1. § A mukaügyi bíróság hatáskörébe tartoznak, tekintet nélkül tárgyuk értékére, azok a perek, amelyek magánjogi szolgálati szerződés alapján szolgálati viszonyban álló munkaadó és munkavállaló (munkás, kereskedősegéd, magántisztviselő, gazdasági cseléd, házi cseléd stb.) közt, úgyszintén ugyanegy üzemben szolgálati jogviszonyban álló munkavállalók közt a szolgálati szerződésből felmerülnek.
A munkaügyi bíróság hatásköre kiterjed azokra a perekre is, amelyek egyrészről a munkaadó, másrészről a munkavállalóval a szolgálati szerződés alapján egyetemleges kötelezettségben álló személyek közt, úgyszintén egyrészről a munkavállaló, másrészről a munkaadóval egyetemleges kötelezettségben álló személyek közt, valamint azokra a perekre is, amelyek egyfelől a munkaadónak, másfelől a munkavállalónak jogutódai közt felmerülnek.
2. § E törvény szempontjából munkavállalóknak kell tekinteni a tanoncokat, gyakornokokat és általában mindazokat is, akik kiképezhetésük mellett díjazást egyáltalán nem, vagy a munkájuknak megfelelőnél csak csekélyebbet kaphatnak. Munkavállalóknak kell tekinteni általában azokat is, akik saját műhelyükben vagy lakásukon más iparűzők megbízásából és azok számlájára ipari munkával foglalkoznak (otthoni munkások), még ha a nyers- és segédanyagokat maguk szerzik is be és mellékesen saját számlájukra is dolgoznak.
3. § A munkaügyi bíróság hatásköre nem terjed ki azokra a munkavállalóknak szolgálati szerződéséből felmerülő perekre, akik fizetésüket havonként vagy ennél is hosszabb időszakonként kapják, ha évi javadalmazásuk összege a mellékjavadalmazások beszámításával huszonnégyezer koronát meghalad.
4. § Munkaügyi bíróság a járásbíróság. Az a járásbróság, amelynek székhelyén munkásbiztosítási bíróság van, ülnökök körzeműködésével jár el.
Az igazságügyminiszter a munkaügyi és népjóléti miniszterrel egyetértőleg elrendelheti, hogy a munkaügyi bíróság más helyeken is ülnökök közreműködésével szerveztessék.
Egyéb helyeken a járásbíróság mint munkaügyi bíróság egyes bíróságként jár el.
5. § Ha az 1. §-ban megjelölt per az eljárás általános szabályai szerint községi bíróság hatáskörébe tartoznék, a felperes a pert a községi bíróság előtt is megindíthatja, ha ennek székhelyén munkaügyi bíróság nincs.
A községi bíróság határozatával eldöntött ügyet a meg nem elégedő fél a határozat közlésétől számítandó 15 nap alatt a munkaügyi bíróság elé viheti. Ebben az esetben az 1911:I. tc. 763. és 764. §-át kell megfelelően alkalmazni.
6. § Munkaügyi bírósági hatáskörbe tartozó perekben az a munkaügyi bíróság illetékes, amelynek területén a szolgálati szerződés létrejött vagy amelynek területén van a munka teljesítésének helyéül szolgáló üzemi telep (üzlet, iroda stb.).
Ha a munkát ezen a helyen kívül kell teljesíteni, az illetékességet a munka teljesítésének vagy a bér fizetésének helye is megállapítja.
Végül illetékes az a munkaügyi bíróság is, amelynek területén alperes lakóhelye vagy székhelye van.
A felperes az illetékes munkaügyi bíróságok közt szabadon választhat.
A községi bíróság (5. §) illetékességére a jelen §-ban foglalt szabályok nyernek alkalmazást.
Az illetékesség más alapon, mint amelyet ennek a §-nak rendelkezései tartalmaznak, meg nem állapítható.
7. § A munkaügyi bíróságnál előterjesztett kereset visszautasításának nincs helye azon az alapon, hogy az ügy nem a munkaügyi bíróságnak, hanem a járásbíróságnak rendes hatáskörébe tartozik. Ebben az esetben a járásbíróság az általános szabályok szerint jár el.
A járásbíróság sem utasíthatja vissza azt a keresetet, amelynek elbírálására mint munkaügyi bíróság illetékes. Ebben az esetben a járásbíróság a munkaügyi bíróságra irányadó szabályok szerint folytatja az eljárást.
8. § Ha a munkaügyi bíróság ülnökök közreműködésével jár el (4. §), a járásbíróság valamelyik ítélőbírájának elnöklete alatt egy-egy munkaadó és munkavállaló ülnök közreműködésével tárgyal és határoz.
