1. § a Pénzintézeti Központ a polgári, állami és m. kir. államvasúti alkalmazottak és nyugdíjasok hivatali járandóságait terhelő tartozások kiegyenlítésének megkönnyítésére, továbbá az említett személyek indokolt hitelszükségletének e járandóságok igénybevételével történő kielégítésére a jelen törvény értelmében kölcsönöket nyújthat.
Hivatali járandóság alatt e törvényben a közszolgálati alkalmazottaknak végrehajtás alá vonható ténylegességi illetményeit a lakáspénz kivételével, nyugalomba helyezetteknél pedig a nyugdíjat a lakbérnyugdíj kivételével kell érteni.
2. § A jelen törvény alapján nyújtandó kölcsönök feltételeit, mértékét, valamint engedélyezésüknek és folyósításuknak módozatait a pénzügyminiszter időről-időre rendelettel szabályozza.
Ennél a szabályozásnál annak a követelménynek kell érvényesülni, hogy a Pénzintézeti Központ a jelen törvény alapján nyújtott kölcsönökből üzleti haszonra nem tehet szert. Evégből a kiadandó rendeletben megállapitandó, hogy a Pénzintézeti Központ a kölcsönöket csak olyan kamat mellett nyujthatja, amely a beszerzett pénz (3. §) után általa kifizetett kamatnál magasabb, de ezt legföljebb évi másfél százalékkal haladja meg. Az a többlet, amellyel az adóstól szedett kamat a Pénzintézeti Központ által beszerzett pénz (3. §) után fizetett kamatot meghaladja, tartalék képzésére fordítandó, amely kizárólag a jelen törvény alapján nyujtott kölcsönök összességénél mutatkozó netáni veszteségek fedezésére fordítandó.
Megállapítandó továbbá a kiadandó rendeletben, hogy
a) a jelen törvény alapján az egyes közszolgálati alkalmazottnak nyújtható kölcsön törlesztési időtartama az adós életkorára és, - amennyiben tényleges szolgálatban áll, - hátralevő szolgálati idejére való tekintettel úgy határozandó meg, hogy az adós a kölcsönt még életében, illetőleg még hátralévő valószínű szolgálati ideje alatt teljesen törleszthesse; ez az időtartam azonban rendszerint tizenöt évet, kivételes esetekben, tényleges szolgálatban állóknál, 30 évet meg nem haladhat;
b) a jelen törvény alapján az egyes közszolgálati alkalmazottnak nyujtható kölcsön legmagasabb összege rendesen az az összeg, amely a kölcsönt igénylő alkalmazott hivatali járandóságából a 6. § szerint igénybevehető rész teljes felhasználásával, az előző a) pont szerint számbavehető törlesztési időtartam alatt, a kölcsön engedélyezésekor kikötött kamatláb mellett kamatoztatható és törleszthető. A hivatali járandóságokon kívül azonban a legmagasabb összeg megállapításánál figyelembe vehetők a kölcsönt igénylő által nyújtható egyéb megfelelő bizotsítékok is. (7. §)
3. § A Pénzintézeti Központ a kölcsönök nyújtására szolgáló pénzt elsősorban hazai pénzintézetekkel és más vállalatokkal kötött megállapodások útján szerzi meg. Amennyiben a fedezetről ily módon gondoskodni nem lehet, a hiányzó összegeket a pénzügyminiszter előlegezi a Pénzintézeti Központnak.
4. § Az államkincstár szavatol a Pénzintézeti Központ irányában a jelen törvény alapján adott kölcsönöknek és járulékaiknak megfizetéséért és így elsősorban a tőketörlesztő részleteknek és a kamatoknak pontos beszolgáltatásáért.
Ha a 7. § második és harmadik bekezdése esetében a Pénzintézeti Központnak nem sikerül törlesztetlen követelését behajtani s az a 2. § értelmében képzett tartalékból sem fedezhető, úgy az államkincstár azt a Pénzintézeti Központnak megtéríti.
A kölcsönnyújtással kapcsolatos kezelési költségeket az államkincstár a Pénzintézeti Központnak - esetleg átalányösszeg megállapításával - megtéríti.
A jelen törvény alapján az államkincstárt terhelő kiadások a pénzügyi tárca különféle kiadásainál nyitandó külön rovaton irányzandók elő, illetőleg számolandók el. E költségvetési tétel indokolásával kapcsolatban az engedélyezett kölcsönökről, az azok után szedett kamatokról, az állam szavatosságából eredő kiadásokról és a Pénzintézeti Központnak megtérített kezelési költségekről a törvényhozást tájékoztatni kell.
