A magyar szent korona országai és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok között a kölcsönös végrehajtási jogsegély szabályozása tárgyában az 1914. évi május hó 10. napján kötött szerződés az állam törvényei közé iktattatik.
Szövege a következő:
A magyar királyi kormány és a császári királyi osztrák kormány a kölcsönös végrehajtási jogsegély szabályozása tárgyában a következő szerződést kötötte:
Kölcsönösen elismertetnek mint végrehajthatók, ha vagyonjogi igényre vonatkoznak, a következő okiratok:
1. A polgári peres eljárásban keletkezett jogerős határozatok, úgymint ítéletek, végzések, meghagyások váltó, kereskedelmi utalvány, kötelezőjegy és csekk alapján (fizetési meghagyások a meghagyásos eljárásban, a váltó- és csekkeljárásban).
2. A polgári nem peres eljárásban tartási igények iránt keletkezett jogerős végzések.
3. Polgári peres vagy nem peres eljárásban kötött egyességek.
4. A csődeljárásban kötött, jogerősen jóváhagyott egyességek és kényszeregyességek, az ily eljárás alatt keletkezett jogerős bírói végzések, a csődeljárás alatt keletkezett felszámolási jegyzőkönyvek hivatalos kivonatai és szövetkezet csődjében jogerősen jóváhagyott járulékkimutatások.
5. A tőzsdebíróságok és a tőzsdei választott bíróságok jogerős határozatai, valamint az előttük kötött egyességek, még pedig akkor is, ha a felek magukat e bíróságoknak írásbeli megegyezéssel vagy olyan kötlevél nem kifogásolt elfogadásával vetették alá, amely azt a rendelkezést tartalmazza, hogy az ügyletből eredő jogvitákat a tőzsdebíróság vagy a tőzsdei választott bíróság dönti elé.
6. Közjegyzői okiratok (5. Cikk).
Polgári peres vagy nem peres eljárásnak kell tekinteni e szerződés értelmében az eljárást polgári ügyekben a rendes és a külön bíróságok (főudvarnagyi bíróság, főudvarnagyi hivatal, iparbíróság stb.) előtt. E szerződés értelmében külön bíróságoknak kell tekinetni a községi békéltető hivatalokat, a magyar községi bíróságokat és békebírákat, valamint azokat a választott bíróságokat, amelyek tekintet nélkül minden választott bírósági szerződésre, valamely külön állami jogszabály alapján járnak el.
Nem ismertetnek el mint végrehajthatók:
1. a fizetési meghagyásos eljárásban keletkezett fizetési meghagyások;
2. a polgári peres vagy nem peres eljárásban hozott azok a határozatok, amelyek pénzbírságban vagy pénzbüntetésben marasztalnak.
Az 1. Cikk 1. pontjában megjelölt bírói határozatok végrehajtása a kötelezett ellen csak akkor rendelhető el, ha a per bírósága a következő 1-15. pontokban megjelölt valamely ok alapján illetékes volt és nincs a végrehajtó államban oly bíróság, amely a per elbírálására kizárólagosan illetékes volna.
1. Az alperes általános illetékessége a per bíróságának joga szerint.
2. A tartózkodás helyének illetékessége perbeli cselekvőképességű olyan személyek elleni követelésekre nézve, akik valamely helyen huzamosabb tartózkodásra utaló körülmények között tartózkodnak (például mint cselédek, kézi vagy gyári munkások, iparossegédek vagy tanoncok, főiskolaihallgatók vagy más tanulók). Ez a rendelkezés a fegyveres erőnek tényleges szolgálatban álló azokra a tagjaira, akik csakis védkötelezettségüket teljesítik, olyképpen alkalmazandó, hogy irányukban az állandó katonai állomás helye határozza meg ezt az illetékességet.
3. Az ügyek vitelének illetékessége.
Külföldi közintézetek, testületek, kereskedelmi társaságok, szövetkezetek, egyesületek, alapítványok és más vagyontömegek ellen támasztott követelések annál a bíróságnál érvényesíthetők, amelyek területén állandó képviselőségük, ilyennek hiányában pedig ügyeik vitelével megbízott közegük van.
