1. § Országgyűlési képviselőválasztójoga van minden férfinak, aki életének huszonnegyedik évét betöltötte, magyar állampolgár, a magyar államnyelven vagy más hazai élő nyelven (4. §) írni-olvasni tud, állandó lakóhellyel bír (5. §) és ezenfelül a 2. §-ban felsorolt különös kellékek valamelyikének (jogcím) megfelel.
2. § A választójoghoz megkívánt különös kellékek valamelyikének (jogcím) az a férfi felel meg, aki
1. az elemi népiskola hatodik osztályát sikeresen elvégezte (6. §); vagy
2. akár egy adónemből külön, akár több adónemből együttvéve - akár ugyanegy, akár több községben - legalább tíz korona egyenes állami adóval (7. §) van megróva; vagy
3. az ország azon részeiben, amelyekre az 1874:XXXIII. tc. 4. §-ának rendelkezései kiterjedtek, saját maga, vagy a vele közös háztartásban élő feleséggel és kiskorú törvényes (törvényesített) gyermekeivel együtt összesen legalább nyolc (ezerkétszáz négyszögöles) hold kiterjedésű - szántóföldből, kertből, rétből vagy szőlőből álló - ingatlan tulajdonosa; vagy
4. iparengedély vagy iparigazolvány alapján legalább félév óta ipart űz, vagy kereskedést folytat; vagy
5. ipari üzlet vagy vállalat körében - ideértve a bányászatot, a kereskedelmet és az iparszerűen folytatott közlekedést is -, vagy az őstermelés körében vagy más köz- vagy magánszolgálatban van állandóan alkalmazva (8. §); vagy
6. a fegyveres erő vagy a csendőrség szolgálatában altiszti fokozatot ért el; vagy
7. az arany vagy ezüst vitézségi érem tulajdonosa; vagy
8. valamely választónak segítő családtagja (9. §) és a bronz vitézségi érmet vagy a Károly-csapatkeresztet elnyerte.
Aki arany, ezüst vagy bronz vitézségi érem tulajdonosa, vagy a Károly-csapatkeresztet elnyerte és e kellékek valamelyikén felül megfelel az 1-6. pontokban felsorolt különös kellékek valamelyikének is, vagy valamely választónak segítő családtagja (9. §), annak választójoga van akkor is, ha életének huszonnegyedik évét még nem töltötte be.
3. § Annak, akit a választóknak az 1918. évre érvényes névjegyzékébe jogerősen felvettek, választójoga van mindaddig, amíg változatlanul fennáll a régi jogcíme abban a községben (város), amelynek névjegyzékébe az 1918. évre felvették.
Az 1. bekezdésben megszabott korlátozás nélkül választójoga van annak, akit az 1918. évre érvényes névjegyzékbe az 1874:XXXIII. tc. 2. §-án alapuló régi jogosultság jogcímén vettek fel.
4. § A választójog szempontjából hazai élő nyelvnek a magyar államnyelven felül azokat a nyelveket kell tekinteni, amelyeket a magyar szent korona országai területének valamelyik részében tömegesen használnak.
E nyelvek jegyzékét a minisztérium rendelettel állapítja meg.
5. § A választójoghoz megkívánt állandó lakóhelye annak van, aki e törvény hatályának területén legalább egy év óta ugyanegy községben lakik, vagy bír lakással, vagy egy éven belül csak egy ízben helyezte át lakását más községbe.
E törvény hatályának területén bármily rövid ideig tartó lakás elég annál, aki
1. az állam vagy valamely törvényhatóság, község, közintézet, közalap, állami, községi vagy más közüzem, egyesület, alapítvány vagy nyilvános számadásra kötelezett vállalat állandó alkalmazottja vagy ipari üzlet, vagy vállalat körében van állandóan alkalmazva (8. §); vagy
2. bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezetnek hivatalos alkalmazásban lévő lelkésze; vagy
3. nyilvános jellegű tanintézet tanára vagy tanítója; vagy
4. a középiskoláknak (főgimnáziumnak, főreáliskolának) vagy ezzel tanértékre nézve egyenrangú más polgári vagy katonai tanintézetnek (6. §) legmagasabb osztályát (évfolyam) sikeresen elvégezte, ha állandó állása vagy foglalkozása van; vagy
5. az Országos Szinészegyesület tagja; vagy
6. nyugalmazott köz- vagy magántisztviselő vagy katonai havidíjas.
Azt, aki mint tartalékos, póttartalékos vagy népfölkelő tényleges katonai szolgálatot teljesít, vagy a hadiszolgáltatásokról szóló törvények alapján személyes szolgálatot teljesít, állandó lakóhellyel birónak kell tekinteni, ha az 1. vagy a 2. bekezdésben meghatározott feltételeknek a katonai vagy személyes szolgálat megkezdése időpontjában megfelelt.
Annál, aki mint tartalékos, póttartalékos vagy népfölkelő tényleges katonai szolgálatot teljesített, vagy a hadiszolgáltatásokról szóló törvények alapján személyes szolgálatot teljesített, - amennyiben e szolgáltatásnak tartama alatt az 1. bekezdés rendelkezésének megfelelő polgári lakása nem volt, - az 1. bekezdésben megszabott egy évi időtartam számítása szempontjából a katonai vagy személyes szolgálatra történt bevonulást megelőző és a szolgálat megszűnését követő időt össze kell számítani. Annál azonban, aki a katonai vagy személyes szolgálat megszűnése után legfellebb két hónapon belül előbbi lakóheléyre tért vissza, az 1. bekezdésben megszabott egy évi időtartam számítása szempontjából a bevonulást megelőző és az előbbi lakóhelyre való visszatérést követő időt kell összeszámítani.
Annál, aki a királytól, a magyar kormánytól vagy a közös miniszterek valamelyikétől nyert kinevezést vagy megbízás alapján e törvény hatályának területén kívül teljesít közszolgálatot, vagy valamely nyilvános számadásra kötelezett magyarországi vállalat tisztviselőjeként e törvény hatályának területén kívül van alkalmazva, a választójoghoz nem kívántatik, hogy e törvény hatályának területén lakóhelye legyen, ha megelőzőleg e törvény hatályának területén levő valamely községben lakott, vagy ha ily községben illetőséggel bir.
6. § Az elemi népiskola hatodik osztályának elvégzésével a választójog szempontjából egyenlő értékű a középiskola vagy a polgári iskola második osztályának, vagy az iparos- és kereskedőtanonciskola harmadik osztályának; vagy az elemi népiskola negyedik osztályán felül az iparos- és kereskedőtanonciskola vagy a földmívesiskola második osztályának, vagy végül államilag szervezett megfelelő ipari vagy más szaktanfolyamnak elvégzése.
Egyebekben az elemi népiskola hatodik, valamint a középiskola legfelsőbb osztályával (5. § 2. bekezdésének 5. pontja) a választójog szempontjából egyenlő értékű iskolai osztályoknak és tanfolyamoknak részletes jegyzékét a minisztérium állapítja meg és erre vonatkozó rendeletét, - ha a bekövetkező változások szükségessé teszik, - azonnal kiegészíti.
7. § A 2. § 2. pontjában említett adó szempontjából a névjegyzék elkészítésének vagy kiigazításának évét közvetlenül megelőző naptári évben kirótt föld-, ház-, kereset-, tőkekamat- és járadék-, bánya- vagy jövedelmi adót - az esetleges adópótlék vagy pótadó nélkül - kell számításba venni, ehhez hozzáadva a közös háztartásban élő feleség és kiskorú törvényes (törvényesített) gyermekek föld- és házadóját.
Az ideiglenesen adómentes föld- és házbirtok után kirótt adót is számításba kell venni.
8. § A választójog szempontjából ipari üzlet vagy vállalat körében állandóan alkalmazottnak azt kell tekinteni, aki akár ugyanegy, akár több munkaadónál az utolsó két évi időtartamon belül - bár megszakitásokkal - legalább tizenkét hónapon át, vagy az utolsó egy évi időtartamon belül - bár megszakításokkal - legalább hat hónapon át alkalmazásban állott.
Az őstermelés körében, valamint az 1. bekezdésben nem említett más köz- vagy magánszolgálatban állandóan alkalmazottnak azt kell tekinteni, aki legfellebb három munkaadónál az utolsó négy év időtartamon belül - bár megszakításokkal - legalább három éven át állott hasonlónemű alkalmazásban.
Ha a 2. bekezdésben említett alkalmazott alkalmazásától megvált, de egy éven belül ugyanahhoz a munkaadóhoz visszatér: újabb alkalmazása idejét a közvetlenül megelőzőhöz kell számítani. Az őstermelés vagy a háztartás körében alkalmazottra nézve ugyanazon munkaadónál töltöttnek kell tekinteni azt az időt is, amelyen át az alkalmazott a munkaadó örökhagyójánál, vagy a gazdaságban jogelődjénél szolgált. Ha az alkalmazás azért szűnik meg, mert a gazdaság tulajdonosának vagy birtokosának személyében változás állott be, az elhagyott munkaadónál töltött szolgálat idejét a közvetlenül következő munkaadónál töltött szolgálat idejéhez kell számítani.
Az őstermelés, illetőleg ipari üzlet vagy vállalat körében állandóan alkalmazottnak kell tekinteni azt a segítő családtagot (9. §) is, aki a választónak mezei gazdaságában, ipari üzletében vagy vállalatában legalább egy év óta segédkezik.
Az, aki mint tartalékos, póttartalékos vagy népfölkelő tényleges katonai szolgálatot teljesít, vagy a hadiszolgáltatásokról szóló törvények alapján személyes szolgálatot teljesít, az ezen szolgálatot megelőző alkalmazása alapján szerzett választójogát katonai, illetőleg személyes szolgálata miatt alkalmazásában beállott megszakítás folytán nem veszti el. Annál, aki mint tartalékos, póttartalékos vagy népfölkelő tényleges katonai szolgálatot teljesített, vagy a hadiszolgáltatásokról szóló törvények alapján személyes szolgálatot teljesített, ha ezt közvetlenül megelőzőleg a 2. § 5. pontjában említett bármely alkalmazásban állott és katonai vagy személyes szolgálatának megszűnése után legfellebb két hónapon belül hasonló alkalmazásba tér vissza: a két alkalmazás közti időt a jelen § rendelkezései szempontjából megszakításnak tekinteni nem lehet.
9. § Segítő családtag alatt e törvény rendelkezései szempontjából olyan személyt kell érteni, aki valamely választónak vagy feleségének gyermeke, rokona, örökbefogadott gyermeke vagy ezek valamelyikének férje, a választóval közös háztartásban él és ennek olyan mezei gazdaságban, ipari üzletében vagy vállalatában segédkezik, amely állandó segítő rendszeres alkalmazását teszi szükségessé.
10. § Habár az 1-9. §-okban megszabott kellékeknek megfelel, nincs választójoga annak:
1. aki a fegyveres erőnek vagy a csendőrségnek tényleges szolgálatban álló tagja, kivéve a tartósan szabadságoltakat, kivéve továbbá a fegyveres erőnek oly tagját, aki mint tartalékos, póttartalékos vagy népfölkelő teljesít tényleges szolgálatot;
2. aki az állami, törvényhatósági vagy községi rendőrség legénységének tagja, nem értve ide fegyverviselésre jogosított más polgári alkalmazottakat pénzügyőr, mező-, erdő-, hegyőr stb.).
11. § A választójogból ki van, zárva:
1. aki gondnokság alatt áll, valamint akinek kiskorúsága meg van hosszabbítva;
2. az elmebeteg, még akkor is, ha nem áll gondnokság alatt;
3. aki csőd alatt áll;
4. aki közjótékonyságban vagy közsegélyben részesül, illetőleg abban részesült és attól a naptól, amelyen a részesülés megszünt, egy év még el nem telt, ideértve azt is, aki népházban, szükséglakásban vagy más menhelyszerű intézményben ingyen vagy a lakás ellenértékéül nem tekinthető díjért lakik vagy lakott, nem értve ide azonban azt, aki betegsegélyező, baleseti, rokkantsági vagy más eféle pénztárból kap vagy kapott segélyt vagy járadékot, vagy aki törvényes igényt alapján vagy ilyen igény hiányában is elemi csapás vagy háború következtében előállott károsodás okából segélyt kap vagy kapott, végül ide nem értve azt sem, aki vagy akinek gyermeke ösztöndíjban részesül, vagy részesült, vagy tanpénz vagy vizsgadíj fizetése alól mentetett fel;
5. akinek gyermeke felett atyai hatalmát a hatóság jogerősen megszüntette, azon idő alatt, míg a gyermek másnak gyámsága alatt áll, de legalább az atyai hatalom megszüntetésétől számított két évig;
6. aki, vagy akinek vele közös háztartásban élő házastársa bordélyüzletet tart;
7. aki nyilvános helyen botrányt okozó részegség miatt két éven belül öt koronát meghaladó pénzbüntetésre legalább két ízben jogerősen el volt ítélve, ha az utolsó büntetés kiállásától vagy elévülésétől számítva egy év el nem telt;
8. akit bűntett vagy szándékosan elkövetett vétség miatt szabadságvesztésbüntetésre ítéltek, az ítélet jogerőre emelkedésétől a szabadságvesztésbüntetés kiállásáig, kivéve ha a büntetés végrehajtása feltételesen fel van függesztve, vagy királyi kegyelem útján elengedtetett, vagy elévült;
9. akit nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt jogerősen szabadságvesztésbüntetésre ítéltek, valamint az is, akit felségsértés [1878:V. tc. (Btk.) 126., 127., 130-135. §-ai], a király és a királyi ház tagjainak bántalmazása (Btk. 139., 141. §-a), a király megsértése (1913:XXXIV. tc. 2. §-a), hűtlenség (Btk. 142-149. §-ai, 1912:LXIII. tc. 18. §-a), lázadás (Btk. 152-158. §-ai), csoport által elkövetett hatóság elleni erőszak (1914:XL. tc. 2., 4., 7. és 8. §-a), kémkedés (Btk. 455. §-a) miatt, végül - a jelen törvény 180. §-ában foglalt korlátozással - akit az alkotmány, a törvény, a hatóságok és a hatósági közegek elleni izgatás (Btk. 172-174. §-ai és 1912:LXIII. tc. 19. §-a) miatt ítéltek el jogerősen szabadságvesztésbüntetésre, a kiszabott büntetés kiállásától vagy az elévüléstől számítva vétség esetében öt év alatt, bűntett esetében tíz év alatt;
10. akit a közveszélyes munkakerülőkről szóló 1913:XXI. törvénycikk alapján jogerősen szabadságvesztésbüntetésre ítéltek, vagy dologházba utaltak, a kiszabott szabadságvesztésbüntetés vagy dologházi őrizet kiállásától vagy az elévüléstől számítva kihágás esetében öt év alatt, egyéb esetekben tíz év alatt;
11. aki bűntett vagy vétség miatt jogerős bírói határozat alapján előzetes letartóztatásban vagy vizsgálati fogságban van, valamint az is, aki feltételes szabadságon van, végül az elítélt a szabadságvesztésbüntetés tartama alatt;
12. akit a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére jogerősen elítéltek, az ítéletben megállapított idő alatt;
13. akinek választójogát az országgyűlési képviselőválasztások tárgyában ítélő bíróság felfüggesztette, az ítéletben megállapított idő alatt;
14. az a közhivatalnok, tanár, tanító, lelkész vagy ügyvéd, akit hazafiatlan magatartása miatt az illetékes hatóság fegyelmi úton, jogerős határozattal állásától elmozdításra (hivatalvesztésre, az ügyvédség elvesztésére) ítélt;
15. akire nézve bírói vagy más közhatóság - törvényes hatáskörében - kétségtelenül megállapította: hogy háború idején (1912:LXIII. tc. 13. és 28. §-a) az ellenséghez pártolt és azt kémkedéssel, fegyveres szolgálattal vagy másnemű szolgáltatással támogatta, vagy evégből ellenséges csapathoz csatlakozott vagy önként ellenséges területre távozott, vagy hogy háború idején az ellenséggel együttérzését akár sajtó útján, akár pedig szóval, iratban, képes ábrázolatban vagy egyébként cselekvéssel felismerhetően kifejezésre juttatta;
16. akit katonai (honvéd) büntetőbíróság jogerősen szabadságvesztésbüntetésre ítélt oly bűncselekmény miatt, amely megfelel a jelen § 9., 14. vagy 15. pontjában megjelölt valamely cselekménynek, még pedig a jelen § 9. pontja alá eső cselekménynek megfelelő cselekmény miatt történt elítélés esetében a 9. pontban megszabott idő alatt; erre nézve a részleteket a belügyminiszter az igazságügyminiszterrel egyetértőleg kiadandó rendeletben szabályozza.
Ha a választójogból kizáró büntetés királyi kegyelem útján egészen vagy részben elengedtetett, a választójogból való kizárás időtartama a királyi kegyelem keltétől, ha pedig a büntetés végrehajtását feltételesen felfüggesztették, a felfüggesztő ítélet jogerőre emelkedésének napjától kezdődik.
Ha a bűntett vagy a vétség miatt a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése is ki van mondva, ennek időtartamát a 9. és a 10. pontban megszabott időbe be kell számítani.
12. § Azokról, akiknek választójoguk van, névjegyzéket kell szerkeszteni (Hatodik Fejezet). Azt, akire nézve a 10. §-ban említett valamelyik kivétel vagy a 11. §-ban említett valamelyik kizáró ok forog fenn, szintén fel kell venni a névjegyzékbe, ha közokirat igazolja, hogy a kivétel vagy a kizáró ok a névjegyzék szerkesztésének naptári évében megszűnik.
Választójogot az gyakorolhat, aki a névjegyzékbe fel van véve.
A választójogot csak személyesen lehet gyakorolni.
Minden választónak egy szavazatra van joga.
13. § A névjegyzékbe felvett választó sem gyakorolhat választójogot:
1. ha közokirattal igazoltatik, hogy magyar állampolgárságát elvesztette, vagy hogy a 11. § 1., 6., 8., 14. vagy 16. pontja értelmében a választójogból ki van zárva:
2. ha a 10. § értelmében nincs választójoga, vagy mint tartalékos, póttartalékos vagy népfölkelő teljesít tényleges szolgálatot, kivéve a tartósan szabadságoltakat.
14. § Országgyűlési képviselővé választható az, akinek a választás időpontjában választójoga van és a 11. §-ban, továbbá a 15. vagy a 16. §-ban említett valamelyik kizáró ok alá nem esik, ha életének huszonnegyedik évét betöltötte és a magyar államnyelvet szóban és írásban bírja.
Az, aki az 1. bekezdésben meghatározott kellékeknek megfelel, választható akkor is, ha a választók névjegyzékébe nincs felvéve.
15. § Nem választható országgyűlési képviselővé:
1. aki a magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló 1879:L. tc. 15. és 44. §-a értelmében az országgyűlés tagja nem lehet;
2. aki az országgyűlési képviselőválasztások feletti bíráskodásról szóló 1899:XV. tc. 176. §-a értelmében a képviselői megbízólevélnek be nem mutatása miatt képviselő nem lehet, valamint az sem, aki az összeférhetetlenségről szóló 1901:XXIV. tc. 25. §-ának 2. bekezdése értelmében a kormánynál való tilos közbenjárás miatt a választás időpontjában képviselővé még nem választható:
3. akit nyereségvágyból elkövetett bűntett miatt jogerősen két évet meghaladó szabadságvesztésbüntetésre vagy ennél súlyosabb büntetésre ítéltek;
4. akit a 3. pont esetén kivül valamely bűntett vagy a 11. § 9. pontjában megjelölt valamely vétség miatt jogerősen szabadságvesztésbüntetésre ítéltek, a kiszabott büntetés kiállásától vagy elévülésétől számítva vétség esetében tíz év alatt, bűntett esetében tizenöt év alatt;
5. akit a közveszélyes munkakerülőkről szóló 1913:XXI. tc. alapján jogerősen szabadságvesztésbüntetésre ítéltek, vagy dologházba utaltak, a kiszabott szabadságvesztésbüntetés vagy dologházi őrizet kiállásától vagy az elévüléstől számítva kihágás esetében tíz év alatt, egyéb esetekben tizenöt év alatt.
A jelen § 4. és 5. pontjának eseteiben a 11. § utolsó és utolsóelőtti bekezdésének rendelkezéseit itt is alkalmazni kell.
16. § Nem választható országgyűlési képviselővé:
1. aki a választás napjának kitűzése (81. §) és a választás közé eső időben kir. járásbíróságnál vagy kir. törvényszéknél mint ítélőbíró vagy pedig kir. törvényszék mellett működő kir. ügyészségnél, mint ennek tagja volt alkalmazva, abban a választókerületben, amely egészen vagy részben az illető kir. járásbíróság vagy kir. törvényszék területén fekszik;
2. aki az 1. pontban említett időben főispán (főpolgármester), alispán, főszolgabíró, szolgabíró, törvényhatósági joggal felruházott vagy rendezett tanácsú város polgármestere, rendőrmestere, rendőrkapitánya (főkapitány, kapitány, alkapitány) volt, abban a választókerületben, amely egészen vagy részben az illető törvényhatóság, járás vagy város területén fekszik;
3. a választási vagy a szavazatszedő küldöttség elnöke (helyettes elnök) abban a választókerületben, amelyben a választásnál vagy a szavazatszedésnél közreműködik.
Ha főispán (főpolgármester), vagy az 1. és 2. pontban említett tisztviselő képviselőjelöltként való fellépés céljából a törvény jelen §-ára hivatkozással állásáról lemond s lemondását az annak elfogadására hivatott hatóságnak, ha pedig e hatóság valamely testület, a testület elnökének írásban bejelenti, lemondását e tény alapján fegyelmi és vagyoni felelősségének fenntartása mellett elfogadottnak kell tekinteni.
17. § Az életkor és a magyar állampolgárság kellékeinek igazolását csak akkor kell megkívánni, ha e kellékek fennforgására nézve kétség merült fel. A magyar állampolgárság igazolását minden esetben meg kell kívánni attól, aki a magyar szent korona országainak területén kívül született.
Mind az életkor, mind az állampolgárság igazolására bármely közokirat használható, amely e kellékek fennforgására nézve megfelelő adatot tartalmaz. A vitás állampolgárságot azonban csak a belügyminiszter által kiállított bizonyítvány dönti el.
