1. § Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a magyar szent korona országainak területén működő pénzintézetek és ezek révén a közgazdaság érdekeinek ápolására és előmozdítására szövetkezeti formában egyelőre öt év tartamára alakuló Pénzintézeti Központ tőkéjéhez, az államkincstár terhére, százmillió korona névértékű üzletrész átvételével járuljon. Ezek az üzletrészek, az intézet nyereségében csak akkor részesednek, ha a szövetkezet többi tagjainak üzletrészeire eső osztalék a 6%-ot elérte és a felszámolás során a tiszta vagyonból csak a szövetkezet többi tagjai által átvett üzletrészekre befizetett tőkeösszegek kielégítése után fizetendők vissza. Felhatalmaztatik továbbá a pénzügyminiszter, hogy veszteségi tartalékalap gyanánt huszonöt millió koronát bocsásson a nevezett intézet rendelkezésére.
Ha a törvényhozás időközben másként nem rendelkezik, a Pénzintézeti Központ a megalakulástól számított öt év elteltével felszámol.
Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az előző rendelkezés értelmében bekövetkező felszámolás esetére a Pénzintézeti Központ alkalmazottjainak a felszámolás megkezdése időpontjában élvezett illetményeit, illetőleg a nekik vagy hozzátartozóiknak az esetleg alkotandó nyugdíjszabályzat értelmében járó ellátást, mint nyugdíjat, az államkincstár terhére elvállalhassa.
2. § A Pénzintézeti Központ elnökét öt év tartamára a pénzügyminiszter előterjesztésére č Felsége a király nevezi ki.
Az elnök vezeti a közgyűlés, az igazgatóság, az esetleg alakítandó végrehajtóbizottság és a választmány tanácskozásait és irányítja az intézet üzletvitelét.
3. § A Pénzintézeti Központ alapszabályainak tervezete a jelen törvény mellékleteként becikkelyeztetik.
A pénzügyminiszter gondoskodni tartozik arról, hogy a Pénzintézeti Központ a horvát-szlavonországi pénzintézetek érdekeinek ápolására és előmozdítására Zagrebben, a jelen törvény mellékleteként becikkelyezett alapszabálytervezetben foglalt rendelkezéseknek megfelelő hatáskörrel és szervezettel ellátott és ott a cégjegyzékbe bevezetendő képviselőséget létesítsen.
Az alapszabályok érvényességéhez a pénzügyminiszter jóváhagyása szükséges. A jelen törvény mellékleteként becikkelyezett tervezetnek megfelelő alapszabályoktól a cégbíróság a cégjegyzékbe való bevezetést nem tagadhatja meg. A pénzügyminiszter beleegyezése nélkül az alapszabályokat módosítani nem lehet. A pénzügyminiszter beleegyezését az alapszabályok módosításához csak a törvényhozás felhatalmazásának kieszközlése után adhatja meg.
Az alakulás alkalmával való üzletrészjegyzések illetőleg belépési nyilatkozatok elfogadásáról a pénzügyminiszter határoz. Az alakuló közgyűlésen minden üzletrész, melynek jegyzését a pénzügyminiszter elfogadta és az államkincstár által jegyzett minden üzletrész egy-egy szavazatra ad jogot; a választásoknál azonban a szavazás már az alakuló közgyűlés által megállapított alapszabályok rendelkezései szerint lesz megejtendő.
4. § A Pénzintézeti Központ könyvei s ezeknek alapszabályszerű cégjegyzéssel ellátott kivonatai közokiratok bizonyító erejével birnak.
5. § A Pénzintézeti Központ a törvényhozás további rendelkezéséig nem foganatosíthat felülvizsgálatot olyan tagjainál, amelyek tőle hitelt vagy kölcsönt nem vesznek igénybe, vagy amelyek nem maguk kérik a felülvizsgálatot.
6. § Pénzintézetek felszámolásánál a Pénzintézeti Központ, ha ehhez hozzájárul, felszámoló gyanánt működhetik. A Pénzintézeti Központ az elvállalt felszámolói megbízásról lemondhat, de az tőle vissza nem vonható.
Tagjainak felszámolásánál a Pénzintézeti Központ igazgatóságának kívánságára felszámolóként a Pénzintézeti Központot vagy az általa kijelölt személyt kell kirendelni. Mást, mint a Pénzintézeti Központot vagy az általa kijelölt személyt kell kirendelni. Mást, mint a Pénzintézeti Központot vagy az általa kijelölt személyt a cégbíróság a Pénzintézeti Központ tagjának felszámolója gyanánt csak akkor vezethet be a cégjegyzékbe, ha a pénzintézet a Pénzintézeti Központ nyilatkozatával igazolja, hogy ez a jelen bekezdésen alapuló jogával élni nem kíván.
7. § Ha valamely pénzintézet ellen valamely hitelező csődnyitási kérelmet terjeszt elő, vagy ha maga a pénzintézet kéri maga ellen a csőd megnyitását, akkor a csődbíróság tárgyalást rendel el és erre a Pénzintézeti Központot is megidézi. A csőd - ha fenn is forognak a csődnyitás feltételei - sem hitelezőnek, sem az adósnak kérelmére nem nyitható meg, ha a Pénzintézeti Központ a felszámolásnak az alábbiak értelmében való intézésére vállalkozik. Ily esetben a cégbíróság az adós pénzintézet felosztását elrendeli és felszámoló gyanánt a Pénzintézeti Központot vagy az általa kijelölt egy vagy több személyt rendeli ki.
A minisztérium felhatalmaztatik, hogy rendeleti úton szabályozza az előbbi bekezdés esetében követendő eljárást és az adós intézet ellen és az általa érvényesíthető jogokra vonatkozólag a csődjog elvein alapuló szabályokat állapítson meg és általában oly intézkedéseket léptessen életbe, amelyek a felszámolás zavartalan lebonyolításának biztosítására alkalmasak. E rendelet intézkedései - esetleg módosításokkal - kiterjesztendők arra az esetre is, ha a Pénzintézeti Központ vagy az általa kijelölt egy vagy több személy a 6. § alapján működik felszámoló gyanánt.
Az adós, aki fizetéseinek megszüntetése után hitelezőinek megkárosítása céljából az 1878:V. tc. (Btk.) 414. §-ában említett cselekmények valamelyikét követi el, ha a csőd a jelen § 1. bekezdésében említett okból ki nem mondatott, az okozott kár összegéhez képest a Btk. 383. §-ában foglalt rendelkezések szerint büntetendő.
Csőd elrendelése esetére a Pénzintézeti Központ igazgatósága jogosítva van a kirendelendő tömeggondnokot javaslatba hozni és vele díjazása iránt megállapodásra lépni. A megállapított tömeggondnoki díj a csődbíróság által leszállítható, de semmi esetre feljebb nem emelhető.
Horvát-Szlavonországokban a jelen §-nak az önkormányzat körébe tartozó jogviszonyokat szabályozó rendelkezéseire nézve az ottani megfelelő jogszabályok irányadók.
8. § Az 1901. évi XXIV. tc. 5. § 9. pontjának első bekezdésében felállított szabály kiterjed a Pénzintézeti Központra.
Ő Felsége a király vagy a kormány kinevezése alá eső tisztviselő a Pénzintézeti Központ tagjai sorába tartozó pénzintézetek jelölése alapján sem az igazgatóság, sem a választmány, sem a felügyelőbizottság tagjává meg nem választható.
9. § Az 1919. év január 1. napja előtt új pénzintézet a magyar szent korona országainak területén nem létesülhet.
Azok a pénzintézetek, amelyek az 1916. évi január hó 20. napját követő időben a jelen törvény életbeléptének napjáig kérték a törvényszéknél cégük bejegyzését, a jelen törvény életbeléptének napjától számított 60 nap alatt kötelesek feloszlásukat elhatározni és a cégbíróságnak bejelenteni. E határidő eredménytelen eltelte után a cégbiztos (az erre hivatott felügyeleti hatóság) a cégbíróságnál a felszámolás elrendelését és a felszámolók kirendelését kéri és ezt a cégbíróság elrendeli.
Az első és második bekezdés nem alkalmazandó:
1. azokra a pénzintézetekre, amelyek húsz millió koronát, Horvát-Szlavonországokban tíz millió koronát meghaladó, teljesen és készpénzben befizetett alaptőkével mint részvénytársaságok alakultak vagy alakulnak,
2. azokra a pénzintézetekre, amelyeknek alakításában már fennálló pénzintézetek egyesülésével vagy felszámolásával kapcsolatban a Pénzintézeti Központ közreműködik,
3. azokra a pénzintézetekre, amelyek szövetkezeti formában, mint az 1898. évi XXIII. tc. alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezet vagy mint a pénzügyminiszter által elismert valamely szövetkezeti központ tagjai alakultak vagy alakulnak.
A pénzügyminiszter az előző bekezdés 3. pontja alá nem tartozó hitelszövetkezetek alakítására vonatkozólag indokolt esetekben kivételt tehet.
10. § Jelen törvény kihirdetése napján azonnal hatályba lép és végrehajtásával a pénzügyminiszter bizatik meg, aki az érdekelt miniszterekkel, Horvát-Szlavonországokban pedig, amennyiben hatálya ezekre az országokra is kiterjed, a bánnal is egyetértőleg jár el.
1. § A Pénzintézeti Központ az 1916. évi XIV. tc. alapján alakul.
Amennyiben az alapszabályok az említett törvény alapján eltérő intézkedéseket nem állapítanak meg, a Pénzintézeti Központ a K. T.-nek (1875:XXXVII. tc.) a szövetkezetekre vonatkozó rendelkezései alá esik.
2. § A Pénzintézeti Központ cége:
magyarul: „Pénzintézeti Központ”,
horvátul: „Srediste za novcane zavode”,
németül: „Geldinstitus-Zentrale”.
3. § A cégjegyzés akként történik, hogy:
1. az igazgatóságnak két tagja, vagy
2. az igazgatóságnak egy tagja és a vezérigazgató, vagy
3. az igazgatóságnak egy tagja és a Pénzintézeti Központnak az igazgatóság által cégvezetési joggal felruházott tisztviselője, vagy
4. a vezérigazgató és a Pénzintézeti Központnak az igazgatóság által cégvezetési joggal felruházott tisztviselője, vagy
5. a Pénzintézeti Központnak cégvezetési joggal felruházott két olyan tisztviselője, kik közül legalább egyet az igazgatóság az igazgatói, aligazgatói vagy igazgatóhelyettesi címmel ruházott fel,
az előnyomott vagy előírott cégszöveghez sajátkezű aláírásaikat együttesen csatolják.
Az igazgatóság tagja alatt az elnök is értetik.
A kiküldött igazgatósági tagok helyetteseinek (40. § 1. bek.) helyettesítési jogköre a cégjegyzésre nem terjed ki.
4. § A Pénzintézeti Központ székhelye Budapest; jogában van a magyar szent korona országainak területén bárhol képviselőségeket és fióktelepeket felállítani.
