1. § A kormány utasíttatik, hogy az alább felsorolt közszolgálati alkalmazottak közül azok részére, akik 1917. évi november hó 1-én a tényleges szolgálat kötelékébe tartoznak vagy 1917. évi november hó 1-je után lépnek tényleges alkalmazásba, az alábbiakban meghatározott mértékű újabb háborús segélyeket engedélyezzen.
2. § Az újabb háborús segélyben részesítendők:
I. 1. a II-XI. fizetési osztályokba tartozó állami tisztviselők, a miniszterek kivételével;
2. a főispánok és Budapest székesfőváros főpolgármestere;
3. a m. kir. állami rendőrségnél és a m. kir. határrendőrségnél alkalmazott polgári biztosok;
4. az államvasuti rendszerű I-IX. fizetési osztályokba tartozó állami vasgyári állami kőszénbányászati tisztviselők;
5. a posta, távirda és távbeszélő alkalmazottak A. táblázatába tartozó tisztviselők;
6. a posta, távirda és távbeszélő alkalmazottak B. táblázatába tartozó tisztviselők;
7. az állami mezőgazdasági népiskolai szaktanítók és szaktanítónők;
8. az állami elemi népiskolai tanítók és tanítónők, valamint a kincstári elemi iskoláknál alkalmazott tanítók és tanítónők;
9. az állami polgári iskolai és elemi iskolai tanító- és tanítónőképző intézeteknél évi fizetés mellett alkalmazott nevelők és nevelőnők;
10. az évi segélydíj élvezetében álló állami gyakornokok;
11. az állami középfokú iskoláknál évi segélydíj élvezetében álló helyettes tanárok;
12. az állami ipariskoláknál évi ösztöndíj élvezetében álló tanárjelöltek;
13. az állami polgári iskolai és elemi iskolai tanító- és tanítónőképző intézeteknél és az állami polgári iskoláknál évi díj vagy havidíj mellett alkalmazott megbizott tanárok, tanítók és tanítónők;
14. az állami vasgyáraknál és az állami kőszénbányászatnál állandóan alkalmazott havidíjas tisztviselők;
15. a fizetési osztályokba nem sorozott, de rendszeresített állásokon állandó évi fizetéssel alkalmazott és a fentiekben fel nem sorolt azok az állami tisztviselők, akiknek az 1912:XXXV. törvénycikk, illetőleg az 1917:IX. törvénycikknek 14. §-a értelmében családi pótlékra igényük van;
16. az állami óvónők;
17. az 1915. évi 2378/M. E. számú szabályrendelet határozmányai alá tartozó állami kezelők és kezelőnők;
18. a rendszeres illetmények élvezetében álló állami altisztek és hivatalszolgák;
19. a m. kir. állami rendőrség és a m. kir. határrendőrség őrszemélyzetének tagjai;
20. a m. kir. pénzügyőrség legénységének tagjai;
21. az állami vasgyáraknál és az állami kőszénbányászatnál alkalmazott altisztek és szolgák;
22. a posta, távirda és távbeszélő alkalmazottak C. táblázatába tartozók;
23. a VI-XI. fizetési osztályokba tartozó vármegyei tisztviselők;
24. a vármegyei közkórházaknál rendszeres fizetéssel alkalmazott tisztviselők;
25. a fizetési osztályokba nem sorozott, de rendszeresített állásokon állandó évi fizetéssel alkalmazott és a fentiekben fel nem sorolt azok a vármegyei tisztviselők, akiknek az 1912:XXXV. törvénycikk, illetőleg az 1917:IX. törvénycikknek 14. §-a értelmében családi pótlékra igényük van;
26. az évi segélydíj élvezetében álló vármegyei gyakornokok;
27. a rendszeres fizetés élvezetében álló vármegyei útbiztosok;
28. a rendszeres illetmények élvezetében álló vármegyei altisztek és hivatalszolgák;
29. a m. kir. államvasúti alkalmazottak A. táblázatába tartozó tisztviselők;
30. a m. kir. államvasutak által fenntartott iskoláknál alkalmazott tanárok, tanítók és tanítónők;
31. a m. kir. államvasutaknál alkalmazott műszaki, forgalmazó és hivatalnok gyakornokok, havidíjas mérnökök és egyéb havidíjasok, a havidíjas kezelőnők kivételével;
32. a m. kir. államvasuti alkalmazottak B. táblázatába tartozók;
33. az állami fizetéskiegészítésben részesülő tanerőkkel működő községi, hitfelekezeti, társulati és egyesületi felsőfokú és középfokú tanintézetek rendes, rendkívüli, segéd és helyettes tanárai, amennyiben a fizetéskiegészítő államsegélyhez kötött összes feltételeknek megfelelnek;
34. az állami fizetéskiegészítésben részesülő tanerőkkel működő községi, hitfelekezeti, társulati és egyesületi polgári iskolák rendes, segéd és megbizott tanítói és tanítónői, amennyiben a fizetéskiegészítő államsegélyhez kötött összes feltételeknek megfelelnek.
