1. § Az ipari munka minden nemében, úgyszintén a bányászat és kereskedelem körében a munkakereslet és a munkakínálat kiegyenlítésére az e célból kijelölendő városok és községek a munkaközvetítés teendőit hatóságilag ellátni kötelesek.
Városok arra is kötelezhetők, hogy a munkaközvetítést saját hatósági területükön túl terjedő hatáskörrel lássák el.
2. § Azokat a városokat, amelyek a munkaközvetítést saját hatósági területükön túl terjedő hatáskörrel folytatják, e célból az állami költségvetés terhére a kereskedelemügyi miniszter, Horvát-Szlavonországokban, ez országok önkormányzati költségvetésének terhére, a bán évi támogatásban részesítheti.
A készpénzben álló támogatás mérvének megállapításánál a város teherviselési képességét, annak a területnek nagyságát, amelyre a munkaközvetítés szempontjából a város hatásköre kiterjed és az e területen lakó ipari, bányászati és kereskedelmi alkalmazottak számát kell irányadóul venni.
3. § A hatósági munkaközvetítés a munkaadók és a munkakeresők részére teljesen díjmentes.
4. § Azt, hogy a hatósági munkaközvetítés mely városoknak és községeknek feladata, úgyszintén a létesítendő vagy a már létező városi vagy községi munkaközvetítésnek területkörét, szervezetét és ügyvitelét a kereskedelemügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértőleg, Horvát-Szlavonországokra nézve pedig a bán állapítja meg.
5. § Ez a törvény kihirdetésétől számított három hónap mulva lép életbe. Végrehajtásával a kereskedelemügyi és a belügyminiszter, Horvát-Szlavonországokban pedig a bán bizatik meg.
