcsönök felvételére az alapszabályok, módositására és a társaság feloszlatására vagy más társasággal való egyesülésére vonatkozó közgyülési határozatok a kereskedelemügyi m. kir. ministernek a m. kir. pénzügyminissterrel egyetértő jóváhagyását igénylik. Az ily határozatok ennélfogva csak akkor foganatosithatók, ha ehhez a kereskedelemügyi m. kir. minister felhatalmazást adott.
55. § A társaság számadásai a kereskedelemügyi m. kir. minister által e czélra kiküldött közegek felülvizsgálata alatt állanak.
A társaság mérlegei a kereskedelemügyi m. kir. ministernek a m. kir. pénzügyministerrel egyetértő jóváhagyását igénylik. A mérlegre vonatkozó tárgyalásoknak soronkivüli elintézése a társaság részére biztosittatik.
56. § Azokra az évekre, a melyekre vonatkozólag a kereskedelemgüyi m. kir. minister által jóváhagyott mérleg szerint a társaságnak az elsőbbségi kötvényszolgálat kielégitése után fennmaradó tiszta évi üzletjövedelme a részvények 5%-os osztalékát nem biztositja, a társaságnak a jelen szerződés 43. §-ában megállapitott államsegélye az illető egyes évekre évi 300.000, azaz háromszázezer koronával felemeltetik. Ezen segélytöbblet az illető évre szóló társasági mérleg jóváhagyásától számitott egy hónapon belül fog a társaság szabályszerű nyugtájára a budapesti központi m. kir. állampénztárnál kifizettetni.
A jelen §-ban foglalt rendelkezés az 1914-iki üzletévre vonatkozó társasági mérleg eredménye alapján még nem fog alkalmazást nyerni.
57. § Arra az esetre, ha a társaságnak a kereskedelemügyi m. kir. minister által jóváhagyott mérlege valamely évben veszteséget mutat, ezen veszteség első sorban a társaság alakulásakor létesitett és a mérlegben önálló tételként kezelendő külön tartalékalapból fog fedeztetni.
Abban az esetben, ha más vállalatok versenye közvetlenül vagy közvetve oly viszonyokat idéz fel, hogy lehetetlenné válik olyan tarifák képzése és beszedése, amelyek az összkiadásokat - ideszámitva az elsőbbségi kötvények annuitását és a leirásokat magukban foglaló önköltségeket - az államsegély megfelelő tekintetbe vételével fedezik, vagy megfelelő árumennyiség biztositását lehetővé teszik és ha ennek következtében a társaság oly veszteségeket szenvedne, a melyek az előző bekezdésben emlitett külön tartalékalapon felül már a társaság részvénytőkéjét is megtámadnák, a kereskedelemügyi m. kir. minister jelen szerződés tartama alatt a társasági részvénytőke épségben tartása czéljából mindannyiszor, ahányszor az általa jóváhagyott évi mérleg tőkehiányt mutatna, ezen tőkehiánynak megfelelő kamatmetnes előleget fog a társaságnak nyujtani.
Ezen előlegeket a társaság kizárólag a következő évek üzleti feleslegéből fogja visszafizetni, még pedig oly módon, hogy mindazon években, a melyekben tiszta haszon éretik el, az évi osztalék 20 (husz) százalékának megfelelő összeget köteles a nyujtott előleg törlesztésére forditani.
58. § Abban az esetben, ha a társaság részvényosztaléka a kereskedelemügyi m. kir. minister által jóváhagyott mérleg szerint az 5%-ot meghaladja, a társaság köteles a közgyülés által kifizetésre szánt nyereségből 5-től 6%-ig 1/4, azaz egynegyedrészt, 6-tól 7%-ig 1/3, azaz egyharmadrészt, 7%-on felül a felét a kereskedelemügyi m. kir. minister rendelkezésére bocsátani.
59. § A kereskedelemügyi m. kir. ministernek jogában áll a társaság összes hajóit, mindennemű berendezéseit és felszereléseit, üzletét, szóval az egész vállalatot jelen szerződés tartama alatt bármikor készpénzfizetés vagy megfelelő járadék biztositása mellett beváltani.
A megváltási ár meghatározására a társaságnak a valóságos megváltást megelőző 7, azaz hét év alatti tiszta jövedelemei fognak felszámittatni, mely összegből a két legmostohább év jövedelme levonatván, a fennmaradt öt évi jövedelmi átlag 5, azaz 5%-kal tőkésitve képezendi a megváltás összegét.
