1. § Addig, amíg a törvényhatósági és a községi közigazgatás újjászervezése megtörténik - a törvényhatósági joggal felruházott városok törvényhatósági bizottságainak és a r. t. városok képviselőtestületeinek, továbbá az ezek kebeléből alakult összes bizottságoknak s az eddigi törvényhatósági bizottsági és képviselőtestületi tagok mindennemű kiküldetésének megszüntetése mellett - azok jogkörét a 2. § értelmében alakítandó városi néptanács veszi át, amely ezt a jogkört teljes felelősség mellett tölti be.
2. § A városi néptanács áll a városi tanácsnak tisztviselő tagjaiból és azokból a tagokból, akiket a főispáni tennivalók ellátására jogosított kormánybiztos az illető városnak az 1918:I. néptörvény szerint városi törvényhatósági, illetőleg községi választói joggal felruházott lakosai közül kiküld. Ezeknek a kiküldött tagoknak száma legalább kettővel legyen, és legfeljebb néggyel lehet nagyobb a tisztviselőtagok számánál.
A városi tanácsnak nem lehet tagja, aki az 1886:XXI. tc. 23. §-a, illetőleg az 1886:XXII. tc. 40. §-a szerint törvényhatósági bizottsági, illetőleg képviselőtestületi tag nem lehet.
3. § A városi néptanács ülésein - a 2. §-ban említett tagokon kívül - tanácskozási joggal résztvehetnek az 1886:XXI. tc. 51. §-a, illetőleg az 1886: XXII. tc. 58. §-a szerint közgyűlési tagsági joggal felruházott városi tisztviselők, akiket azonban szavazati jog nem illet meg.
4. § A városi néptanács hatáskörébe tartoznak mindazok az ügyek, amelyeket előző törvények a törvényhatósági közgyűlés, illetőleg a képviselőtestületi gyűlés hatáskörébe utalnak. A városi tanács eddigi jogköre, így választási jorköre is érintetlen marad.
A városi néptanács a szükséghez képest intézkedik a szak- és házi bizottságok kiküldéséről és szervezéséről. E bizottságoknak tagja lehet az, akinek az 1918:I. néptörvény szerint törvényhatósági, illetőleg községi választójoga van, akár tagja a városi néptanácsnak, akár nem.
A városi néptanács ülései nyilvánosak.
5. § A városi néptanács választja mindazokat a tisztviselőket, akiket a törvényhatósági bizottság, illetőleg a képviselőtestület közgyűlése választott, kivéve a városi tanács tagjait és a közgyűlésen eddig szavazati joggal felruházott tisztviselőket.
Ha a néptanács választása alól kivett állások valamelyike megüresedik és ennek ideiglenes betöltése a közszolgálat érdekében szükséges, ez a városi közigazgatás újjászervezéséig csak helyettesítés útján történhetik. A helettesítés jogát - a városi néptanács meghallgatásával - a főispáni tennivalók ellátására jogosított kormánybiztos gyakorolja.
Ha a helyettesítés során fokozatosan olyan további állásra válik a helyettesítés szükségessé, amelyre nézve a néptanácsnak, illetőleg a városi tanácsnak választási joga van a helyettesítést a városi néptanács, illetőleg a városi tanács teljesíti.
6. § A törvényhatósági joggal felruházott városokban a városi tanács ülésein az eddigi tisztviselőtagokon kívül részt vesznek - azonban szavazati jog nélkül - a néptanácsnak azok a tagjai, akiket a néptanács nemtisztviselő tagjai közül az ügyek intézésének irányítására és ellenőrzésére a városi tanácsba kiküld. Ezeknek a kiküldött tagoknak a száma azonban nem haladhatja meg a tisztviselőtanácstagok számának a felét.
Ha a jelenlevő nem tisztviselő tagok többsége kívánja, a városi tanács hatáskörébe tartozó bármely ügyet a néptanács döntése alá kell bocsátani, kivéve a városi tanács hatáskörébe utalt választásokat.
7. § Amíg a törvényhatósági városi közigazgatási bizottságról újabb törvény nem rendelkezik, e bizottság elnöke a törvényhatósági joggal felruházott városokban a kormánybiztos, helyettese a polgármester, tagjai pedig az 1876:VI. tc. 1. § és az 1912:XXIII. tc. 6. §-ában megnevezett tisztviselőtagokon kívül az a 10 tag, akiket a városi néptanács akár saját nemtisztviselő tagjai, akár az illető városnak az 1918:I. néptörvény szerint törvényhatósági választói joggal felruházott egyéb lakosai közül a bizottságba kiküld.
8. § Ez a törvény kihirdetése napján lép életbe és azt a belügyminister hajtja végre.