Zagreb-ben a jelen alapszabályok VIII. fejezetében meghatározott hatáskörrel okvetlenül állítandó fel képviselőség, melynek ügyköre Horvát-Szlavonországok területére terjed ki és ügykezelési nyelve horvát.
A Pénzintézeti Központ a budapesti kir. törvényszéknél vezetett cégjegyzékben szövetkezet gyanánt bejegyzendő.
Képviselőség vagy fióktelep létesítése helyett az igazgatóságnak jogában áll, hogy a Pénzintézeti Központnak az illető helyen telepes egy tagját bízza meg képviseleti teendőkkel.
5. § A Pénzintézeti Központ célja a magyar szent korona országainak területén működő pénzintézetek és ezek révén a közgazdaság érdekeinek ápolása és előmozdítása. A Pénzintézeti Központ evégből:
1. a tagjai sorába tartozó pénzintézeteknek oly rendkívüli időkben és különleges körülmények között, amikor hitelszükségletüknek a rendes hitelforrások útján való kielégítése nehézségekbe ütközik, hitelt nyújthat;
2. közreműködik abban, hogy oly pénzintézetek, amelyeknél a megejtett felülvizsgálat alapján ennek szüksége fennforog, egészséges alapra fektettessenek, esetleg más pénzintézettel egyesüljenek vagy felszámoljanak; a Pénzintézeti Központ ily esetekben felszámolóként vagy hasonló minőségben működhet és általában pénzintézetek felosztása esetében elvállalhatja a felosztás végrehajtásának intézését, valamint azokat a teendőket, amelyeket külön jogszabály reá ruház;
3. a felülvizsgálatra vonatkozó törvényes rendelkezések sérelme nélkül állandóan figyelemmel kíséri a pénzintézetek üzlet- és ügyvitelét és az eközben szerzett adatokat megfelelően csoportosítva feldolgozza;
4. közreműködik abban, hogy a pénzpiac egészséges fejlődése érdekében a pénzintézetek ügyvitele és ügykezelése a lehetőség szerint egyöntetű elvek alapjára helyeztessék és célszerűen vitessék, továbbá, hogy a 7. § szerint felülvizsgálat alá eső intézetek ügyvitelében a természetüknek és a közgazdaság követelményeinek megfelelő elvek érvényesüljenek.
6. § Az 5. § 1. és 2. pontjai alatt említett ügykörben a Pénzintézeti Központ köztörvényi és váltóhiteleket nyújthat és ingatlanokra, telekkönyvileg bekebelezett követelésekre és jogokra, értékpapirokra, árúkra, nyersterményekre és egyéb értékekre kölcsönöket adhat és az 5. § 2. pontjában említett ügykörben mindennemű más jogügyleteket is köthet. Magánfeleknek a Pénzintézeti Központ - az 5. § 2. pontjában említett esetekben netalán előálló szükséglettől eltekintve - hitelt nem engedélyez. Iparvállalati alapítással, financirozással, érdekeltségvállalással, valamint a saját céljaira szükségelt ingatlanokon kívül való ingatlanvásárlással, parcellázással, telepítéssel és haszonbérleti ügyletekkel a Pénzintézeti Központ csak az 5. § 2. pontjában említett cél elérésére átmenetileg foglalkozik, ha erre elkerülhetetlenül szükség van. Az ilyen ingatlanvásárlások és parcellázások lebonyolítása érdekében a Pénzintézeti Központ a célszerűség követelményei szerint igénybe veheti erre hajlandó egyes tagjainak közreműködését és szorosabb kapcsolatot létesíthet a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségével, melybe tag gyanánt is beléphet.
Oly időben, midőn a Pénzintézeti Központ tőkéit az 5. § 1. és 2. pontjaiban körülírt célok egyáltalában nem vagy csak részben kötik le, a Pénzintézeti Központ üzlete folytonosságának biztosítása érdekében, tőkéjének egy korlátolt része erejéig, pénzintézeteknek hiteleket nyújthat. E hitelnyújtások mértékét az igazgatóság állapítja meg. E hitelnyújtásoktól eltekintve a Pénzintézeti Központ feles tőkéinek elhelyezése céljából ausztriai és egyéb külföldi cégektől elsőrendű (de nem szükségképen a jegybank által megkívánt kellékeknek megfelelő) váltókat vásárol vagy tőkéit olyan egyéb, a pénzügyminiszter által megengedett módon helyezi el, amely az elhelyezés biztonsága és bármikori folyóvá tétele tekintetében kifogás alá nem eshetik és a hazai pénzintézeteknek versenyt nem támaszt.
A Pénzintézeti Központ a tagjai sorába tartozó pénzintézetek pénzfeleslegeit az igazgatóság által megállapítandó feltételek mellett folyószámlán kamatozásra átveheti. Iparszerű betéti üzletet a Pénzintézeti Központ nem folytat és betéti könyveket nem állít ki.
A Pénzintézeti Központ az 5. § 1. és 2. pontjaiban körülírt célokra visszleszámítolási hitelt vehet igénybe.
A Pénzintézeti Központ a tényleg befizetett üzletrészek összegének a pénzügyminiszter által megállapítandó hányada erejéig fix kamatozású értékpapirokat, különösen állampapirokat, továbbá a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége és az 1898:XXIII. tc. alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezet által kibocsátott kötvényeket és gyámpénzek elhelyezésére alkalmas vagy óvadékképes címleteket vásárolhat és ilyen értékpapiroknak a tagok részére való adásvételét közvetítheti.
A Pénzintézeti Központ a tagok váltóinak telepítési helyéül szolgálhat és tagjainak kívánságára elvállalja váltó- és más követeléseknek beszedését, továbbá tagjai részére, illetve ezek megbízásából kifizetéseket és tőzsdei ügyletek iparszerű közvetítésének kizárásával egyéb üzleti teendőket teljesíthet.
7. § Az 5. § 4. pontjában körülírt cél előmozdítása végett a Pénzintézeti Központ tagjainak szakkérdésekben útbaigazítást nyújt és hiteltudósítói szervezetet létesíthet.
Oly tagjainál, akiknek saját tőkéje - értve ez alatt az alaptőkének és a legutóbbi mérlegben kimutatott valódi tartalékoknak összegét - húszmillió koronát, Horvát-Szlavonországok területén székelő tagjainál pedig tíz millió koronát meg nem halad, a Pénzintézeti Központnak joga van időről-időre felülvizsgálatot foganatosítani. Külön törvényen alapuló pénzintézeteknél (10. § 4. pont) csak a pénzügyminiszter felszólítására foganatosítható felülvizsgálat. Ha valamely tag saját tőkéje a Pénzintézeti Központba való belépése után az említett összeg fölé emelkedik, akkor e tagra nézve a Pénzintézeti Központ igazgatósága megszüntetheti a felülvizsgálati jogot. Ha valamely tag saját tőkéje a Pénzintézeti Központba való belépése után az említett összegre vagy az alá csökken, akkor a felülvizsgálati jog e tagra is kiterjed. A felülvizsgálat költségeit a Pénzintézeti Központ viseli. A Pénzintézeti Központ a törvényhozás további rendelkezéséig nem foganatosíthat felülvizsgálatot olyan tagjainál, amelyek tőle hitelt vagy kölcsönt nem vesznek igénybe, vagy amelyek nem maguk kérik a felülvizsgálatot.
A felülvizsgálat tényeknek megállapítására szorítkozik és a felülvizsgáló személy nincs jogosítva a felülvizsgált intézetnek utasításokat adni. A felülvizsgálat foganatosításánál a jelen alapszabályokhoz 1. sz. melléklet gyanánt csatolt felülvizsgálati utasításnak a felülvizsgálat alá eső intézet viszonyaihoz mért alkalmazásával kell eljárni. A felülvizsgálati utasítás csak a választmány, illetve a közgyűlés jóváhagyásával módosítható (33. § 5. pont, 48. § 2. pont). A felülvizsgálatot olyan szakavatott személyek által kell foganatosítani, akiket az igazgatóság rendel ki. Felülvizsgáló személyek gyanánt a Pénzintézeti Központ ezen célra alkalmazott felülvizsgálói vagy a Pénzintézeti Központ főtisztviselői működnek, akik harmadik személyekkel szemben szolgálatuk megkezdésekor titoktartásra kötelezendők. Kivételesen felülvizsgálók gyanánt az 1916. évi január 1-én a magyar szent korona országainak területén már tényleg működött pénzintézeti felülvizsgálati szervezetek felülvizsgálói is alkalmazhatók és átmenetileg a Pénzintézeti Központ ilyen felülvizsgálati szervezeteket bízhat meg az 1916. évi január 1-én már a kötelékükbe tartozott tagokra nézve a felülvizsgálatnak az általa megállapított irányelvek alapján és a Pénzintézeti Központ ellenőrzése mellett való foganatosításával. A felülvizsgáló személyek jelentései - az 5. § 1. és 2. pontjaiban körülírt viszony fennforgásának esetét kivéve - csupán a Pénzintézeti Központ elnökének, vezérigazgatójának és illetékes legfőbb tisztviselőinek bocsáthatók rendelkezésére és nem terjeszthetők még a Pénzintézeti Központ igazgatósága elé sem.
A felülvizsgálat eredménye alapján a Pénzintézeti Központ vezérigazgatója a netaláni észrevételeket első sorban a felülvizsgált intézet igazgatóságával közli és ettől bekéri a szükséges felvilágosításokat. Csupán ha az ilykép megindított tárgyalások nem vezetnek eredményre, tehet a vezérigazgató jelentést a Pénzintézeti Központ igazgatóságának, mely nyilatkozatra szólíthatja fel az intézetet. Ha az ilykép folytatott tárgyalások nem járnak megnyugtató eredménnyel, akkor a Pénzintézeti Központ igazgatósága elrendelheti, hogy az általa az intézettel szószerinti szövegben közölt észrevételek terjesztessenek az intézetnek legközelebbi közgyűlése elé és esetleg azt is, hogy ez a közgyűlés bizonyos záros határidőn belül hivassék egybe. Az igazgatóságnak ezen határozata ellen az intézet igazgatósága a határozat kézhezvételétől számított tizenöt nap alatt fellebbezhet a választmányhoz és a határozat csak a választmány jóváhagyása után, esetleg a választmány által elrendelt módosításokkal hajtható végre. A választmány e hatáskörét a 48. § 3. pontjában szabályozott albizottság látja el.
8. § A Pénzintézeti Központ tartama, ha a törvényhozás időközben másként nem rendelkezik vagy az intézet a K. T. 247. § 3. vagy 4. pontja vagy az alábbi 62. § második bekezdése szerint időközben fel nem oszlik, a megalakulástól számított öt év, mely idő elteltével az intézet felszámol.
9. § A Pénzintézeti Központ hirdetményei a Budapesten és Zagrebben megjelenő hivatalos lapokban tétetnek közzé.
