1. § A tűzvésztől sújtott Gyöngyös város újjáépítési és rendezési munkálatainak intézését, valamint a város és lakóssága érdekében megindult segítő mozgalmak irányítását és ellenőrzését a minisztérium által kinevezett kormánybiztos végzi, akinek hatáskörét és az intézkedései ellen igénybevehető jogorvoslatot részletesen a minisztérium rendelettel állapítja meg.
Hatáskörébe tartozik különösen a város szabályozási és beépítési tervének, valamint építési szabályzatának a városi képviselőtestület meghallgatásával és a belügyminiszter jóváhagyása mellett való megállapítása; a szabályozási és beépítési terv megvalósítása végett szükséges kisajátítások és hatósági telekrendezések végrehajtása, továbbá a felügyelet minden köz- és magánépítkezési ügyben.
A kormánybiztos által megállapított szabályozási terveket és szabályzatokat a kormánybiztos működésének megszűnése után is csak a belügyminiszter jóváhagyásával lehet módosítani.
2. § Gyöngyös város újjáépítésének és rendezésének költségeihez az államkincstár a következő segélyekkel járul:
1. Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a város háromszögelésével, felmérésével, szintezésével és térképezésével, valamint a kormánybiztos által végrehajtanó szabályozásoknál és telekrendezéseknél a szabályozási vonalak és az új telekhatárvonalak kitűzésével járó személyi és dologi kiadásokat - kivéve az 1909:V. tc. 28., illetőleg 27. §-ában megállapított községi szolgáltatásoknak a költségeit - a pénztári készletekből fedezhesse.
2. Felhatalmaztatik a belügyminiszter:
a) hogy a város szabályozási, csatornázási és vízellátási terveinek az elkészítésével felmerülő, valamint a kormánybiztos működésével kapcsolatos személyi és dologi kiadásokat a pénztári készletek terhére viselhesse:
b) hogy az alkotandó gyöngyösi városépítési alapot (14. §) a pénztári készletek terhére egyszersmindenkorra 3 millió koronával segélyezhesse.
3. Felhatalmaztatik a földmívelésügyi miniszter, hogy az 1914:XXXVIII. tc. 2. §-ában kijelölt fedezet terhére viselhesse a Belső-Mérges patak megszüntetése és a Külső-Mérges patakba való elvezetése, valamint a Nagy-pataknak új mederbe való áthelyezése költségeit.
4. Felhatalmaztatik a vallás- és közoktatásügyi miniszter, hogy a tűzvész által megrongált templomok és egyházi épületek helyreállításához s esetleges újjáépítéséhez való hozzájárulásként a fenntartók között összesen 500,000 koronát meg nem haladó segélyeket oszthasson ki, amely állami segélyek a pénztári készletekből fedezendők.
3. § Az újjáépítési és rendezési művelet keretében kötött ügyletek és kiállított okiratok és beadványok bélyeg- és illetékmentesek.
Az ide vonatkozó részletes rendelkezéseket a minisztérium rendelettel állapítja meg.
4. § Gyöngyös városában - az 1909:VI. tc. értelmében járó házadó és az 1918:IX. tc. 18. §-a értelmében fizetendő pótlék tekintetében - 15 évi adómentesség illeti meg azokat az épületeket vagy épületrészeket, amelyek a tűzvész által érintett területen vagy a szabályozási tervben megállapított út-, utca-, vagy térvonalon, ó falak vagy falrészek felhasználása nélkül épülnek, ha legkésőbb 1923. évi december hó 31-ig lakható állapotba helyeztetnek.
5. § Felhatalmaztatik a belügyminiszter, hogy a pénztári készletből a tényleges szükségletnek megfelelő részletekben, 6 millió korona erejéig kamatmentes előleget bocsáthasson a kormánybiztos rendelkezésére, abból a célból, hogy a tűzvész folytán szükségessé vált építkezésekhez az anyagokat és a munkaerőt beszerezhesse.
Ez az állami előleg 1920. évi december hó 31-ig visszafizetendő.
A minisztérium az általános magánjogi szabályoktól eltérő rendelkezéseket állapíthat meg avégből, hogy a kormánybiztos által nyújtott anyagok és munkaerő révén elérhető előnyök az építtetőktől elvonhatók ne legyenek.
6. § Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a belügyminiszterrel egyetértően Gyöngyös városának a tényleges szükségletnek megfelelő összegekben, legfeljebb 12 millió koronáig terjedhető, 45 éven át utólag félévi kamat és tőketörlesztési járadékokban visszafizetendő, 3%-os kamatozású kölcsönt utalványozhasson ki.
Ezt a kölcsönt a következő célokra kell fordítani:
a) 3 millió koronát Gyöngyös város középítkezési költségeinek fedezésére;
b) 9 milió koronát a város által készített lakások költségeinek fedezésére, továbbá építési kölcsönök nyújtására olyan ingatlantulajdonosok részére, akik a tűzvész folytán megsérült házaikat helyreállítani kívánnák, vagy a tűzvész folytán megsemmisült, vagy megsérült, vagy a városrendezés folytán kisajátítás alá került házaik helyett új házakat kívánnak építeni;
c) amennyiben a b) pont alapján nyújtandó kölcsönök céljára az ott megjelölt 9 millió koronányi összegnek teljes igénybevétele nem szükséges, a még rendelkezésre fennmaradó összeget a város az a) pont alapján nem fedezett középítkezési költségeinek fedezésére fordíthatja.
A jelen szakasz b) pontja értelmében a magánosoknak nyújtandó kölcsönök 40 évi törlesztésre engedélyezhetők; a jelzálogul szolgáló ingatlanokra megelőzően bejegyzett terhekkel együtt nem haladhatják meg a jelzálogul szolgáló ingatlan becsértékének 75%-át és kamatlábuk legfeljebb 5% lehet.
A kölcsön részletes feltételeit, biztosítását és behajtását a minisztérium rendelettel szabályozza és e tekintetben a fennálló jogszabályoktól eltérő rendelkezéseket is állapíthat meg.
7. § Felhatalmaztatik a minisztérium, hogy az újjáépítés és rendezés helyes keresztülvitele érdekében Gyöngyös városára vonatkozólag a kisajátítást, a szabályozást és a telekrendezést rendelettel a fennálló jogszabályoktól eltérően is szabályozhassa.
Különösen:
a) megadható a kisajátítási jog olyan ingatlanokra (ingatlanrészek) kisajátítására, amelyeknek megszerzése a szabályozás, helyes telekalakítás, a megszabott időre való beépítés vagy építési telkeknek alkotása céljából szükséges:
b) kisajátíthatók épületrészek is, ha a megmaradó rész még gazdaságosan kihasználható;
c) a kisajátítási és a kártalanítási eljárásra hivatott közigazgatási és bírói szervek, valamint eljárási szabályok a fennállóktól eltérően állapíthatók meg;
d) a szabályozás, vagy telekrendezés következtében előálló ártékemelkedést a városépítési alap javára kell biztosítani.
Olyan közérdekű műszaki munkálatok végzését, melyek az ingatlan állagát nem sértik, az ingatlan tulajdonosa tűrni köteles.
8. § A kártalanításra nézve az 1881:XLI. tc. rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
1. az épületek értékét - a fél választása szerint - jövedelmezőség, vagy műszaki becslés alapján kell megállapítani.
A jövedelmezőség alapul vétele esetében az 1916. évi nyers házbérjövedelemnek, illetőleg egyenértékének 1/8 részét 5%-os alapon kell tőkésíteni és ehhez ennek az összegnek 20%-át hozzáadni.
Műszaki becslésnél csak olyan vételárak vehetők figyelembe, amelyek már a tűzvész előtt telekkönyvileg keresztülvitt adásvételi ügyletekben állapíttattak meg.
A felépítmények értékelésénél a háború előtti egységárakat kell alapul venni és ezeket legfeljebb 100%-kal lehet emelni.
2. Az ingatlanrész kisajátítási ára az a különbözeti összeg, amely az egész ingatlan és visszamaradó ingatlanrész értéke közt mutatkozik.
