1. § A belügyminiszter Budapest székesfővárosnak kötvénykölcsön felvételére vonatkozó határozatát csak abban az esetben hagyhatja jóvá, ha a kötvénykibocsátáshoz a pénzügyminiszter - a pénzpiac helyzetének figyelembevételével - előzetesen hozzájárult.
A kötvényeket Budapest székesfőváros csak a pénzügyminiszter által alkalmasnak talált időpontban bocsáthatja ki.
2. § Budapest székesfőváros által az 1. § értelmében felvett kölcsönök mind a tőkére, mind járulékaira nézve adó-, bélyeg- és illetékmenteseknek nyilváníttatnak.
Ily adó-, bélyeg- és illetékmentesség illeti meg Budapest székesfőváros 1916. évi 5 3/4%-kal kamatozó 13,000.000 n. b. márka névértékű, 1926. évi július hó 1-én lejáró kötvények kibocsátása útján, valamint 1916. évi 6%-kal kamatozó 80,000.000 korona névértékű, 60 év alatt visszafizetendő kötvények kibocsátása útján felvett kölcsöneit is.
3. § Budapest székesfőváros által az 1. § rendelkezései szerint kibocsátandó kötvények, amennyiben azok a budapesti tőzsdén állandóan jegyeztetnek, óvadékképeseknek és arra alkalmasaknak nyilváníttatnak, hogy azokba a községek, testületek, alapítványok, nyilvános felügyelet alatt álló intézetek, továbbá gyámoltak és gondnokoltak (1885. évi VI. törvénycikk 13. §-a) pénzei, úgyszintén a hitbizományi és letéti pénzek gyümölcsözőleg elhelyeztessenek és végre, hogy azok szolgálati és üzleti biztosítékokra fordíttathassanak akkor, amikor a biztosítékok az azok tekintetében fennálló szabályok szerint nem készpénzben teendők le.
Ez a rendelkezés kiterjed a Budapest székesfőváros által kibocsátott, a 2. §-ban említett 80,000.000 korona névértékű kötvényekre is.
4. § E törvény végrehajtásával a pénzügyminiszter és a belügyminiszter bizatik meg.