10. § A Pénzintézeti Központ tagjai lehetnek:
1. részvénytársasági alapon működő pénzintézetek,
2. a pénzügyminiszter engedélyével községi, illetve városi takarékpénztárak, valamint ausztriai és egyéb külföldi pénzintézeteknek a magyar szent korona országainak területén működő fiókjai,
3. oly önálló szövetkezetek, amelyek bankszerű ügyletekkel foglalkoznak,
4. külön törvényen alapuló pénzintézetek,
5. a m. kir. államkincstár.
11. § A 10. § 1-4. pontjai alatt említett tagokat az első üzletév folyamán az alapító tagoknak e célból évnegyedenként tartandó gyűlése, később a közgyűlés veszi fel. A felvételt írásban kell kérni a jelen alapszabályokhoz 2. sz. melléklet gyanánt csatolt minta szerint. A felvételhez az alapító tagok gyűlésének, illetve a közgyűlésnek egyszerű szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az alapító tagok gyűlésére nézve a 28-31. §, a 32. § 1. és 2. bek., a 34. § 1. és 3. bek., a 35. és 36. § megfelelően alkalmazandók, még pedig a 36. § azzal, hogy a jegyzőkönyvet a budapesti kir. törvényszéknek nem kell bemutatni.
„Alapító tagok” alatt az alapítás alkalmával belépett tagok értendők, akik közé az államkincstár is tartozik.
12. § Az üzletrészek kétfélék: „A” sorozatúak és „B” sorozatúak. Az üzletrészek nyilvántartására üzletrészkönyvet kell vezetni.
A 10. § 1-4. pontja alatt említett tagok - tehát az összes tagok a m. kir. államkincstár kivételével - „A” sorozatú üzletrészeket kapnak. Ezen üzletrészek összmennyisége sem lefelé, sem felfelé korlátozva nincs.
A „B” sorozatú üzletrészeket, melyeknek összmennyisége 100.000,000 (száz millió) korona névértékben állapíttatik meg, azonnali befizetés mellett az államkincstár veszi át.
13. § Úgy az „A” sorozatba, mint a „B” sorozatba tartozó egy-egy üzletrésznek névértéke 4000 (négyezer) korona. Az üzletrészekről névre szóló okiratok állíttatnak ki. Ugyanazon tagnak több üzletrésze a tag kívánságára egy okiratba is összefoglalható. Az üzletrészkönyvben nyilvántartandó, hogy az üzletrészekről mily okiratok adattak ki.
14. § 250,000 koronát meg nem haladó saját tőkével (7. § 2. bek.) bíró intézetek egy üzletrészt vesznek át. Nagyobb tőkével bíró intézetek saját tőkéjük arányában vesznek át üzletrészeket oly módon, hogy minden további 250,000 korona után egy további üzletrész veendő át; minden megkezdett 250,000 korona addig, amíg 125,000 koronát el nem ér, figyelmen kívül marad, ha pedig ezt az összeget eléri vagy meghaladja, teljes 250,000 koronával vétetik számításba.
A 10. § 2. és 4. pontja alá eső intézetekre nézve a pénzügyminiszter, a 10. § 3. pontja alá eső intézetekre nézve és a valódi tartalékok (7. § 2. bek.) összegét illetőleg a 10. § 1. pontja alá eső intézetekre nézve is az intézet utolsó mérlegében foglalt adatok figyelembevételével a Pénzintézeti Központ igazgatósága állapítja meg, hogy az intézet - úgy az átveendő üzletrészek mennyiségének, mint a felülvizsgálatnak szempontjából - mily összeggel veendő tekintetbe. A pénzügyminiszter a 10. § 2. és 4. pontja alá eső intézetekre vonatkozó e tárgyú határozatait módosíthatja.
Ha valamely intézet saját tőkéje a Pénzintézeti Központba való belépése után növekedik, megfelelő számú további üzletrészt vagy üzletrészeket tartozik átvenni, kivéve azokat a tagokat, akik már előzőleg legalább kétszázötven üzletrészt vettek át. Saját tőkéjének a belépés után való csökkenése címén az intézet üzletrészeinek csökkentését nem igényelheti.
15. § Az „A”-sorozatú üzletrészek névértéke tíz egyenlő kamatmentes évi részletben fizetendő be, melyeknek elseje a felvételi kérelemmel egyidejűleg, a második a következő év január 1-jén, a továbbiak a követő években mindenkor január 1-jén esedékesek. Az alapító tagok az első részletet az alakuláskor, a többi részletet pedig minden követő év január 1-jén tartoznak befizetni. Ha valamely tag saját tőkéjének növekedése folytán új üzletrészeket tartozik átvenni (14. § 3. bek.), ezeknek névértékéből haladéktalanul befizetni tartozik annyi évi részletet, amennyi az általa eredetileg átvett üzletrészek névértékéből már lejárt és ezenkívül egy évi részletnek az illető üzletév elejétől a fizetés napjáig járó hatszázalékos kamatját, míg a névérték többi része a tagnak új üzletrészei után ugyanoly részletekben és időpontokban fizetendő be, mint régi üzletrészei után.
Ha a befizetési kötelezettség idejekorán nem teljesíttetik, akkor a Pénzintézeti Központnak - az igazgatóság üzletrészenként és esetenként való választásához képest - joga van az elmulasztott befizetési összeget és ennek törvényes késedelmi kamatait per útján behajtani, avagy a késedelmes üzletrészre vonatkozó jogokat és a reá addig teljesített befizetéseket elveszetteknek kimondani. Az utóbbi esetben a Pénzintézeti Központ hirdetményt bocsát ki, melynek a fizetési felhíváson kívül az üzletrésznek nemfizetés esetében bekövetkezendő érvénytelenné nyilvánítására vonatkozó figyelmeztetést is tartalmaznia kell; e hirdetmény háromszor teendő közzé. Azon üzletrész, amelyre az így bekövetelt befizetés a hirdetménynek harmadszori megjelenésétől számított harminc napon belül meg nem történik, igazgatósági határozattal érvénytelennek nyilváníttatik és ezen üzletrész tulajdonosa elveszíti az üzletrészre vonatkozó összes jogait, valamint a reája teljesített befizetéseket, amely utóbbiak a rendes tartalékalap javára esnek.
Ha a törvényhozás időközben másként nem rendelkezik s így a Pénzintézeti Központ a megalakulástól számított öt év elteltével felszámol, az akkor még esedékessé nem vált részletek befizetése nem követelhető.
16. § Az üzletrészek csak a Pénzintézeti Központ igazgatóságának előzetes írásbeli engedélyével idegeníthetők el. A jogutód az engedély megadása esetében is felvételi eljárás (11. §) alá esik.
17. § A tag - legalább egy évi előzetes írásbeli felmondás után - bármely üzleti év végével kiléphet. A felmondásnak ki kell terjednie a tag összes üzletrészeire.
18. § Kizárásnak van helye a következő esetekben:
1. A 7. § szerint felülvizsgálat alá eső tag az igazgatóság (fellebbezés esetében: a választmány) határozatával kizárható, ha a felülvizsgálatra vonatkozólag megállapított szabályoknak vagy az igazgatóság (fellebbezés esetében: a választmány) által a 7. § utolsó bekezdésében a tag közgyűlésével közlendő észrevételek előterjesztésére, illetve a közgyűlés egybehívására vonatkozólag előrelátott felhívásoknak nem tesz eleget. A választmányhoz való fellebbezésnek határideje tizenöt nap, mely az igazgatósági határozat kézbesítésétől számít.
2. A 10. § 1-4. pontjai alatt felsorolt tagok bármelyike kizárható az igazgatóságnak a választmány hozzájárulásával tett javaslata alapján a közgyűlésnek titkos szavazással, kétharmad szótöbbséggel hozott határozatával, ha az illető tag működése a pénzintézeti üzletelvek szempontjából súlyos kifogás alá esik.
19. § Kiválás esetében a K. T. 236. és 237. § irányadók. A tagnak kiválás esetében kijáró összeg elsősorban a tagnak a Pénzintézeti Központ irányában netán fennálló tartozásai törlesztésére fordítandó.
20. § A Pénzintézeti Központ kötelezettségeiért a tagok csupán üzletrészeik erejéig felelősek.
21. § A be- és kilépett tagokat és a felmondott üzletrészek számát a Pénzintézeti Központ igazgatósága évenként legalább egyszer, még pedig legkésőbben július havában tartozik a törvényszéknél bejelenteni. Ugyancsak minden év július havában tartozik az igazgatóság a törvényszéknek a tagoknak betűrendes névjegyzékét az üzletrészek kitüntetése mellett bemutatni.
22. § A Pénzintézeti Központ szervei a következők:
1. a közgyűlés,
2. az igazgatóság,
3. a vezérigazgató,
4. a választmány,
5. a felügyelőbizottság.
23. § Mindazon jogokat, amelyek a tagokat a Pénzintézeti Központ ügyei tekintetében megilletik - amennyiben a törvény vagy az alapszabályok ez alól kivételt nem állapítanak meg - a tagok összessége a közgyűlésen gyakorolja.
24. § A közgyűlés rendes vagy rendkívüli.
A közgyűlések Budapesten tartandók meg.
25. § A rendes közgyűlés az igazgatóság által évenkint legkésőbben június hó 30-ára hivandó össze.
Az első rendes közgyűlés az 1917. év első felében tartandó meg.
26. § Az igazgatóságnak jogában áll, amikor ennek szükségét látja, rendkívüli közgyűlést egybehívni.
Az igazgatóság köteles a rendkívüli közgyűlést haladéktalanul összehívni, ha egy vagy több tag, akik összesen a legutolsó mérleg szerint fennálló „A” sorozatú üzletrészeknek (az első mérleg megállapítása előtt: az alapításkor fennálló „A” sorozatú üzletrészeknek) egytizedrészét képviselik, üzletrészokirataiknak a Pénzintézeti Központ pénztáránál való letétele és a közgyűlés okának és céljának megjelölése mellett, annak egybehívását követelik. A m. kir. pénzügyminiszter kívánságára az igazgatóság köteles a rendkívüli közgyűlést haladéktalanul összehívni, anélkül, hogy a „B” sorozatú üzletrészek evégből leteendők volnának.
Köteles az igazgatóság továbbá a közgyűlést összehívni, ha az igazgatóság választott tagjainak száma nyolc alá vagy a választmány tagjainak száma negyven alá, vagy a felügyelőbizottság tagjainak száma öt alá szállt (43. §, 46. § 6. bek. és 50. § 2. bek.).
27. § A felügyelőbizottság a K. T. 195. §-a 3. bekezdésének (K. T. 244. §) esetében köteles a közgyűlést egybehívni.
28. § A közgyűlés összehívását a közgyűlés napját legalább tizenöt nappal megelőzőleg egyszer közzé kell tenni.
A hirdetményben a közgyűlés helyét és idejét, valamint a tárgysorozatot is fel kell tüntetni.
A közgyűlés csupán a közzétett napirendbe felvett tárgyakról hozhat határozatot. Kivételt ez alól csak újabb közgyűlés összehívására vonatkozó indítvány képez.
