1. § A beadványok első példányának első íve után és a jegyzőkönyvek első íve után - amennyiben a jelen törvény máskép nem rendelkezik - a per vagy az eljárás tárgyának értékéhez képest az illeték:
1. a polgári perrendtartással szabályozott eljárásokban
a) keresetlevél, előkészítő irat, igazolási kérelem, kifogás, valamint tárgyalási jegyzőkönyv és a kiküldött vagy megkeresett bíró előtt készült jegyzőkönyv tekintetében:
| 100 K-ig | - K 50 f. | |||
| 100 K-án túl | 200 K-ig | 1 K 25 f. | ||
| 200 K-án túl | 400 K-ig | 1 K 50 f. | ||
| 400 K-án túl | 600 K-ig | 1 K 75 f. | ||
| 600 K-án túl | 1,000 K-ig | 2 K - f. | ||
| 1,000 K-án túl | 1,500 K-ig | 2 K 50 f. | ||
| 1,500 K-án túl | 2,000 K-ig | 3 K - f. | ||
| 2,000 K-án túl | 2,500 K-ig | 3 K 50 f. | ||
| 2,500 K-án túl | 5,000 K-ig | 4 K - f. | ||
| 5,000 K-án túl | 10,000 K-ig | 5 K - f. | ||
| 10,000 K-án túl | 200,000 K-ig minden megkezdett 10,000 K után további | 1 K - f. | ||
| 200,000 K-án túl | 26 K - f. |
b) más beadvány és jegyzőkönyv tekintetében:
| 100 K-ig | - K 50 f. | |||
| 100 K-án túl | 1,000 K-ig | 1 K - f. | ||
| 1,000 K-án túl | 5,000 K-ig | 1 K 50 f. | ||
| 5,000 K-án túl | 2 K - f. |
2. egyéb bírói eljárásokban, ide értve a végrehajtási eljárást is, ugyan annyi, mint az 1. b) pont alatt; kivéve a jegyzői okirat alapján végrehajtást kérő beadványt, amely után az illeték ugyanannyi, mint az 1. a) pont alatt.
Ebben a §-ban meghatározott illeték alá esik, elnevezésre való tekintet nélkül, a polgári bíróságok előtti eljárásban benyujtott minden irat első példányának első íve, kivéve a 2., a 3., a 22., a 23., a 68. és a 73. §-ban megjelölt beadványokat.
Ha a bíróság a jegyzőkönyvet új határnapon folytatja, az e határnapon folytatott jegyzőkönyvet az illeték szempontjából új jegyzőkönyvnek kell tekinteni.
2. § Az 1. § 1. a) pontjában meghatározott illeték kétszeresét kell leróni a polgári perrendtartással szabályozott eljárásokban, ha akár beadványban akár tárgyaláson, vagy tárgyaláson kívül szóval teszik meg a következő előterjesztéseket:
1. elnapolás iránti megegyezést (Pp. 240. §) továbbá elnapolás, halasztás vagy határidő meghosszabbítás (Pp. 238., 239., 450. §) iránti ismételt kérelmet;
2. új határnap kitűzésére vagy az eljárás folytatására (Pp. 260., 446., 475. §), valamint az idézés ismétlésére (Pp. 439. §) irányuló kérelmet;
3. az alperes mulasztása alapján hozott ítélet elleni ellentmondást (Pp. 460. §);
4. az olyan kérelmeket, amelyeknek elintézéséhez hirdetmény kibocsátása szükséges, e kérelmek után járó illeték azonban 2 koronánál kevesebb nem lehet.
Az 1. §-ban meghatározott illeték kétszeresét kell leróni a fellebbviteli eljárásban benyujtott beadványok első példányának első íve után, kivéve a 22. és a 23. §-ban megjelölt beadványokat.
3. § A telekkönyvi bejegyzésre, valamint a kereskedelmi czégjegyzékekbe bejegyzésre irányuló beadványok első íve után járó illeték mértéke tekintetében az eddigi szabályok továbbra is hatályban maradnak.
Az árverési kérvények első íve után, továbbá a polgári perrendtartás szabályai alá nem tartozó egyéb bírói eljárásokban az olyan beadványok első példányának első íve után, amelyek elintézéséhez hirdetmény kibocsátása szükséges, két korona illetéket kell leróni.
A telekkönyvi pótkérvények első íve után a 4. §-ban meghatározott illeték jár.
Egyebekben e §-ban felsorolt ügyekben is a jelen törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
4. § A beadványok első példányának második és többi íve után, valamint a második és harmadik példány minden íve után és a jegyzőkönyvek második és többi íve után, a per vagy az eljárás tárgyában értékéhez képest mind a polgári perrendtartással szabályozott, mind az egyéb bírói eljárásokban
| 100 K-ig | - K 50 f, | ||
| 100 K-án túl | 1 K - f. |
illetéket kell leróni.
Ha a beadványokat több példányban kell benyujtani, csak három beadványpéldány után, s három példány mellékletei után kell a szabályszerű illetéket leróni. A negyedik és többi példánynak csak az első íve esik a felzetekre megszabott illeték (10. §) alá, a negyedik és többi példány második és többi íve illetékmentes. Illetékmentes a negyedik és többi példány minden melléklete is.
Ezt a rendelkezést a törvény 5. és 7. §-ában említett jegyzőkönyvi és iratmásolatokra is alkalmazni kell.
5. § Ha a polgári bíróságok előtti eljárásokban a felek vagy harmadik személyek keresetlevelet, fellebbvitelt, vagy olyan kérelmet, bejelentést, nyilatkozatot (ide értve a meghatalmazást is), mely írásban előterjesztve illeték alá esnék, szóval terjesztenek elő, le kell róni azt a szabályszerű illetéket, amely a keresetlevél, fellebbvitel, kérelem, bejelentés vagy nyilatkozat írásbeli előterjesztése esetében a jelen törvény rendelkezései értelmében járna.
Ha a szóval előterjesztett keresetlevelet, fellebbvitelt, kérelmet, bejelentést, nyilatkozatot később írásban is benyujtják, e beadvány első példányának első íve után illetéket nem kell leróni.
6. § A fellebbviteli eljárásban a jegyzőkönyvek első íve után az 1. §-ban megállapított illeték kétszerese jár.
A fellebbezés nyilvános előadásáról készült jegyzőkönyv illetékmentes. Ha azonban a bíróság a fellebbezés szóbeli tárgyalására tér át, a tárgyalási jegyzőkönyv első ívére az előbbi bekezdésben megállapított illeték, ha pedig a jegyzőkönyv több ívre terjed, a többi ívre a 4. §-ban meghatározott illeték is jár.
A felülvizsgálati tárgyalásról készült jegyzőkönyvre csak a polgári perrendtartás 535. és 537. §-ának esetében jár az előbbi bekezdésben meghatározott illeték; más esetben a tárgyalási jegyzőkönyv illetékmentes.
7. § A per vagy az eljárás tárgyának értékéhez képest ívenkint
| 100 K-ig | - K 50 f, | ||
| 100 K-án túl | 1 K - f. |
illeték jár:
az olyan iratok után, amelyeket a polgári perrendtartás értelmében a tárgyalási jegyzőkönyvekhez vagy az iratokhoz kell mellékelni (Pp. 178., 185., 244., 245., 535. stb. §), továbbá az olyan jegyzőkönyvi és iratmásolatok után, amelyek a polgári perrendtartással szabályozott eljárásokban keresetet, kérelmet, tényállítást, vagy nyilatkozatot tartalmaznak és idézésre, perbeli cselekmények vagy nyilatkozatok közlésére vagy értesítésre szolgálnak; végül az írásban benyújtott szakértői vélemények után.
Ellenben a polgári perrendtartás 244. §-ának utolsó bekezdésében említett külön jegyzőkönyvek első íve után az 1. § 1. a) pontja alatt megállapított illeték jár.
8. § A polgári bíróságok előtti eljárásokban a beadványokhoz és az iratokhoz, valamint a jegyzőkönyvekhez és a jegyzőkönyvi vagy iratmásolatokhoz csatolt, s az előbbi § rendelkezései alá nem tartozó mellékletek után, ha a per vagy az eljárás tárgyának értéke 100 koronát meg nem halad, minden melléklet után ívenkint 30 f, ha 100 koronát meghalad, minden melléklet után ívenkint 40 f illeték jár.
9. § Az olyan határozat-példányok és hirdetmény-példányok, amelyeket a polgári perrendtartás értelmében a feleknek kell elkészíteniök és bemutatniok (Pp. 134., 440., 487., 607., 621., 749. §), mellékleti illeték alá nem esnek.
A bírósági irat postai kézbesítését igazoló térti-vevény után mellékleti illeték nem jár.
10. § A polgári bíróságok előtti eljárásokban a felzetek után, ha a per vagy az eljárás tárgyának értéke 100 koronát meg nem halad, ívenkint 30 f, ha 100 koronát meghalad, ívenkint 40 f illeték jár.
11. § A per vagy az eljárás tárgyának értékéhez képest,
| 100 K-ig | 1 K - f, | ||
| 100 K-án túl 200 K-ig | 2 K 50 f, | ||
| 200 K-án túl 400 K-ig | 3 K - f, | ||
| 400 K-án túl 600 K-ig | 3 K 50 f, | ||
| 600 K-án túl 1,000 K-ig | 4 K - f, | ||
| 1,000 K-án túl 1,500 K-ig | 5 K - f, | ||
| 1,500 K-án túl 2,000 K-ig | 6 K - f, | ||
| 2,000 K-án túl 2,500 K-ig | 7 K - f, | ||
| 2,500 K-án túl 5,000 K-ig | 8 K - f, | ||
| 5,000 K-án túl 10,000 K-ig | 10 K - f, | ||
| 10,000 K-án túl 200,000 K-ig | 10 K - f, | ||
| minden megkezdett 10,000 K után további | 2 K - f, | ||
| 200,000 K-án túl | 52 K - f |
illetéket kell leróni a következő bírói határozatok után:
1. a perköltség és az ítéleti illeték fedezésére szolgáló biztosíték adásának kérdésében hozott határozat (Pp. 126. §) után;
2. a felek által előterjesztett pergátló kifogások felett, vagy hivatalból figyelembe vett pergátló körülmény tárgyában hozott ítélet és végzés (Pp. 180. és 181. §) után;
3. a követelés alapjának fennállását megállapító közbenszóló ítélet (Pp. 391. §) után;
4. az ítélet kiegészítésére irányuló kérelmet elutasító végzés (Pp. 409. §) után;
5. az igazolási kérelem tárgyában hozott végzés (Pp. 456. §) után;
6. az eljárás félbeszakadása vagy felfüggesztése esetében a felvételi jogosultság vagy kötelezettség tárgyában hozott ítélet (Pp. 465. és 470. §) után;
7. a perújítás kérdésében hozott ítélet után (Pp. 571., 572. §);
8. a végrehajtás útján befolyt összeg felosztása és a kielégítési sorrend megállapítása tárgyában hozott végzés (1881. évi LX. tc. 119. és 196. §) után;
9. árverési vételárfelosztásnál vagy csődben felmerülő elsőbbségi jog iránti keresetek alapján hozott határozatok után.
