1. § Az országgyülési képviselőválasztások feletti bíráskodásról szóló 1899:XV. tc. rendelkezései a jelen törvény 2.-16. §-ai értelmében módosúlnak.
Az 1908:XXXVII. tc. a jelen törvény rendelkezéseire is kiterjed.
2. § Az országgyülési képviselőválasztás érvénytelen és az érvénytelenség megállapítása a m. kir. Kúria mint országgyülési képviselőválasztási bíróság előtt kérvény útján kérhető:
1. ha a képviselőre nézve az 1899:XV. tc. 3. §-ának 1. - 9. pontjaiban meghatározott esetek valamelyike forog fenn;
2. ha nyilvános szavazással tartott választásnál a választókkal szemben az 1899:XV. tc. 3. §-ának 10. - 13. pontjaiban meghatározott cselekmények valamelyikét követték el és a kérvényezők kimutatják, hogy az ily választók szavazatainak leszámításával, illetőleg hozzászámításával (8. és 9. a képviselőt nem lehetett volna megválasztottnak kijelenteni, vagy hogy a pótválasztást, amelyen a képviselőt megválasztották, nem azon jelöltek között kellett volna elrendelni, akikre nézve megtartották;
3. ha a jelen törvény 3.-7 §-aiban meghatározott esetek valamelyike forog fenn.
Ugyancsak a m. kir. Kúria mint országgyülési képviselőválasztási bíróság előtt kérvény útján lehet kérni a választás törvényes eredményének megállapítását a jelen törvény 12. §-ában meghatározott esetben.
Titkos szavazással tartott választás érvényességét az 1899:XV. tc. 3. §-ának 10. - 13. pontjaiban meghatározott cselekmények alapján a jelen törvényben megjelölt eseteken kívül sem a m. kir. Kúria előtt kérvénnyel, sem a képviselőház előtt panasszal megtámadni nem lehet.
Az 1899:XV. tc. 3. §-ának 14. - 27. pontjai, valamint 4. és 5. §-a hatályukat vesztik.
3. § Érvénytelen a választás:
1. ha a választás napja vagy az ajánlat átnyujtásának helye egyáltalában nem vagy csak oly időben volt közhírré téve, amikor a törvény szerint képviselőjelöltet ajánlani már nem lehetett;
2. ha a képviselő írásbeli ajánlatban egyáltalában nem vagy csak az ajánlásra megszabott törvényes határidő lejárta után volt jelölve;
3. ha a választási elnök az ajánlatok átvételére és visszaadására, vagy a jelölések elfogadására és visszautasítására vonatkozó szabályok megszegésével megakadályozta oly egyén törvényszerű jelölését, aki a törvény értelmében megválasztható volt, vagy a választási törvényes jelölt mellőzésével tartotta meg;
4. ha a választás lefolyt, holott az 1913:XIV. tc. 91. §-a értelmében el kellett volna maradnia;
5. ha a választási elnök visszalépettnek jelentett ki oly jelöltet, aki nem lépett vissza, kivéve ha addig az időpontig amikor a választási elnök utasítására a szavazást a visszalépettnek kijelentett jelöltre abbanhagyták, a képviselőre annyi érvényes szavazatot adtak le, amennyi a választókerület valamennyi választójának általános többsége; vagy
6. ha a választási elnök a választás eredményét törvényellenesen állapította meg, vagy ha a szavazás eredménye, amely a választás eredményének megállapításánál alapúl szolgált a jelen törvény szerint megengedett szavazatleszámítással és hozzászámítással (8-11. módosul és kimutatják, hogy a választás eredményének - a szavazás eredeti, illetőleg a megengedett leszámítással és hozzászámítással módosult alapján történő - törvényszerű megállapításával a képviselőt nem lehetett volna megválasztottnak kijelenteni, vagy hogy a pótválasztást, amelyen a képviselőt megválasztották, nem azon jelöltek között kellett volna elrendelni, akikre nézve megtartották (1913:XIV. tc. 96., 132.-138. § és 142.; vagy
7. ha titkos szavazással tartott választásnál azzal a nyilvánvaló célzattal, hogy a választás eredménye a képviselő javára meghamisíttassék,
a) a szavazatszedő küldöttség elnöke a törvény ellenére jogosulatlanok szavazatait fogadta el vagy a jogosult választókat vagy szavazatukat törvény ellenére utasította vissza,
b) a választókkal az 1899:XV. tc. 3. §-ának 10. - 13. pontjaiban meghatározott cselekmények valamelyikével megakadályozták a szavazásban vagy reábirták a szavazástól való tartózkodásra, vagy
c) a beadott érvényes szavazólapokból törvény ellenére elvettek vagy azokhoz törvény ellenére hozzátettek szavazólapokat,
és a kérvényezők kimutatják, hogy e visszaélések egy vagy több szavazókörben oly nagy mértékben fordultak elő, hogy annak következtében a képviselőre esett szavazatoknak általános többsége nyilvánvalóan kétségessé vált.
