1. § Az, akinek cselekménye közvetlenül arra van irányozva, hogy Magyarország népköztársasági államformája erőszakkal megváltoztassék, bűntett miatt tíz évről tizenöt évig terjedő fegyházzal büntetendő.
Az ezen bűntett elkövetésére létrejött szövetség, ha ahhoz a bűntett véghezvitelére célzó előkészületi cselekmény nem járul, öt évig terjedhető fegyházzal, ha pedig előkészületi cselekmény is követtetett el, tíz évig terjedhető fegyházzal büntetendő.
A szövetség létrejött, ha két vagy több személy a bűntett elkövetését közös egyetértéssel elhatározta.
Aki anélkül, hogy eziránt mással szövetkezett volna, az első bekezdésben meghatározott bűntett elkövetésére előkészületet tesz, öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő.
2. § Abban az esetben, ha az 1. § első bekezdésében meghatározott bűntett lázadással párosul, a felbujtók és vezetők életfogytig tartó fegyházzal büntetendők.
3. § Aki nyilvánosan szóval, vagy aki irat, sajtótermék vagy képes ábrázolat terjesztése, vagy közszemlére kiállítása útján, az 1. §-ban meghatározottt bűntett elkövetésére egyenes felhívást intéz, úgyszintén az, aki ugyanily módon a népköztársasági államforma ellen lázít, vagy azt politikai célzattal megtámadja, végül az is, aki a népköztársasági államforma megszüntetésére irányuló mozgalmat kezdeményez, szervez, vagy vezet, vagy ily mozgalomban más módon tevékeny részt vesz, bűntett miatt öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő.
4. § Nem büntethető a jelen néptörvény 1-3. §-aiban meghatározott bűntettek miatt az, aki önként és mielőtt a hatóság a cselekményt felfedezte volna - az előkészítést vagy megkezdett véghezvitelt abbahagyja és a cselekmény minden káros következményét elhárítja vagy pedig a hatóságnál kellő időben feljelentést tesz és ennek folytán a cselekménynek minden káros következményét elhárította.
Abban az esetben, ha a szövetkezésen felül egyéb nem követtetett el, a szövetség miatt nem büntethető az, aki - önként és mielőtt a hatóság a szövetséget felfedezte volna - a szövetségtől eláll és elállását nemcsak tudomására juttatja társainak, de őket reábeszélni törekszik, hogy a célbavett bűntettet abbahagyják, vagy pedig a szövetséget a hatóságnál feljelenti.
5. § Az, aki oly időben vesz hiteltérdemlő tudomást arról, hogy a jelen néptörvény 1-3. §-aiban meghatározott valamely bűntett elkövetése vétetett célba, amikor annak megakadályozása még lehetséges és erről a hatóságot kellő időben nem értesíti, vétség miatt öt évig terjedhető fogházzal büntetendő, kivéve, ha a célbavett bűntett abbahagyatott.
A tettes vagy részes hozzátartozója (1878:V. tc. 78. §) a feljelentés elmulasztása miatt nem büntethető.
6. § Az e néptörvényben meghatározott bűntettek esetében meg kell állapítani a hivatalvesztést és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését is.
7. § Az e néptörvényben meghatározott bűncselekmények elbírálása egyedül és kizárólag a budapesti büntetőtörvényszék, mint esküdtbíróság hatáskörébe és illetékességéhez tartozik.
8. § Aki az e néptörvény 1-3. §-aiban meghatározott valamely bűntettet követ el, a cselekményéből keletkezhető kársérelem és egyéb hátrány megtérítéséért - tekintet nélkül a hátrány nagyságára és arra, hogy a hátrány tényleg bekövetkezett-e - Magyarországon található összes ingó és ingatlan vagyonával akkép felel, hogy az a bűncselekmény elkövetésével - a házastárs házassági vagyonjogi igényeinek és általában harmadik személyek szerzett jogainak sérelme nélkül - törvénynél fogva az államra száll.
A bűnvádi eljárás az államnak az első bekezdésben meghatározott igényére is kiterjed. Ha azonban az igény tisztábahozása a bűnvádi eljárás befejezését jelentékenyen késleltetné, az államnak ezen igényét polgári bíróság dönti el. Polgári bíróság dönt az államnak ezen igénye felől abban az esetben is, ha a bűnvádi eljárást a terhelt távolléte vagy halála miatt vagy egyéb okból megindítani vagy folytatni nem lehet. A polgári per egyedül és kizárólag a budapesti polgári törvényszéknek hatáskörébe és illetékességéhez tartozik.
Akit az a nyomatékos gyanú terhel, hogy a jelen § első bekezdésében említett valamely bűntettet követett el, annak Magyarországon található összes ingó és ingatlan vagyonára az állam igényeinek biztosítása végett - az államügyészség indítványára - a veszély igazolása nélkül is, a végrehajtási törvénynek megfelelő zárlatot kell elrendelni. Az ily zárlatot az igazságügyminister részéről külön kijelölendő vizsgálóbíró rendelli el. A zárlat az igény kérdésének jogerős elintézéséig mindenesetre hatályban marad. A zárlat elrendelésének, foganatosításának és feloldásának részletes szabályait - tekintettel a terhelt házastársának a házassági vagyonjogból folyó törvényes igényeire és a terhelttel szemben a törvénynél fogva eltartásra jogosultak tartására is - addig is, amíg ebben az irányban néptörvény nem rendelkezik, az igazságügyminister rendelettel állapítja meg.
9. § E néptörvény rendelkezéseit alkalmazni kell mind magyar honosokra, mind külföldiekre és pedig tekintet nélkül arra, hogy a cselekmény Magyarországon vagy külföldön követtetett-e el.
Az 1878:V. törvénycikknek mindazok a rendelkezései, amelyek a királyság intézményének, a trónöröklés rendjének, továbbá a királynak és a királyi ház tagjainak büntetőjogi védelmére vonatkoznak, úgyszintén az 1913:XXXIV:tc. hatályukat vesztik.
10. § Ez a néptörvény kihirdetésének napján azonnal életbe lép.
Végrehajtásával az igazságügyminister bizatik meg.
