Az 1. címhez
Az Osztrák-magyar bank hadi nyereségadója. A hadi nyereségadóról szóló 1916. évi XXIX. tc. 27. §-ában azt a rendelkezést tartalmazza, hogy e törvény nem nyer alkalmazást az Osztrák-magyar bankra, amely intézet hadi nyereségeinek megadóztatása iránt külön törvény fog intézkedni. Hasonló rendelkezés foglaltatik a hadi nyereségek megadóztatására nézve Ausztriában kibocsátott császári rendeletben is, amennyiben az Osztrák-magyar bank a hadi nyereségadóra vonatkozó általános szabályok alól ott is kivétettek. Az Osztrák-magyar bankkal szemben követett ezt a különleges eljárást indokolja elsősorban az a körülmény, hogy ez az intézet a monarchia mindkét államában ugyanazon alapszabályok szerint működik, ennélfogva hadi nyereségadóját mindkét államban egyező elvek szerint kell kivetni, mert különben az egy-egy államban elért tisztajövedelme egyenlőtlenül befolyásoltatnék és ez által a bank alapszabályainak 102. Cikkében szabályozott nyereségfelosztás is, különösen pedig a két államnak a bank tiszta nyereségében való részesedése egyoldalúan módosíttatnék. Az egyéb társaságok hadi nyereségeinek megadóztatásától való eltérést indokolják továbbá az Osztrák-magyar bank megadóztatására vonatkozó különös rendelkezések is, melyek a bank alapszabályainak 92. Cikkében, valamint az 1899. évi XXXVII. törvénycikk 6. §-ában (Ausztriában az 1899. évi szeptember hó 21-iki császári rendeletben R. G. Bl. 176. sz.) foglaltatnak; valamint az a körülmény is, hogy a jegybank hadi nyereségei egészen különleges természetűek, amennyiben szorosan összefüggnek a kormánynak a hadviselés céljára szükséges pénzösszegek megszerzésére irányuló intézkedéseivel. Ugyanis, míg a jegybank kereskedelmi hitelüzlete a nagyobbmérvű bankjegykibocsátás következtében beállott pénzbőség folytán igen lényegesen csökkent, addig a monarchia mindkét államának nyujtott jelentékeny kölcsönök révén - dacára annak, hogy a közvetlen állami üzletekre nézve alacsony, t. i. a régibb kölcsönökre nézve 1%, az újabbakra nézve pedig 1/2% kamatláb állapíttatott meg - a bank oly tetemes kamatbevételhez jutott, hogy az 1914., 1915. és 1916. évek mindegyike nagy jövedelemtöbblettel zárult.
Az adóterheknek a háború következtében szükségessé vált általános fölemelésével kapcsolatban mindkét kormány indokoltnak találta, hogy e jövedelemtöbbleteknek jelentékenyen túlnyomó része megadóztatás útján az állam céljaira igénybe vétessék. Ezt a felfogást teljesen méltányolta maga az Osztrák-magyar bank főtanácsa is, amikor az 1914., 1915. és 1916. évi jövedelmekből a részvényesek számára fizetendő részosztalék mérvét ennek megfelelő korlátozással állapította meg. Az osztaléknak a jelzett évekre való végleges megállapítása még nem történt meg, mert a kormányoknak a jegybank ügyvitelére vonatkozólag az 1912. évi LXIII. törvénycikk 16. §-ában (Ausztriában az 1914. augusztus hó 4-iki császári rendeletben R. G. Bl. 198. sz.) nyert felhatalmazás alapján tett rendkívüli intézkedése folytán a közgyűlés rendes évi ülései a háború kitörése óta nem tartattak meg, hanem megtartásuk későbbi időpontra halasztatott.
