1. § Az alkotmányozó nemzetgyűlés tagjainak választása az e törvényben foglalt rendelkezések szerint - arányos képviseleti rendszer alapján - történik.
A választás napját a népkormány rendelettel állapítja meg.
Az alkotmányozó nemzetgyűlés a választás napját követő tizenötödik napon Budapesten ül össze. Működésének időtartama az összeülés napjától számított két év.
2. § Az alkotmányozó nemzetgyűlés tagjait választási kerületenkint választják.
A választási kerületeket és székhelyüket, valamint az egyes kerületek által választandó nemzetgyűlési tagok számát az I. számú melléklet tünteti fel.
A választási kerület székhelyét a népkormány szükség esetén áthelyezheti.
3. § Minden választási kerület székhelyén választási hivatal állíttatik fel.
A választási hivatal elnökből, helyettes elnökből, négy ülnökből és két helyettes ülnökből áll.
Az elnököt és helyettes elnököt a népkormány nevezi ki a választási kerület székhelye szerint illetékes ítélőtábla területén működő bírák sorából. Az ülnököket és helyettes ülnököket a választási hivatal elnöke nevezi ki.
4. § A választási hivatal elnöke a választási eredmények megállapítási munkálatainál való segédkezés céljából szakértőket alkalmazhat.
A választási hivatalok működésénél felmerülő irodai tennivalókat a választási hivatalok székhelyén levő bíróságok kezelőszemélyzete látja el.
5. § A szavazás szavazatszedő-bizottságok előtt községenkint történik.
A szavazatszedő-bizottság elnökből, helyettes elnökből, továbbá ülnökökből és helyettes ülnökökből áll.
A szavazatszedő bizottság elnökét és helyettes elnökét a választási hivatal nevezi ki. Az ülnökök és helyettes ülnökök kijelöléséről és számáról a 10. § rendelkezik.
Ha valamely városban (községben) a választók száma az ezerötszázat meghaladja, az illető város (község) számára annyi szavazatszedő bizottságot kell alakítani, hogy egy-egy szavazatszedő bizottságra legfeljebb ezerötszáz választó essék.
Azt, hogy ehhez képest mely városokban (községekben) kell több szavatszedő-bizottságot alakítani és az alakítandó szavazatszedő bizottságok számát a belügyminister rendelettel állapítja meg.
Azt, hogy az előbbi bekezdésben említett városoknak (községeknek) utcák, terek, esetleg házszámok szerint elhatárolt, mely területrészein lakó választók szavaznak az egyes szavazatszedő bizottságok előtt, Budapesten a választási hivatalok elnökeivel egyetértőleg a polgármester, másutt a szavazatszedő-bizottságok elnökei közösen állapítják meg.
6. § A választási hatóságok tagjai, valamint a választási hivatalnál alkalmazott szakértők működésük megkezdése előtt a következő esküt (fogadalmat) teszik:
Esküszöm (ünnepélyesen fogadom), hogy kötelességeimet legjobb tudásom szerint becsületesen fogom teljesíteni, Isten engem úgy segéljen! (Fogadalom esetében az utolsó mondat elmarad.)
7. § Azt, hogy a választási hivatalok, továbbá a szavazatszedő bizottságok mely helyiségekben működnek, valamint az ugyanabban a városban (községben) alakított szavazatszedő bizottságok működési területének a megállapítását kellő időben közhírré kell tenni.
8. § A jelölési ajánlatot legkésőbb a választás napját megelőző tizenötödik napon a választási hivatal elnökének írásaban kell átadni.
Minden ajánlatban annyi jelöltet lehet ajánlani, mint ahány nemzetgyűlési tagot kell az illető választási kerületben választani. Ezenfelül minden ajánlatban pótjelölteket is lehet ajánlani. A pótjelöltek száma az ugyanabban az ajánlatban megnevezett jelöltek számát meg nem haladhatja és ötnél több nem lehet.
Az ugyanazon ajánlásban megnevezett jelöltek és pótjelöltek egy lajstromot alkotnak, amelyben a jelölteket és pótjelölteket külön kell csoportosítani.
Az ajánlatban meg kell jelölni azt a sorrendet, amelyben a jelöltek és a pótjelöltek csoportjában az ajánlók az egyes egyéneket a lajstromba felvétetni kívánják.
Ugyanabban az ajánlatban csak ugyanazon pártállású jelöltek és pótjelölteket lehet ajánlani. Az ajánlatban a jelöltek és pótjelöltek pártállását más pártoktól való megkülönböztetésre alkalmas módon meg kell jelölni.
Az ajánlatban fel kell tüntetni a jelöltek és pótjelöltek családi és utónevén felül azoknak korát, foglalkozását és lakását is.
9. § A jelölési ajánlatot legalább ötszáz oly választónak kell aláírni, akinek az illető választási kerületben van választójoga. Az ajánló névaláírása mellett fel kell tüntetni az ajánló korát, foglalkozását és lakását.
