1. § A kereskedelemügyi minister felhatalmaztatik, hogy a Magyar Keleti Tengerhajózási Részvénytársasággal a fiume-ausztráliai járatok fentartására vonatkozó és ezen törvény mellékleteként becikkelyezett szerződést az államkincstár nevében jogérvényesen megköthesse.
2. § Utasittatik a kereskedelemügyi minister, hogy a nevezett részvénytársasággal a szerződés tárgyát képező szolgálatnak az uj szerződés életbelépte előtt leendő ellátása iránt az ezen új szerződés által megszabott korlátokon belül átmenetileg külön megállapodásokat létesitsen.
3. § Felhatalmaztatik a kereskedelemügyi minister, hogy a társasági szerződéses hajók hazai gyárban való épitésének előmozditása czéljából az itt becikkelyezett szerződés 79. §-a értelmében az új hajók elkészültéig eszközlendő segélylevonásokból eredő megtakaritásokat az alább meghatározott mértékben a társaság ily szerződéses hajóinak épitését teljesitő hazai hajógyár állami segélyezésére fordithassa.
Ezen segély a hazai gyárban épitett illető hajóért a belajstromozott bruttótnnatartalomnak minden tonnája után legfeljebb 20 (husz) koronát és minden indikált lóerő után legfeljebb 15 (tizenöt) koronát tehet ki, de végeredményben nem lehet nagyobb, mint a mennyi az illető hajónak a hazai gyárban történt megrendelése alkalmával kikötött összvételárától számitott 6 (hat) százaléknak felel meg.
E segélyek rendes körülmények között csak akkor járnak, ha a hajó összes gépberendezéseivel együtt teljesen hazai anyagból belföldön épül. A kereskedelemügyi minister azonban megengedheti, hogy egyes alkatrészek, vagy egyes segédgépek, a melyek hazai gyárban be nem szerezhetők és a melyek megfelelő más hazai gyártmánnyla célszerűen nem helyettesithetők, a segély csökkenése nélkül külföldön legyenek beszerezhetők.
A kereskedelemügyi minister - amennyiben meggyőződik arról, hogy a belföldi és külföldi anyag, illetve a belföldi és külföldi gépek vagy alkatrészek között az árkülönbözet egyes esetekben nagyobb, mint a hazai hajógyár részére a belföldön való épitésért kilátásba helyezett összes támogatásoknak az illető anyagokra, gépekre vagy alkatrészekre az érték alapulvétele mellett számitandó része - meg fogja engedni, hogy a hazai hajógyár a hajó épitésénél megfelelő mértékben külföldi anyagot, illetve külföldi gépeket vagy alkatrészeket használhasson fel, azonban ily esetekben az összes támogatásból ugyanannyi százalék levonandó, mint a hány százalékot a felhasznált külföldi anyagnak, illetve külföldi gépeknek és alkatrészeknek értéke az illető hajónak a fentiekben már megjelölt összvételárából képvisel. Az ezen alapon eszközlendő levonás elsősorban a jelen § második bekezdésében megállapitott szegély apasztását, esetleg teljes megszüntetését vonja maga után. A levonás mérvének a hajógyár által előterjesztendő hiteles adatok alapján leendő megállapitása a kereskedelemügyi ministernek van fentartva.
A jelen § alapján segélyezett hajóépitésekért, illetve kazán- és gépberendezésekért segélyek az 1907. évi VI. törvénycikk 14. és 15. §-ai alapján nem engedélyezhetők.
4. § Jelen törvény kihirdetése napján lép életbe s végrehajtásával a kereskedelemügyi minister bizatik meg.
Az 1. §-ban idézett szerződés szövege a következő:
1. § A Magyar Keleti Tengerhajózási Részvénytársaság kötelezettséget vállal, hogy jelen szerződés érvényességének tartama alatt rendszerint saját hajóival évenkint nyolc járatot fog Fiuméból Ausztráliába és onnan vissza Fiuméba teljesiteni.
A teljesitendő járatok jegyzéke az egész évre egyszerre és előzetesen közzéteendő, de közzététel előtt a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyását igényli. Ily jóváhagyás a járatjegyzéknek az év folyamán netalán előforduló módositásához is szükséges.
A társaság köteles a járatjegyzékeibe felvett kikötőkön kivül Fremantle és Brisbane között fekvő bármely más délausztráliai kikötőbe, hozzáértve ezen két végkikötőt is az odarendelt hazai rakományt elvállalni és a szállitó feleknek a rendeltetési kikötőig felmerülő összes szállitási és átrakási költségeket magában foglaló közvetlen díjtételeket rendelkezésre bocsátani. A társaság szerződéses járatain a Tasmania és a New-Zeelandi szigetek kikötőibe rendelt hazai rakományok szállitását is elvállalja és a felekkel e részben létrejött megállapodások szerint azoknak alkalmas módon való továbbitásáról gondoskodik.
A társaság jogositva van egyes esetekben a járatjegyzékbe felvett egyes kikötőkbe rendelt rakományokat átrakodás útján továbbitani, azonban az ebből eredő többköltségek a szállitó fél terhére fel nem számithatók.
2. § Az előző §-ban jelzett járatok céljaira a társaság jelen szerződés aláirásától számitott legfeljebb két év alatt az ausztráliai forgalom különleges igényeinek megfelelő négy új hajót fog egyenkint legalább 6000 tonna hordképességgel épittetni és hivatalos próbajárat alá bocsátani.
Ezen hajók akként tervezendők és épitendők, hogy azok legalább 15 utas kényelmes elhelyezésére, továbbá postaszolgálatra is alkalmasak legyenek.
A hajóknak a teljes rakománnyal és legalább hat órán át tartandó hivatalos próbajáraton óránkint átlag legalább tizenegy tengeri mérföld sebességet kell kifejteniök.
3. § A kereskedelemügyi m. kir. ministernek esetről-esetre megadott engedélyével a társaság jogositva van a szerződéses hajóállománynak az előző § szerint történő biztositására szükséges kiegészitésénél hajók épittetése helyett már forgalomban levő hajókat beszerezni, feltéve, hogy ezek az előző § szerint támasztott követelményeknek mindenben teljesen megfelelnek.
Ily hajók a társaság által hat hónap alatt szerzendők be.
4. § A 2. § értelmében beszerzendő hajók vázlatos tervrajzai és általános leirásai, melyek a kereskedelemügyi m. kir. minister előzetes jóváhagyását igénylik, a társaság által két-két példányban mutatandók be és azok a cs. és kir. haditengerészeti igazgatás bevonásával fognak tárgyaltatni. Az ezen tárgyalás alkalmával a kereskedelemügyi m. kir. minister által kivánt módositások új hajók épitése esetén a megrendelés alapján, már forgalomban levő hajók beszerzése esetén pedig megfelelő átalakitások útján végrehajtandók.
Új hajók épitése esetén a hajók végleges tervrajzai a megrendeléstől számitott három hónapon belül a kereskedelemügyi m. kir. ministernek és a m. kir. tengerészeti hatóságnak egy-egy példányban bemutatandók.
A társaság köteles gondoskodni arról, hogy a kereskedelemügyi m. kir. minister által a végleges tervrajzokkal szemben kivánt kisebb módositások vagy kiegészitések, a melyek az épités folyama alatt keresztülvihetők, végrehajtassanak.
A jelen § összes rendelkezései azokra a hajókra is kiterjednek, melyeket a társaság a szerződéses kötelezettségen felül személyszállitási berendezéssel rendel meg vagy szerez be.
5. § A társaság minden, tehát szerződéses kötelezettség nélkül történő hajómegrendelés alkalmával is, a hazai hajógyárakat ajánlattételre fel fogja szólitani és a hazai hajógyárakkal szemben nem szabhat meg rövidebb határidőt, mint a mennyi más ajánlattevők rendelkezésére áll. A társaság azokat a külföldi hajógyárakat, melyek a hajóépitéshez hazai anyagokat használhatnak fel, ajánlattételre szintén felszólitani fogja.
A társaság hajót külföldi gyárban csakis a kereskedelemügyi m. kir. minister engedélyével rendelhet meg.
6. § A társaság nemcsak a szerződéses hajóállományba tartozó, hanem összes új hajóinak elnevezéséhez a kereskedelemügyi m. kir. minister előzetes jóváhagyását kieszközölni tartozik.
Ha a társaság már forgalomban volt hajót szerez meg, az annak adandó új elnevezés megválasztásához a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyása szintén szükséges.
7. § A társaság szerződéses szolgálatra csakis oly hajókat alkalmazhat, a melyek a kereskedelemügyi m. kir. minister által elismert valamely osztályozó intézet legmagasabb osztályzatát birják. A meddig a szerződéses szolgálat teljesitésére rendelt hajók ezen feltételnek megfelelnek, a társaság azokat a kereskedelemügyi m. kir. minister előzetes engedélyével adhatja el.
Ha a szerződés 2. §-a értelmében beszerzendő hajók egyike vagy másika a szerződés tartama alatt bármely okból a szerződéses szolgálat további ellátására fel nem használható, köteles a társaság az illető hajók helyébe az azok eredeti állapotával minden tekintetben legalább is egyenértékü új hajókat mielőbb beszerezni. Ezen új hajók az azokra vonatkozó és három hónapon belül előterjesztendő terveknek a kereskedelemügyi m. kir. minister részéről történt jóváhagyásától számitott legfeljebb két év alatt hivatalos próbajárat alá bocsátandók.