Amint az Osztrák-magyar bank főtanácsának hivatalos hirdetményeiből (2. sz. melléklet) ismeretes, az 1914., 1915. és 1916. évek jövedelmeiből részvényenként részosztalék címén a következő összegek fizettettek ki és pedig: 1914. évre 108 K (7.714%), 1915. évre 123 K (8.786%), 1916. évre 128 K (9.143%), összesen 359 K, míg a megelőző évek osztaléka: 1911. évre 104 K 40 f (7.457%), 1912. évre 120 K (8.571%) és 1913. évre 129 K 10 f (9.221%), összesen 353 K 50 f volt.
Az említett részosztalékok kifizetéséhez 150.000 drb. részvény (a 1400 K) után a következő összegekre volt szükség: 1914. évre 16,200.000 K, 1915. évre 18,450.000 K és 1916. évre 19,200.000 K.
E részosztalékok kifizetésével egyidejűleg a tartalékalapnak és a nyugdíjalapnak a bank alapszabályaiban előírt s az ideiglenesen megállapított osztalék mérvének megfelelő javadalmazása is megtörtént és mindként állam részére kiutaltatott a tiszta jövedelemnek az a része, mely azokat az alapszabályok 102. Cikke értelmében az ideiglenesen megállapított osztaléknak megfelelően megillette.
A következő összeállítás áttekintést nyujt az 1914., 1915. és 1916-iki üzleti évek tiszta jövedelmére vonatkozólag tett ideiglenes intézkedések számszerű eredményéről:
| 1914. | 1915. | 1916. | összesen | ||
| A tiszta jövedelem volt | 57,942.263.30 | 108,252.105.81 | 136,915.633.49 | 303,110.002.60 | |
| Ebből a főtanács határozata alapján a kormányok jóváhagyásával kifizettetett | 31,917.502.20 | 42,150.000.- | 45,559.090.91 | 119,626.593.11 | |
| Ellenben visszatartatott | 26,024.761.10 | 66,102.105.81 | 91,356.542.58 | 183,483.409.49 | |
| A tiszta jövedelemnek, kifizetésre került részéből esett | 16,200.000.- | 18,450.000.- | 19,200.000.- | 53,850.000.- | |
| a tartalékalap javadalmazására | 2,351.602.85 | 3,375.000.- | 3,715,909.09 | 9,442.511.94 | |
| a nyugdíjalap javadalmazására | 470.320.57 | 675.000.- | 743.181.82 | 1,888.502.32 | |
| a két állam nyereségrészesedésére | 12,895.578.78 | 19,650.000.- | 21,900.000.- | 54,445.578.78 | |
| összesen a fenti | 31,917.502.20 | 42,150.000.- | 45,559.090.91 | 119,616.595.11 |
E szerint az 1914., 1915. és 1916. évek tiszta jövedelméből összesen 183,483.409 K 49 f maradt felosztatlanul.
A m. kir. kormány megállapodott az osztrák cs. kir. kormánnyal abban, hogy a két törvényhozás elé olyan javaslatok terjesztessenek, melyek értelmében az Osztrák-magyar bank hadi nyereségeadójának megállapításánál az 1914., 1915. és 1916. évek mindegyikében az 1911., 1912. és 1913. évek átlagos tiszta jövedelmével szemben elért jövedelemtöbblet vétessék alapul, továbbá, hogy hadi nyereségadó fejében a jövedelemtöbblet 80%-a vétessék igénybe s ez az adó a magyar szent korona országai és Ausztria között a két állam nyereségrészesedésére nézve érvényes megosztási kulcs szerint osztassék meg.
Az eszerint alapul veendő jövedelemtöbbletek a következők:
| 1914. évre | 19,025.674 K 10 f | |
| 1915. évre | 69,514.690 K 35 f | |
| 1916. évre | 98,119.568 K 03 f | |
| Összesen | 186,659.932 K 48 f | |
| Ez az összeg a fenti | 183,483.409 K 49 f-ből | |
| és további | 3,176.522 K 99 f-ből |
alakul, mely utóbbi összeg az 1914-1916. években részosztalékok kifizetésére, valamint a két államnak járó nyereségrészesedés és a tartalék- és nyugdíjalap megfelelő javadalmazása céljára már igénybe vétetett.