Az a választó, aki egy ajánlatot már aláírt, más ajánlatot - sem ugyanabban, sem más választási kerületben - nem írhat alá.
Az ajánlók az ajánlatban egy megbízottat és egy helyettes megbízottat nevezhetnek meg, akik az aláírókat, valamint a jelölteket és pótjelölteket a választási hivatallal szemben képviselik és akik a választási hivatalnak lajstrom-megállapító ülésein jelen lehetnek és ott a jelölési ajánlatokra vonatkozó észrevételeiket megtehetik. Megbízottul valamelyik ajánlott jelölt vagy pótjelölt is megnevezhető.
Az ajánlott jelöltek és pótjelöltek a jelölés elfogadását állami közjegyző vagy a községi elöljáróság által hitelesített írásbeli nyilatkozatban jelentik ki, amelyet az ajánlathoz kell csatolni. Ugyanabban a választási kerületben a jelölt és a pótjelölt csak egy jelölést fogadhat el.
A jelölési ajánlatot három aláíró elismervény ellenében adja át a választási hivatal elnökének.
10. § Legkésőbb a választást megelőző tizedik napon az egy lajstromban szereplő jelöltek és pótjelöltek közösen és írásban a választási hivatalhoz két bizalmiegyént és minden egyes szavazatszedő bizottsághoz egy-egy ülnököt és egy-egy helyettes ülnököt jelölhetnek ki.
Ha valamely szavazatszedő bizottsághoz az előző bekezdés alapján nem jelöltetett ki legalább két ülnök és két helyettes ülnök, a választási hivatal intézkedik annyi ülnök és helyettes ülnök kijelölése iránt, hogy a szavazatszedő bizottságnak két ülnöke és két helyettes ülnöke legyen.
11. § A 8. §-ban megállapított határnapot követő napon a választási hivatal az érvényesen ajánlott jelölek és pótjelöltek lajstromainak megállapítása végett ülést tart, amelyre a pártoknak 9. §-ban említett megbízottait is meg kell hívni.
Ha valamely jelölési ajánlat a 8. és 9. §-ban meghatározott kellékeknek meg nem felel, a választási hivatal az előző bekezdésben említett határnapot követő második napon újabb ülést tart, amikor is a hiányok még pótolhatók. Ebben az újabb ülésében a lajstromokat meg kell állapítani.
Az érvényesen ajánlott jelöltek és pótjelöltek lajstromaiban nem szerepelhet az, aki a jelölést a 9. § rendelkezéseinek megfelelően el nem fogadta, vagy ugyanezen § rendelkezése ellenére több jelölést fogadott el.
12. § Ha csak egy lajstromot ajánlottak és a jelöltek száma a betöltendő mandátumok számát meg nem haladja, a választási hivatal az összes jelölteket megválasztott nemzetgyűlési tagoknak, a pótjelölteket pedig megválasztott nemzetgyűlési póttagoknak nyilvánítja.
Ugyancsak egy lajstrom ajánlása esetében, ha a jelöltek száma a betöltendő mandátumok számánál kisebb, az összes jelölteket és azonkívül a betöltendő mandátumok számának erejéig a pótjelölteket is ajánlásuk sorrendjében megválasztott nemzetgyűlési tagoknak kell nyilvánítani. A többi pótjelölt megválasztott nemzetgyűlési póttagnak nyilvánítandó.
13. § Ha több lajstromot ajánlottak és a jelöltek száma a betöltendő mandátumok számánál nem nagyobb, a választási hivatal az összes jelölteket megválasztott nemzetgyűlési tagoknak, a pótjelölteket pedig megválasztott nemzetgyűlési póttagoknak nyilvánítja.
Ugyancsak több lajstrom előterjesztése esetén, ha a jelöltek és pótjelöltek száma együttvéve a betöltendő mandátumok számánál nem nagyobb, az összes jelölteket és pótjelölteket megválasztott nemzetgyűlési tagoknak kell nyilvánítani.
14. § Ha a jelöltek száma a betöltendő mandátumok számánál nagyobb, vagy ha a jelöltek száma a betöltendő mandátumok számánál kisebb, de a jelöltek és pótjelöltek száma együttvéve meghaladja a betöltendő mandátumok számát, a következő §-ok szerint választási eljárásnak van helye.
15. § Az érvényesen ajánlott jelöltek és pótjelöltek lajstromainak megállapítása után a választási hivatal e lajstromokat a szavazólapra megállapított formában haladéktalanul közzététeti és egyben intézkedik a szavazólapok kinyomatása iránt.
A szavazáshoz szükséges szavazólapokat, valamint a borítékokat - azok számának közlése mellett - haladéktalanul meg kell küldeni a szavazatszedő bizottságok elnökeinek.
Szavazásra csupán a hivatalosan előállított szavazólapokat lehet használni.
16. § A szavazólapon az összes lajstromokat sorshúzás útján meghatározott sorrendben kell elhelyezni. Az utolsó oszlopokba kerülnek az egyedüli - pótjelölttel vagy anélkül ajánlott - jelöltek.