4. § Érvénytelen a választás, ha egy vagy több szavazókörben az alábbi 1-4. pontokban felsorolt szabálytalanságok valamelyiket követték el és a többi szavazókörben beadott szavazatok az abban a szavazókörben beadott szavazatokkal együtt, amelyben a szabálytalanságot elkövették, a választás eredményét nem döntötték el olykép, hogy ez eredményen a szabálytalanság által érintett szavazókör hátralévő választóinak szavazatai sem változtathatnának (8-11. .
Az első bekezdés alá eső szabálytalanság az:
1. ha a szavazatszedő küldöttség elnöke, anélkül hogy erre szükség lett volna, a szavazás megkezdését elhalasztotta, folytatását felfüggesztette vagy a szavazást az akadály elhárulása után két órán belül - amennyiben ennek helye lehetett volna - meg nem kezdette vagy nem folytatta (1913:XIV. tc. 103. és 125.);
2. ha a szavazatszedő küldöttség elnöke az idejében nem jelentkezett községeket vagy városrészeket a szavazásra a törvény értelmében utólag fel nem hívta (1913:XIV. tc. 105.);
3. ha a szavazatszedő küldöttség elnöke a szavazást valamely jelöltre törvény ellenére abbanhagyta vagy a szavazást a törvény ellenére zárta le vagy szüntette meg (1913:XIV. tc. 123., 124.); vagy
4. ha a szavazás törvény ellenére elmaradt vagy a választási elnök a folytatólagos vagy az új szavazás elrendelését a törvény ellenére mellőzte (1913:XIV. tc. 138. §).
Nem érvénytelen a választás, ha kimutatják, hogy a szabálytalanságot a képviselő ellenjelöltje, pótválasztással eldöntött alapválasztásnál pedig a pótválasztásra nem bocsátott jelölt érdekében követték el.
5. § Érvénytelen a választás, ha egy vagy több szavazókörben az alábbi 1-7. pontokban meghatározott okok valamelyike miatt az egész szavazási eljárás érvénytelen és a többi szavazókörben megtartott szavazás a választás eredményét nem döntötte el olykép, hogy az eredményen azon szavazókörök valamennyi választójának szavazatai sem változtathatnának, amelyekben az egész szavazási eljárás érvénytelen (8-11. §).
Az egész szavazási eljárás érvénytelen abban a szavazókörben, amelyben:
1. a választási vagy a szavazatszedő küldöttség elnök az 1913:XIV. tc. 94. §-a által a választás szabadsága és a rend fenntartása érdekében rárótt kötelességeket megszegte oly módon, illetőleg azon célzattal, hogy a választás eredményét a képviselő javára meghamisítsa, vagy a választók bevonulására, a szavazókör székhelyén való elhelyezésükre és a szavazóhelyekkel való összeköttetésükre nézve olyan rendelkezéseket tett, amelyeknek világosan látható célja a választási eredménynek a képviselő javára meghamisítása volt;
2. a szavazást nem a küldöttségi elnök vezetése mellett vagy nem a kijelölt napon vagy nem a törvényes székhelyen tartották meg (1913:XIV. tc. 24., 79. és 80.);
3. a szavazatszedő küldöttség elnöke a szavazást valamelyik jelöltre törvényellenesen egészen mellőzte;
4. a választási vagy a szavazatszedő küldöttségi elnök bizalmi férfiak alkalmazását törvény ellenére nem engedte meg (1913:XIV. tc. 92. és 101. §);
5. a szavazás alapjául a szavazókör választóinak nem az illető választásra érvényes névjegyzéke szolgált (1913:XIV. tc. 107. §):
6. a szavazás nem a törvényben megszabott nyilvánossággal vagy titkossággal folyt (1913:XIV. tc. 112. §); vagy
7. titkos szavazásnál a szavazókat a rovatos ívekben egyáltalában fel nem jegyezték.