A mennyiben a tapasztalatok azt mutatnák, hogy a társaság szerződéses szolgálatára rendelt hajók egyike vagy másika a magyar kiviteli forgalom rendes ellátására többé nem alkalmas, a társaság köteles ily hajók helyébe az illető forgalmi viszonylat változott követelményeinek megfelelő, de egyébként az illető korábbi hajókkal legalább is egyenértékű új hajókat az előző bekezdésben megállapitott időközön belül beszerezni. Ezen új hajók rendes forgalomba állitásuk után a szerződéses hajóállományban az illető korábbi hajók helyébe lépnek.
8. § A társaság hajói szerződéses szolgálatra mindaddig nem alkalmazhatók, a mig ehhez a kereskedelemügyi m. kir. minister az illető egyes hajókon közegei részvételével megtartott hivatalos vizsgálat és azzal egyidejűleg teljesítendő próbajárat kedvező eredménye alapján felhatalmazást nem adott. A próbajárat helyét és idejét a társaság választja meg, köteles azonban erről idejekorán a kereskedelemügyi m. kir. ministernek jelentést tenni.
Az Adriai-tengeren megtartott hivatalos próbajáratoknál a társaság a kereskedelemügyi m. kir. ministernek két közege, a távolabbi vidékeken megtartott hivatalos próbajáratokon pedig egy közege számára a felmerülő szabályszerű utiköltségeket és napidijakat megtériteni tartozik.
Az új hajók, mihelyt erre a felhatalmazást a kereskedelemügyi m. kir. minister meegadta, a szerződésnek megfelelően azonnal az illető szerződéses járatok teljesitésére alkalmazandók.
9. § A társaság a jelen szerződés 2. §-a értelmében beszerzendő hajók forgalomba állitása után ausztráliai járatait rendszerint ezen hajóival fogja teljesiteni. Ezen hajók helyettesitéséhez esetről-esetre a m. kir. tengerészeti hatóság előzetes engedélye szükséges és a helyettesitésre is csak oly hajók használhatók, a melyek a kereskedelemügyi m. kir. minister által elismert valamely hajóosztályozó intézet első osztályát birják.
Ha a társaság a szerződés tárgyát képező járatok teljesitésére oly hajóját alkalmazza, amely hajó után szabadhajózási beszerzési segélyek engedélyeztettek, az ily hajók ezen beszerzési segélye a szerződéses járat teljesitésének idejére visszatartandók. Ezen idő a járatnak Fiuméból való utrainditását közvetlenül megelőző berakodási műveletek megkezdésének napjától kezdve a visszautazásban Fiuméba hozott rakomány kirakásának befejezése napjáig (ezen napot is még hozzáadva) számittatik.
10. § A járatok a 2. § szerint beszerzett hajókkal rendesen óránkint tiz tengeri mérföld menetsebességgel tartandók fenn.
11. § A társaságnak megengedtetik, hogy a szerződés tárgyát képező járatokon utba eső kikötőket a rakomány kiegészitése végett azon feltétel alatt felkereshessen, hogy ezáltal a járat tartama indokolatlanul meg ne hosszabbittassék. A járatok utirányából kieső kikötők érintéséhez esetről-esetre a kereskedelemügyi m. kir. minister engedélye szükséges, kivéve a a rizs- és foszfátrakományok felvétele céljából történő kikötő-érintéseket, a melyeket - azonban csakis Ausztráliából visszajövet - a társaság külön engedély kérése nélkül is eszközölheti.
12. § Mindaddig, mig a fiume-ausztráliai viszonylatban évenkint nyolc járat teljesitendő, a társaság a Fiuméból és a többi kikötőkből való indulás idejének meghatározására a járatjegyzékben nagyobb, de legfeljebb 15 napi időközt jelölhet meg.
A járatjegyzékekbe felveendő kikötők a kereskedelemügyi m. kir. minister által a járatjegyzékek jóváhagyása alkalmával fognak meghatároztatni és joga van a kereskedelemügyi m. kir. ministernek a járatjegyzékekre nézve évközben is változtatásokat kivánni, megjegyezvén azonban, miszerint oly változások, a melyeknél fogva egy-egy járat hossza Fiumétól a legtávolabbi ausztráliai kikötőig vagy onnan vissza Fiuméig 10,800 tengeri mérföldet meghaladna, kivántatni nem fognak.
Külön kiemeltetik, hogy a Fiuméból utrainditott járatokon az Adriai-tengerben Fiuménál északabbra fekvő kikötők nem érinthetők és a most emlitett kikötők visszajövet is csak akkor érinthetők, ha az illető gőzös a kirakodási műveleteket előbb Fiuméban rendesen befejezte. Ezen szabály alól a kereskedelemügyi m. kir. minister a társaság által kérendő kivételeket csak egyes rendkivüli esetekben és csupán akkor fogja engedélyezni, ha ezt az illető egyes járatra nézve fenforgó különleges körülmények között a fiumei forgalom minden hátránya nélkül megengedhetőnek tartja. Ha a társaság idevonatkozó kérelmére 15 napon belül válasz nem érkezik, a kért engedély megadottnak tekinthető.
13. § A társaság a szerződés tárgyát képező minden járaton a hajók térfogatának legalább kétharmadát Fiume kivitele számára köteles fentartani. Az árúk elhajózása a bejelentés sorrendjében történik.
Ha a szerződés tárgyát képező járatok viszonylataiban a társasági díjszabás rendes díjtételei alapján Fiuméban annyi kiviteli rakomány kerül bejelentésre, hogy valamely járatról kétharmad vagy ennél több hajórakomány visszamarad, a társaság köteles a visszamaradt rakomány elszállitására legfeljebb hat héten belül a szükséghez képest külön járatot indítani a nélkül, hogy ezért bármily egyéb állami támogatást, mint csupán a kifelémenet tényleg fizetett Szuez-csatornai illetékeknek megtéritését, igényelhetne.
Az ily különjáratokat a társaság a szabadhajózás címén segélyezett hajóival is teljesitheti, azonban az illető hajó után engedélyezett hajóbeszerzési segélyek a Fiuméban felvett rakomány kirakásának befejezési napjáig (ezen napot is még hozzáadva) a jelen szerződés 9. §-a második bekezdésének megfelelően ily esetekben is visszatartandók.
14. § A társaság a szerződésszerüen segélyezett többi hazai hajózási vállalatokkal a forgalomnak vállvetetten való emelésére minden intézkedést meg fog tenni. Az e célra kinálkozó viszonylatokban a társaságok az utasforgalom számára közvetlen menetjegyeket fognak kiadni és az árúszállitást is közvetlen fuvarlevelekkel fogják eszközölni,
15. § A társaságnak - a mennyiben ezt szerződéses szolgálatának mindenben hiánytalan teljesitése mellett teheti - joga van szabadhajózást űzni. Ebbeli működésénél azonban azon korlátozáshoz van kötve, hogy a segélyezett többi hazai tengerhajózási vállalatok szerződéses szolgálatának versenyt nem támaszthat.
Minden vitás kérdésben, mely a szerződésszerüen segélyezett hajózási vállalatok között bármely okból felmerül, a kereskedelemügyi m. kir. minister határoz és e határozatoknak az illető vállalatok mindegyike magát mindenkor alávetni tartozik.
16. § A társaság igyekezni fog, hogy az általa érintett kikötőkből kiágazó rendes hajózási vonalakkal a hazai forgalom számára rendszeres átrakodási forgalmat lehetőleg közvetlen fuvarlevelek alapján rendezzen be.
17. § A társaság egész üzletvitelében minden elhatározásánál és minden ténykedésénél a hazai érdekekre kiváló figyelemmel lenni és azokat lehetőség szerint mindenkor előnyben részesiteni tartozik.
Viszont oly intézkedésektől, a melyek a hazai érdekekre hátrányt vagy sérelmet eredményezhetnek, a társaság tartózkodni köteles.
18. § A társaság hajózási szolgálatának teljesitésénél elsősorban a magyar forgalmi és kereskedelmi érdekek mennél jobb és mennél előnyösebb kielégitéséről tartozik gondoskodni. Külföldi forgalmat csak akkor közvetithet, ha ezt a hazai forgalom hiánytalan ellátása mellett teheti.
Külföldi forgalom javára oly intézkedés, mely a hazai forgalmat hátrányos helyzetbe juttatná, nem alkalmazható és minden kedvezmény, melyet a társaság saját érdekénél fogva a külföldi forgalom javára engedélyezni kénytelen, ugyanakkor legalább ugyanoly mértékben a hazai forgalom javára is megadandó.
Azokat a kivánságokat, melyeket a kereskedelemügyi m. kir. minister a díjtételek megállapítására nézve a hazai forgalom érdekében nyilvánít, a társaság lehetőség szerint teljesiteni fogja.
19. § A társaság az általa teljesítendő szolgálat szabályozására lehetőleg még jelen szerződés hatálybalépte előtt rendes üzletszabályzatot fog kidolgozni.
Ezen üzletszabályzat életbeléptetéséhez és annak minden módositásához a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyása szükséges.
20. § A társaság a szerződés tárgyát képező ausztráliai forgalomban Fiuméból vagy Fiuméba sohasem alkalmazhat magasabb fuvardíjakat és a felekre nézve kevésbbé kedvező szállitási feltételeket, mint a minők ezen ausztráliai forgalomra nézve a nyugati és északi kontinentális kikötőkből vagy kikötőkbe az egyenlő tekintet alá eső hajójáratokon ugyanakkor azonos körülmények között más vállalatok által rendesen alkalmaztatnak.
21. § A társaság személy- és podgyászdíjszabása Fiuméból és Fiuméba minden tekintetben a kereskedelemügyi m. kir. minister rendelkezése alatt áll.