Minden egyedüli jelölt neve is külön lajstromként számít.
A pótjelöltek neveit az ajánlatban megjelölt sorrendben az ugyanily sorrend szerint bejegyzett jelöltek nevei után, annak feltüntetésével, hogy pótjelöltek, azon lajstromnak fenntartott oszlopba kell bejegyezni, amelyikhez tartoznak.
A lajstromok mindegyike felett a szavazásra üres négyszög szolgál.
A négyszög felett a lajstromban foglaltak pártállását, más pártoktól való megkülönböztetésre alkalmas módon, meg kell jelölni és ugyanott fel kell tüntetni a lajstrom sorszámát is.
A szavazólapok az e törvényhez csatolt minta (II. számú melléklet) szerint készülnek.
17. § A választókat a szavazatszedő bizottságoknál reggel nyolc órától esta nyolc óráig kell szavazásra bocsátani. Azokat a választókat, akik este nyolc órakor a szavazóhelyiségben tartózkodnak, nyolc óra után is szavazásra kell bocsátani.
Azokban a városokban és községekben, amelyekben a választói jogosultság igazolására szavazóigazolványok állíttattak ki, a választó csak akkor bocsátható szavazásra, ha szavazóigazolványát a szavazatszedő bizottság előtt felmutatja.
Azokban a községekben, ahol szavazóigazolványok nem állíttattak ki, a választói jogosultságot a szavazatszedő bizottság állapítja meg.
A szavazóigazolvány felmutatása után - azokban a községekben pedig, ahol szavazóigazolványok nem állíttattak ki - a választói jogosultság megállapítása után a bizottság elnöke a választónak átad egy szavazólapot és egy borítékot.
A bizottság elnöke, mielőtt a szavazólapot a választónak átadja, a szavazólap hátlapján megjelöli az illető községet vagy várost, ahol pedig több szavazatszedő bizottság működik, az illető szavazatszedő bizottság számát is és a szavazólapot ugyancsak hátlapján aláírásával látja el. Írni-olvasni nem tudó választót - kívánságára - az elnök felvilágosítja arról, hogy az egyes lajstromok mely párt jelöltjeit tartalmazzák.
A választó a szavazólap átvétele után a szavazófülkébe megy, ott keresztvonással megjelöli ama lajstrom felett álló üres négyszöget, amely lajstromra szavaz, azután a szavazólapot elhelyezi a borítékban s a fülkét elhagyván, a lezárt borítékot az elnöknek átadja, aki azt az urnába teszi.
Mindazokat, akik szavazásra bocsáttattak, fel kell venni a választóknak a szavazatszedő bizottság által vezetendő névjegyzékbe.
18. § Ha a választó oly testi fogyatkozásban szenved, amely miatt a szavazási eljárásnál segítségre szorul, az elnök megengedheti, hogy a választó kísérőt vehessen igénybe.
19. § A szavazás befejezése után a szavazatszedő bizottság felnyitja az urnát, megállapítja az abban elhelyezett, valamint a fel nem használt szavazólapok és borítékok számát és azt, hogy minden egyes lajstromra hány szavazat esett.
Érvénytelen és a szavazás eredményének megállapításánál számba nem vehető a szavazat, ha
1. A szavazólap ismertetőjellel ellátott borítékban vagy nem a hivatalos borítékban adatott le;
2. a szavazásra nem a hivatalos szavazólap használtatott;
3. a szavazólap ismertetőjellel van ellátva;
4. a szavazólapon törlés vagy hozzáírás történt;
5. a szavazólap méreteit vagy alakját megváltoztatták;
6. a borítékban több szavazólap vagy a szavazólapon kívül más tárgy található;
7. a szavazólapon keresztülvonással egy lajstrom sincs, vagy több van ily módon megjelölve.
20. § A szavazási eljárásról három példányban jegyzőkönyvet kell felvenni s azt a bizottság összes tagjainak alá kell írni.
A jegyzőkönyveket, az érvényes, az érvénytelen és a fel nem használt szavazólapokat, úgyszintén a felhasznált és a fel nem használt borítékokat külön-külön csomagokba kell helyezni. A csomagokat le kell pecsételni. Minden egyes csomag külsejét, amelyen a csomag tartalmát és a szavazatszedő bizottságot meg kell jelölni, a bizottság összes tagjai aláírják. Az ekként összeállított csomagok azután együttesen egy csomagban helyeztetnek el. Ezt a csomagot is le kell pecsételni és annak külsejét a tartalom és a szavazatszedő bizottság megjelölése után a bizottság összes tagjainak szintén alá kell írni.
A szavazási eljárás iratait a bizottság elnöke vagy helyettes elnöke egy ülnök kíséretében haladéktalanul elviszi az illetékes járásbírósághoz. A választási hivatal székhelyén működő szavazatszedő bizottságok szavazási iratait közvetlenül a választási hivatalhoz kell vinni.
