A szász egyetem vagyona felett az 1876:XII. tc. 7. §-a szerint a szász egyetem közgyűlése rendelkezik. A szász egyetem közgyűlésének tagjait az idézett törvénycikk 8-10. §-ai értelmében az ott megállapított területnek országgyűlési képviselőválasztói joggal biró lakói három évre választják. A most működő közgyűlés tagjainak megbizatása 1915. évi december hó 31-én lejár. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1913:XIV. törvénycikk a választói jogot az eddiginél jelentékenyen szélesebb alapra fektetvén, természetszerűleg mérlegelni kell azt is, hogy vajjon nem indokolt-e más alapra fektetni azon önkormányzati testületek szerveinek megalkotását, amelyek eddig szintén az országos választók ténykedésével létesültek. A törvényhatósági bizottságokra nézve az 1913:XIV. tc. 164. §-a kifejezetten elrendeli, hogy tagjaik választásáról külön törvény fog rendelkezni. Maga e törvény nem tartalmaz ugyan rendelkezést a szász egyetem közgyűlésére vonatkozólag. A törvény alapjául szolgált törvényjavaslatnak indokolása azonban erre az önkormányzati testületre is utal, mint olyanra, amelynek megalakulását az új választói törvény életbeléptével kapcsolatosan esetleg szintén új szabályozás alá kell vonni. Egyelőre csak arról van szó, hogy a szász egyetem most működő közgyűlése tagjainak megbizatása az 1915. év végén lejárván, gondoskodni kell a közgyűlés újraalakításáról.
A mostani rendkívüli viszonyok között és minden itt szóba jöhető szempontnak megfelelő mérlegelése mellett átmenetileg a leghelyesebb megoldási módozatnak az mutatkozik, ha a törvényhozás a szász egyetemi közgyűlés tagjainak megbizatását éppen úgy, amint ezt az országgyűlési képviselőválasztások és törvényhatósági bizottsági tagválasztások tekintetében legutóbb tette, a békés idők bekövetkezéséig meghosszabbítaná. A béke helyreállta után aztán a most elhalasztott választásokat az országgyűlési képviselőválasztók 1914. évre érvényes névjegyzéke, vagyis a régi választói törvény alapján készült utolsó névjegyzék alapján kellene megtartani már csak azért is, mert a legközelebbi általános képviselőválasztásokig még az országgyűlési képviselőválasztások is az 1914. évre érvényes régi névjegyzék alapján fognak megtartatni; visszás volna tehát, hogy az új választói névjegyzék előbb nyerjen alkalmazást a szász egyetem közgyűlése tagjainak, mint az országgyűlési képviselőknek a megválasztásánál. Nem volna továbbá következetes eljárás, hogy mikor a szász egyetem közgyűlése tagjainak választása tekintetében, amint erre az 1913:XIV. tc. eredeti javaslatának indokolása is utal, az új szabályozás szükségét, vagy legalább is megfontolásra érdemes voltát elismerjük, mindaddig, amíg ily végleges szabályozásra a lehetőség megnyilik, átmenetileg nem az eddigi állapotot tartanók fenn érintetlenül, hanem - e természetes megoldási mód mellőzésével - ideiglenesen egy teljesen új állapotot teremtenénk. Végül miután az új választói törvény nemcsak a választói jog körében, hanem a választókerületekben is olyan lényeges változásokat létesített, hogy az új kerületek a régiek területét összevissza metszik: az új törvény alapján alig lehetne a választásokat megtartani addig, amíg a szász egyetem közgyűlési tagjainak választókerületei az új választókerületekkel összhangba nem hozattak. Ez pedig csakis az átmeneti idő jelentőségével arányban nem álló sok nehézség leküzdésével volna megvalósítható. Nem is volna kellően indokolható, hogy miért történjék a szász egyetem közgyűlésére nézve külön és eltérő rendelkezés attól, amelyet a törvényhozás sokkal szélesebb körben: a törvényhatóságok és a kiváltságos helyzetű rendezett tanácsú városok képviseletének választása tekintetében az 1915:VI. tc. megalkotásakor egyszer már helyesnek elfogadott. Ebből az okból a tervezet a szász egyetem közgyűlése tagjainak megbizatását is elhalasztani javasolja a békés idők visszatéréséig, vagyis a békekötés napjától számított 3 hónap leteltéig, és az azután megtartandó választásoknak alapjául - az 1915:VI. tc. mintájára - szintén az 1914. évre érvényes országgyűlési képviselőválasztói régi névjegyzéket jelöli ki.
A szász egyetemi közgyűlés tagjai megbizatásának a békekötés napjától számított 3 hónapra való meghosszabbítása, illetőleg az új választásnak elodázása és ennél a választásnál az országgyűlési képviselőválasztók 1914. évre érvényes régi névjegyzéke alapul vételének indokait már az általános indokolásban kifejtettem. Természetes, hogy a most elhalasztani kívánt általános választásokat megelőzőleg esetleg szükségessé válható időközi választások megtartását ez a rendelkezés nem zárja ki, és még természetesebb, hogy ha már az utóbb bekövetkező általános választásoknak is az 1914. évre érvényes képviselőválasztói névjegyzék szolgál alapjául, nem lehetne az más az esetleges időközi választásoknál sem. A békekötést követő 3 hó elteltével választandó közgyűlési tagok megbizatása 1918 december 31-ig tart. Ez a rendelkezés azonos a törvényhatósági bizottságok tagjaira az 1915:VI. tc. 2. §-ában megállapított azzal a rendelkezéssel, hogy az utóbb (tehát rendes időn túl) választott bizottsági tagok megbizatása addig tart, amig a törvény szerint tartott volna, ha a rendes időben választattak volna meg.