3. Tűztől sérült épületeknek az újraépítésnél fel nem használható részeiért és a törmelékért nem jár kártalanítás.
9. § A szabályozási terv szerint beépítésre rendelt területen, ha a telkek fekvésüknél, terjedelmüknél vagy alakuknál fogva a szabályozási tervnek és az építési szabályzatnak megfelelő beépítésre nem alkalmasak, a kormánybiztos a területet szabályszerű építési telkek alakítása végett hatósági rendezés alá veheti. A hatósági rendezés és a telekkönyvi átalakítás részletes szabályait a minisztérium rendelettel állapítja meg.
10. § A teleknek a rendezésbe való bevonását nem gátolja, hogy azon felépítmény van, de a feléépítményért (a kisajátítás esetére megállapított elvek szerint kártalanítás jár.
A rendezés alá vett telken telekkönyvileg biztosított jogok a rendezés keresztülvitelét szintén nem akadályozhatják, de ha az ilyen jogok a telekrendezést nehezítenék, az ingatlan kisajátítható.
11. § A rendezésbe bevont telek eredeti értékéül a telek fekvésének és alakjának megfelelő forgalmi értéket kell venni.
A rendezés következtében előálló új telek értékeü a telek új fekvésének és alakjának megfelelő értékét kell megállapítani.
12. § Megegyezés hiányában az új telkeket az alábbi sorrend szerint igényelheti az:
1. aki a legnagyobb területértéket szolgáltatta az új telekhez,
2. aki a legnagyobb területmennyiséget szolgáltatta az új telekhez,
3. akinek a telektömbben régi telke közelebb fekszik az új telekhez,
4. aki saját telektömbjének rendezésekor telekhez nem jutott; ha ez alapon több igénylő van, köztük a sorshúzás dönt.
5. akinek ingatlana a város újjáépítése és rendezése érdekében kisajátittatott.
Kiosztás útján egy teleknél többet senki sem szerezhet, de az új telkek kiosztásánál és alakításánál a régi telkek nagysága tekintetbe vehető.
Aki régi telke helyett új telket kap, az, ha az új telek a réginél nagyobb értékű, az értékkülönbözetet a városépítési alap javára készpénzben megfizetni köteles (15. § d) pont): ha pedig az új telek a réginél kisebb értékű az értékkülönbözetért úgy kap kártalanítást, mintha telkét kisajátitották volna.
Ha valaki a rendezésbe bevont telke helyett új telket nem kap, vagy ilyet átvenni nem kíván, annak ingatlana kisajátítás alá esik.
A kiosztás útján el nem kelt telkek alkalmas időben nyilvános árverés útján eladásra bocsáthatók.
13. § Ha a kisajátítással vagy a telekrendezéssel érintett ingatlanok tekintetében a telekkönyvileg érdekeltek személyében időközben változás történnék, a kisajátítás vagy telekrendezés körében a jogelődök által vagy a velök szemben végzett jogcselekmények a jogutódokra nézve is kötelezők.
14. § Gyöngyös város újjáépítésével és rendezésével kapcsolatos szabályozások és hatósági telekrendezések pénzügyi megoldására, valamint a városi középítkezések segélyezésére „Gyöngyösi városépítési alap” elnevezéssel külön alapot kell teremteni.
A városépítési alap kezelésének szabályait a minisztérium rendelettel állapítja meg.
A városépítési alap önálló jogi személy s mint ilyen az alapot illető ingók és ingatlanok tulajdonosa.
A városépítési alapot a kormánybiztos képviseli, felőle és nevében a kormánybiztos rendelkezik.
A kormánybiztos által végzett összes ingatlanszerzések és elidegenítések a városépítési alap nevében történnek.
15. § A városépítési alap a 2. § 2. b) pontja értelmében nyujtandó 3 millió korona állami segélyből létesül. Egyéb jövedelemforrását a törvény vagy más jogszabály állapítja meg.
A városépítési alapot illetik meg különösen:
a) a kormánybiztos által végzett szabályozások és hatósági telekrendezések végrehajtásakor a magánosok tulajdonába kerülő közterületekért befolyó összegek;
b) a városépítési alap terhére végzett kisajátítások útján nyert területek magánosoknak való átengedéséből befolyó összegek;
c) a szabályozás végrehajtásakor a magánosok által e törvény rendelkezései értelmében fizetendő értékemelkedési összegek;
d) a hatósági telekrendezések végrehajtásakor magánosok terhére a törvény rendelkezése értelmében megállapított értékkülönbözeti összegek;
e) amennyiben a 16. § értelmében a városépítési járulék szedetnék, az ebből befolyó összeg;
f) az 5. § alapján beszerzett építési anyagok eladásánál esetleg elért fölösleg.