18. § Az írni-olvasni tudás kellékének igazolása nyomtatott szövegnek az összeíró küldöttség előtt való elolvasásából és tollbamondott szövegnek a küldöttség előtt való leírásából áll.
Az írni-olvasni tudás a küldöttség előtt a magyar államnyelven felül más oly hazai élő nyelven is igazolható, amelyet az illető helyen tömegesen használnak. Más hazai élő nyelven az illető nyelvre jogosított hites bírósági tolmács bizonyítványával lehet az írni-olvasni tudást igazolni.
Az olvasás és tollbamondás céljára a vallás- és közoktatásügyi miniszter által az elemi népiskolák negyedik osztálya számára engedélyezett vagy az 1907:XXVII. tc. 20. §-ának 2. pontja értelmében helybenhagyott valamelyik olvasókönyvet kell használni.
Úgy elolvasásra, mint tollbamondásra a könyv különböző helyéről vett, legalább három-három részletet kell akként kijelölni, hogy a bizottság meggyőződést szerezhessen arról, hogy az illető úgy az irásban, mint az olvasásban megfelelő jártassággal bir.
Az irni-olvasni tudás igazolását mellőzni kell arra nézve:
1. aki az elemi népiskola negyedik osztályának vagy ezzel tanértékre legalább egyenrangú más iskolának vagy tanfolyamnak sikeres elvégzését igazolta (§ utolsó bekezdés.);
2. aki az állam vagy valamely törvényhatóság vagy község szolgálatában álló közhivatalnok, vagy aki közintézetnek, közalapnak, állami, községi vagy más közüzemnek, egyesületnek, alapítványnak vagy nyilvános számadásra kötelezett vállalatnak tisztviselője, vagy akinek jelenlegi vagy korábbi állásához vagy foglalkozásához ennek természeténél fogva az írni-olvasni tudás feltétlenül szükséges.
Ha alapos kétség nem forog fenn, az írni-olvasni tudás igazolását attól sem kell megkivánni:
1. aki az Országos Közművelődési Tanács által az írni-olvasni tudás elsajátítása céljából felnőttek számára rendezett tanfolyamot sikeresen elvégezte és ezt eredeti vagy hiteles másolatban kiállított bizonyítvánnyal igazolja;
2. aki a 19. § értelmében szervezett bizottságnak eredeti vagy hiteles másolatban kiállított bizonyítványa szerint irni-olvasni tud;
3. aki az irni-olvasni tudást összeiró-küldöttség előtt egy izben már igazolta;
4. aki hatóságtól, vagy közhivataltól eredő adat szerint irni-olvasni tud;
5. aki a fegyveres erő vagy a csendőrség szolgálatában altiszti fokozatot ért el.
Az előbbi bekezdés 2. pontjában említettektől az írni-olvasni tudás igazolását a 19. §-ban említett bizottság bizonyítványának kiállításától számított tíz éven belül semmi esetre sem lehet megkivánni.
19. § Az írni-olvasni tudás igazolása céljából a járási székhelyeken, valamint a törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városokban az elsőfokú közigazgatási hatóság kebelében állandó bizottság alakíttatik a közigazgatási bizottság által kijelölt közigazgatási tisztviselők és tanerők sorából. A szükséghez képest a főszolgabiró elrendelheti, hogy a járási bizottság a járási székhelyen kívül fekvő népesebb nagyközségekbe vagy körjegyzői székhelyekre kiszálljon.
Az írni-olvasni tudás igazolására bocsátható minden férfi, aki magyar állampolgár és életének huszadik évét betöltötte. Az igazolás módjára nézve a 18. § rendelkezései irányadók.
Egyebekben a bizottság szervezetét és eljárását a belügyminiszter a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértőleg rendelettel szabályozza.
20. § Az elemi népiskola hatodik osztálya sikeres elvégzésének igazolását az 1913:XXXVII. tc. szabályozza.
Arra nézve, aki az elemi iskola hatodik osztályát az 1913:XXXVII. tc. életbelépése előtt végezte el, az említett iskolai osztály sikeres elvégzését a vizsgálat letétele idejében az akkori törvénynek megfelelően kiállított vagy ugyanebben az időben vezetet hiteles iskolai feljegyzések alapján utólagosan kiállított bizonyítvánnyal, vagy ilyen bizonyítvány hiteles másolatával kell igazolni.
Azt, hogy milyen iskolai feljegyzések alapján lehet az elemi népiskola hatodik osztályának sikeres elvégzéséről szóló bizonyítványt az előbbi bekezdésben említett igazolás céljára utólagosan kiállítani s az ilyen utólagos bizonyítványok kiállításának módozatait a vallás- és közoktatásügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértőleg rendeletben állapítja meg.
Az elemi népiskola hatodik osztálya sikeres elvégzésének igazolását mellőzni kell arra nézve, akinek olyan állása vagy foglalkozása van vagy volt, amely törvény által az elemi népiskola hatodik osztályával tanértékre legalább egyenrangú iskolai képzettséghez van, vagy volt kötve akkor, amidőn az illető az állást betöltötte vagy a foglalkozást folytatta.
Az 1813:XXXVII. törvénycikknek, valamint a jelen §-nak rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni az ellemi népiskola negyedik osztálya sikeres elvégzésének igazolására (18. § 5. bekezdésének 1. pontja) is.
21. § A választójog alapjául szolgáló adó (7. §) kirovásának igazolása rendszerint az adófőkönyv, az ideiglenesen adómentes föld- és házbirtok tekintetében pedig az adókivetési lajstrom adataiból történik.
Azokról a férfiakról, akik föld-, ház-, kereset-, tőkekamat- és járadék-, bánya- vagy jövedelmi adó címén - az esetleges adópótlék vagy pótadó nélkül - tíz korona vagy ezt meghaladó adóösszeggel vannak megróva, a törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsú városokban, továbbá oly községekben, amelyek több szavazókört alkotnak, a városi (községi) közegek a választók összeírásának céljára évenkint jegyzéket tartoznak összeállítani.
Az adó kirovását adókönyvvel vagy más közokirattal is lehet igazolni.
22. § Az ingatlan terjedelmét (2. § 3. pont) rendszerint kataszteri birtokív alapján kell igazolni.
Az ország azon részeiben, ahol a 2. § 3. pontjában meghatározott jogcím választójogot ad, a földadó-nyilvántartást vezető (községi, városi) közegek a választók összeírásának céljára évenkint jegyzéket tartoznak összeállítani az e jogcímnek megfelelő férfiakról.
23. § Annak igazolása, hogy valaki a fegyveres erő vagy a csendőrség szolgálatában altiszti fokozatot ért el, vagy hogy arany vagy ezüst vitézségi érem tulajdonosa, rendszerint a községi előljáróságnál (városi tanács) vezetett nyilvántartás alapján történik. E nyilvántartásba való bejegyzés céljából az illetékes katonai hatóság a községi előljárósággal (városi tanács) közölni tartozik az altiszti fokozat, valamint az arany és ezüst vitézségi érem elnyerésére vagy elvesztésére vonatkozó minden adatot. Az erre vonatkozó eljárást a honvédelmi miniszter a belügyminiszterrel egyetértőleg rendelettel állapítja meg.
A Károly-csapatkereszt, valamint a bronz vitézségi érem elnyerését a választók névjegyzékébe való felvétel céljára megfelelő adatot tartalmazó közokirattal lehet igazolni.
24. § Az iparengedély vagy iparigazolvány alapján ipar űzését vagy kereskedés folytatását az elsőfokú iparhatóság igazolja. Az elsőfokú iparhatóság évenkint összeállítja a választók összeírásának céljára az iparengedély vagy iparigazolvány alapján ipart űző vagy kereskedést folytató férfiak jegyzékét.
Az iparlajstrom vezetését a kereskedelemügyi miniszter rendelettel úgy szabályozza, hogy az a választójog megállapitásához szükséges személyi adatokat (családi- és utónév, születési hely és év, lakóhely) is tartalmazza.
Kétség esetén az összeíró küldöttségnek meggyőződést kell szereznie arról, hogy az illető félév óta tényleg állandóan ipart űz, vagy kereskedést folytat.
25. § Ipari üzlet vagy vállalat körében alkalmazottra nézve az állandó alkalmazás (8. § 1. bekezdés) igazolása rendszerint annak kimutatásával történik, hogy az alkalmazott az utolsó két évi időtartamon belül - bár megszakításokkal - legalább hat hónapon át kerülheti munkásbiztosító vagy vállalati betegsegélyző pénztárnak, a bányatörvény alapján létesített bányabetegsegélyző pénztárnak (társláda), illetőleg állami dohánygyárban fennálló betegsegélyző pénztárnak - betegség esetére való biztosítási kötelezettség alá eső - biztosított tagja volt. Az említett pénztárak betegség esetére biztosítási kötelezettség alá eső tagjaikat akként kötelesek nyilvántartani, hogy azoknak a huszonharmadik életévüket betöltött biztosított férfiaknak jegyzéke, akik a választójog szempontjából megkívánt állandó alkalmazás kellékének megfelelnek, a választók összeírásának céljára községenkint, illetőleg szavazókörök szerint minden évben összeállítható legyen.
Mindaddig, amíg a betegsegélyző pénztárak nyilvántartása akként fog rendeztetni, hogy e pénztárak az 1. bekezdésben említett adatokat hitelesen szolgáltathassák, az állandó alkalmazás igazolására rendszerint a munkakönyv szolgál; történhetik azonban az igazolás az iparhatóság által a segédekről (gyári munkásokról) vezetett lajstrom hiteles kivonatával, szükség esetében más megfelelő okirattal is. Az iparos segédek (gyári munkások) munkakönyvének kiállítását a kereskedelemügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértőleg rendelettel úgy szabályozza, hogy az a választójog megállapításához szükséges személyi adatokat (családi- és utónév, születési hely és év) tartalmazza. Az ipari alkalmazott írni-olvasni tudását vagy iskolái képzettségét igazoló bizonyítványt kivánatára a munkakönyvhöz kell fűzni. A munkaadó ipari alkalmazottainak munkakönyveit az összeíró küldöttségnek bemutatni tartozik. Ugyancsak a munkaadó mutatja be azon tényleges katonai szolgálatot vagy a hadiszolgáltatásokról szóló törvények alapján személyes szolgálatot teljesítő alkalmazottainak munkakönyveit is, akik ezeket megőrzés céljából nála hagyták.
Ha az ipari alkalmazott az összeírás idején nem áll alkalmazásban, munkakönyvét az összeíró küldöttség előtt személyesen mutatja be. Annak az ipari alkalmazottnak munkakönyvét, a ki tényleges katonai szolgálatot, vagy a hadiszolgáltatásokról szóló törvények alapján személyes szolgálatot teljesít, bármely hozzátartozója vagy megbizottja bemutathatja.
Az a munkaadó vagy a munkaadónak az a megbizottja, aki a jelen §-ban körülírt kötelességének alapos ok nélkül eleget nem tesz, - amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, - kihágás miatt kétszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. E kihágás miatt az eljárás az 1884:XVII. törvénycikkben meghatározott iparügyi kihágások elbirálására hivatott hatóságok hatáskörébe tartozik.
26. § Az őstermelés körében vagy más magánszolgálatban alkalmazottra nézve az állandó alkalmazás (8. § 2. bekezdés) igazolása rendszerint munkásigazolvánnyal vagy munkakönyvvel történik.
A gazdasági munkások munkásigazolványának és a gazdasági cselédek szolgálati cselédkönyvének kiállítását a földmivelésügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértőleg, a házi cselédek szolgálati cselédkönyvének kiállításánál pedig a belügyminiszter úgy szabályozza, hogy azok a választójog megállapításához szükséges személyi adatokat (családi- és utónév, születési hely és év) is tartalmazzák. Az alkalmazott írni-olvasni tudását vagy iskolai képzettségét igazoló bizonyítványt kivánatára a munkásigazolványhoz vagy szolgálati cselédkönyvhöz kell fűzni.
Igazolni lehet az 1. bekezdésben említett alkalmazást esetleg a munkaadónak vagy megbizottjának oly bizonyítványával, amely az alkalmazás minőségét és idejét pontosan megjelöli, továbbá munkaszerződéssel, községi bizonyítvánnyal vagy más megfelelő okirattal is.
Az a munkaadó, valamint a munkaadónak az a megbizottja, aki az előbbi bekezdésnek megfelelő bizonyítvány kiállítását alapos ok nélkül megtagadja, - amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, - kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbiróságnak, a székesfővárosi m. kir. államrendőrség működési területén a m. kir. államrendőrségnek hatáskörébe tartozik.
27. § Annak, akit a választók névjegyzékébe jogerősen felvettek, kivánatára a községi előljáróság (városi tanács, kerületi előljáróság) erről igazolványt köteles kiállítani. (Választói igazolvány.) A választói igazolványnak tartalmaznia kell a választók névjegyzékében foglalt összes adatokat.
Attól, aki a választói igazolványban foglalt adat szerint valamely oly jogcímnek felel meg, amely változás alá nem esik (2. § 1., 6. és 7. pont, 3. § 2. bekezdés), e jogcim igazolását - komoly és indokolt aggály esetét kivéve - megkivánni nem kell.
A választói igazolvány bélyegmentes és azt díjtalanul kell kiállítani. Mintáját a belügyminiszter rendelettel állapítja meg.
28. § A választók névjegyzékének szerkesztésénél közreműködő hatóság vagy közeg megkeresésére, illetőleg felhívására minden hatóság, közhivatal, közhivatalnok, lelkész, nyilvános jellegű intézmény, egyesület, alapítvány, nyilvános számadásra kötelezett vállalat, úgyszintén minden magánszemély is, köteles kiszolgáltatni a rendelkezésére álló azokat az adatokat, amelyek annak megállapítására szükségesek, vajjon valakinek választójoga van-e. Ily megkeresés, illetőleg felhívás akár egyes személyekre nézve, akár általánosságban intézhető. A megkeresésnek, illetőleg felhívásnak soronkivül sürgősen kell eleget tenni. A megkeresés, illetőleg a felhívás teljesítéséért díjfelszámításnak nincs helye és az ily célból kiállított okiratok bélyegmentesek.
Aki az 1. bekezdésben említett megkeresésben vagy felhívásban kívánt adatoknak a megszabott időben és módon való szolgáltatását alapos ok nélkül elmulasztja, - amennyiben a mulasztás súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, - kihágás miatt kétszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbiróságnak, a székesfővárosi m. kir. államrendőrség működési területén a m. kir. államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. Állami, törvényhatósági vagy községi szolgálatban álló közhivatalnok ellen a kihágási eljárás helyett fegyelmi eljárásnak van helye.
Hivatalból tartoznak évenkint legkésőbb január hó 31. napjáig a községi (kör-) jegyzőnek (városi tanács) megküldeni:
1. minden bejelentési hivatal a huszonharmadik életévüket betöltött azon férfiakról készített jegyzéket, akik az előző évben a városba költöztek vagy onnan elköltöztek;
2. minden hatóság, közhivatal, nyilvános jellegű intézmény, egyesület, alapítvány és nyilvános számadásra kötelezett vállalat azon férfialkalmazottairól készített jegyzéket, akik a választójoghoz megkívánt kellékeknek megfelelnek;
3. minden nyilvános vagy nyilvánossági joggal felruházott tanintézet fentartója az intézetnél alkalmazásban álló férfitanítószemélyzet tagjairól és egyéb férfialkalmazottairól készített jegyzéket;
4. minden ügyvédi és közjegyzői kamara a tagjairól, továbbá a huszonharmadik életévüket betöltött ügyvédhelyettesekről, ügyvédjelöltekről, illetőleg közjegyzőhelyettesekről és közjegyzőjelöltekről készített jegyzéket;
5. a törvényhatóság első tisztviselője a törvényhatóság területén gyakorlatot folytató első állatorvosokról készített jegyzéket;
6. a városi (községi) közegek az egyenes állami adóval megrótt férfiaknak a 21. §-ban említett jegyzékét;
7. a földadó-nyilvántartást vezető községi (városi) közegek a 2. § 3. pontjában említett jogcímnek megfelelő férfiaknak a 22. §-ban említett jegyzékét;
8. minden elsőfokú iparhatóság az iparengedély vagy iparigazolvány alapján legalább félév óta ipart űző vagy kereskedést folytató férfiaknak a 24. §-ban említett jegyzékét;
9. a törvényhatóság első tisztviselője a huszonharmadik életévüket betöltött azon férfiakról készített jegyzéket, akik előtte állampolgári esküt tettek;
10. minden anyakönyvvezető azokról a huszonharmadik életévüket betöltött férfiakról készített jegyzéket, akiknek elhalálozását az előző évben bejegyezte.
A most felsorolt jegyzékek községenkint, illetőleg, ha egy község több szavazókört alkot, szavazókörök szerint elkülönítve szerkesztendők. Az 1-9. pontok alatt említett jogyzékekben fel kell tüntetni azokat az adatokat, amelyek annak megállapításához szükségesek, vajjon a jegyzékben felsoroltaknak választójoguk van-e.
A jegyzékek mintáját és különösen az 1. pont alatt említett jegyzék elkészítésének részletes szabályait a belügyminiszter rendelettel állapítja meg.
Ha a jegyzékek valamelyike a gyakorlatban az összeírás céljára szükségtelennek mutatkozik, a belügyminiszter rendelettel intézkedhetik, hogy a jegyzék elkészítése és megküldése mellőztessék.
Minden oly határozatról és intézkedésről, amely a 11. §-ban felsorolt valamelyik kizáró ok alapjául szolgáló körülményt állapít meg, vagy ily körülmény megszünését eredményezi, a központi választmányt e törvényre való hivatkozással haladéktalanul értesíteni kell. Az értesítésben fel kell tüntetni az illető egyénre vonatkozólag rendelkezésre álló személyi adatokat. Az értesítés mintáját az érdekelt miniszter rendelettel állapítja meg. A központi választmány az értesítéseket az összeírás előkészitése során való felhasználás céljából községenkint, illetőleg szavazókörök szerint elkülönítve kellő időben a községi (kör-) jegyzőnek (városi tanács) megküldi.
29. § Az országgyűlési képviselők választása választókerületenkint történik.
Minden kerület egy képviselőt választ.
30. § A választókerülettek és székhelyük újabb megállapításáról külön törvény fog rendelkezni.
31. § A választókerületek szavazókörökre oszlanak.
A szavazóköröket úgy kell megállapítani, hogy minden város, továbbá minden oly nagyközség és körjegyzőség, amelyben a választók száma az ezerötszázat meghaladja, lehetőleg külön szavazókört alkosson.
Az egy szavazókörhöz tartozó választók száma a kétezret meg nem haladhatja.
Népesebb várost és nagyközséget, valamint nagyobb számú és egymástól távol fekvő kisközségekből álló körjegyzőséget több szavazókörre is lehet osztani.
Kisebb népességű szomszédos nagyközségeket, körjegyzőségeket és különböző körjegyzőségekhez tartozó egyes kisközségeket egy szavazókörré lehet egyesíteni.
32. § A szavazóköröket a törvényhatósági bizottságnak, oly rendezett tanácsú városban pedig, a mely a külön választókerületet alkot, a képviselőtestületnek közgyűlése állapítja, illetőleg változtatja meg. Oly választókerületben, amely kivételesen két (vármegyei vagy városi) törvényhatóság területéből alakul, a szavazóköröket a választási székhely szerint illetékes törvényhatósági bizottság közgyűlése állapítja, illetőleg változtatja meg.
A határozat érvényességéhez a belügyminiszter jóváhagyása szükséges. Evégből a határozatot a rendezett tanácsú város is közvetlenül a belügyminiszterhez terjeszti fel.
A belügyminiszter a közgyülési határozatot - tekintet nélkül arra, hogy terjesztettek-e elő felebbezést - érdemben felülvizsgálja.
Ha a belügyminiszter a felterjesztéstől számított negyven nap alatt nem nyilatkozik, a határozatot jóváhagyottnak kell tekinteni.
Ha a szavazóköröknek e törvény alapján történt első megállapításakor a törvényhatósági bizottság vagy a városi képviselőtestület közgyűlése a belügyminiszter részéről a 147. § 3. bekezdésére tekintettel kitűzött határidő alatt érdemleges határozatát fel nem terjeszti, a megállapítás joga a belügyminiszterre száll át.
A belügyminiszter a szavazóköröknek e törvény alapján történt első megállapításakor a szavazókörök jegyzékét a képviselőháznak haladéktalanul bemutatja, a későbbi változásokat pedig azonnal bejelenti.
A szavazókörök megváltoztatására vonatkozó határozat csak attól a naptól számított hat hónap mulva lép hatályba, amelyen a belügyminiszter a határozatot jóváhagyta, illetőleg amelyen a határozatot a jelen § 4. bekezdése alapján jóváhagyottnak kell tekinteni.
Több községből álló szavazókör székhelyének megállapítására és megváltoztatására, valamint a képviselőháznak való bejelentésre a jelen § rendelkezéseit kell alkalmazni.
33. § A választók névjegyzékének elkészítése és évenkinti kiigazítása, úgyszintén a képviselőválasztások előkészítése végett minden törvényhatóságban, továbbá minden oly rendezett tanácsú városban, amely külön választókerületet alkot, vagy amely több rendezett tanácsú városból alakított választókerület székhelye, központi választmányt kell alakítani.
Oly választókerületben, amely kivételesen két (vármegyei vagy városi) törvényhatóság területéből alakul, a központi választmány tennivalóit a választási székhely szerint illetékes központi választmány látja el.
34. § A központi választmány az elnökből, továbbá a törvényhatósági bizottságnak, illetőleg a rendezett tanácsú város képviselőtestületének közgyűlése által választott tagokból (35. §) áll.
A központi választmány elnöke törvényhatóságban a törvényhatóság első tisztviselője, rendezett tanácsú városban a polgármester, több rendezett tanácsú városból alakított választókerületben a kerület székhelyéül szolgáló város polgármestere vagy azok törvényes helyettesei.
A központi választmány jegyzőjét vagy helyettesét évenkint az elnök rendeli ki a törvényhatóság, a rendezett tanácsú város, több rendezett tanácsú városból alakított választókerületben a kerület székhelyéül szolgáló rendezett tanácsú város jegyzői közül. A jegyző ebben a minőségben nem tagja a központi választmánynak.