E jövedelemtöbbletekből a 80%-os hadi nyereségadó a következő összegeket adja:
| 1914. évre | 15,220.539 K 28 f | |
| 1915. évre | 55,611.752 K 28 f | |
| 1916. évre | 78,495.654 K 42 f | |
| Összesen | 149,327.945 K 98 f |
Ami ennek az adónak a monarchia két állama közötti megosztását illeti, mindkét kormány véleménye szerint méltányos, hogy e tekintetben ugyanazok az elvek nyerjenek alkalmazást, melyek a bank alapszabályainak 102. Cikke és az 1914. augusztus 14-iki egyezmény értelmében a két államot megillető nyereségrészesedés megosztására nézve mérvadók. Emellett szól az is, hogy abban az esetben, ha a bankra hadi nyereségadó ki nem vettetnék, akkor a bank egész nyereségének felosztása a részvényesek, a javadalmazandó alapok és a két állam között, valamint a két állam nyereségrészesedésének egymás közötti megosztása is, az alapszabályok 102. Cikkének és az 1914 augusztus 14-iki egyezménynek a rendelkezései értelmében történnék. (Az idézett rendelkezéseket l. a 3. sz. mellékleten.)
Ezen rendelkezések figyelembe vételével állapíttattak meg az alábbi arányszámok, amelyek szerint 1914-1916. évekre a két államot megillető nyereségrészesedés azok között megosztandó és amelyek szerint a két kormány törvényjavaslatai értelmében a hadi nyereségadó előirandó.
A két állam nyereségrészesedése
A magyar szent korona országai:
| államkölcsönök kamataiból | 513.087 K 05 f | = | 33.0183726644% | ||
| más üzletekből | 7,356.458 K 21 f | = | 46.2919405% | ||
| összesített osztókulcs | 7,869.545 K 26 f | = | 45.10960042% |
Ausztria:
| államkölcsönök kamataiból | 1,040.857 K 04 f | = | 66.9816273356% | ||
| más üzletekből | 8,534.986 K 68 f | = | 53.7080595% | ||
| összesített osztókulcs | 9,575.843 K 72 f | = | 54.89039958% | ||
| 17,445.388 K 98 f. |
A magyar szent korona országai:
| államkölcsönök kamataiból | 4,334.794 K 45 f | = | 35.661616579% | ||
| más üzletekből | 3,241.438 K 42 f | = | 34.313322060% | ||
| összesített osztókulcs | 7,576.232 K 87 f | = | 35.07200360% |
Ausztria:
| államkölcsönök kamataiból | 7,820.555 K 93 f | = | 64.338383421% | ||
| más üzletekből | 6,205.150 K 33 f | = | 65.68667794% | ||
| összesített osztókulcs | 14,025.706 K 26 f | = | 64.92799640% | ||
| 21,601.939 K 13 f. |
A magyar szent korona országai:
| államkölcsönök kamataiból | 7,916.556 K 89 f | = | 36.95554133% | ||
| más üzletekből | 895,886 K 31 f | = | 29.23796487% | ||
| összesített osztókulcs | 8,812.443 K 20 f | = | 35.98978057% |
Ausztria:
| államkölcsönök kamataiból | 13,505.282 K 98 f | = | 63.04445867% | ||
| más üzletekből | 2,168.233 K 61 f | = | 70.76203513% | ||
| összesített osztókulcs | 15,673.516 K 59 f | = | 64.01021943% | ||
| 24,485.959 K 79 f. |
A hadi nyereségadó:
ugyanezen osztókulcs alapján a törvényjavaslat értelmében következőleg oszlik meg:
A magyar szent korona országaira esik:
| 1914. évben | 6,865.924 K 45 f | (45.10960042) | ||
| 1915. évben | 19,504.155 K 76 f | (35.0720036%) | ||
| 1916. évben | 28,250.413 K 78 f | (35.98978057%) | ||
| összesen | 54.620.493 K 99 f. |