II. 1. A községi orvosok, a körorvosok, a községi állatorvosok, a körállatorvosok, a községi mérnökök és a nagyközségek közkórházainál rendszeres fizetéssel alkalmazott orvosok;
2. az 1913:XVI. törvénycikk alapján fizetéskiegészítő államsegélyben részesülő községi és hitfelekezeti elemi népiskoláknál alkalmazott rendes tanítók és tanítónők, amennyiben a fizetéskiegészítő államsegélyhez kötött összes feltételeknek megfelelnek;
3. a községi jegyzők és a körjegyzők;
4. azok a hitoktatók, akik teljes heti óraszámban, az egész iskolai évre szóló megbizatással, kizárólag hitoktatással foglalkoznak és illetményeiket egészben vagy részben az államkincstárból kapják;
5. 1913:LX. törvénycikk 5. §-ában előírt feltételeknek megfelelő községi segédjegyzők;
6. a m. kir. államvasutaknál alkalmazott, tisztviselői előképzettséggel biró napidíjasok;
7. az 1913:XL. törvénycikk alapján fizetéskiegészítő államsegélyben részesülő községi, hitfelekezeti, társulati és egyesületi óvodáknál alkalmazott rendes óvónők, amennyiben a fizetéskiegészítő államsegélyhez kötött összes feltételeknek megfelelnek;
8. az állami hivatalokban, intézeteknél és vállalatoknál, valamint az állami vasgyáraknál és az állami kőszénbányászatnál alkalmazott díjnokok;
9. a vármegyéknél alkalmazott díjnokok;
10. a m. kir. államvasutaknál alkalmazott és tisztviselői előképzettséggel nem bíró napidíjasok, továbbá a m. kir. államvasuti alkalmazottak B. táblázatának 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14. és 16. csoportjaiban megjelölt szolgálati minőségekben végzendő szolgálatok ellátására alkalmazott napibéresek és a m. kir. államvasutaknál alkalmazott havidíjas kezelőnők;
11. az állami, valamint a fizetéskiegészítő államsegélyben részesülő községi, hitfelekezeti, társulati és egyesületi állandó menedékházaknál állandóan alkalmazott és törvényesen képesített menedékházvezetőnők;
12. a nagyközségek közkórházainál rendszeres fizetéssel alkalmazott tisztviselők, az orvosok kivételével;
13. a vármegyék és a nagyközségek közkórházainál alkalmazott díjnokok;
14. a rendszeresített állandó állásra élethossziglan megválasztott s tisztviselői teendőket ellátó és a fentiekben fel nem sorolt azok a községi közigazgatási alkalmazottok, akiknek az 1912:XXXV. törvénycikk, illetőleg az 1917:IX. törvénycikknek 14. §-a értelmében családi pótlékra igényük van;
15. a postánál, távirdánál és távbeszélőnél kezelési vagy üzemi teendők ellátására állandóan alkalmazott segédszolgák, havibéresek, hetibéresek és napibéresek;
16. a m. kir. államvasuti alkalmazottak B. táblázatának 15. és 17-33. csoportjaiban megjelölt szolgálati minőségekben végzendő szolgálatok ellátására alkalmazott napibéresek;
17. az állami napibéres hivatalszolgák, valamint az állami hivatalokban és intézeteknél szolgai teendők ellátására állandóan alkalmazott havibéresek, hetibéresek és napibéresek, a fenti 15. pont alatt felsoroltak kivételével;