A jelen §-ban felsorolt határozatok után, az itt meghatározott illetéket akkor is le kell róni, ha e határozatok valamelyikét a felsőbíróság hozza meg. Ha azonban a felsőbíróság e kérdések valamelyikében érvényesített jogorvoslat folytán hozza meg a határozatot, ez a felsőbírósági határozat nem esik illeték alá.
12. § Sommás visszahelyezési és sommás határperekben (Pp. 575-582. §), ideértve a bányabírói hatósággal felruházott járásbíróságok hatáskörébe tartozó sommás visszahelyezési és határpereket is (Pp. 584. §-ának utolsó bekezdése), ha a kereset kizárólag csak a visszahelyezésre, vagy a háborítás megszüntetésére irányul, az ítélet után 6 K illetéket kell leróni. Ha azonban a per tárgya 1500 korona, avagy ennél kisebb értékű, az ítélet után a 11. §-ba foglalt értékfokozat első hat tételében megállapított illeték jár.
Ha pedig a felperes a keresettel kártérítést is érvényesít, a kár összege után kell az illetéket leróni, de az illeték 6 koronánál kevesebb semmi esetben sem lehet.
A bérleti és haszonbérleti viszonyt tárgyazó perekben az ítélettől a 14., vagy a 15. §-ban megállapított illeték jár.
A bérleti viszonyok megszüntetése iránti eljárásban a bíróság azon végzése után, melylyel a felmondást vagy felhívást közli (Pp. 624. és 627. §), 2 K 50 f illetéket kell leróni.
13. § A házasság semmisségét, megtámadását, felbontását, továbbá az ágytól és asztaltól elválasztást tárgyazó perekben, valamint a házasság létezésének vagy nem létezésének megállapítását és a házasságnak semmisségi ok hiányában érvényességét tárgyazó perekben (Pp. 639-686. §) hozott elsőfokú ítéletek után a 34. § 2. pontjában jelzett összeg alapul vételével a 14. §-ban megállapított illeték jár. Ha azonban a felek vagyonjogi keresetet vagy viszontkeresetet is érvényesítenek, akkor az ítéleti illeték megállapítása tekintetében a 31. § harmadik bekezdése irányadó.
Az ágytól és asztaltól elválasztó ítéletnek felbontó ítéletté átváltoztatása esetében (1894:XXXI. tc. 107. és 115. §-a), a felbontó ítélettől, tekintet nélkül az ágytól és asztaltól elválasztó ítélet után fizetett illetékre, az illetéket külön le kell róni.
Kiskorúság meghosszabbítása, a meghosszabbítás megszüntetése, a gondnokság alá helyezés vagy megszüntetése, az atyai hatalom megszüntetése, a holtnak nyilvánítás, az okiratoknak és az 1912:LIV. tc. 5. §-ában felsorolt egyéb iratoknak megsemmisítése tárgyában hozott ítéletek és végzések után 6 K illeték jár.
14. § Az elsőbírósági ítéletek után, kivéve a 11. §-ban, a 12. § első bekezdésében s a 13. § harmadik bekezdésében felsoroltakat, a per vagy az eljárás tárgyának értékéhez képest:
| 100 K-ig | 2 K | ||
| 100 K-án túl 200 K-ig | 4 K | ||
| 200 K-án túl 400 K-ig | 5 K | ||
| 400 K-án túl 600 K-ig | 10 K | ||
| 600 K-án túl 1,000 K-ig | 12 K | ||
| 1,000 K-án túl 4,500 K-ig | 18 K | ||
| 1,500 K-án túl 2,000 K-ig | 24 K | ||
| 2,000 K-án túl 2,500 K-ig | 30 K | ||
| 2,500 K-án túl 5,000 K-ig | |||
| minden megkezdett 500 K után további 6 K illetéket kell bélyegekben leróni. | |||
15. § Ha a per vagy az eljárás tárgyának értéke 5,000 K-át meghalad, a jogerős végítélet után, kivéve a 11. §-ban, a 12. § első bekezdésében s a 13. § harmadik bekezdésében felsoroltakat, kiszabás alapján, a per vagy az eljárás tárgyának értéke után:
| 5.000 K-án túl 10,000 K-ig | 1.2% | |
| 10,000 K-án túl 50,000 K-ig | 1.3% | |
| 50,000 K-án túl 100,000 K-ig | 1.4% | |
| 100,000 K-án túl 200,000 K-ig | 1.5% | |
| 200,000 K-án túl | 1.6% |
illetéket kell készpénzben fizetni.
16. § A 14. vagy a 15. §-ban megállapított illetéket kell leróni:
1. a kir. közjegyzői okirat alapján végrehajtást rendelő végzés után;
2. váltó, kereskedelmi utalvány, kötelezőjegy és csekk alapján indított meghagyásos eljárásban (Pp. 606-620. §), a fizetés vagy biztosítási meghagyás után;
3. a végrehajtás megszüntetése, korlátozása vagy felfüggesztése iránti perben hozott ítélet után (1912:LIV. tc. 39. § és 1881:LX. tc. 216. §);
Az igényperben hozott ítélet után (1881:LX. tc. 94. §), valamint az ingatlan végrehajtás alá vonásának megszüntetése tárgyában (1881:LX. tc. 168. §) hozott ítélet után, a 14. vagy a 15. §-ban meghatározott illeték felét kell leróni, mely azonban a 11. §-ban megállapított illetéknél kisebb nem lehet.
17. § Fizetési meghagyásos eljárásban (Pp. 588-605. §) a fizetési meghagyás után a 14. vagy 15. §-ban megállapított illetéknek negyedrésze jár.
18. § Ha a bíróság 100 K-nál többet érő ingatlan tulajdonjogát, haszonélvezeti vagy használati jogát oly jogczímen ítélte meg, amely nem törvényes örökösödésen, végrendeleten vagy szerződésen alapul, az érték után 4.3% ítéleti illetéket kell fizetni: külön vagyonátruházási illeték azonban nem jár.
19. § A 11. §-ban fel nem sorolt s a 12-18. §-ok rendelkezései alá nem tartozó bírói határozatok, továbbá az ítélet kiegészítésére irányuló kérelemnek helyt adó ítéletek (Pp. 409. §) illetékmentesek. Illetékmentesek mindazok a határozatok is, amelyeknek illetékmentességét külön jogszabály biztosítja.
20. § A bírói egyességtől, ha azt a felek az első tárgyaláson kötik meg, negyed része, ha pedig az egyesség később jön létre, fele jár annak az illetéknek, amely a per, vagy az eljárás tárgyának megfelelő ítélettől járna.
A fellebbviteli bíróság előtt kötött egyesség után illeték nem jár abban az esetben, ha az elsőbíróság ítélete után az illetéket bélyegben kellett leróni; ellenkező esetben a fellebbviteli bíróság előtt kötött egyesség után ugyanannyi illeték jár, mint amennyit a per vagy az eljárás tárgyának megfelelő ítélet után kellene leróni.
Az első bekezdésben meghatározott illeték jár abban az esetben is, ha az alperes a kereseti követelést egészben vagy részben elismeri, valamint ha a felperes követeléséről egészben vagy részben lemond s az ellenfél az elismerés vagy lemondás értelmében végítéletet vagy részítéletet nem kér (Pp. 390. §).
21. § Egyességi kísérletre való idézés folytán létrejött egyességtől (Pp. 139. §) annak az illetéknek a negyedrésze jár, amely az eljárás tárgyának alapul vétele mellett az ítélettől járna.
22. § A polgári perrendtartással szabályozott eljárásokban a fellebbezés (Pp. 481. §) első példányának első íve után, illetőleg a fellebbezés bejelentése után a fellebbezés tárgyának értékéhez képest, a következő illeték jár:
| 100 K-ig | 2 K | ||
| 100 K-án túl 200 K-ig | 4 K | ||
| 200 K-án túl 400 K-ig | 5 K | ||
| 400 K-án túl 600 K-ig | 10 K | ||
| 600 K-án túl 1,000 K-ig | 12 K | ||
| 1,000 K-án túl 1,500 K-ig | 18 K | ||
| 1,500 K-án túl 2,000 K-ig | 24 K | ||
| 2,000 K-án túl 2,500 K-ig | 45 K | ||
| 2,500 K-án től 5,000 K-ig | 50 K | ||
| 5,000 K-án túl 10,000 K-ig | 55 K |
10,000 K-án túl 200,000 K-ig minden megkezdett 10,000 K után további 5 K, 200,000 K-án túl 160 K.
A felülvizsgálati kérelem (Pp. 520. §) első példányának első íve után, illetőleg a felülvizsgálati kérelem bejelentése után, a felülvizsgálati kérelem tárgyának értékéhez képest 20%-kal magasabb illeték jár, mint amennyi hasonló érték alapján a fellebbezés első példányának első íve után járna.
A fellebbezési határidő alatt bejelentett csatlakozási kérelmet (Pp. 493. §-ának utolsó bekezdése) önálló fellebbezésnek, a felülvizsgálati kérelemhez való csatlakozást tartalmazó válasziratot (Pp. 531. §) pedig önálló felülvizsgálati kérelemnek kell tekinteni az illeték szempontjából is.
23. § I. A polgári bíróságok előtti eljárásokban az elsőbírósági végzések elleni felfolyamodások, továbbá az illetékmentes, valamint a 11. §-ban felsorolt illeték elleni fellebbezések első példányának első íve után, illetőleg a felfolyamodás vagy fellebbezés bejelentése után a per vagy az eljárás tárgyának értékéhez képest az illeték;
1. a polgári perrendtartással szabályozott eljárásokban:
| 100 K-ig | 2 K - f, | ||
| 100 K-án túl 200 K-ig | 3 K - f, | ||
| 200 K-án től 400 K-ig | 3 K 50 f, | ||
| 400 K-án túl 600 K-ig | 4 K - f, | ||
| 600 K-án túl 1,000 K-ig | 4 K 50 f, | ||
| 1,000 K-án túl 1,500 K-ig | 5 K - f, | ||
| 1,500 K-án túl 2,000 K-ig | 5 K 50 f, | ||
| 2,000 K-án túl 2,500 K-ig | 6 K - f, | ||
| 2,500 K-án túl 5,000 K-ig | 6 K 50 f, | ||
| 5,000 K-án 10,000 K-ig | 7 K - f |
10,000 K-tól 200,000 K-ig minden megkezdett 10,000 K után további 1 K, 200,000 K-án túl 28 K.