Ezen megváltási összeg fenti alapon a 200 koronával befizetett részvény után 240, azaz kettőszáznegyven koronánál kevesebb nem lehet. Ha a beváltás járadék mellett történik, ez esetben járadékul a fentiek szerint a beváltás alapjául szolgáló tőke 5, azaz 5%-a fizetendő.
Ellenben, ha jelen szerződés 57. §-a értelmében az ott emlitett külön tartalékalap kimeritése után a kereskedelemügyi m. kir. minister részéről valamely évben 900.000, azaz kilencszázezer koronát meghaladó előleg nyujtása szükségeltetnék, jogában áll a kereskedelemügyi m. kir. ministernek a vállalatot részvényenkint 200, azaz kettőszáz korona fizetése ellenében, vagy az ennek 5, azaz, 5%-ával számitott járadék biztositása mellett azonnal beváltani.
Mindkét beváltási módozatra nézve már ezuttal megállapittatik, hogy a megváltás tárgyát az egész üzlet összes aktiváival és passziváival együtt képezi és hogy a megváltásnak a kereskedelemügyi m. kir. minister erre vonatkozó nyilatkozatát követő 6, azaz hat hónap alatt kell megtörténni.
60. § Amennyiben a forgalmi viszonyok vagy a hazai kereskedelmi érdekek alakulása következtében a szerződésszerű járatok egyikének vagy másikának módositása, vagy valamely fontosabbnak jelentkező járatberendezéssel való felcsrélése szükségesnek mutatkoznék, a kereskedelemügyi m. kir. ministernek jogában áll a szerződéses szolgálatban változtatásokat eszközölni olyképen, hogy a változások folytán elmaradó teljesitmények helyébe a társaság egyetértésével megállapitott megfelelő értékű új szolgálatok lépjenek életbe.
61. § A társaság - amennyiben üzleti viszonyai ezt megengedik - igyekezni fog a hazai forgalom érdekében új járatokat berendezni anélkül, hogy e címen államsegélyre igényt tarthatna.
Arra az esetre, ha a kereskedelemügyi m. kir. minister a folyami hajózást illetőleg a jelen szerződésben kikötött járatokon felül oly ujabb járatok berendezését és fenntartását kivánná, amelyeket a társaság a rendelkezésére álló tőkéit meghaladó beruházások folytán csak külön államsegély mellett vállalhatna el, ezen járatokra nézve a társaságot elsőbbség csak akkor illeti meg, ha a kereskedelemügyi m. kir. minister saját szempontjából a társaság idevonatkozó ajánlatát más vállalatok ajánlatával szemben legalább is egyenértékűnek tartja.
Az előző bekezdésben körülirt módon elsőbbség biztosittatik a társaságnak arra az esetre is, ha a kereskedelemügyi m. kir. minister a jelen szerződésben szabályozott hajózási szolgálatot a szerződés lejártával továbbra is szerződésszerűen biztositani kivánja.
62. § Amennyiben a szerződés 1. §-ának 1. tétele alatt szereplő vonalon a más hajózási vállalatok által eddig fentartott rendes járatok netán megszüntettetnék, vagy a forgalmi viszonyok ezt a kreskedelemügyi m. kir. minister megitélése szerint szükségessé tennék és amennyiben a társaság tényleges hajóraja erre a célra - a rendes járatok kellő ellátása mellett - elégséges és alkalmas: a társaság köteles a jelzett vonalon hetenkint oda és vissza még további három személy- és árúszállitásra szolgáló járatot az államsegély felemelésére való minden igény nélkül fentartani.
Amennyiben pedig ezen járatok megfelelő ellátása a kereskedelemügyi m. kir. minister megitélése szerint is a társaság tőkéjéből már nem fedezhető újabb befektetéseket tenne szükségessé, ezen járatok fenntartásának módozatai a jelen szerződés szellemében létesitendő külön egyezményben fognak megállapittatni.
63. § Az előirt járatteljesitmények teljes befejezésükig jelen szerződés rendelkezései alatt állanak. A szerződés lejártakor még be nem fejezett vagy pótlásra váró járatok szabályszerű teljesitéséről a társaság gondoskodni tartozik.
A szerződésszerű járatok a kiindulási kikötőig teljesitett rendes visszautazással vétetnek befejezetteknek.
A szerződés utolsó félévére eső államsegély a rendes esedékességi napon csak felerészben fog a társaság javára folyóvá tétetni, a másik fele pedig csak akkor fog folyósittatni, mire a még függő és a szerződés lejártát követő időre is átnyuló járatteljesitményeknek mikénti végrehajtása szabályszerű elbírálást nyert és csak annyiban, amennyiben ez netaláni levonások vagy bírságok céljaira igénybe nem vétetett.