4. A telep helyének illetékessége.
Azok ellen, akiknek a lakóhelyük szerint illetékes bíróság területén kívül olyan gyári, kereskedelmi vagy ipari telepük vagy pedig üzlet vagy hivatás folytatására szolgáló más olyan telepük van, ahol ügyletek kötésével közvetlenül foglalkoznak, azok a perek, erre a telepükre vagy pedig üzleti vagy hivatásos tevékenységükre vonatkoznak, annak a helynek bírósága előtt is megindíthatók, ahol a telep van. Azok ellen, akik lakó és gazdasági épületekkel ellátott jószágon gazdaságot folytatnak, az ennek a jószágnak gazdaságára vonatkozó mindennemű jogviszonyból származó perek az előtt a bíróság előtt is megindíthatók, amelynek területén az a jószág vagy az a hely, ahonnan a gazdaságot vezetik, fekszik.
5. A teljesítés helyének bírósága.
Szerződés fennállásának vagy fenn nem állásának elismerését, a szerződés teljesítését vagy felbontását, valamint a szerződésszerű teljesítés elmulasztásából eredő kártérítést tárgyazó perek annak a helynek bírósága előtt is megindíthatók, ahol a szerződés a megállapodás szerint teljesítendő, ha a teljesítés helye okiratból megállapítható, vagy ha az idézés az alperesnek a bíróság területén vagy székhelyén kézbesíthető. Több teljesítési hely közül az illetékességet bármelyik megállapítja. Különös alakszerűség erre az okiratra nézve nem szükséges. Ez az illetékesség akkor is fennáll, ha az okirat azt a kijelentést foglalja magában, hogy a teljesítési hely kikötése a keresetnek ezen a helyen való megindítására is jogot ad.
Részletügyletből származó követelésre nézve az illetékesség a teljesítés helyének illetékességéről szóló rendelkezések alapján nem állapítható meg.
6. A váltó vagy a csekk fizetésének helyén alapuló illetékesség a váltó vagy a csekk birtokosának a váltóból vagy a csekkből kötelezett személyek elleni kereseteire.
7. A korábbi lakóhely illetékessége.
Kereskedők és iparosok üzletük körében kötött ügyleteikből eredő követeléseiket szerződő ellenfelük korábbi lakóhelyének bírósága előtt is perelhetik, ha okirattal igazolják, hogy a lakóhely változtatásának időpontjától a kereset beadásáig kilencven napnál több még nem telt el. Különös alakszerűség erre az okiratra nézve nem szükséges.
8. Kereskedők árúköveteléseinek illetékessége.
Kereskedő ellen a bejegyzett kereskedő üzlete körében történt eladásból származó követelését az utolsó megrendeléstől számított két éven belül telepe helyének bírósága előtt is perelheti, ha a követelés alapjául szolgáló megrendelést és az árú tényleges átvételét okirattal igazolja. Meghatalmazással kötött ügyleteknél a megrendelő meghatalmazását okirattal kell igazolni. Különös alakszerűség ezekre az okiratokra nézve nem szükséges.
Részletügyletből származó követelésre nézve az illetékesség a kereskedő árúkövetelésének illetékességéről szóló rendelkezések alapján nem állapítható meg.
9. A károkozás helyének illetékessége.
Vasút forgalma közben okozott kárnak vagy azoknak a károknak megtérítésére, amelyek gépkocsinak üzeméből keletkeztek, annál a bíróságnál is lehet keresetet indítani, amelynek területén a kárt okozó eset történt.
10. A terhelt dolog fekvésének illetékessége.
Az ingatlan fekvése szerint illetékes bíróság előtt a zálogjog érvényesítése végett indított keresettel összeköthető a zálogjoggal biztosított követelés fizetésére irányuló kereset is, a zálogjog megszüntetése (törlése) végett indított keresettel pedig összeköthető a zálogjoggal biztosított követelésnek fennállását vagy fenn nem állását tárgyazó kereset is, ha mindkét kereset ugyanazon alperes ellen irányul.
Dologi teher után hátralékos szolgáltatások behajtását tárgyazó keresetek a teher ingatlan birtokosa ellen az előtt a bíróság előtt is megindíthatók, amelynek területén a terhelt ingatlan van.
11. A viszontkeresetre alapított illetékesség, amennyiben ilyennek a perbíróság államában fennálló törvény szerint helye van.
12. A hagyatéki hitelezők követeléseire vonatkozó illetékesség.
Hagyatéki hitelezők addig, amíg a hagyatékot a bíróság át nem adta, az örökhagyó ellen vagy az örökösök mint ilyenek ellen követeléseiket az előtt a megfelelő hatáskörű bíróság előtt perelhetik, amely a hagyatéki bíróság székhelye szerint illetékes.
