1. § A minisztérium felhatalmaztatik, hogy a magyar szent korona országaiban az adókra és állami jövedékekre vonatkozó összes - jelenleg fennálló, vagy ezután hozandó - törvényeket, azok időközben bekövetkezhető módosításainak figyelembevételével az 1918/19. költségvetési év első négy hónapjában érvényben tarthassa és az ezek alapján befolyó adókból és egyéb bevételekből az állami kiadásokat a következő szakaszban meghatározott módon fedezhesse.
2. § A kiadásokra nézve az 1914/15. évi állami költségvetésről szóló 1914. évi XXVII. tc. 1. és 2. §-ainak rendelkezései irányadók, azokkal a módosításokkal, amelyeket az 1918. évi VIII. tc. 2. §-ának b) és c) pontja az 1917/18. költségvetési évre megállapított. Felhatalmaztatik azonban a kormány, hogy olyan kiadásokat is fedezhessen a jelen törvény hatályának tartama alatt, amelyek a vonatkozó külön törvények vagy törvényes intézkedések alapján fedezendők.
A jelen §-ban foglalt rendelkezés a közösügyi rendes és rendkívüli kiadásokból a magyar szent korona országait illető összegre is vonatkozik, oly feltétel mellett, hogy ezen kiadásoknak a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokra eső része is az 1907. évi LV. tc. 3. §-ában foglalt s az 1917. évi XVII. tc. 2. §-a szerint az 1919. év végéig hatályban tartott rendelkezése értelmében megfelelően rendelkezésre fog bocsáttatni, s oly korlátozással, hogy amint az 1867. évi XII. tc. 40. §-a értelmében a közösügyek tárgyalására kiküldött országos bizottságok az 1918/19. évi közös költségvetést, vagy az 1918/19. költségvetési év egy részében közösügyi kiadásokként felhasználható összegeket megállapították: a jelen törvényes felhatalmazás alapján rendelkezésre bocsátható összeg a közösügyek tárgyalására kiküldött országos bizottságok által megállapítandó összegből a költségvetési év első négy hónapjára eső hányadnak a magyar szent korona országaira eső részét meg nem haladhatja.
A jelen törvénnyel adott felhatalmazás alapján az 1918/19. évi kezelést terhelő minden kiadás az 1918/19. évre megalkotandó költségvetés keretébe lesz beillesztendő.
3. § Az átruházási jognak a jelen törvény hatályának tartama alatti gyakorlására nézve ugyanazok a rendelkezések veendők irányadókul, amelyek az 1917/18. költségvetési évre szólólag az 1918. évi VIII. tc. 3. §-ának második bekezdésében megállapíttattak.
4. § Felhatalmaztatik a kereskedelemügyi miniszter, hogy az államvasuti, továbbá az pósta-, távirda- és távbeszélő-alkalmazottaknak az 1918. évi III. tc. 4. §-ában említett csoportjaiba tartozó személyzet előléptetése érdekében egy ízben s nevezetesen az államvasuti alkalmazottakat illetőleg az 1918/19. költségvetési év első felére eső időszakos előléptetés alkalmával ugyanolyan intézkedéseket foganatosíthasson, mint aminő intézkedéseknek a szóban levő alkalmazottak megfelelő csoportjába tartozó személyzet előmenetele érdekében ugyancsak egy ízben való foganatosítására a kereskedelemügyi miniszter az 1918. évi tc. 4. §-ában felhatalmazást nyert volt.
5. § A kormány felhatalmaztatik, hogy az 1904. évi XIV. tc. alapján az elmult évekre vonatkozó állami költségvetésekben előirányozva volt hitelösszegeknek fel nem használt részeit az 1918/19. költségvetési év első négy hónapjában felhasználhassa akkor is, ha ezek a hitelmaradványok az 1915. évi XII. tc. határozmányai alapján az 1918/19. évi kezelésbe átvihetők nem lennének.
Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az 1909. évi XV. törvénycikkel kőszénbányászati beruházásokra engedélyezett hitelnek az 1917/18. költségvetési év végén még igénybe nem vett maradványát az 1918/19. költségvetési év első négy hónapjában felhasználhassa és hogy a szóbanlevő beruházási hitelből az idézett törvénycikk 5. §-a értelmében az almásvölgyi (bozovicsi) bányászat beruházásaira eső 2.297,130 K-nak az említett bányászat céljaira igénybe nem vett részét az 1909. évi XV. törvénycikkben megjelölt többi bányáknál használhassa fel beruházásokra.
Felhatalmaztatik továbbá a pénzügyminiszter, hogy az állami költségvetés rendkívüli kiadások „beruházások” alosztályában a III. fejezet 11. címnél a m. kir. állami vasgyárak beruházásaira rendelkezésre álló hiteleknek az 1917/18. költségvetési év végén jelentkező maradványait teljes összegükben átvihesse az 1918/19. költségvetési év kezelésébe.
6. § A kormánynak az az intézkedése, amellyel az állami, vármegyei, államvasuti és egyéb közszolgálati alkalmazottak részére a legszükségesebb ruházati és egyéb felszerelési cikkek beszerezhetése céljából az 1918. évben is engedélyezett egyszersmindenkorra szóló ruházatbeszerzési segélyeket, jóváhagyatik.
7. § Az 1898. évi XXI. tc. 2. §-ának az a rendelkezése, amely szerint az országos betegápolási pótadó az ugyanabban a szakaszban említett egyenes államadók 3%-át meg nem haladhatja, az 1919. évre hatályon kívül helyeztetik és az 1919. évben kivetendő országos betegápolási pótadó kulcsa 5%-ban állapíttatik meg.
8. § A tengeri szabadhajózásban foglalkoztatott magyar kereskedelmi hajóknak, valamint a tengeri hajók építésének állami segélyben és kedvezményekben való részesítéséről szóló 1907. évi VI. törvénycikkben foglalt és az 1917. évi IX. törvénycikkel az 1918. évre meghosszabbított rendelkezések hatálya az 1919. év végéig meghosszabbíttatik.
9. § Jelen törvény 1918. évi július 1-én lép életbe, de az 1-3. §-okban foglalt rendelkezések hatálya az 1918/19. évi állami költségvetésről szóló törvény életbeléptével megszűnik. A törvény végrehajtásával a pénzügyminiszter bízatik meg.
