1. § A minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján felmerülő közigazgatási és kihágási ügyekben a közigazgatási hatóságok eljárásának gyorsítása érdekében kivételes eljárási szabályokat állapíthat meg s evégből a fellebbvitelnek törvényben megszabott határidejét is megrövidítheti, és ha különös körülmények következtében vagy a megtorlandó visszaélések természete miatt az eljárás eredményessége érdekében szükséges, az elsőfokú rendőri büntető bíráskodásra feljogosíthat a kivételes rendelkezés végrehajtásában vagy megtartásának ellenőrzésénél akár rendes hatósági területén, akár kiküldés folytán más hatóság területén eljáró olyan közigazgatási tisztviselőt is, aki elsőfokú rendőri büntető bíráskodásra jogosult, de a kihágási ügyben hatáskör vagy illetékesség hiánya miatt különben nem járhatna el.
Ahhoz, hogy törvényhatósági tisztviselő más törvényhatóság területére küldessék ki, azon törvényhatóság első tisztviselőjének hozzájárulása szükséges, amely törvényhatóság tisztikarának kötelékébe az illető tisztviselő tartozik.
A Budapest székesfővárosi állami rendőrséget a kormány az ezen §-ban említett közigazgatási teendők ellátásával s megbízhatja a Budapest székesfőváros területén kívül eső azon az egész területen, amelyre rendőri hatósága a jelenlegi törvények alapján kiterjed.
2. § A minisztérium az 1907:XIX. törvénycikken alapuló munkásbiztosításra vonatkozólag: a betegség esetére való biztosítási kötelezettség: alapjául szolgáló bérhatár, az önkéntes biztosítás feltételei, a járulékok és díjak behajtásának módja és beszolgáltatásának biztosítása a pénztári közgyűlések, végül pedig a betegségi segélyek, úgyszintén az átlagos napibérek és napibérosztályok, valamint az 1907:XIX. törvénycikk korlátai között a járulékszázalék tekintetében rendelettel kivételes intézkedéseket tehet és evégből a törvénytől és a pénztári alapszabályoktól eltérő rendelkezéseket is állapíthat meg.
Az 1916:IV. törvénycikknek a kihágások tekintetében rendelkező 6. §-a az előbbi bekezdésben említett járulékok és díjak befizetésére vonatkozó jogszabályok megszegésének esetében is alkalmazást nyer.
3. § A minisztérium a hadiszolgáltatásokról szóló 1912:LXVIII. törvénycikknek, valamint a háború esetére szóló egyéb jogszabályoknak (1914:L. tc., 1915:XIII. tc., 1916:VI. tc.) alapján személyes szolgálatot teljesítő egyéneknek betegségi és balesetbiztosítását rendelettel szabályozhatja.
4. § A meghatározott hivatást vagy foglalkozást űzőknek, avagy érdekközösségben állóknak a törvény meghagyása alapján alakított önkormányzati szervezetei, amennyiben a háború okozta rendkívüli viszonyok miatt szükséges, működésükre nézve, különösen a közgyűlés összehívása és megtartása s az önkormányzati szervek megalakítása vagy megválasztása tekintetében a felügyeletre hivatott miniszter engedélyével a törvénytől eltérő intézkedéseket tehetnek és az alapszabálytól is eltérően rendelkezhetnek.
5. § Ha az állami egyenesadók és egyéb közterhek megállapítása végett a törvény értelmében meghatározott időre alakított valamely, akár első-, akár középfokú bizottság működését ezen idő alatt be nem fejezheti, a pénzügyminiszter a háború okozta rendkívüli viszonyok tartama alatt a bizottság megbizatását rendelettel meghosszabbíthatja addig az időig, amíg a megfelelő bizottság a törvény értelmében újból meg nem alakul.
6. § A temetők fenntartói kötelesek temetőikben a háború következtében szükséges katonai temetéseket megengedni. A részletes szabályokat a minisztérium rendelettel állapítja meg.
Ha ily temetések céljára a meglevő temető nagyobbítása vagy új temető létesítése szükséges, evégből az 1881:XLI. törvénycikknek megfelelő kisajátításnak van helye, amelynél az idézett törvénycikk 86. §-a is alkalmazást nyer.
7. § Az 1915:XIII. tc. 8. §-ának, valamint az 1916:IV. tc. 8. §-ának rendelkezései a jelen törvényből folyó kivételes hatalomra és az annak alapján tett kivételes intézkedésekre is irányadók.
8. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe.
Végrehajtására az 1916:IV. tc. 9. §-a irányadó.