35. § A központi választmányba ott, ahol ennek hatásköre egy választókerületre terjed ki, tizenkét tagot, ott ahol kettőre, tizennyolcat, ott, ahol háromra, huszonnégyet, ha pedig háromnál több kerületre terjed ki hatásköre, minden további kerület után még két-két tagot kell választani.
Több rendezett tanácsú városból alakított választókerület központi választmányába az 1. bekezdésben meghatározott számban választandó tagokból minden város képviselőtestülete egyenlő számú tagot választ. Azt, hogy olyan központi választmányba, amelynek hatásköre két törvényhatóságra terjed ki (33. § 2. bekezdés), a jelen § 1. bekezdésében meghatározott számban választandó tagokból az érdekelt törvényhatóságok mindegyike hány tagot válasszon, meghallgatásukkal a belügyminiszter dönti el.
A választás titkos szavazással szavazólapok útján történik. A központi választmány tagjául megválasztottnak kell tekinteni az 1. bekezdésben, illetőleg a 2. bekezdés értelmében meghatározott számban azokat, akik a leadott szavazatok viszonylagos többségét elnyerték; amennyiben pedig az így megválasztottakon felül vannak olyanok, akikre a leadott szavazatoknak legalább egynegyed része esett, ezen utóbbiak közül, ha a törvényhatósági bizottság által huszonnégynél több tag volt választandó, legfeljebb négy, minden más esetben pedig legfeljebb kettő, az elnyert szavazatok számának sorrendjében szintén megválasztott tag lesz és mint ilyen, az 1. bekezdésben meghatározott számú tagon felül a központi választmányba behivandó. Több rendezett tanácsú városból alakítot választókerület központi választmányába azonban az egyes rendezett tanácsú városok képviselőtestülete által a 2. bekezdés értelmében meghatározott számban választandó tagokon felül azok közül, akik a leadott szavazatoknak legalább egynegyed részét elnyerték, minden városból egyet kell a most említett módon megválasztott tagnak tekinteni. Szavazategyenlőség esetében a korban idősebb a megválasztott tag.
A központi választmányba minden választókerületből lehetőleg legalább két tagot kell választani.
36. § A központi választmány tagjainak választását a törvényhatósági bizottságnak, illetőleg a rendezett tanácsú város képviselőtestületének közgyűlésén legalább két hónappal előbb kell megtartani mint amikor a régi választmány megbízása a törvény értelmében lejár. A közgyűlésre szóló meghívóban közölni kell, hogy a közgyűlés tárgyául a központi választmány tagjainak választása ki van tűzve. Több rendezett tanácsú városból alakított választókerületben a választás megtartása iránt az egyes városokat a választókerület székhelyéül szolgáló város polgármestere keresi meg, akit a választás eredményéről a választmány megalakítása végett értesíteni kell.
A központi választmány tagjává csak az választható, aki a magyar államnyelvet szóban és írásban bírja, a megválaszthatóságból a 41. § 3. bekezdése szerint nincs kizárva, és vagy az illető törvényhatóság (rendezett tanácsú város) területén valamely képviselő választókerület választóinak névjegyzékébe fel van véve, vagy az illető törvényhatóság bizottságának tagja.
A megbízás január hó 1. napjától számított három naptári évre szól.
A választásról a tagokat jegyzőkönyvi kivonaton értesíteni kell. Az, aki a választást el nem fogadja, köteles ezt az elnöknek az értesítéstől számított nyolc nap alatt bejelenteni.
Annak a helyébe, aki a taggá választást el nem fogadta, lemondott, tagságát elvesztette (41. § 3. bekezdés), vagy meghalt, a legközelebbi közgyűlésen új tagot kell választani.
A törvényhatósági bizottság (városi képviselőtestület) közgyűlésének azon határozata ellen, amellyel a központi választmány tagjait megválasztja közigazgatási bíróság előtti eljárásnak van helye. A közigazgatási bíróság a panaszt soronkívül, sürgősen intézi el.
37. § A központi választmány elnöke és helyettes elnöke, tagjai, jegyzője és helyettes jegyzője működésük megkezdése előtt a következő esküt (fogadalom) teszik le:
„Esküszöm (ünnepélyesen fogadom), hogy mindazokban a tennivalókban, amelyeket a törvény a központi választmányra (a központi választmány elnökére, jegyzőjére) ruház, híven, részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen járok el. Isten engem úgy segéljen!” (Fogadalom esetében az utolsó mondat elmarad).
A központi választmány elnök az esküt (fogadalom) a törvényhatósági bizottság, illetőleg a városi képviselőtestület közgyűlésében, a helyettes elnök ugyanitt vagy a központi választmány előtt teszi le. A tagok az esküt vagy annak a közgyűlésnek szine előtt teszik le, amelyen megválasztattak, vagy a választmány vagy elnöke előtt. - A jegyző és helyettes jegyző az elnök előtt teszi le az esküt (fogadalom). Az elnök az eskü (fogadalom) letételéről jegyzőkönyvet vesz fel.
Aki közvetlenül előzőleg elnöke, helyetes elnöke, tagja, jegyzője vagy helyettes jegyzője volt a központi választmánynak s mint ilyen az esküt letette, azt újból letenni nem tartozik.
38. § A központi választmány hivatalos nyelve a magyar.
39. § A központi választmány a szükséghez képest tartja üléseit.
Az ülések első napjáról az elnök a tagokat külön meghívó útján értesíti. A meghívót legalább három nappal az ülések megkezdése előtt kell elküldeni és a törvényhatóság székházán (városháza) való kifüggesztés útján közzétenni. Rendkívül sürgős esetekben az elnöknek jogában áll a központi választmányt haladéktalanul összehívni.
Az általános képviselőválasztások alkalmával a központi választmány a szükséghez képest naponkint ülésezik.
40. § A törvényhatósági bizottság közgyülése elhatározhatja, hogy a központi választmány az ideiglenes névjegyzék összeállítását (61. §) és az ellene benyújtott felszólalások és észrevételek tárgyalását (63. §) szükség esetében több osztályban végezze. Evégből a törvényhatósági bizottság közgyülése a központi választmány tagjai közül a szükséges számban kijelöli azokat, akik az osztályokban a központi választmány elnökén és helyettesén kívül az elnöki tennivalókat végzik. Osztályelnökül lehetőleg oly tagot kell kijelölni, aki egyszersmind törvényhatósági tisztviselő.
A központi választmány tagjait az osztályokba maga a választmány sorozza be, még pedig úgy, hogy egy-egy osztály az elnökön kívül legalább négy tagból álljon és hogy lehetőleg minden osztálynak legyen legalább egy tagja mindazokból a választókerületekből, amelyeknek névjegyzékét tárgyalja.
Az osztályok részére a jegyzőket a szükséges számban a központi választmány elnöke rendeli ki a törvényhatóság jegyzői közül.
41. § A központi választmány ülései nyilvánosak.
Érvényes határozat hozatalára az elnökön felül legalább hat tagnak, osztályülésben legalább két tagnak jelentés szükséges.
Aki egy féléven át egy ülésen sem jelent meg és elmaradását minden alkalommal kellően nem igazolta, elveszti választmányi tagságát és a legközelebbi tagválasztásnál újra meg nem választható.
A központi választmány viszonylagos szótöbbséggel dönt.
A szavazatok egyenlő megoszlása esetében az elnök dönt, aki különben nem szavazhat.
A központi választmány minden üléséről, a jelenlevők nevének felsorolása mellett, jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az elnök és két jelenvolt tag hitelesít. A jegyzőkönyvet a törvényhatóság (rendezett tanácsú város) levéltárában kell elhelyezni és róla három nap alatt hiteles másolatot kell a belügyminiszterhez felterjeszteni.
42. § A központi választmány a belügyminiszterrel, más közigazgatási hatóságokkal, a biróságokkal, továbbá hivatalokkal és magánosokkal közvetlenül érintkezik.
43. § A központi választmánynak a választójogot érintő határozatai (69., 70. és 76. §) ellen közigazgatási bíróság előtti eljárásnak van helye. A központi választmánynak egyéb határozatai a határozat hozatalát követő tizenöt nap alatt törvényszerűség szempontjából a belügyminiszterhez fellebbezhetők.
A belügyminiszter a törvénybe ütköző határozatot akár hivatalból, akár fellebbezés alapján a fellebbezési határidő lejárta előtt is megsemmisítheti és amennyiben intézkedés tétele szükséges, új határozat hozatalát rendelheti el. Ha azonban a központi választmány valamely határidő vagy határnap kitűzésében a törvényt helytelenül alkalmazta és az idő rövidsége az új határozat hozatalát kizárja: a belügyminiszter ebben a kérdésben érdemileg intézkedik.
44. § A központi választmány minden évben január hó 5. napjáig minden szavazókör részére egy vagy több összeíró küldöttséget alakít. Kivételesen több szavazókörben is ugyanarra a küldöttségre lehet bízni az összeírást.
Ha ugyanegy szavazókörben több összeíró küldöttség működik, a központi választmány mindegyik küldöttség működési körét tüzetesen megállapítja.
A központi választmány megállapítja, hogy az összeíró küldöttség minden szavazókörben mely helyen vagy helyeken fog megjelenni. Nagyközségben és körjegyzői székhelyen az összeíró küldöttség feltétlenül megjelenni tartozik.
Olyan ipartelepre nézve, amely választói életkorban levő legalább száz férfimunkást rendszeresen foglalkoztat, a központi választmány az összeíró küldöttséget helyszíni eljárásra utasíthatja.
45. § Az összeiró küldöttség három rendes és egy póttagból áll.
A községi vagy körjegyző a hivatali működésének területén levő szavazókörben vagy szavazókörökben az összeíró küldöttségnek vagy küldöttségének állásánál fogva rendes tagja.
Az összeíró küldöttség többi tagjait a központi választmány választja. Megválasztani csak azt lehet, aki az illető törvényhatóság (rendezett tanácsú város) területén valamely választókerületben a választók névjegyzékébe fel van véve és a magyar államnyelvet szóban és írásban bírja, ha pedig az illető szavazókörben tömegesen vannak magyarul nem tudók, ezek nyelvét is érti.
Az összeíró küldöttség elnökét és helyettesét a küldöttség rendes tagjai közül a központi választmány jelöli ki.
Az összeíró küldöttség elnökét és többi tagjait megválasztásukról írásban értesiteni kell.
46. § Az összeíró küldöttség elnöke és többi tagjai működésük megkezdése előtt a következő esküt (fogadalom) teszik le:
„Esküszöm (ünnepélyesen fogadom), hogy mindazokban a tennivalókban, amelyeket a törvény az összeíró küldöttségre ruház, híven, részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen járok el. Isten engem úgy segéljen.” (Fogadalom esetében az utolsó mondat elmarad.)
Az esküt (fogadalom) a központi választmány elnöke előtt kell letenni; vármegyékben az eskü (fogadalom) a lakóhely szerint illetékes főszolgabíró vagy a rendezett tanácsú város polgármestere előtt is lehetehő. Az eskü (fogadalom) letételéről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a főszolgabíró (polgármester) felterjeszt a központi választmány elnökéhez.
47. § A választók névjegyzékét szavazókörök szerint, ha pedig a szavazókör több községből áll, községek szerint kell szerkeszteni.
A névjegyzéknek tartalmaznia kell a választó családi- és utónevét, továbbá - ha megállapítható - születésének helyét és évét, végül állását (foglalkozás), lakóhelyét és választói jogcímét (2., és 3. §). Ha a választó több jogcímnek felel meg, a névjegyzéknek valamennyi igazolt jogcímet tartalmaznia kell.
A névjegyzék mintáját a belügyminiszter rendelettel állapítja meg és a megállapított mintát a képviselőháznak bemutatja.
48. § A névjegyzék állandó és azt a választókerületek és székhelyük újabb megállapításáról szóló törvény (30. §) életbelépésének időpontjától számított egy éven belül hivatalból kell elkészíteni, érvényessé válásának (174. § utolsó bekezdés) évét követőleg pedig évenkint hivatalból ki kell igazítani.
A névjegyzék elkészítési munkálatainak naptári határidőit - a kiigazítási eljárásra e törvényben megszabott időközök lehető megtartásával - a belügyminiszter rendelettel állapítja meg.
49. § Az e törvény alapján első ízben történő összeírás alkalmával, továbbá azokban az években, amelyekben általános népszámlálás van, végül a népszámlálás évét követő minden ötödik évben, minden férfi, aki huszonharmadik életévét betöltötte, az összeírás előkészítésének céljára vallomást tartozik szolgáltatni azokról az adatokról, amelyek annak megállapítására szükségesek, vajjon van-e választójoga. Az, aki arany, ezüst vagy bronz vitézségi érem tulajdonosa, vagy a Károly-csapatkeresztet elnyerte, tekintet nélkül életkorára, tartozik vallomást szolgáltatni. (Kötelező vallomásszolgáltatás.)
Az előző bekezdésben nem említett években is vallomást szolgáltathat mindenki, aki a választók érvényben lévő névjegyzékébe felvéve nincs, magát azonban választójogosultnak tartja. (Részletes vallomásszolgáltatás.)
A vallomást - az e törvény alapján első ízben történő összeírással kapcsolatos kötelező vallomásszolgáltatás kivételével - a január hó 1. napján fennálló állapotnak megfelelően, január hó 1-10. napjain kell szolgáltatni. Azt, hogy az e törvény alapján első ízben történő összeírással kapcsolatos kötelező vallomásszolgáltatás mely időpontban fennálló állapotnak megfelelően és mely napokon történik, a belügyminiszter rendelettel állapítja meg.
A vallomást mindenki rendes lakóhelyén köteles szolgáltatni.
A vallomást hivatalos egyéni számlálólapon kell szolgáltatni. A számlálólapnak kérdést kell tartalmaznia a választójog megállapításához szükséges személyi adatokról (családi- és utónév, születési hely és év, állás vagy foglalkozás, lakóhely, írni-olvasni tudás), továbbá a választói jogcímek (2. és 3. §) fenforgására nézve.
A belügyminiszter a m. kir. központi statisztikai hivatal útján minden községi (kör-) jegyzőnek (városi tanács) idejekorán megfelelő számú számlálólapot küld. Azokban az években, amelyekben általános népszámlálás van, a választók összeírásának előkészítésére szolgáló számlálólapoknak a lakosság között való kiosztása, továbbá ezeknek kitöltése és összegyüjtése körül felmerülő tennivalókat a népszámlálásnál eljáró közegek a népszámlálás munkálataival együttesen végzik. Más években a számlálólapok kiosztásáról és összegyüjtéséről a községi (kör-) jegyző (kijelölt városi tisztviselő) gondoskodik.
A számlálólapot sajátkezűleg kell kitölteni és a vallomás helyességét sajátkezű aláírással kell megerősíteni. A számlálólap a magyar államnyelven felül más oly hazai élő nyelven is kitölthető, amelyet az illető helyen tömegesen használnak.
Azok helyett, akik írni nem tudnak vagy a számlálólapot testi fogyatkozás miatt vagy más okból sajátkezűleg kitölteni és aláírni nem képesek, valamint távollevők helyett is, a számlálólapot az illető egyén viszonyait ismerő hozzátartozója, munkaadója, alkalmazottja vagy szomszédja is kitöltheti. Ez esetben azonban a számlálólapot aláírni és az illető egyénhez való viszonyát, valamint a számlálólap sajátkezű kitöltésének és aláírásának akadályát feltüntetni tartozik.
Azokat, akik a vallomás szolgáltatására megszabott időben mint tartalékosok, póttartalékosok vagy népfölkelők tényleges katonai szolgálatot teljesítenek, úgyszintén azokat, akik az említett időben a hadiszolgáltatásokról szóló törvények alapján személyes szolgálatot teljesítenek, a községi (kör-) jegyző (kijelölt városi tisztviselő) hivatalból is köteles nyomozni és helyettük a számlálólapot az előbbi bekezdés rendelkezései szerint kitölteni.
A számlálólap mintáját, valamint a számlálólapok kiosztására, kitöltésére, összegyűjtésére, megőrzésére és állami statisztikai célokra való átengedésére vonatkozó részletes szabályokat a belügyminiszter rendelettel állapítja meg.
Aki a kötelező vallomásnak a megszabott időben és módon való szolgáltatását megtagadja, vagy felhívás ellenére alapos ok nélkül elmulasztja, - amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, - kihágás miatt száz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. E kihágás miatt az eljárás a kir. járásbiróság hatáskörébe tartozik.
Aki pedig a vallomásban akár a saját személyére, akár másra nézve tudva valótlan adatot szolgáltat, az erre nézve fennálló külön rendelkezések szerint büntetendő.
50. § Az összeíró küldöttség január hóban ülést tart s tagjai között a működési köréhez tartozó egyes községeket, illetőleg ugyanazon község (város) egyes részeit a névjegyzék előkészítésével járó tennivalók elvégzése céljából felosztja.
Az összeíró küldöttség tagja február hó folyamán a községi (kör-) jegyzőnél (kijelölt városi tisztviselő) megjelenik, a számlálólapokat és a 28. §-ban említett jegyzékeket a községi (kör-) jegyző (kijelölt városi tisztviselő) közbenjöttével átvizsgálja és az igazolást vagy kiegészítést igénylő körülmény megjelölésével jegyzékbe veszi azokat, akiknél a rendelkezésre álló adatok igazolást, illetőleg kiegészítést igényelnek. A jegyzékbevetteket a községi jegyző az igazolást, illetőleg kiegészítést igénylő körülményről értesíteni és az összeíró küldöttség előtt való megjelenésre megidézni tartozik. Ezen eljárás során kell az összeíró küldöttség előtt való megjelenésre megidézni azokat is, akiknél az írni-olvasni tudás igazolásának szüksége merül fel.
Az összeírás előkészítését február hó végéig be kell fejezni és a számlálólapokat a rendelkezésre álló hivatalos adatokkal, továbbá első ízben a választóknak az 1918. évire érvényes névjegyzékével, később pedig úgy az 1918. évre érvényes, mint a legutolsó névjegyzékkel együtt az összeíró küldöttség rendelkezésére kell bocsátani.
51. § Aki az elemi népiskola hatodik osztályát sikeresen elvégezte, vagy ezzel a választójog szempontjából egyenlő értékű iskolát vagy tanfolyamot végzett el, ha az említett osztály, iskola vagy tanfolyam sikeres elvégzéséről szóló eredeti vagy hiteles másolatban kiállított bizonyítvánnyal nem rendelkezik, a bizonyítvány beszerzését a központi választmánytól kérheti. A kérelemben a kérelmező személyi adatain felül meg kell jelölni, hogy az illető osztály, iskola vagy tanfolyam elvégzése mely iskolában és legalább hozzávetőleg mikor történt. A kérelmet a községi előljáróság (városi hatóság) útján is elő lehet terjeszteni.
A központi választmány az érdekelt kérelmére beszerzett bizonyítványt az összeírás előkészítésénél leendő felhasználás céljára a községi (kör-) jegyzőnek (városi tanács) küldi meg.
52. § Az összeíró küldöttség működésének kezdő napját legkésőbb március hó 10. napjára a küldöttség elnöke tűzi ki és mind a kitűzött napot, mind azt, hogy a küldöttség mely helyiségben fog működni, legalább nyolc nappal a küldöttség működésének megkezdése előtt a községi előljáróság, illetőleg város polgármestere útján a szokásos módon (megfelelő számú falragaszon, községekben esetleg dobszóval) kihirdeti. A hirdetésnek tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést, hogy az összeírás hivatalból történik, azonban választójogának igazolása végett a küldöttség előtt bárki megjelenhet, idézésre pedig mindenki megjelenni és felhívásra okiratait felmutatni köteles.
Ha a küldöttség elháríthatatlan akadály miatt a kitűzött napon működését meg nem kezdhetné, az elnök ezt, valamint a kitűzött új határnapot az 1. bekezdésben említett módon közhírré teszi. Az új határnapot lehetőleg akként kell kitűzni, hogy a közhírré tételtől a működés megkezdéséig legalább háromnapi időköz legyen.
53. § Az összeíró küldöttség eljárása nyilvános.
Az eljáráshoz az elnökön kívül legalább még egy tagnak jelenléte szükséges.
A községi előljárók közül azok, akiket az összeíró küldöttség erre felhív, az összeírásnál megjelenni és a szükséges felvilágosításokat megadni kötelesek.
54. § Az összeíró küldöttség hivatalból vizsgálja, kik felelnek meg a választójoghoz megkívánt kellékeknek. Méltánylást érdemlő esetekben az összeíró küldöttség egyes hivatalos adatok megszerzése iránt, a fél helyett hivatalból is intézkedhetik.
A küldöttség hivatalból köteles a névjegyzék tervezetébe felvenni mindazokat, akik akár hivatalból rendelkezésre álló, akár hivatalból kinyomozott vagy egyébként tudomására jutott adatok szerint a választójoghoz megkívánt kellékeknek megfelelnek. Azt, aki e kellékeknek megfelel, a névjegyzék tervezetébe tekintet nélkül kivánságára fel kell venni.
Azt, aki a küldöttség előtt választójogának igazolása végett személyesen megjelent, a jelentkezés sorrendjében meg kell hallgatni. Idézésre a küldöttség előtt mindenki köteles megjelenni és felhívásra okiratait bemutatni.
Arra, aki a küldöttség előtt idézésre alapos ok nélkül meg nem jelenik, a küldöttség elnöke ötven koronáig terjedhető pénzbirságot szabhat. Eredménytelenség esetében a pénzbirság ismételten kiszabható. Erre a jogkövetkezményre a megidézettet az idézésében figyelmeztetni kell. A küldöttség elnökének pénzbirságot megállapító határozata ellen fellebbezésnek van helye a központi választmányhoz.
55. § A névjegyzék tervezetébe azt kell felvenni, akire nézve a választójoghoz megkivánt kellékek az összeírás időpontjában megvannak.
Életkor tekintetében a névjegyzék tervezetébe való felvételhez elég, ha a felveendő személy huszonnegyedik életévét még abban a naptári évben betölti, amelyben az összeírás történik. Azokat, akik arany, ezüst vagy bronz vitézségi érem tulajdonosai vagy a Károly-csapatkeresztet elnyerték, a 2. § utolsó bekezdésében említett esetekben a névjegyzék tervezetébe tekintet nélkül életkorukra, fel kell venni.