A társaság köteles személyszállitásra is rendelt járataira nézve Fiuméból és Fiuméba felállitott rendszeres személy- és podgyászdíjszabásokat kidolgozni, melyek életbeléptetés előtt a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyását igénylik. Ezen díjszabásokat a társaság a kereskedelemügyi m. kir. minister előzetes engedélye nélkül nem módosithatja és viszont azokat a módositásokat, a melyeket e díjszabásokhoz a kereskedelemügyi m. kir. minister megállapit, a társaság haladék nélkül alkalmazni tartozik.
22. § A személyszállitási díjszabások mellett az általános utasforgalom számára berendezett hálóhelyek díjának megállapitása is a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyását igényli.
Nem esnek azonban ily jóváhagyás alá az egyes hajókon esetleg berendezett kiválóbb és diszesebb fülkék, a melyeknek bérfeltételeit a társaság esetről-esetre határozhatja meg.
23. § A társaság köteles kivánatra a m. kir. államvasutakkal közvetlen menetjegyek kiadása és az utipodgyász közvetlen szállitása iránt megegyezni.
24. § A társaság lehetőleg még jelen szerződés életbeléptetése előtt, de legkésőbben mindenesetre még az 1914. év folyamán a jelen szerződés tárgyát képező járataira nézve a Fiuméból való kivitel számára rendszeres árúdíjszabást fog kidolgozni és a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyása alá terjeszteni.
A kereskedelemügyi m. kir. minister engedélye nélkül a társaság jóváhagyott díjszabásainak általános határozmányait a felek hátrányára meg nem változtathatja és a díjszabásokban foglalt díjtételeit fel nem emelheti. Különleges illetékek, pótlékok vagy bárminemű mellékköltségek szintén csak annyiban számithatók fel, amennyiben a jóváhagyott díjszabásokon alapulnak.
A kereskedelemügyi m. kir. ministerjóváhagyásával kiadott díjszabások értelmezése körül a társaság és a felek közt felmerülő vitás esetekben - ha azok a kereskedelemügyi m. kir. minister elé vitetnek - a társaság magát a kereskedelemügyi m. kir. minister döntésének alávetni tartozik.
Ha a jóváhagyott díjszabások kiegészitése válik szükségessé, ez iránt sürgős esetekben a társaság a díjszabásokban foglalt alapelveknek megfelelően és az illető új viszonylatra vagy új árúra nézve arányosan kiterjeszthető díjszabásszerű eljárás alkalmazása mellett saját hatáskörében is tehet ideiglenes intézkedéseket, köteles azonban ezekről az intézkedésekről a kereskedelemügyi m. kir. ministernek legfeljebb egy hónapon belül jelentést tenni és ezen intézkedések a jövőre nézve csupán a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyásával állandósithatók.
25. § A társaság jóváhagyott díjszabásait és az azokhoz tartozó pótlékokat kinyomtatni és mérsékelt díj ellenében az összes érdekelteknek rendelkezésére bocsátani köteles. Az ipari és kereskedelmi kamaráknak, valamint a kereskedelemügyi m. kir. minister által kijelölt más hazai testületeknek a díjszabási kiadványok megfelelő számú példányai a társaság által díjmentesen küldendők meg. A hivatalos használatra szolgáló példányok a kereskedelemügyi m. kir. minister által megjelölt számban szintén díjmentesen bocsátandók rendelkezésre.
A díjszabási kiadványok megjelenéséről és arról, hogy azok mely áron kaphatók, a fiumei kereskedelmi és iparkamaránál, valamint a Budapesten megjelenő „Vasuti és Közlekedési Közlöny”-ben mindenkor hirdetés teendő közzé. Kisebb terjedelmű díjszabási határozmányok a most nevezett kamaránál, illetve közlönyben teljes szövegükben teendők közzé.
26. § A társaság kivánatra magyar vasuti állomásokról egy összegben kifejezett díjtételeket fog a szállitók rendelkezésére bocsátani.
27. § A társaság a m. kir. tengerészeti hatóság felhivására Fiuméból kiinduló minden szerződéses járatán hazai termékekből és iparczikkekből hajónkint legfeljebb 20 súlytonnányi mintaküldeményeket, melyek azonban a hajóürben összesen 20 köbméternél nagyobb térfogatot nem foglalhatnak el, díjmentesen - hazai termékekből és iparcikkekből álló egyéb rakományokat pedig, a mennyiben azok a hajóürben összesen 50 köbméternél nagyobb helyet nem foglalnak el, hajónkint legfeljebb 50 súlytonnáig a rendes fuvardíjak 50%-áért tartozik elszállitani.
A tényleges elszállitás rendszerint a bejelentés sorrendjében történik, oly küldeményeknél azonban, melyeknek értékesithetősége egy későbbi járatra való várakozásig nagyobb hátránynak lenne kitéve, a rendes sorrendtől kivétel engedélyezésének van helye.
A jelen §-ban a hazai termékekből és iparcikkekből álló rakományok szállitására megállapitott kedvezmények nem szólnak azokra a viszonylatokra, a melyekben az illető hazai cikkek forgalma már általánosan kifejlődött. A mintaküldemények tekintetében megállapitott kedvezmények ily korlátozás alá nem esnek.
28. § A társaság köteles mindazokban a szerződéses viszonylatokban és mindazon kiviteli forgalmakban, melyeket a kereskedelemügyi m. kir. minister e célból kijelöl, a m. kir. államvasutakkal a hazai kivitel számára közvetlen díjszabásokat létesiteni.
Ezekbe a közvetlen díjszabásokba a m. kir. államvasutak más megállapodás hiányában a társaság viteldíjrészleteit a kereskedelemügyi m. kir. minister által jóváhagyott rendes kiviteli díjszabás illető tételeinek 10%-os mérséklésével állithatják be.
29. § A társaság a behozatalt illetőleg fuvardíjait a fennálló forgalmi konjunkturák alakulásának figyelembevételével mindenkor akként fogja szabályozni, hogy Fiuménak behozatali érdekei a verseny-kikötőkkel szemben hátrányos helyzetbe ne jussanak.
A fiumei behozatali forgalomban tényleg alkalmazott fuvardíjakról a társaság negyedévenkint rendszeresen összeállitott jegyzékeket fog a kereskedelemügyi m. kir. ministernek és a m. kir. tengerészeti hatóságnak bemutatni.
30. § A társaság a hazai kivitelt és a hazai behozatalt illetőleg fuvardíjaiból bárminő engedélyeket vagy visszatéritéseket és bármily egyéb díjszabási kedvezményeket csupán az egyenlő elbánás elve szerint adhat.
Arra nézve, hogy az egyes ügyfeleknek megadott kedvezmények a többi ügyfeleket az egyenlő elbánás elve alapján megilletik-e, a felmerülő vitás esetekben a kereskedelemügyi m. kir. minister határoz.
31. § A kereskedelemügyi m. kir. ministernek joga van a jóváhagyott dijszabások általános határozmányainak és az azokba foglalt díjtételeknek a jelen szerződés 20. §-a szempontjából leendő rendszeres átdolgozását bármikor kivánni, mely esetben a társaság az új díjszabás tervezetét az ez irányú felhivástól számitott legfeljebb három hónap alatt a kereskedelemügyi m. kir. ministernek jóváhagyásra előterjeszteni tartozik.
32. § A jelen szerződés 24. §-a alapján jóváhagyott díjszabásokkal szemben magasabb díjtételek a kereskedelemügyi m. kir. minister engedélyével is rendes körülmények között csak akkor léptethetők életbe, ha a „Vasuti és Közlekedési Közlöny”-ben három hónappal korábban közzététettek. Ha rendkivüli körülmények a magasabb díjtételeknek hamaráb leendő alkalmazását tennék szükségessé, a kereskedelemügyi m. kir. minister ezeknek életbeléptetésére a helyzetnek megfelelő korábbi időpontot fog megállapitani, mely esetben az illető új díjtételek a társaság által nyomban közzéteendők.
33. § A Fiuméval való forgalomban a társaság más vállalatokkal mindennemű oly megállapodást, mely közvetlenül vagy közvetve a fuvardíjak lekötésére, a szolgálat megosztására vagy a szabad versenynek bármely más módon való korlátozására vagy szabályozására irányul, csakis azon feltételek alatt létesithet, a melyekhez előbb a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyását megadta.
A társaság az előző bekezdés szempontja alá eső kérdésekben az egy évnél hosszabb időre tervezett megállapodások iránt más vállalatokkal tárgyalásokat is csak akkor vehet fel, ha ehhez előbb a kereskedelemügyi m. kir. minister elvi engedélyét elnyerte és köteles a társaság az engedélyezett tárgyalások menetéről a kereskedelemügyi m. kir. ministernek mindenre kiterjedő jelentéseket tenni.
34. § A társaság az általa közvetitett összes személy- és árúforgalomról a kereskedelemügyi m. kir. minister által megkivánt részletezés szerint havi és évi statisztikát fog összeállitani és a kereskedelemügyi m. kir. ministernek, valamint a m. kir. tengerészeti hatóságnak bemutatni.
Az egész évre szóló statisztikai adatok a m. kir. központi statisztikai hivatalnak is megküldendők.
35. § A társaság kötelezi magát, hogy mozgósitás vagy háború esetén a cs. és kir. hadügyminister felszólitására valamennyi rendelkezésre álló hajóját megfelelő díj mellett a katonai igazgatás és a haditengerészet szolgálatába a szükséghez képest átengedi.
Szükség esetén azok a hajók is katonai célokra lesznek átengedendők, a melyek meg vannak ugyan már rakva, de még el nem indultak, valamint azok az útban levő hajók is, a melyek még idejekorán visszarendelhetők.
