1914. évi XL. törvénycikk

a hatóságok büntetőjogi védelméről * 

1. § A büntetőtörvényekben előforduló „hatóság” elnevezés alatt a bírói és a közigazgatási hatóságokat, „közigazgatási hatóság” elnevezés alatt pedig a bírói hatóságok kivételével minden állami, akár polgári, akár katonai hatóságot és minden törvényhatósági és községi hatóságot kell érteni.

Ezenfelül a büntetőtörvények alkalmazása szempontjából minden közhivatalnoknak és az ügyvédeknek fegyelmi hatóságát, valamint a törvény alapján alakított választott bíróságot is úgy kell tekinetni, mintha hatóság volna.

2. § A csoportosulás, amelynek czélja az, hogy a hatóságot vagy annak tagját akár erőszakkal, akár veszélyes fenyegetéssel hivatásának jogszerű gyakorlásában akadályozza vagy intézkedésre kényszerítse, vagy hogy a hatóságot gyakorló személyt vagy a hatóság tagját hivatásából folyó eljárása alatt vagy pedig bosszúból hivatásának gyakorlása miatt tettleg bántalmazza, bűntett, amely öt évig terjedhető börtönnel és háromezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

Aki csoportosulás esetén kívül hatóságot vagy annak tagját akár erőszakkal, akár veszélyes fenyegetéssel hivatásának jogszerű gyakorlásában akadályoz vagy intézkedésre kényszerít, úgyszintén aki az első bekezdés alá eső valamely személyt hivatásából folyó eljárása alatt vagy pedig bosszúból hivatásának gyakorlása miatt tettleg bántalmaz, bűntett miatt három évig terjedhető börtönnel és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

Az előbbi bekezdésekben meghatározott büntetést kell alkalmazni az ott foglalt megkülönböztetések szerint akkor is, ha az említett cselekmények valamelyikét az országgyülés egyik házának vagy bizottságának vagy a közös ügyek tárgyalására rendelt bizottságoknak tagja, kiküldöttje vagy választott tisztviselője ellen követik el.

3. § Ha a 2. § első bekezdésében meghatározott bűncselekményt felfegyverkezve követték el, a felbújtók és a vezetők büntetése öt évig terjedhető fegyház és ötezer koronáig terjedhető pénzbüntetés, a többieké pedig öt évig terjedhető börtön és háromezer koronáig terjedhető pénzbüntetés.

Aki pedig felfegyverkezve a 2. § második bekezdésében meghatározott bűncselekmányt követi el, öt évig terjedhető börtönnel és háromezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

Az előbbi bekezdésekben meghatározott büntetést kell alkalmazni az ott foglalt megkülönböztetések szerint akkor is, ha az említett cselekmények valamelyikét az ott megjelölt módon a 2. § harmadik bekezdésében felsorolt személyek ellen követik el.

4. § A csoportosulás, amelynek czélja az, hogy a hatóságnak közegét akár erőszakkal, akár veszélyes fenyegetéssel hivatásának jogszerű gyakorlásában akadályozza vagy intézkedésre kényszerítse, vagy hivatásából folyó eljárása alatt vagy pedig bosszúból hivatásának gyakorlása miatt tettleg bántalmazzza, vétség, amely öt évig terjedhető fogházzal és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

Aki csoportosulás esetén kívül a hatóságnak közegét akár erőszakkal, akár veszélyes fenyegetéssel hivatásának jogszerű gyakorlásában akadályozza vagy intézkedésre kényszeríti, vagy hivatásából folyó eljárása alatt vagy pedig bosszúból hivatásának gyakorlása miatt tettleg bántalmazza, vétség miatt három évig terjedhető fogházzal és ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A kisérlet büntetendő.