18. a rendszeres illetményekkel nem biró és a fentiekben fel nem sorolt azok az állami alkalmazottak, akiknek az 1912:XXXV. törvénycikk, illetőleg az 1917:IX. törvénycikknek 14. §-a értelmében családi pótlékra igényük van;
19. a havibér vagy napibér élvezetében álló és a fentiekben fel nem sorolt azok a vármegyei alkalmazottak, akiknek az 1912:XXXV. törvénycikk, illetőleg az 1917:IX. törvénycikknek 14. §-a értelmében családi pótlékra igényük van;
20. a m. kir. államvasutaknál alkalmazott s a fenti 10. és 16. pontok alatt fel nem sorolt egyéb napibéresek, amennyiben az 1912:XXXV. törvénycikk, illetőleg az 1917:IX. törvénycikknek 14. §-a értelmében családi pótlékra igényük van;
21. az állami útkaparók;
22. a vármegyei útkaparók.
3. § A jelen törvény határozmányai szempontjából az állami alkalmazottak egyenlők a Budapest székesfővárosi közmunkák tanácsánál, a kormány kezelése alatt álló közalapoknál és közalapítványoknál, az állami intézeteknél és a kormány kezelése alatt álló közalapokból és közalapítványokból fenntartott intézeteknél alkalmazottak.
4. § Az újabb háborús segélynek egy évi összege a 2. § I. 1-34. pontjai alatt felsorolt alkalmazottaknál a tényleg élvezett fizetés természetével biró illetmények (fizetés, személyi pótlék, szolgálati pótlék, korpótlék, segélydíj, segélydíjpótlék, jogi pótlék, képesítési pótlék, szaktanulmányi pótlék, évi ösztöndíj, havidíj, évi zsold) egy évre számított összege után a következőképen állapítandó meg:
a) a fizetés természetével biró illetményeknek 100%-ában, ha ezek az illetmények évi 1400 koronát meg nem haladnak,
b) az alábbi összegekben, ha a fizetés természetével biró illetmények évi 1400 koronát meghaladnak, de évi 6000 koronát meg nem haladnak és pedig:
| ha a fizetés természetével biró illetmények egy évi összege | akkor a háborús segélynek egy évi összege | ||
| nem több mint 1600 K | 1500 K | ||
| 1600 K-nál több, de nem több mint 1800 K | 1600 K | ||
| 1800 K-nál több, de nem több mint 2000 K | 1700 K | ||
| 2000 K-nál több, de nem több mint 2200 K | 1800 K | ||
| 2200 K-nál több, de nem több mint 2400 K | 1900 K | ||
| 2400 K-nál több, de nem több mint 2600 K | 2000 K | ||
| 2600 K-nál több, de nem több mint 2800 K | 2100 K | ||
| 2800 K-nál több, de nem több mint 3000 K | 2200 K | ||
| 3000 K-nál több, de nem több mint 3200 K | 2300 K | ||
| 3200 K-nál több, de nem több mint 3400 K | 2400 K | ||
| 3400 K-nál több, de nem több mint 3600 K | 2500 K | ||
| 3600 K-nál több, de nem több mint 4000 K | 2600 K | ||
| 4000 K-nál több, de nem több mint 4400 K | 2700 K | ||
| 4400 K-nál több, de nem több mint 4800 K | 2800 K | ||
| 4800 K-nál több, de nem több mint 5400 K | 2900 K | ||
| 5400 K-nál több, de nem több mint 6000 K | 3000 K | ||
c) a fizetés természetével biró illetményeknek 50%-ában, ha ezek az illetmények évi 6000 koronát meghaladnak, de évi 9600 koronát meg nem haladnak,
d) évi 4800 koronában, ha a fizetés természetével biró illetmények évi 9600 koronát meghaladnak.
