1. § A Rábaszabályozó Társulatnak, az 1904:XXXIX. tc. 6. §-a alapján, a m. kir. államkincstárral szemben fennálló tartozása részben való törlesztésére - amely tartozás, az idézett törvényszakasz értelmében 1910. évi január hó 1-től járó 4%-os kamatokat 1915. évi december hó 31-ig számítva, 1916. évi január hó 1-én 5.937,975 K 48 f-t tett ki - az alábbi összeget kell fordítani:
a) a jelen törvény 3. §-ának 3. bekezdése szerint a társulatnak az 1910-1915. évekre járó adóvisszatérítés fejében megállapítandó összeget,
b) az ugyanezen szakasz utolsó bekezdése szerint a társulatot 1913-1915. évekre megillető további adóvisszatérítési összegeket.
2. § Az 1904:XXXIX. tc. 6. §-ának a Rábaszabályozó Társulat által, illetőleg annak terhére felveendő kölcsönre vonatkozó rendelkezései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
A társulat köteles a jelen törvény 1. §-ában feltüntetett 5.937,975 K 48 f-nyi tartozásából az 1. §-ban körülírt részleges törlesztésének megtörténtével fennmaradó összeg után 1916. évi január hó 1-től kezdődőleg utólagos félévi részletekben a m. kir. államkincstárnak évi 4%-os kamatokat fizetni; felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a kamat fejében fizetendő összegnek azt a részét, mely a jelen törvény 4. §-a szerint folyósítandó évi adóvisszatérítésekben fedezetet nem talál, a társulati érdekeltekre mindenkor kivethesse.
Köteles továbbá a társulat az 1. §-ban feltüntetett tartozásából az ugyanezen szakasz rendelkezései szerint foganatosított részleges törlesztések levonásával fennmaradó összeget a hátralevő kamatokkal együtt az államkincstárnak, a pénzügyminiszter erre irányuló felszólításának vételétől számított egy év alatt megfizetni, illetőleg a jelzett határidőn belül oly törlesztéses kölcsönt felvenni, melynek segítségével az államkincstár összes követelése teljesen kiegyenlíthető.
Arra az esetre, ha a társulat a pénzügyminiszter ily irányú felszólításának a kitűzött határidőn belül nem tesz eleget, felhatalmaztatik a pénzügyminiszter egyrészt arra, hogy a társulat terhére olyan névértékű, legalább ötven év alatt törlesztendő kölcsönt vegyen fel, melynek tényleges eredményéből a társulatnak az 1. §-ban feltüntetett tartozásából törlesztetlenül maradt rész a hátralevő 4%-os kamatokkal együtt az államkincstárnak teljes összegben kifizethető legyen, másrészt pedig arra, hogy e kölcsön kamat- és tőketörlesztési évjáradékainak azt a részét, mely a jelen törvény 4. §-a szerint folyósítandó évi adóvisszatérítésekben fedezetet nem talál, a kölcsön felvételének napjától kezdve a társulati érdekeltekre kivethesse.
3. § Az 1904:XXXIX. tc. 7. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
A Rábaszabályozó Társulat az 1881:XLII. tc. és 1889:XXIX. tc. alapján 1897. év végéig megejtett liquidáció óta a megejtendő liquidáció napjáig befektetett, államilag felülvizsgált s liquidáció tárgyát még nem képezett munkálatoknak az idézett törvénycikkek értelmében megállapítandó költségei után adóvisszatérítésben részesítendő.
Ez a visszatérítés a társulatnak 1916. évi január hó 1. napjától kezdve teendő folyóvá. Az e célból megejtendő liquidáció alkalmával azonban külön lesznek megállapítandók az 1909. évi december hó végéig befektetett, államilag felülvizsgált és liquidáció tárgyát még nem képzett munkálatok költségei és az így külön megállapított összeg után a folyósítás időpontjában érvényben levő adókulcsok szerint, az 1910-1915. évekre járó adóvisszatérítés az 1. §-ban feltüntetett 5.937,975 K 48 f összegű társulati tartozás részben való törlesztésére számolandó el.