21. § Az egyes szavazatszedő bizottságoktól beérkezett szavazási iratokat a szavazásra megállapított határidő lejártától számított negyvennyolc óra elteltével a járásbíróság vezetője által kijelölt járásbíró a járásbíróság székhelyén működő szavazatszedő bizottság elnökének vagy helyettes elnökének kíséretében elviszi a választási hivatalhoz.
Ha a járásbíróság székhelyén több szavazatszedő bizottság működik, azt, hogy melyik bizottság elnöke vagy helyettes elnöke legyen a kísérő, a bizottságok elnökei közösen állapítják meg. Ha nem tudnának megállapodni, a kísérőt a járásbíróság vezetője jelöli ki.
Addig is, amíg a szavazási iratok elvitetnek, azok megőrzéséről a járásbíróság vezetője a helybeli szavazatszedő bizottság tagjaival együtt gondoskodik.
22. § A választás eredményét a beérkező szavazási iratok alapján a választási hivatal a lehető legsürgősebben köteles megállapítani.
Ha a szavazási iratok még nem érkeztek be minden szavazatszedő bizottságtól, a választás eredményének megállapítása a választás napját követő negyedik nap eltelte előtt meg nem történhetik, a most említett határidő eltelte után azonban a választási hivatal a választás eredményének megállapítását a még hiányzó szavazási iratokra tekintet nélkül köteles megkezdeni.
A választási eredmény megállapításának befejezéséig beérkező szavazási iratokat minden esetben figyelembe kell venni.
23. § Miután az egyes lajstromokra eső érvényes szavazatok száma megállapítást nyert, következik annak megállapítása, hogy az egyes lajstromokra hány mandátum esik.
A mandátumokat az egyes lajstromok (párok) között a reájuk esett szavazatok arányában kell felosztani. Ennek kiszámítása az alábbi módon történik.
Az egyes lajstromokra (pártokra) leadott szavazatok összegét el kell osztani eggyel, kettővel, hárommal és így tovább. Az így kapott hányadokat nagyságuk sorrendjében sorszámmal kell ellátni mindaddig, amíg annyi hányados soroztatott, ahány mandátum betöltésre vár. Minden egyes ekként sorszámmal ellátott hányados annak a lajstromnak a javára, amelyhez tartozik, egy mandátumot jelent.
A sorrendben utolsó helyen szereplő hányados alkotja az arányossági számot. Minden lajstromot annyi mandátum illet meg, ahányszor szavazatainak összegében az arányossági szám bentfoglaltatik.
Ha egy lajstromra több mandátum esik mint ahány jelölt és pótjelölt a lajstromban szerepel, a fennmaradó mandátumokat illetik. Az elosztás ezek között a harmadik bekezdésben megjelölt művelet folytatása utján történik.
24. § Amennyiben valamely mandátum egyenlő jogon több lajstromot illetne meg, azt ezek közül elsősorban az a lajstrom kapja, melyre még nem esett mandátum. Ha több ilyen lajstrom volna, közöttük sorshuzás dönt. Ugyancsak sorshuzás dönt mindazokban az egyéb esetekben is, amikor valamely mandátum egyenlő jogon több lajstromot illetne meg.
Ha valamely lajstromban a jelöltek száma a lajstrom javára eső mandátumok számával egyenlő, ezek a jelöltek mind megválasztottaknak tekintendők.
Ha valamely lajstromra kevesebb mandátum esik, mint a lajstromba felvett jelöltek száma, a jelölteknek a lajstromban megállapított sorrendje dönt.
Amennyiben valamely lajstromban a jelöltek száma az illető lajstromra eső mandátumok számánál kisebb, ezek a jelöltek megválasztottaknak tekintendők, a lajstromra eső többi mandátum pedig a pótjelölteknek a lajstromban megállapított sorrendje szerint a pótjelölteket illeti.
Kellő számú pótjelölt hiányában a többlet elosztása a 23. § utolsó bekezdésének megfelelően történik.
25. § Minden lajstromnak, ha egy vagy több jelöltje megválasztatott, meg nem választott jelöltjei és pótjelöltjei - még pedig elsősorban a jelöltek, azután a pótjelöltek - a lajstromban megállapított sorrend szerint (első, második stb.) nemzetgyűlési póttagoknak nyilváníttatnak.
Ha valamely mandátum halál, lemondás vagy más okból megüresedik, a megüresedett helyre a lajstrom sorrendjében ugyanannak a lajstromnak a nemzetgyűlési póttagja lép, amelyhez a mandátum előbbi birtokosa tartozott.
26. § A szavazatszámlálás eredményét és a megválasztottak neveit nyilvánosan ki kell hirdetni.
27. § A választás eredményének megállapításáról három példányban jegyzőkönyvet kell felvenni s azt a választási hivatal tagjainak, a bizalmi egyéneknek és a szakértőknek alá kell írni.
A jegyzőkönyv két példányát a jelölési ajánlásokkal és a szavazási jegyzőkönyvek két-két példányával együtt haladéktalanul mg kell küldeni a belügyministernek.