13. Az alávetésen alapuló illetékesség.
A felek kifejezett megegyezéssel alávethetik magukat valamely meghatározott bíróság illetékességének. Az alávetés csak akkor érévnyes, ha meghatározott jogvitára vagy meghatározott jogviszonyból eredő jogvitákra vonatkozik és ha az alperes általános illetékessége a per bíróságának államában volt. Az alávetést közokirattal vagy teljes hitelt érdemlő magánokirattal kell bizonyítani.
Részletügyletből származó követelésre nézve az illetékesség az alávetésen alapuló illetékességről azóló rendelkezések alapján nem állapítható meg.
14. A pertársaságra alapított illetékesség a perbíróság államában fennálló jog szerint, de az alatt az előfeltétel alatt, hogy a perbíróság államának valamelyik bírósága a jelen szerződés rendelkezéseinek értelmében a pertársaságon kívül is illetékes volna.
15. A felsőbíróság által kijelölt bíróságnak illetékessége, ha az illetékesség a per bíróságának államában meg van ugyan alapítva, de azok a ténykörülmények hiányoznak, amelyek a helyi illetékességet megalapítják, továbbá ha az illetékesség több bíróság között vitás és ha bíróküldés esete forog fenn. Az illetékesség azonban ennek a rendelkezésnek értelmében csak akkor áll fenn, ha a perbíróság államának valamelyik bírósága a jelen szerződés rendelkezéseinek értelmében az említett intézkedésen kívül is illetékes volna.
Perköltség megtérítésében marasztaló határozatok az 1905. évi július hó 17-én kelt hágai perjogi egyezmény 18. czikkében megjelölt esetekben, tekintet nélkül annak a hatóságnak illetékességére, amely a határozatot hozta, kölcsönösen végrehajthatók.
Végrehajtható közjegyzői okirat (1. czikk 6. pontja) alapján végrehajtásnak csak akkor van helye, ha abban pénzre vagy más helyettesíthető dolgokra irányuló tartozás van megállapítva és mind a jogosítottnak, mind a kötelezettnek személye, a teljesítés jogalapja, tárgya és ideje szabatosan meg van határozva és egyúttal a kötelezett az okiratban beleegyezett abba, hogy az okirat a tartozás tekintetében azonnal végrehajtható legyen. Helye van azonban végrehajtásnak végrehajtási záradékkal el nem látott közjegyzői okiratok alapján is, ha a jelen szerződés életbelépése előtt keletkeztek és kiállításuk helyének törvénye szerint végrehajthatók.
A meghatalmazás, amelynek alapján közjegyzői okiratot vesznek fel, a közjegyzői okiratnak végrehajthatóságot csak abban az esetben biztosít, ha a meghatalmazás, amennyiben nem közokirat, bírói vagy közjegyzői hitelesítéssel van ellátva.
Amennyiben közjegyzői okiratokkal egy szempont alá eső okiratok kiállítása a bíróság hatáskörébe tartozik, a fent megjelölt előfeltételek alatt az ily bírósági okiratok is végrehajthatók.
A kötelezett elleni végrehajtás iránt a megkeresés csakis bíróságtól indulhat ki.
A megkeresésben a bíróság a végrehajthatóságot és ha a végrehajtás alapjául szolgáló okiratnak az 1. és a 19. czikk szerint jogerősnek kell lennie, a jogerőre emelkedést is tanusítani köteles.
Külön megkeresőlevélre nincs szükség.
A megkereséshez csatolni kell a kért végrehajtás alapjául szolgáló okirat kiadmányát.
A per bíróságának illetékességét a 3. czikk értelmében megalapító előfeltételeket csak elő kell adni.
A végrehajtás egyéb előfeltételeinek fennforgását, amennyiben a kért végrehajtás alapjául szolgáló okiratból vagy a végrehajtásra irányuló hivatalos megkeresésből ki nem tünnek, közokiratokkal kell bizonyítani.
A szerződő államok bíróságai közvetlenül érintkeznek egymással.
A végrehajtásra irányuló megkeresést, ha a magyar szent korona országainak bíróságától indul ki, a megkereső bíróság hivatalos nyelvén állítják ki, ha pedig osztrák bíróságtól indul ki, német nyelven állítják ki vagy pedig német fordítással látják el.