2. egyéb bírói eljárásokban, ideértve a végrehajtási eljárást is,
| 100 K-ig | 2 K - f, | ||
| 100 K-án túl 1,000 K-ig | 2 K 50 f, | ||
| 1,000 K-án túl 5,000 K-ig | 3 K 50 f, | ||
| 5,000 K-án túl | 5 K - f |
II. A felsőbíróság határozata elleni felfolyamodás, valamint a jelen § első bekezdésében említett fellebbezések folytán hozott ítéletek ellen használt felülvizsgálati kérelem első példányának első íve után, illetőleg a felfolyamodás vagy felülvizsgálati kérelem bejelentése után, a per vagy az eljárás tárgyának értékéhez képest a következő illeték jár:
1. a polgári perrendtartással szabályozott bírói eljárásokban: az I. 1. pont alatt megállapított illeték kétszerese;
2. egyéb bírói eljárásokban, ideértve a végrehajtási eljárást is, az I. 2. pont alatt megállapított illeték kétszerese.
Az a körülmény, hogy a felfolyamodást esetleg az a bíróság intézi el, amely a megtámadott végzést hozta (Pp. 555. §), a felfolyamodás illetékének itt megszabott mértékére befolyással nincsen és a visszatérítésre jogot nem ad.
24. § A fellebbviteli beadványok első példányának második és többi íve, valamint a második és harmadik példány minden íve a per vagy az eljárás tárgyának értékéhez képest mind a polgári perrendtartással szabályozott eljárásokban, mind egyéb bírói eljárásokban:
| 100 K-ig | - K 50 f, | ||
| 100 K-án túl | 1 K f, |
illeték alá esik.
25. § Ha a polgári bíróságok előtti eljárásokban a beadványokat, felzeteket és mellékleteket nem a meghatározott számú példányban nyujtják be, azok után a másolatok után, amelyeket a bírósági iroda a beadványokról, a felzetekről és a mellékletekről hivatalból készít, a beadványok másodpéldányaira és többi példányaira, valamint mellékleteikre s a felzetekre megállapított illeték jár.
Ezenfelül a másolatok elkészítéséért ívenkint 2 K illeték jár s ugyancsak 2 K illeték jár a szóbeli előterjesztéseket tartalmazó jegyzőkönyveknek, valamint a tárgyalási jegyzőkönyvekhez és iratokhoz melléklendő iratoknak és mellékleteiknek azokért a másolataiért is, amelyeket a bírósági iroda idézés, közlés vagy értesítés czéljára készít. Nem jár azonban ez az illeték az ügyvédi képviselet nélkül perelő felek szóbeli előterjesztéseiről s azok mellékleteiről hivatalból kiállított másolatokért, továbbá a 9. §-ban jelzett határozatpéldányok és hirdetménypéldányok hivatalból elkészítéseért.
26. § A bírói határozatok egy-egy kiadmánya minden peres fél részére illetékmentesen adható ki. Ha több kiadmányt vagy pedig kivonatot kérnek, a további kiadmányok és a kivonatok után, amennyiben a per vagy az eljárás tárgyának értéke 100 K-át meg nem halad, ívenkint 1 K, amennyiben az érték 100 K-át meghalad, ívenkint 2 K illeték jár.
27. § A bíróság által a fél költségére beszerzett fordítások, továbbá a polgári perrendtartás rendelkezései értelmében hivatalból beszerzett hiteles másolatok és kivonatok (Pp. 328. §), a bíróság rendeletére mellékelt hiteles másolatok és kivonatok (Pp. 331. §), valamint a hivatalból beszerzett szakértői vélemények (Pp. 367. §) után a szabályszerű illetéket kell leróni.
28. § A polgári perrendtartással szabályozott eljárásokban, az eredetiben csatolt okiratokról a bírósági iroda által kiállított elismervények (Pp. 133. §) illetékmentesek.
Ügyvédeknek valamely okirat felmutatásáról kiállított elismervényeit (Pp. 202. §) ívenkint 1 K-ás bélyeggel kell ellátni.
29. § A meghatalmazás polgári ügyben, bűnügyben, közigazgatási vagy bármely más ügyben vagy czélra, ha benne a díj összege fel van tüntetve, a díj összege szerint II. fok., ha pedig a díj összege nincsen feltüntetve, ívenkint 1 K 50 f illeték alá esik; az illeték azonban díj kikötése esetében sem lehet 1 K 50 fillérnél kevesebb.
Ugyanez áll a polgári eljárásban adott kézbesítési megbízás illetékére is.
30. § A polgári perrendtartás 102. §-ában említett általános meghatalmazásnak a bíróságnál való bejelentésekor, az általános meghatalmazásnak jegyzékbe vezetéséért 5 K illeték jár.
A bíróságnál bejelentett általános meghatalmazást, ha abban a díj összege feltüntetve nincsen, illetékmentesen lehet kiállítani; ha azonban az ilyen általános meghatalmazásban a díj összege fel van tüntetve, az ennek megfelelő II. fokozatú illetéket kell leróni. Az, aki általános meghatalmazás alapján jár el, minden egyes ügyben 1 K 50 f meghatalmazási illetéket köteles leróni.
Azok a kivonatok, melyeket a bíróságok az általános meghatalmazásokról vezetett jegyzékből adnak ki (Pp. 102. § harmadik bekezdése), ívenkint 1 K 50 f illeték alá esnek.
31. § A polgári perrendtartással szabályozott eljárásokban, az illetékek megállapításánál a keresetlevél beadása napján fennállott értéket kell alapul venni.
A főkövetelés mellett járulékként követelt kamat, gyümölcs vagy költség az érték megállapításánál figyelmen kívül marad.
Ha nem vagyonjogi igényből a fél megbecsülhető igényt származtat, vagy a nem vagyonjogi igénnyel megbecsülhető igényt kapcsol össze, az illetékek mértékének meghatározásánál csak az egyik, mégpedig a nagyobb illeték alá eső igényt kell tekintetbe venni.
Ha a per vagy az eljárás tárgya csupán a gyümölcs, a haszon, a kamat, a kár vagy a költség, az illetékek lerovása szempontjából ezek értéke irányadó.
A főkövetelés érintése nélkül csupán a perköltségekre irányuló eljárásban az illetékeket a perköltségek összegének megfelelő mértékben kell leróni.
Az illeték mértéke tekintetében irányadó igényperben, valamint az ingatlan végrehajtás alá vonásának megszüntetése iránti perben a követelés összege, ha pedig az igényelt ingók vagy az ingatlan értéke kisebb, ez a kisebb érték; végrehajtás megszüntetése vagy felfüggesztése iránti perben az az összeg, amelyre a végrehajtást elrendelték; végrehajtás korlátozása iránti perben az az összeg, amellyel a végrehajtási összeget leszállítani kérik; sorrendi ügyben pedig a felosztás alá kerülő egész tömeg értéke.
32. § Nem pénzkövetelés, de megbecsülhető érték iránt indított perekben a per vagy az eljárás tárgyának értékét köteles a felperes lehetőleg már a keresetlevélben, legkésőbb azonban a perfelvételi határnapon bejelenteni.
A viszontkereset tárgyára nézve az értéket, a viszontkereset előterjesztésével egyidejüleg, a viszontkeresettel élő alperes köteles bejelenteni.
Amennyiben a felek által bejelentett értékkel szemben a bíróság más értéket állapít meg (Pp. 5. § első bekezdése), az illetékek szempontjából az az érték irányadó, amelyet a bíróság megállapított.
Ilyen bejelentés és megállapítás hiányában a pertárgy értékének meghatározására nézve, illeték szempontjából is a polgári perrendtartás 5. és 6. §-ában, valamint a 7. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezések irányadók; olyan esetekben pedig, amelyekben a jelen törvény vagy a polgári perrendtartás most idézett §-ai az értékelésre nézve rendelkezést nem tartalmaznak, a készpénzben fizetendő ítéleti vagy egyességi illeték megállapításánál a bélyeg- és illetéktörvényeknek és szabályoknak az érték megállapítására vonatkozó általános határozmányait kell alkalmazni.
33. § A polgári bíróságok által kirótt pénzbüntetésekről, pénzbírságokról, költség-megtérítésekről, a tanudíjakról, szakértők díjáról és más hasonló díjakról szóló végzések elleni felfolyamodásoknál értékül a pénzbüntetés, a pénzbírság, a költség vagy a megállapított díj összegét kell tekinteni.
34. § A polgári bíróságok előtti eljárásokban az illetéket lerovása szempotjából, a vagyonjogi igényt nem képező, s a meg nem becsülhető tárgyat:
1. a járásbírósági eljárásban 1.000 korona,
2. a törvényszéki eljárásban 2,500 korona értékűnek kell tekinteni. (Az ítéleti illetéklerovási módját lásd a 44. §-ban.)
35. § A polgári perrendtartással szabályozott eljárásokban a kereset értékének megváltoztatása esetében az értéknek mind felemelése, mind leszállítása a változtatás kijelentését tartalmazó irat (beadvány vagy jegyzőkönyv) illetékének és az ezután keletkező iratok és határozatok illetékének mértéke tekintetében irányadó. Ugyanez áll a fellebbezési kérelem megváltoztatásának esetére is.
36. § Több pernek közös tárgyalás és eldöntés végett egyesítése esetében (Pp. 233. §) az illetékek mértéke tekintetéből az értékek együttes összege irányadó, az ítéleti illetéket azonban minden egyes per tárgyának értékétől külön le kell róni, tekintet nélkül arra, hogy az egy eljárásba egyesített pereket egy végítélettel vagy pedig több elkülönített végítélettel döntik-e el. (Pp. 387. §)
Részítéletnél (Pp. 388. és 389. §) az ítéleti illeték szempontjából mindig a részítélet tárgyának értéke irányadó. A részítélet és végítélet illetéke egyperben együttvéve nem lehet nagyobb, mintha az ügyet egy végítélettel döntötték volna el.
Ha az alperes beszámítási kifogása felett külön tárgyalás folyik (Pp. 389. §-ának első bekezdése), az illetéket a beszámítási kifogás felett hozott ítélettől külön le kell róni.
37. § Ha az ítélet a kereseti és viszontkereseti követelés érdemében dönt, az ítéleti illetékeet mindkét követelés után külön le kell róni.
Ha a bíróság a viszontkereset érdemében nem határoz, a viszontkereseti követelés az ítéleti illeték megállapításánál nem jön figyelembe.
Egyéb illetékek mértéke tekintetében azonban a kereseti és viszontkereseti követelés összegei közül a nagyobbik irányadó.
38. § Ha a bíróság egy határozattal az ügy érdemében és valamely olyan kérdésben is dönt, amely kérdés felett hozott határozat a 11. §-ban megállapított illeték alá esik, mind a két határozat után járó illetéket külön-külön le kell róni.
