Az 1914. évi II. törvénycikkel a kormánynak adott azon felhatalmazás hatálya, hogy egyes külállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyok ideiglenes szabályozása czéljából a szükséghez képest ideiglenes megállapodásokat létesíthessen, átmeneti rendelkezéseket tehessen, illeltőleg az ideiglenes megállapodásokat rendeleti úton életbeléptethesse, a folyó év deczember hava végével lejár. Mindazon szempontok, melyek a törvényhozást ezen felhatalmazás adásánál vezették, a háborús állapot mellett fokozottabb mértékben állanak fenn s arra inditanak, hogy a folyó évre a minisztériumnak adott felhatalmazás érvényének az 1915. évre való meghosszabbítását kérjem. A kereskedelempolitikai rendezés folytonosságának biztosítását szolgálja a törvényjavaslat 1. §-a, mely az 1914. évi II. tc. hatályát 1915. évi deczember hó 31-ig meghosszabbitja. A politikai viszonyok változásához képest kereskedelmi szerződéseket kellend kötnünk, illetve régebbi szerződéseinket újakkal helyettesítenünk több európai és tengerentúli állammal is, mely szerződések finalizálása azonban, különös tekintettel a fennforgó politikai helyzetre is, még hosszadalmas tárgyalásokat fog igényelni s addig is, míg azokat véglegesen megköthetjük s a vonatkozó szerződések parlamenti elintézésben részesülhetnek, bizonyára fel fog merülni annak a szüksége, hogy egynémely állammal ideiglenes megállapodások létesíttessenek, amelyek a minisztérium által rendeleti úton életbeléptetendők lesznek.
Czélszerűnek látszik gondoskodni az említett felhatalmazásnak olyatén kibővítéséről is, amelyet a háborús viszonyok a termelés és fogyasztás igényeinek kielégíthetése érdekében tesznek szükségessé és amely módot ad arra, hogy a vámkülfölddel való forgalom megkönnyítése által orvosolható gazdasági bajok a vámtarifa egyes rendelkezéseinek a szükséghez mért terjedelemben való módosítása útján rendeleti úton is megszüntettessenek. A felhatalmazás ily irányú kibővítését czélozza a 2. a. Rendkívüli viszonyok közötti rendkívüli felhatalmazásról lévén szó, mellyel a minisztérium kizárólag a termelés és fogyasztás elodázhatatlan elsőrendű szükségleteinek kielégíthetése érdekében óhajt élni, a parlamenti ellenőrzését a törvényjavaslatnak azon rendelkezése teszi lehetővé, mely szerint a 2. §-ban nyert felhatalmazás alapján tett intézkedésekről az országgyűlésen utólag jelentés teendő.