A választási eredmények megállapításáról és a szavazási eljárásról felvett jegyzőkönyvek harmadik példányát, a belügyministerhez fel nem terjesztetett többi iratokkal együtt, a választási kerület székhelye szerint illetékes törvényszéknél kell megőrizni. Ha az alkotmányozó nemzetgyűlés az igazolási eljárást befejezte, a szavazólapok megsemmisítése iránt az igazságügyminister a belügyministerrel egyetértően intézkedik.
A megválasztott nemzetgyűlési tagnak a neki haladéktalanul kiszolgáltatandó jegyzőkönyvi kivonat szolgál megbízólevél gyanánt.
A 26. § és a jelen § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a választás eredményének megállapítása a 12. vagy 13. § alapján, szavazási eljárás nélkül történt.
28. § Az a választó, aki a 9. § rendelkezései ellenére ugyanannál a választásnál több jelölési ajánlatot ír alá, kihágást követ el és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
29. § Azok az ajánlók, akik a választási hivatal elnökének olyan jelölési ajánlatot adnak át, amely nem valódi aláírást tartalmaz, vagy kötött nevet tüntet fel ajánlói aláírásként, vagy amely a jelölteknek vagy az ajánlóknak a 8. és a 9. §-ban meghatározott lényeges személyi adatai tekintetében hamis adatokat foglal magában, vétség miatt két évig terjedhető fogházzal és nyolcezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, valamint a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő.
Ugyanígy büntetendő az is, aki a jelölési ajánlatban aláírást hamisít vagy kötött nevet tüntet fel ajánlói aláírásként, végül az, aki a jelölési ajánlatba valamely ajánlónak vagy jelöltnek a 8. és a 9. §-ban meghatározott lényeges személyi adataira nézve valótlanságot vezet be.
Aki az első bekezdésben meghatározott cselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt három hónapig terjedhető fogházzal és nyolcezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
30. § Aki hivatalos szavazólapokat utánoz vagy utánoztat, vétséget követ el és hat hónapig terjedhető fogházzal és nyolcezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, valamint a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő.
31. § Tilos a választót ingyen vagy ellenértékül nem tekinthető díjazásért a szavazás helyére, illetőleg a szavazatszedő bizottság helyiségéhez vagy onnan visszaszállítani, úgyszintén tilos a választót a szavazás helyén, vagy ideje alatt ingyen vagy ellenértékül nem tekinthető díjazásért bármily ellátásban részesíteni.
Aki az előző bekezdésben foglalt tilalmak valamelyikét megszegi vagy kijátssza, vétség miatt három hónapig terjedhető fogházzal és ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, valamint a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő.
32. § A választási határidőt kitűző népkormányi rendeletnek a hivatalos lapban történt közzétételétől a választási eljárás befejezéséig a választás céljára zászlókat kitűzni vagy egyébként nyilvánosan használni tilos.
Aki az előző bekezdésben foglalt tilalmat megszegi, kihágás miatt tizenöt napig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
Egy hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő:
1. aki párt vagy jelölt zászlaját vagy jelvényét templomra (imaházra) vagy állami, törvényhatósági vagy községi középületre, nyilvános iskola épületére vagy ezek tartozékaira tűzi ki, valamint az is, aki azoknak ily helyekre való kitűzését elrendeli vagy megengedi;
2. aki oly falragaszt, amely pártnak vagy jelöltnek felhívását vagy más hirdetését tartalmazza, az 1. pontban említett helyeken kifüggeszt, valamint az is, aki az ily helyekre való kifüggesztést elrendeli vagy megengedi.
A tilalom ellenére kitűzött vagy használt zászlót vagy jelvényt, valamint a tilalom ellenére kifüggesztett falragaszt a rendőrhatóság, illetőleg a községi elöljáróság eltávolíttatni köteles.
A tiltott zászlót vagy jelvényt el kell kobozni.
33. § A szavazás napját megelőző nap délutánjának hat órájától kezdve a szavazási eljárás befejezéséig szeszesitalnak árusítása, kiosztása vagy a közvetlen fogyasztás céljára egyéb módon történő forgalombahozatala tilos.
Aki az előző bekezdésben foglalt tilalmat megszegi vagy kijátssza, kihágást követ el és az 1919:XIII. néptörvény 2. és 3. §-ának rendelkezései szerint az ott meghatározott büntetésekkel büntetendő.
34. § A szavazás színhelyén fegyverrel csak azok jelenhetnek meg, akik azt hivatalos vagy szolgálati állásuknál fogva viselik.
Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágás miatt egy hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő:
1. aki a szavazás színhelyén jogosulatlanul fegyverrel jelenik meg;
2. aki a szavazás színhelyén az odavitt botot vagy tettleges bántalmazásra alkalmas más eszközt az illetékes közeg felhívására rögtön át nem adja, vagy ott a közrend megzavarása céljából veszélyes eszközt ragad;
3. aki a szavazás színhelyén a rendet zavarja.
