A konzuli bíráskodás szabályozásáról szóló 1891:XXXI. törvénycikk a m. kir. minisztériumnak 1897. évi július hó 30-án 11,970 M. E. szám alatt (1897. évi R. T. II. kötet I. 1.) kelt rendelete értelmében 1898. évi január hó 1. napján lépett a törvény 20. §-ához képest tiz évig tartó hatállyal életbe. Azóta e törvény hatályát a törvényhozás időről-időre, legutóbb az 1913:LIV. törvénycikkel 1917. évi december hó 31. napjáig meghosszabbította úgy, hogy az 1891:XXXI. törvénycikk a folyó év végével már húsz év óta lesz hatályban.
Tekintettel a lejárat közelségére, újból fölmerül szüksége annak, hogy a törvényhozás a konzuli bíráskodás törvényes szabályozásának a folyó év végén túl terjedő további biztosításáról gondoskodjék.
A konzuli főtörvényszéket annak idején azért állítottuk fel Konstantinápolyban, mert a konzuli bíráskodás túlnyomó része a Törökbirodalomra esett. Ámde a konzuli bíráskodás polgári peres ügyekben és büntető ügyekben a Törökbirodalom területén a török kormánynak az 1914. év őszén tett intézkedései folytán tényleg szünetel s e tényleges állapotnak jogi alapra fektetése végett a szövetséges török állam kormányával nemzetközi egyezmények kötésére irányuló tárgyalások vannak folyamatban. Az ilyképen gyökeresen megváltozott viszonyok között nem volna tehát célszerű az ausztriai cs. kir. és magyar kir. konzuli főtörvényszéket továbbra is a Törökbirodalom területén hagyni. A Magyarország és Ausztria részéről gyakorolt konzuli bíráskodás jelenlegi állapota szerint a konzuli főtörvényszék székhelyét Magyarországon és Ausztrián kívül eső oly helyre áttenni, amely a konzuli bíráskodásnak nem törökországi területén van, sem az ügymenet érdekében, sem pénzügyi okokból nem mutatkozik megfelelőnek. Ily körülmények között az új székhely megállapításánál Magyarország és Ausztria paritására való tekintettel is az a megoldás mutatkozik a legajánlatosabbnak és legigazságosabbnak, hogy a két állam nemzetközi jellegű konzuli főtörvényszéke ezentul felváltva hol az egyik, hol a másik állam területén tartsa székhelyét. Ezt az elvi szempontból megfelelő megoldást gyakorlati nehézségek nem hátráltatják, mert a konzuli főtörvényszék csekély személyzete és kisebb terjedelmű irattára mellett a székhelynek öt évenkint tervezett váltakozása az ügymenet hátráltatása nélkül és aránylag kevés költséggel lesz megvalósítható. A konzuli főtörvényszék váltakozó székhelyeként Budapeset és Bécs fővárosok mutatkoztak legalkalmasabbaknak, mert ezekben a városokban található fel a legtöbb feltétel arra, hogy a konzuli főtörvényszék a keleti környezet előnyei nélkül is mennél sikeresebben felelhessen meg feladatának.
Megemlítem még, hogy a konzuli bíráskodás menetének további törvényes biztosítása a Törökbirodalomtól el is tekintve, feltétlenül szükségesnek mutatkozik, mert a konzuli bíráskodás a Törökbirodalmon kívül, ahol ezidőszerint már csak polgári nem peres ügyekben érvényesül, egyes más keleti országokban - bár különféle terjedelemben - továbbra is fennáll.
A 3. § a konzuli főtörvényszék székhelyének most érintett módosításán felül az 1891:XXXI. tc. 3. §-ával szemben azt az eltérést is tartalmazza, hogy kifejezetten a konzuli főtörvényszék hatáskörébe utalja a büntetőügyek körében a rendőri büntető-ügyeket is, amelyek tekintetében az 1891:XXXI. tc. 3. §-ának szövegéhez képest kétségek merültek fel.
A 4-6. §-ok a konzuli főtörvényszék személyzetére vonatkozó rendelkezéseket a főtörvényszék székhelyének változásához és a jelenlegi viszonyokhoz alkalmazkodva, de egyébként az 1891:XXXI. tc. 4-6. §-aiban foglalt elvek megtartásával foglalják magukban. Eddigelé a főtörvényszék állandó személyzetét már a konstantinápolyi székhely miatt is pusztán a konzuli főtörvényszék ügyeinek ellátásával lehetett foglalkoztatni s ezért az állami tisztviselőket és egyéb állami alkalmazottakat konzuli főtörvényszéki állandó működésük idejére előbbi hivatali állásuk ellátásától fel kellett menteni, tekintet nélkül arra, vajjon konzuli főtörvényszéki elfoglaltságuk teljes munkaerejüket lekötötte-e vagy sem. Ezentúl a konzuli főtörvényszék új székhelye és csekély ügyforgalma mellett előreláthatólag lehetséges lesz, hogy a személyzet egy része előbbi hivatali állásával együtt láthassa el a konzuli főtörvényszéki tennivalókat. Ezért az 5. § utolsó bekezdése erre kifejezetten lehetőséget nyujt. Az, hogy az egyes esetekben a két eshetőség közül melyik érvényesül, az alkalmazás időpontjában fennálló tényleges körülményektől fog függni.
A 7. § régen érzett hiányt pótol. Az 1891:XXXI. tc. 10. §-ának rendelkezéseihez képest eddigelé a magyar állampolgárok tekintetében a konzuli bíróságoknál rendelettel csak olyan büntető rendelkezéseket lehetett - a helyi viszonyokhoz képest esetleg szükséges változtatásokkal - hatálybaléptetni, amelyek Magyarországnak vagy társországainak területén érvényben vannak. Ellenben idegen államban kiadott rendészeti szabályok ugyanez idegen állam területén levő konzuli bíróságainknál csak esetről-esetre adott törvényhozási felhatalmazás alapján, aminőre az 1907:IV. tc. 2. §-a nyujt példát, nyerhettek alkalmazást. Ez gyakorlati szempontból nem mutatkozott kielégítő megoldásnak. A 7. § a jövőre nézve egyszersmindenkorra felhatalmazást ad ily idegen rendészeti szabályoknak a konzuli bíróságoknál érvényben levő büntetésnemekhez alkalmazkodó hatálybaléptetésére.
A 8. § ugyancsak gyakori szükséget elégít ki, amidőn Bosznia és Hercegovina jelenlegi közjogi helyzetéhez képest a bosnyák-hercegovinai tartományi illetőségű egyének részére kifejezetten is biztosítja konzuli bíróságaink igénybevételét.
A 9. § a konzuli illetékek szabályozásáról szóló 1901:XXVI. törvénycikk érvényének fenntartásával kapcsolatban az „Általános konzuli illetéktarifa” régóta érzett hiányát kívánja pótolni, midőn az említett konzuli illetéktarifa vonatkozó rendelkezéseinek kiegészítéseként munkásbalesetbiztosítási ügyekben a kártalanítási eljárás érdekében tett konzuli hivatali cselekmények illetékmentességét állapítja meg.
A 12. § a konzuli főtörvényszék székhelyének változása folytán szükséges átmeneti intézkedéseket, amelyek közé fog tartozni a konzuli főtörvényszéknek a jelenlegi háborús viszonyokhoz alkalmazkodó mielőbbi átköltöztetése is, külön kiemeli.
