1918. évi IV. néptörvény

a munkaügyi és népjóléti igazgatásról * 

1. § A Magyar Népköztársaság munkaügyi és népjóléti igazgatása élén a munkaügyi és népjóléti miniszter áll, aki a népkormány tagja.

2. § A munkaügyi és népjóléti miniszter hatáskörébe tatozik a munkaügy egész terjedelmében az összes termelési és foglalkozási ágakra nézve, továbbá a munkásbiztosítás és általában a kisebb jövedelmű néposztályok biztosításának ügye, a közegészségügy, a gyermekvédelem, a lakásügy, a zálogházi ügy, a közsegélyezés ügye, a hadigondozás, nevezetesen a hadirokkantak, a hadiárvák és a hadiözvegyek gondozásának ügye, a munkaügyi és népjóléti statisztika. Ezt a hatáskört a kormány rendelettel kiegészítheti.

A munkaügyi és népjóléti minisztérium szervezetét a kormány rendelettel állapítja meg. Ugyanez a kormányrendelet állapítja meg azt is, hogy más miniszterek hatásköréből minő ügycsoportok, minő igazgatási ágak, hivatalok és intézetek mennek át a munkaügyi és népjóléti miniszter hatáskörébe, illetőleg felügyelete alá.

3. § Ezt a törvényt a munkaügyi és népjóléti miniszter hajtja végre, egyetértésben azokkal a miniszterekkel, akiknek hatásköréből bizonyos ügycsoportok, igazgatási ágak, hivatalok és intézetek az ő hatáskörébe átmennek.

A törvény végrehajtásához szükséges fedezetről addig, amíg erre nézve állami költségvetési törvény nem rendelkezik, a pénzügyminiszter gondoskodik, aki a munkaügyi és népjóléti miniszterrel egyetértve költségelőirányzatot állapít meg.

4. § E törvény kihirdetésének napján lép életbe.