1. § Az állami számvitelről szóló 1897. évi XX. tc. 25. §-ában megállapított pótutalványozási időszak az 1914/15. költségvetési évtől kezdve megszüntettetik. Ehhez képest a számvevőségek, valamint a pénztárak és anyagkezelő hivatalok által vezetett főkönyvek úgy a pénztári tényleges eredményre, mint a kiadási utalványozásra és bevételi előírásra nézve a költségvetési év utolsó napjával zárandók le.
2. § Az évi állami költségvetésben megállapított bevételekre és kiadásokra nézve az utalványozási jog (előírások elrendelése) az illető költségvetési év végéig gyakorolható.
A rendkívüli kiadások „beruházások” alosztályában (1897. évi XX. tc. 8. § b) pont) engedélyezett hitelekre nézve azonban a felhasználási idő a tárgyéven túl még két évig, vagyis az engedélyezés évét követő második költségvetési év végéig terjed ki.
A tárgyéven túl még egy évi, vagyis az engedélyezés évét követő költségvetési év végéig terjedő felhasználási idő megállapításának van helye a „rendes” és az „átmeneti” kiadásoknál előirányzott azokra a hitelekre nézve, amelyek az állami vagyon leltárában változást előidéző kiadások céljaira, több évre felosztott vagy folytatólagos intézkedések költségeire, s általában olyan szükségleteknek a fedezésére engedélyeztetnek, amelyeknél a fedezet gazdaságos felhasználása céljából e hosszabb határidő szükségesnek mutatkozik. Ezek a hitelek az évi részletes költségvetési előirányzatokat kisérő indokolásban előzetesen tételenként megjelölendők, s ugyanott kérendő a törvényhozás felhatalmazása a tárgyévet követő költségvetési év végéig való felhasználásra. Az így kért felhatalmazás - ha ellenkező határozat nem hozatott - az illető hitel megszavazása által engedélyezettnek tekintetik.
A vonatkozó felhatalmazás esetében az előirányzott hitelnek a tárgyévben ki nem utalványozott, vagy a költségvetési törvényben netán engedélyezett hitelátruházási jog gyakorlása útján egyébként fel nem használt maradványa a következő évben az erre az évre szóló költségvetésben engedélyezett hitelekhez hasonló módon kezelendő és ha ezzel a költségvetéssel a megfelelő célra új hitel engedélyeztetett: ez új hitel gyarapodásaként veendő számba. Ugyanígy kell eljárni az engedélyezés évében illetve az azt követő évben fel nem használt beruházási hitelnek vagy hitelmaradványnak további felhasználása tekintetében is.
A következő év kezelésébe átvitt hitel vagy hitelmaradvány csak az erre az évre szóló költségvetési vagy felhatalmazási törvény létrejötte esetében használható fel és felhasználására az engedélyezés évének költségvetése marad irányadó.
3. § Az 1915/16. költségvetési évtől kezdve a kezelés eredményeiről az 1897. évi XX. tc. 110-113. §-aiban előírt módon készítendő évi pénzkezelési kimutatásokat és az ezekkel kapcsolatos közleményeket legkésőbb november hó 15-éig kell megküldeni a legfőbb állami számvevőszék részére.
4. § A törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben a számadási év folyamán előfordult túlkiadásokról, előirányzat nélküli kiadásokról és hitelátruházásokról az 1897. évi XX. tc. 18. §-a értelmében a legfőbb állami számvevőszék által az országgyüléshez évnegyedenkint leendő jelentéseket az 1915/16. költségvetési évtől kezdve a legfőbb állami számvevőszék csak félévenként és pedig a számadási év első feléről március 15-éig, második feléről pedig szeptember hó 15-éig köteles megtenni.
Az 1870. évi XVIII. tc. 21. §-a szerint a legfőbb állami számvevőszék által évnegyedenkint a minisztertanács számára szerkesztendő kimutatásokat az 1915/16. költségvetési évtől kezdve a legfőbb állami számvevőszék az imént megállapított határidőre szintén csak félévenként tartozik elkészíteni és a minisztertanácsnak megküldeni.
5. § Az 1870. évi XVIII. tc. 12. §-a, valamint az 1880. évi LXVI. tc. 12. §-ának 1. és 2. pontja értelmében a kettős könyvviteli rendszer szerint vezetendő állami főkönyvet és az egyszerű könyvviteli rendszer szerint vezetendő rovatkönyvet az 1914/15. költségvetési évtől kezdve többé vezetni nem kell.
6. § Az 1914/15. évre szóló állami költségvetés tekintetében azokat a hiteleket, amelyekre nézve természetöknél fogva még egy évi, vagyis az 1915/16. költségvetési év végéig terjedő felhasználási idő lesz igénybevehető, kivételesen a kormány, a legfőbb állami számvevőszék elnökével egyetértve, állapítja meg.
Az 1897. évi XX. tc. 27. és 28. §-ai, illetve az 1914. évi I. tc. 9. §-a alapján az 1914/15. évre lekötött hitelekre nézve a nevezett költségvetési év végéig az eddigi rendelkezések alkalmazandók. A rendes és az átmeneti kiadásoknál lekötött hiteleknek az 1914/15. költségvetési év végéig fel nem használt maradványa elévül. Ugyancsak elévül a jelzett időpontban a rendkívüli kiadások beruházások alosztályában az 1914/15. évre lekötött és az 1912. évből származó hiteleknek fel nem használt maradványa is. Az 1913. évről lekötött beruházási hitelnek vagy hitelmaradványnak az 1914/15. költségvetési év végéig fel nem használt összege, a jelen törvény 2. §-ában megállapított módon, az 1915/16. költségvetési év végéig még igénybevehető lesz. Az 1914. év első feléről lekötött ily hitelnek vagy hitelmaradványnak az 1914/15. költségvetési év végén felhasználatlanul maradt összege az 1914/15. évre szóló költségvetésben engedélyezett beruházási hitelekkel egyforma elbirálás alá esik.
7. § Az 1897. évi XX. törvénycikknek, valamint az 1870. évi XVIII. és az 1880. évi LXVI. törvénycikkeknek a jelen törvény határozmányaival ellenkező rendelkezései hatályukat vesztik.
8. § A jelen törvény végrehajtásával az összes miniszterek és amennyiben a legfőbb állami számvevőszéket illeti, a legfőbb állami számvevőszék elnöke bizatnak meg.