Annál az alkalmazottaknál, aki bármely okból a fizetés természetével biró illetményeknek csak egy részére tarthat igényt, a háborús segély összegének megállapításánál az illetményeknek csak ez a része vehető alapul.
Az az alkalmazott, aki egyáltalán nincsen fizetés természetével biró illetményeknek élvezetében, háborús segélyre igényt nem tarthat.
A 2. § I. 10. és 26. pontjai alatt felsorolt alkalmazottaknál a háborús segélynek egy évi összege 1200 koronánál kevesebb nem lehet.
5. § Az újabb háborús segélynek egy évi összege a 2. § II. 1-22. pontjai alatt felsorolt alkalmazottaknál, az élvezett illetményekre való tekintet nélkül, a következőképen állapítandó meg:
a) a II. 1., 2. és 3. pontok alatt felsorolt alkalmazottaknál 1200 koronában,
b) a II. 4., 5., 6. és 7. pontok alatt felsorolt alkalmazottaknál 1080 koronában,
c) a II. 8., 9. és 10. pontok alatt felsorolt alkalmazottaknál 960 koronában,
d) a II. 11., 12., 13., 14., 15. és 16. pontok alatt felsorolt alkalmazottaknál 720 koronában,
e) a II. 17., 18., 19. és 20. pontok alatt felsorolt alkalmazottaknál 600 koronában,
f) a II. 21. és 22. pontok alatt felsorolt alkalmazottaknál 300 koronában.
A II. 2. és 7. pontok alatt felsorolt népiskoláknál és óvodáknál alkalmazott olyan tanítóknál, tanítónőknél és óvónőknél, akik fizetéskiegészítő államsegélyben nem részesülnek és akik magasabb összegű fizetés élvezetében állanak, mint amilyen összegű fizetésre az ugyanannyi szolgálati idővel biró állami tanítónak, tanítónőnek vagy óvónőnek igénye van, a háborús segélynek a fentiek szerint megállapított összege annyival csökkentendő, mint amennyivel az illetőnek a fizetése az ugyanannyi szolgálati idővel biró állami tanítónak, tanítónőnek vagy óvónőnek törvény szerint járó fizetését meghaladja.
6. § A 4. és 5. §-ok szerint egy évre szóló összeggel megállapított újabb háborús segélyeket az alkalmazottak részére egyenlő előzetes havi részletekben kell kifizetni. Ez a segély 1918. évi december hó végéig jár.
Az újabb háborús segélynek egyes havi részleteit az az alkalmazott, aki már 1917. évi november hó 1-jén is élvezetében van a háborús segélyre igényt adó tényleges alkalmazással járó illetményeknek (fizetéskiegészítő államsegélynek), 1917. évi november hó 1-étől kezdve, az az alkalmazott pedig, aki 1917. évi november 1-e után jut a háborús segélyre igényt adó tényleges alkalmazással járó illetményeknek (fizetéskiegészítő államsegélynek) élvezetébe, ez illetmények élvezetébe jutásának időpontjától kezdve kapja.
A háborús segély megszűnik annak a hónapnak a végével, amelyben a háborús segélyre igényt adó tényleges alkalmazással járó illetmények (fizetéskiegészítő államsegély) megszünnek.
Ha a 2. § I. 1-34. pontjai alatt felsorolt valamely alkalmazottnak a háborús segély összegének megállapításánál a 4. § szerint alapul vehető illetményei bármely okból emelkednek, illetőleg csökkennek, a háborús segélynek egy évi összegét a magasabb, illetőleg az alacsonyabb illetményeknek alapul vétele mellett újból kell megállapítani és utalványozni, még pedig attól az időponttól kezdve, amelytől kezdve az illetményeknek emelkedése, illetőleg csökkenése bekövetkezett.
