1918. évi V. néptörvény

az önálló magyar külügyi igazgatásról * 

1. § A Magyar Népköztársaság minden külügyét önállóan intézi.

2. § A magyar külügyi igazgatás élén a magyar külügyminiszer áll, aki a népkormány tagja.

3. § A magyar külügyi igazgatás szervei a magyar külügyminiszter vezetése elett:

1. a magyar külügyminisztérium,

2. a magyar diplomáciai képviseletek,

3. a magyar konzuli hivatalok.

4. § A magyar külügyminiszter hatáskörét és ezzel kapcsolatban a magyar külügyminisztérium szervezetét a kormány rendelettel állapítja meg. Ugyanez a kormányrendelet állapítja meg azt is, hogy más miniszterek hatásköréből minő ügykör megy át a külügyminiszter hatáskörébe.

5. § A magyar diplomáciai képviseletek vezetői annál a külföldi államnál, amelyhez megbízó levelük szól, a Magyar Népköztársaságot minden külügyi vonatkozásban, a magyar külügyminisztertől nyert utasítások szerint teljhatalommal képviselik.

A magyar diplomáciai képviseletek, állandó vezetők hivatali állásához képest, vagy követségek, vagy diplomáciai ügyvivőségek.

Szervezetüket kormányrendelet határozza meg.

6. § A magyar konzuli hivalok külföldi kerületükben főleg a hazai közgazdaság érdekeit szolgálják és ezen, valamint egyéb teendőket azon utasítások szerint látják el, amelyeket a magyar külügyminiszter vagy a felettes magyar diplomáciai képviselet útján nyernek.

A magyar konzuli hivatalok vagy valóságosak, vagy tiszteletbeliek.

Valóságos konzuli hivatal az, amelynek vezetője hivatásos konzuli tisztviselő.

Tiszteletbeli konzuli hivatal az, amelynek vezetésére tiszteletbeli konzuli közeg nyert megbízást.

A konzuli hivatalok szervezetére vonatkozó szabályokat kormányrendelet tartalmazza.

7. § Olyan országokban, amelyekben a Magyar Népköztársaságnak diplomáciai képviselete vagy konzuli hivatala nincs, az ottani magyar állampolgárok védelme valamely barátságos állam külügyi hatóságára bízható.

8. § A konzuli illetékek szabályozásáról szóló 1901: XXVI. törvénycikknek, az ahhoz mellékelt általános konzuli illetéktarifának és az említett törvénycikk alapján kibocsátott rendeleteknek rendelkezéseit ezentúl a magyar konzuli hivatalokra kell megfelelően alkalmazni.

Az 1901: XXVI. törvénycikk 9. §-a hatályát veszti.

Az első bekezdésben említett jogszabályok rendelettel módosíthatók, kiegészíthetők vagy megszüntethetők.

9. § A volt cs. és ki. közös hadügyminisztériumnak s az alája rendelt hivataloknak és intézeteknek, továbbá a volt cs. és kir. közös diplomáciai képviseleteknek és konzuli hivataloknak oly tisztviselőit, altisztjeit és szolgáit, akik magyar állampolgárok, kívánságukra - amennyiben a Magyar Népköztársaságnak a hűségesküt leteszik - a magyar külügyi igazatás vagy más magyar közigazgatási ág körében, eddigi hivatali állásuknak és fizetésüknek megfelelően alkalmazni kell, vagy őket végellátásban kell részesíteni.

10. § E törvényt, amennyiben másként nem rendelkezik, a külügyminiszter hajtja végre, még pedig a 4., 8. és 9. §-ok rendelkezései tekintetében egyetértésben azokkal a miniszterekkel, akiknek ügykörét a kérdéses rendelkezés szintén érinti.

A törvény végrehajtásához szükséges fedezetről addig, amíg erre nézve állami költségvetési törvény nem rendelkezik, a pénzügyminiszter gondoskodik, aki a külügyminiszterrel egyetértve, költségelőirányzatot állapít meg.

11. § E törvény kihirdetésének napján lép életbe.