35. § A 28-34. §-okban megállapított bűncselekmények miatt eljárás csak akkor indítható meg, ha valaki a cselekményt elkövetésétől számított harminc nap alatt feljelentette.
A 28. §-ban, továbbá a 32-34. §-okban meghatározott kihágások miatt az eljárás a járásbíróság hatáskörébe tartozik.
36. § A választójog büntetőjogi védelmére vonatkozólag az 1913:XXIII. tc. 6-24. §-aiban foglalt rendelkezések - az 1918:XVII. tc. 162. és 165-168. §-aiból folyó módosítások mellett - a nemzetgyűlési választásokra megfelelően alkalmazandók: az 1913:XXIII. tc. 18. §-ának utolsó bekezdésében foglalt rendelkezésnek a nemzetgyűlési választásokra alkalmazásánál a szavazatszedő küldöttség elnöke vagy tagja alatt a szavazatszedő bizottság elnökét, ugyanezen törvény 21. §-ának alkalmazásánál pedig a szavazatszedő küldöttségi elnök alatt a szavazatszedő bizottságot kell érteni.
Ugyancsak alkalmazandók a nemzetgyűlési választásokra az 1899:XV. tc. 170. és 171. §-aiban foglalt rendelkezések.
37. § Az alkotmányozó nemzetgyűlési választások érvényessége felett az alkotmányozó nemzetgyűlés dönt.
38. § A választási hivatalok és a szavazatszedő bizottságok tagjainak, valamint a szakértőknek díjazását a pénzügyminister a belügyministerrel egyetértően állapítja meg.
39. § Az alkotmányozó nemzetgyűlési választások költségeit az állam viseli.
40. § Ez a néptörvény kihirdetése napján lép életbe.
Végrehajtásával a népkormányra ruházott tennivalók tekintetében a népkormány, egyebekben pedig - ha a néptörvény más ministert nem bíz meg, vagy a rendelet természetéből más nem következik - a belügyminister bizatik meg, aki a választási eljárásnak a jelen néptörvényben nem szabályozott részleteit rendelettel szabályozhatja.
(Minden választási kerület székhelyéről van elnevezve.)
| 1. | Budapesti I. választási kerület. (Választ 9 tagot.) Határvonala: északon, nyugaton és délen a város határa, keleten a Duna folyam középvonala a vasuti összekötőhídig, e híd majd a m. á. v. pályatestének középvonala a Soroksári-útig; innen a Soroksári-út és Ferenc-körút, majd az Üllői-út középvonala a Calvin-térig, a Calvin-térnek az Üllői-utat és Mehmed szultán-utat összekötő úttestének középvonala, a Mehmed szultán-út és Károly király-út, majd a Vilmos császár-út középvonala a Berlini-térig, a Berlini-térnek Vilmos császár-utat és Lipót-körutat összekötő úttestének középvonala, a Lipót-körút középvonala a Dunáig, a Duna folyam középvonala az Újpesti rakpart mentén a kiindulási pontig. | |
| 2. | Budapesti II. vk. (Választ 9 tagot.) Határvonala: a város északi határától a Duna folyam középvonala az újpesti rakpart mentén a Margit-hídig, a Margit-híd, majd a Lipót-körút középvonala a Berlini-térig, a Berlini-térnek a Lipót-körútat és Vilmos császár-utat összekötő úttestének középvonala, a Vilmos császár-út és Király-utca, majd a Városligeti fasor középvonala az Aréna-útig, az Aréna-út középvonala az István-útig, az István-út középvonala a Hermina-útig, a Hermina-út középvonala az Erzsébet kiráélyné-útig, az Erzsébet királyné-út középvonala a város határáig, végül a város határa a kiindulási pontig. | |
| 3. | Budapesti III. vk. (Választ 9 tagot.) Határvonala: a város északkeleti határától az Erzsébet királyné-út középvonala a Hermina-útig, a Hermina-út középvonala az István-útig, az István-út középvonala az Aréna-útig, az Aréna-út középvonala a Városligeti fasorig, a Városligeti fasor, Király-utca és Károly király-út, majd a Rákóczi-út középvonala a Baross-térig, a Baross-térnek a Rákóczi-utat és Köztemető-utat összekötő úttestének középvonala, a Köztemető-út és Orczy-út, majd az Üllői-út középvonala a város határáig, végül a város határa a kiindulási pontig. | |
| 4. | Budapest IV. vk. (Választ 9 tagot.) Budapest főváros többi része. - Fiume város és kerülete. | |
| 5. | Újpesti vk. (Választ 9 tagot.) Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéből: aszódi, gödöllői, kispesti, ráckevei, váci járások, Újpest és Vác r. t. városok. | |