Ausztriára esik:
| 1914. évben | 8,354.614 K 83 f | (54.89039958%) | ||
| 1915. évben | 36,107.596 K 52 f | (64.9279964%) | ||
| 1916. évben | 50,245.240 K 64 f | (64.01021943%) | ||
| összesen | 94,707.451 K 99 f. |
Az 1914., 1915. és 1916. évek tiszta jövedelmének végleges felosztására nézve tehát a következő felosztási terv szolgál a törvényjavaslat alapjául:
| 1914. | 1915. | 1916. | Összesen | |||
| K | K | K | K | |||
| A tiszta jövedelem | 57,940.789.56 | 108,252.105.81 | 136,915.633.49 | 303,108.528.86 | ||
| ebből levonandó mindenekelőtt az alábbiak szerint kiszámított pótosztalék után a bank alapszabályainak 92. Cikke értelmében járó adóval | 310.570.- | 132.870.- | 191.520.- | 634.960.- | ||
| úgy, hogy a felosztásra rendelkezésre álló összeg | 57,630.219.56 | 108,119.235.81 | 136,724.113.49 | 302,473.568.86 | ||
| Ezzel szemben az 1911., 1912. és 1913. évi jövedelemfelosztások átlagos eredménye a következő: | ||||||
| Kifizetett osztalékok | 17,670.000.- | 17,670.000.- | 17,670.000.- | 53,010.000.- | ||
| Tartalékalap javadalamzása | 3,020.454.55 | 3,020.454.55 | 3,020.454.55 | 9,061.663.65 | ||
| Nyugdíjalap javadalmazása | 604.090.91 | 604,090.90 | 604.090.91 | 1,812.272.73 | ||
| Állami részesedés | 17,310.000.- | 17,310.000.- | 17,310.000.- | 51,930.000.- | ||
| Összesen | 38,604.545.46 | 38,604.545.46 | 38,604.545,46 | 115,813.636.38 | ||
| Tehát a hadi nyereségadó kivetésénél figyelembe jövő jövedelemtöbblet | 19,025.670.10 | 69,514.690.35 | 98,119.568.03 | 186,659.932.48 | ||
| Ebből az összegből a két kormány javaslata szerint mindkét államban összesen fizetendő hadi nyereségadó 80%-kal számítva | 15,220.539.28 | 55,611.752.28 | 78,495.654.42 | 149,327.945.98 | ||
| melynek levonása után marad | 3,805.134.82 | 13,902.938.07 | 19,623.913.61 | 37,331.986.50 | ||
| Ebből a maradványból a két kormány javaslata szerint hadi veszteségtartalék létesítésére kihasítandó | 3,600.000.- | 7,400.000.- | 9,000.000.- | 20,000.000.- | ||
| Az ezután fennmaradó összeg | 205.134.82 | 6,502.938.07 | 10,623.913.61 | 17,331.986.50 | ||
| az a jövedelemtöbblet, mely a bank alapszabályainak 102. Cikke értelmében felosztható. | ||||||
| Figyelemmel az 1911-1913. évek átlagos eredményének megfelelő összeg fönnebb ismertetett felosztására, a fennmaradó ez a jövedelemtöbblet a bank alapszabályok 102. Cikke értelmében a következőleg használandó fel: | ||||||
| A tartalékalap 10%-os javadalmazásának kiegészítésére | 20,513.48 | 650.293.80 | - | |||
| A tartalékalapnak az alapszabályszerű legmagasabb összegre való kiegészítésére (alapszabályok 103. Cikke) | - | 788.763.35 | 1,459.570.63 | |||
| A nyugdíjalap 2%-os javadalmazásának kiegészítésére | 4.102.70 | 130.058.76 | 157.752.67 | |||
| A nyugdíjalap 4%-os javadalmazására (alapszabályok 103. Cikke) | - | - | 109.451.20 | 401.365.33 | ||
| Az ezek levonása után fennmaradó összeg | 180.518.64 | 5,722.585.51 | 9,567.946.39 | 15,471.050.54 | ||
