Az 1916/17. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1916. évi XXII. tc. hatálya 1916. évi december végén lejár. Szükséges tehát, hogy az államháztartásnak az 1916/17. költségvetési évben leendő továbbvitelére nézve újabbi törvényes alapról gondoskodjunk. E célból most is legmegfelelőbbnek mutatkozik, hogy új költségvetés megállapításának mellőzésével, az államháztartásnak az 1916. évi XXII. törvénycikkben megjelölt módon, vagyis az 1914/15. évre szóló költségvetés határozmányai szerint leendő továbbvitelére adassék a kormánynak felhatalmazás. Legcélszerűbbnek mutatkozik ez annál is inkább, mert a mostani rendkívüli viszonyok közt az 1916/17. évre egybeállítandó új költségvetés is csak arra szorítkozhatnék, hogy az államháztartás békében és háborúban egyaránt felmerülő úgynevezett normál szükségleteiről gondoskodjék az erre nézve az 1914/15. évi költségvetésben megjelölt alapon; - és a dolog természeténél fogva nem szolgálhatná a normális idők költségvetési előirányzatainak azt a célját, hogy a kormányzat jövő irányát és politikáját kifejezésre juttassa. Az új állami költségvetési előirányzat előterjesztéséhez fűződő ama másik cél pedig, hogy annak alkotmányos tárgyalása módot nyújtson a kormány működésének általános megvitatására és bírálatára, a jelenleg fennforgó kivételes körülmények között a kormány más előterjesztéseinek alkotmányos tárgyalása során is elérhető. Ezért, bár beismerem, hogy minél jobban távolodik a tényleges kezelés időpontja attól az időszaktól, amelyre nézve a legutolsó állami költségvetés készült, annál inkább merülnek fel olyan körülmények, amelyek tisztán kezelési szempontokból új állami költségvetés összeállítását indokolnák, ezúttal ezt mellőzhetőnek vélem és oly célból, hogy az állami bevételek beszedése és a kiadások teljesítése a törvényes alapot az 1916/17. költségvetési év második felében se nélkülözze, a jelen törvényjavaslatot készítettem.
Az 1914/15. évre megállapított költségvetés lesz összehasonlítási alapul veendő az 1916/17. évi kezelés eredményeinek az erre az évre egybeállítandó állami zárszámadásban való feltüntetésénél. Az 1916/17. évre megállapított összegek gyanánt pedig általában azok az összegek lesznek veendők, amelyek az 1915/16. évre is megállapított összegek gyanánt voltak veendők az 1915. évi XXI. tc. 2. §-a értelmében. Kivétel lesz teendő ez utóbb említett határozmány alól a rendkívüli kiadások ama fejezetei, címei, rovatai, alrovatai és költségvetései tekintetében, amelyeken az 1915. évi XXI. tc. 2. §-a szerint az 1615/16. költségvetési évre megállapított hitelösszeg a vonatkozó szükséglet utolsó részletösszegét képezte. Mert a dolog természetéből folyik, hogy ott, ahol a bejelentett összszükségletnek utolsó részletösszege már az 1915/16. évre szóló felhatalmazási törvény alapján rendelkezésre bocsáttatott, az 1916/17. évi kezelésben - az előző évekről netán áthozott hitelmaradvány terhére eszközölhető utalványozástól eltekintve - újabbi hitelösszegek igénybevételének nem lehet helye.
A 4. § lehetővé kívánja tenni azt, hogy az 1904. évi XIV. tc., továbbá az 1909. évi XV. tc. alapján az elmult évekre vonatkozó állami költségvetésekben előirányozva volt hitelösszegek fel nem használt részei a szükséghez képest még az 1916/17. költségvetési évben is igénybevehetők legyenek és hogy az utóbb idézett tc. 5. §-a értelmében az almásvölgyi (bozovicsi) bányászat beruházásaira engedélyezett összegeknek e bányászat céljaira fel nem használt része az 1909. évi XV. tc. 5. §-ában megjelölt többi bányáknál legyen beruházásokra felhasználható. Hasonló irányú rendelkezés foglaltatik az 1915/16. évre szóló felhatalmazási törvényben, valamint a megelőző évekre szóló állami költségvetési törvényekben.
