1916. évi VI. törvénycikk

az 1912. évi LXVIII. törvénycikk 4. §-ában meghatározott személyes hadiszolgáltatási kötelezettség korhatárának a jelen háború tartamára való kiterjesztéséről * 

1. § A minisztérium felhatalmaztatik, hogy a jelen háború tartamára intézkedéseket tehessen oly irányban, hogy hadicélokra szükséges személyes szolgálatokra rendkívüli szükség esetére, 50 éves kort betöltött, de 55. életévüket még túl nem haladott, a férfinemhez tartozó munkaképes polgári egyének is bevonhatók legyenek.

Ily egyének bevonását csak a honvédelmi miniszter rendelheti el; az 1912. évi LXVIII. törvénycikk 27. §-ának második és harmadik bekezdésében foglalt rendelkezések ezeknél alkalmazást nem nyernek.

Az említett egyének továbbá csak a magyar szent korona országain belül, a hadrakelt sereg körlete mögött és egyhuzamban legfeljebb 6 hétre vehetők igénybe.

Ugyanazon személyek ismételt bevonása csak szolgálatuknak 1-2 hónapi megszakítása után történhetik.

Egyébként az 1912. évi LXVIII. törvénycikkben a személyes szolgáltatásokra vonatkozólag foglalt rendelkezések a bevont 50-55 éves egyénekre is alkalmazást nyernek.

2. § Az 1912. évi LXVIII. törvénycikk, illetve jelen törvénycikk 1. §-a alapján személyes hadiszolgáltatásra bevont egyének szolgálatukban akkor is megmaradni kötelesek, ha annak tartama alatt a rájuk nézve meghatározott korhatárt meghaladják is.

3. § Ez a törvény a kihirdetés napján lép hatályba és ennek rendelkezései csak a jelen háború tartamára azon időpontig maradnak érvényben, amelyben a hadiszolgáltatás iránti kötelezettség az 1912. évi LXVIII. törvénycikk 2. §-a értelmében megszűnik.

Végrehajtásával a honvédelmi miniszter bizatik meg, aki az érdekelt miniszterekkel és a hadügyminiszterrel, Horvát-Szlavonországokban pedig Horvát-Szlavon- és Dalmátországok bánjával is egyetértőleg jár el.