A végből, hogy a társaság a cs. és kir. hadügyminister rendelkezéseinek teljesen megfelelhessen, a kereskedelemügyi m. kir. minister meg fogja engedni, hogy mozgósitás vagy háború esetén egyes szerződéses bel- vagy külföldi járatok, esetleg valamennyi is, beszüntettessenek.
A társaság által mozgósitás vagy háború esetére a fegyveres erő céljaira elvállalandó teljesitménynek kiviteli módozatai, valamint a díjazásra való igények, továbbá a katonai igazgatásnak és a haditengerészetnek az átengedett hajók sérüléséért vagy elvesztéséért beálló kártéritési kötelezettsége, végül a mindennemű katonai szállitmányokért békében és háborúban járó díjak a cs. és kir. hadügyministeriummal és a cs. és kir. hadügyministerium tengerészeti osztályával kötendő egyezményben fognak szabályoztatni.
Arra az esetre, ha az imént jelzett egyezménynek a katonai szállitmányok számára megállapitott kedvezményekről szóló része bármely okból hatályon kivül helyeztetnék, jelen szerződés tartamára fenn fog maradni a társaság azon kötelezettsége, hogy a katonai szállitmányokat, az utazó egyes katonai egyéneket, nemkülönben a katonai árúküldeményeket a polgári felek számára fennálló díjtételek feléért szállitsa.
A társaság kijelenti, hogy az előzetes meghallgatása után a kereskedelemügyi m. kir. minister hozzájárulásával kiadott összes katonai szabályok, a melyek a tengeren való forgalomra vonatkoznak, a társaságra és közegeire nézve kötelező erővel birnak.
Vagyontalan magyar és osztrák állampolgároknak, valamint bosznia-hercegovinai illetőségűeknek, a kik mint állításkötelesek a cs. és kir. követségek vagy konzulátusok irásbeli felhivására külföldről hazaszállitandók, a társaság szabad utazást engedélyez.
A társaság a hajózási szolgálat állásainak betöltésénél egyenlő feltételek mellett más pályázókkal szemben a cs. és kir. haditengerészet tényleges és tartalékos tisztjeinek (tartalékos hajózászlósoknak, tartalékos hajóapródoknak) elsőbbséget fog nyujtani.
A cs. és kir. hadsereg, a cs. és kir. haditengerészet, a m kir. honvédség és csendőrség kiszolgált altisztjeinek alkalmazása tekintetében a társaság aláveti magát a segélyezett vasuti és gőzhajózási vállalatokra nézve e tekintetben fennálló törvényes határozatoknak.
Amennyiben újabb szénrakodók elkészültével lehetségessé fog válni, hogy a társaság részére a fiumei kikötőben megfelelő nagyságú szénrakodó bérbeadassék, a társaság köteles lesz a katonai igazgatás céljaira Fiuméban béke idején állandóan 550 tonna megfelelő minőségű kőszenet készletben tartani.
A társaság kötelezi magát, hogy a felmerülő költségek megtéritése ellenében hajóin már béke idején mindazokat az intézkedéseket és berendezéseket megteszi vagy megtéteti, a melyek tőle a cs. és kir. hadügyministerium tengerészeti osztálya által kivántatni fognak.
36. § A társaság a cs. és kir. közös külügyminister, valamint a kereskedelemügyi m. kir. minister megkeresésére a hivatalból utazó állami tisztviselőknek, altiszteknek és szolgáknak, nemkülönben a m. kir. tengerészeti hatóság hivatalból kiküldött közegeinek hajóin díjmentes utazást engedélyezni tartozik.
A társaság a szerződés tárgyát képező minden járatán az illetékes kereskedelmi és iparkamarák által megfelelő igazolvánnyal ellátott hazai kereskedelmi utazókat - a mennyiben hajóin még hely van - dijmentesen fogja szállitani. Járatonkint legalább két ily kereskedelmi utazónak díjmentes szállitása azonban kötelező.
A hálóhelyek és élelmezés, valamint a podgyászszállitás tekintetében kedvezmények nem járnak és a jelen § alapján kedvezményt élvező utasok is csak általános érvényű szabadsulyt igényelhetik. A kereskedelmi utazók mintakészletei a 27. § rendelkezései alá esnek.
37. § A társaság a m. kir. tengerészeti hatóság által kijelölt hajóapródokat ezen minőségükben mindaddig szolgálatba fogadni tartozik, a meddig a szolgálatban levő hajóapródok száma a társaság üzemben levő összes hajóinak számát meg nem haladja.
38. § A társaság köteles az általa érintett külföldi kikötőkből hazaszállitandó magyar tengerészeket avagy tengerészszolgálati könyvecskével ellátott más egyéneket a cs. és kir. követségek vagy a cs. és kir. konzuli hatóságok irásbeli megkeresésére hajóira felvenni és ezeket azokban az esetekben, a mikor a hajótulajdonost vagy a megmentett értékeket törvény szerint netalán terhelő hazaszállitási költségek az illető hatóságok által be nem hajthatók, teljesen ingyen, tehát az ellátási költségek megtéritésére való igény nélkül is Fiuméba, avagy az illető járaton érintendő más magyar kikötőbe szállitani. Ezen díjmentesen szállitott személyek a hajón a harmadosztályú utasokkal egyenlő elhelyezésben és ellátásban részesülnek és a gőzös parancsnokának szabadságában áll őket utközben alkalomadtán hajószolgálatra igénybe venni. Azonban a társaság ügynökei és parancsnokai nem kötelezhetők arra, hogy hozzájárulásuk nélkül egy hajóra egyidejüleg négy egyénnél többet vegyenek fel.
A cs. és kir. követségek vagy a cs. és kir. konzuli hivatalok irásbeli megkeresésére hazaszállítandó más vagyontalan magyar állampolgárokért - kivéve azonban az állitás-köteleseket, kiknek jelen szerződés 35. §-a szerint szabad utazás engedélyezendő - esetenkint a díjszabásszerű harmadosztályú menetdíj, nemkülönben a naponként 2 korona 50 fillérrel számitott ellátási díj a hazaszállításnak a m. kir. tengerészeti hatóság által történt igazolása után a társaság javára meg fog térittetni.
Ugyanily módon fognak a társaság javára megtérittetni a tengerészekre vonatkozó hazaszállítási költségek is, ha azok a jelen § első bekezdése szerint behajthatók voltak.
Ha a kiindulási vagy a közbeesőleg érintett kikötők hatóságai a hazaszállitások teljesitése miatt a hajókkal szemben költségekkel járó intézkedéseket tesznek, ezek a költségek a társaságot nem terhelhetik.
Azokban az esetekben, a mikor a magyar szent korona országainak valamely hatóságától eredő megkeresésre hazájukba visszarendelt vagyontalan külföldi állampolgárok szállításáról van szó, a vagyontalan magyar állampolgárok hazaszállítására vonatkozó kikötések megfelelően alkalmazhatók.
A fentebb jelzett hazaszállításoknál tekintettel kell lenni arra, hogy betegek (nevezetesen őrültek is) a hajón csak oly feltételek mellett helyeztessenek el, hogy az utasoknak minden kellemetlen megzavarása vagy háborgatása elkerültessék és hogy a szükséges felügyelet iránt a kellő intézkedések megtéve legyenek.
Letartóztatottakat Singaporeból vagy Singaporen innen fekvő kikötőkből a konzuli hatóságok a társasági ügynökségek egyetértésével fognak a hajóra szállíttatni. Az ily egyéneknek a hajón való őrzésénél a társaság személyzete a hatósági közegeknek segédkezik. A mennyiben lehetséges, a hajóparancsnokok a cs. és kir. konzuli hatóságok irásbeli megkeresésére Singaporen túl fekvő kikötőkből hatósági közegek kisérése nélkül is fognak letartóztatottakat a hajóra felvenni és ezeknek őrzéséről saját hatáskörükben gondoskodnak. A Singaporen innen fekvő kikötőkben való tartózkodások tartama alatt a letartóztatottak őrzéséhez szükség esetén a konzuli hatóságok kisegitő intézkedései igénybe vehetők.
39. § A posta szállítása tekintetében a társaság a m. kir. posta szervének és közegének tekintendő és e részben a postatörvényeknek és postaszabályoknak van alávetve.
A kereskedelemügyi m. kir. ministernek joga van a társaság összes hajóit nemcsak a szerződéses, hanem minden egyéb járatain is mindennemű levélpostai küldemények, pénzes zárlatok, értéknyilvánitással ellátott vagy el nem látott postai csomagok szállítására felhasználni, tekintet nélkül arra, hogy ezek a postai küldemények honnan erednek vagy hová szólnak.
A kereskedelemügyi m. kir. ministernek ez a joga nemcsak a magyar postahivatalok részéről átadott és átvett, hanem azokra a postai küldeményekre (zárlatokra) is kiterjed, a melyeket idegen postahivatalok átadnak vagy átvesznek.
Másnemű megállapodás hiányában a postai küldeményeket a társaság hajóin a postahivatalok alkalmazottai adják és veszik át. Amennyiben a küldemények nagy száma miatt ennek szüksége mutatkozik, a társaság alkalmazottai rendes körülmények között a postának a hajóról és a hajóra való szállitásában segédkezni kötelesek anélkül, hogy e szolglatból a társaságra felelősség hárulna.
A fiumei m. kir. postahivatal mindazon esetekben, a midőn az általa egy-egy hajó részére átadandó postaküldemények értéke a 20.000, azaz huszezer koronát meghaladja, az összértéket a posta kezelésével megbizott hajótiszt részére a jelzett küldemények átszolgáltatásakor egyidejüleg kézbesitendő átadójegyzékekben feltüntetni fogja.