5. § A jelen törvény alapján nyújtott kölcsönt az adós hivatali járandóságaira az erészben irányadó jogszabályoknak megfelelően fel kell jegyezni, a feljegyzés az adós hivatali járandóságaira és a nyugdíj megváltása esetében - a lakbérnyugdíjnak megfelelő összeg leszámításával - e címen járó illetményeire, valamint végkielégítésére zálogjogot létesít.
A kölcsön kamatait és tőketörlesztő részleteit a hivatali járandóságnak a jelen törvény szerint igénybevehető részéből hivatalból kell levonni és a járandóságokat folyósító pénztár köteles a levont részleteket a pénzügyminiszter utasítása szerint a Pénzintézeti Központnak beszolgáltatni.
6. § A jelen törvény alapján nyújtott kölcsönnek és járulékainak kielégítésére az adós hivatali járandóságait csak az alább meghatározott mértékig lehet igénybe venni:
1. ha a hivatali járandóság évi 2400 K-t meg nem halad 10% erejéig;
2. ha a hivatali járandóság évi 2400 K-nál nagyobb, de 3000 K-t meg nem halad 20% erejéig;
3. ha a hivatali járandóság évi 3000 K-t meghalad, minden megkezdett 100 K többletnél az igénybevehető hányad a hivatali járandóság egész összege után egy-egy százalékkal, de legfeljebb 30%-ra emelkedik.
Az adós részére a jelen törvény alapján tényleges szolgálata idejében engedélyezett kölcsönnek és járulékainak kielégítésére az adós nyugdíját ugyanoly összeg erejéig lehet igénybevenni, mint amely az adós ténylegességi illetményeinek alapulvételével az előbbi bekezdés alapján megállapíttatott. Indokolt esetben azonban a pénzügyminiszter könnyítéseket engedhet meg.
Ha az adós végkielégítéssel távozik a tényleges szolgálatból, vagy ha nyugdíját megváltja, úgy a Pénzintézeti Központ törlesztetlen követelése erejéig a végkielégítés, illetőleg a megváltási összeg egészében visszatartandó.
7. § Amíg az adós hivatali járandóságainak élvezetében van, a Pénzintézeti Központ által nyújtott kölcsönnek és járulékainak kielégítésére csak e járandóságait lehet igénybe venni, kivéve ha az adóssal ettől eltérő megállapodás jött létre.
Az adós halála esetében a Pénzintézeti Központ törlesztetlen követelésének kielégítése végett csak a kölcsön biztosítására netalán kikötött külön biztosítékokat lehet igénybe venni, egyébként a követelés megszűnik.
Ha a hivatali járandóságok élvezete nem az adós halála, hanem hivatalvesztés, lemondás vagy más ok következtében szűnt meg, a kölcsönnek és kamatainak még nem törlesztett része egész összegében esedékessé válik, és ezért az adós az általános jogelvek szerint felel.
A hátralékok az adós hátramaradt hozzátartozóinak végellátását (özvegyi nyugdíját, nevelési járulékát, kegydíját stb.) nem terhelik.
8. § A jelen törvény nem érinti azokat a különös jogszabályokat, amelyek megengedik, hogy hivatali járandóságok köztartozásokra, ideértve a nyilvános betegápolási költségeket (1898:XXI. tc.), továbbá a közszolgálati viszonyból származó tartozásokra igénybevétessenek, úgy, hogy az említett tartozások okából a hivatali járandóságok a fennálló jogszabályok által megengedett mértékben és módokon továbbra is igénybevehetők.
Egyébként a jelen törvény hatálya alá eső közszolgálati alkalmazottak és nyugdíjasok hivatali járandóságaiból (1. § 2-ik bekezdés) csak a következő követelések tekintetében lehet kielégítést keresni, illetőleg e járandóságokra végrehajtás, engedményezés vagy elzálogosítás útján vagy más módon jogokat szerezni:
1. Az adós feleségét, fel- vagy lemenő rokonait illető, valamint a törvénytelen gyermek javára megállapított tartás iránti követelések a végrehajtási jogszabályok korlátai között ezentúl is érvényesíthetők.
2. Az adós hivatali járandóságaira a végrehajtási eljárásra vonatkozó jogszabályok korlátai között érvényesíthető a jelen törvény kihirdetése előtt keletkezett minden olyan követelés is, melyet végrehajtási foglalás, engedményezés vagy elzálogosítás alapján a járandóságokra a jelen törvény kihirdetése előtt, vagy legkésőbb ettől számított három hónap alatt jegyeztek föl, vagy amelyet a hitelező a jelen törvény kihirdetésétől számított három hónap alatt a Pénzintézeti Központnál szabályszerűen bejelent. A bejelentésnek módját és részleteit a pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter rendelettel szabályozza.
