1. § Az 1916/17. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1916. évi XXII. tc. 1. és 2. §-aiban foglalt rendelkezések hatálya az 1916/17. költségvetési év végéig kiterjesztetik azzal, hogy a kormány által az idézett törvénycikkben, valamint a jelen törvényben nyert felhatalmazás alapján az 1916/17. költségvetési évben teljesített kiadások és beszedett állami bevételek az 1914. évi XXVII. törvénycikkel törvénybe iktatott 1914/15. évi állami költségvetésben megállapított ama fejezet, cím és rovat terhére vagy javára utalványozandók és számolandók el, amely az 1914/15. évi részletes előirányzatok alapján természetüknek megfelel.
2. § A kiadások és bevételek az 1916/17. évre vonatkozó állami zárszámadásban, az 1870. évi XVIII. tc. 22. §-ában és az 1880. évi LXVI. törvénycikkben foglalt rendelkezésektől részben eltérőleg az 1914/15. évre megállapított költségvetéssel hasonlítandók össze.
Az 1916/17. költségvetési évre megállapított összegek gyanánt általában véve azok az összegek veendők, amelyek az 1915. évi XXI. tc. 2. §-a értelmében az 1915/16. költségvetési évre megállapított összegek gyanánt voltak veendők.
Mi sem veendő azonban az 1916/17. költségvetési évre megállapított összeg gyanánt a rendkívüli kiadások „átmeneti kiadások” és „beruházások” költségvetési alosztályaiban azokon a fejezeteken, címeken, rovatokon s illetve tételeken, amelyeken az 1915. évi XXI. tc. értelmében az 1915/16. költségvetési évre megállapított kiadás a vonatkozó szükséglet utolsó részletösszegét képezte.
3. § Az 1916/17. költségvetési évet illetőleg a jelen törvény 1. és 2. §-ai szerint igénybevehető hitelek közül a „rendes” és az „átmeneti” kiadásoknál azokra nézve lesz két évi, vagyis az 1917/18. költségvetési év végéig terjedő felhasználási idő igénybe vehető, amelyekkel azonos célra, tehát ugyanazon a fejezeten, címen, rovaton, alrovaton vagy költségvetési tételen az 1914/15. évre engedélyezve volt hitelösszegekre nézve az 1915. évi XII. tc. 6. §-ában foglalt felhatalmazás alapján két évi felhasználási idő lett megállapítva.
Az átruházási jognak az 1916/17. költségvetési évben való gyakorlására nézve - a jelen törvény 2. §-ának második és harmadik bekezdésében foglalt határozmányokból folyó korlátozással - ugyanazok a rendelkezések veendők irányadókul, amely rendelkezések az 1914/15. évre szóló állami költségvetésben engedélyezett hitelekre nézve megállapíttattak, - mindazonáltal avval az eltéréssel, hogy a m. kir. államvasutak beruházásainál az 1916/17. évben a „forgalmi eszközök és fölszerelés"-re és az „építkezések”-re engedélyezett hitelek között is lesz átruházásnak helye.
4. § A kormány felhatalmaztatik, hogy az 1904. évi XIV. tc. alapján az elmult évekre vonatkozó állami költségvetésekben előirányozva volt hitelösszegeknek fel nem használt részeit az 1916/17. évben felhasználhassa akkor is, ha ezek a hitelmaradványok az 1915. évi XII. tc. határozmányai alapján az 1916/17. évi kezelésbe átvihetők nem lennének.
Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az 1909. évi XV. törvénycikkel kőszénbányászati beruházásokra engedélyezett hitelnek az 1915/16. költségvetési év végén még igénybe nem vett maradványát az 1916/17. költségvetési évben felhasználhassa és hogy a szóbanlevő beruházási hitelből az idézett tc. 5. §-a értelmében az almásvölgyi (bozovicsi) bányászat beruházásaira eső 2.297,130 K-nak az említett bányászat céljaira igénybe nem vett részét az 1909. évi XV. tc. 5. §-ában megjelölt többi bányáknál használhassa fel beruházásokra.
5. § A kormány felhatalmaztatik, hogy az 1914/15. évre szóló állami költségvetés részletes előirányzatában megállapított személyi létszámon túlmenőleg is rendszeresíthessen állásokat egyes olyan szolgálati ágaknál s nevezetesen üzemeknél, amelyeknél a teendők lényeges szaporodása folytán ez okvetlenül szükséges.
