1915. évi XIV. törvénycikk

a közadókat érintő egynémely kérdésnek a hadiállapot folytán szükségessé vált kivételes szabályozása tárgyában * 

1. § Az 1909. évi XI. tc. 36. és a következő §-aiban szabályozott adóelengedésnek van helye:

a) ha a hadi állapotból folyó hadműveletek következtében a földbirtok termésében egyharmad vagy ezt meghaladó károsodás állott elő;

b) ha a hadi állapot következtében a földbirtok a tényleges birtokos, illetve haszonbérlő mulasztása nélkül akként maradt műveletlenül, hogy egyharmad vagy ezt meghaladó károsodás mutatkozik;

c) ha a földbirtok termésének betakarításánál a hadiállapot folytán a tényleges birtokos, illetve haszonbérlő mulasztása nélkül beállott akadályok egyharmad vagy ezt meghaladó károsodást okoztak.

A bejelentés határidejét, valamint a további eljárást a pénzügyminiszter rendeleti úton szabályozza.

2. § Az 1909. évi VI. tc. szerint kivetett házbéradónak törlése a hadi állapot tartama alatt bármikor kérelmezhető, ha a ház tényleges birtokosa bérlőjének a házbért egészben vagy részben végérvényesen elengedte.

A törlés alapjául a ház tényleges birtokosa által kiállítandó bélyegmentes nyilatkozat szolgál, melynek szövegét és a további eljárást a pénzügyminiszter rendeleti úton szabályozza.

3. § Házbéradóleírásnak van helye, az 1909. évi VI. tc. 54. és következő §-aiban szabályozott eljárás szerint, a hadiállapot tartama alatt azokra az épületekre vagy épületrészekre vonatkozólag, amelyeket a tényleges birtokos hadi vagy hadsegélyezési célokra akár hatóságnak, akár egyletnek (testületnek) vagy más személynek teljesen ingyen átenged.

A házbéradóleírás az átengedés napjától számítandó hatállyal a hadiállapot tartama alatt bármikor kérelmezhető.

4. § Házbéradóhelyesbítésnek van helye, ha egyes épületek vagy épületrészek a hadiállapot tartama alatt hadi célokra ellenszolgáltatás mellett vétettek hatóságilag igénybe.

Az adó helyesbítése a hatósági igénybevétel napjától kezdődik és a hadiállapot tartama alatt bármikor kérelmezhető.

5. § A hadműveletek színterén megsemmisült, rombadölt vagy megrongált, nemkülönben a hatóságilag kiürített épületek után járó adóknak a károsodás mérvének megfelelő elengedése hivatalból foganatosítandó.

A további eljárást a pénzügyminiszter rendeletileg szabályozza.

6. § Az 1875. évi XXIX. törvénycikkbe foglalt keresetadó I. vagy III. osztályába tartozó azok az adózók, akiknek üzlete (foglalkozása) a hadiállapot tartama alatt beigazoltan teljesen megszünt, a megszünés napjától járó adótörlést kérhetnek.

Az a körülmény, hogy az adózó iparigazolványáról, illetőleg iparengedélyéről nem mondott le, továbbá, hogy cégét nem töröltette, az adó törlésére kihatással nincs.

7. § Ha az adózó fél a pénzügyminiszter által rendeletileg megállapítandó módon hitelt érdemlően igazolja, hogy a III. osztályú keresetadónak az 1914-16. évekre jogerősen megállapított alapja az adózónak katonai szolgálatra történt behivása, illetőleg az 1912. évi LXVIII. tc. 4. §-a alapján hadi célokra szükséges személyes szolgáltatásra történt kötelezése, vagy a háborús állapot folytán előidézett rendkívüli körülmények következtében legalább 50%-kal csökkent, a már jogerősen megállapított III. osztályú keresetadó, a keresetcsökkenés mértékéhez képest, a csökkenés beálltának időpontjától kezdve mérsékelhető.

Az ilyen adómérséklésre irányuló kérelmek az érdekeltek által legkésőbb 1916. évi január hó végéig a pénzügyigazgatóságnál (adófelügyelőségnél) nyujtandók be, amely illetékes tárgyalás végett az 1883. évi XLVI. tc. 30. §-a értelmében alakított adófelszólamlási bizottság elé terjeszti.

Az adófelszólamlási bizottság a kérelmek elbírálásánál az 1883. évi XLVI. tc. 32-33. §-ai értelmében jár el.

Az adófelszólamlási bizottság véghatározata ellen a m. kir. közigazgatási bírósághoz panasszal élhet:

1. a bizottság előadója, mint az államkincstár képviselője, ha az adófelszólamlási bizottság a jogerősen megállapított III. osztályú keresetadót leszállította anélkül, hogy az adózó fél által szolgáltatott bizonyítékok erre kellő jogalapot nyujtottak volna;

2. az adózó fél, ha az adófelszólamlási bizottság az adó mérséklése iránt előterjesztett kérelmet egészben elutasította.

A panaszt az 1896. évi XXVI. tc. értelmében a pénzügyigazgatóságnál (adófelügyelőnél) kell benyujtani.

A panasznak halasztó hatálya nincs.

8. § Az 1909. évi XI. tc. 22. §-a értelmében kiállított adóívek, úgyszintén az adóügyekben hozott mindennemű véghatározatok és végzések kézbesítése mindazoknál, akik katonai szolgálatra behivattak, illetőleg az 1912. évi LXVIII. tc. 4. §-a alapján hadi célokra szükséges személyes szolgáltatásra kötelezettek, vagy a hadműveletek színterén fekvő lakóhelyükről hatósági intézkedés folytán eltávolíttattak, vagy oly helyen laknak, amely az ellenség által tartatik megszállva, csakis akkor vehető megtörténtnek, ha az adóív illetőleg véghatározat vagy végzés magának az adózónak vagy igazolt meghatalmazottjának illetőleg törvényes képviselőjének kézbesíttetett.

A netán igénybe vehető jogorvoslati eljárás határideje az előző bekezdés szerint foganatosított kézbesítés megtörténtétől számít.

9. § Azokra nézve, akik az adókra, illetékekre és egyéb köztartozásokra vonatkozó törvényekben és szabályokban bizonyos jogok gyakorlására vagy kötelességek teljesítésére megállapított határidőket azért nem tarthatták be, mert katonai szolgálatra behivattak, az 1912. évi LXVIII. tc. alapján hadi célokra szükséges személyes szolgáltatásra köteleztettek, vagy a háború közvetlen hatásai folytán akadályoztattak a határidők betartásában, a pénzügyminiszter akár általános rendelettel, akár esetről-esetre, akár előlegesen, akár utólagosan a határidőket meghosszabbíthatja, s a határidők be nem tartásából egyébként származó jogkövetkezményektől eltekinthet.

10. § Jelen törvény kihirdetése napján lép életbe. Végrehajtásával a pénzügyminiszter bizatik meg.


  Vissza az oldal tetejére