A tagok indítványait a legközelebbi rendes közgyűlés napirendjébe fel kell venni, ha ezeket az indítványokat legalább harminc nappal a közgyűlés előtt az igazgatóságnál írásban bejelentették.
29. § A közgyűlésen csak az a tag vehet részt, aki az üzletrészekre való befizetésekkel hátralékban nincs és üzletrészokiratát legalább öt nappal a közgyűlés előtt letétbe helyezi a Pénzintézeti Központ pénztáránál vagy azon letéti helyek valamelyikénél, amelyek az összehívó hirdetményben megjelöltettek.
A letett üzletrészokiratok csak a közgyűlés befejezte után adatnak vissza.
A letétbe helyezett üzletrészokiratokról igazolójegyek adatnak ki, melyek a tag nevére szólnak és magukban foglalják a letett üzletrészokiratok számát. Ezen igazolójegy alapján a tagnak oly közege, aki a tag képviseletére a tag alapszabályai szerint önállóan jogosítva van, a tag nevében további meghatalmazás nélkül eljárhat. A tagnak az igazolójegy hátára vezetett és cégjegyzékszerűen aláírt meghatalmazása alapján eljárhat a tag igazgatóságának valamely tagja vagy valamely tisztviselője vagy egy más a közgyűlésen való részvételre jogosult tag, illetve ennek igazgatósági tagja vagy tisztviselője.
Az igazgatóság megfelelő igazolás esetében az igazolójegyet az üzletrészokirat letétbehelyezése nélkül is kiadhatja.
A kiadott igazolójegyekről az igazgatóság jegyzéket készít, amelyben feltünteti azt is, hogy az egyes letevő tagok - figyelemmel saját tőkéjüknek időközben netalán beállott változásaira (14. § 3. bek.) - mely kúriába tartoznak (32. § 3. bek.).
A m. kir. államkincstár képviselői a pénzügyminiszter felhatalmazása alapján eljárhatnak a közgyűlésen anélkül, hogy a m. kir. államkincstár üzletrészokiratait letétbe helyezné.
30. § A közgyűlés határozatképes, ha az összes „B”-sorozatú üzletrészeken kívül az utolsó mérleg szerint fennálló (az első mérleg megállapítása előtt: az alapítás idejében fennálló) azon „A”-sorozatú üzletrészeknek, amelyekre befizetés hátralékban nincs, legalább egytizedrésze képviselve van.
Eltérően az előző bekezdés rendelkezésétől, a felosztási határozat meghozatalára csak oly közgyűlés határozatképes, amelyen az összes „B”-sorozatú üzletrészek és a befizetéssel nem hátralékos „A”-sorozatú üzletrészeknek legalább egynegyedrésze képviselve van (62. §).
31. § Ha a közgyűlés határozatképtelen, úgy harminc napon belül újabb közgyűlés tartandó, melynek közzétételi határideje ugyancsak legalább tizenöt nap.
Az újabb közgyűlés a képviselt üzletrészek számára való tekintet nélkül - azonban csakis az első közgyűlés napirendjébe felvett tárgyakra nézve - határozatképes.
32. § A közgyűlésen minden a 29. § szerint megjelenésre jogosult „A”-sorozatú üzletrész egy szavazatra ad jogot.
A „B”-sorozatú üzletrészek együttvéve annyi szavazatra adnak jogot, mint azoknak a szavazatoknak fele, amelyek az „A”-sorozatú üzletrészek számára ugyanazon közgyűlésen igazoltattak. Kivétel ez alól a feloszlási határozat (62. §) tárgyában való szavazás, amelynél minden „B”-sorozatú üzletrész is egy-egy szavazatra ad jogot.
Azon szavazásoknál, amelyek a jelen alapszabályok értelmében kúriánként eszközlendők (39. § 5. és 6. bek., 46. § 5. és 6. bek., 50. § 1. bek. és 63. § 1. bek.), csak az illető kúriákba tartozó tagok jelenlevő üzletrészei bírnak szavazati joggal. Ha azonban valamely kúria nem volna képviselve a közgyűlésen, akkor az alapszabályok szerint általa eszközlendő szavazásokra az összes jelenlevő üzletrészek jogosultak.
33. § A közgyűlés hatáskörébe a következő tárgyak tartoznak:
1. az igazgatóság azon tagjainak, akik választás alá esnek, továbbá a választmány tagjainak és a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása és elmozdítása, valamint az igazgatóság összes tagjai (beleértve az elnököt), a vezérigazgató, a választmány tagjai és a felügyelőbizottság tagjai számára való felmentés megadása, továbbá a választmányi tagok jelenléti díjainak és a felügyelőbizottsági tagok díjazásának megállapítása;
2. a számadások megvizsgálása, a mérleg megállapítása és a nyereség felosztása;
3. más társasággal való egyesülés (K. T. 179. § 3. pont és 240. §);
4. a Pénzintézeti Központ felosztása;
5. az alapszabályok módosítása, mely határozat érvényességéhez azonban a pénzügyminiszter jóváhagyása szükséges; nem tekintendő alapszabálymódosításnak az alapszabályok 1. sz. mellékletében foglalt felülvizsgálati utasításnak módosítása, mely a választmány jóváhagyásának fenntartásával az igazgatóságnak hatáskörébe tartozik (7. § 3. bek.) és csupán az igazgatóság fellebbezése esetében kerül a közgyűlés döntése alá (48. § 2. pont);
6. azon egyéb tárgyak feletti határozathozatal, amelyeket az alapszabályok a közgyűlés elé utalnak.
Oly kartellszerződések megkötésének, melyek minden társasági ügyletnek közös haszonra vezetését célozzák (K. T. 179. § 4. pont és 240. §), helye nincs.
34. § A közgyűlés határozatait - az alább megállapított kivételekkel - egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az az indítvány tekintendő elfogadottnak, amelyhez a „B”-sorozatú üzletrészek csatlakoztak.
A szavazatok legalább kétharmadrészének hozzájárulása szükséges a következő határozatok meghozatalához, ú. m.:
1. a 18. § 2. pontja szerinti kizárási határozathoz;
2. a felosztási határozathoz (62. §).
A szavazás - az alább megjelölt kivételekkel - nyiltan, kézfelemelés vagy felállás vagy felkiáltás útján történik. Csak egy jelenlevő tag kívánságára is ellenpróba vagy - ha ezen kívánság a szavazás elrendelése előtt fejeztetik ki - névszerinti szavazás rendelendő el.
Választásoknál - hacsak a választásnak ellenmondás nélkül egyhangú közfelkiáltással való megejtése nem határoztatik el - a szavazás titkosan szavazólapokkal történik. Megválasztottaknak azon személyek tekintendők, akik legtöbb szavazatot nyertek. Szavazategyenlőség esetében sorshúzás dönt.
Ez alól a szabály alól a három kúriából (39. §) választandó igazgatósági, választmányi és felügyelőbizottsági tagok választása tekintetében annyiban van eltérésnek helye, hogy ha a fentiek szerint legtöbb szavazatot nyertek figyelembevételével nem volna az igazgatóságnak és a felügyelőbizottságnak a három kúriából választandó összes tagjai között legalább egy-egy, a választmánynak összes tagjai között pedig legalább 6 olyan egyén, akit az 53. § rendelkezéseinek megfelelően a Horvát-Szlavonországok területén székelő pénzintézetek jelöltek (53. § 4. bek.), illetve akit az alakuló közgyűlésen megejtendő választásokra vonatkozólag legkésőbben az illető szavazás megkezdése előtt az általuk leadható szavazatok többségét képviselő Horvát-Szlavonországok területén székelő pénzintézetek jelöltek, dacára annak, hogy a jelöltek között volt ilyen egyén, akkor a harmadik kúriában legtöbb szavazatot nyert egyének közül azok, akik ezek között legkevesebb szavazatot nyertek, olyan számban, hogy a horvát-szlavonországi tagok fenti aránya meglegyen, nem tekintendők megválasztottaknak, hanem ezek helyett a fenti feltételeknek megfelelő horvát-szlavonországi jelöltek közül azok tekintendők megválasztottaknak, akik e horvát-szlavonországi jelöltek közül a legtöbb szavazatot nyerték. Ha akár a megválasztottaknak nem tekintendő legtöbb szavazatot nyert jelöltek, akár a megválasztottaknak tekintendő horvát-szlavonországi jelöltek egymás között egyenlő szavazatokat nyertek, sorshúzás által döntendő el, hogy ezek közül kik tekintendők meg nem választottaknak, illetve megválasztottaknak.
A 18. § 2. pontja szerint való kizárási indítvány felett titkosan kell szavazni.
35. § A közgyűlésen az igazgatóság elnöke, ennek akadályoztatása esetén helyettese (38. § 3. bek.), helyettes nemlétében vagy akadályoztatása esetében az igazgatóság által kijelölt igazgatósági tag elnököl.
Az elnöklő kijelöli a jegyzőkönyvvezetőt, két jegyzőkönyvhitelesítőt és legalább két szavazatszedőt.
A tanácskozásra kitűzött tárgyak azon sorrendben veendők tárgyalás alá, amint a hirdetményben fel voltak sorolva. A közgyűlés azonban ettől, az elnöklő hozzájárulásával, többségi határozat útján eltérhet.
36. § Minden közgyűlésről jegyzőkönyv veendő fel, amelybe a jelenlevő tagok nevei és az általuk képviselt üzletrészek száma felveendő.
A jegyzőkönyv az elnöklő, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyvhitelesítők által irandó alá és az igazgatóság által a m. kir. pénzügyminiszternek és a budapesti kir. törvényszéknek bemutatandó.
37. § Az igazgatóság a következőkből áll:
1. az elnökből (38. §),
2. tizenhat választott tagból (39. §) és
3. négy kiküldött tagból (40. §).
38. § Az elnököt öt év tartamára a pénzügyminiszter előterjesztésére Ő Felsége a király nevezi ki.
Az elnök vezeti a közgyűlés, az igazgatóság, az esetleg alakítandó végrehajtóbizottság és a választmány tanácskozásait és irányítja az intézet üzletvitelét.
Akadályoztatása esetében az elnök az igazgatóságnak kiküldött tagjai közül (40. §) helyettest jelöl ki. Ha az elnök helyettest nem jelöl, úgy az elnököt a pénzügyminiszter által kiküldött igazgatósági tag vagy az utóbbi által a többi kormánykiküldöttek közül kijelölt helyettes helyettesíti. Az elnök helyettese az elnök összes jogait gyakorolja, de helyettesnek kirendelésére jogköre csak abban az esetben terjed ki, ha az elnök helyettese gyanánt a pénzügyminiszter által kiküldött igazgatósági tag jár el.
Az elnök javadalmazását a pénzügyminiszter állapítja meg. E javadalmazást az elnök az üzleti számla terhére élvezi.