Újból kell megállapítani és utalványozni a háborús segélynek egy évi összegét abban az esetben is, ha az alkalmazott a 2. § II. 1-22. pontjai alatt felsorolt alkalmazások valamelyikéből az ugyanott felsorolt olyan más alkalmazásba lép át, amely az 5. § szerint a háborús segély egy évi összegének változását vonja maga után, valamint abban az esetben is, ha a 2. § I. 1-34. pontjai alatt felsorolt valamely alkalmazott a 2. § II. 1-22. pontjai alatt felsorolt alkalmazások valamelyikébe, illetőleg a 2. § II. 1-22. pontjai alatt felsorolt valamely alkalmazott a 2. § I. 1-34. pontjai alatt felsorolt alkalmazások valamelyikébe lép át, még pedig minden esetben attól az időponttól kezdve, amelytől kezdve a háborús segélyre igényt adó tényleges alkalmazással járó illetmények (fizetéskiegészítő államsegély) az átlépés következtében változtak.
7. § Azok közül az alkalmazottak közül, akik - anélkül, hogy a mozgósítás folytán tényleges katonai szolgálatra bevonultak volna - háborús szolgálati beosztásukból folyólag olyan állandó külön javadalmazást (készültségi pótdíjat, tiszteletdíjat, napidíjat stb.) élveznek, amely őket egyébként s nevezetesen a „hivatalos kiküldetések alkalmával járó illetményekről” szóló szabályzat értelmében meg nem illetné, a katonai vasuti hatóságokhoz a háború tartama alatt szolgálattételre kirendelt m. kir. vasuti és hajózási főfelügyelőségi és m. kir. államvasuti alkalmazottak a jelen törvény alapján járó újabb háborús segélyt teljes összegben kapják, az egyéb alkalmazottak azonban a 4. és 5. §-ok szerint különben járó háborús segélynek csak a felére tarthatnak igényt.
8. § Az ideiglenesen nyugalomba helyezett, de szolgálati érdekből ideiglenes szolgálattételre berendelt alkalmazott, mindaddig amíg ez a berendelése tart és feltéve, hogy háborús segélynek megfelelő járandóságban nem részesül, a jelen törvény alapján járó háborús segély szempontjából tényleges szolgálatban állónak tekintendő.
A háborús segély összegének a 4. § alapján való megállapításánál a fizetés természetével biró illetményeknek az az összege veendő alapul, amelyre az illetőnek a nyugalomba helyezés időpontjában elfoglalt állása után, a berendelés időpontjában érvényben álló illetményrendszer alapján igénye van.
9. § A vallás- és közoktatásügyi miniszter felhatalmaztatik, hogy az állami, valamint az 1913:XVI., illetőleg az 1913:XL. törvénycikk alapján fizetéskiegészítő államsegélyben részesülő községi és hitfelekezeti elemi népiskoláknál és óvodáknál helyettesekül alkalmazott olyan tanítók, tanítónők és óvónők részére, akik rendszeresített tanítói (tanítónői, óvónői) álláson az egész iskolai évre szóló megbizatással, a rendes tanító (tanítónő, óvónő) teljes munkakörét látják el, az illető elemi népiskolánál (óvodánál) alkalmazott rendes tanítók, tanítónők és óvónők háborús segélyéhez hasonló elvek szerint megállapítandó háborús segélyeket engedélyezhessen, de csak azokra a hónapokra, amelyekre alapdíjazásban is részesülnek.
10. § A vallás- és közoktatásügyi miniszter felhatalmaztatik, hogy a javadalmazási viszonyok mérlegelésével az 5. § a), illetőleg b) pontjában említett összeget meg nem haladó háborús segélyt engedélyezhessen az olyan iskola (óvoda-) fenntartók tanítói, tanítónői és óvónői részére, amely iskola- (óvoda-) fenntartók tanerőik részére a törvényszerű illetményeket eddig államsegély igénybevétele nélkül saját erejükből biztosították, de csak abban az esetben, ha a fenntartó a háborús segély engedélyezését megfelelő fedezet hiánya miatt kéri és beigazolja, hogy az állami segélyezésnek az 1907:XXVII. és 1913:XVI., illetőleg 1913:XL. törvénycikkben meghatározott feltételei fennforognak.
