1. § Addig, amíg a törvényhatóság közigazgatásnak újjászervezése és részletes szabályozása megtörténik, a törvényhatósági bizottság hatásköre a törvényhatósági néptanácsra száll át.
2. § A törvényhatósági néptanács elnökből, választott tagokból és azokból a tisztviselőkből áll, akiket a ma hatályban álló jogszabályok szerint a törvényhatósági bizottság közgyűlésein ülési és szavazati jog illetett meg és akiket ez a jog ezután is megillet.
A törvényhatósági néptanácsnak legtöbb adót fizető tagja nincs.
3. § A törvényhatósági néptanács elnöke a főispán, illetőleg a főispáni tennivalók ellátásával megbízott kormánybiztos, Budapesten, ha kormánybiztos nincs, a polgármester: akadályoztatásuk esetében az, akit a hatályban álló jogszabályok az elnök helyetteséül kijelölnek.
4. § A törvényhatósági néptanács rendes tagjainak száma ugyanannyi marad, mint amennyi a törvényhatósági bizottságok tagjainak az 1886:XXI. tc. 24. §-a alapján, illetőleg az 1872:XXXVI. tc. 23. §-ában megállapított száma volt.
A rendes tagokon felül helyet foglalhat még a törvényhatósági néptanácsban a kisebbségnek választókerületenkint 1-1 képviselője. (7. §.)
A törvényhatósági néptanácsnak rendes és a kisebbséget képviselő tagjai egyenlő jogokat gyakorolnak és - amennyiben e néptörvény máskép nem rendelkezik - minden szempontból azonos tekintet alá esnek.
5. § A törvényhatósági néptanács rendes tagjait a törvényhatósági választók kétévenkint négy évre viszonylagos szótöbbséggel választják.
A rendes tagok megbízásának tartama - valamennyi törvényhatóságban egyöntetűen - az általános választást követő január hó 1-étől számított negyedik év december havának végéig terjed.
A kisebbséget képviselő tagoknak, valamint valamennyi póttagnak megbízása ugyancsak az általános választást követő január hó 1-étől számított két évre terjed és mindezeknek választása, illetőleg kijelölése a rendes tagok felerészének választása alkalmával történik. (7. §.)
6. § A törvényhatósági néptanácsnak azok a rendes tagjai, akiknek megbízása lejárt, kétévenkint kilépnek.
Az e törvény alapján első alkalommal megválasztott rendes tagok megbízása a választás évének január hava elsejétől számított négy évre terjed: az első két év leteltével azonban a rendes tagoknak sorshuzás útján kijelölt felerésze kilép.
A sorshúzást a törvényhatósági néptanács közgyűlésén az elnök végzi és azt az egyes kerületekben megválasztott tagokra nézve külön-külön kell teljesítenie.
A kilépett tagok ismét megválaszthatók.
7. § A törvényhatósági néptanács tagjainak választása kerületenkint történik.
A rendes tagokat kerületenkint páros számban (8. §) kell választani.
A rendes tagok választásával egyidejűleg a kerületre eső rendes tagok negyedrészének megfelelő számú póttagokat is kell választani, akiket az időközben megüresedő rendes tagsági helyekre a reájuk esett szavazatok számának sorrendjében kell behívni. Ha a negyedrész törtszámot ad, azt felfelé ki kell kerekíteni.
Ha a kerületre eső valamennyi rendes tag megválasztása után van egy vagy több olyan egyén, akire a rendes tagokra leadott szavazatoknak legalább egynegyedrésze esett, az, és ha többen vannak ilyenek, közöttük a legtöbb szavazatot kapott egyén a kerület kisebbségi képviselőjeként lesz a törvényhatósági néptanács tagjává. A következő legtöbb szavazatot kapott egyén, tekintet nélkül a reá esett szavazatok számára, a kerület képviseletének póttagja lesz.
Ha az egyenlő szavazatot kapott egyének közt a sorrend megállapítása válik szükségessé, ez sorshúzás útján történik.