39. § Az igazgatóságnak tizenhat választott tagja van, kik négy csoportra oszlanak, ú. m.:
1. három tag az ötven millió koronát meghaladó saját tőkével (7. § 2. bek.) bíró intézeteknek jelöltjei közül választandó (első kúria);
2. két tag a húsz millió koronánál több, de ötven millió koronát meg nem haladó saját tőkével (7. § 2. bek.) bíró intézeteknek jelöltjei közül választandó (második kúria);
3. hét tag a húsz millió koronát meg nem haladó saját tőkével (7. § 2. bek.) bíró intézeteknek jelöltjei közül választandó (harmadik kúria);
4. négy tag a pénzügyminiszter jelölése alapján választandó.
Az első kúria részéről jelöltnek tekintendő, akit az ezen kúriába tartozó intézetek közül legalább három tag, a második kúria részéről jelöltnek tekintendő, akit az ezen kúriába tartozó intézetek közül legalább három tag, a harmadik kúria részéről jelöltnek tekintendő, akit az ezen kúriába tartozó intézetek közül legalább húsz tag, illetőleg a közgyűlésen e tagokat képviselő személy a szavazás megkezdése előtt írásban jelölt.
Ha akár az első, akár a második, akár a harmadik kúriából betöltendő helyekre nincs elegendő jelölt, úgy a közgyűlés a fennmaradó helyeket a kúria jelölésére való tekintet nélkül tölti be.
A pénzügyminiszter jelölése alapján betöltendő minden egyes helyre a pénzügyminiszter mindig legalább két-két személyt jelöl, akiknek egyike az illető helyre megválasztandó.
Az ezen § első bekezdésének 1., 2. és 3. pontjában érintett választásoknál a szavazás kúriánként eszközlendő, olykép, hogy minden kúria jelöltjeire rendszerint csak az illető kúriába tartozó tagok üzletrészei bírnak szavazati joggal (32. § 3. bek.).
Időközi üresedés betöltése végett megválasztandó személy jelölésére és a reája való szavazásra nézve ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint amelyek a kivált személynek megválasztásánál a jelen szakasz szerint alkalmazandók voltak.
Az ezen §-ban tárgyazott igazgatósági helyek öt évre a jelen § rendelkezéseinek alkalmazásával az alakuló közgyűlés által töltetnek be.
40. § Az igazgatóságnak tagjai továbbá a pénzügyi, a kereskedelemügyi és a földmívelésügyi minisztereknek és a horvát bánnak egy-egy kiküldöttje, kik maguk vagy helyettesük személyében bírnak szavazati joggal. A kiküldésre jogosult miniszter, illetve bán a kiküldéssel egyidejűleg megjelöli kiküldöttjének helyettesét is. Ha a kiküldött igazgatósági tagnak vagy helyettesének megbízása bármely oknál fogva megszűnik, akkor a kivált személy állásának újólagos kiküldés útján való betöltésére az a miniszter, illetve bán jogosult, aki a kivált személyt kiküldötte volt.
A pénzügyminiszter kiküldöttjét, illetve helyettesét a közgyűlésnek tagok kizárásának kérdésére, továbbá igazgatósági, választmányi és felügyelőbizottsági tagok választására vonatkozó határozatai, végül a választmánynak a 48. § 3. pontja alapján hozott határozata kivételével az intézet bármely szervének minden határozata és cselekménye ellen óvási jog illeti meg. Az óvás a pénzügyminiszter döntéséig felfüggesztő hatállyal bír. Ha azonban a döntés tizenöt nap alatt be nem következik, a határozat, illetve cselekmény végrehajtható.
41. § A választott igazgatósági tagok megbízásának időtartama egyelőre öt év. Időközi üresedések esetében a megbízás ugyanakkor jár le, mint amikor annak az igazgatósági tagnak megbízása lejárt volna, akinek helyére az időközben megválasztott igazgatósági tag lépett. Választott igazgatósági tag állásának időközi megüresedése esetében a legközelebbi közgyűlés tölti be a helyet (26. § ut. bek., 43. §).
Az alakuló közgyűlés által megválasztott első igazgatóságnak az első és a második kúriának fenntartott helyekre választott tagjai közül egy-egy és a harmadik kúriának fenntartott helyekre választott tagjai közül három a harmadik rendes közgyűlést megelőző napon az elnök közbenjöttével kisorsolandó; az így kisorsolt igazgatósági tagok megbízása már a harmadik rendes közgyűléssel lejár. A kisorsolt igazgatósági tagok helyébe a harmadik rendes közgyűlésen egyelőre két évi időtartamra más igazgatósági tagokat kell választani az illető kúriák jelölése alapján (32. § 3. bek., és 39. § 3. bek.); az új igazgatósági tagok nem tartozhatnak oly intézetnek kötelékébe, amelybe a kisorsolt igazgatósági tagok valamelyike tartozott.
A kiküldött igazgatósági tagoknak (40. §) és helyetteseiknek megbízása addig tart, míg a kiküldésre jogosult miniszternek, illetve bánnak a megbízást visszavonó rendelkezése a Pénzintézeti Központtal közölve nem lett.
42. § Az igazgatóság üléseit az elnök hívja össze.
Személyesen meg nem jelenő igazgatósági tag írásbeli meghatalmazással más igazgatósági tagot bízhat meg helyettesítésével. Az ülés határozatképes, ha az összes igazgatósági tagok meghivattak és legalább nyolc igazgatósági tag személyesen vagy más igazgatósági tag által helyettesítve megjelent. Az igazgatóság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetében az az indítvány tekintendő elfogadottnak, amelyhez az elnöklő csatlakozott.
Az igazgatóság maga állapítja meg ügyrendjét.
Az igazgatósági ülésekről felvett jegyzőkönyvek másolatban közlendők a választmánnyal.
Az igazgatóság jogosítva van egyes ügyek ellátását egyes tagjaira bízni, valamint az ügyek közvetlen irányítására végrehajtóbizottságot kiküldeni. Ha az igazgatóság végrehajtóbizottságot alakít, akkor ebbe a pénzügyminiszter által kiküldött igazgatósági tagot illetve ennek helyettesét okvetlenül be kell választani.
A végrehajtóbizottság megalakításának egyéb módozatait és annak ügyrendjét az igazgatóság állapítja meg.
Az igazgatóság azon tagjai számára, akiket egyes ügyek ellátásával bíz meg, külön díjazást állapíthat meg.
A végrehajtóbizottság tagjai működésükért az igazgatóság által meghatározandó összegű illetményben és az alapszabályok 57. § 5. pontja, illetve 61. §-a szerint alakuló jutalékban részesülnek. A pénzügyminiszter kiküldöttjének végrehajtóbizottsági illetménye és jutaléka a m. kir. központi állampénztárba fizetendő be.
43. § Ha a választott igazgatósági tagok száma nyolc alá száll, akkor az üresedés betöltése végett haladéktalanul közgyűlés hivandó egybe. (26. § ut. bek.)
44. § Az igazgatóság tagjai évi ötezer korona tiszteletdíjban és az alapszabályok 57. § 5. pontja, illetve 61. §-a szerint alakuló jutalékban részesülnek.
A kiküldött tagok (40. §) tiszteletdíja és jutalékai a m. kir. központi állampénztárba fizetendők be.
45. § A vezérigazgatót az igazgatóság nevezi ki, de kinevezése a pénzügyminiszter jóváhagyását igényli.
A vezérigazgató vezeti a Pénzintézeti Központ ügyeit az igazgatóságnak, illetve - amennyiben a jelen alapszabályok valamely ügyet a választmány hatáskörébe utalnak - a választmánynak utasításaihoz képest. A vezérigazgató hatásköre közelebbről az igazgatóság által megállapítandó ügyrendben nyer szabályozást.
A vezérigazgató javadalmazása az igazgatóság és a vezérigazgató között való szerződés tárgya, a szerződés azonban a pénzügyminiszter jóváhagyását igényli. A vezérigazgató javadalmazását az üzleti számla terhére élvezi.
46. § A választmány az elnökből (38. §) és hatvan tagból áll.
A választmányi tagok három csoportra oszlanak, ú. m.:
1. tíz választmányi tag az első kúria (39. § első bek. 1. pont) jelöltjei közül választandó;
2. tíz választmányi tag a második kúria (39. § első bek. 2. pont) jelöltjei közül választandó;
3. negyven választmányi tag a harmadik kúria (39. § első bek. 3. pont) jelöltjei közül választandó.
Az első kúria részéről jelöltnek tekintendő, akit az ezen kúriába tartozó intézetek közül legalább három tag, a második kúria részéről jelöltnek tekintendő, akit az ezen kúriába tartozó intézetek közül legalább három tag, a harmadik kúria részéről jelöltnek tekintendő, akit az ezen kúriába tartozó intézetek közül legalább húsz tag, illetőleg a közgyűlésen e tagokat képviselő személy a szavazás megkezdése előtt írásban jelölt.
Ha akár az első, akár a második, akár a harmadik kúriából betöltendő helyekre nincs elegendő jelölt, úgy a közgyűlés a fennmaradó helyeket a kúria jelölésére való tekintet nélkül tölti be.
Az ezen § alapján való választásoknál a szavazás kúriánként eszközlendő, olykép, hogy minden kúria jelöltjeire rendszerint csak az illető kúriába tartozó tagok üzletrészei bírnak szavazati joggal. (32. § 3. bek.)
A választmány megbízása egyelőre öt évre terjed. Időközi üresedések esetében az ezen öt évi időtartamból még hátralévő tartamra a legközelebbi közgyűlés tölti be a kivált választmányi tag helyét. Ha a választmányi tagok száma negyven alá száll, akkor az igazgatóság az üresedések betöltése végett a közgyűlést tizenöt nap alatt összehívni tartozik (26. § ut. bek.). Időközi üresedés betöltése végett megválasztandó személy jelölésére és a reája való szavazásra nézve ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint amelyek a kivált választmányi tagnak megválasztásánál a jelen szakasz szerint alkalmazandók voltak.
47. § Az igazgatóság elnöke (38. §) egyszersmind elnöke a választmánynak is. Az elnök helyettesítésére nézve a 38. § vonatkozó intézkedéseit kell alkalmazni.
A választmányi ülés határozatképességéhez az összes választmányi tagok meghívása és legalább harminc tagnak jelenléte szükséges. Határozatképtelenség esetében az ülés újból egybehivandó. Ezen egybehivásban megemlítendő a tárgyak felsorolásával az a körülmény, hogy az ülés a megjelent tagok számára való tekintet nélkül határozatképes lesz. A választmányi ülésekre a pénzügyminiszter kiküldöttje (40. §) meghívandó.
A választmány határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetében az az indítvány tekintendő elfogadottnak, amelyhez az elnök csatlakozott.