5. § Közszolgálatra rendelt polgári és katonai őröket, továbbá a hatóság által felesketett mezőőröket, hegyőröket, erdőtiszteket, erdőőröket, útmestereket, útkaparókat, vadőröket, vízőröket és vízműőröket, végül a magyar szent korona országainak területén üzemben tartott közforgalmú vaspályák és tömegszállításra rendelt egyéb géperejű közforgalmú közlekedési vállalatok, valamint az állami és más közhasználatú vagy közérdekű távirdák, távbeszélők és egyéb villamos jelzőberendezések felügyelő és kezelő személyzetének tagját, úgyszintén a magyar kir. posta alkalmazottait, amennyiben felőlük a 2., a 4. és a 7. § nem is rendelkezik, a büntetőtörvények alkalmazása szempontjából úgy kell tekinteni, mintha hatóság közegei volnának.

6. § Ha a 4. § első bekezdésében meghatározott bűncselekményt felfegyverkezve követték el, a felbújtók és a vezetők büntetése öt évig terjedhető börtön és háromezer koronáig terjedhető pénzbüntetés, a többieké pedig három évig terjedhető börtön és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetés.

Aki pedig felfegyverkezve a 4. § második bekezdésében meghatározott bűncselekményt követi el, három évig terjedhető börtönnel és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

7. § Három évig terjedhető börtönnel és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, aki a 4. § első bekezdésében említett cselekmények valamelyikét az országgyülés egyik házának vagy bizottságának vagy a közös ügyek tárgyalására rendelt bizottságának a 2. § harmadik bekezdésében nem említett közege, vagy pedig a ház vagy a bizottság tisztviselőjének rendelkezése alatt álló őrség tagja ellen követi el.

Aki pedig az előbbi bekezdés alá eső személyek ellen a 4. § második bekezdésében említett cselekmények valamelyikét követi el, két évig terjedhető börtönnel és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

8. § Ha a 7. § első bekezdésében meghatározott bűncselekményt felfegyverkezve követték el, a felbújtók és a vezetők büntetése öt évig terjedhető börtön és háromezer koronáig terjedhető pénzbüntetés, a többieké pedig három évig terjedhető börtön és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetés.

Aki pedig felfegyverkezve a 7. § második bekezdésében meghatározott bűncselekményt követi el, három évig terjedhető börtönnel és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

9. § A 4., a 6., a 7. és a 8. §-ban meghatározott büntetést kell alkalmazni az ott foglalt megkülönböztetések szerint akkor is, ha az idézett §-okban említett cselekmények valamelyikét a 2., a 4. és a 7. § alá eső hatóságok, bizottságok vagy személyek támogatására vagy védelmére rendelt vagy kelt személy ellen követik el.

10. § A jelen törvény alá eső csoportosulás miatt nem büntethető az, aki - mielőtt a csoportosuláson felül egyebet követtek volna el - akár önként, akár a megtámadottnak, akár pedig a hatóságnak vagy közegének felhivására a csoportosulás szinhelyét elhagyja s a csoportosulásban többé részt nem vesz.

11. § A jelen törvényben meghatározott bűntettek elkövetésére irányuló szövetség (1878: V. tc. - Btk. - 132. §-a), ha előkészületi cselekményt még nem vittek véghez, egy évig, ellenkező esetben két évig terjedhető fogházzal és mindkét esetben ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

12. § A jelen törvény alá eső szövetség miatt, amelyet a hatóság még nem fedezett fel, nem büntethető az, aki - mielőtt a szövetkezésen és az esetleges előkészületen felül egyebet követtek volna el - a szövetségtől eláll és ezt nemcsak tudomására juttatja a szövetkezetteknek, de őket reábírni törekszik, hogy tervüket abbanhagyják, vagy pedig a szövetséget a hatóságnák feljelenteni.

13. § A jelen törvényben meghatározott bűntettek esetében meg kell állapítani a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését és a hivatalvesztést is.

14. § Az 1887: XLIV. tc. 13. §-ának első és második bekezdése helyett a jelen törvény megfelelő rendelkezései irányadók.

15. § A Btk. 163-170. §-a hatályát veszti.

16. § Ezt a törvényt az igazságügyminiszter hajtja végre.