39. § Ha a bírói egyességbe a vitás kérdés elintézésén felül olyan új jogügyletet foglalnak bele, amely vita tárgya nem volt, az egyességi illetéken felül a jogügylet természetének megfelelő illetéket külön le kell róni.
A teljesítési határidőnek, a teljesítés helyének, vagy a kamatlábnak megváltoztatására vonatkozó megállapodást ilyen külön illeték alá eső jogügyletnek tekinteni nem lehet.
40. § A polgári bíróságok előtti eljárásokban a beadványokra (ideértve a fellebbviteli beadványokat és az ügyvédek részéről egymásnak kézbesített iratokat is), a felzetekre és a mellékletekre megállapított illetéket benyujtásuk előtt oly módon kell leróni, hogy a beadványnak a bírósági iratokhoz kerülő példányára annyi értékű bélyeget kell ragasztani, amennyi illeték a jelen törvény értelmében valamennyi példány, felzet és melléklet után jár. Ha a bélyegek itt el nem férnek, a beadványhoz tiszta (illetékmentes) ívpapirost kell fűzni s a bélyegeket erre kell ragasztani. A beadvány ügyszámát erre az ívre is rá kell vezetni. A bélyeget szabályszerűen felül kell bélyegezni.
A bírósági iroda, illetőleg a bírósági hivatalnok, aki a beadványt átveszi, köteles a beadvány példányainak, íveinek, felzeteinek és mellékleteinek számát a bíróságnál maradó példányon pontosan feljegyezni, a feljegyzést névaláírásával hitelesíteni és a bélyegek felülbélyegzését teljesíteni.
41. § A polgári bíróságok előtti eljárásokban a jegyzőkönyvek és szóbeli előterjesztések után járó bélyeget a jegyzőkönyvön, berekesztésekor, s ha a szóbeli előterjesztésről jegyzőkönyvet nem vesznek fel, ott, ahol a jegyzőkönyvet pótló feljegyzés van, a feljegyzés alkalmával kell leróni. Ugyancsak a jegyzőkönyvre, a berekesztéskor kell felragasztani a 7. §-ban említett iratok, jegyzőkönyvi és iratmásolatok, a 8. §-ban említett mellékletek, a mellékmásolatok, továbbá a felzetek után járó illetéknek megfelelő bélyeget is. Ha a bélyegek a jegyzőkönyvön el nem férnének, azokat épen úgy mint a beadványoknál, a jegyzőkönyvhöz fűződő tiszta (illetékmentes) ív papirosra kell ragasztani.
Az a bíró vagy bírósági hivatalnok, aki a jegyzőkönyvet készíti, a bélyegek alatt az elkészítendő jegyzőkönyvi másolatok, mellékletek, mellékletmásolatok és felzetek számát feljegyezni, a feljegyzést névaláírásával hitelesíteni s a bélyegeket felülbélyegeztetni, vagy felülbélyegezni köteles.
Ha a jegyzőkönyv készítésénél az, aki a jegyzőkönyvi illeték lerovására köteles, nincsen jelen, a bírósági iroda a lerovásra kötelezettet írásban felhívja, hogy az illetéket öt nap alatt, leletezés terhe mellett rója le. A felhívást lakóhelyre czímezve, ajánlva kell postára adni s a postára adás napját követő harmadik napon kézbesítettnek kell tekinteni.
Ha a felhívott a bélyegeket beszolgáltatja, a jegyzőkönyvre szabályszerűen fel kell ragasztani s felül kell bélyegezni; mulasztás esetében a bírósági iroda hivatalos leletet köteles felvenni.
Ezt az eljárást kell követni a külön írásban benyujtott szakértői vélemények illetékének lerovásánál is, ha a benyújtáskor az, aki az illeték lerovására köteles nincsen jelen.
A csődtörvény (1881:XVII. tc.) 135. és 143. §-ai értelmében a felszámolási tárgyalásról szóló jegyzőkönyv illetékét a követelés bejelentését tartalmazó beadványon köteles a fél, a beadványi illetéken felül leróni.
42. § A határozati illeték lerovására szolgáló bélyeget, a határozat hozatalakor a jegyzőkönyvre vagy oda kell ragasztani, ahol a határozat hozatalát a bíróság feljegyezte s a bélyegek alatt fel kell tüntetni, hogy azokat ki szolgáltatta be. A jegyzőkönyvvezető, vagy a tanács jegyzője a bélyegek felülbélyegzése iránt intézkedni köteles.
Ha az, aki a határozati illetéket leróni köteles, a határozat hozatalakor nincs jelen, ugyanúgy kell az illeték követelése tekintetében eljárni, mint a 41. §-ban a felek távollétében készült jegyzőkönyvek illetékének bekövetelése esetében.
A 11. § 8. pontja alatt jelzett határozat után járó illetéket a bíróság köteles előnyös tételként sorozni s a kincstár javára kiutalványozni.
A bírói egyességek után bélyegekben lerovandó illetéket az egyesség megkötésekor az azt tartalmazó jegyzőkönyvre kell ragasztani s a bélyegeket szabályszerűen felül kell bélyegezni.
43. § A közjegyzői okirat alapján végrehajtást rendelő végzések után, továbbá a fizetési meghagyásos eljárásban kiadott fizetési meghagyások után és a váltó, kereskedelmi utalvány, kötelezőjegy és csekk alapján folytatott meghagyásos eljárásban kibocsátott fizetési és biztosítási meghagyások után járó illeték lerovására szolgáló bélyeget a kérvényre vagy a kereset első példányára kell ragasztani.
A kérelem szóbeli előterjesztése esetében a határozati illeték lerovására szolgáló bélyeget is a jegyzőkönyvre, a jegyzőkönyv berekesztésekor, ha pedig jegyzőkönyvet nem vesznek fel, a kérelem előterjesztésekor oda kell ragasztani, ahol a jegyzőkönyvet pótló feljegyzés van.
44. § Ha a polgári perrendtartással szabályozott eljárásokban a per vagy az eljárás tárgyának értéke 5,000 K-t meghalad, valamint ha a megbecsülhető tárgy értékét sem a fél be nem jelentette, sem azt az eljárás folyamán a bíróság meg nem állapította, továbbá, ha a per tárgya nem vagyonjogi igény vagy meg nem becsülhető, végül a 18. §-ban jelzett esetben a határozati illetéket kiszabás útján, készpénzben kell lefizetni.
Az illeték kiszabása czéljából a határozat jogerőre emelkedése alkalmával ennek egy példányát, amennyiben pedig az ügyben felsőbíróság is határozott, a felsőbírósági határozat egy példányát is, valamint a netán rendelkezésre álló értékadatokat és a felek lakóhelyét köteles a bírósági iroda az illeték megszabásával megbizott hivatallal közölni.
Ha az eljárás tárgyának értéke 5,000 K-t meghalad, a jogerőre emelkedés bevárása nélkül kell közölni az illeték kiszabása végett a következő bírói határozatokat:
1. a fizetési meghagyásos eljárásban kiadott fizetési meghagyást;
2. a váltó, kereskedelmi utalvány, kötelezőjegy és csekk alapján kibocsátott fizetési és biztosítási meghagyást;
3. a közjegyzői okirat alapján végrehajtást rendelő végzést akkor is, ha a végrehajtást összegszerűleg meg nem állapított vagy meg nem állapítható követelés megvételére rendelték el.
Az 1-3. pontok alatt felsorolt határozatok után az illetéket tekintet nélkül a további bírói eljárásra, azonnal ki kell szabni és be kell szedni.
45. § A polgári perrendtartással szabályozott eljárásokban a bírói egyesség, valamint az elismerés és lemondás után a 20. § értelmében járó illetéket éppen úgy, mint az ítéleti illetéket 60 koronáig bélyegekben kell az egyességről, illetve az elismerésről, vagy lemondásról készült jegyzőkönyvön leróni.
Ha az egyesség után járó illeték 60 koronát meghalad s általában mindazokban az esetekben, amikor az ítéleti illeték készpénzben jár, a bírói egyességtől járó illetéket kiszabás alapján szintén készpénzben kell fizetni.
Kiszabás alapján, készpénzben kell megfizetni a csődtörvény (1881:XVII. tc.) 220. §-ában jelzett egyesség után járó illetéket is.
46. § A készpénzben járó egyességi illeték kiszabása végett, köteles a bíróság az egyességnek, a lemondást vagy elismerést tartalmazó iratnak hiteles másolatát, illetőleg a tárgyalási jegyzőkönyvnek ezekre vonatkozó hiteles kivonatát, az illeték kiszabásával megbízott hivatallal közölni és rájegyezni, hogy az egyesség az első vagy a fellebbviteli bíróság előtt jött-e létre.
47. § A bírói egyességet, tekintet nélkül az utána járó illeték összegére, közölni kell az illeték kiszabásával megbízott hivatallal a 39. §-ban említett esetben, továbbá akkor, ha ingatlan vagyon tulajdonjogának, haszonélvezetének vagy használatának átruházására vonatkozó megállapodást tartalmaz vagy általában olyan jogügyletet foglal magában, amely után százalékos illeték jár.
48. § A 25. §-ban meghatározott illetéknek öt nap alatt lerovására a feleket írásban fel kell hívni; a felhívásra nézve a 41. § harmadik bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
Ha a felek a felhívás folytán a bélyegeket beszolgáltatják, azokat a jegyzőkönyvre kell felragasztani és felülbélyegezni. Ha pedig a felek a felhívásnak eleget nem tesznek, a másolatok elkészítéséről a bírósági iroda az ívek számának közlésével, az illeték beszedésére nézve illetékes kir. adóhivatalt (Budapesten a központi díj- és illetékkiszabási hivatalt), szabályszerű hivatalos lelet alakjában értesíteni köteles.
E lelet alapján, mely a le nem rótt illetéket is tüntesse fel, a 25. § első és második bekezdésében meghatározott illetéket s a szabályszerű felemelt illetéket ki kell szabni és be kell szedni.
49. § A polgári bíróságok előtti eljárásokban szóval adott meghatalmazások bélyegét a meghatalmazás bejelentésekor, a meghatalmazási nyilatkozatot vagy bejelentést tartalmazó jegyzőkönyvre kell felragasztani; azt, hogy a bélyeget meghatalmazási illeték fejében rótták le, fel kell jegyezni és a bélyeget felül kell bélyegezni.
Bűnügyben, valamint a községi bíróság (békebíró) előtti eljárásban szóval adott meghatalmazás után illetéket nem kell leróni.
A polgári perredtartás 102. §-ában említett általános meghatalmazás alapján eljáró ügyvéd, a 30. § második bekezdésében meghatározott 1 K 50 f illetéknek megfelelő bélyeget minden ügyben, az első megjelenésekor a jegyzőkönyvön, vagy amennyiben előbb beadványt nyujtana be, a beadványon köteles felragasztani s a bélyeg alatt fel kell jegyezni, hogy az meghatalmazási illeték czímén van leróva.