Felhatalmaztatik a kereskedelemügyi miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértve, a magyar királyi államvasutak alkalmazottai tekintetében rendelettel - esetleg a vasúti szolgálati rendtartásról szóló 1914. évi XVII. tc. 25. §-ától eltérően - szabályozza az említett alkalmazottak hivatali járandóságaiból megengedett levonásokat és azoknak sorrendjét, oly korlátozással azonban, hogy a levonások a hivatali járandóságok 50%-át nem haladhatják meg.
9. § Ha a jelen törvény hatálya alá eső közszolgálati alkalmazott vagy nyugdíjas hivatali járandóságait a 8. § 2. bekezdésének 2. pontja szerint érvényesíthető követelés terheli, akkor a Pénzintézeti Központ által nyújtott kölcsön összegéből elsősorban az említett követeléseket kell kielégíteni; ezeket a fizetéseket a Pénzintézeti Központ az adós számlájára közvetlenül teljesíti. A hitelező a kielégítést akkor is elfogadni köteles, ha a követelés még nem járt le és az időelőtti visszafizetés okából kártalanítást nem igényelhet, még akkor sem, ha az időelőtti visszafizetés esetére kártalanítás kifejezetten ki volt kötve.
Ha a Pénzintézeti Központ által nyújtható kölcsön összege nem elegendő arra, hogy a 8. § 2. bekezdésének 2. pontja szerint érvényesíthető követelések abból teljes kielégítést nyerjenek, akkor a Pénzintézeti Központ a hitelezőkkel egyességet kisérel meg. Ha az egyesség nem sikerül, a Pénzintézeti Központ a kölcsönnyújtást megtagadja.
A Pénzintézeti Központ mellett döntőbizottság alakíttatik. Minden oly esetben, amelyben a Pénzintézeti Központ által nyújtott kölcsön összege vagy annak egy része a hivatali járandóságokat terhelő követelések kielégítésére fordítandó, a döntőbizottság a hivatali járandóságból való kielégítés szempontjából végérvényesen határoz a 8. § 2. bekezdésének 2. pontjában említett követelésekre vonatkozó összes vitás kérdésekben.
A döntőbizottság hatáskörének, szervezetének és eljárásának részletes szabályait a pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter egyetértve rendelettel állapítja meg.
Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter, hogy azokra az esetekre, amelyekben a jelen szakasz 2. bekezdésében említett egyesség nem sikerül, a jelen törvény hatálya alá eső közszolgálati alkalmazottak és nyugdíjasok hivatali járandóságait a 8. § 2. bekezdésének 2. pontja szerint terhelő követelések rendezése végett rendeleti úton csődönkívüli kényszeregyességi eljárást léptessenek életbe. Ez a kényszeregyességi eljárás csupán az adós hivatali járandóságából igényelhető kielégítésére vonatkozik és az adós egyéb vagyonából való kielégitést nem érinti. A kényszeregyességi eljárás az előző bekezdésekben említett döntőbizottság hatáskörébe tartozik. A döntőbizottságnak a kényszeregyességi eljárásban hozott határozatai végérvényesek.
A Pénzintézeti Központ a jelen szakasz szerint foganatosított adósságrendezésből folyólag a fennálló törvények alapján az adóst terhelő bélyegilletéket a kezelési költségek (4. §) terhére fedezi.
10. § Az 1908:XLI. tc. 6. § 1. bekezdésének a lakpénz lefoglalására és lekötésére vonatkozó rendelkezéseit a jelen törvény nem érinti.
Egyebekben a végrehajtási eljárásra vonatkozó jogszabályok a jelen törvényben foglalt rendelkezéseknek megfelelően módosulnak.
11. § A pénzügyminiszter a jelen törvény rendelkezéseit a megfelelő eltérésekkel rendelettel kiterjesztheti az 1. § első bekezdésében nem említett közszolgálati alkalmazottakra és nyugdíjasokra; a horvát-szlavonországi országos és egyéb horvát-szlavonországi közszolgálati alkalmazottakra és nyugdíjazásokra való kiterjesztésnél a pénzügyminiszter a bánnal egyetértve jár el.
12. § A jelen törvény hatálya a magyar szent korona országainak egész területére kiterjed; Horvát-Szlavonországokban azonban a jelen törvénynek az önkormányzat körébe tartozó jogviszonyokat szabályozó rendelkezései helyett az ottani megfelelő jogszabályok irányadók.
A jelen törvény életbelépésének idejét a pénzügyminiszter rendelettel határozza meg és a törvényt a pénzügyminiszter az igazságügyminiszterrel, Horvát-Szlavonországokban a bánnal egyetértve hajtja végre.