Ahol a munkaügyi bíróság székhelyén munkásbiztosítási bíróság működik, lehetőleg ugyanazok az ítélőbírák legyenek mindkét bíróság elnökei.
9. § Az ülnököket a munkaadóknak és a munkavállalóknak azok a szakegyesületei (testületei) jelölik ki, amelyek a munkaügyi és népjóléti minisztérium által összeállított és közzétett jegyzékbe felvételt nyernek.
A szakegyesület nemcsak meghatározott egyént jelölhet meg, hanem valamely helyi csoportját vagy helyi bizottságát is megbízhatja az ülnökök kijelölésével. Ebben az esetben a munkaügyi bíróság elnöke az ülnök kijelölése iránt a helyi csoportot (bizottságot) keresi meg.
10. § Ha a felperes keresetében magát valamely szakegyesület tagjaként nevezi meg, az elnök a tárgyalásra azt az ülnököt idézi meg, akit az a szakegyesület, valamint azt, akit az alperes szakegyesülete jelölt ki ülnökké.
Ha az elnök előtt ismeretlen, hogy alperes munkaadó mely szakegyesületnek tagja és ez a körülmény alperes meghallgatásával sem állapítható meg, úgyszintén ha az nyer megállapítást, hogy alperes munkaadó nem tagja valamely szakegyesületnek, vagy bár tagja, de az általa megnevezett szakegyesület az illető munkaügyi bírósághoz ülnököt nem jelölt ki, ülnök kijelölése iránt az illetékes kereskedelmi és iparkamarát, vagy az alperes foglalkozásához legközelebb álló ipartestületet, ipartársulatot vagy egyéb munkaadói szakegyesületet vagy testületet (ügyvédi kamarát, állami közjegyzői kamarát, stb.) kell megkeresni. Ha pedig alperes munkavállaló, ülnök kijelölése iránt ebben az esetben a szakma szerint megfelelő egyesülethez kell fordulni.
Ha felperes azt a szakegyesületet, amelynek tagja, be nem jelenti, vagy bár bejelenti, de az általa megnevezett szakegyesület az illető munkaügyi bírósághoz ülnököt nem jelölt ki, az elnök gondoskodik arról, hogy a felperes szakmáját vagy ezzel rokon szakmát képviselő egyesület (testület) által kijelölt ülnök idéztessék.
11. § Munkaadói és alkalmazotti szakegyesület (testület) ülnökké csak oly egyént jelenthet be, aki magyar honos, huszonegyedik életévét betöltötte, atyai hatalom, gyámság, gondnokság, vagy csőd, úgyszintén szabadságvesztésbüntetés végrehajtása, vagy hivatalvesztés, vagy politikai jogai gyakorlatának felfüggesztését kimondó jogerős ítélet hatálya alatt nem áll, sem hamis tanuzás, hamis eskü vagy nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt büntetve nem volt.
Az előbbi bekezdés korlátai közt nő is kijelölhető ülnökké.
12. § Az ülnökök ebben a minőségükben közhivatalnokok.
Az ülnökök a per bírósága előtt fogadalmat tesznek arra, hogy bírói tisztüket lelkiismeretesen teljesítik és a hivatásuk körében tudomásukra jutó titkot megőrzik.
13. § Ha a munkavállalók köréből kijelölt ülnök igazolja, hogy ebben a minőségében tárgyalásra megidézték, a munkaadó nem akadályozhatja abban, hogy az idézésnek eleget tegyen.
Az a munkaadó, aki alkalmazottját ülnöki tisztségének teljesítésében megakadályozza, amennyiben súlyosabb beszámítású büntetendő cselekmény nem forog fenn, kihágást követ el és egyszáz koronáig, ismétlődés esetében kétszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
14. § Azt az ülnököt, aki az eljárás rendjét zavarja, vagy pedig kötelességeit egyébként megszegi, úgyszintén különösen azt, aki a tárgyaláson szabályszerű megidézés dacára egyáltalán nem, vagy késedelmesen jelenik meg és ezzel a tárgyalás elhalasztására ad okot, az elnök ötszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sujtja és az okozott költségben is marasztalja.
A pénzbüntetésben és költségben marasztaló végzés ellen egyfokú felfolyamodásnak van hatálya.
Az 1911:I. tc. 297. §-át az ülnökökre megfelelően alkalmazni kell.
15. § Az ülnöki tisztség megszűnik abban az esetben, ha az illető ülnökre nézve a 11. §-ban felsorolt valamely kizáró ok következik be, úgyszintén akkor, ha a megbízó szakegyesület (testület) a megbízás visszavonását, vagy az ülnök a megbízás el nem fogadását, vagy arról való lemondását bejelenti.
