A naszódvidéki helyi érdekű vasút részvénytársaság betlen-kisilvai vonalának építésére és üzletére vonatkozó engedélyokirat hivatali elődöm 1906. évi január hó 13-án 1059. szám alatt kelt rendeletével (Magyarországi Rendeletek Tára 1906. évfolyam 89. oldal), míg ugyanezen részvénytársaság folytatólagos kisilva-óradnai vonalának építésére és üzletére az engedély az előlemlített engedélyokirathoz tartozó „Függelék” alakjában hivatali elődöm 1908. évi szeptember hó 17-én 78,588. szám alatt kelt rendeletével (Magyarországi Rendeletek Tára 1908. évfolyam 1601 oldal) adatott ki. Ennélfogva az 1880:XXXI. tc. 6. §-ában foglaltakhoz képest a tízéves szállítási adómentesség a betlen-kisilvai törzsvonalra már folyó évi január hó 13-án lejárt míg a folytatólagos kisilva-óradnai vonalra 1918. évi szeptember hó 17-én fog lejárni.
A naszódvidéki helyi érdekű vasút részvénytársaság a határidők ezen különbözősége folytán a díjszabások szétválasztásában és az elszámolásnál jelentkező nehézségek elkerülése érdekében azt a kérelmet terjesztette elő, hogy ezen határidők, nemkülönben az egyéb adózási kedvezményekre vonatkozó, valamint a betlen-kisilvai és kisilva-óradnai helyi érdekű vasútvonalakra kiadott engedélyokirati függelékben megállapított más határidők egy a helyi érdekű vasút részvénytársaság részére kiadandó egységes engedélyokirat keretében egységesíttessenek.
Ezen kérelem teljesítését indokoltnak találván, a szokásos számítások az építési és üzletberendezési tőkék, a vonalhosszak és a hátralevő időtartamok egybevetésével megtétettek, melyek alapján annak a feltételezése mellett, hogy az egységes engedélyokirat folyó 1916. évi július hó 1-én fog kiadatni, az említett részvénytársaság tulajdonát képező vasútvonalak egységes engedély-tartama 1996. évi január hó 13-áig, a második vágány kiépítésére vonatkozó kötelezettség érvényesítésének végső határideje 1976. évi január hó 13-áig, az 1880:XXXI. törvénycikk 2. §-a alapján gyakorolható állami megváltási jog végső határideje 1916. évi január hó 13-áig, az 1888:IV. törvénycikk 2. §-ának c) pontjában érintett állami megváltási jog érvényesítésének kezdőpontja 1936. évi január hó 13-áig, az 1880:XXXI. tc. 5. §-ának c) pontja szerinti, vagyis a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója alóli mentesség 1936. évi december hó 26-áig, s végül az idézett törvénycikk 6. §-a alapján való szállítási adómentesség 1916. évi július hó 1-től kezdődőleg 1917. évi április hó 15-ig terjedne. Oly célból azonban, hogy az utóbb említett két lejárati határidő a számadások egyszerűbbé tétele érdekében a hó végére essék, e határidők a fenti 1936. évi december hó 26-ika és 1917. évi április hó 15. helyett 1936. évi december hó 31-ikében, illetve 1917. évi április hó 3-ában volnának megállapítandók.
A fentebb idézett engedélyokirat és függelékei helyébe kiadandó egységes engedélyokirat határozmányai egyébként a korábbi okmányok alapján szerzett jogok és vállalt kötelezettségek figyelembe vétele alapján szövegeztetnének. A helyi érdekű vasút részvénytársaság a felsorolt lejárati idők megállapításához hozzájárult s azokat kötelezőleg elfogadta.