A városépítési alapból fedezendők:
A város építése és rendezése céljából megszerzett ingatlanok megszerzési költségei, beleértve a kisajátítási és hatósági telekrendezési eljárás során felmerülő költségeket, a rendezésbe bevont régi telek tulajdonosa javára megállapított értékkülönbözet, a városi középítkezésekre engedélyezett segélyösszegek, a lakósság ideiglenes elhelyezéséből kifolyólag esetleg felmerülő kiadások és amennyiben a jelen törvény 5. §-a alapján engedélyezendő előleg a beszerzett építési anyagok eladásánál befolyt összegekben teljes fedezetet nem találnak, az itt mutatkozó hiány.
16. § A belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg az újjáépítés és rendezés költségeinek részben való fedezésére Gyöngyös városában úgy a tűztől érintett, mint attól nem érintett telkekre, az értéknek 5%-át meg nem haladható kulcscsal kivetendő egyszeri városépítési járulék szedését rendelheti el a városépítési alap javára.
A városépítési járulék szedésének részletes feltételeit és módját a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel együtt rendelettel állapítja meg.
17. § Telki szolgalom vagy más efféle jog a városi építési szabályoknak megfelelő építkezést a hatósági telekrendezés esetén kívül sem akadályozhatja. A jogában sértett fél csak birtokon kívül rendes bírói úton követelhet kártalanítást az építkezőtől.
18. § Gyöngyös városa saját telkeinek tulajdonát akként is átruházhatja, hogy a telek megszerzője a vételár vagy annak egy része helyett a telket terhelően, határozott vagy határozatlan időre, a megváltás vagy a visszaváltás jogának kikötésével vagy anélkül, a telekérték változásához képest változás alá eső vagy állandó évi járadék fizetésére vállal kötelezettséget. Az ilyen átruházásról szóló jogügyletet közokiratba kell foglalni.
A kikötött járadék a teleknek olyan dologi terhe, amely az egyenesadók természetével bír és a telekre vezetendő végrehajtási árverés esetében - amennyiben a jogerős árverés napjától visszafelé számított 3 éven belül váltesedékessé, - korábbi törvény rendelkezése folytán elsőbbséggel nem bíró minden más követelésnek, még a telekkönyvben bekebelezetteknek is megelőzésével elégítendő ki az árverési vételárból. A járadéknak és késedelmi kamatainak hátralékát közadók módjára kell behajtani.
A városnak az átruházás feltételeit megállapító határozatához a belügyminiszter jóváhagyása szükséges.
A telekkönyvi bejegyzésre vonatkozó részletes szabályokat a szükséghez képest az igazságügyminiszter állapítja meg.
19. § Gyöngyöspüspöki nagyközség, valamint Gyöngyössolymos nagyközség Kertmegi és Nagy-Mérges dülőben fekvő azon föld területe, melyet nyugatról a gyöngyösi határtól kiindulva a Nagy-patak keleti oldala, majd az 1798. és 1797. hrszámú ingatlan nyugati és északi mesgyéje, északról az 1724., 1309. és 1310. hrszámú dülőutak déli oldala, keletről és délről Gyöngyös város határa zár körül - legkésőbb 1920. január hó 1-jével közigazgatásilag Gyöngyös r. t. várossal egyesítendők. Az egyesítéssel kapcsolatosan felmerülő kérdések előzetesen elintézendők. Evégből az érdekelt községek közt az egyezség az alispán közbenjöttével megkísérlendő, mely ha nem sikerül, a községek és a kormánybiztos véleményének meghallgatása után, a belügyminiszter határoz.
20. § A jelen törvény kihirdetésének napján lép életbe és végrehajtásával a minisztérium és saját hatáskörükben az egyes érdekelt miniszterek bízatnak meg.