Ugyanezen tartozás részben való törlesztésére számolandó el a társulatot az 1897. és 1902. években megejtett liquidációk eredményéből kifolyólag az 1909:V. tc. rendelkezéseinek végrehajtása folytán 1913. évi január hó 1-től kezdve megillető további adóvisszatérítésnek 1913., 1914. és 1915. évekre eső évi 53,641 K 88 f-t tevő összegre, valamint az 1913., 1914. és 1915. évekre járó az az adóvisszatérítési összeg, mely a társulatot, az 1909:V. tc. rendelkezéseinek végrehajtása folytán, a még eddig nem liquidált régebbi alapbefektetési költségei után a fentiek szerint megejtendő és ez irányban is kiterjesztendő liquidáció eredményéhez képest ugyancsak 1913. évi január 1-től kezdve esetleg megilleti.
4. § Az 1904:XXXIX. tc. 8. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
A jelen törvény 2. §-a értelmében felveendő kölcsön kamat- és tőketörlesztési járulékának, illetőleg e kölcsön felvételéig az államkincstárral szemben az 1. § szerint fennálló tartozás kamatainak fedezésére elsősorban a 3. § alapján 1916. évi január 1-től kezdve folyóvá teendő adóvisszatérítési összegek és a társulatot az 1909:V. tc. rendelkezéseinek végrehajtása folytán 1913. évi január 1-től kezdve megillető, ugyancsak a 3. §-ban említett további adóvisszatérítéseknek 1916. évi január 1-től kezdve járó összegei szolgálnak.
A kölcsönnek az adóvisszatérítések összegeiben fedezetet nem találó kamat- és tőketörlesztési járulékai, illetőleg a kölcsön felvételéig az államkincstárral szemben fennálló tartozás kamatai a társulati árterületet a hozzájárulási kulcs arányában terhelik.
5. § Az 1904:XXXIX. törvénycikk 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
Az 1904:XXXIX. tc. 4. §-ának 2. pontja alapján felvett és a jelen törvény 2. §-a alapján felveendő kölcsönök után az 1885:XXIII. tc. 123. §-ának d) pontjában körülírt tartalékalapok csak oly összeggel létesítendők, amely összeg a kölcsönök évjáradékaiból a jelen törvény 2. és 4. §-ai szerint a társulati árterületekre a hozzájárulási kulcs arányában kivetendő.
6. § A Rábaszabályozó Társulat köteles azokat az összegeket, melyek a Magyar Jelzáloghitelbanktól az 1885:XV. tc. alapján beszerzett kölcsön kamat- és tőketörlesztési évjáradékainak fedezésére 1916. évi január hó 1-től kezdve a befolyt kölcsönjárulékok elégtelensége folytán előálló szükséghez képest az állam által előlegeztetnek és a kivetett járulékok esetleges behajthatatlansága folytán meg nem térülnek, az állam által ily módon előlegezendő összegek után járó 4%-os kamatokkal együtt az államkincstárnak megfizetni.
Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a jelen szakasz első bekezdése szerint az állam által netalán előlegezendő és behajthatatlanná vált összegeket, valamint azoknak 4%-os kamatait, amennyiben azok a jelen törvény 3. és 4. §-aiban körülirt évi adóvisszatérítési összegekben fedezetet nem találnak, illetőleg amennyiben a társulat azoknak megfizetését elmulasztja, a társulati érdekeltekre kivethesse.
7. § Az 1904:XXXIX. tc. 13. §-ának az a rendelkezése, amely szerint a társulati járulékoknak a megállapítandó új osztályozás és kivetési kulcs alapján való kivetése. 1910. évi január hó 1-én foganatba veendő, akképen módosíttatik, hogy az új osztályozás és kivetési kulcs szerint való teherviselés 1914. évi január hó 1-én veszi kezdetét.
A társulat a járulékokat 1914. évi január hó 1-től kezdve ideiglenesen azzal a fenntartással életbeléptetett osztályozási művelet és kivetési kulcs alkalmazásával vetvén ki, hogy az így eszközölt kivetések a véglegesen megállapítandó osztályozás és kivetési kulcshoz képest utólag kiigazítandók lesznek: elrendeltetik, hogy az ideiglenes alapon eszközölt kivetésekre nézve az osztályozás és kivetési kulcs jogerőre emelkedése után a leszámolás megejtendő és annak eredményéhez képest a szükséges kiegyenlités foganatosítandó.
8. § E törvény kihirdetése napján lép életbe és végrehajtásával a földmivelésügyi és pénzügyminiszter bizatik meg.
