1. § A pénzügyminiszter és a belügyminiszter: a) az 1917-1919. évek tartamára megalakított és a III. osztályú kereseti adó meg a bányaadó elsőfokú megállapítására illetékes adókivető bizottságokat, valamint a III. osztályú kereseti adó és a bányaadó másodfokú megállapítására illetékes adófelszólamlási bizottságokat, b) az 1917-1919. évek tartamára alakított és a jövedelmi, vagyoni és hadinyereségadó elsőfokú megállapítására illetékes adófelszólamlási bizottságokat - ott, ahol szükséges - újból alakítják meg.
2. § Az újból megalakított és az 1. § a) pontjában említett adókivető bizottság áll: az elnökből, elnökhelyettesből, négy rendes és négy póttagból, akiket a pénzügyminiszter nevez ki.
Az újból megalakított és az 1. § a) pontjában említett adófelszólamlási bizottság áll: az elnökből, elnökhelyettesből, négy rendes és négy póttagból. Az elnököt és elnökhelyettest a belügyminiszter, a tagokat pedig a pénzügyminiszter nevezi ki.
Az 1875: XXVII. törvény 11. §-ának e) pontja alapján az adókivető és adófelszólamlási bizottságba megválasztott bányaszakértő tagok helyébe szükség esetén a pénzügyminiszter új tagokat nevez ki.
3. § Az újból megalakított és az 1. b) pontjában említett adófelszólamlási bizottság, mely a jövedelmi, vagyoni és hadinyereségadó elsőfokú megállapítására illetékes, nyolc rendes és hét póttagból áll. Ezek közül az elnököt és egy elnökhelyettes rendes tagot a belügyminiszter, továbbá egy elnökhelyettes rendes tagot, három rendes tagot és öt póttagot a pénzügyminiszter nevez ki. Egy rendes és egy póttagot pedig a terület szerint illetékes kereskedelmi és iparkamara, végül egy rendes és egy póttagot a terület szerint illetékes ügyvédi kamara választ.
4. § Az újból megalakított bizottságok megbizatása mindaddig tart, amíg a megfelelő bizottságok a törvény értelmében újból meg nem alakíttatnak.
5. § Ez a néptörvény azonnal életbelép és azt a pénzügyminiszter és a belügyminiszter hajtja végre.