A 4. § utolsó bekezdésének szabálya itt is áll.
6. § A pótválasztással eldöntött választás érvénytelen, ha a jelen törvényben meghatározott érvénytelenségi okok valamelyike miatt akár az alapválasztás, akár a pótválasztás érvénytelen.
7. § Az 1913:XIV. tc. 143. §-a alapján elrendelt új választás érvénytelen akkor is, ha az első választás meghiúsultnak kijelentése törvény ellenére történt.
Ha azonban az első választás érvénytelen volt vagy eredményének megállapítása lehetetlenné vált, vagy ha az első választás alapján pótválasztásnak lett volna helye, avagy ha egy több szavazókörben új szavazást kellett volna elrendelni, az új választás az első bekezdésben meghatározott okból nem érvénytelen.
8. § Ha a választás érvénytelenségének megállapítását a jelen törvény 2. §-ának 2. pontjában, 3. §-ának 6. pontjában és 4-5. §-aiban meghatározott érvénytelenségi okok valamelyike alapján kérik, a beadott szavazatok számából le kell számítani azokat a szavazatokat, amelyekről bebizonyítják, hogy a jelen törvény értelmében érvénytelenek.
Érvénytelen az a szavazat:
1. melyet nyilvános szavazás esetében a szavazatszedő küldöttség elnöke az 1913:XIV. tc. rendelkezései ellenére vagy olyan jelentkezőtől fogadott el, akiről bebizonyítják, hogy a választás idejében nem volt magyar állampolgár, vagy reá nézve az 1913:XIV. tc. 13. és 14. §-ában felsorolt kivételek vagy kizáró okok valamelyike állott fenn;
2. amelyet nyilvános szavazás esetében az 1889:XV. tc. 3. §-ának 10. és 11. pontjában meghatározott cselekmények valamelyikével befolyásolt választó adott a képviselőre vagy más jelöltre;
3. amelyet titkos szavazás esetében a szavazatszedő küldöttség elnöke az 1913:XIV. tc. 128. §-a ellenére vett számba.
Nyilvános szavazás esetében az érvénytelen szavazatokat arra a jelöltre esett szavazatokból kell leszámítani, akire adták.
Titkos szavazás esetében a második bekezdés 3. pontja szerint érvénytelen szavazatokat arra a jelöltre esett szavazatokból kell leszámítani, akinek javára számba vették.
Ha valamely szavazókörben az egész szavazási eljárás érvénytelen, az annak folyamában beadott összes szavazatok is érvénytelenek és leszámítandók az arra a jelöltre esett szavazatokból, akire adták.
9. § Ha a választás érvénytelenségének megállapítását a jelen törvény 2. §-ának 2. pontjában, 3. §-ának 6. pontjában és 4-5. §-aiban meghatározott érvénytelenségi okok valamelyike alapján kérik, a beadott és érvényesen számbavett szavazatok számához hozzá kell számítani:
1. nyilvános szavazás esetében azoknak a választóknak számát, akikre nézve bebizonyították, hogy a szavazatszedő küldöttség elnöke az 1913:XIV. tc. rendelkezései ellenére nem bocsátotta őket szavazásra vagy utasította vissza szavazatukat (visszautasított választók), vagy hogy az 1899:XV. tc. 3. §-ának 10-13. pontjaiban meghatározott cselekmények valamelyikével egyéb módon akadályozták meg őket a szavazásban vagy birták reá a szavazástól való tartózkodásra (akadályozott választók);
2. titkos szavazás esetében azokat az érvényes szavazatokat, amelyeket a szavazatszedő küldöttség elnöke az 1913:XIV. tc. rendelkezései ellenére nem vett számba.