A társaság az összes postai küldeményeket és zárlatokat még a külföldi kikötők közötti forgalomban is általában ingyen tartozik közvetiteni.
A társaság a hivatalos csomagok (értéknyilvánítással vagy anélkül) és a hivatalos pénzes küldemények, valamint értéklevelek tengeri biztosítását kivánatra közvetiteni fogja, de ez esetben a tengeri biztosításért járó biztosítási díjnak a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyásával megállapitott díjszabás szerinti megtéritését igényelheti.
A magánjellegű csomagokért és pénzes küldeményekért, valamint értéklevelekért a m. kir. posta a társaságnak megtériti azt a külön díjat, a mit a fennálló tarifák szerint a tengeri szállításért e címen a feladótól maga beszed, vagy más postaigazgatástól kap.
A díjak leszámolásának egyszerüsítése céljából a m. kir. posta és a társaság átalányban is megállapodhatnak, mely bármelyik fél kivánságára az előző évi forgalom alapján revizió alá fog vétetni.
A m. kir. posta kivánságára köteles a társaság oly helyeken, hol semmiféle postahivatal nincs, magánfelektől bárhová szóló postai küldeményeket átvenni és a postának továbbadni, a miért a társaság a tarifaszerű díjakra tarthat igényt.
Ha a díjszabási vagy postaszállítási szabályok tekintetében a m. kir. posta és a társaság között bármely okból vitás kérdések merülnének fel, ezeket mindkét félre nézve végérvényesen a kereskedelemügyi m. kir. minister dönti el.
Ha kivételes körülmények között kivánatosnak mutatkoznék, hogy a társaság postaszolgálat ellátása iránt külföldi postaigazgatásokkal közvetlen szerződéses viszonyba lépjen, a társaság a külföldi postaigazgatásokkal a tárgyalásokat csak a kereskedelemügyi m. kir. minister előzetes engedélyével indithatja meg. Az e szempont alá eső szerződések tervezetei a kereskedelemügyi m. kir. ministernek bemutatandók és a szerződések csak akkor köthetők meg, ha ehhez a kereskedelemügyi m. kir. minister minden tekintetben jóváhagyólag hozzájárult.
Amennyiben a társaság valamely kikötőben történt felszólitás folytán nem szerződésszerű, hanem egyes esetekben szükségessé vált postaszállitást teljesitett, erről a kereskedelemügyi m. kir. ministernek minden egyes esetben jelentést köteles tenni. Egyébként a teljesitett összes postaszolgálatról negyedévenként áttekinthető kimutatást terjeszt fel.
A társaságnak postaszállitásra felhasznált hajói az illető utakra szóló hajózási okmányokban magyar postahajóknak neveztetnek.
A társaság a m. kir. posta kivánságára hajóin levélgyüjtő szekrényeket állit fel.
A postaszállitásra igénybe vett minden hajón a társaság a postai küldemények elhelyezésére megfelelő nagyságú, kellő biztonságot nyujtó helyiséget enged át, mely zárva tartva, a posta kezelésével megbizott hajótiszt külön felügyelete alatt áll.
A postakezeléssel megbizott hajótiszt a fiumei 1. sz. postahivataltól készpénzért beszerzendő magyar postai értékjegyekből az utazó közönség számára való elárusitás czéljából megfelelő készletet tart. Ezen értékczikkek után a szabályszerű elárusitási jutalék jár.
A hajón feladott levélpostai küldemények frankojegyeinek lebélyegzéséhez szükséges bélyegzőt a m. kir. posta adja.
A társaság különös gondot köteles forditani arra, hogy hajóin a postai küldeményeket kiméletesen kezeljék.
Ha a postát saját közege kiséri, a postai tisztviselők részére első osztályú, az altisztek vagy szolgák részére pedig másodosztályú hely, ezen felül a postai kezelésre alkalmas s megfelelően berendezett fülke bocsátandó rendelkezésre. A hajón levő postai alkalmazottak közül legalább egy (rendszerint a magasabb rangú) postaközeg részére a hálóhely, a hol lehet, a postafülkében, avagy oly fülkében jelölendő ki, a mely más személyek egyidejű elhelyezésére igénybe nem vehető.
A postaközvetitési szolgálat ellenőrzésére esetről-esetre kiküldött postatisztviselőket szintén első osztályú hely illeti meg.
Személyszállitó, vagy személyszállitással is foglalkozó hajókon a megfelelő helyek a postai alkalmazottak számára rendelkezésre bocsátandók. Más hajókon az illető postai alkalmazottak a megfelelő helyekkel kötelesek beérni.
A társaságnak új szerződéses hajói akként fognak terveztetni, hogy azokon a postai közegek számára és a postakezelés czéljaira alkalmas helyiségek álljanak rendelkezésre.
A posta kisérésére (kezelésére) és ellenőrzésére kiküldött postaközegeket díjmentes utazás és az első osztályban napi öt, a második osztályban pedig napi három korona mérsékelt díj ellenében az illető osztályra érvényes ellátás illeti meg.
A társaság a neki átadott postai küldeményekért az alábbi bekezdésben meghatározott mértékig a belföldi postai szabályoknak vagy a m. kir. postát kötelező nemzetközi postaszerződések mindenkori határozmányainak mérve szerint egész vagyonával felel, tengeri szerencsétlenség, tűzkár és egyéb erőhatalom eseteiben azonban csak akkor, ha a küldemény a társaságnál biztositva volt.
A társaságnak az előző bekezdésből folyó felelőssége az egy-egy hajóján egyszerre elhelyezve levő postaküldeményekért rendszerint 100,000, azaz egyszázezer korona értékig terjed, ezen értéken felül pedig csak akkor, ha a postaküldemények az illető értéktöbblet erejéig a m. kir. posta kivánságára és terhére a társaságnál biztositva voltak.
Ha a hajót utközben baj éri, a hajóparancsnok köteles intézkedni, hogy a postai küldemények lehetőleg mielőbb és minél biztosabban továbbittassanak. Ha a hajón szolgálatot tevő postai alkalmazott van, a hajóparancsnok - feltéve, hogy a körülmények ezt megengedik - előbb ezen közeg kivánságát hallgatja meg.
A postai küldemények ilyetén továbbitásából felmerülő költségeket a társaság viseli.
A társaság postai küldeményeket saját hatáskörében, vagy saját számlájára sem a bel-, sem a külföldön nem közvetithet és gondoskodik arról, hogy e tilalmat alkalmazottai is betartsák.
A társaság az ügynökeivel és az ezek által egymásközt váltott szolgálati levelezésre nézve, a mennyiben ezt saját hajói szállitják, portómentességet élvez. Az ily leveleken a küldő és czimzett nevének, valamint a következő felirásnak: „A Magyar Keleti Tengerhajózási Részvénytársaság szolgálati levelezése” kell feltüntetve lennie.
40. § A köztekintetekből és hazai érdekekből kiadott szabályok és egyéb általános jellegű rendelkezések a társaságra mindenben kiterjednek; ezek szempontjából a társaság az állami szerződésből folyó szolgálat czimén kivételekre vagy kedvezményes elbirálásra nem tarthat számot.
Külön is kiemeltetik, hogy a társaságot az államhoz való szerződéses viszonya alapján adók, illetékek, bélyegek és díjak tekintetében semminemű kedvezmény sem illeti meg.
41. § A társaság és 1898. évi IX. törvénycikkbe iktatott szerződés 17. §-a szerint a budapesti m. kir. központi állampénztárnál őrzött 30,000 koronányi biztositékát még jelen szerződés aláirása előtt ugyanott 100,000 koronára kiegésziteni fogja. Ezen 100,000, azaz egyszázezer korona biztositék jelen szerződés lejártáig letétben marad.
Ha ezen biztositék jelen szerződés határozmányai szerint részben vagy egészben igénybe vétetnék, köteles a társaság ezen biztositékot a hozzá e végből intézett felszólitás vételétől számitott 15 nap alatt a teljes 100,000 korona összegre kiegésziteni, illetve megújitani. Ha a társaság ezt nem tenné, a kereskedelemügyi m. kir. minister jogositva van a hiányzó összeget az államsegélyből visszatartani és a biztositék pótlására forditani.
42. § Jelen szerződés 1914. évi julius hó 1-én lép életbe és ettől számitva 15 évig, vagyis 1929. évi junius hó 30-áig marad érvényben.
43. § A társaság a jelen szerződésben előirt összes kötelezettségeinek szabályszerű és hiánytalan teljesitéseért évi 1.290,000, azaz egymilliókettőszázkilencvenezer korona államsegélyben részesül, mely utólagos havi részletekben fog a budapesti m. kir. állampénztárnál a társaság szabályszerű nyugtáira kifizettetni.
Az egyes havi részletek a társaság javára mindenkor azzal a fentartással folyósittatnak, hogy a mennyiben a társaságnak az illető hónapban tanusitott eljárása alapján segélylevonások pótlólag fognak megállapittatni, ezek a levonások a későbbi hónapokra eső részletekből fognak visszatartatni.
44. § Az előző §-ban megállapitott államsegélyen felül a jelen szerződés tárgyát képező járatokon menet és jövet tényleg fizetett Szuez-csatornai illetékek az illető eredeti nyugták beszolgáltatása ellenében a társaság javára esetről-esetre megtérittetnek.
Ha a m. kir. postaigazgatás Fremantle kikötőjének minden járaton való kötelező érintését követelné, az ezen kikötőben az illető járatokon tényleg fizetett és a hajót általában terhelő különböző illetékek az illető eredeti nyugták beszolgáltatása ellenében a társaság részére esetről-esetre szintén meg fognak térittetni.
