1918. évi III. törvénycikk indokolása

az 1917/18. költségvetési év első négy hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1917. évi IX. tc. hatályának az 1918. évi április végéig való kiterjesztése tárgyában * 

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

Az 1917/18. költsévetési év első négy hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1917. évi IX. törvénycikknek az 1917. évi XIII. törvénycikkel további négy hónapra kiterjesztett hatálya az 1918. évi február végén lejár. Oly célból tehát, hogy az állami bevételek beszedése és a kiadások teljesítése a törvényes alapot a fentebb idézett 1917. évi XIII. tc. hatályának a lejárta után se nélkülözze, az 1. § az államháztartás továbbvitelére az 1918. évi február végéig adott felhatalmazás hatályát további két hónapra, vagyis az 1918. évi április végéig kiterjeszti.

A 4. §-hoz

Ezekkel az intézkedésekkel soronkívüli előléptetések biztosíttatnak a magasabb fizetési fokozatba való előlépésnél is az összes államvasúti alkalmazottak, valamint a m. kir. postának összes államvasuti rendszerű alkalmazottai részére. A m. kir. postánál alkalmazott közigazgatási, műszaki és számvevőségi tisztviselők nem államvasúti rendszerű, hanem ugyanolyan intézményeket élveznek, mint a többi állami tisztviselők s már is teljesen ugyanazokban a kedvezményekben részesülnek, mint a többi állami tisztviselők, így legutóbb nálunk is leszállíttatott az egyes fizetési osztályok keretén belül a várakozási idő négy, illetőleg öt évről három-három évre s létszámviszonyaik is igen jelentékenyen rendeztettek. A 3. §-ban foglalt felhatalmazások alapján eszközlendő intézkedések hozzávetőleg évi 1.2 millió korona többköltséget fognak okozni, amelyek azonban az elérendő megtakarításokkal előreláthatólag legnagyobb részt ellensúlyozhatók lesznek.

Az 5. §-hoz

A 4. § első bekezdése az ezidőszerint fennálló méltánytalanság megszüntetését célozza. Ugyanis a VI. fizetési osztályba kinevezettek korpótlékaikat az 1911. évi XIV. törvénycikk 11. §-a értelmében elvesztik s az igazgatók ennek kárpótlásául évi 600 K működési pótlékban részesülnek, a főigazgatók és szakfelügyelők azonban ezt sem kapják. A legtöbb VII. fizetési osztálybeli középiskolai igazgató azonban akkor, amikor a VI. fizetési osztályba igazgatóvá vagy főigazgatóvá kinevezik, a VII. fizetési osztályú illetményein felül élvezett korpótlékai révén, máris nagyobb fizetés természetével biró illetmény élvezetében állott, mint amennyire a VI. fizetési osztály legalsó fokozatában igénye van. A VI. fizetési osztályba kinevezett főigazgatók között pedig olyanok is voltak, akiknek fizetés természetével biró illetményei abban az esetben, ha a VII. fizetési osztályban középiskolai igazgatóknak továbbra is megmaradtak volna, a még esedékessé váló magasabb személyi és korpótlékaik révén egy későbbi időpontban magasabb összegű illetményeket értek volna el, mint amekkora összeget az illetőknek az ugyanazon időpontban élvezett VI. fizetési osztálybeli illetményeik kitettek. Ezt a visszás állapotot kivánja megszüntetni az első bekezdésbe felvett rendelkezés, amely hozzávetőleg évi 30,000 K többköltséget fog okozni.