1. § Az 1915/16. év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1915. évi XV. tc. 1. és 2. §-aiban foglalt rendelkezések hatálya az 1915/16. költségvetési év végéig kiterjesztetik, azzal, hogy a kormány által az idézett törvénycikkben, valamint a jelen törvényben nyert felhatalmazás alapján az 1915/16. költségvetési évben teljesített kiadások és beszedett állami bevételek az 1914. évi XXVII. törvénycikket törvénybe iktatott 1914/15. évi állami költségvetésben megállapított ama fejezet, cím és rovat terhére vagy javára utalványozandók és számolandók el, amely az 1914/15. évi részletes előirányzatok alapján természetöknek megfelel.
2. § A kiadások és bevételek az 1915/16. évre vonatkozó állami zárszámadásban az 1870. évi XVIII. tc. 22. §-ában és az 1880. évi LXVI. törvénycikkben foglalt rendelkezésektől részben eltérőleg az 1914/15. évre megállapított költségvetéssel hasonlíthatók össze.
Az 1915/16. költségvetési évre megállapított összegek gyanánt általában véve az 1914/15. évi állami költségvetésben a vonatkozó fejezet, cím, rovat, alrovat s illetve költségvetési tétel alatt megállapított összegeknek megfelelő összegek veendők.
Mi sem veendő azonban megállapított összeg gyanánt a rendkívüli kiadások „átmeneti” kiadások és „beruházások” költségvetési alosztályaiban azokon a fejezetben, címeken, rovatokon, alrovatokon s illetve tételeken, amelyeken az 1914/15. évre szóló állami költségvetésben előirányzott kiadás a vonatkozó egyszeri szükséglet teljes összegével avagy annak utolsó részletösszegével engedélyeztetett volt.
3. § Az 1915/16. költségvetési évet illetőleg a jelen törvény 1. és 2. §-ai szerint igénybevehető hitelek közül a „rendes” és az „átmeneti” kiadásoknál azokra nézve lesz két évi, vagyis az 1916/17. költségvetési év végéig terjedő felhasználási idő igénybevehető, amelyekkel azonos célra, tehát ugyanazon a fejezeten, címen, rovaton, alrovaton vagy költségvetési tételen az 1914/15. évre engedélyezve volt hitelösszegekre nézve az 1915. évi XII. tc. 6. §-ában foglalt felhatalmazás alapján két évig felhasználási idő lett megállapítva.
Az átruházási jognak az 1915/16. költségvetési évben való gyakorlására nézve - a jelen törvény 2. §-ának harmadik bekezdésében foglalt határozmányokból folyó korlátozással - a jelen törvény 2. §-ának harmadik bekezdésében foglalt határozmányokból folyó korlátozással - ugyanazok a rendelkezések veendők irányadóul, amely rendelkezések az 1914/15. évre szóló állami költségvetésben engedélyezett hitelekre nézve megállapíttattak, mindazonáltal avval az eltéréssel, hogy a m. kir. államvasutak beruházásainál az 1915/16. évben a „forgalmi eszközök és fölszerelés”-re és az „építkezések”-re engedélyezett hitelek között is lesz hitelátruházásnak helye.
4. § A kormány fölhatalmaztatik, hogy az 1904. évi XIV. tc. alapján az elmult évekre vonatkozó állami költségvetésben előirányozva volt hitelösszegeknek fel nem használt részeit az 1915/16. évben felhasználhassa akkor is, ha ezek a hitelmaradványok az 1915. évi XII. tc. határozmányai alapján az 1915/16. évi kezelésbe átvihetők nem lennének.
Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az 1909. évi XV. törvénycikkel kőszénbányászati beruházásokra engedélyezett hitelnek az 1914/15. költségvetési év végén még igénybe nem vett maradványát az 1915/16. költségvetési évben felhasználhassa és hogy a szóban levő beruházási hitelből az idézett tc. 5. §-a értelmében az almásvölgyi (bozovicsi) bányászat beruházásaira eső 2.297,130 K-nak az említett bányászat céljaira igénybe nem vett részét az 1909. évi XV. tc. 5. §-ában megjelölt többi bányáknál használhassa fel beruházásokra.