A behívott póttag megbízása addig tart, ameddig annak a tagsága tartott volna, akinek helyére a póttagot behívták.
8. § A választókerületeket, valamint azt, hogy mindenik választókerület hány rendes tagot választ, a választók számának lehető arányos megosztása mellett és a kerület választóinak a törvényhatóság összes választóihoz viszonyított arányában, a törvényhatósági néptanács szabályrendelettel állapítja meg.
Az e néptörvény alapján elsőízben megtartandó választás a legutolsó kerületi beosztás szerint történik aként, hogy minden kerület kétszer annyi számú rendes tagot választ, mint ahányat a szabályrendelet megállapított.
9. § A törvényhatósági néptanács tagjaira vonatkozó választójogot, továbbá a választhatóság kellékeit, valamint a választás módját az 1918: I. néptörvény 7. §-a és a 8. §-ának felhatalmazása alapján kiadandó rendelet szabályozza.
10. § Az e néptörvény alapján megalakult törvényhatósági néptanács ugyanazt a hatáskört gyakorolja, mint amely a törvényhatósági bizottságot a korábbi törvények értelmében megillette.
11. § Azokban a törvényhatóságokban, amelyekben e néptörvény alapján e törvényhatósági néptanács megalakult, a közigazgatási bizottságnak elnöke, a főispán, illetőleg a főispáni teendők ellátásával megbízott kormánybiztos, Budapesten, ha kormánybiztos nincs, a polgármester, akadályoztatásuk esetében az, akit a hatályban álló jogszabályok az elnök helyetteséül kijelölnek, választott tagjai helyébe pedig a törvényhatósági néptanács saját kebeléből választ tizenöt tagot. Egyebekben az ekként újraalakított közigazgatási bizottság szervezete és hatásköre érintetlen marad.
12. § A jelen néptörvény alapján megalakítandó törvényhatósági néptanács tagjai választásának határidejét a törvényhatóság néptanácsa, az első alkalommal azonban a népköztársaság kormánya állapítja meg.
A népköztársasági kormány ezt a határidőt az egyes törvényhatóságokra külön is megállapíthatja és egyesekre nézve a választás kitűzését, ha azt fontos körülmények indokolják, elodázhatja vagy teljesen mellőzheti.
13. § Azokban a törvényhatósági joggal felruházott városokban, amelyekben a jelen néptörvény alapján a törvényhatósági néptanács és a közigazgatási bizottság újraalakult, az 1919:VII. és VIII. néptörvénynek a törvényhatósági városi néptanácsokra és a közigazgatási bizottságokra vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztik.
Hatályukat vesztik továbbá a korábbi törvényeknek ezzel a néptörvénnyel ellenkező rendelkezései is.
14. § A törvényhatósági néptanács határozatai ellen ugyanazoknak a jogorvoslatoknak van helyük, mint amelyeket a hatályban álló jogszabályok a törvényhatósági bizottság határozatai ellen megállapítottak.
15. § Addig, amíg e néptörvény alapján a törvényhatósági és a közigazgatási bizottságok ujjáalakulnak, a vármegyei törvényhatósági és a vármegyei közigazgatási bizottságoknak működése szünetel.
Ennélfogva vármegyei törvényhatósági bizottsági közgyűlést és vármegyei közigazgatási bizottsági ülést összehívni vagy a már összehívottat megtartani nem szabad.
16. § Addig, amíg az e néptörvény alapján ujjáalakítandó vármegyei törvényhatósági és vármegyei közigazgatási bizottságok működésüket megkezdik, az illető bizottságok hatáskörébe utalt halaszthatatlanul sürgős egyes ügyekben a főispán, illetőleg a főispáni tennivalókat ellátó kormánybiztos, elnöki hatáskörében, saját felelősségére intézkedik.
Az ily kormánybiztosi intézkedések ellen ugyanazoknak a jogorvoslatoknak van helye, mint amelyek a fennálló jogszabályok szerint eddig használhatók voltak.
17. § Ez a néptörvény kihirdetése naplán lép életbe és azt a belügyminister hajtja végre.