| 6. | Kecskeméti vk. (Választ 8 tagot.) Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéből: abonyi, alsódabasi, gyömrői, monori, nagykátai járások, Czegléd és Nagykőrös r. t. városok. - Kecskemét t. j. város. | |
| 7. | Kiskunfélegyházai vk. (Választ 8. tagot.) Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéből: dunavecsei, kalocsai, kiskőrösi, kiskunfélegyházai, kunszentmiklósi járások, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas r. t. városok. | |
| 8. | Zombori vk. (Választ 10 tagot.) Bács-Bodrog vármegyéből: bácsalmási, bajai, topolyai, zentai, zombori járások, Magyarkanizsa és Zenta r. t. városok, Baja t. j. város. - Szabadka t. j. város. - Zombor t. j. város. | |
| 9. | Ujvidéki vk. (Választ 9 tagot.) Bács-Bodrog vármegyéből: apatini, hódsági, kulai, óbecsei, palánkai, titeli, újvidéki és zsablyai járások. - Ujvidék t. j. város. | |
| 10. | Pécsi vk. (Választ 7 tagot.) Baranya vármegye a hegyháti és pécsváradi járások kivételével. - Pécs t. j. város. | |
| 11. | Szekszárdi vk. (Választ 9 tagot.) Baranya vármegyéből: hegyháti és pécsváradi járások. - Tolna vármegye. | |
| 12. | Kaposvári vk. (Választ 9 tagot.) Somogy vármegye. | |
| 13. | Nagykanizsa vk. (Választ 9 tagot.) Zala vármegye a balatonfüredi, sümegi és tapolczai járás kivételével. | |
| 14. | Szombathelyi vk. (Választ 9 tagot.) Vas vármegye. | |
| 15. | Győri vk. (Választ 10 tagot.) Győr vármegye. - Veszprém vármegye az enyingi járás kivételével. - Zala vármegyéből: balatonfüredi, sümegi és tapolczai járások. | |
| 16. | Székesfehérvári vk. (Választ 8 tagot.) Fejér vármegye. - Székesfehérvár t. j. város Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéből: biai járás. - Veszprém vármegyéből: enyingi járás. | |
| 17. | Esztergomi vk. (Választ 10 tagot.) Esztergom vármegye. - Hont vármegyéből: ipolynyéki, ipolysági, szobi és vámosmikolai járások. - Komárom vármegye. - Komárom t. j. város. - Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéből: pomázi járás és Szentendre r. t. város. | |
| 18. | Soproni vk. (Választ 8 tagot.) Moson vármegye. - Sopron vármegye. - Sopron t. j. város. | |
| 19. | Pozsonyi vk. (Választ 9 tagot.) Pozsony vármegye. - Pozsony t. j. város. | |
| 20. | Nyitrai vk. (Választ 10 tagot.) Nyitra vármegye. | |
| 21. | Trencséni vk. (Választ 10 tagot.) Árva vármegye. - Liptó vármegye. - Trencsén vármegye. - Turócz vármegye. | |
| 22. | Lévai vk. (Választ 9 tagot.) Bars vármegye. - Hont vármegyéből: báti, korpona járások és Korpona r. t. város. - Selmecz- és Bélabánya t. j. város. - Nógrád vármegyéből: gácsi és kékkői járások. - Zólyom vármegye. | |
| 23. | Lőcsei vk. (Választ 9 tagot.) Gömör- és Kishont vármegyéből: garamvölgyi, nagyrőczei, ratkói, rozsnyói járások, Dobsina, Joisva, Nagyrőcze és Rozsnyó r. t. városok. - Sáros vármegye. - Szepes vármegye. - Ung vármegyéből: szobránczi járás. - Zemplén vármegyéből: homonnai, mezőlaborczi, szinnai, sztropkói és varannói járások. | |
| 24. | Sátoraljaújhelyi vk. (Választ 10 tagot.) Abauj-Torna vármegye. - Kassa t. j. város. - Szabolcs vármegyéből: dadai elsó és dadai felső járások. - Ung vármegyéből: nagykaposi járás. - Zemplén vármegye a homonnai, mezőlaborczi, szinnai, sztropkói és varannói járások kivételével. | |
| 25. | Munkácsi vk. (Választ 11 tagot.) Bereg vármegye a mezőkaszonyi, tiszaháti járások és Beregszász r. t. város kivételével. - Máramaros vármegye. - Ugocsa vármegye a halmi járás kivételével. - Ung vármegye a nagykaposi és szobránczi járások kivételével. | |
| 26. | Szatmár-németii vk. (Választ 9 tagot.) Szatmár vármegye. - Szatmár-németi t. j. város. - Ugocsa vármegyéből: halmi járás. | |
| 27. | Nyíregyházai vk. (Választ 8 tagot.) Bereg vármegyéből; mezőkaszonyi, tiszaháti járások és Beregszász r. t. város. - Szabolcs vármegye a dadai alsó és dadai felső járások kivételével. | |