Ugyanez áll a megkeresés mellékleteire.
Ha a 6. czikk 2. bekezdésében vagy a 7. és a 8. czikkben foglalt rendelkezéseket nem tartották meg, a megkeresett bíróság a hiányok megszüntetését és ha alaposan tart attól, hogy megtagadásra van ok, az ezt kizáró bizonyítékokat köteles kérni.
A megkeresés elintézésére hivatott bíróság a megkeresés tárgyában a kötelezett fél meghallgatása nélkül határoz. Határozatának meghozatala előtt azonban attól a közegtől, akitől a kívánt végrehajtás alapjául szolgáló okirat származik, vagy attól a bíróságtól, amelytől a végrehajtásra irányuló megkeresés érkezett, felvilágosítást kérhet.
A megkeresett bíróság azt, hogy a végrehajtásnak helye van-e, akkor is vizsgálja, ha a megkereső bíróság a végrehajtást már elrendelte. Nem vizsgálja azonban azt, vajjon a megkereső bíróság saját joga szerint illetékes volt-e arra, hogy a kérelmet elfogadja és teljesítse.
A végrehajtandó határozat törvényszerűségét a bíróságnak nem szabad felülvizsgálni.
Ha a végrehajtás elrendelésének az előbbi czikkekben megjelölt előfeltételei hiányzanak, a megkeresést hivatalból kell elutasítani.
A végrehajtást, jóllehet ezek az előfeltételek fennforognak, meg kell tagadni, ha a végrehajtással oly jogviszony jutna elismerésre vagy oly igény valósulna meg, amelytől a végrehajtó állam törvénye a közrend vagy az erkölcsiség szempontjából az érvényességet vagy a perelhetőséget megtagadja, vagy ha az igény tárgyában a végrehajtó állam bírósága jogerősen határozott.
Bírói határozat alapján kért végrehajtást ezenkívül meg kell tagadni:
1. ha a határozat a végrehajtó állam ellen támasztott igényt dönt el, kivéve, ha ez az állam magát a perbíróság illetékességének államszerződéssel kifejezetten alávetette, ha oly igényekről van szó, amelyeket az állam ellen mint örökös vagy hagyományos ellen érvényesítenek, vagy ha oly üzleti vállalkozásból származó követelésről van szó, amelyet a végrehajtó állam a perbíróság államának területén folytat és amelynek ott van székhelye;
2. ha testület, társaság, szövetkezet vagy egyesület ellen vagy közege ellen a tagsági minőségből eredő igények tárgyában vagy ha részkötvényekből, állami vagy más nyilvános kölcsönökből, záloglevelekből vagy külön biztosítékkal ellátott bankkötvényekből származó igények tárgyában más bíróság határozott, mint az, amely az alperesre nézve általánosan illetékes.
Ha a bíróság a végrehajtást elrendeli, annak foganatosítása iránt haladéktalanul hivatalból kell intézkednie, kivéve, ha a végrehajtató fenntartotta magának, hogy a foganatosítás teljesítése végett még külön közbenjárjon.
A végrehajtás elrendelése ellen a kötelezett fél a végrehajtó állam joga szerint megengedett jogorvoslat előterjesztésén felül kifogással élhet:
1. ha a végrehajtás elrendelésének az 1-8. czikkekben megjelölt előfeltételei hiányoznak vagy ha a 11. czikk 2. bekezdése és a 12. czikk értelmében megtagadásra van ok;
2. ha a határozatban a per bírósága a kötelezett fél szerződőképességének vagy perképességének vagy törvényes képviseletének megítélésénél, vagy pedig az igényre nézve irányadó családjogi vagy öröklési jogi viszonynak megítélésénél vagy valamely személy elhalálozásának e részben irányadó megállapításánál a kötelezett hátrányára más törvényeket vett alapul, mint azokat, amelyeket a végrehajtó állam joga szerint alkalmazni kellett volna;
3. ha a végrehajtás bírói határozat alapján a perben részt nem vett alperes ellen irányulna és az idézést vagy azt az intézkedést, amellyel az eljárást megindították, neki szabályszerűen nem kézbesítették;
4. ha az eljárásnak valamely más szabálytalansága következtében az a személy, aki ellen a végrehajtás irányulna, teljesen elesett attól a lehetőségtől, hogy az eljárásban részt vegyen;
5. ha a kért végrehajtás alapjául szolgáló okirat végrehajthatósága megszünt annak a helynek törvénye szerint, ahol keletkezett.