56. § A választót csak egy névjegyzékbe lehet felvenni és pedig annak a szavazókörnek, illetőleg községnek névjegyzékébe, ahol a választónak az összeíráskor rendes lakóhelye van. Azt a választót azonban, akinek rendes lakóhelyén kívül oly föld-, ház- vagy bányabirtoka van, amely után a névjegyzék elkészítésének, illetőleg kiigazításának évét közvetlenül megelőző naptári évben ugyanabban a községben az esetleges adópótlék vagy pótadó nélkül összesen legalább száz korona egyenes állami adó volt kiróva, - ideértve az ideiglenesen adómentes föld- és házbirtok után kirótt adót is, - rendes lakóhelyén kívül ott is fel kell venni, ahol a birtok fekszik. A választó föld- és házadójához hozzá kell számítani a vele közös háztartásban élő feleség és kiskorú törvényes (törvényesített) gyermekek ilynemű adóját is.
Azt, aki mint tartalékos, póttartalékos, vagy népfölkelő tényleges szolgálatot teljesít, valamint azt is, aki a hadiszolgáltatásokról szóló törvények alapján személyes szolgálatot teljesít, - ha a szolgálat tartama alatt az 5. § rendelkezéseinek megfelelő polgári lakása nincs, - annak a szavazókörnek, illetőleg községnek névjegyzékébe kell felvenni, ahol szolgálatát közvetlenül megelőzőleg lakott.
Azt, aki a királytól, a magyar kormánytól vagy a közös miniszterek valamelyikétől nyert kinevezés vagy megbízás alapján e törvény hatályának területén kívül teljesít közszolgálatot, vagy valamely nyilvános számadásra kötelezett magyarországi vállalat tisztviselőjeként e törvény hatályának területén kívül van alkalmazva, annak a szavazókörnek, illetőleg községnek névjegyzékébe kell felvenni, amelyen kinevezése vagy megbízása (alkalmazása) előtt utoljára lakott, vagy amelyben adót fizet, vagy kívánatára Budapest székesfőváros általa megjelölt valamely szavazókörének névjegyzékébe.
57. § Ha az összeíró küldöttségnek rendelkezésére álló hivatalos jegyzékek és értesítések (28. §) vagy egyéb hivatalos adatok azt tüntetik fel, hogy valaki valamely választói jogcímnek megfelel és a küldöttség az illetőnek a névjegyzék tervezetébe való felvételét általa tartott nyomozás vagy egyébként tudomására jutott adat alapján mégis mellőzi, az ilyképen mellőzöttekről a küldöttség külön összeállítást szerkeszt, amelynek megfelelő rovatában a mellőzés indokát röviden meg kell jelölni.
Ha a küldöttség oly választót vesz fel a névjegyzék tervezetébe, aki a rendelkezésre álló adatok szerint az előző évben más község, illetőleg szavazókör névjegyzékébe volt jogerősen felvéve, ezt a körülményt a névjegyzék jegyzetrovatában feltünteti.
58. § A névjegyzék tervezetébe való felvételt a 11. §-ban felsorolt valamelyik kizáró ok miatt csak abban az esetben lehet mellőzni, ha a kizáró ok alapjául szolgáló körülmény az illetékes hatóság értesítésével, vagy eredeti vagy hiteles másolatban kiállított határozatával, vagy valamely hivatalosan vezetett nyilvántartás adataival igazolva van.
Elmebetegség okából a névjegyzék tervezetébe való felvételt csak abban az esetben lehet mellőzni, ha ezt gondnokság alá helyező ítélet vagy hatósági orvos bizonyítványa megállapítja.
59. § Az összeíró küldöttség a névjegyzék kiigazítása alkalmával a névjegyzékbe felvettek közül kihagyja azt, aki akár hivatalból rendelkezésre álló, akár hivatalból kinyomozott vagy egyébként tudomására jutott adat szerint:
1. választójogát elvesztette; vagy
2. tévesen volt a névjegyzékbe felvéve; vagy
3. elköltözött más szavazókörbe vagy községbe; vagy
4. meghalt.
Ki kell hagyni a névjegyzék tervezetéből azt is, akire nézve a 10. §-ban felsorolt valamely kivétel vagy a 11. §-ban felsorolt valamelyik kizáró ok következett be és a kizáró ok alapjául szolgáló körülmény az 58. § rendelkezéseinek megfelelően van igazolva, illetőleg megállapítva.
Azokat, akik a küldöttség rendelkezésére álló hivatalos jegyzékek és értesítések (28. §) vagy egyéb hivatalos adatok szerint valamely választói jogcímnek megfelelnek, ha a küldöttség általa megtartott nyomozás vagy egyébként tudomására jutott adat alapján a névjegyzék tervezetéből őket mégis kihagyja, a mellőzés indokolásának feltüntetésével az 57. § 1. bekezdésében említett összeállításba felvenni köteles.
60. § Az összeíró küldöttség minden szavazókörről, ha pedig a szavazókör több községre oszlik, minden községről külön egy példányban, lehetőleg betűrendben készíti el a névjegyzék tervezetét.
A névjegyzék kiigazítása alkalmával az újonnan felvetteknél az újonnan történt felvételt a névjegyzék tervezetének jegyzet rovatában fel kell tüntetni. Egyszersmind fel kell tüntetni az érvényben lévő névjegyzék jegyzet rovatában azoknak a kihagyását, akiket az új névjegyzék tervezetébe nem vettek fel.
A névjegyzék tervezetét - még pedig a kiigazításkor az érvényben lévő névjegyzéknek az előbbi bekezdés szerint jegyzetekkel ellátott példányával együtt - köteles a küldöttség működésének befejezése után, az összeírásban részt vett tagok aláírásával ellátva, a központi választmánynak oly időben megküldeni, hogy a központi választmány átvizsgálásukat a 61. §-ban megállapított időpontban megkezdhesse. Egyidejűleg köteles a küldöttség megküldeni a központi választmánynak az 57. és az 59. §-ban említett összeállítást is.
61. § A központi választmány a névjegyzékek tervezetét április 15. napjától kezdve naponként folytatólag tartott üléseiben vizsgálat alá veszi, a hivatalos adatokból vagy egyébként szerzett tudomása alapján - a 17-28., továbbá az 54-59. §-ok szabályainak megfelelő alkalmazása mellett - módosítja és ez alapon összeállítja az ideiglenes névjegyzéket. Különösen figyelmet fordít ez alkalommal a központi választmány arra, hogy oly választó, aki a névjegyzék tervezetének jegyzetrovatában foglalt feljegyzés szerint (57. §) az előző évben más község, illetőleg szavazókör névjegyzékébe volt felvéve, ezen utóbbi névjegyzékből indokolt esetben kihagyassék.
A központi választmány, amennyiben a rendelkezésre álló adatok engedik, az összeírás óta időközben történt változásokat is figyelembe venni köteles.
A központi választmány az ideiglenes névjegyzéket minden választókerületre nézve a 60. § 1. bekezdésének megfelelően, de szoros betűrendben két-két példányban állítja össze.
Egyszersmind a kihagyottakról ugyanilyen módon két példányban külön jegyzéket állít össze. (Kihagyottak jegyzéke.)
Mind az ideiglenes névjegyzéket, mind a kihagyottak jegyzékét a központi választmány elnöke és jegyzője névaláírásukkal hitelesítik.
A munkálatok befejezésével a központi választmány a választókerület összes ideiglenes névjegyzékeinek, továbbá a kihagyottak jegyzékeinek egy példányát a választókerület székhelyéül szolgáló város polgármesteréhez vagy község előljáróságához, az ideiglenes névjegyzéknek, továbbá a kihagyottak jegyzékének az egyes városok, nagyközségek és körjegyzőségek választóira vonatkozó részét pedig az illető városhoz, nagyközséghez vagy körjegyzőséghez küldi meg. Egyúttal köteles mindazokat, akik az érvényben levő névjegyzékben előfordulnak vagy az új névjegyzék tervezetébe felvétettek, az ideiglenes névjegyzékből azonban kihagyattak, a kihagyásról, az oknak megjelölésével, postai úton közvetlenül értesíteni.
A központi választmány egyidejűleg, de legkésőbb május hó 1. napjáig a magyar államnyelven és a szükséghez képest a kerületben tömegesen használt más hazai élő nyelven is hirdetményt bocsát ki, amelyben közhírré teszi, hogy az ideiglenes névjegyzék hol és mely időben lesz közszemlére kitéve, továbbá hogy a névjegyzék ellen a törvény 63-65. §-ai értelmében felszólalásnak és a felszólalás ellen észrevételnek van helye, végre hogy a felszólalások és az észrevételek hol és mennyi idő alatt nyújthatók be.
Ezt a hirdetményt azokon a helyeken, ahol az ideiglenes névjegyzéket közszemlére kell kitenni (62. §), a községi előljáróság, illetőleg a város polgármestere köteles a szokásos módon közzétenni.
62. § A választókerület összes választóinak ideiglenes névjegyzékét, a kihagyottak jegyzékével együtt, a választókerület székhelyén, az egyes városok és községek választóinak ideiglenes névjegyzékét pedig ugyancsak a kihagyottak jegyzékével együtt, az illető rendezett tanácsú városban, nagyközségben és a körjegyzőség székhelyén május hó 16. napjától június hó 14. napjáig bezárólag közszemlére kell tenni.
A közszemlére kitétel a városházán vagy községházán, illetőleg a körjegyző hivatalos helyiségében, Budapest székesfővárosban pedig ezenfelül az egy-egy közigazgatási kerületbe tartozó választókra nézve a kerületi előljáróságnál is, naponkint reggel nyolc órától déli tizenkét óráig történik.
Ezen idő alatt a névjegyzéket, továbbá a kihagyottak jegyzékét a községi előljáróság (tanács, kerületi előljáróság) tagjának vagy megbízottjának jelenlétében mindenki megtekintheti és köznapokon délután két órától hat óráig lemásolhatja.
63. § Az ideiglenes névjegyzék ellen saját személyét illetőleg mindenki felszólalhat.
Ezenkívül annak, aki az ideiglenes névjegyzékbe fel van véve, jogában áll abban a választókerületben, amelynek választójaként felvétetett, a névjegyzékbe történt bármely felvétel vagy kihagyás miatt felszólalni.
A felszólalások május hó 16. napjától ugyane hónap 30. napjáig bezárólag írásban nyújthatók be.
A felszolaló köteles felszólalását indokolni és mellékelni, illetőleg bemutatni azokat az okirati bizonyítékokat, amelyeknek megszerzése az egyesnek módjában állhat; azokra a bizonyítékokra pedig, amelyeknek megszerzése az egyesnek nem állhat módjában, akként köteles felszólalásában utalni, hogy azok feltalálhatók vagy beszerezhetők legyenek.
Annak, aki fel akar szólalni, minden hatóság, közhivatal, közhivatalnok, lelkész, nyilvános jellegű intézmény, egyesület, alapítvány és nyilvános számadásra kötelezett vállalat köteles haladéktalanul rendelkezésre bocsátani mindazokat az adatokat, amelyek a felszólalásban felhozottak bizonyítására szükségesek. Ha a felszólalás adófizetés címén felvett oly személy kihagyására irányul, akinek adója abban a községben, amelyben felvétetett, a választójog kellékeül megkívánt összeget nem éri el, a központi választmány indokolt esetben a kihagyatni kért személyt annak igazolására hivathatja fel, hogy megfelelő adóval más községben vagy községekben van megróva.
A felszólalás olyan változásra is alapítható, amely az összeírás óta állott elő. A felszólalásban új bizonyíték is felhozható.
64. § A felszólalást a központi választmányhoz kell intézni és városokban a polgármesternél, Budapesten a kerületi előljáróságnál, községekben a községi (kör-) jegyzőnél kell benyújtani.
A felszólalónak, amennyiben kívánja, a felszólalás átvételéről elismervényt kell adni.
A felszólalásokat benyújtásuktól kezdve június hó 14. napjáig bezárólag a 62. §-ban megszabott órákban és helyen naponkint közszemlére kell kitenni és azokat ugyanazon § rendelkezései szerint le lehet másolni.
65. § A felszólalásokra mindazok, akiket a 63. § szerint a felszólalás joga megillet, május hó 16. napjától június hó 14. napjáig bezárólag írásban észrevételeket nyújthatnak be.
Az észrevételt a 64. § 1. bekezdésének megfelelően kell benyújtani.
66. § A felszólalásokat és az észrevételeket érkezésük sorrendjében külön e célra nyitott iktatókönyvbe kell beiktatni és a határidő (65. §) leteltével az iktatókönyvvel, az ideiglenes névjegyzékkel, valamint a kihagyottak és az elutasítottak jegyzékével együtt a központi választmánynak azonnal meg kell küldeni.
Ha a törvényes határidőben felszólalást nem nyújtottak be, ezt a központi választmánynak be kell jelenteni.
67. § A felszólalások és az észrevételek felett a központi választmány július hó 31. napjáig köteles határozni. A határozatot indokolni kell és az indokkal együtt jegyzőkönyvbe kell foglalni.
Azt a felszólalást vagy észrevételt, amely a 63., illetőleg a 65. § rendelkezéseinek nem felel meg, a központi választmány érdemleges tárgyalás nélkül visszautasítja.
A központi választmány első ülésére szóló meghívóban közölni kell azt a sorrendet, amelyben a központi választmány az egyes választókerültek, szavazókörök és a hozzájuk tartozó községek névjegyzékei ellen benyújtott felszólalásokat és az ezekre tett észrevételeket tárgyalni fogja.
A sorrendet megállapító határozatot az ülést megelőző napon a törvényhatóság (rendezett tanácsú város) székházán is ki kell függeszteni.
68. § A központi választmánynak a felszólalásokra és az észrevételekre vonatkozó határozatait, ideértve a 67. § 2. bekezdése alapján hozott visszautasító határozatokat is, az ideiglenes névjegyzékben észlelt hiányokra és helyesbítésekre vonatkozó összes határozatokkal együtt, augusztus hó 1. napjától 15. napjáig bezárólag a központi választmány székhelyén a törvényhatóság (rendezett tanácsú város) székházánál, valamint az egyes városok és községek ideiglenes névjegyzékére vonatkozó határozatokat az illető rendezett tanácsú városban, nagyközségben vagy körjegyzői székhelyen a 62. §-ban megszabott órákban, naponkint közszemlére kell kitenni.
Annak, aki saját személyét illetőleg szólalt fel, az elutasító határozatot kézbesíteni kell.
Ezenkívül az oly határozatot, amely az ideiglenes névjegyzékbe felvettnek törlését rendelte el, kézbesíteni kell annak, akinek választójogára a határozat vonatkozik.
69. § A központi választmánynak a felszólalásokra és az észrevételekre vonatkozó határozatai ellen a közigazgatási bírósághoz panasznak van helye (43. §). A panasz joga azt illeti meg, akinek felszólalása vagy észrevétele felett a központi választmány határozatot hozott, továbbá azt, akinek választójogára a határozat vonatkozik, végül mindenkit, aki az illető választókerület ideiglenes névjegyzékébe fel van véve. Az, akinek a 68. § szerint a határozat kézbesíttetett, a kézbesítést követő tizenöt nap alatt, a többiek pedig legkésőbb augusztus hó 5. napját követő tizenöt nap alatt panaszukat a központi választmány elnökénél írásban nyújthatják be. A panaszban új okirati bizonyítékok is felhozhatók, időközben történt változásokra azonban a panasz nem alapítható. Minden panasz csak egy személyre vonatkozhatik.
A központi választmány a panaszokra és a bizonyítékokra megteheti észrevételeit és az összes panaszokat együttesen, a reájuk vonatkozó iratok és saját észrevételei kiséretében szeptember hó 1. napjáig felterjeszti a közigazgatási bírósághoz.
Az, akinek a 68. §-ban említett határozat oly időben kézbesíttetett, hogy a panasz benyújtására engedett határidő reá nézve augusztus hó 31. napja után jár le, a panaszt a kézbesítést követő tizenöt nap alatt, legkésőbb azonban október hó 15. napjáig még benyújthatja. Az ily panaszt a központi választmány a közigazgatási bírósághoz haladéktalanul felterjeszti.
70. § A központi választmány azt, aki a magyar állampolgárságot elvesztette, valamint azt is, akire nézve a 10. §-ban felsorolt valamelyik kivétel vagy a 11. §-ban felsorolt valamelyik kizáró ok felmerült, az ideiglenes névjegyzékből október hó 15. napjáig hivatalból törli; egyébként azonban az ideiglenes névjegyzéken a közszemlére kitételtől kezdve (62. §) hivatalból nem változtathat.
A központi választmány annak, akit az előző bekezdés értelmében hivatalból törölt a névjegyzékből, határozatát azonnal kézbesítheti. A határozat ellen a közigazgatási bírósághoz panasznak van helye (43. §), amelyet a kézbesítést követő tizenöt nap alatt, legkésőbben azonban november hó 15. napjáig kell benyújtani a központi választmány elnökénél. A központi választmány a panaszt a közigazgatási bírósághoz haladéktalanul felterjeszti.
71. § A központi választmánynak a választójogot érintő határozatai ellen benyújtott panaszok felett a közigazgatási bíróság az általános közigazgatási osztályból alakított háromtagú tanácsban határoz. A tanács tagjai közül legalább egynek bírói képesítése legyen. A szükséghez képest több tanács alakítható.
Az ügyek elintézése nyilvános előadás mellett a rendszerint az iratok alapján, a felek meghallgatása nélkül történik. Ha azonban a bíróság az ügy tisztázása érdekében szükségesnek tartja, szóbeli és közvetlen tárgyalás tartását rendeli el.
A közigazgatási bíróság szükség esetében az iratok kiegészítését és a tényállás bővebb felderítését is elrendelheti.
Egyebekben ezen ügyek elintézésének módját a minisztérium által megállapított ügyrend határozza meg.
A közigazgatási bíróság december hó 1. napjáig a panaszokat érdemlegesen elintézni és az ügyiratokat a központi választmányhoz visszaküldeni köteles.
72. § Ha a központi választmánynak a felszólalásokra és az észrevételekre vonatkozó határozatai ellen a 69. § értelmében panaszt senki sem nyújtott be és a központi választmány a 70. § értelmében a megengedett határidő lejártáig törlést nem foganatosított, vagy foganatosított ugyan, de a törlés ellen panaszt senki sem nyújtott be, vagy ha a közigazgatási bíróság az illető névjegyzékre vonatkozó összes panaszokat érdemlegesen elintézte: a névjegyzék véglegessé válik.
A központi választmány a végleges névjegyzéket a 60. § 1. bekezdésének megfelelően, de szoros betűrendben és minden választót sorszámmal ellátva, annyi példányban állítja össze, amennyire a 73. §-ban foglaltak szerint szükség van.
A végleges névjegyzék összes hiteles példányait az elnök és a jegyző aláírják és azok hű és gondos kiállításáért személyesen felelősek.
73. § A végleges névjegyzék egy példányát a belügyminiszterhez kell felterjeszteni, két példányt a törvényhatóság, illetőleg a rendezett tanácsú város levéltárában kell elhelyezni, egy példány megfelelő részeit az érdekelt városoknak és községeknek, Budapesten az illető kerületi előljáróságnak kell megküldeni.
A választókerület székhelye szerint illetékes kir. közjegyzőnél, ha pedig több ilyen van, ezek mindegyikénél egy-egy példányt kell elhelyezni.
A kir. közjegyző az őrizetére bízott példányt díjtalanul veszi hivatalos őrizet alá és az érvényességi időt követő naptári év leteltével megsemmisítheti. Az 1918. évre érvényes névjegyzéket nem szabad megsemmisíteni.
74. § A központi választmány a végleges névjegyzéket évenkint december hó 31. napjáig köteles a 73. §-ban megjelölt helyekre eljuttatni.
75. § A végleges névjegyzék a kiigazítás évét közvetlenül követő naptári évre érvényes.
Ugyanazon képviselőválasztásnál, ideértve a pótválasztást is, az egész választás alatt azt a névjegyzéket kell használni, amelynek alapján a választás megkezdődött, habár az az év, amelyre ez a névjegyzék érvényes volt, időközben le is járt.
76. § Ha a szavazókörök beosztásában változás történik (32. §), a központi választmány intézkedik aziránt, hogy azok a választók, akik az új beosztás következtében más szavazókörben fogják választói jogukat gyakorolni, a névjegyzéknek az utóbbi szavazókörre vonatkozó részébe a változás hatálybalépésével egyidejűleg átjegyeztessenek.
77. § A névjegyzékre vonatkozó összes kivonatokat, bizonyítványokat és egyéb okiratokat bélyegmentesen és - amennyiben e törvény másként nem rendelkezik - díjtalanul kell kiállítani.
A névjegyzékre vonatkozó beadványok bélyegmentesek.
78. § A végleges névjegyzéknek az érdekelt városok és községek részére megküldött példányát bárki megtekintheti, lemásolhatja vagy lemásoltathatja és erre városokban a polgármester, Budapesten a kerületi előljáróság, községekben az előljáróság kívánatra köteles módot nyújtani.
A végleges névjegyzéknek a törvényhatóság (rendezett tanácsú város) levéltárában őrzött példányairól teljes vagy részleges másolatot, az írásdíj előzetes lefizetése mellett, bárki kaphat. A kérelmet a központi választmány elnökénél írásban kell benyújtani. A másolatot a kérvény beiktatásától számított nyolc nap alatt elismervény mellett kell kiadni.
A névjegyzéknek a belügyminisztérium őrzött példányáról - az írásdíj előzetes lefizetése mellett - szintén adható másolat.
Mind a törvényhatóság (rendezett tanácsú város) levéltárában, mind a belügyminisztériumban őrzött példányok másolatainak írásdíját a belügyminiszter állapítja meg.
A kir. közjegyző a névjegyzéknek az ő őrizetére bizott példányáról bárkinek köteles hitelesített teljes vagy részleges másolatot kiszolgáltatni, továbbá tanusítványt adni arról, hogy valakinek neve a névjegyzékben előfordul vagy nem fordul elő. A kir. közjegyző a másolatokért és tanusítványokért a szabályszerű díjakat számíthatja fel.
79. § Ha a központi választmány elnöke a másolat kiadását megagadja vagy késlelteti, a fél ez ellen a közigazgatási bíróság elnökéhez fordulhat.
A közigazgatási biróság elnöke a központi választmány elnökét felhívja, hogy záros határidő alatt a másolatot adja ki és a megtagadás vagy késedelem okait terjessze elő.