11. § A kereskedelemügyi miniszter felhatalmaztatik, hogy megfelelő összeget engedélyezzen az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztárnál, valamint a budapesti m. kir. állami munkaközvetítő hivatalnál alkalmazottaknak ugyanolyan mértékű segélyezésére, mint amilyen mértékű háborús segélyben fognak a fentiek szerint az állami alkalmazottak részesülni.
12. § A belügyminiszter felhatalmaztatik, hogy az 1912:LVIII. törvénycikkben felsorolt városokat, továbbá Budapest székesfővárost és Fiume városát megfelelő állami hozzájárulásban részesítse oly célból, hogy ezek a városok mindazoknak a közigazgatási és közkórházi alkalmazottaiknak, Budapesten és Fiuméban ezenfelül még mindazoknak a tanügyi alkalmazottaknak is, akik olyan állást töltenek be, amely álláson alkalmazottak eddig is állami hozzájárulásból háborús segélyben részesültek, ugyanolyan feltételek mellett és ugyanolyan mértékű háborús segélyeket engedélyezhessenek, mint amilyen feltételek mellett és amilyen mértékű háborús segélyeket a kormány e törvény alapján engedélyez.
13. § A jelen törvény alapján engedélyezett háborús segély minden állami, törvényhatósági és községi adó alól mentes, tehát jövedelmi adó alá nem esik.
A háborús segélynek egyes havi részletei az alkalmazott által az ugyanakkor esedékessé váló rendszeres illetményekkel együtt egy nyugtára vehetők fel.
A jelen törvény alapján engedélyezett háborús segélyre való igényt nem lehet átruházni vagy elzálogosítani s a szóban levő háborús segélyt nem lehet sem magán, sem állami követelések vagy köztartozások fejében lefoglalni.
A jelen törvény alapján járó háborús segélyt az alkalmazott illetményeinek (fizetéskiegészítő államsegélyének) utalványozására hivatott közigazgatási hatóság, a községi közigazgatási alkalmazottaknak járó háborús segélyt az illetékes alispán utalványozza.
Azokra a kérdésekre nézve, hogy a jelen törvény alapján jár-e háborús segély, valamint a háborús segély mértékére nézve, határozat hozatalára - minden más eljárás kizárásával - a háborús segély utalványozására hivatott közigazgatási hatóság és másodfokon a miniszter (legfőbb állami számvevőszék elnöke) illetékes.
A jelen törvény alapján engedélyezett háborús segélyek folytonos járandóságképen utalványozandók és mint külön törvényes felhatalmazáson alapuló kiadások, a vonatkozó évek állami zárszámadásaiban, az 1915:XXII., illetőleg az 1916:XXV. törvénycikk szerinti háborús segélyek elszámolásánál követett eljáráshoz hasonlóan számolandók el. A vonatkozó évek állami zárszámadásaiban a háborús segélyekre megállapított hitel gyanánt az utalványozás összege veendő.
14. § Felhatalmaztatik a kormány, hogy a jelen törvény alapján engedélyezhető újabb háborús segélyek engedélyezésének közelebbi részleteit rendeleti úton szabályozza.
15. § Jóváhagyatik a kormánynak az az intézkedése, amellyel a közszolgálati alkalmazottak részére az 1916:XXV. törvénycikk alapján járó egyszeri háborús segélyek 50, 60, illetőleg 70%-át meg nem haladható összegű és az alkalmazottak által 1917. évi november hó 1-étől kezdve tizenkét hónap alatt visszafizetendő beszerzési előlegeket engedélyezett.
16. § Ha a horvát-szlavonországi országos alkalmazottak részére - a jelen törvény alapján az állami alkalmazottak részére engedélyezhető újabb háborús segélyeknek megfelelő - segélyek engedélyeztetnek, az erre nézve megalkotandó autonóm törvény alapján adandó segélyek minden állami adó alól mentesek, tehát jövedelmi adó alá nem esnek.
17. § A jelen törvény végrehajtásával a minisztérium bizatik meg.