64. § A szerződés 56. §-ában meghatározott külön segély esedékes volta rendes körülmények között a társaság által naptári évek szeirnt vezetett üzleti számadások alapján az illető egyes naptári évekre fog megállapittatni.
A szerződés utolsó évében az 1939. év első felére vonatkozólag ezen külön segély esedékességének netaláni jogcíme a társaság által e célból felállitandó félévi mérleg alapján fog megállapittatni. A szóban levő segély - ha erre vonatkozólag a társaság igénye beáll - ezen félévre 150.000, azaz egyszázötvenezer koronát fog kitenni.
65. § A társaság hajójáratok berendezése és fentartása iránt mással szerződéses viszonyba csak akkor léphet, ha ehhez a kereskedelemügyi m. kir. minister engedélyét előzetesen elnyerte.
66. § A társaság jelen szerződését csak a m. kir. kormány előzetes engedélyével ruházhatja másra.
67. § Ha a társaság csődbe jut, a m. kir. kormánynak a jelen szerződésben a társaság irányában elvállalt összes kötelezettségei minden bírói beavatkozás nélkül nyomban megszünnek.
68. § A jelen szerződésből folyólag netán felmerülő peres ügyekben a törvényes lépéseket a kereskedelemügyi m. kir. minister, mint felperes, az általa egyedül és szabadon választott sommás bíróságnál a sommás eljárás szabályai szerint indíthatja meg, míg ellenben azok a vitás kérdések, amelyekben a kereskedelemügyi m. kir. minister alperesként szerepelne, csakis a budapesti m. kir. kincstári jogügyi igazgatóság székhelyén levő bíróságok előtt az ügy természetének megfelelő eljárás szerint döntendők el.
69. § Tekintettel arra, hogy a társaság szerződéses szolgálatát teljes mérvben csak az 1915. évi hajózási idény megnyitásától kezdődőleg fogja lerendezni, a jelen szerződés 43. §-ától eltérőleg az 1914. évi szeptember hó elsején esedékes állami segélyrészlet kivételesen 900.000 korona helyett 800.000, azaz nyolcszázezer koronával fog számittatni.
70. § A társaságnak a jelen szerződés 43. §-ában megállapitott államsegélye annak figyelembevételével számittatott, hogy ezen segély a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójáról szóló 1909. évi VIII. törvénycikk 17. §-ának 5. pontja értelmében a társaság adóköteles jövedelmének megállapitásánál nem fog betudatni.
Ha a jelen szerződés érvényességének tartama alatt az előző bekezdésben jelzett rendelkezés egyes években érvényre nem jutna, a társaság az adózás tekintetében kivételes vagy kedvezményes eljárásra ily körülmények között sem számithat, azonban azokra az évekre, a melyekre nézve az adóköteles jövedelembe szóban levő állami segélye is beszámittatott, a társaság pótlólag 160.000, azaz egyszázhatvanezer korona külön államsegélyt fog kapni, mely a társaság terhére kiszabott illető évi adók szabályszerű megfizetésének igazolása után egy összegben fog a társaság részére folyóvá tétetni.
Az előző bekezdésben megállapitott 160.000 koronányi külön segély 15 millió koronányi társasági részvénytőke alapulvételével számittatott. Ha a társaság ezen részvénytőkéjét a kereskedelemügyi m. kir. minister engedélyével és kizárólag a hazai forgalom érdekében történő új befektetések eszközlése czéljából felemeli, az előző bekezdésben megálapitott különsegély ugyanannyi százalékkal emelkedik, mint amennyi százalékkal a társasági részvénytőke az alapul vett 15 millió koronával szemben emelkedett. A részvénytőke emelkedésének meghatározására az új részvénytőkének nem névértéke, hanem azon értéke veendő, a mely az illető részvényekért tényleg teljesitett befizetések összegének felel meg.
71. § Jelen szerződés az 1894. évi XXXVI. törvénycikkbe iktatott szerződés 22. §-a alapján bélyeg- és illetékmentes.
A jelen szerződésből folyó egyéb bélyeg- és illetékköltségeket az 1914. évi julius hó elsejétől kezdődőleg a társaság viseli.
72. § Jelen szerződés, melynek szövege az 1914. évi XXII. törvénycikkel állapittatott meg, a társaságra nézve alapszabályszerű aláirása napjától, az államra nézve pedig azon naptól kezdve válik jogérvényessé, a melyen azt a kereskedelemügyi m. kir. minister aláirta.
73. § Jelen szerződés a kereskedelemügyi m. kir. ministeriumban őrzendő egy eredeti példányban állittatik ki, a társaság részére hivatalos másolat fog kiadatni.
