1. § Addig, amíg a községek - értve alattuk a r. t. városokat is - közigazgatásának újjászervezése és részletes szabályozása megtörténik, a községi képviselőtestület hatásköre a községi néptanácsra száll át.
2. § A községi néptanács elnökből, választott tagokból és azokból a elöljárósági tagokból áll, akiket a ma hatályban álló jogszabályok szerint a községi képviselőtestület gyűlésein ülési és szavazati jog illetett meg és akiket ez a jog ezután is megillet.
A községi néptanácsnak legtöbb adót fizető tagja nincs.
3. § A községi néptanács elnöke a községi bíró, illetőleg a r. t. város polgármestere, akadályoztatásuk esetében az, akit az 1886:XXII. tc. 55. §-a az elnök helyetteséül kijelöl.
4. § A községi néptanács rendes tagjainak száma ugyanannyi marad, mint amennyi a községi képviselőtestület tagjainak az 1886:XXII. tc. 32. §-a alapján megállapított száma volt.
A rendes tagokon felül helyet foglalhat még a községi néptanácsban a kisebbségnek választókerületenkint 1-1 képviselője. (7. §.)
A községi néptanácsnak rendes és a kisebbséget képviselő tagjai egyenlő jogokat gyakorolnak és - amennyiben e néptörvény máskép nem rendelkezik - minden szempontból azonos tekintet alá esnek.
5. § A községi néptanács rendes tagjait a községi választók (1918:I. néptörvény 7. §) két évenkint négy évre viszonylagos szótöbbséggel választják.
A rendes tagok megbízásának tartama - valamennyi községben egyöntetűen - az általános választást követő január hó 1-étől számított negyedik év december havának végéig terjed.
A kisebbséget képviselő tagoknak és valamennyi póttagnak megbízása ugyancsak az általános választást követő január hó 1-étől számított két évre terjed és mindezeknek választása, illetőleg kijelölése a rendes tagok felerészének választása alkalmával történik. (7. §.)
6. § A községi néptanácsnak azok a rendes tagjai, akiknek megbízása lejárt, két évenkint kilépnek.
Az e törvény alapján első alkalommal megválasztott rendes tagok megbízása a választás évének január hava elsejétől számított négy évre terjed, az első két év leteltével azonban a rendes tagoknak sorshúzás útján kijelölt felerésze kilép.
A sorshúzást a községi néptanács közgyűlésén az elnök végzi és azt az egyes kerületekben megválasztott tagokra nézve külön-külön kell teljesítenie.
A kilépett tagok ismét megválaszthatók.
7. § A községi néptanács tagjainak választása, ha a község választóinak száma az ezerötszázat meghaladja, kerületenkint történik.
A rendes tagokat kerületenkint páros számban (8. §) kell választani.
Ha a törvényhatósági és a községi választás együtesen történik, a községi néptanács választása minden egyes községre nézve a többi községtől teljesen függetlenül megy végbe akkor is, ha valamely törvényhatósági választókerület több községet ölel fel, és mindenik község néptanácsa tagjainak választásában csak az illető község választói vehetnek részt.
A rendes tagok választásával egyidejűleg a kerületre eső rendes tagok negyedrészének megfelelő számú póttagokat is kell választani, akiket az időközben megüresedő rendes tagsági helyekre a reájuk esett szavazatok számának sorrendjében kell behívni. Ha a negyedrész törtszámot ad, azt felfelé ki kell kerekíteni.
Ha a kerületre eső valamennyi rendes tag megválasztása után van egy vagy több olyan egyén, akire a rendes tagokra leadott szavazatoknak legalább egynegyedrésze esett, az, és ha többen vannak ilyenek: közöttük a legtöbb szavazatot kapott egyén a kerület kisebbségi képviselőjeként lesz a községi néptanács tagjává. A következő legtöbb szavazatot kapott egyén, tekintet nélkül a reá esett szavazatok számára, a kerület kisebbségi képviseletének póttagja lesz.
Ha az egyenlő szavazatot kapott egyének közt a sorrend megállapítása válik szükségessé, ez sorshuzás útján történik.
A behívott megbízása addig tart, ameddig annak a tagsága tartott volna, akinek helyére a póttagot behívták.
8. § A választókerületeket, valamint azt, hogy mindenik választókerület hány rendes tagot választ, a választók számának lehető arányos megosztása mellett és a kerület választóinak a község összes választóihoz viszonyított arányában, a községi néptanács szabályrendelettel állapítja meg.
Az e néptörvény alapján elsőízben megtartandó választás a legutolsó kerületi beosztás szerint történik akként, hogy minden kerület kétszer annyi számú rendes tagot választ, mint ahányat a szabályrendelet megállapított.
9. § A községi néptanács tagjaira vonatkozó választójogot, továbbá a választhatóság kellékeit, valamint a választás módját az 1918: I. néptörvény 7. §-a és a 8. §-ának felhatalmazása alapján kiadandó rendelet szabályozza.
10. § Az e néptörvény alapján megalakult községi néptanács ugyanazt a hatáskört gyakorolja, mint amely a községi képviselőtestületet a korábbi törvények értelmében megillette.
11. § A jelen néptörvény alapján megalakítandó községi néptanács tagjai választásának határidejét a községekben a főszolgabíró, r. t. városokban az alispán, az első alkalommal azonban a népköztársaság kormánya - esetleg a törvényhatósági választásokkal együttesen - állapítja meg.
A népköztársaság kormánya ezt a határidőt a törvényhatósági választásoktól függetlenül is megállapíthatja és egyes törvényhatóságok területén a választás kitűzését, ha azt fontos körülmények indokolják, elodázhatja vagy teljesen mellőzheti.
12. § Azokban a r. t. városokban, amelyekben községi néptanács e néptörvény alapján megalakult, az 1919:VIII. néptörvénynek a r. t. városi néptanácsokra vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztik.
Hatályukat vesztik továbbá a korábbi törvényeknek ezzel a néptörvénnyel ellenkező rendelkezései is.
13. § A községi néptanács határozatai ellen - az 1886:XXII. tc. 25. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően a törvényhatósági néptanácshoz, illetőleg a közigazgatási bizottsághoz van helye felebbvitelnek.
A további jogorvoslatokra vonatkozó törvényes rendelkezések érintetlenül maradnak.
14. § Ez a néptörvény kihirdetése napján lép életbe és azt a belügyminister hajtja végre.
