A jövedelemadónak a 10,000 K-t meghaladó jövedelmekre való életbeléptetésével kapcsolatban gondoskodnunk kell arról, hogy a III. osztályú kereseti adó, amelyre nézve az 1917. évre új kivetési időszak kezdődik, összhangba hozassék a jövedelemadóval. Nem történhetik meg ez az 1909. évi IX. tc. egyszerű életbeléptetésével, mert sem a jövedelemadó, sem az 1909. évi adóreform nem lép életbe az egész vonalon, de különben is, úgy az adókötelesek, mint a pénzügyi közigazgatás érdekében kívánatos, hogy az 1917. évben, amikor a hadinyereségadó, a jövedelemadó és a vagyonadó ki lesz vetendő, a III. osztályú kereseti adó kivetése mellőzhető legyen. Ezért a kérdést egyelőre úgy vélem megoldandónak, hogy a jelen törvényjavaslatban az 1916. évre kivetett III. osztályú kereseti adó érvényének újabb kivetési eljárás - tehát újabb munkálat - mellőzésével egy további kivetési időszakra leendő kiterjesztését bátorkodom javaslatba hozni. Ily módon időt nyerünk arra, hogy a viszonyok kellő tanulmányozása, a jövedelemadó kivetési adatainak ismerete s a háború befejezte utáni gazdasági helyzet mérlegelése alapján legyen megoldható a III. osztályú kereseti adó és a jövedelemadó egymáshoz való viszonyának a kérdése.
E szakasz az 1916. évre a fennálló törvényes rendelkezések alapján kivetett III. osztályú kereseti adó érvényének az 1917., 1918. és 1919. évekre leendő kiterjesztése iránt rendelkezik, amely rendelkezés szükségére az általános indokolás során már rámutattam.
Az e szakaszban foglalt rendelkezések az előbbi szakaszban ismertetett intézkedés folytán mutatkozó esetleges aránytalanságoknak kiegyenlítését teszi lehetővé. A legutóbbi kivetési időszak alatt ugyanis a III. osztályú kereseti adó alá eső felek kereseti viszonyaiban számos esetben lényeges változások állhattak elő nemcsak a háború folytán, de más körülmények következtében is, s egyes esetekben az eredeti kivetés alkalmával is fordulhattak már elő aránytalanságok, ezért szükségesnek mutatkozik gondoskodni arról, hogy mód adassék úgy az érdekelt feleknek, mint pedig a pénzügyi hatóságoknak arra, hogy a kereseti viszonyokban bekövetkezett tartós és lényeges eltolódások eseteiben, valamint akkor, ha a fél 1916. évi adója más ugyanazon vagy hasonló foglalkozást űzők adójával szemben a foglalkozás terjedelmének figyelembe vételével arányban nem áll: az adónak új kivetés útján leendő helyesbítését kérhessék. A helyesbítésre irányuló eljárás tekintetében leghelyesebbnek vélem, ha az a 3 éves kivetési időszak mindegyik évében kérhető, másrészt az eljárás megindítását úgy a félnél, mint a pénzügyi hatóságnál egyaránt határidőhöz vélem kötendőnek, de minthogy számos esetben a határidőnek a fél részéről való betartása, rajta kívül álló okokból nem lehetséges: felhatalmazást kérek a pénzügyminiszter részére ahhoz, hogy egyes méltánylást érdemlő esetekben a határidőtől eltekintve a helyesbítésre irányuló kérelmeket érdemleges tárgyalás alá bocsáthassa.
E szakasz a helyesbítések iránt teendő előterjesztések elbírálására - a rendes jogorvoslati eljárás megtartása mellett - az egyenes adókivetőbizottságokat jelöli ki, mint amely bizottság a III. osztályú kereseti adó kivetésére lévén alakítva, a helyesbítésre irányuló kérelmek szakszerű elbírálására is hivatva van. Elkerülendő pedig egyrészt a jövedelemadó és a III. osztályú kereseti adó kivetése körüli összeütközést, s másrészt azt, hogy az új haszonhajtó foglalkozások adója a régiek helyesbített adójával szemben esetleg arányban nem álló mérvben állapíttassék meg, intézkedést kellett e szakaszban felvenni az iránt is, hogy az 1917-1919. években első ízben III. osztályú kereseti adó alá kerülő haszonhajtó foglalkozások adójának megállapításánál ugyanazok az irányelvek nyerjenek alkalmazást, mint amelyek a helyesbítéseknél zsinórmértékül szolgálnak, de természetesen az 1875. évi XXIX. tc. 19. §-ában felsorolt minimális kereseti nyeremények szem előtt tartása mellett.
Az e szakaszban felvett rendelkezések annak a biztosítására szolgálnak, hogy azok a kereseti adó fizetésére köteles felek, akiknek keresete az 1914-16. évek alatt, az ezen évekre vonatkozó adó megállapítása idején elért keresetükkel szemben lényegesen emelkedett - áll ez különösen a hadsereg részére szállítókra -, s akik e megnövekedett keresetük alapján még megadóztatva nem lettek, megnövekedett keresetüknek megfelelő III. osztályú kereseti adóval meg legyenek róhatók és a terhükre kirovandó adótöbbletnek fizetése alól a haszonhajtó foglalkozásnak már megtörtént vagy azután történő megszüntetése útján ne bujhassanak ki.
A részvénytársaságok és szövetkezetek igazgatóságának és felügyelőbizottságának tagjai, úgyszintén a választmányi tagok és napibiztosok e minőségükben élvezett javadalmaik után a III. osztályú kereseti adó nem a háromévi átlag alapján, hanem évenként a kifizetett összegek után lévén megállapítandó, rendelkezést kellett e szakaszban felvenni aziránt, hogy a jelzett javadalmak ezután is évenként vonassanak III. osztályú kereseti adó alá s hogy általában a törvényjavaslat 1-4. §-aiban foglalt rendelkezések itt alkalmazást ne nyerjenek.