Ugyanígy kell leróni a kézbesítési megbízás után járó illetéket is a megbízás bejelentésekor, ha a szabályszerű bélyeggel ellátott megbízás nincs a hatósághoz beadva.
Az írásban kiállított meghatalmazások és megbízások illetékét, továbbá a 28. § második bekezdése alatt említett elismervények illetékét aláírásuk előtt úgy kell leróni, hogy a bélyeg alsó szines része a szöveg első sorával át legyen írva.
Hiteles másolatok, hivatalos kiadmányok és kivonatok illetékét úgy kell leróni, hogy a felhasznált bélyegek alsó szines részén, a záradék első sorát átírják.
A 30. § első bekezdésében említett bélyeget az általános meghatalmazás bejelentését tartalmazó beadványra vagy jegyzőkönyvre kell felragasztani.
A kereskedők és iparosok feltételesen illetékmentes levelezései után a 86. § értelmében járó illetéket a levélnek a bíróságnál való használata előtt bélyegjegyekben kell arra felragasztani s a bélyegjegyeket a bíróságnál felül kell bélyegezni.
Ha az illeték 50 koronát meghalad, azt készpénzben is le lehet róni.
50. § A polgári bíróságok előtti eljárásokban a beadványok (ideértve a fellebbviteli beadványokat is), jegyzőkönyvek, mellékletek és felzetek illetékét rendszerint az köteles viselni, akinek érdekében a beadványt benyujtották, vagy a jegyzőkönyvet felvették.
Ezt a rendelkezést a szóbeli előterjesztésekre, a jegyzőkönyvi másolatokra és mellékleteire is alkalmazni kell.
A polgári perrendtartással szabályozott eljárásokban azonban a tárgyalásról s a bizonyításfelvételről készült jegyzőkönyvek illetékét a felperes, vagy az köteles leróni, akinek kérelme folytán az eljárás megindult. Ezekhez a jegyzőkönyvekhez csatolt mellékletek illetéke azt terheli, aki a mellékleteket becsatolta.
Csődeljárásban a felszámolási tárgyalásról készült jegyzőkönyvek illetékét minden egyes hitelező, a felosztási terv ellen beadott észrevételek tárgyalásáról készült jegyzőkönyvek illetékét minden egyes, a tervezetet kifogásoló hitelező a saját követelésének összege után, a 4. §-ban meghatározott mértékét szerint külön-külön köteles leróni (41. §).
51. § Azt a határozati illetéket, amelyet bélyegekben kell leróni, teljes összegében rendszerint a felperes viseli.
Pergátló kifogást elvető határozat (Pp. 181. §) után, viszontkereseti követelés, valamint a polgári perrendtartás 389. §-a értelmében a beszámítási kifogás felett hozott határozat után, a határozati illetéket egészben az alperes, igazolásnál az igazolással élő fél, újított perben a perújítással élő fél köteles leróni.
Közjegyzői okirat alapján végrehajtást rendelő végzések után, fizetési meghagyásos eljárásban kiadott fizetési meghagyások után, továbbá váltó, kereskedelmi utalvány, kötelezőjegy és csekk alapján indított meghagyásos eljárásban kibocsátott biztosítási és fizetési meghagyások után bélyegekben járó illetéket egészben a kérelmező, illetőleg a felperes köteles leróni.
A bérlet felmondására (Pp. 621. §), valamint a bérlet átadására vagy átvételére irányuló felhívás (Pp. 627. §) esetében a felmondó vagy felhívó fél köteles leróni a 12. § utolsó bekezdésében meghatározott, s a felmondás vagy felhívás közlése után járó illetéket.
52. § A 21. §-ban említett egyességi kisérlet esetében az egyesség után bélyegekben járó illeték azt terheli, aki az egyességi kisérletre való idézést kérte. Minden más esetben a bélyegekben járó egyességi illetéket a felperes köteles viselni.
53. § A hivatalból elkészített másolatok után a 25. § értelmében járó illetéket az a fél köteles leróni, aki a hiányos benyujtást teljesítette, vagy aki a másolatok készítésére okot szolgáltatott.
A 27. §-ban jelzett hiteles másolatok, kivonatok és szakértői vélemények illetéke azt terheli, akinek érdekében a bíróság ezeket az iratokat beszerezte. Ha a beszerzés mind a két fél érdekében történt, az illetéket a felperes, illetőleg az fizeti, akinek kérelmére a bírói eljárás megindult.
A 28. § második bekezdése alatt említett elismervények, valamint a meghatalmazások és kézbesítési megbízások illetékeért a kiállító és elfogadó egyetemlegesen felelős.
A 30. § első bekezdésében meghatározott illeték azt terheli, aki az általános meghatalmazás jegyzékbe vezetését kérte.
A hivatalos kiadványok, kivonatok és hiteles másolatok illetékét az köteles leróni, akinek részére a kiadmányokat, kivonatokat, másolatokat kiállították.
A 86. § második és harmadik bekezdése alatt jelzett illeték azt a felet terheli, aki a levelet a bírói eljárásban felhasználja.
54. § A polgári perrendtartással szabályozott bírói eljárásokban, ha a felet ügyvéd képviseli, a bélyeggel lerovandó illetéket elsősorban az ügyvéd köteles viselni. Az ügyvéd köteles elsősorban megfizetni a 25. §-ban megállapított illetékeket is, ha a hiányos benyujtás vagy a szóbeli előterjesztés ügyvédi képviselettel történt. A mulasztó ügyvédet terheli a mulasztás miatt kiszabandó felemelt illeték is.
A szegény fél részére ügyének díjtalan vitelére kirendelt ügyvédet e kötelezettség nem terheli.
Az első bekezdésben foglalt rendelkezés a mellékletként becsatolt és a felmutatott eredeti iratok után járó illetékekre nem alkalmazható.
55. § A kiszabás alapján készpénzben járó határozati illetéket a felek olyan arányban kötelesek fizetni, amilyen arányban a határozat rendelkezése értelmében a költségeket viselik. Ha a határozat a költségekről nem tesz említést, vagy ha a költségek kölcsönösen meg vannak szüntetve, a határozati illetéket a felek fele-felerészben kötelesek fizetni.
Olyan esetben, amidőn az egész határozati illetéknek vagy az illeték egy részének fizetésére kötelezett féltől az őt terhelő határozati illetéket beszedni nem lehetett, ennek az illetéknek a fizetésére másodsorban az a fél köteles, akinek a határozat valamely értéket ítélt meg, habár ezt a felet a költségek viselésére a bíróság nem is kötelezte, vagy annak csak egy részében marasztalta el. Az illetékfizetési kötelezettség alól ez a fél csak akkor menthető fel, ha igazolja azt, hogy a neki megítélt értéket nem kapta meg, vagy abból annyihoz sem jutott, amennyi a megállapított költségek levonása után az illetéket fedezné.
Ezeket a rendelkezéseket a bírói egyességek után készpénzben fizetendő illetékek tekintetében megfelelően alkalmazni kell.
Csődeljárásban a csődtörvény (1881. évi XVII. tc.) 220. §-a értelmében bírói egyesség alakjában közölt egyesség után járó illetéket a közadós köteles megfizetni.
A 18. §-ban meghatározott illetéket az köteles viselni, akinek az ítélettel a tulajdoni, haszonélvezeti vagy használati jogot megítélték.
56. § Ha a bélyegben vagy készpénzben lerovandó illetékek fizetésére vonatkozó kötelezettség többeket terhel, a felelősség egyetemleges.
57. § A polgári bíróságok előtti eljárásokban a beadványokra megállapított illetéket akkor is le kell róni, ha azokat a bíróság felhívása, utasítása vagy meghagyása következtében nyujtják be.
A polgári perrendtartás rendelkezése értelmében, a bíróság által, hiánypótlás végett visszaadott beadványok újbóli benyujtása esetében a beadványi illetéket újabban leróni nem kell. Ha azonban a pótlás folytán a beadvány terjedelme nagyobb lett, vagy ha nem a visszaadott példányt nyújtják be, vagy azt külön kérvénnyel nyujtják be, a szabályszerű illetéket le kell róni.
A bírósági végrehajtókhoz és a királyi közjegyzőkhöz, mint bírói megbizottakhoz intézett levélalakú megkeresések után beadványi illeték nem jár.
58. § Ha a polgári perrendtartással szabályozott eljárásokban az elsőbíróság csak az utódlás kérdésében határozott, vagy a követelésnek csupán alapja felől döntött, avagy ha csak a perújítás kérdését intézte el, a fellebbezési bíróság pedig az elsőbíróság által el nem döntött kérdésekben is határoz (Pp. 391. és 506. §) a jelen törvény 14. §-ában megállapított illetéket a fellebbezési bíróság határozata után kell leróni. Ha a lerovásra kötelezettek jelen vannak, a bélyeget az ítélet hozatalakor a tárgyalási jegyzőkönyvre kell ragasztani, ha pedig a lerovásra kötelezettek nincsenek jelen, a fellebbezési bíróság ítéletének kézbesitésétől számított öt nap alatt kötelesek a bélyeget az elsőbírósághoz beszolgáltatni, ahol azt a bírósági iroda a fellebbezési bíróság ítéletének az iratoknál maradó példányára felragasztja és felülbélyegzi.
A bélyegek beszolgáltatásának elmulasztása esetében a bírósági iroda hivatalos leletet köteles felvenni.
59. § Ha a fellebbviteli bíróság az alsóbíróság határozatát feloldja, az újabb határozat vagy a létrejött bírói egyesség után járó illetékbe azt az illetéket, mely a feloldott határozat után le volt róva, be kell számítani, egyesség esetében az ítéleti illeték czímén lerótt illeték fele része a lerovó félnek visszatérítendő.
Ha a fizetési meghagyásos eljárásban kibocsátott fizetési meghagyás a polgári perrendtartás 597. §-a alapján hatályát veszti, az ettől lerótt illeték visszatérítése, vagy annak a polgári perrendtartás 600. §-a értelmében megindított perben keletkező ítélet vagy egyesség után járó illetékbe való beszámítása nem igényelhető.
60. § Ha a 44. § harmadik bekezdésének 1-3. pontjai alatt felsorolt határozatok ellen a marasztalt felek kifogással, ellentmondással vagy keresettel [1912:LIV. tc. 39. § c)] élnek, az eljárás során hozott bírói határozat vagy létrejött bírói egyesség után járó illetékbe be kell számítani azt az illetéket, melyet a felek a jelzett határozatok után bélyegekben leróttak.