| minthogy az osztalék címén fönnebb már számításba vett 17,670.000 K a részvénytőke 7%-át meghaladja, az alapszabályok 102. Cikke értelmében háromnegyedrészben a két állam javára, egynegyedrészben pedig a részvényesek javára esik. | ||||||
| E címen a két államot megillető összeg tehát | 135.388.98 | 4,291.939.13 | 7.175.959.79 | 11.603.287.90 | ||
| A részvényeseknek jutó pótosztalék pedig | 45.000.- | 1,425.000.- | 2.385.000.- | 3.855.000.- | ||
| Maradék felosztatlan nyereségmaradvány | 1.603.40 | 5.646.39 | 6.986.60 | 14.236.38 | ||
| A részvényesekre eső pótosztalék (150,000 darab részvény után) részvényenként | -.30 | 9.50 | 15.90 | 25.70 | ||
| Ezt hozzáadva az 1911-1913. évek átlagos osztaléka címén fönnebb számításba vett 17,670.000 K-ból egy-egy részvényre eső | 117.80 | 117.80 | 117.80 | 353.40 | ||
| összeghez, az egész osztalék= | 118.10 | 127.30 | 133.70 | 379.10 | ||
| melyből levonva a már kifizetett részosztalékot, | 108.- | 123.- | 128.- | 359.- | ||
| marad még pótosztalékkén fizetendő | 10.10 | 4.30 | 5.70 | 20.10 | ||
Eszerint az 1914-1916. éveknek (a pótosztalék utáni adó levonsával) 302,473.568 K 86 f-rel megállapított összes tiszta jövedelme a következőképen osztatik fel:
| a részvényesek osztalékára | 56,877.762 K 64 f | |
| a tartalékalap javadalmazására | 10,520.934 K 28 f | |
| a nyugdíjalap javadalmazására | 2,213.638 K 06 f | |
| a hadi veszteségtartalék létesítésére | 20,000.000 K 06 f | |
| a két állam nyereségrészesedésére | 63,533.287 K 90 f | |
| a hadi nyereségadóra | 149,327.945 K 95 f | |
| összesen | 302,473.568 K 86 f |
Az Osztrák-Magyar bank által alapszabályainak 84. Cikke értelmében fizetendő bankjegyadó bevonásával a következő áttekintést nyerjük azokról az összegekről, melyeket az Osztrák-magyar bank alapszabályai és a jelen törvényjavaslat rendelkezései szerint az 1914-1916. évekre a monarchia két államának fizetni tartozik:
A magyar szent korona országai:
| Az állam nyereségrészesedése | 1914. évben | 7.869.545 K 26 f | ||
| 1915. évben | 7,576.232 K 87 f | |||
| 1916. évben | 8,812.443 K 20 f | 24,258.221 K 33 f. | ||
| Bankjegyadó | 1914. évben | 8,332.644 K 53 f | ||
| 1915. évben | 1,428.076 K 71 f | |||
| 1916. évben | - K - f | 9,750.721 K 23 f | ||
| Hadi nyereségadó | 1914. évben | 6,865.924 K 45 f | ||
| 1915. évben | 19,514.155 K 76 f | |||
| 1916. évben | 28,250.413 K 78 f | 54,620.493 K 99 f | ||
| 88,629.436 K 55 f. | ||||
| Erre már kifizettetett | 1914. évben | 14,250.638 K 45 f | ||
| 1915. évben | 8,318.925 K 88 f | |||
| 1916. évben | 7,949.067 K 59 f | 30,518.631 K 92 f. | ||
| Tehát a magyar államnak még fizetendő | 58,110.804 K 63 f. | |||
Ausztria:
| Az állam nyereségrészesedése | 1914. évben | 9,575.843 K 72 f | ||
| 1915. évben | 14,025.706 K 26 f | |||
| 1916. évben | 15,673.516 K 59 f | 39,275.066 K 57 f. | ||
| Bankjegyadó | 1914. évben | 9,655.959 K 17 f | ||
| 1915. évben | 2,733.795 K 75 f | |||
| 1916. évben | - K - f | 12,389.754 K 92 f. | ||
| Hadi nyereségadó | 1914. évben | 8,354.614 K 83 f | ||
| 1915. évben | 36,107.596 K 52 f | |||
