1. § Az állami kezelés alatt nem álló és az 1908: XLIX. tc. 1. §-a első bekezdésének rendelkezései alá nem tartozó folyók, folyórészek és patakok kártételei ellen teljesítendő és köztekintetekből is szükséges szabályozási, partvédelmi vagy másnemű vízi munkálatok végzésében az érdekelteknek megfelelősegélyekkel vagy kamatmentes állami kölcsönökkel való támogatása céljára 60 millió K engedélyeztetik, azzal a rendelkezéssel, hogy ebből az összegből fedezendők azok a személyi és dologi kiadások is, amelyek a szóban forgó munkálatoknak e törvény értelmében történő végrehajtásánál, fenntartásánál és kezelésénél, mint az állam által viselendők, felmerülnek.
2. § Az 1. §-ban engedélyezett 60 millió K összegből az 1914/15. költségvetési évtől kezdve bezárólag az 1933/34. költségvetési évig, tehát húsz éven keresztül évenkint 3 millió K vehető igénybe és az igénybevett összeg a földmívelésügyi tárczánál, a „Vízimunkálatok” czím alatt, átmeneti kiadásként számolható el.
3. § Az egyes költségvetési évekre engedélyezett hitelösszegekből az illető számadási évben fel nem használt maradványok az 1897: XX. tc. 27. §-ában megállapított módozatok mellett, mindazonáltal azoknak a munkálatoknak megjelölése nélkül, amelyek czéljára igénybeveendők lesznek, az idézet törvényszakasz utolsó bekezdésében meghatározott időtartam alatt való felhasználására leköthetők.
4. § A vízi beruházásokról szóló 1908: XLIX. tc. 4. §-ának második bekezdéséből ezek a szavak: „a jelen törvény 2. §-ának korlátai között” úgyszintén ez a rész: „továbbá, hogy az állami kezelés alatt nem álló folyók vagy patakok szabályozására, nemkülönben vízmosások megkötésére segélyeket adhasson”,
az idézett tc. 2. §-ából ez a rész: „azzal a megszorítással, hogy az 1. § második bekezdésében említett munkálatokra és segélyekre ezen 192 millió koronának legfeljebb 5%-a fordítható”,
végül az idézett tc. 5. §-ából ezek a szavak: „valamint az állami kezelés alatt nem álló folyóknál és patakoknál végzendő munkálatokra, úgyszintén a vízmosások megkötésére” - töröltetnek.
5. § Vízfolyások rendezésére vagy partok biztosítására e törvény alapján segély vagy kamatmentes álami kölcsön csak az egész folyó egységes szabályozása keretébe beillő oly munkálatokra adható, amely magában véve műszakilag önálló egész.
Azt, hogy mely munkálat tekinthető ily minősítés alá esőnek, a földmívelésügyi miniszter állapítja meg.
6. § Az egyes munkálatokra nyujtandó segélyek összegét a földmívelésügyi miniszter fogja esetről-esetre, a fennforgó viszonynak megfelelően, a munkálatok fontosságához és az érdekeltek teherbíró képességéhez mérten megállapítani.
A költségszükséglet 70%-át meghaladó segély azonban csakis az országgyűléstől, az évi költségvetések indokolásában vagy más módon előterjesztett javaslatra nyert külön felhatalmazás alapján lesz engedélyezhető.
A költségszükséglet egy részének fedezésére szolgáló segély helyett a földmívelésügyi miniszter kamatmentes állami kölcsönt is engedélyezhet. Ily kölcsön azonban, amely a költségszükséglet egész összegéig is terjedhet, csak azzal a feltétellel engedélyezhető, hogy azt első részletének folyósításától számított legfeljebb 10 év alatt vissza kell fizetni.
Az adott állami kölcsön törlesztése fejében befolyó összegek a 2. § értelmében évenkint igénybevehető hitelrészlet növelésére fordítandók.
7. § Az ennek a törvénynek alapján engedélyezett segéllyel vagy kölcsönnel végrehajtandó munkálat foganatosítói lehetnek egyesek, érdekeltségek, községek, mint jogi személyek, vagy pedig az ebből a czélból az 1885. XXIII. tc. rendelkezései értelmében alakult vízrendező társulatok.
Ha ily munkálatok egyesek vagy érdekeltségek kívánnak foganatosítani, a munkálat engedélyezésére illetékes hatóság az engedélyező határozatban, az egyes ingatlanok megjelölésével, részletesen megállapítja a munkálatban érdekelteknek körét, valamint a munkálat létesítésének és fenntartásának költségeihez való egyénenkénti hozzájárulások arányát is.
Az engedélyező határozatok ezekre vonatkozó megállapításai felett is harmadfokon a földmívelésügyi miniszter végérvényesen dönt.
Az engedélyező határozat jogerőre emelkedésével a munkálat foganatosítása kötelezővé válik azokra, kik a munkálatnak a kilátásba helyezett segéllyel vagy kölcsönnel való végrehajtására vállalkoztak és mint ilyenek, arra a hatósági engedély megadását kérték.
8. § Ha a munkálat foganatosítására társulat nem alakul, a tényleges végrehajtást, úgyszintén a fenntartás tennivalóit is az illetékes kultúrmérnöki hivatalok (kirendeltségek) teljesítik, amely hivatalok mellé a földmívelésügyi miniszter az érdekeltek köréből véleményező bizottságot alkot.
