1. § A minisztérium abból a célból, hogy a lakosságnak közszükségleti cikkekkel való ellátását biztosítsa és áraiknak felhajtását meggátolja, e cikkeknek előállítását, forgalombahozatalát, közérdekből szükséges igénybevételét és árát, valamint fogyasztását a háború idejére (1912:LXIII. tc. 13. és 28. §) kivételes intézkedésekkel szabályozhatja és e tekintetben a fennálló törvényektől eltérő rendelkezéseket is állapíthat meg.
2. § A minisztérium elrendelheti, hogy a közigazgatási hatóság arra, aki közszükségleti célokra igénybevett (rekvirált) vagy közérdekből zár alá vett tárgyat jogellenesen felhasznál, elfogyaszt, elidegenít, megsemmisít vagy a közszükséglet kielégítése elől egyéb módon jogellenesen elvon, a közérdeket ért hátrány megtérítéséül a közszükséglet kielégítése elől elvont tárgyak értékének háromszorosáig terjedhető kártérítő összeget szabhasson ki, amelyet a minisztérium által meghatározott és a háborús eseményekkel kapcsolatos jótékonysági célokra kell fordítani.
Az eljáró hatóságokat és az eljárást a minisztérium rendelettel állapítja meg.
A kártérítő összeg kiszabása a cselekmény elkövetőjének büntetőjogi felelősségét nem érinti.
3. § A minisztérium a törvény vagy a hatóság által megszabott határidőknek és határnapoknak a háborús események miatt vagy ezek következtében történt elmulasztásából vagy be nem tarthatásából eredő joghátrányok elhárítása, enyhítése vagy megszüntetése végett rendelettel kivételes szabályokat állapíthat meg és evégből a törvénytől eltérően is rendelkezhetik.
4. § A minisztérium az ipari és más gazdasági foglalkozások gyakorlásához megkívánt előfeltételek tekintetében, amennyiben ezt a háborúban teljesített katonai szolgálat vagy a háborús események miatt vagy ezek következtében beálló különös méltánylást érdemlő körülmények indokolják, rendelettel kivételes intézkedéseket tehet és evégből a törvénytől eltérő könnyítéseket is állapíthat meg.
5. § A minisztérium rendelettel szabályozhatja egyfelől a hadi szolgáltatásokról szóló 1912:LXVIII. tc. 10. §-ának 2. bekezdésében említett helyettes és másfelől a hadicélokra igénybe vett fogatos jármű vagy személy-, illetőleg teherszállításra alkalmas állat birtokosa közötti jogviszonyt és a rendeletében megállapított szabályok hatályát kiterjesztheti a helyettesítés iránt a rendelet életbelépése előtt létrejött szerződésekből keletkezett jogviszonyokra is.
6. § A minisztérium az 1912:LXIII., az 1912:LXVIII. és az 1912:LXIX. törvénycikkben, valamint a háborúval kapcsolatos más törvényekben foglalt rendelkezéseknek és az e törvények alapján akár a minisztérium, akár egyes miniszterek által kiadott rendeleteknek, vagy e törvények és rendeletek alapján tett hatósági rendelkezéseknek megszegését kihágássá nyilváníthatja s az ily kihágás büntetését hat hónapig terjedhető elzárásban és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetésben állapíthatja meg; továbbá oly esetben, amikor megállapítható annak a nyereségnek mennyisége, amelyet a tettes cselekményével illetéktelenül elért, az alkalmazandó pénzbüntetés legmagasabb mértékeül a minisztérium a kihágást megállapító jogszabályban meghatározott pénzbüntetésnek a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összegét állapíthatja meg.
A jelen § alá eső kihágások tekintetében a minisztérium az elkobzásra, valamint az elkobzott tárgyak s értékük hovafordítására nézve fennálló rendelkezésektől eltérő rendelkezéseket is állapíthat meg.
A jelen § alá eső kihágások miatt az elzáráson felül megállapított pénzbüntetés behajthatatlanságának esetére az elzárás tartama három hónappal felemelhető. Kihágások halmazata esetében, ha a pénzbüntetés az összbüntetéskép kiszabott elzárással együtt alkalmaztatik, az összbüntetésül kiszabott és a pénzbüntetést helyettesítő elzárás tartama együttvéve egy évet nem haladhat meg.
A jelen § alá eső kihágások miatt a büntető eljárás egy év alatt, a kiszabott büntetés pedig két év alatt évül el.
7. § Az 1915:XIII. tc. 8. §-ának rendelkezése a jelen törvényből folyó kivételes hatalomra és az annak alapján tett kivételes intézkedésekre is irányadó.
8. § A minisztérium megállapíthatja azokat az átmeneti szabályokat, amelyek a kivételes hatalom alapján tett intézkedések hatályon kívül helyezésével kapcsolatban szükségesek.
9. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe.
Végrehajtásával a minisztérium és az illetékes miniszterek bizatnak meg; amennyiben pedig e rendelkezések hatálya Horvát-Szlavonországokra is kiterjed s végrehajtásuk nem a központi kormányt illeti ezt a törvényt ott a bán hajtja végre. Horvát-Szlavonországokban az önkormányzati törvényhozás körébe tartozó ügyekre nézve az ottani törvények irányadók.