Ha pedig a határozatok után az illetéket készpénzben kellett fizetni, a kifogás, ellentmondás vagy kereset folytán megindult eljárás során hozott jogerős bírói határozatot vagy létrejött bírói egyességet köteles a bíróság az illeték kiszabása végett a kiszabásra illetékes hivatallal közölni.
Ilyen esetben a határozat vagy egyesség után járó illetékbe azt az illetéket, melyet a 44. § harmadik bekezdésének 1-3. pontjai alatt említett határozatok után kiszabtak vagy kifizettek, be kell számítani, ha az illetéket a bírói határozat vagy bírói egyesség után is ugyanaz a fél köteles viselni, akit az előbbi illeték terhelt; ellenkező esetben a korábban kiszabott vagy befizetett illetéket ahhoz képest, hogy a fizető fél az újabban kiszabott illetéknek egészben vagy részben fizetésére kötelezve van-e vagy sem, egészben vagy részben törölni vagy a fél részére visszatéríteni kell; a másik fél terhére azonban a megfelelő illetéket ki kell szabni.
Abban az esetben, ha a kifogás, ellentmondás vagy kereset folytán megindult eljárás oly módon szűnik meg, hogy ezen eljárás során újabb bírói határozatot nem hoznak, sem bírói egyességet nem kötnek, nincsen helye a határozati illeték visszatérítésének vagy törlésének.
61. § Határozati illetékek visszatérítésének akkor van helye, ha a bíróság azt a határozatot, amely után az illetéket lerótták, nem hozza meg.
62. § Ha ugyanazon követelés iránt többek részéről vagy többek ellen egy keresettel indított per, a pertársak egyikével vagy egynémelyikével szemben bírói egyességgel, másokkal szemben ítélettel nyer befejezést, az így keletkezett egyességek és ítéletek után együttvéve több illeték nem követelhető, mint amennyit fizetni kellett volna abban az esetben, ha a bíróság az ügyet egy ítélettel intézi el.
Ilyen esetben mindig a korábban keletkezett ítélet vagy egyesség esik a jelen törvényben meghatározott illeték alá, míg a később keletkező ítélet vagy egyesség után csak az előző bekezdés alatti rendelkezéshez képest esetleg járó többletet kell leróni. Az egész illetékért a perben szereplő valamennyi illetékköteles fél egyetemlegesen felelős.
Ezeket a rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha egy keresettel, ugyanazon követelés miatt, többek részéről vagy többek ellen indított perben a kötelezettek ellen, külön-külön ítéleteket hoznak.
63. § A fellebbvitel visszavonása vagy visszautasítása nem ad igényt az illeték visszakövetelésére, vagy a lerovási kötelezettség alól felmentésre. Ha azonban a fellebbvitel elkésett, vagy ha fellebbvitelnek nincs helye, s a fellebbvitelt emiatt visszavonják, vagy a bíróság visszautasítja, a fellebbviteli beadvány első példányának első íve után az 1. § 1. a) pontja alatt meghatározott illeték jár; a lerótt többletet vissza kell téríteni, illetőleg ha a lerovás nem történt meg, a kötelezettséget ezen illetékre nézve meg kell állapítani.
A hiánypótlás végett visszaadott fellebbviteli beadványokra nézve az 57. § második bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
64. § A fellebbezési kérelem tárgyának felemelése esetében a fellebbezés illetékét (22-24. §) pótolni kell.
A megfelelő bélyeget a felemelésre vonatkozó nyilatkozat előterjesztésekor a bíróságnál maradó arra az iratra kell ragasztani, amelyben a kérelem felemelésére vonatkozó nyilatkozat előfordul, a bélyeget szabályszerűen felül kell bélyegezni.
65. § A fellebbviteli beadvány helytelen elnevezése esetében az illeték a szerint jár, amint a bíróság a fellebbviteli beadványt tartalmához képest minősíti.
Ha a bíróság minősítéséhez képest a fellebbviteli beadvány illetékét pótolni kell, a bíróság irodája az illeték lerovására kötelezettet a megfelelő bélyeg beadására írásban felhívja, s a felhívott a bélyeget öt nap alatt a bírósághoz beszolgáltatni köteles. A bírósági iroda a bélyeget a beadványra szabályszerűen felragasztja és felülbélyegzi. Ha a felhívott a bélyeget a felhívásban kitűzött határidő alatt be nem szolgáltatja, ellene a bírósági iroda hivatalos leletet köteles felvenni s a mulasztó terhére az egyszeres és felemelt illetéket ki kell szabni.
A felhívás kézbesítésére a 41. § vonatkozó rendelkezése irányadó.
Ha a bíróság minősítése szerint a fellebbviteli beadványra kevesebb illeték jár, mit amennyit arra felhasználtak, a fölösen lerótt illetéket a pénzügyigazgatóság az érdekelt kérelmére köteles visszautalni.
66. § Ha a fellebbviteli bíróság az alsóbíróság határozatát feloldja és az újabb eljárásban új fellebbvitelt érvényesítenek, az, aki a fellebbvitel első példányának első ívére járó illetéket egyszer már lerótta, azt újabban leróni nem tartozik. Ebben az esetben az újabb fellebbvitel első példányának első és többi íve s a többi példány minden íve a jelen törvény 24. §-ában megállapított illeték alá esik.
67. § Ha a polgári bíróságok előtti eljárásokban a per vagy az eljárás tárgyának értéke megbecsülhető, de azt sem a fél be nem jelentette, sem a bíróság meg nem állapította, a felmerülő illetékeket a jelen törvény 34. §-ában megállapított értékeknek megfelelő mérték szerint kell leróni, s a lerótt illetékből az érték utólagos igazolása esetében a félnek tartozatlan lerovás czímén semmit sem lehet beszámítani, sem visszatéríteni. Nincs helye a beszámításnak vagy visszatérítésnek akkor sem, ha a bíróság az értéket kisebb összegben állapítja meg, mint azt a fél bevallotta.
Ha az eljárás során a megbecsülhető tárgy értékét sem a fél be nem jelentette, sem a bíróság meg nem állapította, az ítéleti vagy egyességi illeték megszabásához szükséges adatokat illetékmentes értékbizonyítvány beszolgáltatásával, az illeték fizetésére kötelezett fél köteles igazolni. Ha a fél, az illeték megszabásával megbízott hivatal által e czélból hozzá intézett felhívásnak a kitűzött záros határidő alatt eleget nem tenne, a hivatal őt 2 K-tól 50 K-ig terjedő pénzbírsággal büntetheti, az értékadatokat pedig hivatalból szerzi be.
Ha az ítéleti vagy egyességi illeték kiszabása alkalmával megállapított érték, a 34. §-ban meghatározott értéket, amelynek alapulvétele mellett a fél az eljárás során az illetéket lerótta, 1/5 résszel meghaladja, pótlólag meg kell fizetni azt a különbözetet, mely a lerótt s az utólag megállapított magasabb értékalapon járó illetékek között van. Ezt a különbözetet kiszabás alapján, készpénzben kell fizetni.
68. § A községi bíróság (békebíró) előtti eljárásban (Pp. 755-766. §) a per tárgyának értékére tekintet nélkül a következő illeték jár:
1. az írásban vagy szóval előterjesztett panasz után, benyujtása vagy előterjesztése alkalmával ívenkint 30 fillér;
2. a tárgyalási jegyzőkönyv után a berekesztésekor ívenkint 30 fillér;
3. az ítélet után a tárgyalás berekesztésekor 30 fillér;
4. az egyesség után, amennyiben külön illeték alá tartozó új jogügyletet nem tartalmaz, a tárgyalás berekesztésekor 30 fillér;
5. a peres ügynek a járásbíróság elé vitelére irányuló bejelentés után a bejelentés alkalmával 30 fillér.
Az 1-4. pontok alatt említett illetéket a panaszos, az 5. pont alatti illetéket a bejelentő fél köteles leróni.
A panaszhoz vagy a tárgyalás folyamán csatolt mellékletek mellékleti illeték alá nem tartoznak.
A végrehajtási eljárás során (Pp. 762. §) írásban vagy szóval előterjesztett kérelmek után előterjesztésükkor, a kérelmet előterjesztő, a végrehajtás során készült jegyzőkönyvek után berekesztésükkor a végrehajtó ívenkint 30 fillér illetéket köteles fizetni.
A végrehajtási eljárásban emelt panasz felett, valamint a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránt előterjesztett kérelem felett hozott határozatok illetékmentesek.
A polgári perrendtartás 758. §-a értelmében, a községi bíróság hatáskörébe tartozó azokban az ügyekben, amelyeket a fél a járásbíróság előtt indított meg, vagy a járásbíróság elé vitt (Pp. 758. § ut. bek. 761., 763. és 764. §), továbbá azokban az ügyekben, amelyekben a fél a községi bíróság ítéletét vagy az ott kötött egyességet keresettel támadta meg (Pp. 765. §), a polgári perrendtartással szabályozott eljárásra megállapított minden illetéket teljes mértékben le kell róni.
A 29. § első bekezdésében foglalt rendelkezéseket a községi bíróság előtti eljárásra tartozó ügyekben is alkalmazni kell.
69. § A községi bíróság (békebíró) előtti eljárásban a beadványokra járó illetéknek megfelelő bélyeget az előbbi § rendelkezése értelmében az illetéklerovásra kötelezett fél köteles a beadványra ragasztani, a jegyzőkönyvek, ítéletek, egyességek s a szóbeli előterjesztések után járó illetékeknek megfelelő bélyegeket pedig felragasztani, vagy a bírónak átadni, aki azt a jegyzőkönyvre felragasztani s szabályszerűen felülbélyegezni köteles.
Ha a felek az illeték lerovása iránti kötelességüknek eleget nem tesznek, a bíró köteles ellenük hivatalos leletet felvenni s a kiszabásra illetékes hivatalhoz küldeni.
A községi bírósági eljárásban a 82., 83. és 84. §-ban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
70. § A választott bírósági külön szerződést (Pp. 767. §), valamint a választott bírósági eljárásban a választás módjára s a bírák személyére létrejött külön megállapodást (Pp. 769. §) ívenként 1 K-ás bélyeggel kell ellátni.
A bíróválasztásra vonatkozó és a felekkel kir. közjegyző vagy kir. járásbíróság útján közlendő felhívás után (Pp. 770. §) ívenként 1 K illeték jár.
Ha a fél a választott-bírósági eljárás folyamán a rendes bírósághoz fordul, az írásban vagy szóval előterjesztett kérelem, a mellékletek és a felzetek illetékére, a jelen törvénynek a polgári perrendtartással szabályozott eljárásokban járó illetékekre vonatkozó rendelkezései irányadók.
Ugyanez áll a felek kérelme vagy a választott bíróság megkeresése következtében a rendes bíróságnál készült jegyzőkönyvek, a rendes bíróság határozatai és az ellenük irányuló fellebbvitelek illetékére is.