45. § A társaság igyekezni fog Holland-Indiából Fiuméba közvetlen behozatali forgalom rendszeres kifejlődését előmozditani. Ha ezen czélból a jelen szerződés tárgyát képező járatok Ausztriáliából visszajövet Holland-Indiába irányittattak és innen azután kitérés nélkül és az útba eső kikötőkben is csak a legrövidebbre szabott tartózkodással közvetlenül Fiuméba teljesittettek, ezen külön szolgálatért a társaság járatonkint - az illető egyes járatoknak e szempontból történt megfelelő elbirálása után - esetről-esetre 20,000, azaz huszezer korona külön államsegélyben fog részesülni.
46. § A jelen szerződés első nyolcz évének tartama alatt a kereskedelemügyi m. kir. ministernek joga van szabadon kivánni, hogy a társaság a jelen szerződés tárgyát képező vonalon rendes havi járatokat rendezzen be.
A szolgálatnak rendes havi járatokká való fejlesztését a társaság a kereskedelemügyi m. kir. minister idevonatkozó felhivásától számitott legfeljebb hat hónap alatt tartozik végrehajtani. E czélra egyelőre kisegitésképen a társaság oly hajóit is beállithatja, a melyeket más forgalmak számára rendelt meg, köteles azonban az imént jelzett ministeri felhivástól számitott legfeljebb hat hónap alatt a jelen szerződés 2. §-a szerint beszerzendő négy hajón felül ezen hajókkal minden tekintetben legalább is egyenértékű további két hajót megrendelni és azokat legfeljebb további két év alatt hivatalos próbajárat alá bocsátani.
A társaság szerződéses hajóállományának az előző bekezdés szerint leendő szaporitására az e részben kikötött határidő esedékessége napján a már előbb szabadhajózási czélból beszerzett hajóit is felhasználhatja, feltéve, hogy azok a külön tartandó hivatalos vizsgálat és próbajárat alapján a kereskedelemügyi m. kir. minister által a jelen szerződés 2. §-a szerint beszerzendő hajókkal minden tekintetben egyenértékűeknek találtattak.
A rendes havi járatok meginditásától kezdve a társaság járatjegyzékei akként lesznek felállitandók, hogy a Fiuméból és a többi kikötőkből való indulás idejét meghatározó időköz a szerződés 12. §-ának első bekezdésében emlitett 15 nap helyett legfeljebb 10 napot tehet ki.
A jelen § alapján teljesitendő szolgálatra, ugyszintén a jelen § alapján beszerzendő hajókra jelen szerződésnek összes határozatai minden tekintetben megfelelően alkalmazandók és a társaság államsegélye az új teljesitmények czimén a szerződés hátralevő tartamára az első új szerződéses járat utrainditásának napjától kezdve évi 645,000, azaz hatszáznegyvenötezer koronával fog felemeltetni.
47. § A m. kir. kormány a jelen szerződés 1. §-ának harmadik bekezdésében meghatározott forgalmi viszonylatokban jelen szerződés tartama alatt más hajózási vállalatnak segélyt nyujtani nem fog.
48. § Ha jelen szerződés tartama alatt a m. kir. kormány a magyar kiviteli vagy behozatali forgalom ellátására kelet felé a Szuez-csatornán túl fekvő vidékekkel - leszámitva azonban a kelet-afrikai partokat és az azokhoz közel fekvő szigeteket, valamint a Vörös-tengernek ázsiai partjait bezárólag egészen Adenig - új hajójáratok létesitését tervezné, e részben mindenekelőtt a társasággal fog érintkezésbe lépni és a társaság egyenlő feltételek mellett más vállalkozóval szemben elsőbbséggel birand. Ha az új szolgálat tekintetében a m. kir. kormány netalán más vállalkozó ajánlatát kivánja alapul venni, a társaság előjoga csak az estre áll fenn, ha ezen ajánlatot a kereskedelemügyi m. kir. minister által kitüzendő legalább egy havi záros határidő alatt magáévá teszi, ellenkező esetben pedig a m. kir. kormánynak joga van ezen ajánlat alapján egy éven belül más vállalkozóval szabadon megállapodásra jutni.
Az előző bekezdés rendelkezései mindenben alkalmazandók az esetre is, ha a m. kir. kormány a jelen szerződésben szabályozott hajózási szolgálatot a szerződés lejártával továbbra is szerződésszerűen biztositani kívánja.
49. § A szabadhajózás segélyezéséről szóló 1907. évi VI. törvénycikk alkalmazása tekintetében a társaság és a hosszújáratú viszonylatokban szerződésszerűen segélyezett többi hajózási vállalatok között különbség nem fog tétetni.
50. § A társaság működése állandóan ministeri biztos felügyelete alatt áll.
A ministeri biztos a társaság eljárását minden irányban megfigyelni és ellenőrizni köteles. Ennélfogva a ministeri biztos által teendői ellátásnál kivánt minden felvilágositás és segédkezés a társaság részéről készséggel és hiánytalanul megadandó.
A ministeri biztos a társaság üzleti könyveit és levelezéseit bármikor megtekintheti és a társaság üzletigazgatójától, illetve az üzletigazgató által kijelölt társasági közegtől az ellenőrzés gyakorlására megkivánt adatokat követelheti.
A társaság üzletvitelében előforduló minden fontosabb eseményről és a társaság által czélba vett minden fontosabb elhatározásról a ministeri biztosnak azonnal jelentés teendő.
A ministeri biztos a társaság minden igazgatósági ülésére és minden közgyülésére meghivandó.
A ministeri biztos a társaság mindazon intézkedései vagy határozatai ellen, a melyeket a fennálló törvényekkel, a társaság szerződéses kötelezettségeivel, a társaság alapszabályaival, vagy az állami érdekekkel ellentétben levőknek tart, óvást fog emelni.
Ezen óvás által az illető intézkedés vagy határozat hatálya 48 óráig felfüggesztetik, mely idő alatt a kereskedelemügyi m. kir. minister a ministeri biztos jelentése alapján végérvényesen határoz.
A ministeri biztos jogositva van a társaság ügymenetére vonatkozólag inditványokat tenni, melyeket a társaság beható tárgyalás alá venni és azokban határozatot hozni köteles.
A ministeri biztos akadályoztatása esetére a kereskedelemügyi m. kir. minister helyettes ministeri biztost fog kiküldeni.
51. § A társaság által teljesitendő járatok szerződésszerű végrehajtását és a forgalom ellátására szerződésileg megszabott kötelezettségek pontos betartását a m. kir. tengerészeti hatóság ellenőrzi, mely ellenőrzés czéljaira a társaság illető közegei útján a kivánt felvilágositásokat mindenben megadni tartozik.
A tengerészeti hatóság a szerződés intézkedéseivel szemben felmerülő eltéréseket, szabálytalanságokat és mulasztásokat, nemkülönben a társaság szerződéses szolgálatára nézve beérkező panaszokat behatóan megvizsgálja és a vizsgálat eredménye alapján a társaságot a helyzet megfelelő orvoslására, a tapasztalt hiányok megszüntetésére és a forgalom érdekében álló intézkedések megtételére felhivja.
A tengerészeti hatóság intézkedései ellen a társaság 15 napon belül a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez fellebbezhet, ki azután az illető ügyekben végérvényesen határoz.
52. § Ha a társaság szerződéses kötelezettségeinek az előirt módon való teljesitése oly körülmények folytán vált lehetetlenné, a melyekre nézve a társaság által előterjesztett adatok alapján a kereskedelemügyi m. kir. minister a részére fentartott egyoldalú elbirálás alkalmával elismeri, hogy azok a társaság eljárásától független okokból állottak elő és hogy azoknak megelőzésére vagy elháritására a társaság hatáskörében intézkedések tehetők nem voltak, a szerződéstől való eltérések ily esetekben igazoltatknak fognak tekintetni ugyan, azonban járatoknak vagy járatrészeknek nem teljesitése vagy az előirt rendes gőzösöknél kevésbbé megfelelő gőzösökkel való teljesitése esetén az államsegélyből ilyenkor is levonásnak van helye.
Ezen levonás a nem teljesitett járatok vagy járatrészek után kitesz a járatok kiviteli részénél 9 korona 70 fillért és a járatok behozatali részénél 4 korona 85 fillért tengeri mértföldenkint. Ha pedig a járatok az azok teljesitésére beszerzett hajók helyett más czélra épült és lassubb járatú kisegitő hajókkal teljesittettek, ez esetekben a pótszolgálat kisebb értékének megfelelően a járatok kiviteli részénél 2 korona 20 fillér és a járatok behozatali részénél 1 korona 10 fillér fog tengeri mértföldenkint levonatni.
A társaság az illető levonás alól mentesitheti magát azáltal, ha az elmaradt járatokat vagy járatrészeket három hónapon belül megfelelően pótolta.
A jelen § szerint igazolt járatmulasztások folytán egy-egy naptári évben a társaság összsegélyének egyharmadánál nagyobb összeg nem fog levonásba hozatni.
53. § Ha a társaság a szerződéses kötelezettségeinek teljesitésénél oly mulasztásokat vagy szabálytalanságokat követ el, a melyeket a kereskedelemügyi m. kir. minister a jelen szerződés 52. §-a alapján igazoltaknak el nem ismer, ez esetekben nemcsak a most idézett §-ban részletezett segélylevonások fognak - és már minden megszoritás nélkül - eszközöltetni, hanem a társaság eljárása az alábbi rendelkezések szerint külön birság alkalmazására is nyujt alapot.