Arra a közhivatalnokra, aki a kitüzött záros határidő alatt akár a másolatot ki nem adja, akár a megtagadást vagy késedelmet kellően nem igazolja, a közigazgatási bíróság elnöke ötven koronától kétezer koronáig terjedhető pénzbirságot szabhat. Ezen a birságon felül fegyelmi úton való felelősségre vonásnak is van helye.
80. § Az általános képviselőválasztásokra a belügyminiszter tíz napi határidőt állapít meg, még pedig úgy, hogy rendeletének a hivatalos lapban való közzétételétől a választásokra megállapított határidő utolsó napjáig legalább harminc napi, a választásokra megállapított határidő utolsó napjától az országgyűlés megnyitásáig pedig legalább tíz napi időköz maradjon. Ezt a rendeletet a királyi meghivólevelek szétküldésével egyszerre kell kibocsátani.
81. § Az általános választásokat a központi választmány az összes választókerületekben, amelyekre hatásköre kiterjed, a 80. § értelmében megállapított tíz napi határidőn belül ugyanarra a napra tűzi ki.
Az időközi választás napját a központi választmány úgy tüzi ki, hogy a képviselőház határozatának vételétől a választás napjáig legalább tizenöt napi és legfellebb huszonöt napi időköz maradjon.
82. § A központi választmány az általános választásoknál a királyi meghivólevélnek a törvényhatóság vagy a külön képviselőküldési joggal felruházott város (több rendezett tanácsú városból alakított kerületben a székhelyül szolgáló város) közgyűlésében történt kihirdetése napján vagy az ezt követő napon időközi választásnál a képviselőház határozatának vételétől számítva három nap alatt összeül, hogy a választással kapcsolatos intézkedéseket megtegye.
83. § A központi választmány minden választókerület számára választási küldöttséget választ, amely a választást az egész választókerületben, a szavazást pedig a választókerület székhelyén, illetőleg a választási székhelynek (városi választókerület) a központi választmány által meghatározott szavazókörében vezeti.
A szavazásnak a többi szavazókörben való vezetésére a központi választmány szavazatszedő küldöttségeket választ és megállapítja, hogy melyik küldöttség melyik szavazókörben működjék.
84. § Mind a választási, mind a szavazatszedő küldöttségek úgy kell megválasztani, hogy mindegyik egy elnökből, egy helyettes elnökből, egy jegyzőből és egy helyettes jegyzőből álljon. A választási küldöttség elnöke egyúttal választási elnök.
A választási és a szavazatszedő küldöttség elnökévé és tagjává csak oly férfi választható, aki a magyar államnyelvet szóban és írásban bírja és vagy azon választókerületek valamelyikében, amelyekre a központi választmány hatásköre kiterjed, a választók érvényes névjegyzékébe fel van véve, vagy az illető törvényhatóság bizottságának tagja.
Községi (kör-) jegyzők abban a választókerületben, amelyben laknak, a választást fegyelmi felelősség terhe mellett elfogadni tartoznak.
A választási és a szavazatszedő küldöttség elnökét és tagjait megválasztásukról írásban értesíteni kell.
Az elnök vagy jegyző akadályoztatása esetében tennivalóit helyettese végzi.
85. § A választási és a szavazatszedő küldöttség elnöke és tagjai a következő esküt (fogadalom) teszik le:
„Esküszöm (ünnepélyesen fogadom), hogy mindazokban a tennivalókban, amelyeket a törvény a választási (szavazatszedő) küldöttségre (a választási szavazatszedő küldöttségi elnökre) ruház, híven, részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen járok el. Isten engem úgy segéljen!” (Fogadalom esetében az utolsó mondat elmarad).
A küldöttségi elnök és tagok az esküt (fogadalom) vagy nyomban megválasztásuk után, vagy a megválasztásukról szóló értesítés kézbesítésétől számított negyvennyolc óra alatt a központi választmány elnöke előtt teszik le, de vármegyékben a lakóhelyük szerint illetékes főszolgabíró vagy rendezett tanácsú város polgármestere előtt is letehetik. A főszolgabíró, illetőleg a rendezett tanácsú város polgármestere az eskü (fogadalom) letételét a központi választmány elnökének azonnal bejelenti.
Aki az esküt (fogadalom) a fenti határidőben nem teszi le, vagy kérelmére az eskü (fogadalom) letételére a központi választmánytól halasztást nem kap, annak helyét azonnal mással kell betölteni.
A központi választmány engedélye alapján a küldöttségi tag az esküt (fogadalom) kivételesen a választás napján, az eljárás megkezdése előtt, a választási vagy a szavazatszedő küldöttségi elnök előtt is leteheti.
A megüresedett helyeket a központi választmány tölti be. A választási eljárás egész tartama alatt azonban a küldöttségi tagok helyett másokat a szükséghez képest a küldöttségi elnök nevez ki.
Ha a választási elnöknek, illetőleg a szavazatszedő küldöttségi elnöknek az eskü (fogadalom) letételéről közvetlen tudomásuk nem lenne, az eskü (fogadalom) letételét igazoló bizonyítványt a szavazatszedő küldöttségi elnök a választási elnöknek legkésőbb a választást megelőző napon, a szavazatszedő küldöttség tagjai pedig a szavazatszedő küldöttségi elnöknek legkésőbb a választási eljárás megkezdése előtt kötelesek bemutatni.
A küldöttségi elnök által kinevezett küldöttségi tag az esküt (fogadalom) működésének megkezdése előtt a küldöttségi elnök előtt teszi le.
Az eskü (fogadalom) letételéről jegyzőkönyvet kell készíteni.
86. § A központi választmány a magyar államnyelven és a szükséghez képest a kerületben tömegesen használt más hazai élő nyelven is hirdetményt tesz közzé, amelyben tudatja:
a) a választás napját és megkezdésének időpontját;
b) a választási elnök és helyettes elnök, a választási jegyző és helyettes jegyző nevét;
c) mindenik szavazókörre nézve a szavazatszedő küldöttségi elnök, helyettes elnök, jegyző és helyettes jegyző nevét;
d) szavazókörönkint azt a sorrendet, amelyben a községek, esetleg városrészek (utcák, terek) választói szavazásra felhivatnak;
e) az ajánlat átnyújtásának helyét és időpontját;
f) a választási eredmény kihirdetésének helyét;
g) a választásnál szem előtt tartandó más intézkedéseket.
Ezt a hirdetményt a választókerület minden községe előljáróságának (városi polgármester) meg kell küldeni és ez köteles a hirdetményt legalább hét nappal a választás előtt s szokásos módon közzétenni.
A központi választmány köteles továbbá a választási elnöknek a választókerület teljes névjegyzékét, a szavazatszedő küldöttségi elnöknek pedig az illető szavazókör névjegyzékét hiteles alakban kellő időben rendelkezésére bocsátani.
87. § Azt a helyiséget, amelyben a szavazás történik, minden szavazókörre nézve a választási elnök állapítja meg és egyszersmind gondoskodik, hogy intézkedése a választókerület minden községében és városában idejekorán közzététessék.
A szavazás céljára a kijelölt középületet, valamint használatban nem álló magánépületeket - az utóbbiakat térítés fejében - át kell engedni. A térítés mértékét a központi választmány előterjesztése alapján a közigazgatási bizottság állapítja meg.
88. § Törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városokban - általános képviselőválasztásoknál a választások határidejét kitüző belügyminiszteri rendeletnek a hivatalos lapban történt közzététele után, időközi választásnál pedig a központi választmány értesítésének vétele után - a polgármester (Budapesten a kerületi előljáróság) a választók névjegyzékébe felvett minden választónak oly igazolványt köteles kézbesíttetni, amely a választói névjegyzék megfelelő sorszámát, a választó nevét, polgári állását vagy foglalkozását és lakóhelyét (lakás) tünteti fel. (Szavazóigazolvány.) A központi választmány kis- és nagyközségekre nézve is elrendelheti, hogy a községi előljáróság a választókat ily szavazóigazolvánnyal lássa el.
Az igazolvány a személyazonosság igazolásának a megkönnyítésére szolgál. Az igazolvány hiánya sem a szavazóhelyiségben való megjelenésnek, sem a szavazásnak nem akadálya.
89. § Általános választásoknál a választási határidőt kitüző belügyminiszteri rendeletnek a hivatalos lapban történt közzétételétől, időközi választásnál pedig attól a naptól kezdve, amelyen a képviselőház a választást elrendelte, a választási eljárás befejezéséig a választókerületben a választás céljára zászlókat kitűzni vagy egyébként nyilvánosan használni tilos.
Aki az 1. bekezdésben megállapított tilalmat megszegi, kihágás miatt kétszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
Egy hónapig terjedhető elzárással büntetendő:
1. aki párt vagy jelölt zászlaját vagy jelvényét templomra (imaház) vagy állami, törvényhatósági vagy községi középületre, nyilvános iskola épületére vagy ezek tartozékaira tűzi ki, valamint az is, aki azoknak ily helyekre való kitűzését elrendeli vagy megengedi;
2. aki oly falragaszt, amely pártnak vagy jelöltnek felhívását vagy más hirdetését tartalmazza, az 1. pontban említett helyeken kifüggeszt, valamint az is, aki az ily helyekre való kifüggesztést elrendeli vagy megengedi.
Két hónapig terjedhető elzárással büntetendő, aki oly zászlót vagy jelvényt tűz ki vagy használ nyilvánosan, amelynek kitűzése vagy használata abból az okból, mert a magyar állammal vagy ennek törvényes intézményeivel szemben ellenséges irányzatot jelez, belügyminiszteri rendelettel tiltva van.
A tilalom ellenére kitűzött vagy használt zászlót vagy jelvényt, valamint a tilalom ellenére kifüggesztett falragaszt a rendőrhatóság, illetőleg a községi előljáróság eltávolítani köteles.
A tiltott zászlót vagy jelvényt el kell kobozni.
90. § Választásoknál a választónak a szavazás helyére való szállítását és onnan visszaszállítását, továbbá a választónak a szavazás helyén és ideje alatt bármily ellátásban részesítését oly előnynek kell tekinteni, amelynek adása vagy igérése az 1899:XV. tc. 3. §-a értelmében az ott meghatározott feltételek mellett a választás érvénytelenségét vonja maga után és a választójog büntetőjogi védelméről szóló törvényes rendelkezések értelmében büntetendő.
Nem esik az 1. bekezdés rendelkezése alá valamely választónak a választás helyére és onnan visszaszállítása:
1. ha a szállító sem a jelölttől, sem mástól nem kap fuvardíjat vagy más ellenszolgáltatást;
2. olyan választó szállítása esetében, aki a szavazóhelyiségtől öt kilométernél távolabb lakik, vagy akit egészségi vagy erdőbeli állapota megakadályoz abban, hogy gyalog menjen a szavazóhelyiséghez.
A választók szállítási költségeit csak hatósági személy jelenlétében lehet kifizetni, s a kifizetett összegekről a választást követő nyolcz napon belül elszámolást kell a központi választmányhoz bemutatni.
A belügyminiszter általános rendelettel szabályozza a kifizetés és elszámolás módozatait s intézkedéséről, valamint annak esetleges módosításáról az országgyűlésnek jelentést tesz.
91. § A választás napjának kitűzésétől (81. §) kezdve választási körmenetek tartása tiltva van s nyilvános választási pártgyűlést vagy pártünnepélyt csak abban az esetben lehet tartani, ha azt Budapest székesfővárosban az államrendőrség főkapitányánál, városokban a rendőrkapitánynál, kis- és nagyközségekben a főszolgabirónál a városban (község) lakó legalább négy választó a helynek és az időpontnak megjelölésével, legalább huszonnégy órával előbb bejelenti.
A rendőrhatóság a bejelentőnek arról, hogy a bejelentés megtörtént, a bejelentés napjának és órájának feltüntetése mellett, elismervényt ad.
A rendőrhatóság a bejelentett pártgyűlés megtartását el nem tilthatja, ha azonban a közbiztonság szempontja kívánja, a pártgyűlés megtartását indokolt határozattal attól teheti függővé, hogy a bejelentők a pártgyűlés megtartására más helyet és időpontot jelölnek meg.
Pártünnepély megtartását indokolt határozattal el lehet tiltani, ha ezt közbiztonsági vagy közegészségi szempont szükségessé teszi.
A rendőrhatóság határozata ellen fokozatos felebbvitelnek van helye.
Ha a rendőrhatóság a bejelentéstől számított tizenkét óra alatt nem nyilatkozik, a pártgyűlést vagy pártünnepélyt meg lehet tartani.
Nyilvános választási pártgyűlésen vagy pártünnepélyen a rendőrhatóság magát megbizott által képviseltetni köteles.
Nyilvános választási pártgyűlésen mindenekelőtt elnökséget kell választani. A rend fenntartásáért addig, amíg a megválasztott elnökség működését meg nem kezdi, a bejelentők, azontúl az elnökség tagjai is felelősek.
Rendzavarás esetében a rendőrhatóság megbizottja a pártgyűlést vagy pártünnepélyt feloszlathatja.
Aki választási körmenetet rendez, vagy be nem jelentett vagy meg nem engedett helyen vagy időpontban pártgyűlést, illetőleg be nem jelentett vagy eltiltott pártünnepélyt hív össze vagy rendez, úgyszintén az, aki pártyűlésen vagy pártünnepélyen a rendet zavarja vagy a közrend fenntartása végett tett hatósági rendelkezésnek nem engedelmeskedik, - amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, - kihágás miatt egy hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
A rendőrhatóságnak azon tagja ellen, aki nyilvános választási pártgyűlés tartását nyilvánvalóan nem komoly okból gátolja, vagy pártünnepély tartását nyilvánvalóan nem komoly okból eltiltja, a 160. § rendelkezései szerint fegyelmi eljárásnak van helye.
92. § Állami, törvényhatósági vagy rendezett tanácsú városi közhivatalban alkalmazott tisztviselőnek, úgyszintén községi (kör-) jegyzőnek (segédjegyző) tilos, hogy választási pártgyűlés vagy pártünnepély összehívásában vagy rendezésében résztvegyen, valamint az is, hogy ily pártgyűlésnek elnöke vagy jegyzője legyen vagy ily pártgyűléstől megbízást fogadjon el, végül, hogy képviselőjelölt körutazásában résztvegyen, vagy a választókat összegyűjtse és a szavazás helyére vezesse.
Az ellen, aki az 1. bekezdésben megállapított valamelyik tilalmat megszegi, a 160. § rendelkezései szerint fegyelmi eljárásnak van helye.
93. § A választás napját megelőző nap délutánjának hat órájától kezdve a választási eljárás befejezéséig a választókerületben szeszes italnak árusítása, kiosztása vagy a közvetlen fogyasztás céljára egyéb módon való forgalombahozatala tilos.
Abban az esetben, ha egy vagy több szavazókörben folytatólagos vagy új szavazás rendeltetik el (147. §), az 1. bekezdésben foglalt tilalom időbeli és területi hatályát a választási eljárás hátralevő részére a választási elnök állapítja meg.
Aki a jelen §-ban megállapított tilalmat megszegi vagy kijátssza, tizenöt napig terjedhető elzárással, valamint kétszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
94. § A választási eljárást megelőzőleg a választási elnök - a közigazgatási hatóság és a szavazatszedő küldöttségi elnökök meghallgatása után - gondoskodik arról, hogy rendelkezésre álljon az esetleg szükséges karhatalom és ezt a közigazgatási hatósággal egyetértőleg az egyes szavazókörökbe beosztja.
A szavazatszedő küldöttség elnöke a választók szabadságának biztosítása végett, különösen bevonulásukra és a szavazókör székhelyén való elhelyezésükre nézve a közigazgatási hatóság meghallgatásával a szavazókör egész területére előzetesen is intézkedik és intézkedéseit alkalmas módon köztudomásra juttatja.
A választók elhelyezésére vonatkozó intézkedéseket a küldöttségi elnök akkor, ha a pártok bizalmiférfiai (104. §) már ki vannak jelölve, ezek meghallgatásával és akkép köteles megtenni, hogy a csend és rend fenntartása és a választóknak a szavazatszedő küldöttséggel való érintkezése biztosíttassék, hogy továbbá a választók számára kijelölt gyülekezési helyek a szavazóhelyiségtől lehetőleg egyenlő távolságra essenek, és végül hogy a választók élelmiszerekkel ellátásukról gondoskodhassanak.
95. § A választási székhelyen és az oly városi választókerületben, amely nem áll több rendezett tanácsú városból, a választási elnök gondoskodik a csend és a rend fenntartásáról, e végből ő rendelkezik a közbiztonsági közegekkel és a kirendelt fegyveres erővel a választási székhely, illetőleg az említett városi választókerület egész területén. Ily helyeken a szavazatszedő küldöttségi elnök csak a szavazóhelyiségben és ennek közvetlen környékén gondoskodik a csend és a rend fenntartásáról, és a közbiztonsági közegekkel, valamint a kirendelt fegyveres erővel csak e határok között és a választási elnöknek rögtön teendő jelentés mellett rendelkezhetik.
Másutt a csend és rend fenntartásáról a szavazókör egész területén a szavazatszedő küldöttségi elnök gondoskodik, e végből ő rendelkezik a közbiztonsági közegekkel és a kirendelt fegyveres erővel.
A csend és rend fenntartására hivatott közbiztonsági közegekkel és a kirendelt fegyveres erővel való rendelkezésben az erre illetékes elnököt - és pedig kizárólag esetről-esetre adott felhatalmazás alapján - csak a helyettes elnök vagy az illetékes közigazgatási hatóság helyettesítheti.
A választási és a szavazatszedő küldöttségi elnök ellen, valamint a közbiztonsági közegek és a kirendelt fegyveres erő felett rendelkezésre hivatott közigazgatási tisztviselő ellen, ha a közbiztonsági közegeket vagy a kirendelt fegyveres erőt más célból, mint a csend és rend fenntartása érdekében veszi igénybe, továbbá, ha a közbiztonsági közegek vagy a fegyveres erő feletti rendelkezési jogát másra, mint illetékes hatósági közegekre ruházza, a 160. § rendelkezése szerint fegyelmi eljárásnak van helye.
A karhatalomnak a választási eljárás folytán szükségessé vált kiegészítése, úgyszintén az illető választókerületben rendelkezésre álló karhatalom beosztásának megváltoztatása iránt a választókerület egész területére nézve a választási elnök intézkedik.
A választás vagy szavazás szinhelyén fegyverrel csak azok jelenhetnek meg, akik azt hivatalos vagy szolgálati állásuknál fogva viselik.
Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágás miatt egy hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő:
1. aki a választás vagy szavazás színhelyén jogosulatlanul fegyverrel jelenik meg;
2. aki a választás vagy szavazás színhelyén az odavitt botot vagy tettleges bántalmazásra alkalmas más eszközt az illetékes közeg felhívására rögtön át nem adja, vagy ott a közrend megzavarása céljából veszélyes eszközt ragad;
3. aki a választás vagy szavazás színhelyén a rendet zavarja.
96. § A 89., a 91., a 93. és a 95. §-ban megállapított kihágások miatt az eljárás a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik. Az eljárás csak akkor indítható meg, ha valaki a cselekményt elkövetésétől számított harminc nap alatt feljelentette.
97. § A választást képviselőjelölés előzi meg.
Képviselőjelöltre vonatkozó ajánlatot a választás napját megelőző harmadik napon kell a választási elnöknek átnyújtani. A választást megelőző harmadik napon a választási elnök köteles a választókerület székhelyén (a városi választókerületben) megjelenni és ott a hirdetményben (86. §) megjelölt helyiségben délelőtt kilenc órától délután egy óráig az ajánlatok átvétele végett a választók rendelkezésére állani. Később ajánlatot át nem vehet.
Jelöltet az illető kerületnek a végleges névjegyzékbe felvett legalább ötven választója írásban ajánlhat.
Az a választó, aki valamely jelölt ajánlásában résztvett, más jelölt ajánlásában nem vehet részt, kivéve, ha az előbbi ajánlat átvételét a választási elnök megtagadta (98. §), vagy ha az előbbi ajánlat bármily okból hatálytalanná vált. Aki e rendelkezést megszegi, kihágás miatt kétszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. E kihágás miatt az eljárás a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik. Az eljárás csak akkor indítható meg, ha valaki a cselekményt elkövetésétől számított harminc nap alatt feljelentette.
Az ajánlók jogosultságát a választási elnök a választók névjegyzéke alapján állapítja meg. Ha valamelyik ajánló az előbbi bekezdésben foglalt rendelkezés ellenére több jelölt ajánlásában vett részt, az elnök a neki utóbb átnyújtott ajánlatnál az ily ajánló aláírását figyelembe nem veheti.
Az ajánlatnak tartalmaznia kell: a jelölt családi- és utónevét, polgári állását (foglalkozás) és lakását s el kell látva lennie valamennyi ajánló aláírásával. Minden ajánló köteles névaláírása mellett megjelölni azt a községet, amelynek névjegyzékébe fel van véve.
Az ajánlatot legalább két és legfeljebb tíz oly ajánlónak kell személyesen átnyújtani, akiket a választási elnök ismer vagy akik személyazonosságukat előtte igazolják. A személyazonosságnak a községi előljáróság által történt igazolását az elnök köteles elfogadni. Ha az ajánlaton közjegyzőileg (bíróilag) hitelesítve van legalább két oly ajánlónak az aláirása, akit a többi ajánló az ajánlatban annak átnyújtására felhatalmazott, az elnök az ajánlat átnyújtóitól személyazonosságuk igazolását nem kívánhatja. Az ajánlat átnyújtói, illetőleg azok, akiknek aláírása az ajánlaton hitelesítve van, az ajánlaton lévő összes aláírások valódiságáért felelősek.
A választási elnök az ajánlás átvételére rendelt helyiségből, az ajánlat átnyújtóit kivéve, mindenkit kitilthat.
98. § A választási elnök oly ajánlatot, amely a 97. §-ban megszabott rendelkezéseknek nem felel meg, át nem vehet, ellenben az olyan ajánlat átvételét, amely ezeknek a rendelkezéseknek megfelel, meg nem tagadhatja.
A választási elnök egy órán belül az ajánlat átvételéről az átnyujtóknak elismervényt ad, ha pedig az átvételt megtagadja, ennek okát velük egyidejűleg írásban közli.
Az elismervény mellett átvett ajánlatot sem az ajánlók vissza nem vonhatják, sem a választási elnök vissza nem adhatja. Az ajánlott jelölt azonban a jelöléstől visszaléphet, de visszalépését a választási elnök csak úgy veheti tudomásul, ha azt a jelölt előtte személyesen szóval, vagy közjegyzőileg (bíróilag) hitelesített nyilatkozatban jelenti ki.