Az 1. pont alá eső visszautasított és akadályozott választóknak számát, ha ki lett mutatva, hogy kire akartak szavazni, arra a jelöltre esett szavazatokhoz kell hozzászámítani, akire szavazni akartak, különben pedig olykép kell számba venni, mintha a képviselő ellen, pótválasztással eldöntött alapválasztásnál a pótválasztásra bocsátott jelöltek ellen az utánuk legtöbb szavazatot nyert jelöltre szavaztak volna.
A 2. pont alá eső számba nem vett érvényes szavazatokat arra a jelöltre esett szavazatokhoz kell hozzászámítani, akire szólnak.
Ha valamely szavazókörben az egész szavazási eljárás érvénytelen volt, a jelen § alapján az ott visszautasított vagy akadályozott választók és számba nem vett szavazatok számbavételének sem lehet helye.
10. § Ha a beadott szavazatoknak a rovatos ívekben való feljegyzésénél vagy a szavazatok összeszámításánál hiba történt, a hibát megfelelő le- és hozzászámítással kell kiigazítani.
11. § Amennyiben a választás vagy a szavazás eredményének megállapítása végett egy vagy több szavazókörnek hátralevő vagy valamennyi választóit kell számba venni, az illető szavazókör választói névjegyzékébe felvett választók számából le kell számítani azokat, akikről kimutatják, hogy a választás idején már nem éltek, választói jogukat nem gyakorolhatták (1913:XIV. tc. 15. §) vagy a szavazás székhelyén jelen nem voltak.
12. § A választás érvénytelenné nyilvánítása helyett a választás vagy a szavazás megállapítása eredményének kiigazítását és ezen az alapon a választás törvényes eredményeképen a képviselő helyett egy másik jelöltnek képviselővé kijelentését kérvény útján lehet kérni, ha a választási elnök a választás eredményét törvényellenesen állapította meg, vagy ha a választási vagy a szavazatszedő küldöttségi elnök a szavazás eredményét a feljegyzésben avagy az összeszámításban előfordult hiba következtében, vagy nyilvános szavazás esetében jogosulatlan választók szavazatainak elfogadása avagy jogosult választók vagy érvényes szavazataik visszautasítása, titkos szavazás esetében pedig érvénytelen szavazatok számbavétele avagy érvényes szavazatok számba nem vétele következtében helytelenül állapította meg, és kimutatják, hogy a választás eredményének - a szavazás eredeti, illetőleg kiigazitott eredménye alapján történő - törvényszerű megállapításával nem a képviselőt, hanem a másik jelöltet kell megválasztott képviselővé kijelenteni (1913:XIV. tc. 96., 132-138. és 142. §).
A jelen §-on alapuló kérelem arra az esetre, ha a választás törvényes eredményét nem lehetne megállapítani, összekapcsolható a választás érvénytelenségének megállapítására irányuló kérelemmel.
Az 1899:XV. tc. 28. §-a hatályát veszti és helyébe a jelen § rendelkezései lépnek.
13. § Az 1899:XV. tc. 7. §-ának alkalmazásában az a) és b) pontban a választás helye alatt a szavazás helyét, a b) pontban pedig a választókerület alatt, ha az szavazókörökre van osztva, a szavazókört kell érteni.
Az idézett tc. 7. §-ának c) pontja hatályát veszti és helyébe a következő szöveg lép:
c) a választóknak csekély értékű jelvényekkel való ellátása.
Általános képviselőválasztásoknál a választási határidőt kitűző belügyminiszteri rendeletnek a hivatalos lapban való közzétételétől, időközi választásoknál attól a naptól kezdve, amelyen a képviselőház vagy annak elnöke az új választást elrendelte, a választási eljárás befejeztéig a választókerületben a választás céljaira zászlókat használni tilos.