| 1916. évben | 50,245.240 K 64 f | 94,706.451 K 99 f | ||
| 146,372.273 K 48 f. | ||||
| Erre már kifizettetett | 1914. évben | 16,623.544 K 03 f | ||
| 1915. évben | 15,492.946 K 57 f | |||
| 1916. évben | 13,950.932 K 41 f | 46,067.423 K 01 f | ||
| Tehát az osztrák államnak még fizetendő | 100,304.850 K 47 f. | |||
| A részvények osztalékára esik | ||||
| 1914. évben | 17,715.000 K | |||
| 1915. évben | 19,095.000 K | és | ||
| 1916. évben | 20,055.000 K | |||
| Ez megfelel: | 1914. évben | 8.436%-os kamatozásnak, | ||
| 1915. évben | 9.093%-os kamatozásnak, és | |||
| 1916. évben | 9.55%-os kamatozásnak. | |||
Az 1. § szerint a nyereségadót a törvény életbeléptétől számítandó 30 napon belül készpénzben kell befizetni. A hadi kölcsönkötvényekkel való lerovás nem engedhető meg, tekintettel az állam pénzügyi szükségleteire, valamint azért sem, mert ezáltal a bank tényleges teljesítménye csökkenne.
A 3. § szerint a bank 1917. évi nyereségtöbbletének hadi nyereségadó alá vonása külön törvényhozási intézkedésnek tartatik fenn. Ezt indokolja az a körülmény, hogy tekintettel a jegybank különleges helyzetére és a két államhoz való viszonyára, hadi nyereségadójának megállapításánál a mindenkori körülményeket figyelmen kívül hagyni nem lehet.
A 2. címhez
I. Hadi veszteségtartalék. Az Osztrák-magyar bank a vele folytatott tárgyalások során reámutatott annak szükséges voltára, hogy netaláni hadi veszteségek fedezésére külön tartalékot kellene létesíteni, valamint arra, hogy a bank tartalékalapja, tekintve a bank üzleteinek terjedelmét és a bankra háruló feladatok felelősségteljes voltát, még akkor sem elég bőséges arra, hogy azt esetleges hadi veszteségek által való csökkentésnek kitenni szabad volna, ha az az alapszabályokban 42 millió koronával meghatározott legmagasabb összeget eléri. Veszteségek érhetik ugyanis a bankot a tárcájában még meglévő, bár örvendetesen csökkenő, moratórium hatálya alá eső váltókból kifolyólag, továbbá a jelzálogüzletben és a harcszintéren lévő banképületek révén. A háborús állapotnál fogva egyéb veszteségek is beállhatnak, melyeknek a kedvezőbb üzleti évek eredményéből való megtérítése a dolog természetében találja indokát. Minthogy azonban a bank jelenlegi alapszabályai a rendes tartalékalapon és a nyugdíjalapon kívül más tartalékolásokról nem gondoskodnak, erre a célra a két kormány és a bank között létesítendő külön megállapodásra és e megállapodásnak a törvényhozás által való jóváhagyására van szükség. A két kormány az Osztrák-magyar banknak ahhoz a javaslatához, amely szerint az 1914-1916. évek jövedelméből összesen 20 millió koronával hadi veszteségtartalék létesíttessék, annál is inkább hozzájárulhatni vélt, mert egyetértés jött létre arra nézve, hogy ez a tartalék, amennyiben hadi veszteségek fedezésére fel nem használtatnék, nem fogja a későbbi évek nyereségét növelni, hanem a fontos közérdekből létesítendő valutatartalékhoz fog csatoltatni. A hadi veszteségtartalék csakis az 1922. év végéig megállapítandó hadi veszteségek fedezésére vehető igénybe.