A 3. pont értelmében a kézbesítés csak akkor szabályszerű, ha az idézést vagy azt az intézkedést, amellyel az eljárás megindult, az alperesnek vagy az átvételre jogosított képviselőjének (gondnokának) saját kezéhez vagy pedig a végrehajtó állam területén a keresetnek vagy az első tárgyalásra szóló idézésnek kézbesítésére irányadó szabályok szerint kézbesítették.
A kifogást, ha nem alapszik a 11. czikk 2. bekezdésének vagy a 14. czikk 5. pontjának rendelkezésén, a magyar szent korona országainak területén a végrehajtást elrendelő végzés kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt, a birodalmi tanácsban képviselt királyságokban és országokban a végrehajtást elrendelő végzés kézbesítésétől tizennégy nap alatt kell előterjeszteni.
A kifogás tárgyában a végrehajtó bíróság eljárása szerint, de az ellenfél előzetes meghallgatása után kell határozni.
A kifogás előterjesztése után az igény biztosításán túlmenő végrehajtási cselekmények elhalaszthatók addig, amíg a bíróság a kifogás felől határozott.
Amennyiben a jelen szerződés külön rendelkezést nem tartalmaz, azok a jogszabályok, amelyek a végrehajtó államban az eljárásra, különösen a végrehajtás elhalasztására és megszüntetésére, továbbá az igény megszünése vagy felfüggesztése miatt a végrehajtás megszüntetését tárgyazó keresetekre és a végrehajtási igényperekre fennállanak, irányadók oly végrehajtásokra is, amelyeket a másik állam bíróságainak megkeresésére kell elrendelni.
Ha a váltón, kereskedelmi utalványon, kötelezőjegyen vagy csekken alapuló meghagyás (a meghagyásos eljárásban, a váltó- és a csekkeljárásban kibocsátott fizetési meghagyás) ellen kifogást tettek, biztosítási végrehajtásnak van helye.
A biztosítási végrehajtásra a jelen szerződés 3. és 6-17. czikkeit megfelelően kell alkalmazni.
Az 1. czikkben megjelölt okiratokon kívül kölcsönösen elismertetnek mint végrehajthatók, a bíróságoknak és a gyámhatóságoknak kiskorúak és gyámhatóság alatt álló más személyek kiszolgáltatására irányuló határozatai és intézkedései, amelyek keletkezésük helyének törvényei szerint a kötelezett ellen végrehajthatók, valamint a közigazgatási gyámhatóságoknak tartási igények tárgyában hozott jogerős határozatai.
Ha a határozat hozatalára közigazgatási gyámhatóság van hivatva, ez a gyámhatóság közvetlenül intéz saját határozatainak végrehajtása iránt megkereséseket. Kiskorúak vagy gyámhatóság alatt álló más személyek kiszolgáltatására vonatkozó határozat vagy intézkedés, végrehajtása iránt a megkeresést közvetlenül kell a gyámhatósági felalatok teljesítésére hivatott hatóságokhoz intézni.
Ha a kiskorú vagy gyámhatóság alatt álló más személy a végrehajtó állam polgára, kiszolgáltatását meg kell tagadni. A végrehajtást első sorban az átadás kikényszerítésével kell foganatosítani.
Egyebekben a 6-11. és 13-17. czikkek rendelkezéseit ilyen végrehajtásokra is megfelelően kell alkalmazni.
E szerződés rendelkezéseinek hatálya Horvát-Szlavonországokra nem terjed ki.
A jelen szerződés 1915. évi január hó 1. napján lép életbe és az 1917. év végéig hatályban marad. Ha ez időtartam eltelte előtt tizenkét hónappal a szerződő felek egyike sem jelenti ki azt a szándékát, hogy a szerződést hatályon kívül helyezze, az attól a naptól számított egy év elteltéig marad érvényben, amely napon azt valamelyik szerződő fél felmondja.
Az 1915. év július hó 1. napjáig azonban oly végrehajtható okiratok alapján, amelyek 1915. évi január hó 1. napja előtt keletkeztek, a végrehajtást akkor is el kell rendelni, ha a végrehajtás a jelen szerződés hatályosságának kezdetekor érvényes szabályok szerint volt elrendelhető.
