Százados gyakorlat szerint a magyar törvényhozás minden koronázás alkalmával több törvénycikket alkot, amelyek a koronázást és a koronázással kapcsolatos tényeket törvénybe iktatják. Ilyenek 1., a megtörtént királlyáavatásról és koronázásról szóló törvény, 2., a királyi hitlevél és a királyi eskü becikkelyezéséről szóló törvény, 3., a megkoronázott király Ő Felsége és 4., a vele esetleg együtt megkoronázott királyné Ő Felsége részére koronázási ajándék felajánlásáról szóló törvények.
Ami a királlyá avatásról és koronázásról korábban alkotott törvényeinket illeti, azok mindenekelőtt megállapították, hogy a trónöröklésnek törvényes rendje szerint következő trónutódot, aki az uralkodást mint törvényes örökös tettleg át is vette, a hitlevél kiadása után az eskü letétele mellett a karok és rendek (az ország főrendei és képviselői) Magyarország szent koronájával ünnepélyesen megkoronázták. A királlyá avatásról és koronázásról szóló jelenleg benyujtott törvényjavaslat mindenekelőtt elősorolja a királyi trónnak azokat a várományosait, akik megdicsőült I. Ferencz József életében elhaláloztak és megállapítja, hogy a trónőröklésnek az 1723:1. és 2. törvénycikkben szabályozott rendje szerint a trónra Ő Felsége IV. Károly király következett, aki mint törvényes örökös az uralkodást tettleg át is vette. Ezek után a törvényjavaslat kinyilatkoztatja, hogy miután IV. Károly Ő Felsége a királyi hitlevelet kiadta, őt az ország főrendei és képviselői a királyi eskü letétele mellett Magyarország szent koronájával ünnepélyesen megkoronázták.
A törvényjavaslat szövegezése és irálya megfelel az eddig hasonló törvényeknek, különösen pedig az 1867:I. törvénycikknek.