Az így rendszeresített állások járandósága az illető cím személyi járandóságainak rovatán, esetleg túlkiadásként utalványozandó, s az állások rendszeresítése az 1916/17. évi zárszámadásban akkor is feltüntetendő és indokolandó, ha a velük egybekötött járandóságok utalványozása az illető rovaton túlkiadást nem is idézett elő.
6. § Felhatalmaztatik a kereskedelemügyi miniszter, hogy az 1907. évi L. t.-c 1. §-ában említett A. táblázatba tartozó államvasúti tisztviselőknek az 1916/17. költségvetési év második felére eső időszakos előléptetése alkalmával olyan tisztviselőket, akiknek várakozási ideje még nem telt le, az 1907. évi L. tc. 8. §-ában megállapított 25%-nál nagyobb terjedelemben, de a jelen törvény 1. és 2. §-ai értelmében az 1916/17. évre is irányadó 1914/15. évi állami költségvetésben engedélyezett hitel keretén belül léptethessen soron kívül elő és hogy az összes előléptetendő tisztviselőknek legfeljebb 20%-át abban az esetben is előléptethesse, ha az illetők várakozási idejének fele még nem telt le.
Felhatalmaztatik továbbá a kereskedelemügyi miniszter, hogy a posta, távirda- és távbeszélő-alkalmazottak A. táblázatának államvasúti rendszerű VII., VIII. és IX. fizetési osztályaiban - a rendszeresített összlétszámnak változatlanul leendő fenntartása mellett és a jelen törvény 1. és 2. §-ai értelmében az 1916/17. évre is irányadó 1914/15. évi állami költségvetésben megállapított hitel keretén belül - annyi alacsonyabb fizetési osztályú állást szervezhessen át a magasabb fizetési osztályba, mint amennyi új magasabb fizetési osztályú állás a jelzett fizetési osztályokba tartozó tisztviselők részére az 1911. évi XIV. tc. 13. §-ában szabályozott előmenetel biztosítása céljából szükséges.
7. § Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a pénzügyi hatóságoknak az új adótörvények végrehajtásával megszaporodó teendői ellátására szükséges személyzetről ideiglenes minőségben alkalmazandó munkaerőknek a felfogadása útján gondoskodhassék, - s hogy ez ideiglenes alkalmazottak illetményeinek fedezésére, valamint a jövedelemadónak részleges életbeléptetéséről szóló 1916. évi XXVI., a hadi nyereségadóról szóló 1916. évi XXIX. és a vagyonadóról szóló 1916. évi XXXII. törvénycikkek végrehajtása folytán felmerülő adókezelési költségekre az 1916/17. költségvetési évben szükséges összeget 5.000,000 K keretében utalványozhassa.
Az 1916/17. évtől kezdve az állami költségvetésben s illetve zárszámadásban a pénzügyminisztérium fejezetnél külön címet kell nyitni a jövedelemadóból és a vagyonadóból, továbbá a hadi nyereségadóból eredő bevételeknek, valamint a nevezett adók kezelésével felmerülő költségeknek az előirányzására s illetve elszámolására. Ennél az új címnél kell elszámolni az 1916/17. évre egybeállítandó állami zárszámadásban a jelen szakasz első bekezdésében említett kiadások céljaira engedélyezett 5,000.000 korona átalányösszeget is.
8. § Az 1898. évi XXI. tc. 2. §-ának az a rendelkezése, amely szerint az országos betegápolási pótadó az ugyanabban a szakaszban említett egyenes államadók 3%-át meg nem haladhatja, az 1917. évre hatályon kívül helyeztetik és az 1917. évben kivetendő országos betegápolási pótadó kulcsa 5%-ban állapíttatik meg.
9. § Az 1888. évi IV. tc. 7. §-ának az a rendelkezése, amely szerint a helyiérdekű vasutak segélyezése címén az állami költségvetés évenként 600,000 K-nál (300,000 frtnál) nagyobb összeggel nem terhelhető, az 1916/17. évre hatályon kívül helyeztetik.
10. § Az 1917/18. évre előterjesztendő állami költségvetés részletes előirányzatában felvett összegek az 1914/15. évre szóló állami költségvetés megfelelő összegeivel lesznek összehasonlítandók.
Az 1915. évi XXI. tc. 14. §-ában foglalt rendelkezés hatályon kívül helyeztetik.
11. § A jelen törvény kihirdetése napján lép életbe és annak végrehajtásával a pénzügyminiszter bizatik meg.