5. § Felhatalmaztatik a kereskedelemügyi miniszter, hogy az 1907. évi L. tc. 1. §-ában említett A. táblázatba tartozó államvasuti tisztviselőknek az 1915/16. költségvetési év második felére eső időszakos előléptetése alkalmával olyan tisztviselőket, akiknek várakozási ideje még nem telt le, az 1907. évi L. tc. 8. §-ában megállapított 25%-nál nagyobb terjedelemben, de a jelen törvény 1. és 2. §-ai értelmében az 1915/16. költségvetési évre is irányadó 1914/15. évi állami költségvetésben engedélyezett hitel keretén belől léptethessen soron kívül elő és hogy az összes előléptetendő tisztviselőknek legfeljebb 20%-át abban az esetben is előléptethesse, ha az illetők várakozási idejének fele még nem telt le.
Felhatalmaztatik továbbá a kereskedelemügyi miniszter, hogy a posta, távirda- és távbeszélő alkalmazottak A. táblázatának államvasuti rendszerű VII., VIII. és IX. fizetési osztályaiban - a rendszeresített összlétszámnak változatlanul leendő fenntartása mellett és a jelen törvény 1. és 2. §-ai értelmében az 1915/16. évre is irányadó 1914/15. évi állami költségvetésben megállapított hitel keretén belől - annyi alacsonyabb fizetési osztályú állást szerezhessen át a magasabb fizetési osztályba, mint amennyi új magasabb fizetési osztályú állás a jelzett fizetési osztályokba tartozó tisztviselők részére az 1911. évi XIV. tc. 13. §-ában szabályozott előmenetel biztosítása céljából szükséges.
6. § Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az 1913. évi XXII. tc. értelmében létesített Magyar Ágyúgyár Részvénytársaság alaptőkéjének az idézett törvénycikkel becikkelyezett szerződés III. §-a értelmében való felemelése folytán a m. kir. kincstárra eső összeget legfeljebb 15.000,000 K erejéig a felmerülő szükséghez képest a pénztári készletekből igénybe vehesse.
Felhatalmaztatik a kereskedelemügyi miniszter, hogy a győri ágyúgyár és a hozzátartozó lőtér létesítéséhez szükséges területekre nézve az 1881. évi XLI. törvénycikknek megfelelő kisajátítást engedélyezhesse.
7. § A hadsegélyezés céljaira a jövedelemadónak ideiglenes és részleges életbeléptetéséről szóló 1914. évi XLVI. törvénycikknek a rendelkezései, valamint az ezekre vonatkozólag az 1915. évi XV. tc. 3. §-ában foglalt kiegészítő határozmány az 1916. évre is hatályban maradnak az alább következő módosításokkal:
1. Az 1914. évi XLVI. tc. 1., 8. és 9. §-aiban említett 1914., 1915., illetve 1916. év alatt, minden egyes esetben, megfelelőleg a reá következő év értendő.
2. Az 1914. évi XLVI. tc. 2. §-ában foglalt rendelkezések az egyházakra (egyházközségekre), szerzetes rendekre (apátságokra, prépostságokra) alapokra és alapítványokra is kiterjesztetnek.
3. A kegyuri terhek az 1909. évi X. tc. 12. §-ának 7. pontja szerint levonható tehernek veendők.
4. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek igazgatósága és felügyelő bizottsága tagjainak ebbeli minőségükben bármely elnevezés szerint járó javadalma az 1914. évi XLVI. tc. 5. §-ában említett jövedelmek sorába tartozik és nem számítható az idézett törvény 11. §-ában említett szolgálati járandóságok közé.
8. § Azok, a kik 1914. évi augusztus 1-től fogva olyan állandó vagy alkalmi haszonhajtó foglalkozást üznek, amelynek hozadéka az 1875. évi XXIX. tc. értelmében III. osztályú keresetadó alá esik, de amely után megadóztatva még nem lettek, tartoznak ezt a foglalkozásukat, amennyiben azt már a jelen törvény életbeléptekor vagy azt megelőzőleg űzték, legkésőbb a jelen törvény életbeléptétől számított 30 nap alatt, egyébként pedig a foglalkozás megkezdésétől számított 15 nap alatt az illetékes pénzügyigazgatóságnál (adófelügyelőnél) bejelenteni. A bejelentés elmulasztása jövedéki kihágást képez és az 1909. évi XI. tc. 93. §-ának b) pontja szerint büntetendő.
