Az 1889. évi XXX. tc. a Magyar Földhitelintézet vízszabályozási és talajjavítási zálogleveleinek kamatlábát az akkori pénzviszonyoknak megfelelően 4%-ban állapította meg s gondoskodott arról, hogy amennyiben a pénzpiacz helyzetének javulása esetén ennél alacsonyabb kamatlábú záloglevelek kibocsátása válnék indokolttá, a kölcsönök után fizetendő évi járadék is megfelelően leszállíttassék. Időközben a pénzpiacz helyzete úgy alakult, hogy ezidőszerint a 4%-os czímletek árfolyama mélyen pari alatt van s a Magyar Földhitlintézet 4%-os alapon természetszerüleg nem folyósíthat nagyobb összegű kölcsönöket. A vízrendezési társulatok hitelszükségletének a jelenlegi viszonyok mellett leendő kielégíthetése czéljából tehát, a törvényjavaslat arról kíván gondoskodni, hogy az intézet a mostani pénzviszonyoknak megfelelő, vagyis 4%-nál magasabb kamatozású, de az 5%-os kamatlábat meg nem haladó vízszabályozási és talajjavítási zálogleveleket hozhasson forgalomba, s ezek alapján folyósíthasson megfelelő kölcsönöket. Ezenfelül módosítani kívánja a kölcsönöket igénybe vevő társulatok érdekeire való tekintettel, a kölcsönök eddigelé ötven esztendőben megállapított leghosszabb időtartamát s azt ötven év helyett hatvanhárom esztendőben állapítja meg.
A fentiek szerint folyósítandó kölcsönök évi annuitása mindenkor azon az alapon lesz megállapítandó, amely alapon az 1889. évi XXX. tc. 5. §-ában a 4 3/4%-os járadék a legfeljebb ötven évi időtartamú kölcsönökre nézve, 4%-os záloglevelek kibocsátásának alapul vétele mellett megállapíttatott s az annuitás összegekbe betudandó kezelési költségjárulék soha sem haladhatja meg a fentemlített 4 3/4%-os annuitásba is betudott 1/8%-nyi költségjárulékot. A jelenlegi viszonyoknak előreláthatólag a 63 évi időtartamra 4 1/2%-os alapon folyósítandó kölcsönök fognak leginkább megfelelni; ezeknek évi annuitása az elmondottak tekintetbe vételével 4.90% lesz.
A javaslat egyéb rendelkezései részben az Osztrák-magyar bank jelzálog hitelosztálya alapszabályainak az 1899. évi XXXVII. törvénycikkel történt oly módosításai folytán váltak szükségessé, amely módosítások az 1879. évi XLV. és 1889. évi XXX. törvénycikkekkel a Magyar Földhitelintézetre is kitejesztett külön jogokat érintik, részben pedig az által váltak szükségessé, mert a Magyar Földhitelintézetnek a jövőben előreláthatólag különböző szabályozási és talajjavítási záloglevelei lesznek forgalomban s így a kölcsönöknek záloglevelekben történő esetleges rendkívüli visszafizetése közelebbről szabályozandó volt.