99. § A választási elnök az átvett ajánlatban foglalt jelölést elfogadni köteles, kivéve ha oly egyénre vonatkozik, aki az 1899:XV. tc. 176. § értelmében a képviselői megbízólevélnek be nem mutatása miatt a választás időpontjában országgyűlési képviselő nem lehet.
A választási elnök az elfogadott jelölést utólag vissza nem utasíthajta.
100. § A választási elnök az ajánlásra kitűzött határidő lejárta után köteles a jelöltek neveit a szavazatszedő küldöttségi elnökökkel azonnal tudatni és egyszersmind minden szavazókör székhelyén közzététetni.
101. § Azokban a kerületekben, amelyekben a szavazás titkos (121. §), a választási elnök, ha több jelölt van, köteles az ajánlásra kitűzött határidő lejárta után a jelöltek neveit a központi választmánynak azonnal bejelenteni.
102. § Ha a jelöltek valamelyike már a választási eljárás megkezdése előtt visszalép és ezt a választási elnöknél a 98. § utolsó bekezdésének megfelelő módon bejelentik: a visszalépést a választási elnök a jelölésről már értesített szavazatszedő küldöttségi elnökökkel azonnal tudatja és egyszersmind intézkedik, hogy a visszalépés minden szavazókör székhelyén közzététessék.
Azokban a kerületekben, amelyekben a szavazás titkos, a választási elnök, ha a bejelentett jelöltek (101. §) valamelyike visszalép, erről a központi választmánynak azonnal jelentést tesz.
103. § Ha szabályszerű jelölés nem történt, vagy a választási eljárás megkezdésére kitűzött időpont előtt valamennyi jelölt visszalépett, vagy ha valamelyik jelölt meghalt, a választás elmarad. Erről a választási elnök a választási küldöttséget és a szavazatszedő küldöttségeket, valamint a választásnál közreműködésre hivatott közegeket haladéktalanul értesíti; egyszersmind gondoskodik, hogy a választás elmaradása a választókerület minden községében és városában idejekorán közzététessék és minderről a központi választmánynak azonnal jelentést tesz.
104. § Azok a választók, akik az ajánlatot átnyújtották, az ajánlat átnyújtásától a szavazás megkezdéseig (109. §) a párt részére minden szavazókörben egy vagy két bizalmiférfit alkalmazhatnak. A bizalmiférfiak a választás törvényszerűségét ellenőrzik és e feladatuk keretében az elnök engedelmével röviden felszólalhatnak, a szavazás befejeztével pedig észrevételeiknek a jegyzőkönyvhöz csatolását kívánhatják.
A bizalmiférfiak nevét a küldöttségi elnökkel idejekorán tudatni kell.
Ha a bizalmiférfi nem annak a szavazókörnek névjegyzékébe felvett választó, amelyben a szavazás történik, közokirattal kell igazolni, hogy ugyanazon törvényhatóság valamelyik választókerületének érvényes névjegyzékébe fel van véve.
105. § A bizalmiférfiak a választók és a szavazatszedő küldöttség között fenntartandó összeköttetés céljából, az elnök által minden jelölt pártja részére egyenlően megállapítandó számban és egyenlő jogokkal, külön megbízottakat alkalmazhatnak. Ha valamelyik párt bizalmiférfiai e jogukkal élni nem kívánnak, ez a körülmény nem akadályozza meg azt, hogy a többi pártok megbízottakat alkalmazhassanak.
A megbízottak nevét a küldöttségi elnökkel idejekorán tudatni kell.
Ha a megbízottak alkalmazását a küldöttségi elnök szükségesnek tartja, de ilyeneket a bizalmiférfiak a küldöttségi elnök felszólítására ki nem jelölnek, a küldöttségi elnök alkalmaz megbízottakat, még pedig minden pártból egyenlő számban és egyenlő jogokkal.
A megbízottak a törvény rendelkezéseit és az elnöknek a rend fenntartása érdekében kiadott utasításait szigorúan megtartani tartoznak, ellenkező esetben megbízásukat az elnök megvonhatja.
106. § Ha a választás a 103. § értelmében el nem marad, a választási küldöttség a választás napján a választókerület székhelyén megjelenni köteles akkor is, ha csupán egy a jelölt.
A választási elnök a választási eljárást reggel nyolc órakor megnyitja, és ha csak egy a jelölt, ezt megválasztott országgyűlési képviselőül jelenti ki, és az eredményt a hirdetményben megállapított helyen kihirdeti.
Ha több a jelölt, szavazásnak van helye.
107. § A szavazatszedő küldöttségek kötelesek a választás napján a részükre kijelölt szavazókörben a szavazásra szolgáló helyiségben megjelenni, hacsak a választási elnöktől már előbb arról nem értesültek, hogy a választás vagy a szavazás elmarad.
Ha a szavazókörben megjelent küldöttség a választási elnöktől a szavazás megkezdése előtt a választás vagy a szavazás elmaradásáról értesül, ezt a küldöttségi elnök az összegyűlt választóközönséggel közli.
108. § A szavazatszedő küldöttségi elnök köteles gondoskodni a szavazóhelyiség berendezéséről és arról, hogy a szavazáshoz szükséges felszerelések és segédeszközök rendelkezésre álljanak.
Köteles továbbá - szükség esetében a közigazgatási hatóság útján - gondoskodni arról, hogy a szavazásnál előforduló írásbeli tennivalók végzésére megfelelő munkaerő (írnok) álljon a jegyző rendelkezésére.
Köteles végül a vissza nem lépett jelöltek neveit betűrendbe szedve, jól olvashatóan és szembetűnő helyen a szavazóhelyiségben kifüggeszteni.
109. § A szavazási eljárás minden szavazókörben a választás napján reggel nyolc órakkor kezdődik.
A szavazás megkezdése előtt a küldöttségi elnök megállapítja, hogy a küldöttség tagjai és az eljárásnál közreműködésre hivatott többi személyek megjelentek-e, és megteszi a szavazás megtartásához szükséges előzetes intézkedéseket.
110. § Ha a küldöttség valamelyik tagja nem jelent meg vagy az eljárásban akadályozva van, a küldöttség megfelelő kiegészítéséről a 85. § rendelkezéseire figyelemmel, a küldöttség elnöke intézkedik. Az új tag működésének megkezdése előtt a küldöttségi elnök kezébe a 85. §-nak megfelelően esküt (fogadalom) tesz.
A küldöttség elnöke kiveszi az esküt (fogadalom) az írnoktól (108. §), továbbá attól is, aki azt a központi választmány engedélye alapján (85. §) előtte teheti le.
111. § Ha a szavazás megkezdéséig azok a választók, akik az ajánlatot átnyújtották, bizalmiférfiakat nem alkalmaztak, a küldöttségi elnök őket törvényadta jogukra figyelmezteti.
Ha a bejelentett bizalmiférfiak valamelyike meg nem jelent vagy működését abbanhagyta, helyette a küldöttség elnöke a jelölt pártjához tartozó választók közül más bizalmiférfit alkalmaz és erről az ajánlat átnyújtóinak valamelyikét azonnal értesíti. A helyettes bizalmiférfi megbizatása megszűnik, ha az ajánlat átnyújtói új bizalmiférfit alkalmaznak, vagy ha az általuk előre bejelentett bizalmiférfi megjelenik vagy működését folytatja.
112. § A választók személyazonosságának ellenőrzése végett minden szavazatszedő küldöttségnél minden községből a községi bíró vagy helyettese és a községi előljáróságnak egy kiküldött tagja, minden városból pedig a tanács két megbízott tagja vagy a tanács által kiküldött két tisztviselő a szavazás helyén megjelenni és mindaddig, míg az illető község vagy város választói szavaznak és ezenfelül a záróra kitűzésétől (132. §) kezdve a szavazás befejezéséig is, mint azonossági tanu, jelen lenni köteles.
Ezenkívül a párt bizalmiférfiainak joguk van arra, hogy a község vagy város lakói közül egy-egy választót, mint azonossági tanut jelöljenek meg, aki mindaddig, míg az illető község vagy város választói szavaznak, a választók személyazonosságát ellenőrzi.
Ha a községi (városi) kiküldöttek valamelyike a szavazásnál meg nem jelent vagy működését abbanhagyta, helyette a küldöttség elnöke az illető községben vagy városban lakó férfiválasztók közül mást nevez ki.
Az összes azonossági tanuk a szavazatszedő küldöttség előtt a következő esküt (fogadalom) kötelesek tenni:
„Esküszöm (ünnepélyesen fogadom), hogy azokra a kérdésekre, amelyeket az országgyűlési képviselőválasztóknak személyazonosságára nézve hozzám intéznek, minden párt- és mellékérdek nélkül, legjobb tudomásom és meggyőződésem szerint, a tiszta igazságnak megfelelően válaszolok. Isten engem úgy segéljen!” (Fogadalom esetében az utolsó mondat elmarad.)
113. § Ha oly akadály támad, amely miatt a szavazást a megállapított órában az illető szavazókörben nem lehet megkezdeni, a küldöttségi elnök, belátása szerint és saját felelősségére, az akadály elhárításáig a szavazás megkezdését elhalasztja. A szavazást, mihelyt az akadály elhárult, nyomban meg kell kezdeni. A szavazás megkezdésének elhalasztását és ennek előrelátható időtartamát ki kell hirdetni. Ha az akadály legkésőbb tizenkét óra alatt elhárítható nem volt és ezért a szavazást megkezdeni nem lehetett, a szavazást az illető szavazókörben meghiúsultnak kell tekinteni.
A megkezdett szavazást rendszerint megszakítás nélkül kell folytatni.
114. § A szavazás tartama alatt a szavazóhelyiségben a szavazatszedő küldöttség elnökén és tagjain, továbbá a szavazásra beszólított választókon kívül csak a bizalmiférfiak, a külön megbizottak, a közigazgatási tisztviselők, az írnokok, továbbá mindaddig, míg az illető község vagy város választói szavaznak, a községi előljáróság vagy a városi tanács által kiküldöttek és a bizalmiférfiak által megjelölt azonossági tanuk lehetnek jelen.
A küldöttség összes tagjainak a szavazás egész tartama alatt a választókerület, illetőleg a szavazókör székhelyén (városi szavazókör), az elnöknek vagy helyettesének pedig, továbbá a jegyzőnek vagy helyettesének a szavazóhelyiségben kell tartózkodnia.
A küldöttség elnöke elrendelheti, hogy a szavazók az általa meghatározott számban bocsáttassanak be a szavazóhelyiségbe és innen szavazatuk leadása után azonnal távozzanak.
Azt, aki a rend ellen vét vagy az e törvény értelmében tett jogos rendelkezésnek nem engedelmeskedik, az elnök rendreutasítja, ismételt rendreutasítás esetében pedig a szavazóhelyiségből kitiltja. Az elnök által kitiltott választó, ha még nem szavazott le, szavazásra csak a záróra alatt ( 132. §) jelentkezhetik.
Ha a választásnál közreműködő valamelyik közeget kellett kitiltani, helyette a küldöttségi elnök a helyettesítésre megszabott rendelkezések (85., 111. és 112. §) értelmében mást alkalmaz.
115. § Több községből álló szavazókörben a választók községek szerint a központi választmány által meghatározott sorrendben szavaznak, még pedig először a szavazókör székhelyének a választói.
Azokat a községeket, amelyeknek választói a szavazásra nem jelentkeztek akkor, amikor a megállapított sorrend szerint rajtuk volt a sor, a többi község leszavazása után a szavazásra még egyszer fel kell hívni.
Az előző bekezdésekben foglalt rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni abban az esetben, ha a központi választmány elrendelte, hogy városban a szavazás városrészek (utcák, terek) szerint történjék (86. § d) pontja.
116. § A szavazás alapjául a szavazókör választói névjegyzékének az illető választásra érvényes hiteles példánya szolgál (86. § utolsó bekezdése). Ennek a szavazás egész folyama alatt a küldöttségnél kell lennie.
Csak az a választó szavazhat, aki ebbe a névjegyzékbe fel van véve.
Azonban a szavazatszedő küldöttségi elnök és tagok, a bizalmiférfiak és a külön megbízottak, valamint a választáshoz kirendelt írnokok, ha az illető választókerület névjegyzékébe fel vannak véve, abban a szavazókörben, amelyben működnek, akkor is szavazhatnak, ha más szavazókör névjegyzékébe vannak felvéve.
Nem bocsátható szavazásra:
1. akinek személyazonossága nincs megállapítva;
2. aki a 13. § értelmében választójogot nem gyakorolhat;
3. aki ugyanannál az általános választásnál (ideértve a pótválasztást és új választást is) vagy ugyanabban a naptári évben más választókerületben, vagy ugyanannál a választásnál más szavazókörben érvényesen szavazott.
A választót, ha személyazonossága különben kétségtelenül megállapítható, nevének, életkorának, polgári állásának (foglalkozás) vagy lakásának hibás vagy hiányos bemondása, illetőleg bejegyzése miatt nem lehet kizárni a szavazásból.
117. § A választót a szavazásnál rábeszélni vagy más módon befolyásolni nem szabad. Kérdést a választóhoz csak a szavazatszedő küldöttségi elnök intézhet, ez is csak feladatának korlátai között.
A választás alatt a szavazóhelyiséget magában foglaló egész épületben és ennek a szavazatszedő küldöttségi elnök által területileg meghatározott környékén beszéd tartása, a választók rábeszélése és általában minden oly cselekmény tilos, amely a választás eredményét befolyásolhatja.
A választáshoz, illetőleg szavazáshoz botot, vagy tettleges bántalmazásra alkalmas más eszközt vinni tilos.
118. § A szavazásról rovatos íveket kell vezetni és ezekbe fel kell jegyezni a községet, amelyhez a szavazó tartozik, a választói névjegyzék megfelelő sorszámát, a szavazó családi- és utónevét, szavazatát, illetőleg titkos szavazás esetében azt, hogy szavazott.
119. § A szavazatszedő küldöttség elnöke azokat a jelentkezőket, akik a 116. § értelmében szavazásra nem bocsáthatók, vagy akiknek szavazata a 124. § vagy a 131. §-nak utolsóelőtti bekezdése értelmében el nem fogadható, visszautasítani, a többieket pedig elfogadni köteles.
A jelentkezők szavazásra bocsátása és a szavazatok elfogadhatósága ellen a küldöttségi tagok, a személyazonosság tekintetében pedig a küldöttségi tagok, valamint a hatósági kiküldöttek és az azonossági tanuk a szavazat elfogadása előtt kifogást tehetnek.
E kifogások felett, továbbá a szavazás vezetésére vonatkozó kérdésekben és általában a szavazatszedő küldöttség hatáskörébe utalt ügyekben saját felelősségére a küldöttségi elnök határoz.
120. § A szavazásra nem bocsátott választókról és az el nem fogadott szavazatokról, a szavazásra nem bocsátás vagy az el nem fogadás okának megemlítésével, külön jegyzéket kell vezetni. (Visszautasítottak jegyzéke.)
Külön jegyzéket kell vezetni azokról a választókról is, akiknek szavazásra bocsátása vagy szavazatuknak elfogadhatósága ellen kifogás emeltetett, feltéve, hogy az elnök a szavazatot a kifogás ellenére elfogadta. (Kifogásoltak jegyzéke.)
121. § Titkos a szavazás azokban a választókerületekben, amelyeket a választókerületek és székhelyük újabb megállapításáról szóló törvény (30. §) ilyenekül kijelöl.
Más választókerületekben a szavazás nyilvános.
122. § Nyilvános szavazásnál a választók élőszóval szavaznak.
A néma (siketnéma) kitöltött szavazólap átadásával szavazhat, amelyet a küldöttségi elnök nyilvánosan felolvas.
A feljegyzett szavazat visszavonásának vagy módosításának nincs helye.
123. § A választókat aszerint, amint egyik vagy másik jelöltre szavaznak, külön csoportonkint kell szavazásra bocsátani. Afelett, hogy melyik jelöltre szavazók bocsáttatnak először szavazásra, illetőleg, ha kettőnél több jelölt van, minő sorrendben, a küldöttségi elnök által húzott sors dönt. Több községből álló szavazókörben az első községnél ily módon megállapított sorrend valamennyi községre irányadó.
124. § Nem fogadható el a szavazat, ha nincs értelme; ha feltételhez köttetett vagy másként korlátoztatott; ha többfélekép magyarázható; ha nem jelöltre szól.
Ha egy családi néven csak egy jelölt van, a szavazat azért, mert az utónév hibás vagy épen nem mondatott ki, nem utasítható vissza, valamint nem utasítható vissza a szavazat más oly esetekben sem, amikor azt, hogy a szavazat melyik jelöltre szól, kétségtelenül meg lehet állapítani.
125. § A szavazásra nem bocsátott személyt, ha neve az illető szavazókör választói névjegyzékében előfordul, a szavazatszedő küldöttségi elnök megkérdezni köteles, hogy melyik jelöltre szándékozott szavazni.
A felhívás következtében tett nyilatkozatot a visszautasítottak jegyzékében (120. §) meg kell említeni.
Annak a választónak a nyilatkozatát, akinek szavazatát a küldöttség elnök a 124. § alapján nem fogadta el, ugyane jegyzékbe kell felvenni.
126. § Titkos szavazásnál a választók borítékba zárt szavazólappal szavaznak. A szavazásra kizárólag hivatalos szavazólapot (128. §) lehet használni.
127. § A szavazólapok befogadására szolgáló borítékokat a belügyminiszter át nem látszó papirosból egységesen állíttatja elő.
A boríték el van látva az ország címerével.
A belügyminiszter a központi választmánynak kellő időben megfelelő mennyiségű borítékot küld.
128. § A központi választmány, mihelyt a 101. § értelmében a választási elnök a jelöltek neveit bejelentette, nyomban intézkedik, hogy rendszerint sokszorosítással, kivételesen kézírással, az összes jelöltek nevét betűrendben egymás alá helyezve tartalmazó legalább annyi hivatalos szavazólap állíttassék elő, ahány választó van a választókerületben.
A hivatalos szavazólapokat egyenlő nagyságú, vastagságú és minőségű papirosból kell készíteni.
A központi választmány a belügyminiszter által megküldött hivatalos borítékokból, valamint a szükséges hivatalos szavazólapokból gondosan elzárt és lepecsételt csomagban megfelelő számú példányt küld minden szavazatszedő küldöttségnek.
A központi választmány a szükséghez képest a hivatalos szavazólapok előállíttatását a választási elnökre bízhatja. A választási elnök gondoskodik a hivatalos szavazólapok előállíttatásáról akkor is, ha ennek szüksége utóbb merült fel.
Ha a hivatalos szavazólapokat a választási elnök állíttatja elő, ő gondoskodik az előbb említett módon a hivatalos szavazólapoknak a szavazatszedő küldöttségekhez juttatásáról.
129. § A szavazatszedő küldöttség a szavazás megkezdése előtt a bizalmiférfiak jelenlétében megvizsgálja a hivatalos szavazólapokat és borítékokat tartalmazó csomagok sértetlenségét, azután felbontja azokat és ha a kellő mennyiség nem állana rendelkezésre, a hiány pótlásáról gondoskodik.
A küldöttség elnöke a szavazás megkezdése előtt kihirdeti, hogy a jelöltek minő sorrendben következnek a szavazólapon s a szavazólap két-két példányát minden jelölt bizalmi férfiának rendelkezésére bocsátja.
130. § Az asztalnak, amelynél a szavazatszedő küldöttség helyet foglal, minden oldalról könnyen hozzáférhetőnek kell lennie.
Az asztalra egy fedett és zárt urnát kell állítani, amely a szavazólapok bedobására alkalmas nyilással van ellátva.
Az urnákat a belügyminiszter egységesen állíttatja elő. Az urnának kulccsal oly módon lezárhatónak kell lennie, hogy a zár felnyitása nélkül az urnából szavazólapot eltávolítani ne lehessen.
A szavazás megkezdése előtt a szavazatszedő küldöttség köteles meggyőződést szerezni arról, hogy az urna üres. Ezután az urnát kulccsal le kell zárni. A kulcsot az elnök veszi őrizetbe.
Az urna mellett, vagy közvetlenül az urna mellé állított asztalon kell elhelyezni a szavazólapokat és az azok befogadására szolgáló borítékokat.
Avégből, hogy a szavazó észrevétlenül helyezhesse szavazólapját a borítékba, a szavazóhelyiségnek közvetlenül belőle nyiló mellékszobával kell birnia, vagy pedig magában a szavazóhelyiségben kell erre a célra elrekesztett fülkét berendezni olykép, hogy minden esetben legalább két ily mellékszoba, illetőleg elrekesztett fülke álljon a szavazóknak rendelkezésére.
A mellékszobában vagy elrekesztett fülkékben asztalt kell elhelyezni.
131. § A szavazat leadása azzal kezdődik, hogy a választó a szavazatszedő küldöttség asztalához lép és szavazásra bocsátása után az elnöktől egy szavazólapot, egy borítékot és egy irónt vesz át.
A választó kérelmére az elnök köteles megmagyarázni, hogy az egyes jelöltek nevei minő sorrendben következnek a szavazólapon és hogy a szavazás miként történik.
Ezután a választó a mellékszobába vagy elrekesztett fülkébe megy, ahol annak a jelöltnek a nevét, akire szavazni akar, a szavazólapon a név mellé tett kereszttel megjelöli, a szavazólapot a borítékba helyezi és a borítékot lezárja. Innen visszamegy a küldöttséghez és a szavazólapot tartalmazó borítékot átadja az elnöknek, aki azt felbonatatlanul és úgy, hogy a küldöttség minden tagja szemmeltarthassa, azonnal az urnába helyezi.
Az a választó, akit testi fogyatkozás gátol abban, hogy annak a jelöltnek a nevét, akire szavazni akar, a szavazólapon megjelölje, vagy hogy a szavazólapot sajátkezűleg helyezhesse a borítékba és ezt az elnöknek átadhassa, kísérő segítségével élhet.
A mellékszobában vagy elrekesztett fülkében azalatt, míg a szavazó ott van, a szavazón és az előző bekezdésben említett kísérőn kivül senki sem tartózkodhatik, sem oda be nem léphet és be nem tekinthet. A mellékszobákba vagy elrekesztett fülkékbe az elnök csak az elkerülhetetlen szükség esetében, más pedig csak az elnök engedélyével léphet be.