A választóknak megengedett szükséges ellátásból eredő követeléseket a képviselőjelölt ellen csak annyiban lehet érvényesíteni, amennyiben az ellátást - a mennyiséget és az árat magában foglaló - írásban rendelte meg, vagy az ellátás költségének megtérítésére ezen kellékeknek megfelelő írásban kötelezte magát.
14. § Az 1899:XV. tc. 8. §-ának első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
A fuvarozási díjat minden egyes szavazókörön és a szavazókörökre nem osztott minden választókerületen belül az illető törvényhatóság, tekintettel a közlekedési viszonyokra és az év különböző szakaira, három évről három évre szabályrendelettel állapítja meg. A szabályrendeletet a törvényhatóság a jelen törvény kihirdetése után azonnal köteles megalkotni.
15. § Az 1899:XV. tc. 129. §-a hatályon kívül helyeztetik és helyébe a következő rendelkezések lépnek:
Ha a bíróság a kérvénynek helye nem adott vagy az eljárást a kérvény visszavonása okából szüntette meg, a kérvényezőket a felmerült eljárási költségeknek és a választásvédők részére megállapítandó költségeknek megfizetésében egyetemlegesen elmarasztalja.
Az eljárás megszüntetésének egyéb eseteiben a bíróság az eset körülményeihez képest a költségeket egészen vagy részen kölcsönösen megszüntetheti vagy az egyik felet az összes költségek viselésére kötelezheti.
16. § Az 1899:XV. tc. egyes rendelkezéseiben foglalt hivatkozások a következőleg helyesbíttetnek:
Ott, ahol az 1899:XV. törvénycikkben a jelen törvénnyel hatályon kívül helyezett rendelkezésre történik hivatkozás, a jelen törvény megfelelő rendelkezését kell érteni.
Ahol az 1899:XV. törvénycikkben ugyanezen törvény 3. §-ára történik hivatkozás, ott a jelen törvény 2. §-ának 1-3. pontjaiban felsorolt rendelkezéseket kell érteni.
Az 1899:XV. tc. 7. §-ában „az 1878:V. tc. 185. és 186. §” helyébe „az 1913:XXIII. tc. 9. és 10. §-a” teendő.
Az 1899:XV. tc. 9. §-ában „az 1878:V. tc. 186. §-a” helyébe „az 1913:XXIII. tc. 10. §-a” teendő.
Az 1899:XV. tc. 17., 18. és 41. §-ának alkalmazásában az 1868:LIV. tc. rendelkezései helyett az 1911:I. tc. megfelelő rendelkezéseit kell érteni.
Az 1899:XV. tc. 60. § negyedik bekezdésének alkalmazásában az 1874:XXXIII. tc. 88. §-ában említett okiratok helyett az 1913:XIV. tc. 131. és 140. §-ában említett okiratokat kell érteni.
Az 1899:XV. tc. 90. §-ában „az 1874:XXXIII. tc.” helyébe „az 1913:XIV. tc.” teendő.
Az 1899:XV. tc. 139. §-ában „az 1878:V. tc. 185. és 186. §-aiban” helyébe „az 1913:XXIII. tc. 9. és 10. §-ában” teendő.
Az 1899:XV. tc. 165. §-ában ugyane törvény 163. §-a helyett az 1913:XIV. tc. 74. és 141. §-a, az 1899:XV. tc. 164. §-a helyett pedig az 1913:XIV. tc. 75. §-a teendő.
Az 1899:XV. tc. 174. §-ban „az 1878:V. tc. II. R. VIII. fejezetében foglalt” helyébe „az 1913:XXIII. tc. 2-18. §-aiban foglalt” teendő.
17. § Ez a törvény kihirdetése napján lép életbe; azonban a törvény életbelépésének napján együttlevő országgyűlés tartama alatt az összes időközi választások érvényessége tárgyában a bíráskodás az eddigi törvények szerint történik.
Ezt a törvényt az igazságügyminiszter és a belügyminiszter hajtja végre.
