1. § A nemzetgyűlés összeülése előtt is meg kell tenni a felelősségre vonás előkészítése végett szükséges intézkedéseket azokkal szemben, akik ellen nyomatékos gyanu merül fel, hogy mint magyar vagy közös miniszterek a világháború előidézésében vagy annak vétkesen könnyelmű továbbfolytatásában akár szándékos, akár gondatlan cselekményük vagy mulasztásuk által részesek voltak, avagy a világháborúval összefüggésben az 1848:III. tc. 32. §-ában meghatározott valamely cselekményt vagy mulasztást követtek el, kivételével a kezeikre bízott pénz vagy egyéb értékek elsikkasztásának, mely miatt az 1919:XXII. néptörvény értelmében a törvény rendes útján kell eljárni.
Ugyancsak meg kell indítani az eljárást azok ellen is, akiket nyomatékos gyanú terhel, hogy mint magyar vagy közös közhivatalnokok a világháború előidézésében avagy annak vétkesen könnyelmű továbbfolytatásában akár szándékos, akár gondatlan cselekményük vagy mulasztásuk által - felelős állásban - hivatalos ténykedésükkel részesek voltak. Nem vonható felelősségre az, aki csupán hivatali kötelességét teljesítette.
2. § A perbefogást a Nemzeti Tanács intéző bizottsága (1918. évi november hó 16. napján kelt néphatározat III. Cikke), az általa szükségesnek tartott eljárás után rendeli el. A perbefogás kérdésében a Nemzeti Tanács intéző bizottsága a döntést tizenegy tagú külön bizottságra is bízhatja, amelynek tagjait mindazok köréből választhatja, akik az 1918. évi: I. néptörvény értelmében a nemzetgyűlés tagjaivá választhatók.
3. § A perbefogás alapján vizsgálatot kell folytatni azoknak az adatoknak bírói kiderítése és megállapítása végett, amelyek a vád alá helyezés (7. §) szempontjából jelentősek.
A vizsgálatot a népköztársaság elnöke által bármely bíróság tagjai köréből kijelölt ítélőbíró teljesíti, aki mellé helyettesekül a népköztársaság elnöke egy vagy több ítélőbírót jelölhet ki.
Az eljárásra nézve a bűnvádi parrendtartásról szóló 1890:XXXIII. törvénycikknek, különösen e törvénycikk IX-XIV. fejezeteinek rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A vizsgálat megszüntetése és befejezése kérdésében azonban a vizsgálóbíró nem határozhat.
4. § A vizsgálat során a vádat a Nemzeti Tanács intéző bizottsága által - vagy ennek felhatalmazása esetén a 2. § szerint alakított külön bizottság által - választott népbiztos képviselői, aki mellé egy vagy több helyettes is válaszható. Népbiztos vagy helyettese bárki lehet, aki az 1918: I. néptörvény értelmében a nemzetgyűlés tagjává választható. A népbiztos bármely vizsgálati cselekmény elrendelését indítványozhatja és az iratokat bármikor megtekintheti.
A bűnvádi perrendtartásnak a védelemről szóló V. fejezetét megfelelően alkalmazni kell.
A vizsgálati cselekményeknél mind a népbiztos, mind a terhelt vagy védője jelen lehet, s halasztást nem tűrő sürgősség esetét kivéve, a vizsgálati cselekmények helyéről és idejéről értesítendők. A terheltnek és védőjének értesítése mellőzhető akkor is, ha a vizsgálat célját veszélyeztetné; ilyen esetben a vizsgálati cselekménynél sem a terhelt, sem védője nem lehet jelen.
5. § A vizsgálóbíró határozata vagy intézkedése ellen a bűnvádi perrendtartás értelmében felfolyamodásnak van helye a Kúria három tagú tanácsához, amelynek tagjait, valamint két póttagját a Kúria teljes ülése titkos szavazással választja meg.
6. § Ha a vizsgálóbíró a vizsgálatot befejezhetőnek tartja, erről a népbiztost értesíti, aki a Nemzeti Tanács intéző bizottságához, illetőleg ennek felhatalmazása esetén a 2. §-ban meghatározott külön bizottsághoz tesz jelentést, amely amennyiben a vizsgálat kiegészítését szükségesnek nem tartja, a vizsgálatot befejezettnek nyilvánítja.
A vizsgálat befejezése után a népbiztos a vád alá helyezés kérdésében indokolt jelentést tesz a Nemzeti Tanács intéző bizottságához, illetőleg ennek felhatalmazása esetében a 2. §-ban meghatározott külön bizottsághoz, amely a jelentést tárgyalás alá veszi és saját indítványát a nemzetgyűlés elé terjeszti.
7. § A vád alá helyezés feletti határozat és az ítélethozatal a nemzetgyűlésnek marad fenntartva.
8. § A ministertanács azok ellen, akikkel szemben a jelen néptörvény 1. §-ában meghatározott cselekmény nyomatékos gyanuja merül fel, a forradalom vívmányait veszélyeztető egyéneknek rendőri felügyelet alá helyezéséről és őrizetéről szóló 1919:XX. néptörvény rendelkezéseit alkalmazhatja.
9. § Ez a néptörvény kihirdetésének napján azonnal életbelép.
E néptörvényt a népkormány hajtja végre.