48. § A választmány hatáskörébe a következő tárgyak tartoznak:
1. a Pénzintézeti Központ ügyvitelére vonatkozó általános elveknek megállapítása oly korlátozással azonban, hogy ezen határozatok ellen az igazgatóságot halasztó hatályú fellebbezés illeti meg a közgyűléshez;
2. a felülvizsgálatra vonatkozó utasítás módosításainak (7. § 3. bek.) jóváhagyása; a jóváhagyás megtagadása esetén az igazgatóságot fellebbezési jog illeti a közgyűléshez;
3. azon fellebbezések elintézése, amelyekkel a tagok az igazgatóságnak azon határozata ellen élnek, hogy a felülvizsgálat alapján való észrevételek a tag közgyűlésével közlendők, illetve, hogy ezen közgyűlés bizonyos záros határidőn belől egybehivassék. (7. § ut. bek.) A jelen 3. pontban szabályozott hatáskörének ellátására a választmány saját kebeléből albizottságot küld ki, mely az elnökből vagy ennek helyetteséből (47. § 1. bek.) és tizennégy tagból áll, kik közül kettő az első kúriába, kettő a második kúriába és tíz a harmadik kúriába tartozó választmányi tagok sorából választandó; ezek közül legalább egynek a választmány Horvát-Szlavonországokban lakó tagjai közül valónak kell lennie. Ezen albizottság határozatképességéhez az összes albizottsági tagoknak az elnök vagy helyettese által való meghívása és az elnöknek vagy helyettesének és legalább tíz albizottsági tagnak jelenléte szükséges. Ha az albizottság határozatképtelen, úgy - legalább nyolc napi határidővel és arra való utalással, hogy az újabb ülés a megjelenő albizottsági tagok számára való tekintet nélkül határozatképes lesz - újból összehivandó; az albizottságnak ezen újabb ülése a jelenlevő albizottsági tagok számára való tekintet nélkül, - de csak a határozatképtelen ülés napirendjébe felvett tárgyakra nézve - határozatképes. Az albizottság határozatait szótöbbséggel hozza; szavazategyenlőség esetében az az indítvány tekintendő elfogadottnak, amelyhez az elnöklő csatlakozott;
4. a 18. § 1. pontja alapján az igazgatóság által hozott kizárási határozat tárgyában a tag fellebbezése esetében való végleges határozathozatal;
5. határozathozatal az igazgatóságnak valamely tag kizárása iránt tervbe vett közgyűlési javaslatához való hozzájárulás tárgyában. (18. § 2. pont.)
49. § A választmány tagjai az üléseken való részvételükért jelenléti díjakban részesülnek, amelyeknek nagyságát a közgyűlés állapítja meg. Ezenfelül a választmány vidéken lakó tagjainak útiköltségei megtérítendők.
Az igazgatóságnak jogában áll a választmánynak egyes tagjait vagy csoportjait alkalmilag valamely külön meghatározott működési körrel megbízni; ilyen ténykedésükért az igénybe vett tagok az igazgatóság által megállapított külön díjazásban részesülnek.
50. § A felügyelőbizottság kilenc tagból áll, kik közül kettő az első kúriába, egy a második kúriába, négy a harmadik kúriába tartozó intézeteknek és kettő a pénzügyminiszternek jelölése alapján választatik a közgyűlés által. Alkalmazni kell a 39. § 2., 3., 4., 5. és 6. bekezdését.
Ha a felügyelőbizottsági tagok száma öt alá száll, akkor az üresedés betöltése végett haladéktalanul közgyűlés hivandó egybe. (26. § ut. bek.)
A felügyelőbizottság megbízása mindenkor egy évre terjed és a legközelebbi rendes közgyűléssel jár le.
A felügyelő bizottsági tagok korlátlanul újból megválaszthatók.
51. § A felügyelőbizottság működésére nézve a K. T. 195. és 196. §, illetve 244. és 245. § irányadók.
52. § A felügyelőbizottság tagjai meghatározott díjazásban részesülnek, melyet a közgyűlés állapít meg.
53. § A horvát-szlavonországi képviselőség, melynek székhelye Zagreb, részben saját hatáskörében, részben mint a Pénzintézeti Központ központi szerveinek véleményező közege ellátja a Pénzintézeti Központ Horvát-Szlavonországok területén székelő tagjainak ügyeit.
E tagok a központi szervekkel s a központi szervek e tagokkal a horvát-szlavonországi képviselőség útján érintkeznek.
A hivatásos tisztviselők mellett a horvát-szlavonországi képviselőségnél, az alább körvonalozandó hatáskörrel, egy bizottság működik, melynek tagjai az igazgatóság ama tagjai, akik valamely Horvát-Szlavonországok területén székelő pénzintézetnek ez országok területén lakó igazgatósági tagjai vagy tisztviselői, az igazgatóságba a horvát bán által kiküldött tag vagy helyettese, a pénzügyminiszter által a bizottságba kiküldött 3 tag és a Pénzintézeti Központ Horvát-Szlavonországok területén székelő tagjai által megválasztott 6 tag.
A Horvát-Szlavonországok területén székelő pénzintézeteket a választásnak megejtésére minden évben a rendes évi közgyűlés napját megelőző 5 nap valamelyikére legalább 8 nappal megelőzőleg a horvát-szlavonországi képviselőség - az első ízben való választásra az alakuló közgyűlést követő 30 napon belül az igazgatóság - Zagrebbe hívja össze. Ez alkalommal a Horvát-Szlavonországok területén székelő pénzintézetek megjelent meghatalmazottjai egyhangulag vagy szótöbbséggel hozott határozattal megállapodhatnak azok személyében, akiket az illető évi közgyűlésen betöltendő igazgatósági, választmányi, illetve felügyelőbizottsági tagságra jelölni óhajtanak. Szavazni az jogosult, aki az illető évi közgyűlésen (alakuló közgyűlésen) részt vehet. Az egy-egy tag által leadható szavazatok számát s a választási eljárást illetőleg az alapszabályoknak a közgyűlésre nézve e tekintetben irányadó rendelkezései, a megválasztott bizottsági tagok megbízásának időtartamát illetőleg pedig az alapszabályoknak az igazgatósági tagság tartamára nézve irányadó rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
E bizottság elnökét önállóan választja s ügyrendjét az igazgatóság és a pénzügyminiszter jóváhagyása mellett maga állapítja meg.
A bizottság határozatai és cselekményei ellen a pénzügyminiszter kiküldöttjei közül azt, akit a pénzügyminiszter erre felhatalmazott, illetve ennek helyettesét ugyanolyan óvási jog illeti meg, mint aminő óvási jog a 40. § értelmében a pénzügyminiszter kiküldöttjét a Pénzintézeti Központ más szerveinek határozatai és cselekményei ellen megilleti.
E bizottság elé terjesztendők a képviselőség által a Horvát-Szlavonországok területén székelő pénzintézetekre nézve mindazok az ügyek, amelyek oly természetűek, hogy ezek elintézése egyébként az igazgatóság hatáskörébe tartozik; ezekre az ügyekre nézve a képviselőség a bizottság határozata értelmében jár el, míg a hozzá utalt többi ügyeket a képviselőség a bizottság elé való terjesztés nélkül látja el. Jogosítva van azonban a képviselőség az ilyen ügyeket is a bizottság elé terjeszteni, s az igazgatóság jogosítva van az ilyen ügyek egy részének végleges ellátását is a bizottságra bízni.
Emellett a bizottság ellenőrzi a horvát-szlavonországi képviselőség egész működését.
A horvát-szlavonországi képviselőség vezetőjét, a bizottság javaslatára az igazgatóság nevezi ki, de kinevezése a pénzügyminiszter jóváhagyását igényli.
A horvát-szlavonországi képviselőség alkalmazottjainak kinevezése okvetlenül a bizottság elé terjesztendő s a kinevezés a bizottság határozata alapján a képviselőség részéről történik, a Pénzintézeti Központ központi szerveinek jóváhagyásával.
A horvát-szlavonországi képviselőség saját hatáskörében, de az igazgatóság és a vezérigazgató ellenőrzése mellett látja el:
1. a Pénzintézeti Központ Horvát-Szlavonországok területén székelő tagjai hitelszükségleteinek az 5. § 1. pontja értelmében való kielégítését a képviselőség részére az igazgatóság által megállapított összjavadalom keretén belül, azzal a korlátozással, hogy az egy-egy tag részére nyujtható hitel az illető tag saját tőkéjének 30%-át meg nem haladhatja;
2. a 6. § második bekezdése értelmében való hitelnyujtásokat a Horvát-Szlavonországok területén székelő tagok részére,
3. a Pénzintézeti Központ Horvát-Szlavonországok területén székelő tagjainál a felülvizsgálat foganatosítását,
4. mindazokat az ügyeket, amelyeknek ellátását az igazgatóság esetről-esetre vagy állandóbb jelleggel reá ruházza.
A horvát-szlavonországi képviselőség részére az igazgatóság által a fenti 1. pontban említett célokra megállapítandó összjavadalom nem lehet kevesebb 5 millió koronánál. A fenti 2. pontban említett hitelnyujtások céljaira pedig az igazgatóság részéről a Pénzintézeti Központ által ily célokra a 6. § második bekezdése értelmében fordítható egész összegnek 8.127%-a bocsátandó a horvát-szlavonországi képviselőség rendelkezésére.
Emellett az igazgatóság általában gondoskodni tartozik arról, hogy amennyiben erre szükség van, a rendelkezésére álló tőkéknek s nevezetesen a veszteségi tartalékalapnak is 8.127%-a a Horvát-Szlavonországok területén székelő pénzintézetek céljaira fordíttassék.
A Horvát-Szlavonországok területén működő felülvizsgálókat az igazgatóság kizárólag a horvát-szlavonországi képviselőség javaslatára rendeli ki.
A Horvát-Szlavonországok területén székelő tagokra vonatkozó felülvizsgálat eredménye a képviselőség vezetőjével közlendő, aki a vezérigazgatóval egyetértőleg a netaláni észrevételeket elsősorban a felülvizsgált intézet igazgatóságával közli és ettől bekéri a szükséges felvilágosításokat. Ha az ilykép megindított tárgyalások nem vezetnek eredményre, a vezérigazgató csak a képviselőség mellett működő bizottság véleményének meghallgatása után teheti meg a 7. § szerinti jelentését a Pénzintézeti Központ igazgatóságához és csak ezután lehet helye a 7. § szerinti további eljárásnak. Ha a Pénzintézeti Központ igazgatóságához teendő jelentés tekintetében a vezérigazgató és a képviselőség mellett működő bizottság nincsenek egy véleményen, a vezérigazgató a pénzügyminiszter döntését tartozik kikérni s annak értelmében jár el.
A horvát-szlavonországi képviselőség, mint a Pénzintézeti Központ központi szerveinek véleményező szerve és végrehajtó közege ellátja a Pénzintézeti Központ Horvát-Szlavonországok területén székelő tagjainak összes egyéb ügyeit.
Ha Horvát-Szlavonországok területén székelő pénzintézetek tekintetében merül fel a szüksége annak, hogy egészséges alapra fektettessenek, esetleg más pénzintézettel egyesüljenek vagy felszámoljanak, a Pénzintézeti Központ e tekintetben csak a horvát-szlavonországi képviselőség javaslatára működik közre.
