1. § Az Osztrák-magyar bank az 1914., 1915. és 1916. években elért nyereségtöbbleteiből a magyar szent korona országaiban rendkívüli adót (hadi nyereségadót) köteles fizetni, amely adó a jelen törvény kiegészítő részét képező kiszámítás szerint az
| 1914. évre | 6,865.924 K 45 f-ben, | |
| 1915. évre | 19,504.155 K 76 f-ben, | |
| 1916. évre | 28,250.413 K 78 f-ben |
állapíttatik meg. Ezt az adót jelen törvény életbeléptétől számítandó 30 napon belül a m. kir. központi állampénztárnál készpénzben kell befizetni. Ennek az adónak hadi kölcsönkötvényekkel való befizetése nincs megengedve.
2. § Az Osztrák-magyar bank hadi nyereségadója után sem állami, sem törvényhatósági, községi vagy más pótadó nem szedhető.
3. § Az Osztrák-magyar bank 1917. évi nyereségtöbbletének hadi nyereségadó alá vonása külön törvényhozási intézkedésnek tartatik fenn.
4. § Felhatalmaztatik a kormány, hogy a cs. kir. kormánnyal a következő egyezményt megköthesse:
A m. kir. pénzügyminiszter és a cs. kir. pénzügyminiszter az Osztrák-magyar bankkal a háborúra való tekintettel létesítendő rendkívüli tartalékok tárgyában a következő megállapodásokat fogják létesíteni:
I. A háború következtében az Osztrák-magyar banknál mutatkozó esetleges veszteségek fedezésére, rendkívüli tartalék (hadi veszteségtartalék) létesíttetik, amelybe
| az 1914. év üzleti eredményeiből | 3,600.000 K, | |
| az 1915. év üzleti eredményeiből | 7,400.000 K, | |
| az 1916. év üzleti eredményeiből | 9,000.000 K, | |
| összesen | 20,000.000 K |
utaltatik át.
Amennyiben ez a tartalék az 1922. év végéig megállapítandó esetleges hadiveszteségek fedezésére nem vétetnék igénybe, a fel nem használt maradék valuta célokra a következő bekezdés értelmében létesítendő tartalék javára esik.
II. Azokból a bevételi eredményekből, amelyeket az Osztrák-magyar bank a háború kitörése óta a deviza- és valuta-forgalomban az által ért el, hogy aranyat, devizákat és valutákat a könyvszerinti értéket illetőleg a beszerzési árat meghaladó áron adott el, rendkivüli tartalék (valutatartalék) létesíttetik. Ez a tartalék a valuta érdekében teendő intézkedésekre, főleg az Osztrák-magyar bank érckészletének helyreállítására, továbbá deviza- és valutaállagának növelésére és azoknak a hiányoknak fedezésére fordítandó, melyek az Osztrák-magyar bank kezelésében aranynak, devizáknak és valutáknak a könyvszerinti értéket, illetve az eladási árat meghaladó áron való megszerzéséből keletkeznek.
Ez a tartalék az 1917. évi szeptember 30-iki állagnak megfelelően a bank mérlegében „Egyéb tartozások” között függő tételként nyilvántartott 255,186.541 K. 79 f-rel létesíttetik. Az 1917. évi október 1-től kezdve a hasontermészetű bevételek, valamint a tartalék kezeléséből eredő üzleti eredmények a tartalék javára esnek.
A valutatartalékot a két pénzügyminiszter közreműködése és ellenőrzése mellett az Osztrák-magyar bank főtanácsa kezeli és használja fel. Az erre vonatkozólag szem előtt tartandó elvek, valamint a kezelés irányelvei tekintetében a két pénzügyminiszter az Osztrák-magyar bankkal egyezményt fog megkötni.
Az Osztrák-magyar bank szabadalmának megszűnése esetén a valutatartalék a mérlegszerinti állagban a két állam javára esik.
5. § Az Osztrák-magyar bank rendkívüli tartalékainak (hadi veszteségtartalék és valutatartalék) kezelési eredményeiről a kormány az országgyűlésnek évenkint jelentést köteles tenni.
6. § Jelen törvény kihirdetése napján azzal a feltétellel lép hatályba, hogy a birodalmi tanácsban képviselt királyságokban és országokban az Osztrák-magyar bankra hadi nyereségadó fejében
| az 1914. évre | 8,354.614 K 83 f-ben | |
| az 1915. évre | 36,107.596 K 52 f-ben | |
| az 1916. évre | 50,245.240 K 64 f-ben |
vettetik ki és egyébként a birodalmi tanácsban képviselt királyságokban és országokban úgy a hadi nyereségadó, valamint az Osztrák-magyar banknál rendkívüli tartalékok létesítése tekintetében azonos rendelkezések tétetnek.
7. § Jelen törvényt a pénzügyminiszter hajtja végre.
| 1914. | 1915. | 1916. | ||
| Az 1914., illetőleg 1915. és 1916. évek üzleti jövedelme: | K 57,630.219.56 | K 108,119.235.81 | K 136,724.113.49 | |
| Az 1911., 1912. és 1913. évek átlagos jövedelme | K 38,604.545.46 | K 38,604.545.46 | K 38,604.545.46 | |
| Az 1914., 1915. és 1916. években az 1911., 1912. és 1913. évek átlagos jövedelmével szemben mutatkozó és a hadi nyereségadó kivetésének alapjául felvett jövedelmi többlet | K 19,025.674.10 | K 69,514.690.35 | K 98,119.568.03 | |
| Ennek 80%-a (az adó mérve) | K 15,220.539.28 | K 55,611.752.28 | K 78,495.654.42 | |
| Ebből a bankalapszabályok 102. Cikke és az 1914. aug. 14-ikén kelt egyezmény értelmében az államoknak az 1914., 1915. és 1916. évek tiszta üzleti jövedelmében való részesedésére nézve érvényes felosztási arány szerint, amely a hadi nyereségadó kivetésénél is alkalmaztatott, a magyar szent korona országaira esik: | ||||
| az 1914. évre: 45.10960042% | K 6,865.924.45 | |||
| az 1915. évre: 35.0720036% | K 19,504.155.76 | |||
| az 1916. évre: 35.98978057% | K 28,250.413.78 |
