1. § Az 1916. évre, az 1875. évi XXIX. törvénycikknek 15-24. §-ai, illetve az ezeket módosító és kiegészítő törvényes rendelkezések alapján kivetett III. osztályú kereseti adó újabb kivetés nélkül az 1917., 1918. és 1919. évekre érvényben marad.
2. § Úgy az adó fizetésére kötelezett, mint pedig a pénzügyi hatóság (pénzügyigazgatóság, székesfővárosi adófelügyelő) az 1. § szerint érvényben tartott III. osztályú kereseti adónak helyesbítését kérheti abban az esetben, ha hitelt érdemlő adatokkal igazolja, hogy a fél adóköteles foglalkozásának terjedelme az 1916. évi adó megállapítása idején elért terjedelemmel szemben lényegesen csökkent, illetve emelkedett, vagy hogy az adó más ugyanazon vagy hasonló foglalkozást űzők adójával a foglalkozások terjedelmének figyelembe vételével arányban nem áll.
Az adóköteles felek az ily helyesbítésre irányuló kérvényeiket az illetékes pénzügyigazgatóságoknál, Budapesten a székesfővárosi adófelügyelőnél minden év február végéig nyujthatják be. Méltánylást érdemlő esetekben a pénzügyminiszter ezt a határidőt meghosszabbíthatja, illetve az ezután beadott kérvényeket is elfogadhatja tárgyalás alapjául.
A pénzügyi hatóság minden év február végéig postára adott értesítővel tartozik az érdekelt adókötelesekkel közölni, hogy adóiknak felemelése iránt az adókivetőbizottság elé javaslatot fog előterjeszteni.
A pénzügyi hatóság az adó helyesbítését nem kívánhatja a hadinyereségadó és a jövedelemadó kivetése alkalmával a fél által adott vallomás, illetőleg másként beszerzett adatok alapján, vagy azon a címen, hogy az adóköteles fél keresete nagyobb, mint az az összeg, amely az adó kivetése alkalmával alapul lett véve, anélkül, hogy a haszonhajtó foglalkozás terjedelme növekedett volna, vagy az eredeti adókivetés alkalmával is már aránytalanul lett megállapítva az adó más ugyanazon vagy hasonló foglalkozást űzők adójával szemben.
3. § Az adó helyesbítése iránt előterjesztett kérelmek felett, a rendes jogorvoslati eljárás fenntartása mellett, az adó kivetésére illetékes adókivetőbizottság hoz határozatot, amely bizottság a haszonhajtó foglalkozás terjedelme csökkenésének vagy emelkedésének vagy az adó aránytalanságának igazolt volta esetén a keresetadóköteles által fizetendő adó összegét, a tényleges kereset kipuhatolásának mellőzésével, az illető községben vagy adókivetési kerületben ugyanazon vagy hasonló haszonhajtó foglalkozást űző adókötelesek terhére kivetett III. osztályú kereseti adó összegekhez viszonyítva állapítja meg.
Ugyancsak ezen az alapon, de az 1875. évi XXIX. tc. 19. §-ában megállapított minimális kereseti nyeremények figyelembevételével állapítandó meg az 1917., 1918. vagy 1919. években első ízben III. osztályú kereseti adó alá eső új haszonhajtó foglalkozások adója is.
4. § Azoknak, akiknek haszonhajtó foglalkozásból eredő keresete az 1914., 1915. és 1916. években vagy ezek valamelyikében a háború folytán lényegesen emelkedett, az 1917., 1918. és 1919. évekre kivetendő III. osztályú kereseti adója megfelelően felemelendő akkor is, ha haszonhajtó foglalkozásuk ezekben az években előreláthatólag már nem is fog olyan eredményeket felmutatni, mint az előző években s az így megállapított többletet akkor is tartoznak fizetni, ha haszonhajtó foglalkozásuk időközben megszűnik.
Azok pedig, akiknek haszonhajtó foglalkozásból eredő keresete az 1914., 1915. és 1916. években vagy ezek valamelyikében a háború folytán lényegesen emelkedett, de akik e haszonhajtó foglalkozásukat az adónak a fentiek szerint való helyesbítése előtt beszüntették, a háború folytán elért több keresetük után pótlólag megrovandók III. osztályú kereseti adóval, amely adó a reá eső pótlékokkal együtt a kivetés jogerőssé váltát követő 15 nap alatt egy összegben válik esedékessé.
Ahhoz, hogy az adó a jelen szakasz alapján felemeltessék, a pénzügyi hatóság által mindenekelőtt az igazolandó, hogy a haszonhajtó foglalkozásból eredő kereset a háború folytán emelkedett.
A jelen szakasz alapján helyesbítendő, illetve kivetendő adóra nézve az 1915. évi XXI. tc. 8. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezések megfelelően alkalmazandók.
Ha a jelen szakasz szerint jogerősen megállapított adóalapban a háború folytán emelkedett olyan kereset is foglaltatik, mely a hadinyereségadóról szóló törvény alapján jogerősen szintén meg lett adóztatva és ha ezt az adóköteles fél elfogadhatólag igazolja, a fél kérelmére a jelen szakasz alapján kivetett kereseti adó fele, de csak a hadinyereségadó erejéig - törlendő.
A törlésre irányuló kérvények a kir. pénzügyigazgatóságnál (adófelügyelőnél) az 1919. év végéig bármikor beadhatók. A kérvény felett elsőfokon a közigazgatási bizottság adóügyi bizottság határoz, amelynek határozata ellen a m. kir. közigazgatási bíróság előtti eljárásnak van helye.
5. § A részvénytársaságok és szövetkezetek igazgatóságának és felügyelőbizottságának tagjai, úgyszintén a választmányi tagok és napibiztosok által e minőségükben élvezett javadalmaik után járó III. osztályú kereseti adó a jelen törvény 1-4. §-aiban foglalt rendelkezések figyelmen kívül hagyásával vetendő ki.
6. § Az 1915. évi XIV. tc. 7. §-ában foglalt rendelkezések úgy az 1916. évre kivetett, mint a jelen törvény alapján fenntartandó illetve kivetendő III. osztályú keresetadóra értelemszerűen alkalmazandók és az adómérséklésre irányuló kérelmek általában a békekötést követő év január hó végéig nyujtandók be.
7. § Ha a jelen törvény 1-4. §-a alapján az 1917., 1918. és 1919. évre érvényben maradt, illetve első fokon kivetett III. osztályú kereseti adó összege az egyes években 36.700,000 K-t meghalad, ezen évi többlet - legfeljebb azonban azon többlet erejéig, amennyivel az illető évben kereseti adó címén összesen tényleg befolyt összeg 59.300,000 K-t meghalad - a legközelebbi állami költségvetés megállapítása alkalmával meghatározandó kulcs szerint a városok között osztandó fel.
8. § Jelen törvény kihirdetése napján lép életbe és végrehajtásával a pénzügyminiszter bizatik meg.