Általánosságban és olyankor, ha különösen terhelő körülmények nem forognak fenn, a kereskedelemügyi m. kir. minister a következő birságokat fogja alkalmazni:
a) a járatok kiviteli részének elhagyásáért esetenkint 20,000 koronáig;
b) a járatok behozatali részének elhagyásáért esetenkint 10,000 koronáig;
c) a járatok rendes teljesitésére előirt gőzösöknél kevésbbé megfelelő gőzösök alkalmazásáért esetenkint 5000 koronáig;
d) a járatokon érintendő kikötők sorrendjének önhatalmú megváltoztatásáért és a jelen szerződés 12. §-ának utolsó bekezdésbe ütköző kikötőérintésekért esetenkint 5000 koronáig;
e) a járatokon kötelezőleg érintendő kikötők indokolatlan mellőzéséért avagy meg nem engedett kikötőérintések indokolatlan eszközléséért esetenkint 1000 koronáig;
f) a kereskedelemügyi m. kir. minister által jóváhagyott díjszabások határozmányainak be nem tartásáért vagy szabályellenes menetdíjak, illetve fuvardíjak alkalmazásáért esetenkint 2000 koronáig;
g) a szerződéssel szemben felmerülő bármely egyéb mulasztásért vagy szabálytalanságért esetenkint 3000 koronáig.
A birságok kivetése előtt a társaság igazolásának záros határidő alatt való előterjesztésére fel fog szólittatni. Annak elbirálása, hogy a társaság által felhozott igazolások elfogadhatóknak tekinthetők-e, a kereskedelemügyi m. kir. minister szabad elhatározásának tartatik fenn.
54. § Ha a társaság szerződéses szolgálatának teljesitése közben ugyanazon természetű mulasztások és szabálytalanságok sürübben ismétlődnek és a kereskedelemügyi m. kir. minister azt látná, hogy a társaság részéről e tekintetben czélzatos eljárás forog fenn, a kereskedelemügyi m. kir. ministernek joga van - ha egyéb eljárást meginditani nem kiván - az előző §-ban részletezett birságokat azoknak háromszoros összegéig fokozatosan felemelni.
55. § Ha a társaság valamely viszonylat szerződésszerű kiszolgálását mentségül el nem fogadható kényszeritő ok nélkül a kereskedelemügyi m. kir. ministernek legalább egy-egy havi időközökben háromszor megujitott figyelmeztetése daczára akként elhanyagolja, hogy a kereskedelemügyi m. kir. minister az illető szolgálatot a szerződés szempontjából megfelelőnek nem tartja: a kereskedelemügyi m. kir. ministernek jogában áll ezt a szolgálatot a társaság költségére és veszélyére más úton biztosítani, e czélra a társaság államsegélyét, valamint biztositékát igénybe venni és a társasággal szemben ezenfelül fennmaradó követelését szabadon választott úton érvényesiteni.
56. § A kereskedelemügyi m. kir. minister - ha a jóváhagyott díjszabásokkal szemben meg nem engedett magasabb díjtételek alkalmazását állapitja meg - ugyanekkor a birságolási eljárástól függetlenül a társaság által illetéktelenül beszedett díjtöbbletnek visszatéritését rendeli el. A társaság köteles az illető visszatéritési összeget a fél részére leendő átutalás végett a vonatkozó felhivástól számitott nyolcz napon belül a m. kir. tengerészeti hatóságnál letétbe helyezni, mi ha meg nem történnék, az illető összeg a társaság biztositékából vagy az államsegélyből fog igénybe vétetni.
A kereskedelemügyi m. kir. minister a menetdíjak vagy fuvardíjak ezen visszatéritésére vonatkozó ügyeket csak akkor fogja tárgyalás alá venni, ha az illető fél igazolja, hogy az ezen ügyben már előbb közvetlenül a társasághoz intézett irásbeli megkeresése alapján a felmerült ellentétek kiegyenlitése elérhető nem volt.
57. § A kivetett birságok - ha azokat a társaság a hozzá intézett felszólitástól számitott 15 napon belül le nem fizette - a kereskedelemügyi m. kir. minister tetszése szerint a társaság biztositékának igénybevételével vagy az államsegély megfelelő részletének visszatartásával fognak érvényesittetni és elszámoltatni.
Mindazon esetekben, a melyekre jelen szerződés a társaság biztositékának igénybevételét vagy a társaság segélyének visszatartását megállapitja, a vonatkozó intézkedéseket a kereskedelemügyi m. kir. minister minden birói közbenjárás nélkül önállóan teheti meg.
58. § Azok az esetek, melyekben a szolgálat teljesitése körül a fennálló szabályokkal szemben felmerülő eltérések a szerződés 53. §-ában tárgyalt birságok alá nem fognak vonatni, különösen a következő indokokból merülhetnek fel, úgymint: háború, mozgósitás, tengerzár, zavarok, vesztegzár, járványok, hajózási lehetetlenség és a hazai forgalmat képező árúk kirakásának vagy berakásának elhárithatatlan akadályai.
A társaság eljárása azonban abból a szempontból is el fog biráltatni - és e részben a kereskedelemügyi m. kir. ministernek a szerződésben kikötött birságolási joga korlátozva nincs - hogy a fentjelzett rendkivüli körülmények között az illető eltéréseknek tényleg csak az elkerülhetetlenül szükséges mértékig való szoritására a társaság kellő gondosságot kifejtett-e?
59. § Ha a társaság gőzösei a szerződéses vonalakon a kikötőkbe való érkezés alkalmával a kikötési helyre várakozni kénytelenek, az ezen várakozásból folyó késedelem sem az érkezésnél, sem az illető gőzősnek az ugyanazon kikötőből való legközelebbi elindulásánál nem fog a társaság hátrányára betudatni.
60. § A társaság szerződéses hajójáratai részére Fiuméban szükséges kikötési helyek kijelölésénél a társaság kivánságai lehetőség szerint figyelembe fognak vétetni.
61. § A mennyiben lehetséges, a társasági szerződéses járatok rendes áruforgalmának lebonyolitására Fiuméban megfelelő raktárhelyiségek fognak a társaságnak bérbeadatni.
62. § A társaságnak szerződéses járatokon közlekedő gőzösei azon kedvezményben részesülnek, hogy az érkezéskor, illetve induláskor szükséges hivatalos eljárás fennakadás nélküli teljesitésére a fiumei m. kir. révhivatal közegei úgy nappal, mint éjjel minden órában kiszállni tartoznak. A hajóra jutáshoz szükséges járműveket a társaság tartozik rendelkezésre bocsátani.
63. § A társaság magyar czége: „Magyar Keleti Tengerhajózási Részvénytársaság”, székhelye: Budapest.
A társaság Fiuméban és szerződéses járathálózatának kikötőiben megfelelően szervezett állandó képviseletekről gondoskodik.
A társaság hirdetményei legalább két budapesti lapban és legalább egy fiumei lapban közzéteendők.
64. § A társaság belföldön és hajóin rendszerint csakis magyar állampolgárokat alkalmazhat.
A hajótiszti és hajógépészi állások betöltésének a társaság a m. kir. tengerészeti hatóság által kijelölt és szabályszerű minősitéssel biró egyéneknek egyenlő feltételek mellett másokkal szemben elsőbbséget tartozik adni.
65. § A társaság igazgatóságának és felügyelőbizottságának legalább kétharmad részben magyar állampolgárokból kell állania.
Az elnök - és a mennyiben alelnökök választatnak, ezek is - csak magyar állampolgárok lehetnek és megválasztásuk a kereskedelemügyi m. kir. minister megerősitését igényli.
A szerződés tartama alatt jogában áll a kereskedelemügyi m. kir. ministernek két tagot és a m. kir. pénzügyministernek egy tagot a társaság igazgatóságába kinevezni.
66. § A társaság közgyüléseiről és igazgatósági üléseiről felvett jegyzőkönyvek a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez felterjesztendők.
67. § Mindaddig, a mig a társaság az állammal szerződéses viszonyban áll, a társaság tőkéjének felemelésére és leszállitására, elsőbbségi kölcsönök felvételére, az alapszabályok módositására és a társaság feloszlatására vagy más társasággal való egyesülésére vonatkozó közgyülési határozatok a kereskedelemügyi m. kir. ministernek a m. kir. pénzügyministerrel egyetértő jóváhagyását igénylik. Az ily határozatok ennélfogva csak akkor foganatosithatók, ha ehhez a kereskedelemügyi m. kir. minister felhatalmazást adott.
68. § Jelen szerződés tartama alatt a társaság évi számadásai és az azok alapján felállitott mérlegei a kereskedelemügyi m. kir. minister felülvizsgálata alatt állanak. Ezen felülvizsgálatot külön kirendelt közegek teljesitik, kik közvetlenül a kereskedelemügyi m. kir. ministernek felelősek.
A hajók értéke az azok beszerzése körül tényleg felmerült összes kiadások betudásával határozandó meg, a tényleg teljesitett fizetések időközi kamatai a hajók átvételéig hozzászámithatók. Az egyes hajók ekkép előálló értéke a kereskedelemügyi m. kir. ministernek esetenkint bejelentendő és a vonatkozó adatok a számadások felülvizsgálatával megbizott közegek előtt okmányilag igazolandók.
A hajóknak eredeti beszerzési értéke csakis a kereskedelemügyi m. kir. minister külön engedélyével és csakis oly különleges befektetések értékével emelhető, a melyeknek a hajó beszerzésekor történő eszközlése esetén a hajók értéke eredetileg is ugyanannyival emelkedett volna.