Társulati szervezet mellett - a társulat kérelme alapján vagy, ha a kellő végrehajtás csak ily módon látszik biztosíthatónak, - földmívelésügyi miniszter elrendelheti, hogy a munkálatokat a nevezett hivatalok hajtsák végre.
A társulat kérelme alapján, vagy ha a fenntartás a társulati igazgatásban nem látszanék kellően biztosíthatónak, földmívelésügyi miniszter a fenntartás és kezelés tennivalóival is megbízhatja a nevezett hivatalokat.
9. § Azok a járulékok, amelyek az egyeseket, az érdekelteket vagy társulati tagokat a jelen törvény alapján nyujtott segéllyel végrehajtott munkálatok létesítésének és fenntartásának költségei, valamint a folyósított állami kölcsön törlesztésére fizetendő összegek fejében terhelik, az 1885: XXIII. tc. 121. §-ának rendelkezései szerint minősülnek.
A társulati köteléken kívül álló érdekelteket terhelő évi kivetéseket a hatóságilag megálapított hozzájárulási kulcs alapján az illetékes kultúrmérnöki hivatalok (kirendeltségek) készítik el.
A kultúrmérnöki hivatalok (kirendeltségek) a kivetésekről az érdekelteket egyénenkint értesítik és a kivetett összegeket a beszedés és a behajtás elrendelése végett az illetékes pénzügyigazgatóságoknak kimutatják.
Társulati szervezet mellett ezeket a tennivalókat a nevezett hivatalok akkor teljesítik, ha a 8. § utolsó bekezdés értelmében a kezeléssel megbizattak.
A kivetett járulékok előírására, esedékességére, beszedésére, biztosítására és behajtására, valamint a késedelmi kamatok kiszámítására nézve a közadók kezelésre vonakozó törvények rendelkezései irányadók.
Ha a jelen törvény alapján engedélyezett segéllyel vagy kölcsönnel végrehajtandó munkálatokat községek, mint jogi személyek foganatosítják, a szükséghez képest tőlük is a közadók módjára kell beszedni és behajtani azokat az összegeket, amelyek a munkálatok létesítésének költségeiből reájuk esnek, vagy amelyeket a folyósított állami kölcsön törlesztése fejében kell fizetniök, úgyszintén azokat, amelyek a fenntartás költségeinek fedezésére fordítandók.
10. § A kultúrmérnöki hivatalok (kirendeltségek) a 8. és 9. §-okban meghatározott tennivalókat díjtalanul teljesítikés az ezeknek a tennivalóknak ellátása végett a hivatalok tiszti személyzete által teljesített utazások költségei sem számíthatók fel a munkálatok, illetőleg érdekeltek terhére.
Ellenben a munkálatok, illetőleg az érdekeltek terhére esnek az alkalmazott külső, alsóbbrendű személyzet (vízmesterek, felvigyázók stb.), nemkülönben a kisegítőszemélyzet (napidíjasok) illetményei és a felmerülő összes dologi kiadások.
11. § Ha valamely munkálat végrehajtásának közgazdasági vagy közbiztonsági szempontból különösebb fontossága van és ha a segély, amelyet a földmívelésügyi miniszter arra kilátásba helyezett, a költségszükséglet 50%-át eléri: ily munkálat foganatosítását a földmívelésügyi miniszter az érdekeltek vonakodása esetében elrendelheti és a végrehajtás iránt intézkedhetik.
Ha ily munkálat községi belterület védelmére irányul, a földmívelésügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértően jár el.
A munkálat végrehajtásának eképpen való elrendelése esetében is a munkálat tervének hatósági megálapítása az 1885: XXIII. t.cz rendelkezései értelmében történik. A 7. § második és harmadik bekezdésének szabálya ide is szól.
12. § A 11. § első bekezdésében meghatározott esetben a földmívelésügyi miniszter a munkálat érdekeltségét hivatalból vízrendező társulattá is alakítja, ha a társulat szervezése, akár a munkálat kellő végrehajtása, akár a fenntartásnak biztosítása, akár pedig avégből szükséges, hogy az érdekeltség a munkálat költségszükségletéből őt terhelő rész fedezésére kölcsönt szerezhessen.
Az ennek a törvényszakasznak alapján hivatalból alakított társulatok az 1885: XXIII. törvénycikknek a vízrendező társulatokra vonatkozó rendelkezései alá esnek, reájuk nézve azonban az idézett tc. 82. és 115. §--nak azok rendelkezései, amelyek a hivatalból alakított, illetőleg a közérdekből fenntartandó társulatok által viselhető legnagyobb megterhelést állapítják meg, nem nyernek alkalmazást.
13. § A földmívelésügyi miniszter az állami költségvetés előirányzatának előterjesztése alkalmával köteles részletes jelentést tenni az addig már egészen lefolyt költségvetési év folyamán a jelen törvény alapján megindított vagy foganatosított munkálatokról, költségszükségletükről, az engedélyezett segélyekről és kölcsönökről, nemkülönben az esetleg hivatalból alakított társulatokról.
14. § E törvény kihirdetése napján lép életbe.
Végrehajtásával a földmívelésügyi, a pénzügy-, a belügyi és az igazságügyi miniszterek bizatnak meg.