Ha a Pénzintézeti Központ Horvát-Szlavonországok területén székelő pénzintézetek tekintetében működik felszámolóként vagy hasonló minőségben, vagy ily pénzintézetek feloszlása esetében vállalja el a feloszlás végrehajtásának intézését, valamint azokat a teendőket, amelyeket külön jogszabály reá ruház, úgy ezeket a teendőket az igazgatóság és a vezérigazgató utasításai és ellenőrzése mellett a horvát-szlavonországi képviselőség látja el.
A Horvát-Szlavonországok területén székelő pénzintézetek üzlet- és ügyvitelének állandóan figyelemmel kisérése és az eközben szerzett adatoknak megfelelően csoportosítva való feldolgozása, valamint hiteltudósítói szervezet létesítése esetén a hiteltudósítással kapcsolatos teendőknek Horvát-Szlavonországok területén való ellátása, az igazgatóság és a vezérigazgató irányítása mellett elsősorban a horvát-szlavonországi képviselőség feladata.
54. § Az üzletév január 1-én kezdődik és december 31-én végződik. Az első üzletév az alakuláskor kezdődik és 1916 december 31-én végződik.
Minden üzletév végén az üzleti könyvek lezárandók és mérleg, valamint nyereség- és veszteségszámla készítendő.
55. § A mérleg felállításánál a K. T. 199. §-ának rendelkezései szolgálnak irányadóul.
56. § A mérleg, valamint a nyereség- és veszteségszámla az igazgatóság által felülvizsgálás céljából a felügyelőbizottság elé terjesztendő.
A felügyelőbizottság által megvizsgált mérleg és a felügyelőbizottság jelentésének kivonata a rendes közgyűlés megtartása előtt legkésőbb nyolc nappal közzéteendő.
A mérleget a közgyűlés által való jóváhagyása után az igazgatóság a budapesti kir. törvényszéknek haladéktalanul bemutatni tartozik.
57. § Az évi nyereségből:
1. 10% a veszteségi tartalékalapba (58. §) utalandó;
2. 10% a rendes tartalékalapba (59. §) utalandó;
3. 3% a nyugdíjalapba (60. §) utalandó;
4. a fennmaradó összegből elsősorban az „A”-sorozatú üzletrészekre tényleg befizetett összegek után 6% osztalék fizetendő;
5. a fennmaradó összeg 10%-a az igazgatóság és ha végrehajtóbizottság (42. § 5. bek.) alakíttatott, az igazgatóság és a végrehajtóbizottság jutalékára fordítandó (61. §);
6. a maradvány fele a rendes tartalékalapba utalandó, másik fele a „B”-sorozatú üzletrészek osztalékának 60%-ig terjedő kiegészítésére fordítandó; ha a „B”-sorozatú üzletrészek osztalékának ezen kiegészítése után még felesleg marad, úgy az a rendes tartalékalapba utalandó.
58. § A m. kir. államkincstár az alakuláskor a „B”-sorozatú üzletrészekre való befizetésen kívül 25,000.000 (huszonöt millió) korona készpénzösszeget bocsát a Pénzintézeti Központ rendelkezésére, amelyből veszteségi tartalékalap képezendő.
A veszteségi tartalékalap rendeltetése az, hogy a háborús események és a rossz gazdasági viszonyok kapcsán előállott rendkívüli helyzet okozta nehézségek között reászoruló pénzintézeteket, valamint azon pénzintézeteket, amelyeknek segélyezése közérdekből indokolva van, a Pénzintézeti Központ fokozottabb mértékben támogathassa vagy az ily támogatásokból eredő veszteségeket fedezze.
A veszteségi tartalékalap a nyereségből az 57. § 1. pontjában meghatározott mértékben gyarapítandó.
59. § A rendes tartalékalap rendeltetése az, hogy abból a Pénzintézeti Központnak rendkívüli üzleti veszteségei a közgyűlés határozata alapján fedeztessenek.
A rendes tartalékalap az 57. § 2. és 6. pontjaiban meghatározott összegekből képződik. A rendes tartalékalap összege korlátozva nincs.
60. § A nyugdíjalap rendeltetése az, hogy abból - az igazgatóság indítványára a közgyűlés által megállapítandó nyugdíjszabályzat rendelkezéseinek megfelelően - úgy a Pénzintézeti Központ alkalmazottjai, mint a tagok alkalmazottjai, illetve mindezeknek hátramaradottjai nyugdíjban részesüljenek.
A nyugdíjszabályzat intézkedni fog abban az irányban is, hogy miképen alakuljanak a Pénzintézeti Központból kiváló tagok alkalmazottjainak igényei.
Mindaddig, amíg a nyugdíjszabályzat megalkotva nincs, a nyugdíjalapba a Pénzintézeti Központ részéről eszközölt befizetések a Pénzintézeti Központnak kizárólagos tulajdonát képezik és a nyugdíjalap a Pénzintézeti Központ tartalékalapjának tekintendő.
A nyugdíjalap az 57. § 3. pontjában meghatározott befizetésekből és a nyugdíjra jogosultaknak a nyugdíjszabályzat által megállapítandó befizetéseiből képződik.
61. § Az 57. § 5. pontja szerint adódó igazgatósági jutalék az igazgatósági tagok között - az elnök kivételével, ki a jutalékban nem részesedik - egyenlő arányban osztandó el. A kiküldött igazgatósági tagokra (40. §) eső jutalékrész nem a tagoknak fizetendő ki, hanem a m. kir. központi állampénztárba fizetendő be (44. § 2. bek.).
Ha végrehajtóbizottság alakíttatott (42. § 5. bek.), akkor azt, hogy az 57. § 5. pontja szerint adódó jutalék miképen oszlik meg az igazgatóság és a végrehajtóbizottság közt, a végrehajtóbizottság alakításakor az igazgatóság állapítja meg. A jutalék a végrehajtóbizottsági tagok közt egyenlő arányban osztandó el. A pénzügyminiszter által kiküldött igazgatósági tagnak végrehajtóbizottsági jutaléka a m. kir. központi állampénztárba fizetendő be (42. § ut. bek.).
A pénzügyminiszter kívánságára az igazgatósági és végrehajtóbizottsági tagok jutalékának összege megfelelően korlátozandó. Ebben az esetben az 57. § 5. pontjában meghatározott összeg megfelelően csökken. A korlátozás iránti kívánságát a pénzügyminiszter legkésőbben a mindenkori rendes közgyűlést megelőző napon közölni fogja a Pénzintézeti Központ igazgatóságával, aminek hiányában az illető közgyűlésen megállapításra kerülő jutalékok tekintetében a pénzügyminiszter a korlátozási kívánságtól elállottnak tekintendő.
62. § A Pénzintézeti Központ az 1916. évi XIV. tc. 1. § 2. bekezdésében és a K. T. 247. § 3. és 4. pontjában meghatározott eseten kívül csupán az alább körülírt közgyűlési határozat alapján oszlik fel.
A feloszlási határozat csak oly közgyűlésen hozható meg, amelyen az összes „B”-sorozatú üzletrészek és ezenkívül a befizetéssel nem hátralékos „A”-sorozatú üzletrészeknek (29. §) legalább egynegyedrésze képviselve van (30. § 2. bek.); a határozat csak a képviselt összes üzletrészek alapján gyakorolható szavazatok legalább kétharmadrészének hozzájárulásával hozható meg. Ha az e tárgyban összehívott közgyűlésen az összes „B”-sorozatú üzletrészek és a befizetéssel nem hátralékos „A”-sorozatú üzletrészeknek legalább egynegyedrésze képviselve nincs, akkor harminc napon belül újabb közgyűlés tartandó, mely a képviselt üzletrészek számára való tekintet nélkül határozatképes (31. §); a határozat meghozatalához azonban ezen újabb közgyűlésen is a képviselt összes üzletrészek alapján gyakorolható szavazatok legalább kétharmadrészének hozzájárulása szükséges.
63. § A felszámolás végrehajtása kilenc tagból álló felszámolóbizottságra bizandó. A felszámolóbizottsági tagok közül ötöt a pénzügyminiszter nevez ki, négyet pedig a közgyűlés választ, még pedig kettőt az első vagy a második kúriába és kettőt a harmadik kúriába tartozó intézetek jelöltjei közül (39. § 1. bek.). Ezen választásra megfelelő alkalmazást nyer a 39. § 2. és 3. bekezdése. A választásnál a szavazás kúriánként eszközlendő, olykép, hogy az első valamint a második kúria jelöltjeire az ezen két kúriába tartozó tagok üzletrészei, a harmadik kúria jelöltjeire pedig a harmadik kúriába tartozó tagok üzletrészei bírnak rendszerint szavazati joggal (32. § 3. bek.). Időközi üresedések betöltésénél alkalmazni kell a 39. § 6. bekezdését.
A felszámoló bizottság kinevezett tagjainak megbízása a pénzügyminiszter által való visszavonásig, választott tagjainak megbízása pedig mindenkor két évre terjed, de a felszámolóbizottsági tagok korlátlanul újból választhatók.
64. § A felszámolás során adódó tiszta vagyonból első sorban az „A”-sorozatú üzletrészekre a reájuk befizetett tőkeösszegek és ezeknek kielégítése után másodsorban a „B”-sorozatú üzletrészekre befizetett tőkeösszegek fizetendők vissza. Az ezután fennmaradó netaláni felszámolási feleslegben az összes üzletrészek névértékük arányában egyenlően osztoznak.
Felszámolás esetén a m. kir. államkincstár által a veszteségi tartalékalap céljaira rendelkezésre bocsátott 25,000.000 koronának a felszámolást megelőző utolsó mérleg szerint meglévő része a Pénzintézeti Központnak az államkincstár irányában való kamatmentes tartozásának tekintendő és tiszta vagyon gyanánt csak azon összeg osztható fel, mely a többi terheknek és ezen tartozásnak visszafizetése után fennmarad.
Egyebekben a felszámolásra a K. T. határozmányai nyernek alkalmazást, megjegyeztetvén, hogy a felügyelőbizottság a felszámolás alatt is tovább működik, ennek megválasztása a felszámolás alatt is ugyanúgy eszközlendő, mint a felszámolás előtt és hogy a felszámolás tartama alatt szintén tartandók évi rendes közgyűlések.
(az alapszabályok 7. §-ához)
A felülvizsgálat négy csoportra oszlik, ú. m.;
I. A könyvek felülvizsgálata.
II. A belső ügykezelés felülvizságlata.
III. Az üzletvezetés felülvizsgálata.
IV. A mérleg, az eredményszámla és a leltár felülvizsgálata.
Tárgya:
1. Megállapítani, hogy milyen könyveket vezet az intézet.
2. Megállapítani, hogy a könyvek vezetése kifogástalanul eszközöltetik-e. (Különösen: kizárólag okmányok alapján és megfelelő helyen történik-e minden tétel könyvelése? A jour vannak-e tartva a könyvek? Nincsenek-e hézagok, törlések stb.?)