69. § A társaság évi mérlegei a kereskedelemügyi m. kir. minister jóváhagyását igénylik, az ide vonatkozó tárgyalásoknak soron kivüli elintézése a társaság részére biztosittatik.
70. § A társaság alapszabályszerüleg megállapitott tiszta jövedelméből egyes években 760,000 koronánál nagyobb összeget csak akkor fordithat osztalék kifizetésére, ha ugyanekkor az ezenfelül mutatkozó többletből ugyanannyit, mint a mennyit a 760,000 koronából kikerülő osztalék feljavitására fordit, egy külön alakitandó és a mérlegbe külön tételként felveendő hajóépitési alap javára átutal. Ha jelen szerződés érvényességének tartama alatt egyes korábbi években a kifizetett osztalékok 760,000 koronát nem értek el, a mutatkozó különbözet kamatok felszámithatása nélkül a későbbi évek nagyobb jövedelméből pótolható, azonban a korábbi években az alap javára már elszámolt összegekből később felmerülő hiányok fedezésének már nincs helye.
Az osztalékok kifizetésére teljes összegben felhasználható tiszta jövedelemnek az előző bekezdés szerint 760,000 koronával megszabott határa a társaság mai 6 millió koronányi részvénytőkéjén alapszik. Ha a társaság ezen részvénytőkéjét a kereskedelemügyi m. kir. minister engedélyével és kizárólag a hazai forgalom érdekében történő új befektetések eszközlése czéljából felemeli, a fentemlitett és teljes mértékben osztalékokra felhasználható 760,000 korona az új kibocsátású részvényekért tényleg teljesitett befizetések összegének hat százalékával emelkedni fog.
A jelen § első bekezdése szerint létesitendő és a társaság kizárólagos tulajdonát képező külön hajóépitési alap, melynek kamatai évről-évre ezen alap javára tökésitendők, első sorban a társasági szerződéses hajóállománynak gyorsabb felújitására rendeltetik. Az alap mikénti felhasználása tekintetében, valamint arra nézve, hogy az új hajókkal mely hajók cseréltessenek ki, a rendelkezés a kereskedelemügyi m. kir. ministert illeti meg, határozathozatal előtt azonban a társaság véleménynyilvánitásra esetenkint fel fog szólíttatni. A kereskedelemügyi m. kir. minister engedélyével ezen alap oly befektetésekre is felhasználható, a melyek már meglévő szerződéses hajóknak újabb felszerelésekkel való tökéletesbitésére szolgálnak.
A kereskedelemügyi m. kir. minister jelen § alapján csak oly tipusu és teljesitőképesséű hajók beszerzését fogja kivánni, a melyek a társaság szolgálatának teljesitésére rendelt hajók tipusának és teljesitőképességének megfelelnek és a társasági forgalom igényeihez alkalmazkodnak.
Ha az alapból a kereskedelemügyi m. kir. minister engedélyével hajóbeszerzésekre, illetve hajófelszerelésekre kiadások eszközöltettek, az ezen befektetésekre forditott összegek kamatai többé már nem az alap javára számittatnak.
A kereskedelemügyi m. kir. minister kijelenti, hogy a jelen §-ban fenntartott intézkedési jogával a szerződés utolsó két évében élni nem fog, azonban az alapot megillető hányadok egy további új szerződésre való tekintettel jelen szerződés tartama alatt mindvégig hiánytalanul elszámolandók.
71. § A társaság - a szerint, a mint ezt üzleti viszonyai megengedik - szerződéses hajóállományának gyorsabb felújitására az előző §-ban emlitett külön hajóépitési alaptól függetlenül saját hatáskörében is kiváló gondot fog forditani.
72. § A társaság a működésének ellenőrzésére állandóan kirendelt ministeri közegek díjazására összesen évi 11,000, azaz tizenegyezer koronát fog minden év julius havának első felében a kereskedelemügyi m. kir. minister által megjelölendő valamely állami pénztárba egyszerre és előre lefizetni.
73. § A mennyiben a forgalmi viszonyok vagy a hazai kereskedelmi érdekek alakulása következtében a szerződésszerű szolgálatnak egészben vagy részben leendő módositása, vagy valamely fontosabbnak jelentkező járatberendezéssel való felcserélése szükségesnek mutatkoznék, a kereskedelemügyi m. kir. ministernek jogában áll a szerződéses szolgálatban változtatásokat eszközölni olyképen, hogy a változások folytán elmaradó teljesitmények helyébe a társaság egyetértésével megállapitott megfelelő értékű új szolgálatok lépjenek életbe.
74. § Az előirt járatteljesitmények teljes befejezésükig jelen szerződés rendelkezései alatt állanak. A szerződés lejártakor még be nem fejezett vagy pótlásra váró járatok szabályszerű teljesitéséről a társaság gondoskodni tartozik.
A járatok az illető gőzösöknek Fiuméba való rendes visszatérésével vétetnek befejezetteknek.
A szerződés utolsó évének utolsó három hónapjában az államsegély havi részletének csak egyik ele fog az illető hó végével a társaság javára folyóvá tétetni, a másik fele pedig csak akkor, mire a még függő és a szerződés lejártát követő időre is átnyuló járatteljesitményeknek mikénti végrehajtása szabályszerű elbirálást nyert és csak annyiban, a mennyiben ez netaláni levonások vagy birságok czéljaira igénybe nem vétetett.
75. § A társaság hajójáratok berendezése és fentartása iránt mással szerződéses viszonyba csak akkor léphet, ha ehhez a kereskedelemügyi m. kir. minister engedélyét előzetesen elnyerte.
76. § A társaság jelen szerződését csak a m. kir. kormány előzetes engedélyével ruházhatja másra.
77. § Ha a társaság csődbe jut, a m. kir. kormánynak a jelen szerződésben a társaság irányában elvállalt összes kötelezettségei minden birói beavatkozás nélkül nyomban megszünnek.
78. § A jelen szerződésből folyólag netán felmerülő peres ügyekben a törvényes lépéseket a kereskedelemügyi m. kir. minister, mint felperes, az általa egyedül és szabadon választott sommás biróságnál a sommás eljárás szabályai szerint indithatja meg, míg ellenben azok a vitás kérdések, a melyekben a kereskedelemügyi m. kir. minister alperesként szerepelne, csakis a budapesti m. kir. kincstári jogügyi igazgatóság székhelyén levő biróságok előtt az ügy természetének megfelelő eljárás szerint döntendők el.
79. § Azon időpontig, a mikor a szerződés 2. §-ában előirt négy új hajó közül az utolsó hajó is szerződéses forgalomba állittatni fog, a társaságnak a szerződés 43. §-ban megállapitott államsegélyéből a még hiányzó hajók czímén hajónkint és havonkint 6,000, azaz hatezer korona levonásba fog hozatni.
Az ily levonások tartama alatt a szerződés 52. §-a akként fog kezeltetni, hogy a még épités alatt levő (át nem vett) hajók helyett ideiglenes szolgálatot teljesitő illető hajók után a járatok kiviteli részéért 2 K 20 f és a járatok behozatali részéért 1 K 10 f egységtétellel számitott részleges levonás egyáltalán nem alkalmazható, a járatok elmaradása folytán alkalmazandó levonás pedig ezen idő alatt a járatok kiviteli részéért 9 K 70 f helyett 7 K 50 f-rel és a járatok behozatali részéért 4 K 85 f helyett 3 K 75 f-rel fog tengeri mérföldenkint számittatni.
80. § A társaságnak a jelen szerződés 43. §-ában megállapitott államsegélye annak figyelembevételével számittatott, hogy ezen segély a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójáról szóló 1909. évi VIII. törvénycikk 17. §-ának 5. pontja értelmében a társaság adóköteles jövedelmének megállapitásánál nem fog betudatni.
Ha a jelen szerződés érvényességének tartama alatt az előző bekezdésben jelzett rendelkezés egyes években érvényre nem jutna, a társaság az adózás tekintetében kivételes vagy kedvezményes eljárásra ily körülmények között sem számithat, azonban azokra az évekre, a melyekre nézve az adóköteles jövedelembe szóbanlévő állami segélye is beszámittatott, a társaság pótlólag 75,000, azaz hetvenötezer korona külön államsegélyt fog kapni, mely a társaság terhére kiszabott illető évi adók szabályszerű megfizetésének igazolása után egy összegben fog a társaság részére folyóvá tétetni.
Az előző bekezdésben megállapitott 75,000 koronányi külön segély szintén a társaság mai 6 millió koronányi részvénytőkéjének alapulvételével számittatott. Ha a társaság ezen részvénytőkéjét a kereskedelemügyi m. kir. minister engedélyével és kizárólag a hazai forgalom érdekében történő új befektetések eszközlése czéljából felemeli, az előző bekedésben megállapitott külön segély ugyanannyi százalékkal emelkedik, mint a mennyi százalékkal ezen tőkefelemelés következtében a rendes osztalékok kifizetésére eredetileg 760,000 koronával számitott összeg a jelen szerződés 70. §-ának második bekezdése szerint emelkedni fog.
81. § A jelen szerződésből folyó bélyeg- és illetékköltségeket a társaság viseli.
82. § Jelen szerződés, melynek szövege az 1914. évi XXIII. törvénycikkel állapittatott meg, a társaságra nézve alapszabályszerű aláirása napjától, az államra nézve pedig azon naptól válik jogérvényessé, a melyen azt a kereskedelemügyi m. kir. minister aláirta.
83. § Jelen szerződés a kereskedelemügyi m. kir. ministeriumban őrzendő egy eredeti példányban állittatik ki, a társaság részére hivatalos másolat fog kiadatni.