| 28. | Miskolczi vk. (Választ 10 tagot.) Borsod vármegye. - Miskolcz t. j. város - Gömör- és Kishont vármegyéből: feledi, putnoki, rimaszombati, tornaljai járások és rimaszombat r. t. város. - Nógrád vármegyéből: a losonczi járás és Losoncz r. t. város. | |
| 29. | Egri vk. (Választ 10 tagot.) Heves vármegye. - Nógrád vármegye a gácsi, kékkői, losonczi járások és Losoncz r. t. város kivételével. | |
| 30. | Szolnoki vk. (Választ 9 tagot.) Jász-Nagykun-Szolnok vármegye. | |
| 31. | Szegedi vk. (Választ 9 tagot.) Csongrád vármegye. - Hódmező-Vásárhely t. j., város. - Szeged t. j. város. | |
| 32. | Nagykikindai vk. (Választ 7 tagot.) Torontál vármegyéből: csenei, módosi, nagykikindai, nagyszentmiklósi, párdányi, perjámosi, törökkanizsai, zsombolyai járások és Nagykikinda r. t. város. | |
| 33. | Nagybecskereki vk. (Választ 7 tagot.) Torontál vármegyéből: alibunári, antalfalvai, bánlaki, nagybecskereki, pancsovai, törökbecsei járások és Nagybecskerek r. t. város. - Pancsova t. j. város. | |
| 34. | Verseczi vk. (Választ 9 tagot.) Krassó-Szörény vármegyéből: bolcsánbányai, jámi, oraviczabányai, resiczabányai és újmoldovai járások. Temes vármegyéből: dettai, fehértemplomi, kevevárai, verseczi járások és Fehértemplom r. t. város. - Versecz t. j. város. | |
| 35. | Temesvári vk. (Választ 8 tagot.) Temes vármegyéből: buziásfürdői, csáki, központi lippai, temesrékási, ujaradi és vingai járások. - Temesvár t. j. város. | |
| 36. | Lugosi vk. (Választ 8 tagot.) Krassó-Szörény vármegye a boksánbányai, jámi, oraviczabányai, resiczabányai és ujmoldovai járások kivételével. | |
| 37. | Aradi vk. (Választ 8 tagot.) Arad vármegye az eleki járás kivételével. - Arad t. j. város. | |
| 38. | Gyulai vk. (Választ 10 tagot.) Arad vármegyéből: eleki járás. - Békés vármegye a szeghalmi járás kivételével. - Csanád vármegye. | |
| 39. | Nagyvárad vk. (Választ 10 tagot.) Békés vármegyéből: szeghalmi járás. - Bihar vármegye a derecskei, élesdi, érmihályfalvai, margittai, sárréti, szalárdi és székelyhidi járások kivételével. - Nagyvárad t. j. város. | |
| 40. | Debreczeni vk. (Választ 8 tagot.) Bihar vármegyéből: derecskei és sárréti járások. - Hajdu vármegye. - Decreczen t. j. város. | |
| 41. | Szilágysomlyói vk. (Választ 9 tagot.) Bihar vármegyéből: élesdi, érmihályfalvi, margittai, szalárdi és székelyhidi járások. - Kolozs bármegyéből: bánffyhunyadi járás. - Szilágy vármegye. | |
| 42. | Beszterczei vk. (Választ 8 tagot.) Beszterce-Naszód vármegye. - Szolnok-Doboka vármegye. | |
| 43. | Kolozsvári vk. (Választ 8 tagot.) Alsó-Fehér vármegyéből: marosujvári, nagyenyedi járások és Nagyenyed r. t. város. - Kolozs vármegyéből: gyalui, hidalmási, kolozsvári, mocsi, nádasmenti járások. - Kolozsvár t. j. város. - Torda-Aranyos vármegye a marosludasi járás kivételével. | |
| 44. | Marosvásárhelyi vk. (Választ 8 tagot.) Kis-Küküllő vármegye a hosszuaszói járás kivételével. - Kolozs vármegyéből: mezőörményesi, nagysármási és tekei járások. - Maros-Torda vármegye. - Maros-Vásárhely t. j. város. - Torda-Aranyos vármegyéből: marosludasi járás. | |
| 45. | Székelyudvarhelyi vk. (Választ 10 tagot.) Csik vármegye. - Háromszéki vármegye. - Udvarhely vármegye. | |
| 46. | Brassói vk. (Választ 8 tagot.) Brassó vármegye. - Fogaras vármegye. - Nagy-Küküllő vármegye. | |
| 47. | Nagyszebeni vk. (Választ 7 tagot.) Alsó-Fehér vármegye a marosujvári, nagyenyedi járások és Nagyenyed r. t. város kivételével. - Kis-Küküllő vármegyéből: hosszu-aszói járás. - Szeben vármegye. | |
| 48. | Dévai vk. (Választ 7 tagot.) Hunyad vármegye. |
| Magyar Népköztársaság | Alkotmányozó nemzetgyűlési választások |
Állami czímer helye.
| 1. | 2. | 3. | 4. | ||||||||||||
| ................................... párt | ................................... párt | ................................... párt | ................................... párt | ||||||||||||
| Jelöltek: | Jelöltek: | Jelöltek: | Jelölt: | ||||||||||||
| Pótjelölt: | |||||||||||||||
| Pótjelöltek: | |||||||||||||||
| Pótjelöltek: | |||||||||||||||
| Pótjelöltek: | |||||||||||||||