Választott bíróság előtt folyt eljárásban a bírósági ítéletek és egyességek után negyed része jár annak az illetéknek, amennyit a rendes bírói eljárásban az ítéletek és az egyességek után leróni kellene.
71. § A választott bírói ítélet és egyesség után járó illeték lerovásának módjára nézve általában a rendes bírói ítélet és egyesség után járó illeték lerovására megállapított szabályok irányadók. Ha az illetéket bélyegben kell leróni, a bélyeget arra az eredeti ítéletre vagy egyességre kell ragasztani, amelyet a választott bíróság a rendes bíróságnál letesz s a bélyeget a rendes bíróságnál szabályszerűen felül kell bélyegezni. Ha a bélyeg felragasztását elmulasztották, a rendes bíróság irodája köteles hivatalos leletet felvenni.
72. § A rendes bíróság, a választott-bírósági ítélet vagy egyesség hiteles másolatát, a bélyegben lerótt illeték összegének feltüntetésével, az ítélet vagy egyesség beérkezésének napját követő nyolcz nap alatt, az illeték kiszabásával megbizott hivatallal, minden esetben közölni köteles.
Az illeték kiszabásával megbízott hivatal jogosítva vagy az érdekelt felektől annak az igazolását követelni:
a) vajjon a peres jogügyletről állítottak-e ki okiratot;
b) vajjon az ez után járó szabályszerű illetéket lerótták-e;
c) ha a jogügylet olyan, melytől a jogügyleti illeték okirat kiállítása nélkül is jár, vajjon az illeték kiszabása végett bejelentették-e.
Ha az a jogügylet, amely választott-bírósági ítélet vagy egyesség tárgya volt, csak okirat kiállítása esetében esik illeték alá és okiratot nem állítottak ki, akkor a rendes bíróságnál letett eredeti választott bírósági ítéletet vagy egyességet az illető jogügyletről készített okiratnak kell tekinteni és a jogügyleti illetéket oly módon kell kiszabni, hogy ebbe az illetékbe a választott-bírósági ítélet vagy egyesség után járó illetéket be kell számítani és a fizetésre kötelezett felek terhére csak az esetleg mutatkozó többletet kell előírni. Ehhez képest, ha a választott-bírósági ítélet vagy egyesség után lerótt illeték a jogügylet után járó illeték összegét meghaladja vagy azzal egyenlő, a jogügyleti illeték kiszabását mellőzni kell.
Ha pedig a jogügyletről okiratot állítottak ki és a felek az ettől járó illeték lerovását nem igazolják, az illeték kiszabásával megbízott hivatal a jogügyleti illetéket teljes összegében, tehát a választott-bírósági ítélettől vagy egyességtől lerótt vagy lerovandó illeték beszámítása nélkül, s ezenfelül, ha jövedéki büntető eljárásnak helye nincsen, azt a felemelt illetéket is, melyet a mulasztás miatt fizetni kell, kiszabja és beszedi. Ugyanezt az eljárást kell követni akkor is, ha olyan jogügyletről van szó, mely után a jogügyleti illeték okirat kiállítása nélkül is jár, ha a felek nem igazolják, hogy az illető jogügyletet illeték kiszabása végett bejelentették.
Ezenfelül, amennyiben a 70. § értelmében járó ítéleti vagy egyességi illeték 60 koronát meghalad, az ítéleti vagy egyességi illetéket is ki kell szabni és be kell szedni.
73. § Az árú- és értéktőzsdék, valamint a termény- és gabonacsarnokok választott bíróságai előtti eljárásban minden beadvány és jegyzőkönyv után az eljárás tárgyának értékéhez képest:
100 K értékig ívenkint 50 f,
100 K értéken túl, valamint ha az eljárás tárgyának értéke meg nem becsülhető, ívenkint 1 K 50 f illeték jár.
A mellékletek és felzetek illetékeinek lerovása, továbbá a kereskedők és iparosok levelezése tekintetében a jelen törvény 8., 10. és 86. §-ai irányadók.
74. § Az árú- és értéktőzsdék, valamint a termény- és gabonacsarnokok választott bíróságainak ítéletei után és pedig minden kiadvány után az eljárás tárgyának értékéhez képest:
| 100 K értékig | 1 K, | |
| 100 K-án túl - 400 K értéig | 4 K, | |
| 400 K-án túl - 1.000 K értéig | 6 K, | |
| 1.000 K-án túl - 5.000 K értékig | 8 K |
5000 K értéken túl, valamint ha az eljárás tárgyának értéke meg nem becsülhető, 10 K illeték jár.
Egyebekben az 1875:XVI. törvénycikknek a jelen törvénnyel nem ellentétes rendelkezései érvényben maradnak.
75. § A bírói eljárásokban, ideértve a végrehajtási eljárást is, illetékmentességben részesül az a fél, akinek jövedelme nem nagyobb, mint a lakóhelyén szokásos közönséges napszám és ez alapon a polgári perrendtartás 112. §-ának első bekezdése értelmében szegénységi jogot kapott.
A polgári perrendtartás 112. §-ának második bekezdése alapján megadott szegénységi joggal illetékmentesség nem jár. De ha ilyen esetben a szegény fél részére ügyének díjtalan vitelére ügyvédet rendeltek ki, az 54. § második bekezdése nyer alkalmazást és a 79. § értelmében illetékfeljegyzésnek van helye.
A szegénységi jogon alapuló illetékmentesség e jog megadása iránt a bírósághoz intézett kérelem előterjesztésekor kezdődik és kiterjed mindazokra az iratokra és bírói határozatokra, amelyeknek illetéke a szegénységi jogban részesült felet akár az elsőfokú, akár a fellebbviteli, akár a végrehajtási eljárásban terhelné.
Ha az a kérdés, hogy a félnek szegénységi jogon jár-e illetékmentesség vagy nem, vitássá válik, elsőfokon a kir. pénzügyigazgatóság, másod- és végső fokon a pénzügyminiszter határoz. Közigazgatási bíróság előtti eljárásnak nincs helye.
A szegénységi jog megadásához szükséges bizonyítvány kiállítását rendelet szabályozza.
76. § Ha a pertársak nem mindnyájan részesültek szegénységi jogon illetékmentességben, azok a felek, akik illetékmentességben nem részesültek, kötelesek az illetéket teljes összegében leróni.
77. § Akitől a bíróság a szegénységi jogot bármely okból megtagadja vagy megvonja, illetékmentességét elveszti és köteles utólag készpénzben megfizetni azokat az illetékeket, amelyek fizetése alól szegénységi jog alapján fel volt mentve. Ez a kötelezettség azonban az ügy jogerős befejezésétől számított öt év elteltével megszünik és a szegényjogos fél ügyvédjét úgy a jelen bekezdés, mint a 78. § harmadik bekezdése értelmében pótlólag lerovandó illetékekért semmiféle felelősség nem terheli.
A szegénységi jogon nyert illetékmentesség megszünik annak a félnek a halálával, akinek illetékmentessége volt; ez azonban nem zárja ki, hogy a szegény felet képviselő ügyvéd a szükséges cselekményekre az illetékmentességet igénybe vehesse.
Az illetékmentesség elvesztésétől vagy megszünésétől kezdve az illetéket szabályszerű módon és időben kell leeróni, mulasztás esetében hivatalos leletet kell felvenni.
Ha a szegénységi jogon illetékmentességben részesült fél ellenfelét a bíróság a költségben vagy a költség egy részében elmarasztalja, ez köteles megfizetni azokat az illetékeket, amelyeket a szegény fél illetékmentessége alapján nem rótt le.
78. § Ha a bíróság a szegénységi jogot a polgári perrendtartás 112. §-ának első bekezdése alapján megadja, köteles a kérelmező felet értesíteni, hogy a jelen törvény 75. §-ának első bekezdése értelmében neki illetékmentesség is jár.
Ha a bíróság a szegénységi jogot a polgári perrendtartás 112. §-ának második bekezdése alapján adja meg, köteles a kérelmező felet figyelmeztetni, hogy neki a jelen törvény 75. §-ának második bekezdése értelmében illetékmentesség nem jár s amennyiben ügyében díjtalan vitelére ügyvéd kirendelve nincs, köteles az egyelőre (Pp. 113. § 1. pontja) le nem rótt illetéknek megfelelő bélyeget öt nap alatt a bírósági irodában leletezés terhével felragasztani s az ezután keletkező iratok és határozatok után az illetéket szabályszerűen kellő időben leróni.
Ha a fél akár az illeték pótlását, akár annak a kellő időben lerovását elmulasztja, a bírósági iroda hivatalos leletet köteles felvenni, s azt az illetéket kiszabó hivatalhoz átküldeni.
Ha a bíróság a szegénységi jogot a féltől az eljárás folyamán megvonja, e határozat jogerőre emelkedésekor haladéktalanul köteles erről az illetékes pénzügyigazgatóságot értesíteni s egyúttal az illetékjegyzéket (79. §) áttenni.
79. § Illeték feljegyzésének van helye a bírói eljárásokban, ideértve a végrehajtási eljárást is, ha az egyik felet személyes illetékmentesség illeti meg, továbbá, ha a felek egyike szegénységi jogon illetékmentességben részesül, valamint akkor, ha a perrendtartás rendelkezése értelmében hivatalból rendelnek ki képviselőt - ideértve az ügy díjtalan vitelére kirendelt ügyvédet is.
Az illeték feljegyzésére jogosított fél képviselője, ha pedig képviselője nincs, a bírósági iroda köteles a le nem rótt illetéket jegyzékbe foglalni, a jegyzéket az iratok mellé csatolni s a feljegyzést az ügy befejezéséig pontosan folytatni.
Az ügy befejezésével minden esetben köteles a bíróság az illetékjegyzéket az illetéket kiszabó hivatalhoz megküldeni.
Ha a feljegyzésre jogosult fél ellenfelét a költségben vagy egy részében marasztalták, az ellenfél köteles a feljegyzéssel élő felet terhelő illetékeket is egészen megfizetni.
Ha a 75. § második bekezdése szerint illetékmentességben nem részesült szegény fél ellenfele nincs költségben marasztalva, a feljegyzés alapján kiszabott illetéket a szegény fél köteles megfizetni; ugyanez a fél köteles a feljegyzés alapján kiszabott illetéket megfizetni abban az esetben is, ha azt attól a féltől, akit a költségben marasztaltak, behajtani nem lehetett.
80. § A perujitási keresettel folyamatba tett eljárásban (Pp. 563-574. §) az e törvényben meghatározott illetéket, tekintet nélkül az alapperben teljesített illetéklerovásra, teljes mértékben le kell róni.