Egyes szolgálati ágak, különösen egyes állami üzemek, mint a m. kir. államvasutak, posta, távirda és távbeszélő és az állami vasgyárak teendői annyira megnövekedtek, hogy az alkalmazottaknak az 1914/15. évi állami költségvetésben rendszeresített létszáma immár teljesen elégtelen a teendők legyőzésére. Ezért az 5. §-ban felhatalmazást kérek a kormány részére ez állások megfelelő szaporítására, önként értetvén, hogy e felhatalmazással a kormány csak az elkerülhetetlen szükség esetében és a legmesszebbmenő takarékosság szem előtt tartásával fog élni.
A 7. §-ban felhatalmazás van arra, hogy az 1916. évben megalkotott új egyenes adótörvények végrehajtása folytán a pénzügyi igazgatásra háruló munkatöbblet elvégzésére szükséges személyzetről gondoskodhassam. Tisztelettel megjegyzem, hogy az új egyenes adótörvények végrehajtási munkálatainak az ellátására egyelőre ideiglenes minőségű adóügyi biztosokat kívánok alkalmazni. Az így alkalmazandó személyzet illetményeinek a fedezésére, valamint az adórendszerünkbe a háború alatt beillesztett új adóknak, nevezetesen a jövedelemadónak és a vagyonadónak, továbbá a hadi nyereségadónak a kezelésével felmerülő költségekre összesen 5.000,000 K-nak a rendelkezésre bocsátását kérem. A fentemlített új adónemekből eredő bevételeknek s ez adók kezelésével kapcsolatos kiadásoknak a többi egyenesadóktól elkülönítve leendő feltüntetése céljából a 7. §-nak második bekezdése úgy intézkedik, hogy a szóbanforgó új adókból származó bevételek és a vonatkozó kiadások az 1916/17. évtől kezdve külön költségvetési címen számoltassanak el, s illetve irányoztassanak elő. A jelzett bevételek és kiadások számára az 1916/17. évi állami zárszámadásban nyitandó új cím alatt lesznek elszámolandók a jelzett új adók kezelésével kapcsolatos kiadások, valamint a fentemlített ideiglenes személyzet alkalmazásának költségei fejében felmerülő és a javaslat értelmében megállapított 5.000,000 K átalányhitel terhére utalványozandó összegek is, és pedig a személyzet alkalmazásából felmerülő kiadások tekintet nélkül arra, hogy e személyzet egyes tagjai minő teendők ellátására fognak alkalmaztatni. Az adókezelési költségek közül azonban csak a jövedelemadó és a vagyonadó, továbbá a hadi nyereségadó kezelési költségei fogják az említett átalányhitelt terhelni, míg a többi egyenesadóknak a kezelésével, s tehát az ezekre nézve legújabban megalkotott törvényeknek (az 1916. évre kivetett III. osztályú kereseti adó érvényének fenntartásáról szóló 1916. évi XXXIII. törvénycikknek, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójáról szóló 1909:VIII. tc. életbeléptetéséről szóló 1916. évi XXXIV. törvénycikknek) a végrehajtásával felmerülő költségek az „egyenes adók” cím rendes kiadásainál a jelen törvényjavaslat 1. és 2. §-ai értelmében rendelkezésre álló hitel terhére lesznek a dolog természetéhez képest utalványozandók.
A 8. § az országos betegápolási pótadó kulcsának az 1917. évre leendő megállapítása iránt intézkedik, ugyanolyan értelemben, mint ahogy a nevezett adó kulcsának az 1916. évre való megállapítását illetőleg az 1915. évi XXI. tc. 12. §-a intézkedett.
Tekintettel arra, hogy az 1916/17. évre külön költségvetési törvény alkotása elmarad, s hogy ez évre, épúgy, mint ahogy az az 1915/16. évet illetőleg is történt, a fennt előadottak szerint általában az 1914/15. évi állami költségvetésről szóló 1914. évi XXVII. tc. határozmányai lesznek irányadók: a legközelebbi, vagyis az 1917/18. évre egybeállítandó állami költségvetésben a részletes előirányzat tételei - az 1897. évi XX. tc. 4. §-ában foglalt határozmányoktól részben eltérőleg - az 1914/15. évi állami költségvetési törvény megfelelő összegeivel hasonlítandók majd össze. Az erre vonatkozó rendelkezést tartalmazza a 10. § - amelynek második bekezdése értelmében egyben hatályon kívül helyeztetik az 1915. évi XXI. tc. 14. §-ának az 1916/17. évi költségvetési előirányzat mikénti egybeállítására vonatkozó rendelkezése, minthogy az előadottak szerint az utóbb nevezett évre új költségvetés egybeállítása elmarad.