Azt a választót, aki a mellékszobában vagy elrekesztett fülkében hosszabb ideig tartózkodik, mint amennyi a szavazólapon a jelölt nevének megjelölésére és a szavazólapnak a borítékba helyezésére kétségtelenül elegendő, az elnök csengetyűszóval vagy más alkalmas jellel szavazata leadására figyelmezteti. Ha a választó szavazatát a figyelmeztetés után sem adja le, az elnök a szavazás lehetőségét reá nézve egyelőre megszüntnek jelenti ki és a következő választót bocsátja szavazásra. A szavazástól ily módon egyelőre elesett választó újabb szavazásra csak a záróra alatt jelentkezhetik.
Azt a szavazólapot, amelyet a választó ismertetőjellel ellátott boritékban, vagy nem a hivatalos borítékban akar leadni, továbbá annak a választónak szavazólapját, aki az elnök felhívására sem megy a mellékszobába vagy elrekesztett fülkébe, az elnök el nem fogadhatja.
A választó az irónt a borítékkal együtt az elnöknek visszaadni tartozik.
132. § Ha a 115. § 2. és 3. bekezdése értelmében a szavazásra az egyes községek illetőleg városrészek (utcák, terek) választói másodszor is felhivattak, illetőleg leszavaztak, vagy ha oly szavazókörben, amely nem áll több községből vagy városrészből, a választók csak gyéren jelentkeznek: a küldöttség elnöke egy órától két óráig terjedhető határidőt (záróra) tűz ki, azzal a kijelentéssel, hogy azok a választók, akik még szavazni kívánnak, ez alatt az idő alatt jelentkezhetnek.
A záróra letelte előtt jelentkező választókat szavazásra kell bocsátani, habár a szavazás esetleg már csak a záróra letelte után történik.
A záróra alatt jelentkező választókat a záróra leteltével el kell különíteni.
A záróra letelte után jelentkező választókat szavazásra bocsátani többé nem szabad, kivéve a 116. § 3. bekezdésében említett személyeket.
133. § Ha a szavazás lezárása előtt a jelöltek valamelyike a 98. § utolsó bekezdésének megfelelő módon a választási elnöknek kijelenti, hogy visszalép: a választási elnök azonnal intézkedik, hogy a visszalépett jelöltre nézve a további szavazást minden szavazókörben hagyják abba.
Teljesen meg kell szüntetni a szavazást, ha a visszalépés következtében csak egy jelölt vagy egy jelölt sem maradt.
A szavazatszedő küldöttség elnöke a szavazást e § alapján csak a választási elnök közvetlen szóbeli vagy sajátkezűleg aláírt irásbeli utasítására hagyhatja abba vagy szüntetheti meg.
134. § Ha a szavazás lezárása előtt oly akadály támad, amely miatt a szavazást szabályszerűen folytatni nem lehet, a szavazatszedő küldöttség elnöke belátása szerint és saját felelősségére az akadály elhárításáig a szavazás folytatását felfüggeszti. A szavazást, mihelyt az akadály elhárult, nyomban folytatni kell. A szavazás felfüggesztését és ennek előrelátható időtartamát ki kell hirdetni. Ha az akadály legkésőbb tizenkét óra lefolyása alatt elhárítható nem volt és emiatt a felfüggesztett szavazást folytatni nem lehetett, a szavazatszedő küldöttség elnöke félbeszakítja a szavazást.
Titkos szavazásnál felfüggesztés esetében a szavazásnál használt urnát az elnök a felfüggesztés tartamára lepecsételi. A bizalmiférfiak szintén alkalmazhatnak pecsétet.
135. § A szavazás befejezése után, akár szabályszerű lezárással (132. §), akár megszüntetéssel (133. § 2. bekezdése) ért végett a szavazás, úgyszintén a szavazás félbeszakítása esetében (134. §) a szavazatszedő küldöttség elnöke a megjelent küldöttségi tagok és a bizalmiférfiak előtt a leadott szavazatokat jelöltek szerint összeszámítja.
A szavazatok összeállításánál a visszautasítottak jegyzékében foglalt szavazatokat nem lehet számbavenni.
Ha a szavazást megkezdeni nem lehetett (113. §) vagy a szavazatok összeszámítása bűncselekmény vagy más ok miatt lehetetlenné vált, a szavazatszedő küldöttség elnöke megállapítja, hogy a szavazás meghiusult.
136. § Titkos szavazásnál a szavazatok összeszámítása végett az elnök a borítékokat az urnából kiveszi és felbontatlanul megszámlálja. Egyúttal a szavazásról vezetett rovatos ívek alapján megállapítja a leszavazott választók számát. Ha az utóbbi szám a borítékok számával ismételt megszámlálás után sem egyezik: ezt és az esetleg felvilágosításul szolgáló körülményt a jegyzőkönyvben (139. §) meg kell említeni.
Ezután a szavazatszedő küldöttség egyik tagja minden borítékot egyenkint fölbont, kiveszi belőle a szavazólapot és betekintés után az elnöknek adja át, aki azt hangosan felolvassa és felmutatja. A szavazólapot a küldöttségi tagok és bizalmiférfiak megtekinthetik.
A szavazatok feljegyzésére minden jelölt számára külön jegyzéket kell nyitni és ebbe be kell vezetni minden ráesett szavazatot úgy, hogy az első ráesett szavazatot 1, a másodikat 2, a harmadikat 3 számmal kell jelölni és így tovább.
137. § Titkos szavazásnál érvénytelen és a szavazás eredményének megállapításánál számba nem vehető a szavazat, ha:
1. a szavazólap ismertetőjellel ellátott borítékban vagy nem a hivatalos borítékban adatott le;
2. a szavazásra nem a hivatalos szavazólap használtatott;
3. a szavazólap ismertetőjellel van ellátva;
4. a szavazólapon egy jelölt neve sincs megjelölve, vagy több jelölt neve van megjelölve;
5. a szavazólap feltételt vagy más korlátozást tartalmaz;
6. ugyanegy borítékban különböző jelöltekre szóló, több szavazólap találtatott.
Ugyanegy borítékba helyezett több szavazólap akkor, ha valamennyi ugyanarra a jelöltre szól, egy szavazatnak számít.
138. § Titkos szavazásnál a szavazatok érvényessége tekintetében a küldöttségi tagok és a bizalmiférfiak a szavazat feljegyzése előtt kifogást tehetnek.
A kifogás felett saját felelősségére az elnök határoz.
Azokat a szavazólapokat, amelyek érvényessége tárgyában határozatot kell hozni, úgyszintén azokat, amelyeket az elnök a maga hatáskörében érvénytelenné nyilvánított, külön kell választani és folyószámokkal kell ellátni; egyszersmind a jegyzőkönyvben röviden meg kell említeni az okot, amely miatt a szavazólapot az elnök érvényesnek vagy érvénytelennek nyilvánította.
Ha a határozatra a boríték szabálytalansága szolgált okul, a szavazólaphoz a borítékot is csatolni kell.
A többi szavazólapot és borítékot az elnök együttesen papirosba csomagolja és lepecsételi. A bizalmiférfiak szintén alkalmazhatnak pecsétet.
139. § Minden szavazatszedő küldöttség a szavazás lefolyásáról jegyzőkönyvet vesz fel.
A jegyzőkönyben megemlítendő:
a) a szavazókör székhelye és a szavazás napja;
b) a szavazatszedő küldöttség tagjainak, az ajánlók által alkalmazott vagy a küldöttségi elnök által ideiglenesen kinevezett bizalmiférfiaknak és a külön megbizottaknak neve;
c) a szavazás kezdete és esetleg elhalasztásának vagy meghiúsulásának oka;
d) a szavazás felfüggesztése esetében az, hogy miért és mikor függesztetett fel a szavazás, ki volt akkor az utolsó szavazó (nyilvános szavazásnál mindegyik jelöltre ki szavazott utoljára) és mikor folytattatott a szavazás; az esetleges félbeszakítás oka és időpontja és hogy ki volt akkor az utolsó szavazó (nyilvános szavazásnál mindegyik jelöltre ki szavazott utoljára);
e) a záróra kitűzésének időpontja és hogy ki volt az utolsó szavazó (nyilvános szavazásnál mindegyik jelöltre ki szavazott utoljára) akkor, amidőn a záróra kitűzetett; a záróra tartama;
f) a szavazás lezárásának időpontja;
g) azon leszavazott küldöttségi tagok, bizalmiférfiak, külön megbizottak és kirendelt irnokok megnevezése, akik nem az illető szavazókör névjegyzékébe voltak felvéve;
h) a visszautasítottak, továbbá a kifogásoltak jegyzékébe foglalt választók száma;
i) titkos szavazásnál az érvénytelenné nyilvánított szavazatok száma;
k) a szabályszerűen lezárt, illetőleg megszüntetett vagy félbeszakított szavazás eredménye;
l) a szavazás közben előfordult fontosabb mozzanatok, az elnök esetleges határozatai és a csend és rend érdekében tett intézkedései.
A szavazási jegyzőkönyv mintáját a belügyminiszter állapítja meg.
140. § Mind a szavazási jegyzőkönyvet, mind a szavazási rovatos íveket, továbbá a visszautasítottak és kifogásoltak jegyzékeit, végül az egyes jelöltekre esett szavazatok jegyzékeit a magyar államnyelven három eredeti példányban kell vezetni. A kiállításukra hivatott személyek kötelesek a netalán hiányzó példányokat pótlólag eredetiben kiállítani.
A szavazatok összeszámítása vagy a szavazás meghiúsulásának megállapítása után mindezeket az iratokat a szavazatszedő küldöttségi elnök és a jegyző aláírják. Ennek megtörténtével a küldöttségi elnök - amennyiben nem egyúttal választási elnök is - az említett iratok mindhárom példányát, a választók névjegyzékét, titkos szavazásnál ezenfelül a szavazólapokat és a borítékokat is személyesen vagy a küldöttség valamely tagja vagy hatósági közeg útján haladéktalanul a választási elnökhöz juttatja. Az elnökhöz, illetőleg a küldöttségi taghoz vagy a hatósági közeghez minden pártból egy bizalmiférfi csatlakozhatik.
141. § Mihelyt a szavazásra vonatkozó iratok (140. §) az összes szavazókörökből megérkeztek, a választási elnök a megjelent szavazatszedő küldöttségi tagok és bizalmiférfiak előtt haladéktalanul megvizsgálja, vajjon a szavazás az összes szavazókörökben befejeztetett-e vagy esetleg nem hiúsult-e meg, nem szakíttatott-e félbe (135. §)?
142. § Ha a szavazás valamennyi szavazókörben befejeztetett, a választási elnök legkésőbb az iratok beérkezésétől számított huszonnégy óra alatt a megjelent szavazatszedő küldöttségi tagok és a bizalmiférfiak előtt az összes szavazókörökben leadott szavazatok összeszámításával megállapítja a választás eredményét.
A választási elnök a nem jelölt egyénre adott szavazatokat figyelembe nem veszi, egyebekben azonban a szavazásnak az egyes szavazatszedő küldöttségi elnökök által megállapított eredményét és a küldöttségi elnökök eljárását vizsgálat tárgyává nem teheti.
A választás eredményét a választási elnök a hirdetményben előre jelzett helyen kihirdeti.
143. § A választókerület megválasztott országgyűlési képviselőjéül azt kell kijelenteni, aki a szavazatok általános többségét elnyerte. A szavazatok általános többsége az összes érvényes szavazatok felénél nagyobb szám, számításba véve a visszalépett vagy elhalt jelöltre esett szavazatokat is.
144. § Ha a jelöltek közül a szavazatok általános többségét egyik sem nyerte el, a közt a két jelölt közt, akik aránylag legtöbb szavazatot kaptak, ha pedig az aránylag legtöbb szavazat kettőnél több jelöltre esett akként, hogy közülök többen egyenlő számú szavazatot kaptak, az aránylag legtöbb szavazatot nyert összes jelöltek között pótválasztásnak van helye (151. §).
Ha két vagy több jelölt volt és mindegyik egyenlő számú szavazatot kapott, szintén pótválasztásnak van helye.
145. § Ha a jelöltek valamelyike a választás alatt visszalépett és csak egy jelölt maradt, a választási elnök ezt a jelöltet - a reá esett szavazatokra való tekintet nélkül - megválasztott országgyűlési képviselőül jelenti ki.
Ha a visszalépés után egynél több jelölt maradt és a szavazatok általános többségét egyikük sem nyerte el, a megmaradt jelöltek körén belül, a 144. § rendelkezéseinek megfelelően, pótválasztásnak van helye.
Ha azonban visszalépés esetében a visszalépett jelöltre a választókerület összes választóinak felénél nagyobb számú szavazat esett, a választást meghiusultnak kell tekinteni és új választásnak van helye (152. §).
146. § Ha az a jelölt, akit a 143-145. §-ok értelmében megválasztott országgyűlési képviselőül kellene kijelenteni, vagy pótválasztásra kellene bocsátani, a választási eljárás alatt meghalt, a választást meghiusultnak kell tekinteni és új választásnak van helye. (152. §).
147. § Ha egy vagy több szavazókörben a szavazás félbeszakíttatott vagy meghiusult (135. §), a választási elnök, mielőtt a választás eredményét megállapítaná, az illető szavazókörben folytatólagos, illetőleg új szavazást rendel el.
Ha azonban az illető szavazókörnek (szavazókörök) még hátralévő összes szavazatai a választás eredményét meg nem változtathatnák, a választási elnök a folytatólagos vagy az új szavazás elrendelését mellőzi.
A folytatólagos vagy az új szavazásra a választási elnök azonnal határnapot tűz ki, amely az elnöki intézkedés napjától számított negyedik napnál korábbi és hatodik napnál későbbi nap nem lehet. A választási elnök erre vonatkozó határozatát közzététel végett megküldi a szavazókörbe tartozó községek előljáróságának (városi polgármester), amelyet ez a szokásos módon azonnal közzétesz.
A folytatólagos szavazásban csak azok vehetnek részt, akik a félbeszakított szavazásnál érvényesen nem szavaztak. A szavazatok összeszámításánál a félbeszakítás előtt leadott szavazatokat is figyelembe kell venni. Egyebekben a folytatólagos és az új szavazásra ugyanazok a szabályok állanak, amelyek a szavazásra általában irányadók.
Folytatólagos vagy új szavazás elrendelése esetében a választási elnök a választás eredményét csak a folytatólagos vagy az új szavazásra vonatkozó iratok beérkezése után állapítja meg.
Ha a szavazás a választókerület valamennyi szavazókörében meghiusult, az egész választást meghiusultnak kell tekinteni és új választásnak van helye (152. §).
148. § Az egész választás lefolyásáról jegyzőkönyvet kell vezetni.
A jegyzőkönyvben megemlítendő:
a) a választókerület neve:
b) a választás napja és a választási eljárás megkezdésének időpontja;
c) az ajánlatok átnyujtásának, átvételének vagy esetleges visszaadásának időpontja és a visszaadás indoka, a jelöltek neve;
d) az ajánlók által alkalmazott vagy az elnökök által ideiglenesen kinevezett bizalmiférfiak és a külön megbizottak neve;
e) a jelölt vagy a jelöltek esetleges visszalépése és hogy azt az elnök mikor vette tudomásul; a szavazás megszüntetése iránt tett intézkedés időpontja;
f) szavazókörönkint a szavazás (az esetleges folytatólagos vagy új szavazás) megkezdésének és befejezésének időpontja, a szavazás eredménye; a szavazás esetleges elhalasztásának, meghiusulásának vagy félbeszakításának oka:
g) a visszautasítottak és kifogásoltak jegyzékébe foglalt választók száma;
h) titkos szavazásnál az érvénytelenné nyilvánított szavazatok száma;
i) a 142. § 2. bekezdése értelmében figyelembe nem vett szavazatok száma;
k) a választás eredménye és az eredmény kihirdetésének időpontja;
l) a választás alatt előfordult fontosabb mozzanatok, a választási elnök és a szavazatszedő küldöttségi elnökök esetleges határozatai és a csend és rend érdekében tett intézkedései.
A jegyzőkönyvet a választási elnök és a jegyző írja alá.
A választási jegyzőkönyv mintáját a belügyminiszter állapítja meg.
149. § A választási jegyzőkönyvet a magyar államnyelven három eredeti példányban kell felvenni. A kiállítására hivatott személyek kötelesek a netalán hiányzó példányokat pótlólag eredetiben kiállítani. Mindegyik példányhoz mellékelni kell a szavazatszedő küldöttségektől beérkező iratok (140. §) egy-egy példányát.
A választási jegyzőkönyv egyik példányát a mellékletekkel együtt a megválasztott képviselőnek azonnal át kell adni vagy térti vevény mellett elküldeni. A másik két példányt a központi választmányhoz kell haladéktalanul küldeni, amely az egyik példányt a törvényhatóság (rendezett tanácsú város) levéltárába helyezi el, a másikat a belügyminiszternek küldi meg.
Az eredeti ajánlatokat, továbbá titkos szavazásnál a szavazólapokat és borítékokat is, a törvényhatóság (rendezett tanácsú város) levéltárában elhelyezett példányhoz kell mellékelni. A képviselő végleges igazolása után a szavazólapok és borítékok megsemmisíthetők.
A megválasztott képviselőnek a választási jegyzőkönyv szolgál megbizólevél gyanánt.
150. § A 140. és a 149. §-ban említett iratoknak (jegyzőkönyvek, szavazási rovatos ívek, jegyzékek, ajánlatok, visszalépési nyilatkozatok) a törvényhatóság (rendezett tanácsú város) levéltárában őrzött példányáról teljes vagy részleges másolatot, a megállapított irásdíj előzetes lefizetése mellett, bárkinek kell adni, a belügyminiszteriumban őrzött példány másolata pedig kiadható.
A kérelem előterjesztésére és a másolat kiadására, valamint a másolat kiadásának megtagadása vagy késleltetése esetében követendő eljárására a 79. § rendelkezései irányadók.
151. § Ha a központi választmány a választási jegyzőkönyvből arról értesül, hogy a 144. §-ban vagy a 145. § 2. bekezdésében megjelölt esetek valamelyike merült fel, a pótválasztást az arra bocsátott jelöltek között elrendeli, erről hirdetményt bocsát ki és ezt közzététel végett a községi előljáróságoknak (városi polgármester) megküldi.
A pótválasztást az alapválasztás befejezésének napjától számítva legkorábban a nyolcadik, legkésőbben a tizedik napon kell megtartani.
A pótválasztásra a központi választmány új választási küldöttséget és szavazatszedő küldöttségeket alakít, amelyeknek tagjaivá lehetőleg ugyanazokat kell megválasztani, akik az alapválasztásnál közreműködtek.
A pótválasztáson azok a választók is szavazhatnak, akik az alapválasztáson nem szavaztak.
A pótválasztásról új jegyzőkönyvet kell felvenni.
Ha a pótválasztáson visszalépés következtében csak egy jelölt maradt, a választási elnök az ellenjelölt nélkül maradt jelöltet az új határnapon országgyülési képviselőnek jelenti ki.
Ha a pótválasztásra bocsátott jelöltek egyike az új határnap előtt meghalt, a választást meghiusultnak kell tekinteni és új választásnak van helye (152. §). A jelölt haláláról a választási elnök a központi választmánynak jelentést tesz.
Szavazategyenlőség esetében a korban idősebb a megválasztott képviselő.
A pótválasztásra egyebekben ugyanaz áll, ami az alapválasztásra.
152. § Ha a központi választmány a választási elnök jelentéséből vagy a választási jegyzőkönyvből arról értesül, hogy valamelyik választókerületben a kitűzött választás elmaradt (103. §), vagy azoknak az eseteknek valamelyike merült fel, amelyekben a választást a 145., a 146., a 147. és a 151. § értelmében meghiusultnak kell tekinteni, vagy a választás eredményének megállapítása bűncselekmény vagy más ok miatt lehetetlenné vált, a központi választmány új választást rendel el és megtartására határnapot tűz ki.
Az új választás határnapját úgy kell kitűzni, hogy a választási elnök jelentésének vagy a választási jegyzőkönyvnek vételétől a választás napjáig legalább tizenöt napi és legfeljebb huszonöt napi időköz maradjon.
Az új választásra a központi választmány a választási küldöttséget és a szavazatszedő küldöttségeket újonnan alakítja meg és megteszi a választás előkészítésére szükséges intézkedéseket.
Az új választásra egyebekben a választásra vonatkozó általános szabályok az irányadók.
153. § Azokban a választókerületekben, amelyekben a szavazás titkos, a választók névjegyzékébe felvett választó a szavazásban résztvenni köteles.
154. § Az a választó, aki a szavazatszedő küldöttség előtt való megjelenésben alapos okból akadályozva van, távolmaradásának indokait a szükséges igazoló okmányok bemutatása mellett a választás napját követő nyolc napon belül a központi választmány elnökénél írásban bejelentheti. Posta útján történt bejelentésnél a feladás napja irányadó. Aki a bejelentést e határidőig elmulasztotta, a rendőri hatóság előtt megindított eljárás során igazolhatja távolmaradásának okát.
155. § A központi választmány a 154. §-ban említett bejelentések elbírálására saját kebeléből egy vagy több - a központi választmány által választott elnökből és két tagból álló - albizottságot alakít. Szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt.
Ha az albizottság valakire nézve a szavazatszedő küldöttség előtt való megjelenést akadályozó alapos okot lát fennforogni, az illetővel szemben további eljárásnak helye nincsen.
156. § A központi választmány elnöke a 154. §-ban említett bejelentések elbírálása után elkészíti azoknak a választóknak jegyzékét, akik a szavazásban nem vettek részt és akiknek a távolmaradás igazolására vonatkozó bejelentését alaposnak nem fogadták el. Ezeket a jegyzékeket Budapest székesfővárosban minden közigazgatási kerületre, egyébként pedig minden községre (város) külön kell elkészíteni.
157. § A központi választmány elnöke a jegyzékeket a választást követő hatvan napon belül átteszi a választókerület székhelyére illetékes pénzügyigazgatósághoz (Budapest székesfővárosban az adófelügyelőséghez).
A pénzügyigazgatóság (adófelügyelőség) megállapítja, hogy a jegyzékben szereplő választók a választást megelőző évre jövedelmi adóval meg vannak-e róva és ezt, valamint a kirótt jövedelmi adó összegét a jegyzék megfelelő rovatában feltünteti.
