1. § A minisztérium felhatalmaztatik, hogy a csődön kívüli kényszeregyességet ideiglenesen a törvényhozás további rendelkezéséig rendelettel szabályozza és hogy a csődeljárás során köthető kényszeregyességre nézve az 1881:XVII. törvénycikkben foglalt rendelkezésektől eltérő rendelkezéseket állapítson meg.
A minisztérium a jelen § alapján kiadandó rendeletét a szükséghez képest kiegészítheti, módosíthatja, esetleg hatályon kívül is helyezheti.
2. § Aki abból a célból, hogy a hitelező a csődeljárás vagy a csődön kívüli kényszeregyességi eljárás során a hitelezők valamely határozatának hozatalához szavazatával hozzájáruljon vagy hozzá ne járuljon, vagy pedig a szavazástól tartózkodjék, a hitelező részére vagy pedig a hitelező beleegyezésével más részére ajándékot vagy egyéb előnyt juttat vagy igér; úgyszintén a hitelező, aki az említett célból a maga vagy más részére ily előnyt követel vagy elfogad, vétséget követ el, amelynek büntetése két évig terjedhető fogház és hatezer koronáig terjedhető pénzbüntetés.
3. § Aki akár a csődeljárás, akár a csődön kívüli kényszeregyességi eljárás során tudva koholt követelést érvényesít, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem forog fenn, vétséget követ el, amelynek büntetése három évig terjedhető fogház és hatezer koronáig terjedhető pénzbüntetés.
4. § Az adós, aki fizetőképtelenségének beállása, vagy ha kereskedő, fizetéseinek megszüntetése után hitelezőinek megkárosítása céljából az 1878:V. tc. (Btk.) 414. §-ában említett cselekmények valamelyikét követi el, ha a csődön kívüli kényszeregyességi eljárást az egyesség jóváhagyásával jogerősen befejezték, az okozott kár összegéhez képest az idézett törvénycikk 383. §-ában foglalt rendelkezések szerint büntetendő.
5. § A csődválasztmány tagja, aki a csődeljárás során, úgyszintén a vagyonfelügyelő, valamint az ellenőrző biztos és az ellenőrző bizottság tagja, aki a csődön kívüli kényszeregyességi eljárás során megbizatása körében a Btk. 361. §-ában említett cselekményt követi el, az idézett § 1. bekezdésében, valamint a Btk. 363. és 364. §-ában foglalt rendelkezések szerint büntetendő.
A bűnvádi eljárást hivatalból kell megindítani.
6. § Az 1881:XVII. tc. 265. és 266. §-ában foglalt rendelkezések hatályukat vesztik.
7. § E törvény életbelépésének napját a minisztérium határozza meg. Hatálya Horvát-Szlavonországokra nem terjed ki. *
Ezt a törvényt a minisztérium hajtja végre.