A megbízás visszavonása, vagy az ülnök lemondása a munkaügyi bíróságnál való bejelentésből számított 30 napon át nem szünteti meg az ülnöknek e tisztsége betöltésére vonatkozó kötelességét. A bíróság igazolt nyomatékos okból ezt a határidőt kérelemre megrövidítheti.
16. § Ha valamely ülnök tekintetében oly körülmény következik be, vagy az elnök oly körülményről értesül, amely annak ülnökként való alkalmazhatóságát meg nem engedi (11. §), az elnök az illető ülnököt meghallgatása után végzéssel kizárja. A kizárást megállapító végzés ellen mind az ülnök, mind a megbízó szakegyesület (testület) egyfokú felfolyamodással élhet.
17. § Az ügynökök állása tiszteletbeli, de idővesztességük címén átalányban részesülnek, amely vissza nem utasítható. A nem helyben lakó ülnököknek ezenkívül útiköltségeik megtéríttetnek.
Az átalány összegét és az útiköltségek számításának kulcsát az igazságügyminiszter a munkaügyi és népjóléti miniszterrel egyetértőleg rendeleti úton állapítja meg.
18. § Mulasztás, elismerés, elállás vagy lemondás alapján hozott határozattal, egyességgel és pergátló körülmény alapján hozott megszüntető határozattal az elnök mint egyes bíró is elintézheti a pert.
Idézések kibocsátásához és a tárgyaláson kívül teljesítendő más bíró cselekményekhez, ideértve a fizetési meghagyás kibocsátását, az ülnökök közreműködése nem szükséges.
19. § A munkaügyi bíróságnak ülnökök közreműködésével hozott ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye, ha a per tárgyának értéke ezer koronát meg nem halad.
A munkaügyi bíróságnak ülnökök közreműködésével hozott ítélete fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánítandó, ha a marasztalás összege járulékok nélkül háromezer korona készpénzt meg nem halad.
20. § A munkaügyi bíróságnak ülnökök közreműködésével hozott ítélete ellen beadott fellebbezés esetén a törvényszék mint fellebbezési bíróság is ülnökök közreműködésével tárgyal és hozza meg ítéletét. Ebben az esetben a fellebbezési bíróság egyik tagjának elnöklete alatt egy-egy munkaadó és munkavállaló ülnök vesz részt.
Az ülnökök idézése a 10. §-ban foglalt szabályok megfelelő alkalmazásával történik. Nem idézhető meg azonban ülnökként az, aki a pernek elintézésében már a munkaügyi bírósági eljárás során is részt vett.
A 18. §-ban foglalt szabály a fellebbezési eljárás során is alkalmazást nyer.
A munkaügyi bíróság elnökének végzése ellen irányuló felfolyamodást a fellebbezési bíróság ülnökök nélkül háromtagú tanácsban intézi el.
A fellebbezési bíróságnak ülnökök közreműködésével hozott ítélete ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
21. § A jelen törvénnyel szabályozott eljárásban általában a polgári perrendtartás szabályai nyernek alkalmazást azokkal az eltérésekkel, amelyeket a jelen törvény, valamint az ennek alapján az igazságügyminiszter által kibocsátandó rendelet állapít meg.
22. § A munkaügyi bíróság előtt folytatott per során kötött egyezségek, úgyszintén a községi bíróság előtt ily perekben (5. §) létrejött egyezségek bélyeg- és illetékmentesek.
Ez a szabály nem érinti az 1914: XLIII. tc. 39. §-ának hatályát.
Ha a per tárgyának értéke ezer koronát meg nem halad, a munkavállaló a perben bélyeg- és illetékmentesség kedvezményében részesül.
23. § A munkaügyi bíróságnak az 1. §-ban megállapított hatáskörébe utalt ügyekben a bíráskodást a jegyzékbe (9. §) felvett szakegyesületek között létrejött munkaszabályszerződéssel (kollektív szerződés) létesített választott bíróság is gyakorolhatja. A munkaszabályszerződés ily esetben a munkaügyi bíróság hatáskörét ki is zárhatja.
A választott bíróságban való tisztség a munkaszabályszerződéssel munkaügyi bírósági elnökre vagy a rendes bíróság más tagjára vagy a bíróság körén kívül álló egyénre is ruházható.
A választott bíróság ítéletének érvénytelenítésére az 1911: I. tc. 784. §-a megfelelő alkalmazást nyer. Az ott megjelölt rendes bíróság helyett azonban a a munkaügyi bíróság jár el, amelynek választott bírósági szerződés esetén kívül hatásköre és illetékessége volna.
24. § A munkaügyi bíróságok ügyvitelének szabályait, valamint az átmeneti intézkedéseket az igazságügyminiszter állapítja meg.
E törvény végrehajtásával az igazságügyi és a munkaügyi és népjóléti miniszterek bizatnak meg.