II. Valutatartalék. A valutatartalék javadalmazásáról az 1918:XXI. tc. 3. §-a rendelkezik. A valutának a háború folyamán beállott romlása, az Osztrák-magyar bank státusában és a deviza- és valuta-üzlet kezelésében ezzel összefüggő változások, valamint azok a következmények, melyek a jegybankkal szemben a következő években fognak támasztani, a két kormánynak, valamint a bank vezetőségének egyező véleménye szerint szükségessé teszik, hogy az Osztrák-magyar banknál valuta-célokra külön tartalék létesíttessék.
Különösen a bank aranykészletének csökkenése, továbbá a háború alatt elvállalt, külföldi értékekre szóló kötelezettségek teljesítésének biztosítása különleges intézkedéseket tesz szükségessé. Ily rendeltetésű tartalék céljára azok a bevételek vehetők igénybe, amelyek - az alább közelebbről kifejtendők szerint - a háború alatt az Osztrák-magyar bank valutaüzletágából származtak és melyek főleg a külföldön teljesített aranyfizetésekre, valamint az aranynak és a külföldi fizetési ezsközöknek áremelkedésére vezetendők vissza. Ezek a bevételek már eredetileg sem végleges természetűek, annál kevésbbé a jelenlegi viszonyok között, amikor számolni kell azzal, hogy a további lebonyolítások, valamint a rendes viszonyok helyreállítására szükséges intézkedések céljából ezek a bevételek egészben vagy nagyrészben igénybe fognak vétetni. Ennélfogva a helyes üzleti elveknek felel meg, hogy ezek az összegek, figyelemmel eredetükre és a jegybank további üzletvitelének előrelátható követelményeire, tartalékba helyeztessenek azon költségek fedezésére, melyeket a jövőben a váltóárfolyam hullámzása vagy a valuta érdekében teendő intézkedések fognak szükségessé tenni.
Azoknak az összegeknek eredetére nézve, melyek a törvényjavaslat szerint valutatartalék létesítésére használandók fel, megjegyeztetnek a következők:
Az Osztrák-magyar bank a háború kitörése óta a monarchia mindkét államának, a közös minisztériumoknak - ideértve a hadi- és tengerészeti vezetőséget is - külföldi fizetései céljára, továbbá a közélelmezés, végül a budapesti és bécsi devizaközpontok megnyitása óta e központoknak a közérdek szempontjából indokoltnak talált szükséglete céljára ismételten küldött aranyat a külföldre a szükséges külföldi fizetési eszközök megszerzése végett.
Minthogy az arany a bank könyveiben a pénzláb értéke szerint a verdeköltség levonásával, tehát egy kg finom arany 3287 K-val van értékelve és a külföldi fizetési eszközök, váltók és követelések is az érmeparitás alapján megállapított pénztári értékkel szerepelnek a könyvekben, míg az aranynak, illetve az aranyért beszerzett külföldi fizetési eszközöknek az értékesítése a mindenkori forgalmi árak, - a két devizaközpont megnyitása óta pedig az ezekre nézve érvényes rendelkezések szerint - történt, ennélfogva ezekből az üzletekből, minthogy a mindenkori eladási árak rendszerint meghaladták a beszerzési árakat, a könyvi értékhez képest bevételi többletek származtak.