Tárgya megállapítani azt:
1. Vannak-e az alapszabályokban valamely rendelkezések, amelyek körülhatárolják az igazgatóság ügykörét, és pedig:
a) a K. T. szerint nem kötelező szervek által? Melyek ezek (végrehajtóbizottság, választmány stb.)? Mi a hatáskörük? Működnek-e ezen szervek?
b) tárgyi korlátozások által? Melyek ezek? Betartattak-e?
2. Ki vezeti tényleg az üzleteket és miképen, illetve mely tartalommal van szabályozva ezen közeg hatásköre?
3. Kellő ellenőrzési intézkedések állanak-e fenn, különösen az utalványozás és pénztári kezelés tekintetében?
Közelebbről:
Nincsenek-e kumulálva olyan teendők, amelyeknek széjjelválasztása ellenőrzési jelentőséggel bír? (például: pénztár és könyvelés; zár és ellenzár).
Értékek átvétele és kiadása tekintetében, továbbá beérkező levelek és küldemények felbontása tekintetében stb. kellő biztosítási intézkedések állanak-e fenn és melyek ezek?
Van-e kellő intézkedés arra, hogy a kimutatott értékek természetben meglegyenek (például bon-ok készpénz gyanánt ne szerepeljenek). Az ügyletek alapjául szolgáló okmányok megvannak-e, jogilag kifogástalanok-e és hogyan őriztetnek, illetőleg tartatnak nyilván?
A pénztár ellenőrzése naponként történik-e?
4. Kellő biztonsági intézkedések állanak-e fenn?
Különösen: Készpénz és értékpapirok, betétkönyvi és pénztárnyomtatványok, csekkürlapok stb. tűz- és betörésmentes módon vannak-e elhelyezve kettős ellenzár alatt? Alarmkészülék van-e? Tűz és betörésbiztosítás van-e?
5. Van-e ügyrend és mennyiben tartalmaz az ügyrend a jelen címben foglaltakra nézve rendelkezéseket?
6. A bruttó-nyereségnek mely százalékát teszik az intézet költségei és mely kategóriákra oszlanak?
Tárgya annak a megállapítása:
1. Mennyi saját tőkéje van az intézetnek:
a) részvénytőke alakjában,
b) tartalékok alakjában?
2. Mennyi idegen pénzt vesz az intézet ezidőszerint igénybe:
a) Takarékbetétkönyvek ellenében?
Állíttattak-e ki és mily összegekben betétkönyvek hitelnyujtás alapján? Hogyan fluktuáltak a betétek az utolsó évben?
b) Folyószámlán?
c) Visszleszámítolás útján? Mely forrásoknál, mily eloszlásban, milyen speciális biztosítékkal (értékpapirok, igazgatósági kezesség stb.) és milyen kamat ellenében vétetett igénybe a visszleszámítolás?
d) Lombardkölcsönök alakjában?
e) Átruházott jelzálogkölcsönök alakjában?
f) Egyéb (minemű) tartozások alakjában?
3. Mennyi az intézet kihelyezéseinek (vagyonelhelyezésének) összege a következő értékekben:
a) Ingatlanokban.
| aa) Intézeti házak. | Mi az egyes ingatlanok provenienciája? | ||
| bb) Egyéb városi ingatlanok. | |||
| cc) Mezőgazdasági ingatlanok. | |||
| dd) Ipari ingatlanok. |
b) Váltótárcában.
aa) Jelzálogilag nem biztosított váltók.
bb) Jelzálogilag biztosított váltók.
cc) Aktiv visszleszámítolás alakjában (más intézetektől reeszkomptált váltók).
c) Jelzálogkölcsönökben.
aa) Törlesztésesek.
bb) Felmondásosak.
d) Kötvénykölcsönökben.
e) Előlegekben értékpapirokra.
aa) Tőzsdén jegyzettekre.
bb) Tőzsdén nem jegyzettekre.
f) Előlegekben kézizálogra.
(a kézizálog mineműsége?)
g) Saját értékpapirokban.
aa) Tőzsdén jegyzettekben.
bb) Tőzsdén nem jegyzettekben.
h) Adósoknál folyószámlán.
aa) Követelések elsőrendű pénzintézeteknél (az Osztrák-magyar bank kivételével).
bb) Követelések jelzálogbiztosítással.
cc) Követelések árú- és értékpapirfedezettel.
dd) Egyéb módon fedezett követelések.
ee) Fedezet nélkül való követelések [az aa) alattiak kivételével].
i) Készpénzben, ideértve giróköveteléseket az Osztrák-magyar banknál és követeléseket a postatakarékpénztárnál.
k) Egyebekben (részletezve).
4. Állanak-e fenn oly intézkedések, amelyek az intézet igazgatásában részes személyek irányában való közvetlen vagy közvetett hitelnyujtást szabályozzák? Hogyan alkalmaztattak ezek az intézkedések?
Tekintet nélkül arra, hogy ily intézkedések fennállanak-e, vannak-e az intézetnek ily kihelyezései és melyek ezek?
5. Milyen jellegű az intézet váltóanyaga és egyéb kihelyezései? Figyelemmel volt-e az intézet a kölcsönnyujtásoknál a kölcsönérték hováfordítására?
A kihelyezéseknél mily törlesztések köttettek ki és mennyiben tartattak be ezek?
Hogyan állanak a tőke- és kamathátralékok? Mennyi követelés áll per alatt és mennyi kétes? Ezekre az ügyekre vonatkozólag mi tűnik ki az intézeti ügyésznek a peres ügyek állását ismertető évi jelentéséből?
6. Érdekelve van-e az intézet és miképen oly vállalatokban, amelyek a beléjük fektetett tőkét hosszabb időre köthetik le, különösen parcellázásokban, iparvállalatokban, affiliációkban és egyéb financirozásokban?
7. Mily kamatot fizet az intézet betétek, illetve folyószámla betétek után?
8. Az intézetnek valamely vagyonalkatrészei (értékpapirok, ingatlanok stb.) le vannak-e kötve valamely kötelezettség külön biztosítéka gyanánt?
9. Legutoljára mikor emelte az intézet az alaptőkéjét?
Állanak-e még fenn valamely pendenciák alaptőkefelemelésekből kifolyólag?
Amennyiben megállapítható: hol vannak elhelyezve az intézet részvényei?
10. Állanak-e fenn az intézetnek oly kötelezettségei, amelyek a lezárás tárgyát képező könyvelésből nem tűnnek ki? (pl. fogyasztási adóhitelekért, vámhitelekért vagy egyéb kötelezettségekért vállalt kezességek vagy szavatosságok alakjában).
Tárgya: felülvizsgálni a mérlegnek, az eredményszámlának és a leltárnak, illetőleg a kapcsolatos kimutatásoknak alaki, számszerű és érdemleges helyességét; nevezetesen:
1. Egyezik-e a mérleg a könyvekkel és megfelel-e a rendes könyvelés elveinek és követelményeinek?
2. Megfelel-e a mérleg a K. T. rendelkezéseinek a kétes követelések beállítása szempontjából?
3. Történtek-e leírások és melyek ezek?
4. Mely tartalékolások eszközöltettek és miképen történt ez?
5. Megfelelően széjjel vannak-e választva a mérlegben a különböző számlák?
6. Aktiv és passziv egyenlegek külön vannak-e kimutatva a mérlegben? Különösen, hogy van könyvelve a visszleszámítolás; külön vannak-e kimutatva adósok és hitelezők; külön vannak-e kimutatva a váltóknál a nyilt hitelűek és a betáblázottak; külön vannak-e kimutatva a jelzálogüzletben a törlesztéses kölcsönök; szeszhitelek és egyéb kötelezettségek elkülönített tételekben szerepelnek-e az adósok és a hitelezők között; óvadékra kiadott papirok szerepelnek-e az adósok közt az aktivumban és óvadékszámlán a passzivumban?
7. Külön vannak-e kimutatva a hátralékos és az előre fizetett kamatok? Az előbbieknél figyelem van-e fordítva az elévülésre és a törvényes kamatmaximumra?
8. A per alatt álló váltók elkülönítve vannak-e kimutatva?
9. A betétek el vannak-e különítve betétek és folyószámla-betétek szerint?
10. Az értékpapirok részletezve és árfolyamokkal vannak-e kitüntetve?
11. Vannak-e aktiv és passziv átmeneti tételek és miből tevődnek össze?
12. A részvénytőke hogyan van könyvelve, különösen teljes-e a befizetés és ha nem, miképen van ez kimutatva?
13. A tőkeemeléseknél beszedett felpénz mire fordíttatott és különösen nem használtatott-e fel veszteségek leírására? Készpénzben történt-e a felemelt alaptőke befizetése és a tőkefelemelések kapcsán nincs-e emelkedés a váltótárcában vagy a folyószámlán?
14. A betétek egyeznek-e a leltárral?
15. A nyereségfelosztás hogyan történt?
16. A fel nem vett osztalék összege mennyi?
17. Az eredményszámlán a kifizetett kamatok, különösen a betétkamatok külön vannak-e kitüntetve, szintúgy a kifizetett adók, különösen a betétkamatadó? Van-e és mennyit tesz ki a hátralékos kamatadó?
(az alapszabályok 11. §-ához)
Az alulírott pénzintézet kéri, hogy a Pénzintézeti Központba ennek tagja gyanánt felvétessék. Kijelenti az alulírott pénzintézet, hogy a Pénzintézeti Központ alapszabályait ismeri és azoknak magát minden tekintetben aláveti.
Az alulírott pénzintézet saját tőkéjét (a Pénzintézeti Központ alapszabályainak 7. § 2. bek.) a következőkben számítja fel:
Összesen:
Tudomásul vette azonban az alulírott pénzintézet, hogy a felszámítás a Pénzintézeti Központ alapszabályainak 14. § 2. bek. alapján módosulhat a pénzügyminiszter, illetve a Pénzintézeti Központ igazgatósága által eszközlendő megállapítások folytán, melyek az alulírott pénzintézetre nézve kötelezők lesznek.
A jelen felvételi kérelemmel az alulírott pénzintézet kötelezettségben áll a Pénzintézeti Központ legközelebbi rendes közgyűlését követő egy hónap leteltéig (amennyiben a jelen felvételi kérelem a Pénzintézeti Központ első üzletévében nyujtatott be: a kérelem keltétől számított hat hónapig). A felvételi kérelem idejekorán elfogadottnak lesz tekintendő, ha a Pénzintézeti Központ a kérelem teljesítését tartalmazó értesítést az imént jelzett határidő végéig az alulírott pénzintézet címére postára adta.
Tudomásul vette az alulírott pénzintézet, hogy a Pénzintézeti Központ egyelőre csak öt év tartamára alakult, ha azonban a törvényhozás időközben másként rendelkezik, úgy az alulírott pénzintézet tagsági kötelezettsége a kilépésre való alapszabályszerű jog épségben tartása mellett, továbbra is érvényben marad.
