Az 1. § rendelkezései szerint ez újabbi egyszeri háborús segélyekre is alkalmazást nyernek az 1915. évi XXII. törvénycikknek azok a határozmányai, amelyek a segélyek adómentességének megállapítására, a segély-részleteknek mikénti nyugtázására, az átruházásnak és az elzálogosításnak a tilalmára, továbbá a lefoglalás alóli mentesítésre, valamint a segély utalványozására, és az igényjogosultságnak és a segély mérvének megállapítása tekintetében való határozathozatalra nézve az idézett törvénycikk 2. §-ában megállapíttattak.
A 2. §-ban felhatalmazást kér a kormány arra, hogy - az 1915. évben az országgyűlés utólagos jóváhagyása mellett már követett és bevált eljáráshoz hasonlóan - beszerzési előlegeket engedélyezhessen a közszolgálati alkalmazottaknak oly célból, hogy ezek a háztartásaik részére szükséges elsőrendű életszükségleti cikkeket az erre alkalmas időben idejekorán beszerezhessék és e célból esetleg beszerzési csoportokba tömörülve, maguknak a nagybani bevásárlás előnyeit biztosíthassák. Az újabb beszerzési előlegek engedélyezésénél a kormány - úgy mint eddig is - lehetőleg figyelemmel kíván lenni az alkalmazott családi viszonyaira s az összes egyéb körülményekre, - de másrészt a multban szerzett tapasztalatok alapján nem tartaná helyesnek, hogy a beszerzési előleg meghaladja a felét annak az összegnek, amely egyszeri háborús segély fejében a jelen törvényjavaslat 1. §-a szerint engedélyezhető lesz.