Másrészt a bank ugyanily célból belföldön bankjegyekért is vásárolt aranyat és külföldi fizetési eszközöket s az így beszerzett aranyat és fizetési eszközöket a bank számadásaiban az érmeparitás szerinti értékkel vette fel, míg a beszerzési árakat a mindenkori tényleges beszerzési költségeknek megfelelőn, - illetve a két devizaközpont megnyitása óta ezek rendelkezései szerint - számolta el kiadásképen. Minthogy az említett beszerzési árak mindig magasabbak voltak, mint a könyvileg elszámolt értékek, ennélfogva az ilyen természetű üzletekből kezelési hiányok állottak elő. Ezek a hiányok, amennyiben a külföldi fizetési eszközök az említett célokra utóbb értékesíttettek, egészben vagy részben ismét megtérültek.
A bank végül a deviza-üzletben reá háruló feladatokhoz képest és alapszabályszerű jogosultságánál fogva alapszabályok 75. Cikke és 111. Cikkének utolsó bekezdése átvett és továbbra is átvesz külföldi fizetési eszközöket kamatfizetés és az illető valutában leendő visszafizetés kötelezettsége mellett is. E kölcsönképen szerzett fizetési eszközök értékesítésével a könyvi értékkel (érmeparitással szemben ismét bevételi többletek mutatkoznak, míg e kölcsönök visszafizetésének időpontjában a valuta újbóli megszerzése alkalmával aszerint, hogy e fizetési eszközök ára akkor miként alakul, nyereségek, vagy veszteségek fognak mutatkozni. Ennélfogva az ezen üzletekben elért bevételek mindaddig, amíg a kezelés lezárva nincs, véglegeseknek nem tekinthetők.
Az említett műveletek az 1914. év utolsó hónapjaiban, az 1915. és 1916. években és az 1917. év első kilenc hónapjában a vonatkozó egyenlegek szerint 1917. szeptember 30-ig összesen 255,186.541 K 79 f bevételt eredményeztek. Minthogy ezek a bevételek eredetüknél és a jegybankra háruló feladatok természeténél fogva nem üzleti nyereségek, tehát nem is képezhetik az alapszabályokban előírt nyereségfelosztás tárgyát, ennélfogva ezeknek a bevételeknek mindenkori összegét a bank ezidőszerint külön számlán az „Egyéb tartozások” között függő számadási tételként vezeti.
A bank érckészlete tekintélyes részének, valamint valutaállományának elidegenítése némileg hasonlít némely ipari és mezőgazdasági üzemekben a háború folytán követett ahhoz az eljáráshoz, mely szerint azok a nemcsak kész gyártmánykészleteiket árúsítják, hanem üzemi eszközeik egy részét is elidegenítik és nyersanyagjaikat az utánpótlást meghaladó mértékben használják el vagy bocsátják árúba.
Mindebből a tartalék létesítésének kényszerítő szüksége következik. A két kormány és a bankvezetőség véleménye szerint a bank legfontosabb feladatainak egyike az lesz, hogy az aranykészletének helyreállításáról a lehetőség határain belül gondoskodjék és külföldi fizetési eszközökből olyan készletet tartson, mely a nemzetközi fizetések kiegyenlítésére irányuló szükségletnek megfelel. Habár természetesen figyelemmel kell majd lenni arra, hogy az aranykészlet és valutaállomány kiegészítésére alkalmas időpont helyesen választassék meg, hogy az ezzel járó áldozatok minél kisebbek legyenek, mégis előreláthatólag ilyen eljárás mellett is jelentékeny költségek fognak felmerülni, melyek a valutatartalékból fedezendők.
Minthogy az Osztrák-magyar banknak szabadalma megszűnése esetén az a kötelezettsége is megszűnik, hogy szolgálja azokat a valutáris érdekeket, melyeknek gondozása a banknak jelenlegi alapszabályai szerint feladatai közé tartozik, ennélfogva a törvényjavaslat gondoskodik arról, hogy ebben az esetben a valutatartalék a mérleg szerinti állagban a két állam javára essék.