81. § A csődeljárásban az illetékköteles beadványok, jegyzőkönyvek, felfolyamodások, mellékletek és felzetek illetéke tekintetében e törvénynek az egyéb bírói eljárásokban járó illetékekre vonatkozó rendelkezései irányadók, a csődeljárásból folyólag felmerülő külön perekben pedig a jelen törvénynek a polgári perrendtartással szabályozott eljárásokban járó illetékekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
A csődtörvény (1881. évi XVII. tc.) 220. §-a értelmében a csődbíróságnál létrejött és jogérvényesen jóváhagyott bírói egyesség után a jelen törvény 21. §-ában meghatározott illeték jár.
82. § Aki a polgári perrendtartással szabályozott eljárásokban az illetéket éppen nem, vagy csak hiányosan vagy szabályellenesen rótta le, az ellen emiatt felvett hivatalos lelet alapján, a fizetési meghagyás kézbesítését követő tizenöt napon belül, a megrövidített illetéket és felemelt illeték fejében a megröviditett illeték fele részének megfelelő összeget róhatja le, mely felemelt illeték azonban 50 koronánál több nem lehet.
Aki ezt a lerovást a kitűzött határidő alatt bármi okból nem teljesíti, a megrövidített egyszeres illetéknek és a törvény értelmében járó felemelt illetéknek teljes összegét köteles megfizetni.
Az első bekezdés szerinti összegnek tizenöt napon belül lerovása a kiszabott illeték jogossága és helyessége ellen a fellebbezést nem gátolja.
83. § A polgári perrendtartással szabályozott eljárásokban elkövetett illetékrövidítések miatt a megrövidített illetéket négyszeres összegben kell kiszabni s a felemelt illetéket sem elengedni, sem mérsékelni nem lehet.
Azoktól azonban, akik az illeték fizetésére az általános bélyeg- és illetékszabályok rendelkezései értelmében azért vannak köteleve, mert az első sorban fizetésre kötelezettől az illetéket behajtani nem lehetett, csak az egyszeres illeték szedhető be.
84. § A polgári bíróságok előtti eljárásokban a szóbeli előterjesztéseknél, az illeték lerovása körül előforduló mulasztások esetében a hivatalos lelet felvételére, az illeték kiszabására, befizetésére vagy beszedésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a leletjutalékra nézve fennálló szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
85. § A járásbíróság és a községi bíróság (békebíró) előtt tárgyalt ügyekben a tárgyalást vezető bíró, társasbíróságnál a tanács jegyzője, a még pertárilag kezelt ügyekben a pertárnok, végre a bizonyítás felvétele végett kiküldött vagy megkeresett bíró előtt lefolyt tárgyalás esetében a kiküldött vagy a megkeresett bíró, köteles a tárgyalás vagy a bizonyításfelvétel közben felmerülő illetéknek megfelelő mértékben és szabályszerű módon lerovására ügyelni.
Ha a lerovásra nézve mulasztást vagy hiányt észlel, a bírósági kezelő és a községi bíró (békebíró) köteles a hivatalos leletet maga felvenni, az ítélőbírák és a bírósági segédszemélyzet tagjai (jegyzők, joggyakornokok) pedig kötelesek a bírósági kezelők valamelyikét a hivatalos lelet felvételére utasítani.
Különösen kötelessége a járásbírósági eljárásban az eljáró bírónak, társasbíróságnál a tanács jegyzőjének, a pertárilag kezelt ügyekben a pertárnoknak, hogy a bírói határozatoknál, egyességeknél az illeték lerovására felhasznált bélyegek alatt feljegyezze a bélyegek összegét, valamint azt, hogy azokat ki, mily czímen és mely napon rótta le.
Az a bíró vagy bírósági hivatalnok, aki a jelen §-ban megállapított kötelességeket nem teljesíti s általában az illetékek pontos lerovásának biztosítása czéljából a szükséges ellenőrzést nem gyakorolja, a mulasztásból a kincstárra háramló kárért vagyonilag felelős.
A bíró vagy a bírósági hivatalnok ellen azonban a felelősség csak abban az esetben érvényesíthető, ha az illeték az annak fizetésére kötelezett felektől be nem hajtható. A kár összegét, amennyiben azt a bíró vagy a bírósági hivatalnok ellen érvényesítik, végzésileg a pénzügyigazgatóság állapítja meg, végzése ellen a kézbesítéstől számított tizenöt nap alatt, a m. kir. közigazgatási bírósághoz panasznak van helye.
A bélyegjegyek alatt teljesített feljegyzés a bélyegek szabályszerű felülbélyegzésének szükségességét meg nem szünteti.
86. § Ha az illetékköteles jogügylet szolgál valamely per alapjául, s nem igazolják, hogy a törvényszerű illetéket lerótták, a bírósági iroda hivatalos lelet alakjában köteles az illeték megszabásához szükséges adatokat az illeték kiszabására jogosult hivatallal közölni.
Ha a kereskedők és iparosok feltételesen illetékmentes levelezéseit a polgári bíróságok előtt bizonyítás céljából használják, az illető levél csak a per vagy az eljárás (ha mellékkérdésről van szó, a mellékkérdés) tárgyának értéke után esik a levélben foglalt jogügylet minőségének megfelelő illeték alá.
Ha a per tárgya nem vagyonjogi igény vagy meg nem becsülhető, a levelezések ívenkint 1 koronás illeték alá esnek.
87. § A jelen törvény alkalmazása szempontjából egyéb bírói eljárások alatt, a polgári perrendtartással nem szabályozott polgári bírósági eljárásokat kell érteni.
88. § Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy jelen törvény értelmében bélyegjegyekben lerovandó jelentékenyebb összegű illetékek készpénzben való leróhatása tekintetében rendeletileg intézkedhessék.
89. § E törvény életbelépésének idejét a m. kir. pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg; e naptól kezdve ez a törvény irányadó a polgári bíróságok előtti eljárásokban keletkező minden iratra és határozatra, tekintet nélkül arra, hogy a bírói eljárást e törvény életbelépte előtt, vagy után tették folyamatba.
A kir. törvényszékek előtt, e törvény életbeléptekor folyamatban levő azokban a polgári ügyekben azonban, amelyekben az 1912:LVI. tc. 61. §-a értelmében a további eljárásra nem az 1911:I. tc. rendelkezéseit, hanem az eddigi szabályokat kell alkalmazni, e törvény hatályba lépése után benyujtott ellenirat, válasz, viszonválasz, végirat, ellenvégirat első példányának első íve után, valamint az ilyen ügyek jegyzőkönyvi tárgyalás esetében a tárgyalási jegyzőkönyv első íve után nem a jelen törvény 1. §-ában meghatározott, hanem a 4. §-ában megállapított illetéket kell leróni.
A jelen törvény hatálybalépte előtt megindított perekben a készpénzben lerovandó határozati illeték az eddig érvényben volt törvény (1894:XXVI. tc. 11. §) rendelkezésének megfelelő mérvben fizetendő.
90. § A jelen törvény rendelkezéseit a magyar főudvarnagyi bíráskodásról szóló 1909:XVI. törvénycikkel szabályozott eljárásban is megfelelően alkalmazni kell.
91. § Amennyiben e törvény rendelkezéseivel nem ellentétesek, azok a törvények és más jogszabályok, amelyek a polgári bíróságok előtti eljárásokban lerovandó illetékeket szabályozzák, különösen pedig azok a törvényes rendelkezések, amelyek a polgári bíróságok előtt egyes eljárásokra, egyes beadványokra, jegyzőkönyvekre, mellékletekre vagy más iratokra illetékmentességet biztosítanak, továbbra is hatályban maradnak. E törvénnyel ellentétes törvények és szabályok azonban hatályukat vesztik.
Hatályukat vesztik különösen: az 1868. évi XXIII. tc. 16. §-; az 1873. évi IX. tc. 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9. §-ai, az 1875. évi XVI. tc. 1. §-a és a 7. §-nak az illeték mérvét megállapító rendelkezése; az 1881. évi XXVI. tc. 16. és 17. §-ai; az 1894. évi XXVI. tc. összes rendelkezései, továbbá a bélyeg- és illetékszabályok 11. § 2. bekezdése; az 59. és 60. §-ok; a 92. § második bekezdésének utolsó mondata; a 95. § 6. pontja; az illetéki díjjegyzék 8. tét. „Árverési kérvények” czím alatt felvett része; a 13. tét. I., II. pontjai s a IV. pont 9. alpontja, 12. alpontja és 18. alpontja jegyzete alatt foglalt rész; a 28. tét. jegyzete; a 31. tét. „Elsőségi jog iránti keresetek” czím alatt foglalt része; a 37. tét. „Felzetmásolatok” czím alatti része; a 40. tét. „Halasztási kérelmek a peres eljárásban” czím alatt felvett rendelkezések; a 46. tét. „Igazolási keresetek” czím alatt foglaltak; a 48. tét. és 49. tét. összes rendelkezései; az 50. tét. 2. és 3. pontja; az 52. tét. B. I. és II. pontja; a 69. tét. „Másodlatai a beadványoknak” czím 1., 2. pont alatt felvett rész; a 71. tétel; a 83. tét. „Perbeli egyességek” czim alatt e tétel fejezetében s e tétel „Perfelvételi jegyzőkönyvek” czíme alatt felvett rendelkezések a 96. tét. I., II. pontja alatt s „Jegyzetek a II. ponthoz” czím alatt, végül a 100. tét. „Végrehajtás” czím alatt felvett rendelkezések.
92. § Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy ezt a törvényt Horvát-Szlavonországokban, - még pedig a horvát-szlavonországi önkormányzatot érintő kérdések tekintetében a bánnal egyetértőleg, - addig az időpontig, amíg Horvát-Szlavonországokban a polgári bíróságok előtti eljárásra a jelenlegi törvényes határozmányok maradnak érvényben, a szükséges módosításokkal, olyan korlátozással léptethesse életbe, hogy ennek a törvénynek a beadványok és jegyzőkönyvek illetékének mértékére vonatkozó 1. § 1. pontjában, 2. és 4. §-ában, a mellékletek és felzetek illetékének mértékére vonatkozó 8. és 10. §-aiban, a közbenszóló bírói határozatok illetékének mértékére vonatkozó 11. §-ában foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók, hanem ezekre nézve a jelzett időpontig a jelenleg érvényben levő törvényes rendelkezések maradnak hatályban.
Amidőn Horvát-Szlavonországokban a polgári bíróságok előtti eljárásra nézve jelenleg fennálló törvényes határozmányokat meg fogják változtatni, az illetékekre a jelen törvény által megállapított rendelkezéseknek esetleg szükségessé váló megváltoztatása tekintetében a törvényhozás fog intézkedni.
93. § Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter, Horvát-Szlavonországokra nézve a pénzügyminiszter bizatik meg, aki az ottani önkormányzatot érintő kérdések tekintetében Horvát-Szlavon- és Dalmátországok bánjával egyetértőleg jár el.