A pénzügyigazgatóság az ilykép kiegészített jegyzéket további eljárás végett az illetékes elsőfokú rendőri büntető birósághoz teszi át.
158. § A szavazási kötelezettség alapos ok nélkül történt elmulasztása a jövedelmi adóval meg nem rovottaknál öt koronától ötven koronáig terjedhető, azoknál pedig, akik jövedelmi adóval vannak megróva, a választást megelőző évre jogerősen kirótt jövedelmi adó 10%-ának megfelelő pénzbirsággal büntetendő. A pénzbírság azonban öt koronánál akkor sem lehet kevesebb, ha a választóra kirótt jövedelmi adó 10%-a az öt koronát el nem éri.
A szavazási kötelezettség elmulasztása miatt a rendőri büntető bíróság a rendőri büntető eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával jár el. Az eljárás büntetőparancs kbocsátásával kezdődik.
A másodfokú határozat ellen további fellebbvitelnek nincs helye.
159. § A szavazásban részt nem vett választók jegyzékének mintáját, valamint a kötelező szavazásra vonatkozó rendelkezések végrehajtásával kapcsolatban esetleg szükséges részletes szabályokat a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel és az igazságügyminiszterrel egyetértőleg rendelettel állapítja meg.
160. § A választók összeírásának előkészítésénél, az összeírásnál, továbbá a névjegyzék elkészítésénél, kiigazításánál és megőrzésénél, végül a képviselőválasztásnál közreműködő, esküt (fogalom) tett minden közeg, így különösen a központi választmánynak, az összeíró küldöttségnek, a választási vagy a szavazatszedő küldöttségnek elnöke és tagja, a központi választmány jegyzője, a választásnál megbízásból közreműködő egyén, felesketett írnok, a névjegyzék megőrzésére hivatott személy ellen, ha a választói jogszabályokat vagy az ezek alapján tett hatósági rendelkezéseket akár cselekvéssel, akár mulasztással megszegi vagy kijátssza, az esetleges büntetőjogi következményektől függetlenül fegyelmi eljárásnak van helye.
A fegyelmi eljárást, illetőleg az ezt megelőző vizsgálatot nemcsak feljelentésre, de hivatalból is elrendelheti, az illető közeg kérelmére pedig elrendelni köteles a központi választmány, a közigazgatási bizottság vagy a belügyminiszter. A központi választmány, a közigazgatási bizottság és a belügyminiszter határozata ellen a kézbesítést követő tizenöt napon belül a közigazgatási birósághoz jogorvoslatnak van helye.
A vizsgálat teljesítésére a közigazgatási bizottság egy vagy több tagját küldi ki.
A vizsgálat eredménye felett elsőfokon a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya, másodfokban a közigazgatási biróság határoz. A fegyelmi eljárásra egyébként a törvényhatósági tisztviselők elleni fegyelmi eljárásról szóló törvény rendelkezései irányadók. Ha a törvénysértés a választás meghiusulását okozta vagy érvénytelenné nyilvánítását (megsemmisítését) vonhatja maga után, a pénzbirság száz koronától nyolcezer koronáig terjedhet.
A névjegyzék megőrzése tekintetében a kir. közjegyző a reá nézve irányadó fegyelmi szabályok hatálya alatt marad.
161. § Állami, törvényhatósági vagy községi közszolgálatban álló alkalmazott ellen, ha a választói jogszabályokat vagy az ezek alapján tett hatósági rendelkezéseket akár cselekvéssel, akár mulasztással megszegi vagy kijátssza, az esetleges büntetőjogi következményektől függetlenül fegyelmi eljárásnak van helye még akkor is, ha a cselekményt nem hivatalos minősében követte el.
A fegyelmi eljárás bírák és bírósági hivatalnokok (1871:VIII. tc. 1. §-a), birósági végrehajtók, a közigazgatási bíróság ítélőbírái, valamint segéd- és kezelőszemélyzete ellen saját fegyelmi hatóságuk, más közhivatalnokok ellen a 160. §-ban megjelölt hatóságok hatáskörébe tartozik.
162. § A választói jog büntetőjogi védelméről szóló 1913:XXIII. tc. 2. §-a helyébe az alábbi 163. § rendelkezései, az 1913:XXIII. tc. 3. §-a helyébe az alábbi 164. § rendelkezései, az 1913:XXIII. tc. 9. §-a helyébe az alábbi 165. § rendelkezései, végül az 1913:XXIII. tc. 11. §-a helyébe az alábbi 166. § rendelkezései lépnek.
163. § Az összeíró küldöttség elnöke, más tagja vagy közege, aki a választók összeírása alkalmával szándékosan közreműködik akár arra, hogy valaki nyilvánvalóan törvény ellenére a névjegyzék tervezetébe felvétessék vagy abból ki ne hagyassék, akár arra, hogy valaki nyilvánvalóan törvény ellenére a névjegyzék tervezetébe fel ne vétessék vagy abból kihagyassék, bűntettet követ el és két évig terjedhető börtönnel, valamint négyezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
Ugyanez a büntetés éri a központi választmány elnökét, más tagját vagy közegét, aki az 1. bekezdésben meghatározott cselekményt a választók névjegyzékének vagy a kihagyottak jegyzékének összeállításánál követi el.
164. § Vétséget követ el, aki abból a célból, hogy akár ő maga, akár más törvény ellenére választójogot nyerjen vagy hogy akár az ő, akár másnak választójoga törvény ellenére megmaradjon vagy végül hogy valaki törvény ellenére választójogot ne nyerjen, vagy választójogát törvény ellenére elveszítse:
1. hamis okiratot készít vagy készíttet, tudva hamis vallomást tesz, tudva hamis felvilágosítást ad, vagy pedig tudva más hamis bizonyítékot vagy adatot szolgáltat;
2. valódi okiratot meghamisít vagy meghamisíttat, elrejt, megsemmisít vagy használhatatlanná tesz;
3. a választójog kellékeinek igazolásához szükséges okirat kiállítását vagy kiszolgáltatását vagy a választójog kellékeinek igazolásához szükséges vallomást, felvilágosítást vagy más bizonyíték vagy adat szolgáltatását törvény ellenére megtagadja;
4. hatóság vagy küldöttség előtt tudva hamis vagy hamisított okiratot vagy más ily bizonyítékot vagy adatot használ fel;
5. mást az 1-4. pontokban felsorolt valamelyik cselekmény elkövetésére reábirni törekszik.
Bűntett a cselekmény, ha azt valaki hivatala vagy hivatalos megbízása körében követi el.
A jelen §-ban meghatározott bűncselekmények büntetését az 1913:XXIII. tc. 4. §-a állapítja meg.
165. § Aki az 1913:XXIII. tc. 7. §-ában említett célból a választó részére vagy a választó beleegyezésével más részére ajándékot, őt meg nem illető jutalmat vagy egyéb előnyt ad, juttat vagy igér, vétséget követ el és hat hónapig terjedhető fogházzal és ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
Ugyanez a büntetés éri azt a választót is, aki az 1. bekezdésben megjelölt célból akár maga, akár más részére ajándékot, illetéktelen jutalmat vagy egyéb előnyt követel, elfogad, vagy valakit ajándék, jutalom vagy egyéb előny igéretére reábirni törekszik.
166. § A közhivatalnok, aki hivatali hatalmával visszaélve, hivatali hatáskörébe eső cselekményével vagy ilyennek elmulasztásával vagy ezek kilátásba helyezésével törekszik valamely választót választójogának szabad gyakorlásában befolyásolni, valamint az a közhivatalnok, aki az 1913:XXIII. tc. 6. és 7. §-ában felsorolt cselekmények valamelyikét hivatali hatalmával visszaélve követi el, vétség miatt két évig terjedhető fogházzal és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
Ugyanígy büntetendő az a közhivatalnok, aki a neki alárendelt alkalmazottat arra utasítja, hogy valamelyik jelöltre szavazzon vagy ne szavazzon, vagy hogy szavazati jogát egyáltalán gyakorolja, vagy a szavazástól tartózkodjék, vagy hogy befolyását valamely más módon az egyik vagy a másik jelölt mellett vagy ellen, vagy a választóknak a szavazástól való tartózkodása érdekében érvényesítse.
167. § Ha az e törvény 165. vagy 166. §-ában, vagy az 1913:XXIII. tc. 10., 15. vagy 16. §-ában meghatározott bűntettet vagy vétséget az illető választókerületben a választók névjegyzékébe felvett választó jelentette fel, őt a bűnvádi eljárás során a sértett jogköre illeti meg.
168. § Az 1913:XXIII. tc. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
Az 1913:XXIII. tc. 19-21. §-aiban meghatározott kihágások miatt az eljárás a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik.
169. § Az összeíró, a választási és a szavazatszedő küldöttség elnökét és tagjait abban az esetben, ha nem laknak működésük színhelyén, tényleges működésük ideje alatt napidíj és utazási költség illeti meg, amelynek mértékét és felszámításának módozatait a belügyminiszter rendelettel állapítja meg. Az írni-olvasni tudás igazolásnak céljára szervezett bizottság elnökét és tagjait díjazás illeti meg, amelyet a belügyminiszter állapít meg.
A választók összeírásának előkészítésével, az összeírással, a névjegyzékek elkészítésével és kiigazításával járó, valamint a választási eljárás során felmerülő összes személyi és dologi hivatalos kiadások az államkincstárt terhelik.
170. § A névjegyzék elkészítésénél és évenkint történő kiigazításánál, továbbá a választási eljárásnál azokat a nyomtatványokat kell használni, amelyeket a belügyminiszter a központi választmányoknak e célra megküld.
171. § Az e törvény alapján kiszabott pénzbírságokból befolyó összegeket a közigazgatási hatóságok által kiszabott kihágási büntetéspénzekre nézve az 1901:XX. tc. 23. §-ában megállapított célokra kell fordítani.
172. § Állami, törvényhatósági és községi közszolgálatban álló közhivatalnokot, ha képviselőválasztáson mint jelölt fellép, a jelölés megtörténtének napjától a választási eljárás befejezését követő második nap elteltéig szabadságidő illeti meg. Ezen idő alatt a közhivatalnok a hivatali székhelyen való lakás kötelezettsége alól is fel van mentve.
A képviselővé választott ily közhivatalnokot, ha a képviselőséggel össze nem férő állást foglal el és végleges igazolástól számított harminc nap alatt a képviselői megbizatásról le nem mondott, végleges nyugalomba helyezettnek kell tekinteni, feltéve, hogy a fennálló szabályok értelmében nyugdíjra igényt adó legkisebb szolgálati idejét betöltötte, ha pedig e legkisebb szolgálati időt még be nem töltötte, a fennálló szabályok értelmében végkielégítésben kell részesíteni.
Ugyane szabály áll arra a közhivatalnokra is, aki állásáról a 16. § utolsó bekezdése értelmében lemondott.
173. § Az összeférhetetlenségről szóló 1901:XXIV. tc. 12. §-a olykép egészíttetik ki, hogy az országgyűlési képviselői megbizatás az ott felsorolt eseteken felül megszűnik arra a képviselőre nézve is, akit bűntett vagy a jelen törvény 11. §-ának 9. vagy 10. pontjában említett valamelyik bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésbüntetésre ítéltek vagy dologházba utaltak.
174. § E törvénynek a választásról szóló Hetedik Fejezetében foglalt rendelkezések - a 175. §-ban foglalt rendelkezésekből folyó korlátozások mellett - e törvény hkihirdetésének napján életbelépnek. Ugyane napon lépnek életbe a 160., a 161., a 162-168. és a 172. §-okban foglalt rendelkezések.
A törvény egyéb rendelkezései - a 175. és a 176. §-ban foglalt rendelkezésekből folyó korlátozások mellett - a választókerüeltek és székhelyük újabb megállapításáról szóló törvény (30. §) életbeléptetésének napján lépnek életbe.
A szavazókörök megállapításának munkálatait az előbbi bekezdésben megjelölt időpontban haladéktalanul meg kell kezdeni és három hónap alatt be kell fejezni. A választók névjegyzékének elkészítését legkésőbb e három hónap elteltével kell megkezdeni.
Az e törvény alapján elkészített névjegyzékek legkésőbb a 2. bekezdésben megjelölt időponttól számított egy év elteltével válnak érvényessé, a belügyminiszter azonban, mihelyt az összes kerületek névjegyzékei véglegesek (72. §), a névjegyzékek érvényessé válására megfelelő korábbi időpontot állapít meg. E névjegyzékek kiigazítás nélkül érvényesek annak a naptári évnek hátralévő részére, amelybe érvényessé válásuk napja esik, továbbá az ezt követő naptári évre.
175. § Az 1910. évi január hó 21. napjára összehívott országgyűlés tartama alatt az összes időközi választások - az 1913:XIV. tc. 155. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően - továbbra is az 1914:XV. törvénycikk életbelépését megelőzően megállapított választókerületekben és az 1913:XIV. törvénycikket megelőző törvényes rendelkezések szerint, az 1914. évre érvényes névjegyzékek alapján történnek. A jelen törvény 89-93. §-aiban és 96. §-ában foglalt rendelkezések azonban ezen választásoknál is megfelelő alkalmazást nyernek.
Az e törvény alapján elkészített névjegyzékek érvényessé válásának időpontjáig (174. § utolsó bekezdés) esetleg tartandó általános képviselőválasztások az 1914:XV. tc. alapján megállapított választókerületekben és az 1913:XIV. tc. rendelkezései szerint történnek, a választási eljárásra azonban a jelen törvény Hetedik Fejezetében foglalt rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni. Titkos a szavazás ily választás esetében az 1914:XV. tc. alapján megállapított választókerületek közül Budapest székesfőváros. Fiume városa és kerülete, valamint a törvényhatósági joggal felruházott többi városok választókerületeiben. Amennyiben az e törvény alapján elkészített névjegyzékek érvényessé válásának időpontjáig általános képviselőválasztások tartatnak, az egybegyűlendő országgyűlés tartama alatt az összes időközi választások tekintetében is a jelen bekezdésben foglalt szabályok irányadók.
176. § Ha a 174. § 2. bekezdésében megjelölt időpont augusztus hó 31. napját követő időre esik, az ezen időpontban érvényben lévő választói névjegyzékek kiigazítása iránt már folyamatban lévő eljárást az 1913:XIV. tc. rendelkezései szerint kell befejezni. Ebben az esetben a 175. § 2. bekezdésében említett választások alapjául, amennyiben a választások a 174. § 2. bekezdésben megjelölt időpont évére esnek, az erre az évre érvényes névjegyzékek, amennyiben pedig a választás később történik, a jelen bekezdés értelmében kiigazított névjegyzékek szolgálnak.
Ha a 174. § 2. bekezdésében megjelölt időpont augusztus hó 31. napjára vagy e napot megelőző időre esik, az ezen időpontban érvényben lévő választói névjegyzékek kiigazítását mellőzni kell és az esetleg már folyamatban lévő eljárást meg kell szüntetni. Ebben az esetben a 175. § 2. bekezdésében említett választások alapjául a 174. § 2. bekezdésében megjelölt időpontban érvényes választói névjegyzékek szolgálnak.
Az eddigi törvények alapján készített névjegyzékeket a jelen § 1. bekezdésében említett eseteken kívül többé kiigazítani nem kell.
177. § Minden törvényhatóság és minden oly rendezett tanácsú város, amely a választókerületek és székhelyük újabb megállapításáról szóló törvény (30. §) szerint akár magában, akár más várossal vagy városokkal együttküld képviselőt, a belügyminiszter által kitűzendő határidőn belül a jelen törvény értelmében megalakítja a központi választmányt. Mihelyt e központi választmányok megalakítása jogerőssé vált, az eddigi törvényes rendelkezések alapján alakított központi választmányok megbízása - a jelen § 2. bekezdésében említett kivételekkel - véget ér.
Azokban a rendezett tanácsú városokban, amelyekben az 1913:XIV. tc. értelmében központi választmány alakult, ha ott a jelen törvény értelmében központi választmány nem alakul, vagy nem ugyanazon területre kiterjedő hatáskörrel alakul, mint az 1913:XIV. tc. értelmében ugyanott alakult központi választmány, az 1913:XIV. tc. rendelkezései szerint készült választói névjegyzék kiigazításának (176. § 1. bekezdése), továbbá a 175. § 2. bekezdésében említett választásoknak tennivalóit az 1913:XIV. tc. értelmében utolszor alakított központi választmányok látják el. Azokban a nagyközségekben, amelyeknek az 1914:XV. törvénycikket megelőző törvényes rendelkezések szerint külön képviselőküldési joguk volt, továbbá az ugyanily rendezett tanácsú városok közül azokban, amelyek a választókerületek és székhelyük újabb megállapításáról szóló törvény ( 30. §) értelmében nem fognak magukban külön képviselőt küldeni, a 175. § 1. bekezdésében említett időközi választások tennivalóit továbbra is az 1913:XIV. tc. 157. §-ában foglalt rendelkezéssel működésükben fenntartott központi választmányok látják el.
A jelen törvény alapján első ízben alakított központi választmányok megbizása véget ér, mihelyt a véglegessé vált első névjegyzékek szétküldettek.
A második alkalommal alkított központi választmányok megbízása az első névjegyzékek szétküldését követő harmadik naptári év végéig tart.
178. § A névjegyzékek elkészítése alkalmával életkor tekintetében a névjegyzékbe való felvételhez elég, ha a felveendő személy huszonnegyedik életévét a 174. § 2. bekezdésében meghatározott időponttól számított egy évi határidőn belül betölti. Azokat, akik arany, ezüst vagy bronz vitézségi érem tulajdonosai vagy a Károly-csapatkeresztet elnyerték, a 2. § utolsó bekezdésében említett esetekben a névjegyzékbe életkorukra tekintet nélkül kell felvenni.
Azt, akire nézve a 10. §-ban említett valamelyik kivétel, vagy a 11. §-ban említett valamelyik kizáró ok fenforog, a névjegyzékbe fel kell venni, ha közokirat igazolja, hogy a kizáró ok a 174. § 2. bekezdésében meghatározott időponttól számított egy évi határidőn belül kétségtelenül megszűnik.
179. § A minisztérium felhatalmaztatik, hogy abban az esetben, ha a választók összeírása háború idején történik, azokra nézve, akik mint tartalékosok, póttartalékosok vagy népfölkelők tényleges szolgálatot teljesítenek, vagy a hadiszolgáltatásokról szóló törvények alapján személyes szolgálatot teljesítenek, a vallomásszolgáltatás (49. §) és a választójog kellékeinek igazolása tekintetében rendelettel e törvény rendelkezéseitől eltérő kivételes szabályokat állapíthasson meg. A központi választmány az említett egyéneket - ha a választójoghoz megkívánt kellékeknek megfelelnek - a választók névjegyzékébe az ideiglenes névjegyzék közszemlére tétele után is (70. §), a névjegyzék érvényessé válásának időpontjáig hivatalból felvenni köteles. Ebben az esetben a hozott határozatok közszemlére tételének módját és idejét, valamint a határozatok ellen használható jogorvoslatok határidejét a belügyminiszter rendelettel állapítja meg.
180. § Akit osztály vagy tulajdon ellen elkövetett, a Btk. 172. §-ának 2. bekezdésébe ütköző izgatás miatt itéltek el jogerősen szabadságvesztésbüntetésre, az a jelen törvény 11. §-ának 9. pontja értelmében csupán abban az esetben van kizárva a választójogból, ha a cselekményt a jelen törvény kihirdetése után követte el.
181. § A szavazóköröknek e törvény értelmében első ízben történt megállapítását a törvényhatóságok, illetőleg rendezett tanácsú városok az első megállapítás jogerőre emelkedését követő három év mulva átvizsgálni és a szükséghez képest módosítani kötelesek.
182. § A belügyminiszter ott, ahol ugyanahhoz a körjegyzőséghez tartozó községek különböző szavazókörökbe osztatnak be, a körjegyzőségeknek a szavazókörökkel való összhangba hozatala végett a körjegyzőségek átalakítása iránt a szükséges tárgyalásokat rendeleti úton kezdeményezheti, és ha a törvényhatóság az átalakítás iránt nem intézkednék, ezt hivatalból is elrendelheti.
183. § A képviselőválasztások érvényessége felett való bíráskodásról külön törvény rendelkezik.
A törvényhatósági választói jogról, továbbá a szász egyetem közgyűlése tagjainak választásáról szintén külön törvény fog rendelkezni. Egyelőre a törvényhatósági választói jogról szóló 1915:VI. tc. és a szász egyetem közgyűlési tagjai megbizatásának meghosszabbításáról szóló 1916:XII. tc. rendelkezései azzal a kiegészítéssel maradnak hatályban, hogy mindaddig, amíg az e bekezdésben említett külön törvény máskép nem rendelkezik, a választójogosultság tekintetében az országgyűlési képviselőválasztóknak az 1914. évre érvényes névjegyzéke szolgál alapul.
184. § E törvénynek azok a rendelkezései, amelyek a központi választmány, az összeíró, a választási és a szavazatszedő-küldöttség elnökének és tagjainak nyelvismeretére, úgyszintén a központi választmány hivatalos nyelvére vonatkoznak, Fiume városára és kerületére nem terjednek ki. A belügyminiszter erészben az ottani viszonyoknak megfelelő szabályokat rendelettel állapítja meg. A választók névjegyzékét, a választási jegyzőkönyvet, a szavazási jegyzőkönyvet, a szavazási rovatos íveket, valamint a 120., a 136. és a 156. § értelmében készített külön jegyzékeket Fiume városában és kerületében magyar és olasz nyelven kell szerkeszteni.
Az írni-olvasni tudás igazolása céljából szervezett bizottság (19. §) alakítására vonatkozó rendelkezések Fiume városára és kerületére szintén nem terjednek ki. A vallás- és közoktatásügyi miniszter e részben az ottani viszonyoknak megfelelő szabályokat rendelettel állapítja meg.
185. § E törvény életbelépésével a fennálló törvényeknek vele ellenkező rendelkezései hatályukat vesztik.
186. § E törvény végrehajtásával a minisztériumra ruházott tennivalók tekintetében a minisztérium, egyebekben pedig - amennyiben e törvény más minisztert nem bíz meg vagy a rendelkezés természetéből más nem következik - a belügyminiszter bizatik meg.
