1. § Addig, amíg Budapest főváros közigazgatásának a kor kívánalmait kielégítő újjászervezése megtörténik - a főváros eddigi törvényhatósági bizottságának, illetőleg a kebeléből alakult összes bizottságoknak s az eddigi törvényhatósági bizottsági tagok mindennemű kiküldetésének egyidejű megszüntetése mellett - a törvényhatósági bizottságnak jogkörét a 2. § értelmében alakítandó fővárosi néptanács veszi át, amely ezt a jogkört teljes felelősség mellett tölti be.
2. § A fővárosi néptanács áll: a fővárosi tanácsnak 20 tisztviselő tagjából s abból a 24 tagból, akiket a belügyminiszter az 1918:I. néptörvény szerint fővárosi törvényhatósági választói joggal felruházott lakosok közül kiküld.
Nem lehet azonban a néptanács tagja, aki az 1872:XXXVI. tc. 23. §-a harmadik bekezdése szerint törvényhatósági bizottsági tag nem lehet.
3. § A fővárosi néptanács elnöke a polgármester, akadályoztatása esetében törvényes helyettese.
A néptanács ülésein - a 2. §-ban említett tagokon kívül - tanácskozási joggal részt vehetnek az eddigi közgyűlési tagsági joggal bírt főtisztviselők és a kerületi előljárók, akiket azonban szavazati jog nem illet meg.
4. § A néptanács maga állapítja meg ügyrendjét. Megállapítja továbbá, hogy az ügyek közül melyek tartoznak a néptanács és melyek a fővárosi tanács hatáskörébe. A fővárosi tanács eddigi választási jogköre azonban érintetlen marad.
A néptanács a szükséghez képest intézkedik a szak- és házibizottságok kiküldéséről és szervezéséről.
E bizottságoknak tagja lehet az, akinek az 1918:I. néptörvény szerint fővárosi törvényhatósági választói joga van, akár tagja a fővárosi néptanácsnak akár nem.
A néptanács ülései nyilvánosak.
5. § A néptanács választja meg mindazokat a tisztviselőket, akiket eddig a törvényhatósági bizottság közgyűlése választott, kivéve a fővárosi tanács tagjait, a közgyűlésen eddig szavazati joggal felruházott főtisztviselőket s a kerületi elöljárókat.
Ha a néptanács választása alól kivett állások valamelyike megüresedik, s ennek ideiglenes betöltése a közszolgálat érdekében szükséges, ez a fővárosi közigazgatás ujjászervezéséig csak helyettesítés utján történhetik. A helyettesítés jogát - a néptanács meghallgatásával - a belügyminister gyakorolja.
Amennyiben a helyettesítés során fokozatosan olyan állásra történő további helyettesítés is szükséges, amelyre nézve a néptanácsnak, illetőleg a fővárosi tanácsnak választási joga van, a helyettesítéseket a néptanács, illetőleg a fővárosi tanács teljesíti.
6. § A fővárosi tanács ülésein a tanács eddigi 20 tisztviselőtagján kívül részt vesz - azonban szavazati jog nélkül - a néptanácsnak az a 6 tagja, akiket a néptanács nemtisztviselő tagjai közül az ügyek intézésének irányítására és ellenőrzésére a fővárosi tanácsba kiküld. Továbbá jelen lehet az üléseken a tiszti főügyész is tanácskozási joggal, de szavazati jog nélkül.
Ha a jelenlevő nemtisztviselő tagok többsége kívánja, a fővárosi tanács hatáskörébe tartozó bármely ügyet a néptanács döntése alá kell bocsátani, kivéve a tanács hatáskörébe utalt választásokat.
7. § A főpolgármesteri állás megszűnik. A jogszabályok szerint a főpolgármesterre ruházott jogokat a polgármester gyakorolja, az alábbi eltérésekkel:
A felfüggesztett tanácstagokat, közgyűlésben eddig szavazati joggal felruházott főtisztviselőket és kerületi elöljárókat a belügyminister, a többi felfüggesztett tisztviselőket a néptanács, illetőleg a fővárosi tanács helyettesíti. (1872:XXXVI. tc. 69. § d.)
A kórházi orvosi állásokat a főváros tanácsa tölti be.
A polgármester felfüggesztésének joga a belügyminisztert illeti. (1872:XXXVI. tc. 69. § c.)
Az iránt, hogy elkerüllhetetlen szükség esetében az 1892:XXXVI. tc. 70. és 71. §-aiban megállapított kivételes hatalmat ki gyakorolja, a népkormány intézkedik.
8. § Addig, amíg a fővárosi közigazgatási bizottságról ujabb törvény nem rendelkezik, e bizottság elnöke a polgármester, akadályoztatása esetében törvényes helyettese: tagjai pedig az 1876:VI. törvénycikkben s az 1882:XX. törvénycikkben megjelölt tisztviselőtagokon kívül az a 10 tag, akiket a néptanács akár saját nemtisztviselő tagjai közül, akár a fővárosnak az 1918:I. néptörvény szerint törvényhatósági választójoggal felruházott egyéb lakosai közül a bizottságba kiküld.
9. § A fővárosi közmunkák tanácsa megszűnik. Hatásköre a fővárosi közigazgatás ujjászervezéséig a következőképen oszlik meg: a) felebbviteli hatáskörét a belügyminister: b) közigazgatási bizottsági hatáskörét a 8. § szerint alakuló közigazgatási bizottság: c) egyéb hatáskörét a néptanács tölti be.
A fővárosi pénzalap összes vagyona, - beleértve a Margitszigetet is (1908:XLVIII. tc. 6. §), - továbbá a fővárosi pénzalap jövedelmei és terhei, valamint jogai és kötelezettségei a főváros közönségére szállnak át.
Arról, hogy az 1870:X. törvénycikkben említett sorsolási kölcsön évi járadékainak fedezésére kijelölt jövedelmek a kölcsön törlesztése után miként használtassanak fel, külön törvény fog rendelkezni.
A fővárosi közmunkák tanácsának személyzetéről a népkormány rendelettel intézkedik.
10. § Ez a néptörvény kihirdetésének napján lép életbe.
A 9. §-t a népkormány, a többi rendelkezéseket a belügyminister hajtja végre.