Ezekben az esetekben, ha az adókivető bizottság tárgyalás megtartásáig az adó beszedése veszélynek van kitéve, a III. osztályú kereseti adót, a reá eső állami adópótlékokkal együtt, a kir. pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) végzésileg állapítja meg s az ekképen kivetett adó egyszerre esedékes és azonnal fizetendő. A kivetés ellen 15 nap alatt netán beadott és az adófelszólamlási bizottság által tárgyalandó fellebbezés az adó behajtását nem gátolja.
9. § Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az egyenesadók keretében az olyan személyeknek és adóforrásoknak adókötelezettségére nézve, akik, illetve amelyek több állam adóztatási jogkörébe tartoznak, a kétszeres megadóztatás elkerülése végett és a viszonosság elveinek megfelelő eljárás céljából egyezményeket köthessen.
10. § Ha a horvát-szlavonországi országos alkalmazottak részére az autonom törvényhozás által az 1912. évi XXXV. törvénycikknek megfelelő családi pótlék rendszeresíttetik, valamint ha a közszolgálati alkalmazottak háborús segélyéről szóló törvény 1. és 2. §-aiban említett egyszeri segélyeknek megfelelő segélyek engedélyeztetnek a horvát-szlavon országos alkalmazottak részére, az erre nézve megalkotandó autonom törvények alapján járó vagy engedélyezett családi pótlékok s illetve az egyszeri segélyek minden állami adó alól mentesek, tehát az 1909. évi X. törvénycikk szerint fizetendő jövedelmi adó alá sem esnek.
11. § A katonai (hadsereg, haditengerészet és honvédség) hatóságokkal létrejött szállítási, építkezési, fuvarozási és egyéb vállalkozási megállapodások után, a szerződési, fuvarozási és egyéb vállalkozási megállapodások után, a szerződési II. vagy III. fokozat szerinti illetéket az 1881. évi XXVI. tc. 10. §-ában szabályozott módon, az esetben is le kell róni, ha a jogügylet levélbe foglaltatik, vagy arról okirat nem állíttatik ki. Katonai hatóságoknak tekintendők e rendelkezések alkalmazása szempontjából a cs. és kir. katonai és haditengerészeti, továbbá a m. kir. honvédparancsnokságok, csapatok, intézetek és egyéb hivatalok.
Ez a rendelkezés alkalmazandó az 1914. évi augusztus 1. óta létrejött valamennyi ilyen megállapodásra is, amennyiben az azokon alapuló követelések kiegyenlítése már a jelen törvény hatályba lépte után történik. A már lerótt szerződési illetékek visszakövetelésére nem állapít meg igényt az a körülmény, hogy az 1914. évi augusztus 1. után, de még a jelen törvény hatályba lépte előtt létrejött megállapodás okiratba nem foglaltatott.
12. § Az 1898. évi XXI. tc. 2. §-ának az a rendelkezése, amely szerint az országos betegápolási pótadó az ugyanabban a szakaszban említett egyenes államadók 3%-át meg nem haladja, az 1916. évre hatályon kívül helyeztetik és az 1916. évben kivetendő országos betegápolási pótadó kulcsa 5%-ban állapíttatik meg.
13. § Az 1888. évi IV. tc. 7. §-ának az a rendelkezése, amely szerint a helyi érdekű vasutak segélyezése címén az állami költségvetés évenként 600,000 K-nál (300,000 frtnál) nagyobb összeggel meg nem terhelhető, az 1915/16. évre hatályon kívül helyeztetik.
14. § Az 1916/17. évre előterjesztendő állami költségvetés részletes előirányzatában felvett összegek az 1914/15. évre szóló állami költségvetés megfelelő összegeivel lesznek összehasonlítandók.
15. § A jelen törvény kihirdetése napján lép életbe s annak végrehajtásával a pénzügyminiszter bizatik meg.
